Pesti Napló esti kiadás, 1889. október (40. évfolyam, 270-300. szám)

1889-10-01 / 270. szám

fel fogják szólítani, hogy a kiállításon részt vegyenek. A kiállítás valamenyi díja nemzetközi lesz. A budapesti katholikus kör megnyitása. Nagy ünnepélyességek közt ment végbe ma délelőtt a buda­pesti katholikus kör megnyitása. Délelőtt 10 órakor a szerviták templomában ünnepi »Veni Sancte« volt, a melyen L­é­v­a­y Imre a kegyesrendi főgimná­zium igazgatója s a kath. kör elnöke czelebrált. Az isteni tiszteleten a nagyszámú közönségen kívül a katholikus kör tagjai teljes számban jelentek meg ott voltak: Markus Gyula praelátus-kanonok, dr. Robicsek Ferencz és dr.­Való Simon közp. papnövel­déi tanulmányi felügyelők, dr. Kiss János, a Szt.­­István-társulat igazgatója,­dr. Kerékgyártó Árpád és Lubrich Ágost egyetemi tanárok, Horváth Pius, dr. Apaticzky stb. Az istentisztelet végeztével a jelenvoltak testü­letileg fiz új köz helyiségébe vonultak, mely a Szervi­ták épületén­ek Baj Károly-kaszár­nyára néző részén, az I. emeleten van elhelyezve. A helyiség­ három utczai terem­ből s több kisebb szobából áll. A kör tagjai az olvasó­teremben foglaltak helyet, a­hol Lévay Imre elnök megnyitó beszédet mondott. Visszapillantást vetett Magyarország régi történetére, melynek minden fényes emléke a katholiczizmussal függ össze. A katholikus vallás megőrizte régi fenköltségé­t, de követői sokat vesztettek jogaikból s egykori pozi­­cziójukból. Ma már gyakran pirulni, szégyenkezni s bűnhődni kell sokak­nak csupán azért, mert katholikusok. S ennek oka abban rejlik, hogy a katholikusok szét vannak szórva s nem tartanak össze. E tűrhetetlen állapot megszüntetésére kezdeményeztetett a katho­likus kör, melynek két fő czélja van. Az egyik az, hogy tömörítse, összehozza a katholikusokat s a kölcsönös megismerésből kölcsönös tisztelet és összetartás fejlődjék ki. A második czél pedig az, hogy jó tanác­csal, eleinte erkölcsileg s később anyagilag is támogassa a katholikusokat. Vázolva ezután az alapítás nehéz munkáját, első­sorban hálá­ját fejezte ki Simor herczegprimásnak, ki áldását küldte a körre, továbbá a kör több tagjának buzgó működésükért. Végül megnyitotta a kört. Az elnök beszédét lelkesen­ megéljenezték. T­a­b­y megyei fő­jegyző a kör tagjainak elismerését és háláját fejezte ki. Lévay iránt, mig a vidéki tagok nevében Munkay garam­ujfalusi plébános tolmácsolta a kör s annak elnöke iránt érzett őszinte ragaszkodást. Végül elha­tározták, hogy XIII. Leo pápát s Simor her­­czegprimást táviratilag üdvözlik s egyúttal Rómából egyházi áldást kérnek. Ezzel a megnyitási ünnep vé­get ért és az uj helyiség átadatott a közhasz­nálatnak. Trachoma a katonaságnál. Reggeli lapunkban megírtuk, hogy a pozsonyi hidász-zászlóalj legény­sége körében két héttel ezelőtt kiütött a trachoma s az utóbbi napokban járványszerüen lép föl. Mint egy újabb táviratunk jelenti, a járvány egyre nagyobb mérveket ölt. A mai kimutatás szerint a betegek száma már nyolc­vanra emelkedett. Ma délután indul el a hidászzászlóalj Hainburgba. Az újon­­czok a pozsonyi hidász­laktanya helyett egyenesen Hainburgba mennek s a hadtestparancsnokság Bécs­­ből távirati után a hidászzászlóalj számára a ham­burgi vadász-laktanyát jelölte ki. Faidherbe tábornok elhunyta alkalmából több részletet közölnek a franczia lapok a tábornok életé­ből. Ismeretes az a szerep, melyet ő az 1870-iki had­járat alkalmával játszott s mely megszerezte neki a lehető legnagyobb népszerűséget Francziaországban. Az utóbbi időben azt vetették szemére, hogy hálát­lanságot követett el a Napóleon-család iránt, midőn a köztársaság táborában a császárságot megtámadta. Faidherbe erre a lapok utján kijelente, hogy az állam­csíny óta a császár uralmát törvénytelennek tekin­tette és soha sem szavazott a plebisezitumok alkal­mával ezen uralom fentartása érdekében. Igaz, hogy tovább is megmaradt a hadsereg kötelékében,­­de pusztán a katonai fegyelmet tartotta szem előtt. A rangbeli előléptetést és a kitüntetéseket, melyekben részesült elfogadta ugyan, mint kormány­ ténye­ket, de személyére vonatkozólag sem a császár­tól, sem a császárnétól nem részesült kedvezés­ben s nem az országban, hanem a gyarmatok­ban kívánt szolgálni, mint katona, a mely kíván­ságát teljesítette is. E nyilatkozat nagy vihart keltett a bonapartista sajtóban, a­hol ezzel szemben azt a tényt hozták fel, hogy a császárné a tábornok nővéré­­nek szivar- és dohányárulási engedélyt eszközölt ki mely egyike volt a legjobb jövedelmet hajtó ily enge­délyeknek. A köztársaságnak s az egymást felváltó köztársasági kormányoknak rendíthetetlen hive volt s midőn 1886-ban a szenátusban a pretendens feje­delmi családok tagjainak száműzetéséről volt szó s az eredmény kétséges volt, a tábornok, ki már akkor na­gyon beteg volt s alig tudott mozdulni, hordszéken vitette magát a szenátusba s ott a kormány javaslata mellett szavazott. A kormány a becsületrend kanczel­lárjává nevezte ki, de már ekkor tollat sem tudott kezébe venni. Betegségét 1847-ben szerezte, midőn az akkori esős időjárás befolyása alatt a tábor­ban heves rheumatizmust kapott, melyből soha­­sem gyógyult ki teljesen. Emberfölötti erővel küzdött azóta e betegség ellen s a franczia-német hadjárat alatt vitézségének bámulatos jeleit adta. A múlt évben fájdalmai már elviselhetlenek voltak s a bénaság mely egyes testrészeit négy év óta használhatlanokká tette, a múlt évben egész testére átterjedt. Agyában viz gyűlt össze s halluczinácziók üldözték. De világos pillanataiban a hajthatatlan erély ismét feléledt benne s ő maga akart elnökölni a becsületrend tanácsának aug. 26-iki ülésén, mely Boulanger tábornoknak rendtagok közül való kitörlésének kérdésével foglal­kozott. Csak orvosai határozott rendelete akadályozta meg, hogy e szándékát teljesítse. A tábornok holttes­tét szülővárosába, Lillébe fogják szállítani, a rokkan­tak palotájának templomából, a­hol a gyászisteni tiszteletet ma tartják. Egy emberbarát végrendelete. A minap halt meg Mödlingben Singer Ignácz magánzó, ki fél millióra rugó vagyonát kizárólag jótékony czélokra, nagyobbára iskolai alapítványokra hagyta. A tanítónők otthonában, melyet tudvalevőleg Mária Dorottya egyesület létesített, több fizetéses hely van üresedésben. E helyekre most pályázatot hirdetnek. Pályázhatnak mindama működő, vagy nyugdíjazott tanítónők, nevelőnők és kisdedóvónők, a­kik a külön szobával s élelmezéssel járó teljes ellá­tásért évenként 300 forintnyi összeget hajlandók fizetni. A jelentkezéseket Hampelné Pulszky Polixéna (nemzeti múzeumban), a tanítónők otthona felügyelő bizottságának elnöke fogadja el és ugyanő ad részle­tes felvilágosításokat is. Óriási árvíz. A kis tartományban (Japán dél­nyugati része) legutóbb történt katasztrófáról most már részletes hirek is érkeznek. Több mint 15,000 ember esett áldozatul s több várost teljesen szétdúlt az áradat. A katasztrófát, éppen úgy, mint Johnstownnál gátszakadás okozta, miáltal tíz mért­földnyi környékben sok helység hirtelen viz alá ke­rült. Egy hegy beomlás hat falut pusztított el. Az egész kár hat millió dollárra rúg. Odessza jubileuma. Odessza városa most üli Oroszországhoz történt csatolásának századik évfor­dulóját. Deribas orosz tábornok 1789. végén foglalta el Kadzeibér városát a törököktől s e város az orosz uralom alatt Odessza nevet kapott. A legújabb vasúti katasztrófára vonatkozólag ma a következő táviratot kapjuk Rómából: Arianó­­ból érkezett hírek szerint a vasúti szerencsétlenség alkalmával, mint eddig konstatálták, három ember vesztette életét és huszonhárman megsebe­sültek és pedig négyen súlyosan. A hatóságok, a katonaság és a lakosság teljes erővel fáradoznak a sebesültek megmentésén és a romok eltakarításán. Magyar legény öngyilkossága Bécsben. Mint Bécsből írják, a »Norddeutscher Lloyd« kivándor­lási irodájában .• Wieden, Weyringer­ utcza 1. sz tegnapelőtt délután egy fiatal magyar parasztle­gény főbe lőtte magát. A legény 1 óra 40 perczkor jött az irodába Magyarországból érkezett öt kiván­dorló társaságában. E kivándorlókat ugyanis, kik az irodának előre bejelentették érkezésüket, az indó­­házból egy tolmács vezette az irodába s velük jött az ismeretlen fiatal legény is. Az irodá­ban a tolmács megkérdezte őt, szintén ki akar-e vándorolni, mire a legény azt mondta, szeretne ugyan Amerikában szerencsét próbálni, de tudja, hogy a ma­gyar nyelvvel nem fog ott boldogulni. Alig hogy a tol­mács eltávozott a legénytől, ez két lövést intézett ma­gára s mire orvost hívtak már meghalt. Személyazo­nosságát még nem sikerült megállapítani. Hetvenkét forint készpénzt s egy magyar nyelvű kötelezvényt találtak az öngyilkosnál. A kivándorlók csak annyit tudtak mondani, hogy a legény Győrött szállt fel a vasútra, de nem igen beszélgetett senkivel. A holt­testet a közkórház halottas kamrájába szállították, órakor megy végbe, s azt Kosztits Simon görög-ke­leti szertartású lelkész fogja végezni. A haláleset al­kalmából az elhunyt családja a következő gyászjelen­tést adta ki: »Mühlfeld Sergiuszné szül. Bethlen Jozefin grófnő, fájdalomtól sújtott szívvel jelenti felejthetet­len jó férjének Mühlfeld Szergiusz orosz cs. kamarás és államtanácsos, volt budapesti cs. orosz főkonzul urnak, f. évi szeptember hó 30-án reggel 4 órakor, élete 51-ik, boldog házassága 3 ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytét. A megboldogult drága hamvai f. évi október hó 1-én délután 3 órakor fognak az »Angol királynő« szállo­dában a görög keleti egyház szertartásai szerint be­szenteltetni és Sasdiára szállíttatván, ott folyó évi október 3-án örök nyugalomra helyeztetni. Budapes­ten, 1869. évi szept. hó 30-án. Áldás poraira.« B­e­n­­­z­e György köz- és váltó-ügyvéd, Pest- Pilis-Solt-Kiskun- és Barsmegyék volt tiszti ügyész­e hó 29-én életének 64-ik évében elhunyt. Az elitélt megpillantván anyját, hozzáfutott, felemelte a földről és hosszan, sokáig tartotta keblé­hez ölelve. — Bátorság! — rebegő. Ekkor az a keresztény nő éghez emelve szemeit, igy szólott: — Mindenható Isten, buzgó imám nem szál­lott fel te hozzád, mert te nem akarhatnád látni kényeim folyását. Legyen áldott a te dicső neved A tábornok letérdelt anyja elé és hozzásimul­ván, felkiáltott: — Én csak fájdalmat okoztam egész életem­ben. Bocsásson meg nekem, édes jó anyám ! Oh bo­csásson meg nekem ! — Nincs mit megbocsátanom, fiam ! én csak áldhatlak tégedet. Azzal az elitélt fejére helyezve reszkető kezét, elfogult, de azért tiszta, érthető hangon mondá : — Úgy éltél, mint egy igazi nemeshez illő, halj meg mint keresztény ! De ekkor már nem bírta ki tovább és d’Au­dienne Katalin karjaiba roskadt. Charette d’Avaray marquishoz lépett. — Ki küldi önt ide ? — Ő ! — Igazán ? ■— Hitemre mondom. — Ah! annál jobb! Fájt volna egészen elha­gyatva meghalni. De mihelyt megpillantottam önt a tömegben, az a gondolat, hogy az ő rendeletéből van itt, egészen megvigasztalt. Azonnal kéretni fogom önt s akkor cseveg­hetünk. Charettenét egyik padra ültették le. Katalin hozzá hajolt s esdekelve kérte, kimélné meg magát a kétségbeesés és halál iszonyú kínos je­lenetétől. De az at­ya merev mozdulatlanságában vissza­utasító a fiatal leány minden gondoskodását. Az abbé is kérte, hogy távozzék már a szo­morú helyről, de mind hasztalan kérték. — Nem, — ellenkezők az anya, — én maradok. Akkor is ott leszek, ha a vérpadra hurczolják. Egyszerre felnyílt az ajtó és Ferencz lépett be. Térdre ereszkedett barátjának édes anyja előtt s megcsókold kezét. Azután az abbéhoz fordulva kérdezé: — Mikor? — Pontban öt órakor. — Szíveskedjék őt értesíteni, hogy itt vagyok. — Megyek. — felesé Keraviz abbé s azzal belépett a fogolyhoz. D’Avaray marquis rendkívül figyelmesen vizsgálta Ferenczet. Keraviz abbé késett. Fontbriand marquis az ajtóra szegzett szem­mel, mozdulatlan maradt, türelmetlenül várva, hogy az ajtó felnyíljék s ő bemehessen a tábornokhoz. Végre visszajött az abbé. _ ___________(Folyt, köv ) Helyi hirek. Kinyomozott gyermekgyilkosnő. Ez hónapjában történt, hogy Sümegi év január Ilona tatár­szentgyörgyi születésű 22 éves hajadon négy napos fiúgyermekét kiadta az angyalcsinálók hírhedt fész­kébe Erzsébet falvár­a, hol nyolcz­ártot fizetett érte havonként. Két hónapig fizette gyermekéért a tartás díjat, de a várva­ várt halálhír, csak nem akart meg­érkezni. A gonosz anya végre megunta a dolgot, s a múlt hó 21-én odahagyva szolgálatát, kiment­­gyer­meke után Erzsébetfalvára. Egy rokonához akarta vinni a gyermeket, és e czélból el is utazott Albert- Irsára. Útközben azonban eszébe jutott, hogy gyer­mekéért rokonainak is csak fizetnie kell, a­miért is elhatározta, hogy meggyilkolja kis­fiát. Szándékát azután csakhamar végre is hajtotta. A rendőrség előtt tett töredelmes vallomásában elmondta, hogy a kis­fiút az irsai országút egy kútjába dobta. A szerencsétlen gyermek nem merült el azonnal, s ke­serves sírása az anyát annyira meghatotta, hogy a vedret utána bocsátotta, de a már fuldokló kisdeded nem sikerült kimentenie. A gyilkosság elkövetése után ismét a fővárosba jött fel s itt az Egyetem tér 5. számú házában kapott alkalmazást. A gyermek holttestét azonban megtalálták, s a a rendőrség azóta erélyesen nyomozta a gyilkos anyát, a­ki a múlt éjjel végre a detektívet kezeibe került. Jókor kezdi. A főkapitányságot ma Verseczről táviratilag arról értesítették hogy Lapodat Feli­­czián 16 éves kereskedősegéd egy Christian nevű verseczi ékszerésztől öt darab aranyékszer ellopása után megszökött s valószínűleg Budapestnek vette útját. A rendőrség most várja a derék ifjút. Tolvajok az egyetemen. Az egyetemi tanév megnyitása óta, majd minden nap kisebb-nagyobb tolvajlások fordulnak elő az egyetemen. Ma, eddig ismeretlen tolvaj az egyetem vegytani intézetébe hatolt, s onnan Szila György gyógyszerész felöltőjét lopta el. Halálozások Mühlfeld Szergiusz orosz államtaná­­csos holttestét az »Angol királynő« szálloda második emeletén ma reggel helyezték ravatalra, melyet a délelőtt folyamán a résztvevők egész sora látogatott meg A beszentelés orosz ritusz szerint ma délután 3 Tudomány, irodalom. A »Magyar Salon« czímű képes havi folyóirat októberi füzetében hosszabb czikksorozat indul meg, melynek czélja sorra venni hazánk összes városait. A jelen füzetben Pulszky Ferencz általános tájékoz­tató czikke után Szegednek és népének ismertetését találjuk Kovács Jánostól, Aragót Mérai Horváth Károlytól, Debreczenét Kodálytól, Kecskemétét Kada Elektől, Kolozsvárét Kolozsvári Károly­­tól, Esztergomét dr. Kőrösy Lászlótól, Temesvárét Tábori Róberttől. Mind­ez az ismertető czikk gaz­dagon van illusztrálva. Aktuális érdekű czikk több van a füzetben: Josipovich Imréről, az új horvát miniszterről és Tibád Antalról, az új belügyminiszteri államtitkárról arczképeik mellett rövid jellemrajzot találunk, a szegedi rakpart bedőlését három kép és egy kis czikk mutatja be, az Emke főbb tisztviselői­ről a múlt havi füzethez pótlásképen kapunk még egy arczképcsoportot és czikket. Jókai Mórnak, B­en­i­c­z­k­y­n­é Bajza Lenkének és Prém József­nek egy-egy beszélye, Reviczky Gyulának egy hátrahagyott szép költeménye »Szemet szemért« és P­a­­­á­gy­i Lajosnak egy formailag s tartalmilag egyaránt kiváló költeménye »Reszketek, hogyha gon­dolok rád« czímmel képezik a füzet szépirodalmi tar­talmát. Igen szellemes Bodnár Zsigmond fejtege­tése »A nemzeti szellem- és műveltségről.« Egyik leg­érdekesebb közleménye a füzetnek az a színművészeti jellemrajz, melyet Jászai Mariról, a nemzeti szín­ház művésznőjéről dr. Ötvös Adolf írt s melyhez a művésznőt különböző szerepeiben ábrázolók tizenkét fénykép van csatolva. A 110 lapra terjedő füzet ára 60 krajczár. A magyar büntetőtörvények magyarázata. A bűntettekről, vétségekről és kihágásokról szóló ma­gyar büntető törvénykönyvnek kommentárjai között kiváló helyett foglal el azon műt, melynek harmadik kötetéből a befejező füzet most jelent meg dr. Illés Károly tollából. Ezen füzet ára 3 frt 70 kr s ép oly kimerítőleg és alaposan tárgyalja a magyar büntető­törvénykönyvet, mint az előző kötetet. A három nagy kötetre terjedő egész munka ára 12 frt. Törvényszéki csarnok. Kókán kulcsai. A Kókán-ügy végtárgyalása alatt Kókán János, mint tudva van, azt vallotta, hogy két pénztárkulcs volt s az egyiket nem ő tartotta magá­nál. Tegnap dr. Balogh Vilmos miniszteri titkár, kit tanúképp kihallgattak, azt az érdekes vallomást tette a vizsgálóbíró előtt, hogy a kiállítási pénz­tár mindkét kulcsa Kókán Jánosra volt bízva és Kókán a kulcsok átvételéről sa­­játkezüleg itt elismervényt adott. Ezt az átvételi elismervényt Balogh átadta a vizs­gálóbírónak. T á v i­r a t o k: Kopenhága, okt. 1. A walesi herczeg, Al­bert Viktor és György herczegekkel az este ide érkezett. A pályaudvarban az angol, olasz és né­met követek fogadták a herczeget, ki néhány percz múlva Fredensburgba utazott. Berlin, okt. 1. A »Norddeutsche Allge­meine Zeitung« teljesen alaptalanoknak nyil­vánítja a lapok híreit, melyek arról szólanak, hogy a német nagyköveti állások­ban legközelebb változások történnek. Egyáltalán nincs ok még csak gondolni is arra, hogy ez állásokban változás volna tervben. Berlin, okt. 1. (A Pesti Napló távirata.) A »Times« ama jelentését, mely szerint a porta a had­sereg létszámát 250.000 emberről­ 100.000-re szándékoznék leszállítani, itt nemcsak hogy két­ségbe vonják, hanem ellenkezőleg biztosra veszik, hogy a porta szaporítani fogja hadseregét. Brüsszel, okt. 1. (A Pesti Napló távirata.) Anglia a krétai kérdésben L­­­p­ót királyt indít­ványozta bíróul. München, okt. 1. Izabella spanyol királyné az éjjel Párison át Madridba utazott. Pétervár, okt. 1. Poppen, bukaresti és belgrádi orosz katonai attaché helyébe T­a­u­be báró alezredest nevezték ki. Bukarest, okt. 1. Az »Agence Bouraaine« jelenti: Azok, a kiknek Natália királyné­val átutazásakor alkalmuk volt beszélni, a királyné nyilatkozataiból állítólag azt a be­nyomást nyerték, hogy állandóan Bel­­grádban akar tartózkodni. BéCS, okt. 1. A »Fremdenblatt« nak je­lentik Karlsbadb­ól: Milán király teg­nap elutazott, előbb S­váj­czba megy üdü­lésre és később hosszabb időre Párisba utazik. A czár utazása. Berlin, okt. 1. (A Pesti Napló távirata.) Az »Allgemeine Reichscorrespondenz« egy kopenhá­­gai jelentése szerint a czár október 7-én érkezik Kielbe, 8-án délután 3 órakor pedig Berlinbe. Gróf Voronzov-Daskov udvari miniszter Kopenhágá­­tól táviratilag utasítást kapott, hogy a czár látoga­tása alatt Berlinben legyen. Az orosz udvari vonat, melyen a czár külföldön utazni szokott s mely az­előtt Eugénia császárnéé volt, ma vagy holnap Wir­­ballenból Berlinbe, az udvari vonat pedig, melyen a czár Oroszországban szokott utazni, október 1-én Pé­­tervárról Wirballenbe megy. — A »Nordische Cor­­respondenz« szerint a czár yachtján fogna Pétervárra visszatérni a­nélkül, hogy Fredensborgot ismét érintené. Berlin, okt. 1. (A Pesti Napló táv­irata.) A czár október 8­­ - á­n délután érkezik Berlinbe. G­i­e­r­s nem jön vele. A czár hazatérésénél ötvenezer főből álló kato­naság fog őrt állni az eydtkuhn-pétervári vasútvonal mentén. Meglehet azonban, hogy a czár a tengeren utazik haza. A horvát tartománygyűlés megnyitása. Zágráb, okt. 1. A horvát tartomány­gyűlés ma délelőtt 11 órakor kezdte meg ülésezé­­seit. Az elnök meleg szavakban emlékezett meg Ru­dolf trónörökös elhunytéról, bejelenti továbbá Angyelics pátriárka, Hranilovics püspök Be­­dekovics miniszter, Katumovics és Turkály képviselők elhunytét. A megüresedett kerületekben az új válasz­tások elrendeltetnek. Az elnök által bemutatott elő­terje­sztések közül kiemelendő a regnikoláris küldöttség jelentése, melyet az október 10-ei ülés napirendjére tűztek ki. A legközelebbi ülés is ugyanakkor lesz. Zágráb, okt. 1. (A Pesti Napló tudósí­tójának távirata.) A regnikoláris bizott­ság a ma megnyitott tartománygyűlés elé terjesz­tette jelentését, valamint javaslatát a pénzügyi egyezmény tíz évre való meghosszabbítását illetőleg. A bizottság megjegyzi jelentésében, hogy oly kérdé­seket kezdeményezett, melyek nem vonatkoznak szi­gorúan a pénzügyi egyezményre, de melyek azért a tartomány pénzügyi viszonyait érintik. Ugyanoly ala­pon, mint eddig állapították meg a közös ügyekhez való hozzájárulási arányt Magyarországra és Horvát­országra vonatkozólag. Hogy az autonóm szükség­letre vonatkozó hozzájárulási arány igazságosan álla­píttathassák meg, ahoz mindkét részről legális előzé­kenységre volt szükség. A megszabott kvóta 44 és 56 az eddigi 45 és 55°/0-os viszonynyal szemben. Az l°/0-os hiány bőségesen fedezve van a dohány­szállí­tási adó­ és más jövedelmek fokozása útján. Horvát­ország érdekei jobban vannak oltalmazva és jövedel­mei gyarapodnak. Zágráb, okt. 1. A nemzeti párt klubja délelőtt 10 órakor gyűlést tartott, melyben az elnök a jelenlevő Josipovics minisztert meleg sza­vakban üdvözölte, a párt tagjainak lelkes élteté­sei közt. A kiadótulajdonos Atbamaeum irodalmi * nyomdai ra­­ iráni at betűivel Bu­dapert. baritok­ tere. Athimaeum-épület KÖZGAZDASÁG. Bécs, okt. 1. Az 1854-i­k­i államsor­sje­gyek mai húzásánál az 1071. sor. 23. sz. 30.000 frtot, a 662. sor. 19. sz. 5000 frtot nyert. Ipar- és kereskedelem. Az osztrák-magyar Lloyd elnöke:Morpurgo báró Budapestre érkezett, hogy Baross és Ve­­k­e­r­­­e miniszterekkel a vállalat helyzete, illetőleg segélyezése iránt értekezzék. A tegnapi nap folyamán Morpurgo ugyanez ügyben T­a­a­f­f­e osztrák minisz­terelnökkel és Dunajevszky pénzügyminiszter­rel folytatott hosszabb eszmecserét. A budapesti gabona tőzsdéről. Búzát ma élénken kínáltak, a vételkedv ked­vező volt és 30,000 mm. kelt el változatlan árakon. R­o­z­a nagyon szilárd. Más magvak változatlanok. Elkelt u j b u z a : t i s z a v.: 300 mm, 80 k. 8 írt 85 kr, 200 mm. 79'5 k. 8 frt 87'/» kr, 300 mm. 79 k.' 8 frt 70 kr, 500 mm. 78 5 k. 8 frt 70 kr, 1500 mm. 782 k. 8 frt 82'la kr, 1500 mm. 77'4 k. 8 frt 82Va kr, 100 mm. 78 k. 8 frt 77‘/2 kr, 300 mm. 77 k. 8 frt 70 kr, időre. Pestv.: 500 mm. 78-2 k. 8 frt 65 kr, 100 mm. 77 k. 8 frt 60 kr, 100 mm. 76 k. 8 frt 47‘/a kr, időre. Fehérmegyei: 400 mm. 78'5 k. 8 frt 60 kr, 300 mm. 77 k. 8 frt 60 kr, időre. Marosi: 4400 mm. 77 k. 8 frt 60 kr, 1400 mm. 77'8 k. 8 frt 52>/a kr, időre. Becsei: 3000 mm. 77'4 k. 8 frt 67­/a kr, időre. Bácskai: 3000 mm. 74­6 k. 8 frt 25 kr, időre. Felsőtiszai: 100 mm. 77 k. 8 frt 20 kr, időre. Raktáráru: (6) 500 mm. 78 k. 8 frt 50 kr, időre. A határidő-üzletben felmondtak 17,000 mm. tengerit. Mérsékelt forgalom mellett a délelőtti jegy­zések a következők: Búza 1889. őszre 8.39—8.33, 1890. tavaszra 9—8.95, tengeri 1890. máj—jun.-ra 5.40—5.36, káposztarepere 1890. aug—szept.-re 12.48. A déli tőzsde zárlatai pedig: Szokv. búza 1889. őszre 8.32 pénz, 8.34 áru ; 1890. tavaszra 8.94 pénz, 8.96 áru; tengeri 1890. máj.— jun.-ra 6.35 pénz, 5.37 áru ; zab 1889. őszre 6.78 pénz, 6.80 áru ; 1890. tavaszra 7.08 pénz, 7.10 áru ; káposztarepeze 1889. aug.—szept.-re 12.25 pénz, 12.50. Mai hivatalos effektiv árak: A brudapesti term­énytőzsdéről. Terményekben mérsékelt volt a forgalom. Zsiráru lanyha. Disznózsír, városi áru hordóstul 57 írttal kelt. Szilva azonnali szállításra lanyha. Szerb 100 dbos 7­/s— 7.25, boszniai szokv. 6s/8) okt.—nov.-re 6s/8, szerb szokv. okt—nov.-re 5B/S frttal kelt. Szilvasz lanyhább. Szlavóniai áru 18 frttal kelt. Heremagvak közül magyar luezerna zár­lata : 44.— pénz, 48.— áru ; vörös luezernáé : 40.— pénz, 43.— áru. A budapesti értékt­d­djéről. A lanyhább külföldi hírek következtében a tőzsde dispozicziója kedvezőtlen volt. A vezető érté­kek árfolyamai lényegesen hanyatlottak , de nyomott árakon meglehetős forgalom keletkezett. A közleke­dési értékek nyugodtak voltak. A helyi papírok kö­zül leszámítoló-, jelzálog­bank és első magyar bizto­sító társasági részvények voltak előnyben. Valuták és külföldi váltók változatlanok maradtak. Hivatalos felszámolási árfolyam : osztrák hitel­részvény: 307.—, magyar aranyjáradék : 99.92*/2. A díj­biztosításoknál: osztr. hitelrészvény hol­napra : 1.25—1.75, 8 napra: 4.-----5.—, egy hóra: 8.-----9.— frt. Az árfolyamok következőleg alakultak: Az előtőzsdén a bankrészvények iránt szilárd, a járadékokra nézve lanyha volt az irányzat. Osztr. hitel­részvény 307.90—307.10 frton, lesz. és pénzváltóbank 105.10 frton, magyar hitelrészvény 317.25 frton, magyar arany­járadék 100-99.95 frton, magyar papirjáradék 95.071/« frton került forgalomba. A déli tőzsdén magyar 4 száz. aranyjáradék 99.92­/»—99.95 frton, magyar papirjáradék 95—95.05 frton, m. 4 száz. adóm. Magyarorsz. földt. kötv. 87.70—87.90 fr­ton, m. ált. hitelbank 317—317.25 frton, magyar jelz. hitelbank II. kib. id. elism. 113 frton, lesz. és pénzváltó- f­rank 105 frton, osztr. hitelint. 306—306.30 frton, első ma- * frttól írtig Búza uj bánsági............... 77—81 kig —.— — » » tiszavidéki .... 77—81 » 840 8.80 » » pestvidéki .... 77—81 » 835 8.75 » » fehérmegyei ... 77—81 » 8.40 880 » » bácskai................ 77 79 » 8.40 8.70 » » északmagyarorsz. 77—81 » —.— — Rozs­a.................. 70­ 7­ » 6.95 7 20 Árpa » takarmány .... 60—6­.' » 6.10 6.80 » » égetni való .... 62—64 » 6 80 7 50 » » serfőzdei ..... 64—16 » 8.— 950 Zab »................. 39­41 » 6.85 7.30 Tengeri uj bánsági............... 75 » 5.— 6.15 » » másnemű............. 73 » 4 95 5— Holes »................. - » 5 30 5 69 KAp.-repcze ......... — » 17.— 17.60 Bdns.-repcze........................ — » ——.— gyár ált. bízt. int. 3190 írton, E Erzsébet-malom 279.60— 2' frton, egyes. főv. tkpénztár 700 frton, Drasche-gyár 338- 339 frton, magyar földb. papirérték 4*/2 száz. 101 frto, magyar jelzálogbank 4*/s száz. záloglevél 99.70 frto Jósziv-sorsjegy 4.677a—4.72‘/a frton, London 10 font sze­lingért 119.80 frton köttetett. Mai hivatalos árfolyam : Államadósság.*­ Magy. ar anyj. 40/0-os 99.90 Egyes, államadósság papirjárad. 5°/0-os 95.— febr. és aug. 4s/io%. 83.1 M. vasúti k. 120 frt. o. Egyes, adóss. cs. k. é. (300 fős) 5°/0-68 —jan.-jul. 4s/,0°/0 84.1 M. vasúti k. 120 frtos Egyes, adóss. cz. k. darabokban 5°/0-os —ápril-okt. 4*/«./o 84.7 M. 1869. keleti v. áll. Szölődézsmav. k. (100 kötv. (elsőbbs.) 5°/0 99.75 frt) 5°/0 99.7 M. 1873. keleti v. av. v. Osztr. aranyjár. 4°/0 110.7 ez. (elsőbbs.) 5.°/o 117.50 Osztr. papirjár. 5°/o 99.5 Magy. 1876. keleti v. Osztr. adósság 1854. aranyban 5»/0 112.— 250 frt. p. 4°/0 133 -1889.1. k. adóm. m. k. áll. Osztr. adósság 1860. vas. köles. ar. 4v.»/0 114.50 500 frt. 5% 138.­M. nyer. köles. 100 frt. 138.— Osztr. adósság 1860. » » » 50 » 137.50 100 frt 5«/0 144.­Tiszai és szeg. köl. 4°/o 128.— Osztr. adósság 1864. M.kir. 4°/0 adóm. Magyar­ 100 frt 174.5 orsz. földt. k. i. j. 88.— Osztr. adósság 1864. M. földteherm. k. 5°/0 104.75 50 frt 174.51 Ugyanaz 1867. zár. 5°/o 104.75 A temes-bégavöl. viz-M. földt. k. temesi 5°/o 104.75 szab. társ. 6°/o 99— M. földteher. k. 1867. Pestv. k. 1870. 6°/0 101— zár.-k. 5°/0 104.75 Pestv. k. 1871. 6°/0 108— M. földt. k. erdélyi 5°/o 104.75 Budapest főv. köt. M. úrbéri válts. kötv. 1880. 5°/» k. 100— (100 frtos) 5°/o 98 50 Szerb nyer. 3°/O 34.5( Egyes, adóss. 4s/,0 83.75 Bécs v. ny. k. 1874. —— Részvények. a) Bankok­. Magyar-gal. v. 5% 190— Angol-osztrák bank. —M. nyugati v. 5»/« 188.­Bpesti bankegyes. 124.— Márm. sóv. r. t. e. r. —.— Bpesti k. és iparbank 53.— O.­magy. áll. vasút 5°/0 232— M. ált. hitelb. 317.— Pécs-barcsi v. 5»/0 196— M. jelz. hitelbank Tiszavidéki v. 6»/» — — Ugyanaz II. kib. 143.— Dunagözh. társ. 6»/0 374— M. lesz. és pr. b. 165.— Pesti közúti vp. 432.50 M. orsz. bank r. t. —.— Pesti k. v. élv. j. 222.— Osztr. hitelint. 306.- e) Tak. pénztárak. ?20­~ Bpest III. ker. 106-Záloglevelek. M. földh. int. 5°/0 100 50 Pesti m. kér. b. 6°/o 101— Ugyanaz 4>/« p. 100.75 » » » » 4'/.“/o 99 7E » 4Va°/o 97.10 Bpesti m. k. b. kk. 4Va 101— » v. sz. 5°/o 120.— »Albina« t. s. h. i. 6°/0 101— M. jelzálogb. 5’/t°/o 103— » » » » » 5°/0 98.5C » » 5»/0 101— Nagysz. föld. ,/a°/o 101— » » 4­/,°/o 99.75 » » 5»/. 101.7E M. orsz. közp. tkp. 41/» 98.50 » » 6°/. 103.7E Kis. p. földh. i. 5,/,»/s 102.75 » ált. takp. 5%, 102— » » » 5°/o 101.25 M. jelzb. ny. k. k. 4°/o 111— Osztr.-magy. k. 4V«°/o 102.50 » » nyer. jegy. 17— » » » 4°/o 99.80 Oszt. f. i. d. k. k. SVo 108.7E » » 50 év. 4% 99.80 Osztr. f. int. eljk. k. 3°/o 18— Pesti m. ker. k. 6%. —Pesti hazai e. tp. 50/0 100— » » » » 6V«°/o 101.— » » » » 4’/i 98.9C Elsőbbségek. Alföldi vasút 5»/o 100.— M. nyug. op. 50/0 101— » » 1874. 5°/0 100— » » 1874. kib. 5»/0 101— Bp. közúti vasút 41/­°/o 96.50 M. vasút els. köles. bér. Báttasz.-d.-z. v. 5% 100.— czél. ar. 5% 119.— Bpesti lánczhid 6°/0 103.— » » » 4'/,°/, —— Bpest-pécsi vasút 4°/0 90.25 I. erdélyi vasút 5°/0 100— Éjszakk. vas. t. 5»/0 99.50 Kassa-odb. v. ez. 5°/0 101— » » ar. 5°/0 —» eperj.-tarn. v. m. » » ar. 6°/0 —.— r. ez. 5°/0 101— Lloyd-épület 5% 99.50 Kassa-odb. v. (oszt. v. Magy. gal. vasút 100.25 1879. kib. 5»/0 100.20 Victoria malom e. k. —.— Tiszav. vasút. 5°/0 100— Pénznemek. Cs. kir. arany (vert) 5.67 20 frankos arany 9.47 » » » (körm.) 5.60 20 márka 11.67 O Magy. 8 frtos ar. 9.47 Német kir. bj. 100 m. 58.40 Magánsorsjegyek. Magy. hitelintézet 182.501 Oszt. vör. ker. sorsj. 19.50 Magy. vör. ker. sorsj. 11.60­ Olasz » » » 16— A bécsi értéktőzsdéről. — Október 1. — Megnyitás. Előtőzsde. Osztr. hitel-részv. 307.20 Oszt. hitelint. részv. 307.20 Unió-bank-részvény —.— Unio-bank-részvény 239.50 20 frankos arany 9.48 20 frankos arany 9.48 Magy. jelz. hitelb.-r. —Magyar hitelrészvény 318.— Magy. orsz. bank-r. —.— 5°/o magyar papir-jár. 95.10 Magyar hitelb.-részv. —Angol-osztr.-bank-r. 139.50 l°/o magy. arany­ jár. 100/ 5 Déli vasúti részvény 121.76 M. leszám. és váltób.-r. —.— Osztr. állam vasúti r. 233. EO — 4°/o magyar arany jár. 100.— Pesti m kér b 729 - 0rsz' közp' 505'~ KekivitelLk 7­:_ ^vtTVv Te“ IMo»b„k — SfffiiSX ut­b) Bu­l. társaságok.f| Bécsi bizt. társ. 170.— Bécsi életjár. b. int. 278.- ft?8”* » f “ Első m. ált. b. t. 3190- k- \ UrtM/i'A i ■ i • nq *AtiieD£ceu.m^ t. 458,— Fonciére pesti b. i. 69- ,Franklin, t. 220- Magy.-francia b. t. - Pesti könyvnyomda 1065-Pannonia vb. i. 1055- Pallas . f t. m_ c) Gőzmalmok. Fiúm. I. m. rizsh. gy.t. 970— Concordia m. 430— Ganz v. ö. és ggy. 1245— Első bpesti m. 850— Gschwind szgy. 395— Erzsébet m. 277— Gyapju-mosó 244— Henger m. 575— Keresk. épület 700— Lujza-malom 240— Köszénb. (Dräsche) S36.50 Molnárok és s. m. 395— S.­tarjáni kstb. 849— Pannónia m. 725­— Gőztégl. gy. köt. 310— Victoria m. 163— Tégla- és mészégető 148— Magy. fegyvergyár 158— d) Köziek, vállalatok. Nemz. vagy k. 71 »Adria« m. t. h. t. 90.— Rimam.-s.-tart. 135.70 Alföld-fiumei v. 5°/0 200— Schlick vasönt. 211.— Bpest-pécsi v. r. t. 5°/0 192.50 Serfőződe, I. m. 930.— Bpest-Szt-Lörincz v. t.— Sertéshizlaló 293— » »­els. r. —.— Spod. s csontliszt. gy. 128— Déli vasút 5°/o 123.— Szálloda r.­t. 117.— Észak-keleti v. 187.50 Szeg. szgy. és fin. r. t. —— Erdélyi vasút 5% 197.50 Török dohány e. á. t. 122 50 Kassa-oderb. v. 4°/o 154.50 Uj-Antal v.üv.-gy. r. t. 480— Kivonat a Budapesti Közlönyből. — Budapest okt. 1. — Árverések Budapesten. Erzsébet­ körut 27, okt. 1. Fabornevits György ingós. 506 frt. 70 kr. — Zol­­tán­ u. 7, okt. 11. Flachs Ödön ingós. 465 frt. Árverések a vidéken. Tétény, okt. 15. Leeb József ing. 240 frt. — Visegrád, okt. 15. Neiser József ing. 2430 frt. Pályázatok: A gyulafehévári ügyészsé­gbél al. ügyészi áll. fiz. 1000 frt. 2 hét. Színházak ma, október 1-én: Nemzeti szín­­ház: Médea. — M. kir. operaház: Aida. — Nép­színház: A titkos csók. — Budai színkör: Gróf L­apáry Péter, vagy: Budavár visszavivása. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL (Déli vasat). K­ö­zvetlen személykocsik k­ö­z­l­e­k­e­d­é­s­e. F. évi október hó 1 -től kezdve a Budapest déli pályaudvarról 8 órakor este induló 201. számú, illetve 10 a 23 perczkor délelőtt oda beérkező 202. sz. gyorsvonatok­­kal Budapest és Milano között, Pragerhof, Nabresina, Cor­­mons és Verona útirányon át közvetlen I./II. oszt. személy­kocsik hozatnak forgalomba.­­ A nyári hónapokban Buda­pest és Franzensfeste között gyorsvonatoknál for­galomban volt I./II. osztályú közvetlen kocsi a téli hóna­pokban is közlekedni fog­­ lyult tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség). „EGERVÁRY kávéháza“ VI., Andrássy-út 20., a m. kir. opera mellett. ——— (1912) A tavaly általam megkezdett és közkedveltséggel fogadott Szillécsi reggelitől ismét felszolgáltatom. ___________ Egervár.). PD1

Next