Pesti Napló, 1890. november (41. évfolyam, 301-329. szám)
1890-11-01 / 301. szám
tt tornászok azt kívánják, hogy kössünk védés daczszövetséget s katonai konvencziót Romániával, ezzel a leghatározottabban antidakoromán törekvésekről tesznek tanúságot s azt mutatják, hogy »idegen« és »hazafiatlan« létükre igen jó helyen kereskednek, micsoda eszközökkel kell gondoskodni annak az országnak fenmaradásáról. Mocsáry Lajos: KÜLÖNFÉLÉK. Napirend. November 1. A miniszterek nem fogadnak. Az egyetemi ifjak kivonulása a kerepesi uti temetőbe d. e. 9 órakor és egyéb testületek a nap különböző óráiban. Zenés mise d. e. 10 órakor a budavári helyőrségi és a belvárosi főplébánia-templomban. Nemzeti múzeum: képtár d. u. 9— d. u. 1. A többi tárak megtekinthetők 50 kv belépti díj mellett. A magyar földrajzi társaság könyvtára az egyetem épületében nyitva d. u. 5—7 óráig. Deák -mauzóleum a kerepesi-uti temetőben nyitva d. u. 8—6. A gancs-kiállitás a hatvani utcza 9. sz. alatt. A mézkiállitás a városligeti iparcsarnokban nyitva d. e. 9—12-ig és d. u. 8—6-ig. Szinészeti kiállítás a városligeti műcsarnokban, megtekinthető reggeli 9— d. u. 7 óráig 80 km belépti dij mellett. Kereskedelmi múzeum a városligeti iparcsarnokban szabad bemenet mellett naponkint nyitva d. e. 9—12 óráig, d. u. 8—6 óráig. Vasár- és ünnepnap délután 20 kr belépti dij. Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 80 krajczár. November 2. A miniszterek nem fogadnak. Ünnepi gyászmise a budavári helyőrségi templomban d. e. 11 órakor. A magyar tanitók orsz. bizottságának alakuló ülése a Szemere-utczai iskolában. Természetrajzi gyűjtemények múzeuma saját épületében (Muzeum-körut) d. e. 10—12. Nemzeti múzeum: régiségtár d. e. 9— d. u. 1. A többi tájak megtekinthetők 50 kv belépti dij mellett. Történelmi arczképcsarnok a budai várbazárban d. e. 9—12. Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9— d. u. 1 óráig. Iparművészeti múzeum az Andrássy-uton d. e. 9— d. u. 1 óráig. (A többi úgy mint az előző napon.) MT A kettős ünnep miatt lapnak legközelebbi száma — rendkívüli kiadásban — hétfőn, e hd 8-án reggel jelen meg. gV Mai számunkhoz fél év melléklet van csatolva, e tartalommal: Tanügy : Törvényjavaslat a kisdedóvásról. — Tanügyi hírek. — Irodalom: »Die Jagd nach dem Glücke« (Bánó József válasza.) — Közgazdaság: A lefolyt hét gazdasági története. — Heti szemle a gabonáról és a terményekről. — Vegyes közlemények. — okt. 31. Halottak napja. Az élők városának lakossága a halottak nyugvóhelyét keresi föl. Az egész főváros napok óta fel van koszommá. Minden utczában támadtak ideiglenes sirkoszoru- és sirlámpakereskedések, minden magánfogat, bérkocsi, lóvonata, omnibusz és villamos kocsi,mely a kerepesi-uti temető felé siet, koszorúkat visz magával. Gyászba öltözött hölgyek tisztogatják, rendezik, hiszitik szeretteik sirhalmát és a halottak városa ez idén is, mint minden évben ilyenkor, megkapó képet fog nyújtani virágözönével s ezer meg ezer mécslángjával, melyek egytől egyig a túlélők kegyeletének, megemlékezésének, bánatának hirdetői. A műegyetemi hallgatók a holnapi gyászünnepély tárgyában felhívást bocsátottak ki, mely 136 aláírással van ellátva. E szerint a műegyetemi ifjúság a tavalyihoz hasonlóan az idén is külön rendezi a gyászünnepélyt. A gyülekezés reggel 8 órakor lesz a műegyetem épületében, az indulás pedig fél 9-kor. Az ifjúság koszorúkat helyez jeleseink sírjára s beszédeket is fognak tartani. — A tudományegyetemi ifjúság, mint már említettük, halottak napján reggel 9 órakor vonuel. Webernél van a színész tragikomikus hatású sírverse: Hier ruh“ ich nun. Das Stück ist aus. oh I Publikum — ruf mich heraus ! Vagy a hitves sírján e gyöngéd felhívás, mely a vándort nem az obligát megállásra hívja fel, de e szavakkal futamítja meg: Geh, Wandrer, geh flugs von hier, Sonst steht sie auf, und zankt mit dir I Yagy — végül — az orvos sirirata: Hier ruht m >in lieber Arzt, Herr Grimm Und die er heilte — neben ihm ! A magyar nép temetői humora bámulatosan gazdag. A sok ismétléstől elkopott, de valóban pompás paródia, vagy — némelyek szerint — tényleg olvasható a miskolczi csizmadia sírverse . Itt nyugszik Kis, kinek neve János is. Nem valami híres fiskális, hanem kisléderből dolgozó csizmadia mester Miskolczon. Bármely írónál szellemes epigramma számában mehetne el ez ismeretes két sor: Itt nyugszom én, olvasod te, Olvasnám én, nyugodnál te. Minden asztali társaság hallotta már a kecskeméti epitáfiumot: » Született Kecskeméten, maghalt gutaütésben«. Magunk olvastuk a debreczeni sirverset, amely így hangzik : A hídról esett le Pál, Halva emelték ki már. A ki részeg, otthon üljön. Amen! Ismeretes a hatvani adoma, melyben az ördög sirverset ír a megszorult diák számára, egy tűz, kés és önfelakasztás által szörnyű halált halt családról: Infans, ut vervex, pueriqne, nupta mariti, Cultellas, flammae, fumo dolore cadunt i A fővárosi rové pedig a következő »Epitáfium«-ot szánta magának: Falucskán jött világra, Boldog volt ifjúsága, Aztán a lantot verte, S járt a világon szerte, Parisban Pocoponette Egészen tönkre tette S meg is halt — élni resten Ásítva .. . Budapesten ! A sorozatot befejezzük. Egy ember siratja, a másik neveti a halált. Az egyik márvány emlék alatt, a másik jeltelen sírban nyugszik. Arról beszélnek holta után, erről hallgatnak. Végeredményben mindegy az: közös sírfeliratunk, hogy por, hamu, emmi vagyunk! G. I. • núl ki a kerepesi-uti temetőbe. — Az állatorvostan-hallgatók holnap a szokott kegyelettel megkoszorúzzák morvai dr. Zlamál Vilmos és dr. Azary Ákos elhunyt akadémiai tanárok sírjait a kerepesi-uti temetőben. Ez alkalommal Wiest de Velberg Jenő III. és Morvay Gyula szintén III. éves hallgatók gyászbeszédeket mondanak, az akadémiai dalárda pedig ifj. Goldburg Ferencz karnagy vezetése mellett gyászdalokat énekelnek. Táncsics Mihálynak a kerepesi úti temetőben levő sírjához a központi Táncsics-bizottság holnap délután fél 3-kor vonul ki a Szentkirályi-utcza 4. sz. a. egyleti helyiségből. A bizottsággal a kovácssegédek és a kocsigyártósegédek önképző egylete is testületileg vonul ki. — A gödöllői honvédszobor-bizottság mindszentek napján koszorút helyez az 1848/49-iki honvédek sírjára. A koszorú nemzeti szalagján a következő felirat lesz: »A honvédszobor-bizottság« — »A névtelen hősöknek«. A sírnál Ripka Ferencz bizottsági titkár tart emlékbeszédet. Ferencz Ferdinánd főherczeg — mint Sopronból írják — e hó 29-én vette át az ott állomásozó huszárezred parancsnokságát s mindjárt e napon beható szemlét tartott. A főherczeg felvilágosítást kért a pénztár állásáról s itt mindent a legnagyobb rendben talált; azután megtekintette a legénység helyiségeit, az istállókat stb. A délután folyamán ő fensége Wurmbrandt gróf kíséretében sétát tett a városban. A reformáczió emlékünnepét a budapesti ref. főgimnázium és theológiai akadémia mint az előző évben, úgy az idén is, kegyelettel ünnepelte meg október 31-én. A főgimnázium ifjúsága a reggeli tanórák után délelőtt 10 órakor a Kálvin-téri templomba vonult a tanári kar vezetése alatt, hol ünnepi istentisztelet volt. A theologiai akadémia önképzőköre pedig délután 5 órakor tartotta a kálvintéri Baldácsi -teremben ünnepélyét. Márton Sándor IV. éves theológus tartott emlékbeszédet. A Madách-ünnepély, Nógrád megye kegyeletes módon rótta le nagy fia, az »Ember tragédiája« halhatatlan szerzője iránti kötelességét, de mindenesetre emelte volna kegyelete értékét és az ünnep fényét, ha az nem lett volna a megye szűk korlátai közé szorítva és mód találtatott volna arra, hogy az egész ország, s különösen a főváros méltóképen részt vehessen annak az emlékünnepén, akinek egy századokra szóló remekművet köszönhet. S legkevésbé lett volna szabad kihagyni a meghívottak sorából azt a nemzeti színházat, mely annyit tett Madách Imre népszerűsítéséhez, vagy — valljuk meg őszintén, — lenne e ma az »Ember tragédiája« méltán csodált és élvezett közkincs, ha Paulay Ede geniális rendezői keze nem alkalmazza szinte, s ha Jászai Mari, Nagy Imre, Gyenes és a nemzeti színház többi művészei nem járulnak nagy tehetségükkel a bámulatos siker kivívásához, mely évek múlva még ma sem hanyatlott, s melytől buzdítva a vidéki színészet felbátorodott előadására. De nehogy azt higyjék a nógrádiak, hogy belőlünk a sértődött főváros beszél, idézzük a nógrádi (ésb.gyarmathi párti) Szontágh Pál szavait,melyeket a fényes diszlakoma alkalmával mondott. Beteg ágyból kelt fel, úgymond, hogy jelen lehessen a haza nagy fia emlékünnepén, bár tudta, hogy ez hónapokkal rövidítheti meg életét. De fontos dolgot akar mondani. — Nyelvében és irodalmában él a nemzet. A sors csapásai alatt elvesztheti önállóságát, függetlenségét, de ha nyelvét ápolja — a nemzet is örökkön él. Az irodalom munkásait tisztelni és becsülni kell, ők a nemzet örök épületének napszámosai. Madách is közöttük, — a halhatatlanok között foglalt helyet. Ünnepét az egész nemzetnek meg kellett volna ülni. »Nem látom — úgymond — sem a képviselőház, sem a főrendiház küldötteit. A jelen irodalom képviselői távol vannak. Vádolja érte a megyét és a rendező bizottságot. »Az ember tragédiája« kell, hogy minden család kincsét képezze. Tartja a bizottság kötelességének, hogy e my olcsón jusson a nép kezeibe.« Szontágh Pál mondotta ezt, kit még azzal se vádolhatnak a rendezők, hogy a losoncz-párti. Moltke beteg. Moltke néhány napon át a jubileumi ünnepek kifárasztó hatása következtében izomzati görcsökben szenvedett, szemei is gyuladásban voltak. E betegségi tünetek azonban már elmúltak. Füst! Évről évre több a füst. Nem elég, hogy a gyárkémények okádják, az enni és melegedni vágyó emberiség kéményei bocsátják az ég azúrja felé, a vasúti vonatok mozdonya szórja maga után hosszú fekete gomolyban, hogy a gőzösök még a szőke Dunát is feketére szeretnék kormozni, de a szivarozók, czigarettezők és pipázók ezrei is tele füstölik ezt a szegény világot. Ahol valami ragyog, virít, mosolyog, rögtön szemet szúr az irigy, piszkos, rut füstnek és kénytelen szépségéről lemondani. De a hol füst ott tűz is van, a korom a haszonnal együtt jár. Amint a gyárak, vasutak, gőzösök, ételt főző és szobát melegítő kályhák füstje hirdetője az emberi munkának és gyarapodásnak, úgy az orrcsiklandozó kapadohány bűze éppen úgy, mint a hokkszivar illata azt hirdeti, hogy füstje a magyar állam jövedelmét növelte. Ezt mutatja a következő hiteles kimutatás is: 1889-ik év szeptember havában a dohány- és szivarfogyasztás után befolyt a jövedékhez 2.922,600 frt; 1890-ik év szeptember havában 3.246,600 frt; tehát 1890. szeptember havában 324,000 frttal több folyt be, mint 1889. szeptemberben, vagyis ez év szeptember havában naponként majdnem 11.000 írttal több, mint a múlt év szeptember havában. Az idén 1890. szept. hó végéig (tehát 9 hó alatt) összesen 1.065.000 írttal több vézetett be, mint a megelőző év hason szakában. A műemlékek orsz. bizottsága tegnap délután gr. Zichy Jenő elnöklete alatt ülést tartott, melynek a következő fontosabb tárgyai voltak: A lőcsei városház megvizsgálására és a restaurálás irányának megállapítására Schulek Frigyes kiz. építészt küldték ki. A rima-brezói ág. templom helyreállítási terve és költségvetése a tél folyamán fog elkészülni. Ujbánya sz. k. város kérelmére a Szent-Erzsébet templom szándékolt restaurálása ügyében dr. Czobor Bélát küldték ki jelentéstétel végett. Az aradmegyei solymosi vár fölvételével Möller István biz. s. építészt bizták meg. A veleméri templom nagyérdekű freskóinak megóvása végett Hidasesy Kornél szombathelyi püspökhöz kérelmet intéznek. A kis-orosziir. k. plébánia-épületben befalazott I. Mátyás-féle czimert a pénzügyminiszter átengedte a nemzeti múzeumnak. — A kő-ér ber ki dűlőben (Budafok mellett) napfényre jött romok megtekintésével az előadót bízták meg. A bizottság sürgős fölterjesztésére a zólyomi várban az ügyészség által lebontott középkori kandalló ügyében a kultuszminisztérium már megkereste az igazságügyminisztert. A körmöczbányai sz. Háromság szobrának ügyét, melyre a város segélyt kért, a fénykép beterjesztéséig függőben hagyták. Végül a bizottság örömmel vette tudomásul dr. Czobor Béla jelentéséből, hogy nemeskéri Kiss Miklós ezredes, mint a véghlesi vár tulajdonosa, a jelenleg kápolnául szolgáló lovagtermet saját költségén stílszerűen restauráltatni fogja. Elsülyedt hajók. Mint egy táviratunk jelenti, a »Vizeaya« gőzös New-Yorkból Havannába menet a new-jerseyi part közelében összeütközött egy schoonerrel. Mind a két hajó elsülyedt. A »Vizeaya« kapitánya és számos utasa a vízbe fúlt. Gyorsvonat veszedelemben. Drezdából jelenti egy magántáviratunk. Tegnap este a Drezdából Rövercke felé elindult gyorsvonat egyik kocsija kerékabroncs-törés következtében kis ik 1olt. Másbaj nem történt. Az egyetemi ifjúság tüntetése. — Saját tudósítónktól. — A testvéregyetemek polgársága ma délután fél 6 órakor gyűlést tartott a központi egyetem egyik tantermében, megbeszélendő ama lépéseket, melyeket Joanovics az elitélt orvosnövendék kiszabadítása érdekében szükségeseknek mutatkoznak. Még a gyűlés előtt mintegy 6—700 egyetemi hallgató jelent meg a teremben, ahová másnak, mint egyetemi polgárnak, lépni nem volt szabad. Ember ember hátán állott a teremben, csakhamar nagy tolongás támadt, mert mindenki az elnöki székhez akart közel jutni. Pozsonyi Gábor IV. éves orvosnövendék az előkészítő bizottság elnöke nyitotta meg az ülést s miután egyhangúlag őt választották meg elnöknek, ő is vezette az ülést. Elmondta, hogy a polgárság elég jól ismeri Jvanovics esetét a lapokból s azt is tudja, hogy ezt a gyűlést abból a czélból hívták össze, hogy ő Felségéhez, a magyar királyhoz forduljon az egyetemi polgárság kegyelemért. Csak egyre figyelmezteti a polgárságot. A rektor csak azalatt a föltétel alatt adott termet a gyűlésre, ha mindenféle politikai tüntetést kerülni akar az ifjúság, mert a kegyelmi kérvénynek is csak akkor lesz valami hatása, ha itt nem foglalkozunk politikával. Ezután fölteszi a kérdést, hogy elfogadja-e az ifjúság azt az indítványt, hogy a királyhoz Joannovics Sebő érdekében kegyelmi kérvényt intézzenek. (Elfogadjuk! Zajos éljenzés! Néhány »Nem!« kiáltás.) Ezt elfogadottnak jelentem ki. Indítványozom továbbá, hogy a kérvény megszerkesztésére Polónyi Géza orsz. képviselő urat kérjük föl. (Éljenzés.) Vámbéry Rusztem azt indítványozza válasszanak kisebb bizottságot, amely a kérvényt elkészítse. Varga József a kegyelmi kérvényen kívül még egy feliratot indítványoz az országgyűléshez, melyben fejtse ki az ifjúság felháborodását ama katonasereg ellen, mely a hazafias érzelmek nyilvánítását négy havi börtönnel büntetendőnek tartja. (Perczekig tartó zajos éljenzés és taps.) Az elnök félbeszakítja a szónokot és figyelmezteti, hogy a politikai térre ne csapjon át, mert ez veszélyezteti az egész mozgalom sikerét. E pillanatban lép a terembe Schulek Vilmos egyetemi rektor, akit az ifjúság zajos éljenzéssel fogad. Halljuk a rektort! Halljuk! — kiáltások hangzanak szakadatlanul. Schulek rektor kijelenti, hogy az ifjúság iránt való jóakarata vezette őt a gyűlésbe. Mikor az egyetemen termet engedett át, azt azzal a szigorú kikötéssel tette, hogy ő felségéhez, a magyar királyhoz intézendő kérvénynyel foglalkozik majd az ifjúság és semmi egyébbel. Jóindulatú tanácsa most is az, hogy ha valami praktikus eredményt akarnak elérni, akkor Joanovics Sebő érdekében a kérvénynél egyebet ne tegyenek. (Éljenzés.) Varga József indítványát, hogy az országgyűléshez is forduljanak, visszavonja, mert a rektor szavaiból látja, hogy itt a legjobb itt a kegyelmi kérvény. De ebben azt szeretné hansúlyozva látni, hogy miként érez az ifjúság a katonai törvényszék ítéletével szemben. (Zajos helyeslés.) Az elnök ezután fölkéri a gyűlést, hogy válaszsza meg a bizottságot, mely a kegyelmi kérvényt megszövegezi. Többen Gonda Dezsőt kívánják a bizottság elnökévé, de ez kijelenti, hogy lemond e megtisztelésről. Beszéde alatt az ifjúság két pártra szakadt. Az egyik azt kiáltozta: »Nem kell kegyelmi kérvény, a másik ellenben a megkezdett alapon akarta folytatni a tárgyalást. Többen akartak szólni, de nem juthattak szóhoz a pokoli zajban, s az elnök hiába kalimpált a csengetyűvel a levegőben. Végre nagy nehezen csend lett, mikor az ifjúság Schuek rektort pillantotta meg a szónoki emelvényen. A rektor úgy veszi észre, hogy az ifjúság egy része nem akar hozzájárulni a kegyelmi kérvényhez. Miután itt e gyűlésen másról, mint a kegyelmi kérvényről szó sem lehet, azt indítványozza, hogy az ifjúság válassza meg a kérvényszerkesztő bizottságot. Ha a kérvény kész lesz, akkor terjessze az ifjúság elé, s aki annak tartalmával egyetért, írja alá a kérvényt, aki nem ért egyet vele, az ne írja alá. Ha a bizottság eléggé impozáns számú aláírást tud összehozni, akkor a kérvényt átadják ő Felségének, ellenkező esetben pedig nem. Még egyszer ismétlem önök előtt, — úgymond — hogy ezt a gyűlést én a saját személyes felelősségemre engedtem összehivni s ha látom, hogy itt másról akarnak szólani, legnagyobb sajnálatomra, kénytelen volnék az ülést bezárni. Hát mit akarnak önök? A hatalom, a többség ellen akarnak demonstrálni ? Én mint jóakarójuk jöttem ide és nem mint felügyelő s mint legjobbat akarójuk ajánlom a kegyelmi kérvényt szerkesztő bizottság megválasztását . Csak arra kérem, hogy eközben tartsák meg a higgadságot és komolyságot. (Zajos helyeslés.) Pozsonyi Gábor elnök erre a szerkesztőbizottságba ajánlja, Eötvös Bálintot, Gonda Dezsőt, Vámbéry Rusztemet, Vereb Antalt, Óváry Károlyt és Pozsonyi Gábort, akiket a gyűlés meg is választott. Ezután elhatározták, hogy a kérvényt az egyetemi polgárság egy küldöttsége fogja átnyújtani ő Felségének Budapesten a legközelebbi nyilvános kihallgatáson. Ezzel az ülést Schuek rektor éltetésével zárta be az elnök.* A gyűlés után az egyetemi polgárság egy része zárt sorokban vonult az Egyetem-utczán a Ferencziek tere felé. Útközben számuk a hozzájuk csatlakozó kiváncsiak seregétől egyre növekedett. A függetlenségi párt kerepesi úti helyisége elé vonult a menet a Hatvani utczán át. Útközben Joanovicsot és Kossuthot zajosan éljenezve, majd a »Kossuth Lajos azt szente...« kezdetű dalt énekelve el. Több útba eső üzlettulajdonos zavarttól tartva bezárta boltját. Midőn a menet a függetlenségi párt helyisége elé ért, Polonyit kívánták hallani, de minthogy Polonyi képviselő nem volt a klubban, Horváth Ádám intézett néhány szót az ifjúsághoz, kiemelve, hogy a függetlenségi párt szóba hozta mindjárt az országgyűlés megnyitásán a Jvanovics ügyet s biztosítja a fiatalságot, hogy nem is hagyják azt elaludni. Végül kéri az ifjúságot, hogy csendben oszoljon szét. Erre kérte az egyetemi hallgatókat a megjelent Pekáry főkapitányhelyettes és Lickl rendőrfelügyelő is, de az ifjúság saját kezdeményezéséből akart szétoszolni. A Ferencziek tere előtt a főkapitányhelyettes újra felszólította az ifjakat, hogy oszoljanak szét, de azok biztosították a főkapitányhelyettest, hogy kívánságának az Egyetemtéren tesznek eleget. A központi egyetem szerb-utcai szárnyépülete előtt az egyetemi polgársághoz többen beszédet intéztek, mely után az ifjúság rendben szétoszlott. Fővárosi ügyek. A főváros háztartása. A pénzügyi és gazdasági bizottság ma délután ülést tartott, melyben folytatta a főváros jövő évi budgetjének részletes tárgyalását. Az ülésen Márkus József tanácsos elnökölt s elsősorban a rendes kiadások rovata került tárgyalásra. Már mindjárt a második tételnél, mely az ideiglenes dijnokok napi díjaira 35.360 forint kiadást irányoz elő, volt egy kis vita. Dr. Rácz Károly bizottsági tag provokálta a vitát, ki a dijnokok érdekében emelte fel szavát s kérte a bizottságot, hogy mondja ki a bijnoki állások szervezését. Darányi Ignácz ellenzi ezt, mert ez által tetemes kiadás hárulna a fővárosra. Wodiáner Béla és Márkus József tanácsos hasonló értelemben szólalnak fel. Rácz Károly ezután módosítja indítványát, hogy a bizottság hívja fel a tanács figyelmét arra, hogy az ideiglenes bajnoki állomások szervezésének kérdésével foglalkozzék. Ezt azután a bizottság szavazattöbbséggel el is fogadta. A kiadási tételt különben változatlanul elfogadják. A bérkocsikiadásokra előirányzott 22.000 forintot a bizottság változatlanul elfogadja, de Győry Elek indítványára kimondja, hogy jövőre e tétel alatti kiadásokról a tanács részletes kimutatást csatoljon jelentéséhez. Az épületek fó karban tartására előirányzott kiadási rovatnál Fenyvessy Adolf indítványozza, hogy az előirányzott 111.748 forintnyi összeg ama kiadások közzé vetessék fel, melyekre mint közmunkákra nézve a törvény követelése szerint a bevételek 50°/0-a fordíttatik. Az indítványt a bizottság magáévá teszi. A vízvezetéki kiadásnál Lampl Hugó főszámvevő kéri a bizottságot, hogy a vízvezetéki biztosok fizetésére szükséges 7100 forint kiadást vegye fel a bizottság e rovatba. E tételnél felmerült a végleges vízmű kérdése is s hosszas vitára adott alkalmat, melyben résztvettek Darányi Ignácz, Fenyvessy, Preuszner, Rácz bizottsági tagok és Leckner középítési igazgató.Mindanynyian hangsúlyozták a végleges vízmű kérdésének megoldását, mert a mostani állapottarthatatlan. A bizottság e kérdés megoldására meg is sürgeti a tanácsot, a főszámvevő indítványára pedig a 7.100 forintot felveszi a rovatba. Az utczák és terek jó karban tartásánál többen felemlítették, hogy az utczák és utak építésére most nem valami nagy gondot és felügyeletet fordítanak. Az utczákat beágyalás után kavics helyett sok helyen puszta homokkal fedik be. A tételt különben megszavazzák. A szegényházi alapnál a főszámvevő ajánlatára az előirányzott összegből 8000 forintot törölnek. Marad 105,350 forint. Az új követésekre előirányzott 280,700 forint összeget 9000 forinttal, a csatornák építésre előirányzott 93,000 forint összeget pedig 12 ezer forinttal emelték. Az országos iparegylet segélyezésére a rendkívüli kiadások rovata alatt 2000 forintot vesznek fel. A nádorszigeti Artézi-fürdő kibővítésére a 25 millió forintos törlesztési kölcsönből előirányzott 100,000 forintot törli a bizottság, mert a kibővítést a belügyminiszter nem hagyta jóvá. Ezt a 100,000 forintot az általános csatornázásra előirányzott 250,000 forinthoz csatolják. A bizottság mai ülésében befejezte a budget tárgyalását. Színészek a polgármesternél. A színész-kongresszus küldöttsége ma délelőtt tisztelgett Kamerás Gyer Károly polgármesternél, hogy megköszönje a fővárosnak a színészházra adott adományát. A küldöttség tagjai voltak Fereki Miklós vezetése alatt Bényei István, Bács Károly, Tiszai Dezső, Fenyvesi Emil, Aradi Gerő, Nagy Vincze, és Takács Ádám. A küldöttség nevében Fereki Miklós a színészkongresszus elnöke mondott köszönetet a polgármesternek, mire ez rövid válaszában kijelentette, hogy a magyar színészet támogatásával a tanács csak kötelességet teljesített. A budapesti körvasút kisajátítási ügye a jövő héten kerül a kir.táblán felülbírálás alá. Ebben az ügyben, hol több mint kétszáz fél érdekéről van szó, Havass Károly táblai bíró az előadó munkás látogatta. A temetés holnap, szombaton délután 3 órakor lesz s a lengyel egyleten kívül testületileg vonulnak ki a betűöntők egylete, az »Egyetértés« férfi dalegylet, a magyarországi általános munkáspárt s a munkások önképzőegyletének tagjai. A nyomdássztrájk ügyében a IV-ik kerületi elöljáróság ma egész estig tartó kihallgatásokat eszközölt. A nyomdatulajdonosok által feljelentett 25 segéd közül 23-at talált bűnösnek és ezeket szigorúan megbünteti. Újabban is történtek feljelentések szedők ellen. Az elöljáróság a kihallgatásokat holnap és holnapután folytatja. Öngyilkosság a kávéházban. A soroksári-utcai kétkorona-szálloda kávéházában ma délután 3 óra felé egy fiatalember halántékon lőtte magát és rögtön meghalt. Az öngyilkost Nedzihhradszky Jánosnak hivták s árvavármegyei illetőségű 21 éves szabósegéd volt. A kávéházba belépve egész nyugodtan körülnézett s az egyik oldalhelyiségbe ült. Majd újságot kért a pinczértől s azt olyan formán tartotta maga előtt, hogy kívülről senki sem látta, mikor zsebéből elővette revolverét s csak a lövés eldördülése riasztotta fel a vendégeket. Mikor a fiatalembert a székről leesni látták, a jelenlevők mindnyájan odasiettek s nyomban értesítették a mentőket; mire azonban ezek odaértek, a szerencsétlen már kiszenvedett. Levelet is találtak nála, melyből kitűnik, hogy részben szerencsétlen szerelem, részben pedig a katonaszolgálattól való félelem vitte az öngyilkosságra. Holttestét az üllői úti bonctterembe vitték. A Dunába ugrott. Ma este 11 óra tájt a lánczhíd Pestre eső oldalának jobboldali gyalogjárdájáról, egy elegánsan öltözött fiatal ember a Dunába ugrott és a babok között nyomtalanul eltűnt. A hidon fekete selyem esernyőt és barna kalapot hagyott hátra, melyben »Z. J.« hetük és Zeisel József név van benyomtatva. Helyi hírek. Néger áldozat Budapesten. Gayer Xaves Ferenc.rendi atya és Sorur Pharim Dén Dániel szerecsen atya Pozsonyból tegnap este Budapestre érkeztek. Sorur Pharim szerecsen áldozat Közép-Afrikában született s most körülbelül 30 éves, gyönyörű szálas fiatal ember, szénfekete s fényes arczbőrrel, szőrméhez hasonló süni hajzattal, hófehér fogsorral. A közép-afrikai misszió neveltje s 3*/2 éves áldozat, ki a franczia nyelvet egészen folyékonyan, de a németet is tűrhetőleg beszéli. Mindkét áldozat vasárnap délután 4 órakor jelen lesz az egyetemi templomban tartandó isteni tiszteleten, amely alkalommal Gayer a közép-afrikai misszionáriusok nagy horderejű működése eredményeiről tart konferencziát német nyelven, míg a szerecsen áldozat az istentisztelet után áldást oszt s missziójuk javára könyöradományokat gyűjt. Az országos statisztikai hivatal október hó 30-án és 31-én a földmivelésügyi palotából kiköltözött és a kereskedelemügyi minisztérium eddigi helyiségeit foglalta el az Akadémia utcza 12. és Rudolf-rakpart 6. sz. a. levő palotákban. A két épület nagy része a statisztikai hivatal rendeltetésére áll, csak 4 helyiséget foglal el a földszinten a kereskedelmi múzeum tudakozó irodája, amely a városligeti iparcsarnokból néhány hét múlva oda költözik. Az épület 3. és 4-ik emeletei a népszámlálási irodák részére tartottak fenn. Rózsa Péter síremlékének leleplezése. A házépítő tisztviselők egylete ma délután 4 órakor leplezte le a kerepesi temetőben volt elnökének Rózsa Péter fővárosi tanácsnoknak síremlékét, melyet az egylet állíttatott fel. A díszes síremlék fekete szienitből van. Az elhunyt özvegyén kívül Láng tanácsnok, Tomcsányi kúriai biró és az elhunyt számos tisztelője künn volt. Hindy Kálmán tartotta az emlékbeszédet, kiemelve az elhunyt férfiú érdemeit. Végül az egyleti dalkör Egressy Béni gyászdalát énekelte el. Elhunyt munkásvezér. Ihringer Antal az elhunyt munkásvezér ravatalát ma állították fel a Huszár utcza 8. sz. házban. A ravatalt ma igen sok Egyletek és társulatok. A magyar tisztviselők országos egylete M an o lov ics Emil kúriai tanácselnök elnöklete alatt tegnap igazgató-választmányi ülést tartott, melyen elnök bejelentette, hogy az aradi vértanuk szobrára az egylet nevében koszorút helyeztetett el. A pénztár maradvány 3211 frt 18 kr. Kiküldték ezután a vigalmi bizottságot a télen rendezendő táncrestélyekre. Majd 55 új tagot vettek fel. A színházjegyek kezelésére vonatkozólag elhatározták, hogy új darabok első előadására a tagok családtagjai nem vehetik igénybe az egylet jegyeit. Az állatorvostanhallgatók olvasó köre egy állattenyésztési és egy belgyógyászati szakkérdésre hirdetett pályázatot, melyek jutalmazásához elismerésre méltóan járultak. Monostori Károly és dr. Hutyra Ferencz állatorvosi akadémiai ny. r. tanárok. Színház és művészet. A Hubay-Popper négyes társulat ma este tartotta ez idényben első zeneestélyét, Frankl Joel cs. kir. zongoraművésznő közreműködése mellett. A műsor első számát Jámbor Jenő vonósnégyese képezte. Jámborban daczára annak, hogy a zenével és zeneszerzéssel nem ex professo foglalkozik, (lévén állására nézve a budapesti ötödik kerület aljárásbirája) alaposan képzett zeneket volt alkalmunk megismerni, ki sokat tanult, észlelt, kinek van hivatása, képessége a zenei műformák legnehezebb problémáinak megoldásához is, s akinek, ha a járásbíróságot valami officiózus zenészeti állással cserélné fel, bizonyára sok kompozitori nagyságoknak híresztelt embert sikerülne túlszárnyalnia. A négyes társulatot elismerés illeti, hogy Jámbor művét bemutatta s a közfigyelmet feléje fordította, melyet méltán meg is érdemel. Az egész művön meglátszik, hogy beható gondolkodás és tanulmány eredménye. Jámbor szorosan ragaszkodik ugyan a hagyományos műformai szabályokhoz s a részletek kidolgozásában nem egyszer érezhető, hogy a vonósnégyes irodalom korifeusai nagy hatással voltak rá, de eredeti vonásokkal is bír s gondolatait mindig tisztán tudja érvényre emelni. A négy tétel közt, legsikerültebb a harmadik: a seberző-rész, melyet a zajos tapsokra ismételni is kellett. E részletben az eszmei frisseséget szerencsésen sikerült neki a kecses mesterketlen formai kidolgozással egyesítenie. Ki kell emelnünk az előadók érdemét is, kik művészi magaslaton mutatták be a művet. A közönség a szerzőt minden tétel után zajos taps és kihívásokban részesítő. A második számot Beethoven Kreutzer szonátája képezte, melyet a zongorán a vendég művésznő s hegedűn Hubay Jenő értelmezett. Frank Joel úrnő a distingváltabb zongoraművésznők közé tartozik. Technikájának nincs ugyan drámai ereje, de mindenkor finom, egyenletes s a mi fő és ma már minél ritkább, kifejező, értelmes és lendületes. Hubay Jenő is méltán aratott tapsokat a hegedülész művészi értelmezéséért. Végül ugyancsak Beethoven egyik remek négyesét (op. 59. 3-ik sz.) hallottuk azzal az átgondolt és finoman nüanszírozott értelmezéssel, mely e társulat estélyeit méltán keresetté s élvezetessé teszi (i. 1.) Színházi műsorok. A nemzeti színházban: november 2-án »Huszárszerelem« és »Virágfakadás«, 3-án »Az ember tragédiája«, 4-én »Az egér«, 5 én »Huszárszerelem«, »Az apród«, 6-án »Hamlet«, 7-én »Örök törvény«, 8-án »Nora«, 9-én »Bánk bán.« —A várszínházban: november 6-án »Hozomány nélkül«, 9-én »Villemer marquis.« — A népszínházban: november 2-án »Fityfiritty«, 3-án »A molnár és gyermeke«, 4-én először »Színi tanoda«, 5-én, 6-án és 7-én ugyanaz, 8-án »Szegény Jonathán«, 9-én »Színi tanoda.« A filharmóniai hangversenyek. A filharmóniai társulat Erkel Sándor elnök karnagy vezénylete alatt a beálló idény folyamán 6 filharmóniai hangversenyt rendez a fővárosi vigadó nagy termében és pedig 1. év november 19., deczember 3. és 17., továbbá 1891. január 14. és 28. és február 18-án. A hangverseny-látogatók nagyobb kényelmére a tavaly először alkalmazott kemény táblájú»bérleti jegyeket« 6 hangversenyre való érvényességgel az idén is alkalmazzák. E hat hangversenyre bérelni lehet kizárólag Rózsavölgyi és társa cs. és kir. üdv. zeneműkereskedésében (Kristóf-tér 3.) A 6 bérleti hangversenyen kívül a filharmóniai társulat november 7 én (pénteken) esti 7 dd órakor a fővárosi vigadó nagytermében Erkel Sándor karnagy vezénylete alatt Erkel Ferencz főzeneigazgató tiszteletére és személyes közreműködése mellett, születése 80-ik évfordulója alkalmából rendkívüli (bérletszünetes) filharmóniai hangversenyt rendez, melynek tiszta jövedelme a filharmóniai társulat »özvegy és árva segély egylete« javára fordíttatik. E díszhangversenyben koszorús zeneköltőnkön kívül közreműködnek: P. Bartolucci Y. Horina, Náday Ferenczné, Rotter Gizella, Broulik Ferencz, Odry Lehel, Szendrői Lajos és Takáts Mihály, valamint a m. kir. operaház teljes énekkara. A bérlők keretnek helyeik megtartása végett Rózsavölgyinél intézkedni. M. kir. operaház. A holnapra (szombat) kijetűzött Lohengrin-előadás, melyben Elsa szerepét Vasquez M. J. fogja énekelni, 6 és fél órakor kezdődik. Az országos színészegylet ma délutáni közgyűlésén folytatólagosan tárgyalták és befejezték a nyugdíjszabályzat megvitatását. A gyűlést holnap folytatják.