Pesti Napló, 1890. november (41. évfolyam, 301-329. szám)

1890-11-01 / 301. szám

tt tornászok azt kívánják, hogy kössünk véd­és daczszövetséget s katonai konvencziót Ro­mániával, ezzel a leghatározottabban anti­­dakoromán törekvésekről tesznek tanúságot s azt mutatják, hogy »idegen« és »hazafiatlan« létükre igen jó helyen kereskednek, micsoda eszközökkel kell gondoskodni annak az or­szágnak fenmaradásáról. Mocsáry Lajos: KÜLÖNFÉLÉK.­­ Napirend. November 1. A miniszterek nem fogadnak. Az egyete­mi ifjak kivonulása a kerepesi­ uti temetőbe d. e. 9 órakor és egyéb testületek a nap külön­böző óráiban. Zenés mi­se d. e. 10 órakor a budavári helyőr­ségi és a belvárosi főplébánia-templomban. Nemzeti múzeum: képtár d. u. 9— d. u. 1. A többi tárak megtekinthetők 50 kv belépti díj mellett. A magyar földrajzi társaság könyvtára az egyetem épületében nyitva d. u. 5—7 óráig. Deák -mauzóleum a kerepesi-uti temetőben nyitva d. u. 8—6. A g­a­n­c­s-k­iállitás a hatvani­ utcza 9. sz. alatt. A mézkiállitás a városligeti iparcsarnokban nyitva d. e. 9—12-ig és d. u. 8—6-ig. Szinészeti kiállítás a városligeti műcsar­nokban, megtekinthető reggeli 9— d. u. 7 óráig 80 km belépti dij mellett. Kereskedelmi múzeum a városligeti ipar­csarnokban szabad bemenet mellett naponkint nyitva d. e. 9—12 óráig, d. u. 8—6 óráig. Vasár- és ünnepnap délután 20 kr belépti dij. Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 80 krajczár. November 2. A miniszterek nem fogadnak. Ünnepi gyászmise a budavári helyőrségi templomban d. e. 11 órakor. A magyar tanitók orsz. bizottságának ala­kuló ülése a Szemere-utczai iskolában. Természetrajzi gyűjtemények mú­zeuma saját épületében (Muzeum-körut) d. e. 10—12. Nemzeti múzeum: régiségtár d. e. 9— d. u. 1. A többi tájak megtekinthetők 50 kv belépti dij mellett. Történelmi arczképcsarnok a budai várbazárban d. e. 9—12. Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9— d. u. 1 óráig. Iparművészeti múzeum az Andrássy-uton d. e. 9— d. u. 1 óráig. (A többi úgy mint az előző napon.) MT A kettős ünnep miatt lapnak leg­közelebbi száma — rendkívüli kiadásban — hétfőn, e hd 8-án reggel jelen meg. gV­ Mai számunkhoz fél év melléklet van csatolva, e tartalommal: T­a­n­ü­g­y : Törvényjavaslat a kisdedóvásról. — Tanügyi hírek. — Irodalom: »Die Jagd nach dem Glücke­­« (Bánó József válasza.) — Köz­gazdaság: A lefolyt hét gazdasági története. — Heti szemle a gabonáról és a terményekről. — Vegyes köz­lemények. — okt. 31. Halottak napja. Az élők városának lakossága a halottak nyugvóhelyét keresi föl. Az egész főváros napok óta fel van koszommá. Minden utczában tá­madtak ideiglenes sirkoszoru- és sirlámpakereskedé­­sek, minden magánfogat, bérkocsi, lóvonata, omni­busz és villamos kocsi,mely a kerepesi-uti temető felé siet, koszorúkat visz magával. Gyászba öltözött höl­gyek tisztogatják, rendezik, hiszitik szeretteik sirhal­­mát és a halottak városa ez idén is, mint minden évben ilyenkor, megkapó képet fog nyújtani virág­­özönével s ezer meg ezer mécslángjával, melyek egy­től egyig a túlélők kegyeletének, megemlékezésének, bánatának hirdetői. A műegyetemi hallgatók a holnapi gyászünnepély tárgyában felhívást bocsátottak ki, mely 136 aláírással van ellátva. E szerint a mű­egyetemi ifjúság a tavalyihoz hasonlóan az idén is kü­lön rendezi a gyászünnepélyt. A gyülekezés reggel 8 órakor lesz a műegyetem épületében, az indulás pe­dig fél 9-kor. Az ifjúság koszorúkat helyez jeleseink sírjára s beszédeket is fognak tartani. — A tu­dományegyetemi ifjúság, mint már említettük, halottak napján reggel 9 órakor vo­nuel. Webernél van a színész tragikomikus hatású sírverse: Hier ruh“ ich nun. Das Stück ist aus. oh I Publikum — ruf mich heraus ! Vagy a hitves sírján e gyöngéd felhívás, mely a vándort nem az obligát megállásra hívja fel, de e szavakkal futamítja meg: Geh, Wandrer, geh flugs von hier, Sonst steht sie auf, und zankt mit dir I Yagy — végül — az orvos sirirata: Hier ruht m >in lieber Arzt, Herr Grimm Und die er heilte — neben ihm ! A magyar nép temetői humora bámulatosan gazdag. A sok ismétléstől elkopott, de valóban pom­pás paródia, vagy — némelyek szerint — tényleg olvasható a miskolczi csizmadia sírverse . Itt nyugszik Kis, kinek neve János is. Nem valami híres fis­kális, hanem kis­­léderből dolgozó csiz­ma­dia mester Mis­­kolczon. Bármely írónál szellemes epigramma számában mehetne el ez ismeretes két sor: Itt nyugszom én, olvasod te, Olvasnám én, nyugodnál te. Minden asztali társaság hallotta már a kecske­méti epitáfiumot: » Született Kecskeméten, m­aghalt gutaütésben«. Magunk olvastuk a debreczeni sirver­­set, a­mely így hangzik : A hídról esett le Pál, Halva emelték ki már. A ki részeg, otthon üljön. Amen! Ismeretes a hatvani adoma, melyben az ördög sirverset ír a megszorult diák számára, egy tűz, kés és önfelakasztás által szörnyű halált halt családról: Infans, ut vervex, pueriqne, nupta mariti, Cultellas, flammae, fumo dolore cadunt i A fővárosi rové pedig a következő »Epitá­­fium«-ot szánta magának: Falucskán jött világra, Boldog volt ifjúsága, Aztán a lantot verte, S járt a világon szerte, Parisban Pocoponette Egészen tönkre tette S meg is halt — élni resten Ásítva .. . Budapesten ! A sorozatot befejezzük. Egy ember siratja, a másik neveti a halált. Az egyik márvány­ emlék alatt, a másik jeltelen sírban nyugszik. Arról beszélnek holta után, erről hallgatnak. Végeredményben mind­egy az: közös sírfeliratunk, hogy por, hamu, emmi vagyunk! G. I. • núl ki a kerepesi-uti temetőbe. — Az állat­­orvostan-hallgatók holnap a szo­kott kegyelettel megkoszorúzzák morvai dr. Zlamál Vilmos és dr. Azary Ákos elhunyt akadémiai taná­rok sírjait a kerepesi-uti temetőben. Ez alkalommal Wiest de Velberg Jenő III. és Morvay Gyula szin­tén III. éves hallgatók gyászbeszédeket mondanak, az akadémiai dalárda pedig ifj. Goldburg Ferencz karnagy vezetése mellett gyászdalokat énekelnek.­­ Táncsics Mihálynak a kerepesi­ úti temető­ben levő sírjához a központi Táncsics-bizottság hol­nap délután fél 3-kor vonul ki a Szentkirályi-utcza 4. sz. a. egyleti helyiségből. A bizottsággal a kovács­segédek és a kocsigyártósegédek önképző egylete is testületileg vonul ki. — A gödöllői honvéd­­szobor-bizottság mindszentek napján koszorút helyez az 1848/49-iki honvédek sírjára. A koszorú nemzeti szalagján a következő felirat lesz: »A hon­­védszobor-bizottság« — »A névtelen hősöknek«. A sírnál R­i­p­k­a Ferencz bizottsági titkár tart emlék­­beszédet. Ferencz Ferdinánd főherczeg — mint Sopron­ból írják — e hó 29-én vette át az ott állomásozó hu­szárezred parancsnokságát s mindjárt e napon beható szemlét tartott. A főherczeg felvilágosítást kért a pénztár állásáról s itt mindent a legnagyobb rendben talált; azután megtekintette a legénység helyiségeit, az istállókat stb. A délután folyamán ő fensége Wurmbrandt gróf kíséretében sétát tett a városban. A reformáczió emlékünnepét a budapesti ref. főgimnázium és theológiai akadémia mint az előző évben, úgy az idén is, kegyelettel ünnepelte meg ok­tóber 31-én. A főgimnázium ifjúsága a reggeli tan­órák után délelőtt 10 órakor a Kálvin-téri templomba vonult a tanári kar vezetése alatt, hol ünnepi isten­­tisztelet volt.­­ A theologiai akadémia ön­képzőköre pedig délután 5 órakor tartotta a kál­­vintéri Baldácsi -teremben ünnepélyét. Márton Sándor IV. éves theológus tartott emlékbeszédet. A Madách-ünnepély, Nógrád megye kegyeletes módon rótta le nagy fia, az »Ember tragédiája« hal­hatatlan szerzője iránti kötelességét, de mindenesetre emelte volna kegyelete értékét és az ünnep fényét, ha az nem lett volna a megye szűk korlátai közé szo­rítva és mód találtatott volna arra, hogy az egész or­szág, s különösen a főváros méltóképen részt vehessen annak az emlékünnepén, a­kinek egy századokra szóló remekművet köszönhet. S legkevésbé lett volna sza­bad kihagyni a meghívottak sorából azt a nemzeti szín­házat, mely annyit tett Madách Imre nép­szerűsítéséhez, vagy — valljuk meg őszintén, — lenne e ma az »Ember tragédiája« méltán csodált és élvezett közkincs, ha Paulay Ede geniális rendezői keze nem alkalmazza szinte, s ha J­á­s­z­a­i Mari, Nagy Imre, Gyenes és a nemzeti színház többi művészei nem járulnak nagy tehetségükkel a bámulatos siker kivívásához, mely évek múlva még ma sem hanyatlott, s melytől buzdítva a vidéki színészet felbátorodott előadására. De nehogy azt higyjék a nógrádiak, hogy belőlünk a sértődött főváros beszél, idézzük a nógrádi (ésb.­gyarmathi párti) Szontágh Pál sza­vait,melyeket a fényes diszlakoma alkalmával mondott. Beteg ágyból kelt fel, úgymond, hogy jelen lehessen a haza nagy fia emlékünnepén, bár tudta, hogy ez hónapokkal rövidítheti meg életét. De fontos dolgot akar mondani. — Nyelvében és irodalmában él a nemzet. A sors csapásai alatt elvesztheti önállósá­gát, függetlenségét, de ha nyelvét ápolja — a nem­zet is örökkön él. Az irodalom munkásait tisztelni és becsülni kell, ők a nemzet örök épületének napszá­mosai. Madách is közöttük, — a halhatatlanok kö­zött foglalt helyet. Ünnepét az egész nem­zetnek meg kellett volna ülni. »Nem lá­tom — úgymond — sem a képviselőház, sem a főrendiház küldötteit. A jelen irodalom képviselői távol vannak. Vá­dolja érte a megyét és a rendező bi­zottságot. »Az ember tragédiája« kell, hogy min­den család kincsét képezze. Tartja a bizottság köte­lességének, hogy e my olcsón jusson a nép kezeibe.« Szontágh Pál mondotta ezt, kit még azzal se vádol­hatnak a rendezők, hogy a losoncz-párti. Moltke beteg. Moltke néhány napon át a jubi­leumi ünnepek kifárasztó hatása következtében izom­­zati görcsökben szenvedett, szemei is gyuladásban voltak. E betegségi tünetek azonban már elmúltak. Füst! Évről évre több a füst. Nem elég, hogy a gyárkémények okádják, az enni és melegedni vágyó emberiség kéményei bocsátják az ég azúrja felé, a vasúti vonatok mozdonya szórja maga után hosszú fekete gomolyban, hogy a gőzösök még a szőke Dunát is feketére szeretnék kormozni, de a szivarozók, cziga­­rettezők és pipázók ezrei is tele füstölik ezt a szegény világot. A­hol valami ragyog, virít, mosolyog, rögtön szemet szúr az irigy, piszkos, rut füstnek és kénytelen szépségéről lemondani. De a hol füst ott tűz is van, a korom a haszonnal együtt jár. A­mint a gyárak, vasutak, gőzösök, ételt főző és szobát melegítő kályhák füstje hirdetője az emberi munkának és gyarapodásnak, úgy az orrcsiklandozó kapadohány bűze éppen úgy, mint a hokkszivar illata azt hirdeti, hogy füstje a magyar állam jövedelmét növelte. Ezt mutatja a következő hiteles kimutatás is: 1889-ik év szeptember havában a dohány- és szivarfogyasztás után befolyt a jövedékhez 2.922,600 frt; 1890-ik év szeptember havában 3.246,600 frt; tehát 1890. szep­tember havában 324,000 frttal több folyt be, mint 1889. szeptemberben, vagyis ez év szeptember havá­ban naponként majdnem 11.000 írttal több, mint a múlt év szeptember havában. Az idén 1890. szept. hó végéig (tehát 9 hó alatt) összesen 1.065.000 írttal több vézetett be, mint a megelőző év hason szakában. A műemlékek orsz. bizottsága tegnap délután gr. Zichy Jenő elnöklete alatt ülést tartott, mely­nek a következő fontosabb tárgyai voltak: A lőcsei városház megvizsgálására és a restaurálás irányának megállapítására S­c­h­u­l­e­k Frigyes kiz. építészt küldték ki. A r­i­m­a-b­r­e­z­ó­i ág. templom helyreállítási terve és költségvetése a tél folyamán fog elkészülni. U­j­b­á­n­y­a sz. k. vá­ros kérelmére a Szent-Erzsébet templom szándékolt restaurálása ügyében dr. C­z­o­b­o­r Bélát küldték ki jelentéstétel végett. Az aradmegyei solymosi vár fölvételével Möller István biz. s. építészt bizták meg. A veleméri templom nagyérdekű fres­kóinak megóvása végett Hidasesy Kornél szombathelyi püspökhöz kérelmet intéznek. A kis-orosziir. k. plébánia-épületben befalazott I. Mátyás-féle czimert a pénzügyminiszter átengedte a nemzeti múzeumnak. — A k­ő-é­r b­e­r k­i dűlőben (Budafok mellett) napfényre jött romok megtekinté­sével az előadót bízták meg. A bizottság sürgős föl­­terjesztésére a zólyomi várban az ügyészség által lebontott középkori kandalló ügyében a kultusz­minisztérium már megkereste az igazságügyminisztert. A körmöczbányai sz. Háromság szobrának ügyét, melyre a város segélyt kért, a fénykép beter­­jesztéséig függőben hagyták. Végül a bizottság öröm­mel vette tudomásul dr. Czob­or Béla jelentéséből, hogy nemeskéri Kiss Miklós ezredes, mint a végh­­lesi vár tulajdonosa, a jelenleg kápolnául szolgáló lovagtermet saját költségén stílszerűen restauráltatni fogja. Elsülyedt hajók. Mint egy táviratunk jelenti, a »Vizeaya« gőzös New-Yorkból Havannába menet a new-jerseyi part közelében összeütközött egy schoonerrel. Mind a két hajó elsülyedt. A »Vizeaya« kapitánya és számos utasa a vízbe fúlt. Gyorsvonat veszedelemben. Drezdából jelenti egy magántáviratunk. Tegnap este a Drezdából Rö­­vercke felé elindult gyorsvonat egyik kocsija kerék­abroncs-törés következtében k­i­s i­k 1­o­lt. Más­­baj nem történt. Az egyetemi ifjúság tüntetése. — Saját tudósítónktól. — A testvéregyetemek polgársága ma délután fél 6 órakor gyűlést tartott a központi egyetem egyik tantermében, megbeszélendő ama lépéseket, melyeket Joanovics az elitélt orvosnövendék kiszabadítása ér­dekében szükségeseknek mutatkoznak. Még a gyűlés előtt mintegy 6—700 egyetemi hallgató jelent meg a teremben, a­hová másnak, mint egyetemi polgárnak, lépni nem volt szabad. Ember ember hátán állott a teremben, csakhamar nagy tolongás támadt, mert mindenki az elnöki székhez akart közel jutni. Pozsonyi Gábor IV. éves orvosnövendék az előkészítő bizottság elnöke nyitotta meg az ülést s miután egyhangúlag őt választották meg elnöknek, ő is vezette az ülést. Elmondta, hogy a polgárság elég jól ismeri Jvanovics esetét a lapokból s azt is tudja, hogy ezt a gyűlést abból a czélból hívták össze, hogy ő Felségéhez, a magyar királyhoz forduljon az egye­temi polgárság kegyelemért. Csak egyre figyelmezteti a polgár­ságot. A rektor csak azalatt a föltétel alatt adott termet a gyűlésre, ha mindenféle politikai tüntetést ke­rülni akar az ifjúság, mert a kegyelmi kérvénynek is csak akkor lesz valami hatása, ha itt nem foglalko­zunk politikával. Ezután fölteszi a kérdést, hogy el­fogadja-e az ifjúság azt az indítványt, hogy a király­hoz Joannovics Sebő érdekében kegyelmi kérvényt intézzenek. (Elfogadjuk! Zajos éljenzés! Néhány »Nem!« kiáltás.) Ezt elfogadottnak jelentem ki. Indítványozom továbbá, hogy a kérvény megszerkesz­tésére Polónyi Géza orsz. képviselő urat kérjük föl. (Éljenzés.) V­á­m­b­é­r­y Rusztem azt indítványozza válasszanak kisebb bizottságot, a­mely a kérvényt el­készítse. Varga József a kegyelmi kérvényen kívül még egy feliratot indítványoz az ország­gyűléshez, melyben fejtse ki az ifjúság felhá­borodását ama katonasereg ellen, mely a hazafias ér­zelmek nyilvánítását négy havi börtönnel bünteten­dőnek tartja. (Perczekig tartó zajos éljenzés és taps.) Az elnök félbeszakítja a szónokot és figyel­mezteti, hogy a politikai térre ne csapjon át, mert ez veszélyezteti az egész mozgalom sikerét. E pillanat­ban lép a terembe S­c­h­u­l­e­k Vilmos egyetemi rek­tor, akit az ifjúság zajos éljenzéssel fogad. Halljuk a rektort! Halljuk! — kiáltások hangzanak szaka­datlanul. Schulek rektor kijelenti, hogy az ifjúság iránt való jóakarata vezette őt a gyűlésbe. Mikor az egyetemen termet engedett át, azt azzal a szigorú ki­kötéssel tette, hogy ő felségéhez, a magyar királyhoz intézendő kérvénynyel foglalkozik majd az ifjúság és semmi egyébbel. Jó­indulatú tanácsa most is az, hogy ha valami praktikus eredményt akarnak elérni, akkor Joanovics Sebő érdekében a kérvénynél egyebet ne tegyenek. (Éljenzés.) Varga József indítványát, hogy az ország­gyűléshez is forduljanak, visszavonja, mert a rektor szavaiból látja, hogy itt a legjobb itt a kegyelmi kér­vény. De ebben azt szeretné hansúlyozva látni, hogy miként érez az ifjúság a katonai törvényszék ítéleté­vel szemben. (Zajos helyeslés.) Az elnök ezután fölkéri a gyűlést, hogy vá­­laszsza meg a bizottságot, mely a kegyelmi kérvényt megszövegezi. Többen G­o­n­d­a Dezsőt kívánják a bizottság elnökévé, de ez kijelenti, hogy lemond e megtiszte­­lésről. Beszéde alatt az ifjúság két pártra szakadt. Az egyik azt kiáltozta: »Nem kell kegyelmi kérvény, a másik ellenben a megkezdett alapon akarta folytatni a tárgyalást. Többen akartak szólni, de nem juthattak szóhoz a pokoli zajban, s az elnök hiába kalimpált a csengetyűvel a levegőben. Végre nagy nehezen csend lett, mikor az ifjú­ság S­c­h­u­­­e­k rektort pillantotta meg a szónoki emelvényen. A rektor úgy veszi észre, hogy az ifjú­ság egy része nem akar hozzájárulni a kegyelmi kér­vényhez. Miután itt e gyűlésen másról, mint a ke­gyelmi kérvényről szó sem lehet, azt indítványozza, hogy az ifjúság válassza meg a kérvényszerkesztő bi­zottságot. Ha a kérvény kész lesz, akkor terjessze az ifjúság elé, s a­ki annak tartalmával egyet­ért, írja alá a kérvényt, a­ki nem ért egyet vele, az ne írja alá. Ha a bizottság eléggé impozáns számú aláírást tud összehozni, akkor a kérvényt átadják ő Felségének, ellenkező esetben pedig nem. Még egyszer ismétlem önök előtt, — úgy­mond — hogy ezt a gyűlést én a saját személyes felelősségemre engedtem összehivni s ha látom, hogy itt másról akar­nak szólani, legnagyobb sajnálatomra, kényte­­­len volnék az ülést bezárni. Hát mit akar­nak önök? A hatalom, a többség ellen akarnak demonstrálni ? Én mint jóakarójuk jöttem ide és nem mint felügyelő s mint legjobbat akarójuk ajánlom a kegyelmi kérvényt szerkesztő bizottság megválasztá­sát . Csak arra kérem, hogy eközben tartsák meg a higgadságot és komolyságot. (Zajos helyeslés.) Pozsonyi Gábor elnök erre a szerkesztőbi­zottságba ajánlja, Eötvös Bálintot, G­o­n­d­a De­zsőt, V­á­m­b­é­r­y Rusztemet, Vereb Antalt, Óváry Károlyt és Pozsonyi Gábort, akiket a gyűlés meg is választott. Ezután elhatározták, hogy a kérvényt az egyetemi polgárság egy küldöttsége fogja átnyújtani ő Felségének Budapesten a legközelebbi nyilvános kihallgatáson. Ezzel az ülést S­c­h­u­­­e­k rektor éltetésével zárta be az elnök.* A gyűlés után az egyetemi polgárság egy ré­sze zárt sorokban vonult az Egyetem-utczán a Fe­­rencziek­ tere felé. Útközben számuk a hozzájuk csatlakozó kiváncsiak seregétől egyre növekedett. A függetlenségi párt kerepesi­ úti helyisége elé vonult a menet a Hatvani­ utczán át. Útközben Joanovicsot és Kossuthot zajosan éljenezve, majd a »Kossuth Lajos azt szente...« kezdetű dalt énekelve el. Több útba eső üzlettulajdonos zavarttól tartva bezárta boltját. Midőn a menet a függetlenségi párt helyisége elé ért, Polonyit kívánták hallani, de minthogy Polonyi képviselő nem volt a klubban, Horváth Ádám in­tézett néhány szót az ifjúsághoz, kiemelve, hogy a függetlenségi párt szóba hozta mindjárt az ország­gyűlés megnyitásán a Jvanovics ügyet s bizto­sítja a fiatalságot, hogy nem is hagyják azt el­aludni. Végül kéri az ifjúságot, hogy csendben oszoljon szét.­­ Erre kérte az egyetemi hall­gatókat a megjelent Pekáry főkapitányhelyettes és Lickl rendőrfelügyelő is, de az ifjúság saját kezde­ményezéséből akart szétoszolni. A Ferencziek­ tere előtt a főkapitányhelyettes újra felszólította az ifja­kat, hogy oszoljanak szét, de azok biztosították a fő­kapitányhelyettest, hogy kívánságának az Egyetem­téren tesznek eleget. A központi egyetem szerb-utc­ai szárnyépülete előtt az egyetemi polgársághoz többen beszédet intéztek, mely után az ifjúság rendben szét­oszlott. Fővárosi ügyek. A főváros háztartása. A pénzügyi és gazdasági bizottság ma délután ülést tartott, melyben folytatta a főváros jövő évi budgetjének részletes tárgyalását. Az ülésen Márkus József tanácsos elnökölt s első­sorban a rendes kiadások rovata került tárgyalásra. Már mindjárt a második tételnél, mely az ideiglenes dijnokok napi díjaira 35.360 forint kiadást irányoz elő, volt egy kis vita. Dr. R­á­c­z Károly bizottsági tag provokálta a vitát, ki a dijno­kok érdekében emelte fel szavát s kérte a bizottságot, hogy mondja ki a bijnoki állások szervezését. D­a­r­á­­n­y­i Ignácz ellenzi ezt, mert ez által tetemes kiadás hárulna a fővárosra. W­o­d­i­á­n­e­r Béla és M­á­r­k­u­s József tanácsos hasonló értelemben szólalnak fel. Rácz Károly ezután módosítja indítványát, hogy a bizottság hívja fel a tanács figyelmét arra, hogy az ideiglenes bajnoki állomások szervezésének kérdésével foglalkozzék. Ezt azután a bizottság szavazattöbbség­gel el is fogadta. A kiadási tételt különben változat­lanul elfogadják. A bérkocsi­k­i­a­d­á­s­o­k­r­a elő­irányzott 22.000 forintot a bizottság változatlanul elfogadja, de Győry Elek indítványára kimondja, hogy jövőre e tétel alatti kiadásokról a tanács rész­letes kimutatást csatoljon jelentéséhez. Az épü­letek fó karban tartására elő­irányzott kiadási rovatnál Fenyvessy Adolf indítványozza, hogy az előirányzott 111.748 forintnyi összeg ama kiadások közzé vetessék fel, melyekre mint közmunkákra nézve a törvény követelése szerint a bevételek 50°/0-a fordíttatik. Az indítványt a bi­zottság magáévá teszi. A vízvezetéki kiadásnál Lampl Hugó főszámvevő kéri a bizottságot, hogy a vízvezetéki biztosok fizetésére szükséges 7100 fo­rint kiadást vegye fel a bizottság e rovatba. E tétel­nél felmerült a végleges vízmű kérdése is s hosszas vitára adott alkalmat, melyben résztvettek Darányi Ignácz, Fenyvessy, Preuszner, Rácz bizottsá­gi tagok és Leckner középítési igazgató.Mindany­­nyian hangsúlyozták a végleges vízmű kérdésének megoldását, mert a mostani állapot­­tarthatatlan. A bizottság e kérdés megoldására meg is sürgeti a ta­nácsot, a főszámvevő indítványára pedig a 7.100 forintot felveszi a rovatba. Az utczák és terek jó karban tartásánál többen felemlítették, hogy az utczák és utak építésére most nem valami nagy gondot és felügyeletet fordítanak. Az utczákat beágyalás után kavics helyett sok helyen puszta homokkal fedik be. A tételt különben megszavazzák. A szegény­házi alapnál a főszámvevő ajánlatára az előirányzott összegből 8000 forintot törölnek. Ma­rad 105,350 forint. Az új követésekre előirányzott 280,700 forint összeget 9000 forint­tal, a csatornák építésre előirányzott 93,000 forint összeget pedig 12 ezer forinttal emelték. Az országos iparegylet segé­lyezésére a rendkívüli kiadások rovata alatt 2000 forintot vesznek fel. A nádorszigeti Artézi-fürdő kibővítésére a 25 millió forintos törlesztési kölcsön­ből előirányzott 100,000 forintot törli a bizottság, mert a kibővítést a belügyminiszter nem hagyta jóvá. Ezt a 100,000 forintot az általános csator­názásra előirányzott 250,000 forinthoz csatolják. A bizottság mai ülésében befejezte a budget tárgyalását. Színészek a polgármesternél. A színész-kon­­gresszus küldöttsége ma délelőtt tisztelgett Kamer­ás Gy­e­r Károly polgármesternél, hogy megköszönje a fővárosnak a színészházra adott adományát. A kül­döttség tagjai voltak F­e­r­e­k­i Miklós vezetése alatt B­é­n­y­e­i István, B­á­c­s Károly, Tiszai Dezső, Fenyvesi Emil, Aradi Gerő, Nagy Vincze, és Takács Ádám. A küldöttség nevében F­e­r­e­k­i Miklós a színészkongresszus elnöke mondott köszöne­tet a polgármesternek, mire ez rövid válaszában kije­lentette, hogy a magyar színészet támogatásával a tanács csak kötelességet teljesített. A budapesti körvasút kisajátítási ügye a jövő héten kerül a k­ir.­táblán felülbírálás alá. Ebben az ügyben, hol több mint kétszáz fél érdekéről van szó, Havass Károly táblai bíró az előadó­ munkás látogatta. A temetés holnap, szombaton dél­után 3 órakor lesz s a lengyel egyleten kívül testüle­tileg vonulnak ki a betűöntők egylete, az »Egyetér­tés« férfi dalegylet, a magyarországi általános mun­káspárt s a munkások önképzőegyletének tagjai. A nyomdás­­sztrájk ügyében a IV-ik kerületi elöljáróság ma egész estig tartó kihallgatásokat esz­közölt. A nyomdatulajdonosok által feljelentett 25 segéd közül 23-at talált bűnösnek és ezeket szigorúan megbünteti.­­ Újabban is történtek feljelentések szedők ellen. Az elöljáróság a kihallgatásokat holnap és holnapután folytatja. Öngyilkosság a kávéházban. A soroksári-utc­ai kétkorona-szálloda kávéházában ma délután 3 óra felé egy fiatal­ember halántékon lőtte magát és rög­tön meghalt. Az öngyilkost Nedzihhradszky Jánosnak hivták s árvavármegyei illetőségű 21 éves szabósegéd volt. A kávéházba belépve egész nyugod­tan körülnézett s az egyik oldalhelyiségbe ült. Majd újságot kért a pinczértől s azt olyan formán tartotta maga előtt, hogy kívülről senki sem látta, mikor zse­béből elővette revolverét s csak a lövés eldördülése riasztotta fel a vendégeket. Mikor a fiatal­embert a székről leesni látták, a jelenlevők mindnyájan oda­siettek s nyomban értesítették a mentőket; mire azonban ezek odaértek, a szerencsétlen már kiszenve­dett. Levelet is találtak nála, melyből kitűnik, hogy részben szerencsétlen szerelem, részben pedig a ka­tonaszolgálattól való félelem vitte az öngyilkosságra. Holttestét az üllői­ úti bonctterembe vitték. A Dunába ugrott. Ma este 11 óra tájt a lánczhíd Pestre eső oldalának jobboldali gyalogjárdájáról, egy elegánsan öltözött fiatal ember a Dunába ugrott és a babok között nyomtalanul eltűnt. A hidon fe­kete selyem esernyőt és barna kalapot hagyott hátra, melyben »Z. J.« hetük és Zeisel József név van be­nyomtatva. Helyi hírek. Néger áldozat Budapesten. Gayer Xaves Fe­­renc­.rendi atya és Sorur P­harim Dén Dániel szerecsen atya Pozsonyból tegnap este Budapestre érkeztek. Sorur Pharim szerecsen áldozat Kö­­zép-Afrikában született s most körülbelül 30 éves, gyönyörű szálas fiatal ember, szénfekete s fényes arczbőrrel, szőrméhez hasonló süni hajzattal, hófehér fogsorral. A közép-afrikai misszió neveltje s 3*/2 éves áldozat, ki a franczia nyelvet egészen folyékonyan, de a németet is tűrhetőleg beszéli. Mindkét áldozat va­sárnap délután 4 órakor jelen lesz az egyetemi tem­plomban tartandó isteni tiszteleten, a­mely alkalom­mal Gayer a közép-afrikai misszionáriusok nagy horderejű működése eredményeiről tart konferencziát német nyelven, míg a szerecsen áldozat az istentisz­telet után áldást oszt s missziójuk javára könyörado­­mányokat gyűjt. Az országos statisztikai hivatal október hó 30-án és 31-én a földmivelésügyi palotából kiköltözött és a kereskedelemügyi minisztérium eddigi helyiségeit foglalta el az Akadémia­ utcza 12. és Rudolf-rakpart 6. sz. a. levő palotákban. A két épület nagy része a statisztikai hivatal rendeltetésére áll, csak 4 helyisé­get foglal el a földszinten a kereskedelmi múzeum tudakozó irodája, a­mely a városligeti iparcsarnokból néhány hét múlva oda költözik. Az épület 3. és 4-ik emeletei a népszámlálási irodák részére tartot­tak fenn. Rózsa Péter síremlékének leleplezése. A ház­építő tisztviselők egylete ma délután 4 órakor leplezte le a kerepesi temetőben volt elnökének Rózsa Péter fővárosi tanácsnoknak síremlékét, melyet az egylet állíttatott fel. A díszes síremlék fekete szienitből van. Az elhunyt özvegyén kívül Láng tanácsnok, Tom­­csányi kúriai biró és az elhunyt számos tisztelője künn volt. Hindy Kálmán tartotta az emlékbeszédet, kiemelve az elhunyt férfiú érdemeit. Végül az egyleti dalkör Egressy Béni gyászdalát énekelte el. Elhunyt munkásvezér. Ihr­­inger Antal az elhunyt munkásvezér ravatalát ma állították fel a Huszár­ utcza 8. sz. házban. A ravatalt ma igen sok Egyletek és társulatok. A magyar tisztviselők országos egylete M a­n o l­­­o­v i­c­s Emil kúriai tanácselnök elnöklete alatt tegnap igazgató-választmányi ülést tartott, melyen elnök bejelentette, hogy az aradi vértanuk szobrára az egylet nevében koszorút helyeztetett el. A pénz­tár­ maradvány 3211 frt 18 kr. Kiküldték ezután a vigalmi bizottságot a télen rendezendő táncresté­­lyekre. Majd 55 új tagot vettek fel. A színházjegyek kezelésére vonatkozólag elhatározták, hogy új dara­bok első előadására a tagok családtagjai nem vehetik igénybe az egylet jegyeit. Az állatorvostanhallgatók olvasó köre egy állat­­tenyésztési és egy belgyógyászati szakkérdésre hirde­tett pályázatot, melyek jutalmazásához elismerésre méltóan járultak. Monostori Károly és dr. Hutyra Ferencz állatorvosi akadémiai ny. r. tanárok. Színház és művészet. A Hubay-Popper négyes társulat ma este tar­totta ez idényben első zeneestélyét, Frankl Joel cs. kir. zongoraművésznő közreműködése mellett. A műsor első számát Jámbor Jenő vonósnégyese ké­pezte. Jámborban daczára annak, hogy a zenével és zeneszerzéssel nem ex professo foglalkozik, (lévén ál­lására nézve a budapesti ötödik kerület aljárásbirá­­ja) alaposan képzett zenek­et volt alkalmunk megis­merni, ki sokat tanult, észlelt, kinek van hivatása, képessége a zenei műformák legnehezebb problémái­nak megoldásához is, s a­kinek, ha a járásbíróságot valami offic­iózus zenészeti állással cserélné fel, bi­zonyára sok kompozitori nagyságoknak híresz­­telt embert sikerülne túlszárnyalnia. A négyes társulatot elismerés illeti, hogy Jámbor művét bemutatta s a közfigyelmet feléje fordította, me­lyet méltán meg is érdemel. Az egész művön meglátszik, hogy beható gondolkodás és tanul­mány eredménye. Jámbor szorosan ragaszkodik ugyan a hagyományos műformai szabályokhoz s a részletek kidolgozásában nem egyszer érezhető, hogy a vonós­négyes irodalom korifeusai nagy hatással voltak rá, de eredeti vonásokkal is bír s gondolatait mindig tisz­tán tudja érvényre emelni. A négy tétel közt, legsike­rültebb a harmadik: a seberző-rész, melyet a zajos tapsokra ismételni is kellett. E részletben az eszmei frisseséget szerencsésen sikerült neki a kecses mes­­terketlen formai kidolgozással egyesítenie. Ki kell emelnünk az előadók érdemét is, kik művészi magaslaton mutatták be a művet. A közönség a szerzőt minden tétel után zajos taps és kihívásokban részesítő. A második számot Beethoven Kreutzer szonátája képezte, melyet a zongorán a vendég művésznő s he­gedűn Hubay Jenő értelmezett. Frank Joel úrnő a distingváltabb zongoraművésznők közé tartozik. Technikájának nincs ugyan drámai ereje, de minden­kor finom, egyenletes s a mi fő és ma már minél rit­kább, kifejező, értelmes és lendületes. Hubay Jenő is méltán aratott tapsokat a h­egedülész művészi értel­mezéséért. Végül ugyancsak Beethoven egyik remek négyesét (op. 59. 3-ik sz.) hallottuk azzal az átgon­dolt és finoman nüanszírozott értelmezéssel, mely e társulat estélyeit méltán keresetté s élvezetessé te­szi (i. 1.) Színházi műsorok. A nemzeti színház­ban: november 2-án »Huszárszerelem« és »Virág­­fakadás«, 3-án »Az ember tragédiája«, 4-én »Az egér«, 5 én »Huszárszerelem«, »Az apród«, 6-án »Hamlet«, 7-én »Örök törvény«, 8-án »Nora«, 9-én »Bánk bán.« —A várszínházban: november 6-án »Hozomány nélkül«, 9-én »Villemer marquis.« — A népszínházban: november 2-án »Fity­­firitty«, 3-án »A molnár és gyermeke«, 4-én először »Színi tanoda«, 5-én, 6-án és 7-én ugyanaz, 8-án »Szegény Jonathán«, 9-én »Színi tanoda.« A filharmóniai hangversenyek. A filharmóniai társulat Erkel Sándor elnök karnagy vezénylete alatt a beálló idény folyamán 6 filharmóniai hangver­senyt rendez a fővárosi vigadó nagy termében és pedig 1. év november 19., deczember 3. és 17., továbbá 1891. január 14. és 28. és február 18-án.­­ A hangver­seny-látogatók nagyobb kényelmére a tavaly először alkalmazott kemény táblájú»bérleti jegyeket« 6 hang­versenyre való érvényességgel az idén is alkalmazzák. E hat hangversenyre bérelni lehet kizárólag Rózsa­völgyi és társa cs. és kir. üdv. zeneműkereskedésében (Kristóf-tér 3.) A 6 bérleti hangversenyen kívül a filharmóniai társulat november 7 én (pénteken) esti 7 dd órakor a fővárosi vigadó nagytermében Erkel Sándor karnagy vezénylete alatt Erkel Ferencz fő­zeneigazgató tiszteletére és személyes közreműködése mellett, születése 80-ik évfordulója alkalmából rend­kívüli (bérletszünetes) filharmóniai hangversenyt ren­dez, melynek tiszta jövedelme a filharmóniai társulat »özvegy és árva segély egylete« javára fordíttatik. E díszhangversenyben koszorús zeneköltőnkön kívül közreműködnek: P. Bartolucci Y. Horina, Náday Ferenczné, Rotter Gizella, Broulik Ferencz, Odry Lehel, Szendrői Lajos és Takáts Mihály, valamint a m. kir. operaház teljes énekkara. A bérlők keretnek helyeik megtartása végett Rózsavölgyinél intézkedni. M. kir. operaház. A holnapra (szombat) kije­tűzött Lohengrin-előadás, melyben Elsa szerepét Vasquez M. J. fogja énekelni, 6 és fél órakor kez­dődik. Az országos színészegylet ma délutáni közgyű­lésén folytatólagosan tárgyalták és befejezték a nyug­­díjszabályzat megvitatását. A gyűlést holnap foly­tatják.

Next