Pesti Napló, 1890. szeptember (41. évfolyam, 241-269. szám)

1890-09-01 / 241. szám

házi szónoklatot mondott, m­ajd­ pedig nagy misét cze­­lebrált. Az ünnepély déli 12 órakor ért véget. Dessewffy Csanádi püspök felszentelése, mint lapunknak Kassáról táviratozzék, ma nagy ünnepé­lyességgel ment végbe. A szemináriumi kápolnában reggel kilenc­ órakor ment végbe a szokásos egyházi szertartás, melyet Bubics Zsigmond kassai püspök végzett. Segédkeztek neki: Császka Gy. szepesi püs­pök, Vályi János eperjesi gör. kath. püspök, a Csa­nádi káptalan részéről, dr. Späth Károly kanonok dr. Pallner Mátyás püspöki titkár, Kun László makói főesperes, Schaffer Antal nagybecskereki esperes­­plébános és Ivánkovits János orsz. képviselő. A föl­­szentelést megelőző estén lakoma volt Bubics püs­pöknél. Ezalatt a kassai dalárda fáklyásmenetben vo­nult a püspöki palota elé. Dallal, Lekly Gyula tanár pedig beszéddel üdvözölte Dessewffy püspököt, ki me­leg szavakban mondott köszönetet a kassaiaknak, kik­hez tartozónak büszkén vallotta magát eddig. Az Ugrón Pázmándy ügyről a »P. H.« ma a kö­vetkezőket írja: »A minap lapunkban »Radikális harczmodor« czimen egy közlemény jelent meg, mely­ben megírtuk, hogy Ugrón Ákos orsz. képviselő egy Székely Udvarhelyről keltezett táviratban lapunk út­ján jelenteti ki, hogy Pázmándy mikép járt el Vas­­megyében az ő nevében. Ma Ugrón Gábor orsz. kép­viselőtől Kolozsvárról a következő táviratot kaptuk: Kolozsvár, aug. 30. Ugrón Ákos nevével való vissza­éléséről Pázmándynak önnek én sürgönyöztem har­madik személyben »Ugron« aláírással. Miután Páz­mándy elég vakmerő igazolás helyett Ákostól felvilá­gosítást kérni, kérem táviratomat szó szerint közölni és rektifikálni,mert így Pázmándy színébe kerülhetnek. Ugrón Gábor: A szóban forgó távirat igy hangzik: »Sz.-Udvarhely, 27/8. Szecsődy ellen hírlapokban megjelent nyilatkozattal egy időben kapta Ugrón Ákos Pázmándy Dénes levelét, hogy reménye, miszerint tudta nélküli aláírását demontálni nem fogja... Bot­rány. Kérem felhasználva közölni, Ugrón.« Őszin­tén sajnáljuk a félreértést s nem habozunk kijelente­ni, hogy e tekintetben a tévedés tisztán és kizárólag részünkön van. Minket a félreértésbe az vitt, hogy Ugrón Gábort előtte való napon még a fővárosban láttuk s azt hittük, hogy az Ugrón aláírással érkezett sürgönyt Ugrón Ákos küldte. (Mert különben csak oly fontosságot tulajdonítottunk volna, Ugrón Gábor nyilatkozatának, mint Ugrón Ákosénak.) A felkérés folytán felhasználva közöltük a táviratot, vagyis nem első személyben, hanem jelezve, hogy Ugrón Ákos lapunk útján jelenti ki stb. Később pedig maga Páz­mándy Dénes erősített meg e föltevésünkben, mid aD legutóbbi nyilatkozatában közölte Ugrón Ákosnak hozzá intézett e táviratát: »Kemenesalja személyes harczban részt nem vesz, sajnálom beleegyezésem nélkül nevem aláírtad«, é­s így nem tartottuk szük­ségesnek közzé tenni már korábban a távirat szó sze­rinti szövegét.« Báró Nikolics Fedor királyi biztos, a­kiről a la­pok tévesen írták, hogy Da­njára és Karlóczára uta­zott, tegnap reggel rudnai birtokáról a fővárosba ér­kezett, hogy a »Tököly« nevelő intézetben megüre­sedett 8 alapítványi helyre a kijelöléseket megtegye. A görög keleti egyház megtartott közgyűlése, melyen báró Nikolics Pedor elnökölt, elfogadta a királyi biztos indítványát és az alapítványi helyeket n­y­o­l­c­­ magyar születésű szerb tanulóval töl­tötték be, a­kik magyar gimnáziumokban kitün­tetéssel tettek érettségi vizsgát. A gyűlés a hazafias elnököt zajos zsi­­óval üdvözölte. Báró Nikolics Fedor holnap visszautazik Rudnára. Jótékonyság. Schreiber Ignácz m.kir. keres­kedelmi tanácsos, nagybirtokos és győri nagykeres­kedő dr. K­a­u­t­z Gusztávnak, mint a győri választ­mány elnökének 2200 frtot adott át ama rendeltetés­sel, hogy 2000 frt Mária Valéria főherczegnő egybe­kelése alkalmából az adományozó és neje nevére a vörös kereszt J E­rzsébet-kórházban alapítandó két ágy alapítványául szolgáljon, 200 főt pedig a győri vörös­­kereszt választmány pénztára javára fordíttassék. A központi igazgatóság nagylelkű adományt az Erzsé­­bet kórház márványtábláján meg fogja örökíteni. Egy plébános jubileuma. Ma délelőtt ünnepelte meg Kurz Vilmos tér­en­cz városi plébános 25 éves jubileumát. Kurz János Vilmos 1819. szept. 25-én szüle­tett Budapesten s igy most 71-ik évében van. Fe­­renczvárosi plébánossá 1865. aug. 28-án választották s e minőségében üli most negyedszázados jubileu­mát. Ez alkalomból a ferenczvárosi templomban dél­előtt ünnepélyes istentiszteletet tartottak, melyen nagyszámú hívő vett részt. A szépen feldíszített templomban a jubiláns czelebrálta nagy papi se­gédlet mellett a zenés misét, mely délelőtt 10 órakor kezdődött. Mise alatt hat ferenczvárosi polgár sora­kozott az oltár két oldalánál, kezükben égő gyer­tyákkal. Jelen volt az isteni tiszteleten a IX-ik kerü­leti elöljáróság testületileg, dr. Czobor Béla, a Szent Vinczéről nevezett apáczák s a Ranolder-inté­­zet apáczái a növendékeikkel, továbbá a Mária-test­­vérek. Mise után a jubiláns emelkedett hangú szent beszédet tartott. Délben a plébánosnál ebéd volt, a rokonság s szűkebb baráti kör részére; az ünnepé­lyes lakoma szerdán este 7 órakor lesz a Bakács­téri elöljáróság nagy termében. A tanszerkiállítás bezárása a Köztelken ma délután 4 órakor ment végbe díszes közönség jelenlé­tében ott voltak gróf C­s­á­k­y Albin vallás- és köz­­okt. miniszter és Berzeviczy Albert államtitkár, Verédy Károly tanfelügyelő, Gyertyánffy István pe­­dagógiumi igazgató, Ziszen Janka, az Andrássy-úti nevelőnő-képezde igazgatónője s számos tanférfiú, a IV. egyetemes tanítógyűlés rendező­bizottsága Pé­­terffy Sándor és Lakics Vendel elnökökkel, a kiállí­tást rendező bizottság tagjai élükön Kozocsa Tivadar és sok kiállító. A miniszter egy órai időt szentelt a kiállítás megtekintésének, miközben többször adott kifejezést megelégedésének. A bizottság részéről P­é­­t­e­r­f­f­y Sándor mondott köszönetet a látogatásért és azért a jóindulatért, melyet a miniszter az egész egyetemes tanítógyűlés iránt tanúsított. A miniszter válaszában úgy az egyetemes tanítógyűlés lefolyása, mint a kiállítás sikere iránt teljes megelégedésének adott kifejezést s a jelenlevők éljenzése között tá­vozott. Országos lábbeli-készítő szakegylet. A rangkór­ság elhat minden körbe. Senki sem elégszik meg az ő tisztességes nevével, czimével, foglalkozásával, min­denki többnek és nagyobbnak szeretne látszani, mint a­milyen és ez okozza a járványszerűleg fellépő ön­gyilkossági, megőrülési és­­ sikkasztási eseteket. Ma a budapesti czipész- és czizmadia-segédek egy práter­­utczai vendéglőben ülést tartottak, melyen elhatároz­ták, hogy »országos lábbeli készítő szakegyletet« ala­kítanak. Persze, persze! Ha már az inasból tanoncz, a legényből segéd, a műhelyből műterem lett, mert ne lehetne a suszter és csizmadia lábbeli-készí­tő ! A legközelebbi gyűlésükön bizonyosan találnak a cseszke, dikics, dratva, csiriz és lábszij szavak he­lyett is illőbb kifejezéseket. Hans Sachs volt az első nagy zó suszter, beállván kovácsnak, rímeket ko­vácsolni. Pedig ép­pen az 5 földijei mondták ki a leg­egészségesebb intést: »Schuster bleib bei deinem Leisten !«A politikus csizmadia nálunk is jól ismert alak és Jókai Mór az »Üstökös« ben pompás mondásokat adott a szájába. Ne kövessék a példáját tisztelt czipész és csizmadia barátaink, még kevésbbé a »Lumpacius Vagabundus«-ban szereplő csillag­­vizsgáló Lákszij kollégájukét, hanem ott van Sa­s uram a »Csizmadia mint kísértetben« és annak derék inasa Föd­rák Miska azokból már tanulhatnak. Nem kevésbbé tanulságos a »Három pir czipő« fő­szereplője, a szorgalmas, becsületes és egészséges gon­­dolkozású Fleck czipész, a­ki még a feleségét is ki­­gyógyította nagyzási hóbortjából (az pedig nagy szó ám!) Már a »Párisi élet« Frick-je bármily sikkes czipőket készít is, megest nem követendő, a­mennyi­ben nem szeretnék, ha a mi­­, czipész és czizmadia barátaink a magyar kerti­esleánykákkal oly ledér dolgokat mivelnének, mint azt az Offenbach operette­­jében látni. Elég az azon, ne szégyeljék a mestersé­güket, mert kevés tiszteletre méltóbb és hasznosabb van a czipész és czizmadia mesterségnél. Mi egyéb Olaszország egy óriási czizmánál ? És ugy­e nagyha­­talom­ ! Miről hires város Miskolcz ? A kocsonyájáról és czizmadiáiról! .. .. Hogyan fogják hazájukban a majmokat ? Becskrizelt csizmával! .... Mi a »Tíz leány és egy férj sem« legszebb dala? »Oh czizma, óh csizma, lelkem kínzója!....« Mit mondanak, ha a rendőrség bakot lőtt? »Csizmadiát fogott!.... « »Mi történik mikor az oro­sz fegyver­kezik ?« Európának a csizmaszárába esik a bátor­sága. ... »Mi teszi híressé a diplomatát?« Ha tudja, hogy a kollégáját hol szorítja a czipő!.. .. »Mivel tisztelik meg a gavallérok legjobban a ballerinákat?« Ha a czipőjükből pezsgőznek!.... »Mikor lesz a színpad ellenállhatlanná a színészre?« Ha már egy czipőt elnyűjt rajta!.... »Mikor lesz érdekessé a szép leány?« Ha kinőtt a gyermekczipőkből!. .. De minek folytassuk, ezekből is láthatják már, hogy csak mint czipészek és csizmadiák hasznos tagjai a tár­sadalomnak, mert a lábbelikészítőkre nem csinál­tak és nem is csinálnak közmondást és szójá­tékot. A gyűlés lefolyása különben a következő volt : A budapesti czipész- és czizmadia-segédek ma délután 3 órakor egy práter-utczai vendéglőben nyilvános ülést tartottak, a­melyen élénk eszmecsere után elhatározták, 1) hogy »országos lábbeli-készítő szakegyletet« alakítanak, melybe a budapesti czipész­­segédek egylete is beléolvad, továbbá, hogy egy szak­lapot fognak kiadni, 2) hogy az 1890. év május 1-én tartott nyilvános ülésükön választott hartmincz tagú árszabály-bizottságukat hatvanra egészítik ki, mely kötelességének fogja ismerni, hogy az árszabály-pénz­tár javára gyűjtéseket eszközöl, melyet szükség ese­tén helyzetük javítására fordítanának. Kimondották egyúttal, hogy minden lábbeli-készítő erkölcsi köteles­ségének fogja tartani ezen árszabály-pénztárba, heten­­ként bizonyos összeggel járulni. Végül a szeptember hó 7—8-án tartandó bécsi czipész-kongresszusra két küldöttet választottak, a­kik közköltségen fogják ezt az utat megtenni. Ismét csendőrbrutalitás. Fehértemp­lomról távirják, hogy egy kindiai csendőr két lázongó parasz­tot szuronyával súlyosan megsebesített és hogy az egyik már meg is halt. Az auditor és a szolgabíró már a helyszínére érkezett. Magyar méhészet Gráczban. A magyar országos méhészeti egylet Gergelyi Kálmán elnökhe­lyettes vezetése mellett e hó 28-án társas kirándulást rendezett Gráczba a stájerországi méhészkiállítás megtekintésére. A magyar vendégek a legszivélyesebb fogadtatásban részesültek, a pályaudvaron külön bizottság fogadta őket s a kiállításon való megjele­nésükkor óriási magyar trikolort tűztek ki. A magyar orsz. méhészeti egylet tagjai, kik közül többen kiállítóként szerepelnek, igen szép sikert arattak, így gróf Esterházy Miklós, Gergelyi Kálmán, Mayer Károly csákvári plébános díszoklevelet többen pedig ezüstérmet s pénzdijakat nyertek. A méhész-jury elnökéül is magyar embert, Binder Ivánt a »Méhészeti Lapok« szerkesztőjét választot­ták meg. Tüzek. Kezdetleges kivitelű tervrajzot küldtek be hozzánk, mint a tokaji tűzvész átnézeti tér­képét, de bámily gyönge kartológiai munkának találjuk is azt, megrázóbb hatást gyakorol ránk, mint Stieler atlaszának legművészibb lapja. A térképen ugyanis szélesen kígyózó vonal futja körül a várost háromnegyed részben és a középen a vészes szó van nagy betűkkel írva : 1 e é g e 11! A világhírű szőlőhegy oldalán elszórt kis számú ház maradt meg az egész viruló magyar városból, a Tisza és Bodrog partján alig maradt ház, melyet a bősz elem megkímélt volna, s valóban rémesen nagyszerű lehetett a pusztulás képe, melyet az összeházasodó két folyó hullámai visszatükröztek. A térképen meg van jelölve ama tít nevezetesebb épület, mely a vésznek esett áldozatul. Ezek: a r. kath. templom, a takarékpénztár, a görög nem egyesült templom, a görög, egy­ orosz templom, a zsinagóga, az izr. iskola, a városháza, a Degenföld­­ház, a nagyvendéglő és a gyógyszertár. De nem jelöli betű és szám azt a sok házat, a­mely földig égett, tető nélkül hagyva, koldusbotra juttatva a tokaji lakosság legnagyobb részét. Az ország részvéte e jeltelen házromok felé irányul és az ország részvéte városokat épit.­ Óriási tüzek voltak ismét Bihar megyében. Mint lapunknak jelentik, A­­­p­á­r községben mintegy negyven ház, több melléképület sok takarmány lett a lángok martaléka. A lakosok jelentékeny kárt szenvedtek. Nagyváradról is künn voltak a tűzoltók és segitettek az oltásban. — Szombaton pedig H­e­g­y­­köz-Száldobágy községben támadt nagy tűz, mely a község nagy részét elhamvasz­totta. — Nagy tűz hire érkezik Szolnok-Doboka­­megye Füzes-Szen­t-P­éter nevű községéből is. A tűz e hó 28-án délben ütött ki s minden ellenállás daczára rohamosan terjedt. Megégett 40—45 ház a melléképületeken kívül. Az elégett épü­letek között van a görög-keleti iskola s a jegyzői hi­vatal, melyből az iratokat csak nagy nehezen lehetett kimenteni. Oda veszett sok takarmány is. Egy 4­5 éves gyermek is oda égett. A tüzet gyer­mekek vigyázatlansága okozta. — Dorgoson, mint Temesvárról távirják, 60 hold kamarás erdő ég. Be­­latinczen egy egész utcza, Radmanyesten a fél falu leégett és a legújabb közlés szerint R­e­­m­et­e község is lángokban áll. Az öngyilkossá lett városi képviselőről, Kneffel Károlyról, kinek öngyilkosságáról lapunk egy táv­irata már megemlékezett, most azt írják Aradról, hogy gyógyithatlan gégebí­jban szenvedett s midőn Marillán hiába keresett gyógyulást, agyon lőtte ma­gát. Három levelet hagyott hátra. Egyikben nejétől búcsúzott el s gyermekeit szeretőjébe ajánlta. A má­sodik levélben fiához intézte végső szavait, szivére kötve, hogy viselje gondját kis testvéreinek. A har­madik levél házi orvosához szólott. Kneffel szerepet játszott az aradi kereskedelemben, melynek 1862. év óta tekintélyes alakja volt. Mint igazgató működött az aradi ipar- és népbanknál, valamint az aradi lég­­szeszvilágitási társulatnál. Az osztrák-magyar bank aradi fiókjának váltóbiráló biz. tagja volt. Az ev. ref. ág. egyházban előkelő helyet foglalt el. Elnöke volt az aradi kereskedi ifjak betegsegélyző egyletének. Temetése ma délután ment végbe. Megkerült. Szokoleczky Ödön vasúti hiva­talnok, ki néhány nap előtt oly rejtélyes módon el­tűnt, már megkerült. Tegnap este Budapesten lakó öcscsének Resiczáról sürgönyt küldött, melyben érte­síti, hogy Resiczán van. Hogy azonban hol volt és mit csinált eddig, arról még nem nyilatkozott. A széttépett százasok rejtélye kiderült, mint minden kisül a nap alatt. Krebs berlini szivarárustól egy négyszáz márkát tartalmazó pénztárczát elloptak és egy gyanúba vett fiatal­ember eltűnt. A megindí­tott hajsza eredménytelen maradt, de az általunk is említett lelet alkalmával kitudódott, hogy a tolvaj a Louisen-Afer sarkán levő csapszékben is megfordult és szorongatott helyzetében a négy százast apró darab­kákra tépve egy szofa alá rejtette. A söntés takarítá­sakor megtalálták és igyekeztek összeragasztgatni. Kettőnél sikerült is, de a másik kettőből hiányzik néhány darab. Véres boszú. Szegedről távírják, hogy ma reggel Takács János faraktári felügyelőt és ennek nejét vérbe fagyva találták. Az ismeretlen tettes sze­­kerc­ével vagdalta össze-vissza áldozatainak fejét, mely sebek mindkettőnél oly súlyosak, hogy a férj valószínűleg még ma meghal. Az asszonynak életben maradásához van némi remény. A gyilkossági kísér­let boszt műve, mivel a helyszínen volt pénzt a tettes érintetlenül hagyta. A kalocsai véres bíróválasztás ügyében Z­o­l­­n­a­y Jenő alügyész által beterjesztett vizsgálati ira­­­­tokat az Ballaágh Imre tiszti főügyésznek osz­totta ki véleményadás végett. A főügyész ennek tanul­mányozásához csak néhány nap múlva foghat, mert, mint tegnapi esti lapunkban említettük, most a szept. 4 ikén megejtendő új biróválasztás vezetésével lesz elfoglalva. Helyi hírek. A kegyesrendiek ünnepe. A kegyesrendiek ká­polnájában ma délelőtt ünnepelték meg a rend alapí­tójának kalazanti Szent Józsefnek emlékünnepét. Dél­előtt 9 órakor csendes mise volt,ezután Kanovics Béla Mór józsefvárosi apátplébános szép egyházi be­szédet tartott. Tiz órakor ugyancsak Kanovics Béla apát nagy misét tartott, melyen nagy számú közön­ség vett részt. A Rókus-kórház igazgatósága a közönséghez. Konkrét esetből kifolyólag értesíti a balparti kórhá­zak igazgatósága a közönséget, hogy a balparti kór­házakban ápoltak hozzátartozóit, lakás-, munkaadóit stb . az ápoltak illetőségének, szolgálati és egyéb vi­szonyainak kipuhatolása, illetve megállapítása végett felkért kórházi közegeknek (biztosoknak) semmi­féle pénzt követelniök vagy elfogad­­niok nem szabad. Az igazgatóságot kéri a kö­zönséget, hogy a kórházi közegek által az irányban netán elkövetendő szabálytalanságokat a Rókus-kór­ház igazgatóságának rövid után délelőtt 9—10 óra közt bejelenteni szíveskedjék. Öngyilkosság. Pichler Károly 32. ezredbeli közkatona ma este 10 óra tájt a pesti lánczhidfőnél őrszemet álló rendőrhöz ment s jelentette neki, hogy kevéssel odaérkezése előtt egy ismeretlen férfi a híd korlátján át a Dunába vetette magát. Előbb azonban felöltőjét a korlátra tette, melyet a katona a rendőr­nek átadott. A ruha zsebében a rendőrséghez czím­­zett levélre akadtak, melyben a szerencsétlen meg­ható vonásokkal közli, hogy gyógyíthatlan be­tegsége s ínsége vitte az öngyilkosságra. A levél­ből az is kitűnt, hogy az öngyilkost Niort Andrásnak hívják, tanítással kereste kenyerét és a Szent­­királyi-utcza 6. szám alatt lakott. Véres verekedés. Az éjjel az Öszterreicher-féle kávéházban nagy verekedés volt. Márton Sándor szabósegéd és M­á­r­t­o­n Lajos pékmester az említett kávéházban mulattak és huzatták maguknak a czi­­gánynyal. E közben a kávéházba lépett R­é­p­á­s­i Mihály a Rókus-kórházban alkalmazott helyettes kapus s menten azzal kezdte a legénykedést, hogy a czigányt a mulató kompániától maga mellé paran­csolta s mikor ezek ellenkeztek, gorombáskodni kez­dett. Erre aztán a két Márton felugrott helyéről s megtámadta Répásit s a dulakodás közben Répási életveszélyes sérüléseket szenvedett. A rendőrség a két Mártont letartóztatta. Répásit a mentők a Ró­kusba vitték, a­hol élethalál között lebeg. Szabó Géza vizsgáló­biró ugyan ki akarta hallgatni, de a szerencsétlen aligha ad valakinek többé feleletet. Dühöngő őrült. A Petőfi-utcza 10. szám alatti házban ma hajnalban nagy rémületet okozott egy őrült ember dühöngése. A boldogtalant Stein Ja­kabnak hívják s úgy éjfél körül tört ki rajta az őrült­ség. A felesége, továbbá a zajra elősiető Klein Jó­zsef és W­e­i­s­z Adolf ügynökök le akarták fogni, de a dulakodás közben az őrült ember mindhármukat összemarta. Csak nagy nehezen lehetett leteperni s ekkor a mentők a János-kórház megfigyelő osztályá­ba vitték Sport. A soproni lóversenyek, mint lapunknak táv­­iratozzák, ma igen nagyszámú sport­közönség jelen­létében kezdődtek. A meet legérdekesebb futama a »Polgár-díj«-verseny volt, melynek tízezer forintját Gigerl nyerte meg, Or­vis és Premysl ellenében. A különböző futamok eredménye a következő: I. Festetics-dij, 1000 frt. Kétéveseknek. 900 méter. Col. Anthony sga k. Blackberry első, br. Springer G. sga m. Ricardo második, gr. Erdődy K. Sziporka harmadik, gr. Henckel Hugó sga k. Clair­­voyante negyedik. Tot: 5 : 30. Helyrefogadások : I. 25 : 60. II. 25 : 39. — II. Polgár-dij: 10,000 frank. 2 é. belf. és német lovaknak. 1200 méter. Col. An­thony sp. m. Gigerl első, br. Springer Gusztáv sga m. Or­vis második, hg Auersperg F. sga m. Premysl harmadik, Uho negyedik. Tot. 5 : 10. Hely­refogadások: I. 25 : 28. II. 25 : 31. — III. Kancza­­dij. 3000 frank. 3 é. és id. kanczákziak. 2800 m. Gr. Esterházy Miklós 3 é. sz. k. Puppensee első, Fluck B. huszár főhadnagy 3 é. p. k. Gerlicze máso­dik, gr. Lam­berg Henrik ezredes 3 é. p. k. Csin har­madik. Tot. 5 : 6. Helyrefogadások: I. 25 : 28. II. 25 : 40. — IV. Ilona-dij. 1000 forint. 2 éves és idősb lovaknak. 1000 méter. Col. Anthony 3 é. p. k. Orphan első, báró Springer Gusz­táv 2 é. p. k. Violetta második, gróf Henckl Hugó 3é. p. k. Speranza harmadik. Totalizatőr 5:11. Helyrefogadások: I. 25 : 39. II. 25 : 59. — V. Gát­­verseny: 1000 frt. Minden orsz.­lónak. 2400 méter. Gróf Esterházy Miklós 3é. p. k. Notabene első . Col. Ansborg 3é. sga k. Electa második; her­­czeg Auersperg F. 3é. sga m. Lovelace harmadik; gróf Kinsky Zdenko 5é. p. m. Montbar negyedik; Miklós Aladár huszárfőhadnagy 4é. sp. k. Beauté ötödik. — Totalizatőr: 5:30. Helyrefogadások: I. 25, 63. II. 25 , 77. — VI. Erdődy-akadályverseny: 1500 frt. 5600 méter. Gróf Kinsky Zdenkó 5é. sga m. Schönbrunn első; Szalay B. huszárfőhadnagy 6é. sp. k. Hanakin második; gróf Kinsky Ferdinánd A kiadó tulajdonos Ittfertssceai K­isscraun a t- társulat betűivel Vuc&gast, főhadnagy­ 5é. sga h. Victor harmadik; gróf Sta­h­­remberg­i főhadnagy 5é. Iga b. Pickpocket negye­dik. Totalizatőr: 5 : 10. Helyrefogadások: I. 25 : 33, II. 25 : 38. Halálozások: Cserneki és tarkeői Dessewffy Kálmán hosszú szenvedés után szívszélhüdés következtében, élete 53-ik évében meghalt Lucsivnán. Az elhunyt, kit po­litikai és társas köreinkben általános rokonszenv kör­nyezett, 1837-ben született a sárosmegyei Maronyán. Tanulmányait Eperjesen, Budapesten és Bécsben vé­gezte, majd jogi éveit befejezve Hohenheimbe ment a gazdászati akadémiára. Hosszabb külföldi tanulmány­­útjáról hazatérve Sárosmegyében vállalt tiszteletbeli megyei hivatalokat, de rövid idő múlva leköszönt s újra külföldön utazgatott tanulmányozás czéljából, majd 1874-ben mint az akkori egyesült ellenzék hive vál­lalta el a sárosmegyei giralti kerület mandátumát, s 1886-ig buzgó és kiváló tagja volt a képviselőházban, közszeretetben állván úgy a mércékért ellenzék köré­ben, melynek végig tántorithatatlan hive maradt, mint az egész t. házban pártkülönbség nélkül. Des­­se­wffy Kálmán cs. és kir. kamarás, a Johannita­­rend lovagja és több rendjel birtokosa volt. Haláláról a család a következő gyászjelentést adta ki: Dessewffy A­li­ertáné szül. Ganczaugh Klemen­tina mint anya, Bánó Györgyné szül. Dessewffy Al­bertina, Szakmáry Donátné szül. Dessewffy Nathália és Dessewffy Pál mint testvérek, saját maguk, számos gyermekeik, unokáik és illetve dédunokáik, valamint rokonaik nevében fájdalomteli szívvel tudatják forrón szeretett fiuk, testvérük, nagybátyjuk méltóságos cserneki és tarkeői Dessewffy Kálmán cs. és kir. kamarásnak, a Johanita-rend lovagjának és volt országgy. képviselőnek Lucsivnán 1890. évi augusztus hó 29-én d. u. 9 órakor, hosszú szenvedés után, sziv­­hüdés következtében élete 53-dik évében történt gyá­szos kimultat.­a. drága halott tetemei Margonyán, vasárnap, 1890. évi augusztus hó 31-én d. u. 4 óra­kor fognak az ág. hitv. evang. egyház szertartásai szerint a családi sírboltba örök nyugalomra helyez­tetni. Margonyán, 1890. évi augusztus hó 30-án. Ál­dás és béke lengjen drága hamvai felett! Szabó Károly, a magyar természettudomány egyik leghivatottabb és leglelkesebb művelője — mint egy Kolozsvárról érkezett táviratunk jelenti — ma délután ott meghalt. A haláleset hírére a tudo­mányos akadémia palotájára is kitűzték a gyászlobo­gót. A magyar történetirodalom kiváló jelesét gyá­szolja az elhunytban, kinek főkép a magyar vezérek korára vonatkozó búvárlatai és művei alapvető fon­tosságúak. Az Árpád korának kutatása képezte mű­ködésének fő feladatát, s történelmünk ez ágában ki­váló tekintély volt. Számos becses munka fogja fen­­tartani nevét, melyet mint a kolozsvári egyetem ta­nára is tiszteltté tett. Rudolf trónörökös meghívására az­­Osztrák-ma­gyar monarchia írásban és képben« czimü művét is gazdagította munkásságával, s a vál­lalatban a »Vezérek kora«, az »Árpád királyok kora« a »Vegyes házakbeli királyok kora« czimü nagyobb dolgozatai jelentek meg. Az első nagyterjedelmű ön­álló munkában is megírta. Utolsó munkája »A régi székelység« czimü műve, melyben székely törté­nelmi és jogi tanulmányait gyűjtötte egybe. Ezekben Hunfalvy Pál székely theoriáját iparkodik megdönteni. Mint a kolozsvári egyetemi könyvtár igazgatója és a kolozsvári középtanodai tanárvizsgáló bizottság tagja e működésében is köztiszteletnek örvendett. A ma­gyar tudományos akadémia már 1858-ban levele­s taggá választotta, 1871-ben rendes tag lett s mint ilyen az akadémia nagygyűléseire gyakran feljött a fő­városba. A boldogult hosszabb ideig betegeskedett s valálhire Kolozsvárott általános és nagy részvétet keltett. Súlyos csapás érte báró Baics Milos ország­gyűlési képviselőt. Egyetlen fia, Baics Mihály hunyt el e­ső 29-ikén Gleichenbergben 22 éves korában. A törekvő, szorgalmas ifjú, a­ki a budapesti egyete­men a jogot hallgatta, apai ágon dédunokája volt Obrenovics Milosnak, Szerbia egykori uralkodójának. Az elhunyt tetemét Gleichenbergben bebalzsamozzák és onnét Varadiára szállítják,hol a családi sírboltban helyezik örök nyugalommá. Táviratok, Kiel, aug. 31. Henrik herczeg tegnap az osztrák-magyar hajóraj tiszteletére fényes ebédet adott a királyi kastély fehér ter­mében. Henrik herczeg osztrák-magyar sorhajó­­kapitányi egyenruhát viselt s a lakoma alatt felkö­­szöntötte Ferencz József ő Felségét és családját, mire Károly István főherczeg Vil­mos császárra és a királyi házra mondott felköszöntővel válaszolt. Az ebéden Vilmos meck­­lenburgi herczeg és XXVI. Reuss Henrik her­czeg is résztvettek. Károly István főherczeg Henrik herczeg neje mellett, Eissenstein osztrák­magyar nagykövetségi tanácsos és Steineck báró tengernagy Henrik herczeg mellett ültek. Potsdam, aug. 31.Ma délben volt Hohenzol­­lern Vilmos herczeg leányának keresztelője a császári pár, Hohenzollern Lipót her­czeg és Ferdinánd román trónörökös jelenlétében. A kis herczegnő a keresztségben az Auguszta Viktória Wilhelmina Antónia Ma­­tild Erzsébet Ludovika neveket kapta. A csecsemőt a császárné tartotta keresztvízre. Lauterberg, aug. 31. Wissmann őrnagy Bu­­miller társaságában Brüsszelbe és Osztendébe megy a belga királyhoz, aztán Brémába, Hamburgba és Kölnbe utazik s szeptember 16-án szándékozik vissza­térni Berlinbe, Bulgáriából. Szófia, aug. 31. A »Bulgarie« a szultán trónraléptének évfordulója alkalmából a szul­tán arczképét közli s magasztalólag szól a szul­tán bölcs és előrelátó politikájáról, mely Bul­gáriát a hála újabb kapcsaival fűzi szuzerén­­jéhez. Egyúttal a legőszintébb szerencsekivá­­natoknak ad kifejezést a nevezett lap a trón­­ralépés örömteljes évfordulója alkalmából. Szófia, aug. 31. Jól értesült körökben mit sem tudnak a franczia lapok ama híreszteléséről, hogy Klementina herczegasszony nyugdíjat aján­­­­lott volna föl Panicza anyjának. S­zófia, aug. 31. A szultán trónra lépé­sének évfordulója alkalmából Stambulov kormányelnök és a külügyminisztérium főbb tisztvi­selői, valamint az idegen képviselők ma látogatást tettek R­e­s­e­d beynél, a török biztosság titkáránál, hogy szerencsekívánataikat fejezzék ki. Szófia, aug. 31. A »Bulgaria« a leghatározot­tabban megc­áfolja a »Weekly Times« ama hi­rét, hogy a bolgár kormány elhatározta a mac­edóniai bol­gár iskolák szubvenczionálását és kiemeli, hogy a szóban forgó iskolákat az odavaló lakosság tartja fenn. A vöcklabrucki hadgyakorlat. Vöcklabruck, aug. 31. A reggeli miséhez, me­lyen 5 Felsége jelen volt, a vidékről sűrü csopor­tokban érkezett a nép és a templom előtt, hol a had­­astyánok tartották fenn a rendet, várta ő Felsége meg­érkezését, mert a kis kápolnában csak a honoráczió­­roknak jutott hely. A kápolnába lépve ő Felségét Doppelbauer püspök fogadta. Midőn a király a kápolnából távozott, az időközben is felszaporodott közönség lelkes éljenzésbe tört ki. Délután két órakor ő Felsége Python b. helytartó kíséretében séta­­kocsizást tett a város körül és a park mellett elha­ladva a dombon fekvő és pompás kilátást nyújtó schöndorfi templomhoz hajtatott, hol nagy számú vi­déki közönség gyűlt össze. A püspök és a plébános kíséretében ő Felsége megszemlélte a gót-szilá­rdon templomot, majd megtekintette Braun testvérek reszelő gyárát jóllehet a vasárnap miatt a munka szünetelt. Ő Felsége ez alkalommal a gyárban elszállásolt landwehr-dragonyosokat megszólítás­­­sal tüntette ki s azután a városon át a nép folyto­nos tüntetés közt a würtemburgi kastélyba hajtatott. A kastélyhoz érve, ő Felsége az ott táborozó land­­wehr-gyalogsági csapatok fölött tartott szemlét. A kastély udvarán a tulajdonos, St.-Julien gróf által tiszteletteljesen fogadtatván, ő Felsége bejárta a tu­lajdonos egyik elődje által Vl­ik Károly császár fogadtatására épített és rococco-stilü kastély termeit és a tulajdonos kérésére a VI. Károly császár idejé­ből való pompás kristály-serlegből bort ivott. Hat órakor udvari ebéd volt. — Ő Felsége 1000 forintot adományozott a helybeli szegények javára. KÖZGAZDASÁG, Fiume, aug. 31. Az Adria »Bend­ame« cseregőzöse mely Leithba, a »Szapáry« gőzös, mely Bristolba fog árukat szállítani, ideérkezett; az »Aleppo« bérelt gőzös Liverpoolba elindult. Ide­érkeztek még továbbá : a »B en vieb« cseregőzös, mely Glasgowba és a »B r a e m e r«, mely Szicziliába fog árukat szállítani. Viktoria, aug. 31. Az Adria »Matlekovics« gő­zöse visszahajózott Adriaticbe. Ipar és kereskedelem. Magyar hajó- és gépgyár. Az újpesti Schöni­­chen-féle hajógyárat a közte s a prágai gépgyár között régebben megállapított feltételek mellett ma a ma­gyar ipar- és kereskedelmi bank részvénytársaság megvette. E bank tudvalevőleg már előbb megvette a prágai gépgyár újpesti telepét is. Mindkettőt a legközelebb alapítandó magyar gép- és hajógyár-rész­vénytársaság számára. Az állampénztár készletei, a jövedelmek kedve­zően folyván be, legutóbb annyira gyarapodtak, hogy a pénzügyminiszter 10 millió forintot bocsáthatott az idevaló pénzintézetek rendelkezésére. Leszállított postai díjak. Holnaptól kezdve az olasz vasutak által közvetítendő, azaz 3 kg súlyt vagy 1000 frank — 400 frt értéket meghaladó avagy ter­jedelmes postai csomagok számára az olasz szállítási útra nézve új, az eddigieknél egyes viszonylatokban csekélyebb díjak lépnek életbe. Ugyanez időponttól kezdve eme csomagokat darabonkint 200 frtig után­vétellel is lehet terhelni. Az utánvételi jutalék frton­­kint 2 kr, de legalább 6 kr. Az olasz kir. posta által közvetített u. n. nemzetközi postai csomagok (3 kgig, 1000 fokig, 400 frtig utánvétel, nem terjedelmes) dí­jazása változatlan marad. A budapesti értéktőzsdék­­t. A mai vasárnapi magánforgalomban osztrák hitel­részvény 309.10- 308.70 frton köttetett.­­ A meteorologiai m. kir. közp. intézet időjárás jelentése­i (Augusztus 31. Reggeli 7 órakor.) A légnyomás Oroszországban süllyedt, Szt-Pétervá­­rott 11 mm.-rel, egyebütt emelkedett, Krakóban 8 mm.-rel. A minimum (50—55) Livland, a maximum (65—70) Izland fölött terül el. A hőmérséklet kissé sülyedt. Kilátás: Északi szelek, keleten rész­ben felhős, száraz idő, csekély h 5 vál­to­z­á­s. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL Fővárosi Iziniitának, Nemzeti szim­láz. Georgio Testaccio Horváth V. „ ., , Barbara Vidtorna Év, bérlet 157. «. Havi bérl. 27. sz. Agricola M. Csatai Zs. Szept. 1-én: Konstanczia Béni I. PETNEHÁZY: Initia „ f reggia. Caramello Solymosi Történeti számü 3 felvonás­ Pappacocia Kassai­ban. Irta Csiky Gergely. ciboletta Réthy L. Személyek: Enrico Riselli Imbinszky Petneházy Dávid Nagy Imre Kezdete 7 órakor Belényi Zsuzsánra Felekiné Kezdetedülakor. Éva, leánya Fái Sz. w tt s n w Máriássy Miklós Mihályi! Hoszlik György Ujhá zi fedd, Budavár megvétele. Judit, neje Vizváriné Szerda Nám, Blaha L. Krakó Vízvári Csütörtök, Egy éj Velenczében. Zóra Jászay M. Jonathan, Ferhád, renegát Gyenes­i Bla a „.. . , Petreöczy Körösmezei Szombat, Hökom Mátyás Gábor Pintér Vasárn., Éjjel az erdőn, Bla-Demjén Gabányi Caraffa tábornok Szacsvay ~ . . . . .. Károly Tóth B­u­d­­a­­ színkor Lajos Egressy a Krisztinavárosban. Neuburg Horváth Szept. 1-én: Kristóf Klenovics Don Martino Szigeti I. Az UZS3.A gyöngy. E­rményesi Fiáth­ J. Hetényi Eredeti népszínmű dalokkal Kezdete 7 órakor. 3 felv. Irta Gerő Károly. MŰSOR Kezdete 7 órakor. Kedd, A csapodár. „­tt_Pon­t. Szerda, Frou-Frou. Kedd Tricoche és Cacolet Csütörtök, Misantrop. Férjek Lea"’ Cacolet, iskolája. Szerda Tíz leány és egy férj Péntek, A király házasodik. ?.e“v^éP Galat^e,a- Szombat, VIII. Henrik, (uj C­szkó Ferenc, betanulással 1-ször.) rentek, n. nakoczy f­erencz Vasárnap, ugyanez. _ fogf?a' Népszínház. TM Solymosi Elenr mint vendég. “‘S'1' nyári Siitth­­*. Egy éj Velenczében. Szept­­ én. ; Operette 3 felvonásban. írták A fenegyerekek. Zell és Genée R. Zenéjét szer- (Giegerisk.) zette Strauss János. Uj életkép dalokkal és t­áncz-Személyek: czal 4 felvonásban. I. Wim-Guidó herczeg Dárdai mez után szinte alkalmazta Bartolomeo Del. Újvári Szirmai I. Barbaruccio Szabó A. Kezdete 7 órakor. — “m'.............................* t. • ...

Next