Pesti Napló esti kiadás, 1891. április (42. évfolyam, 89-117. szám)

1891-04-01 / 89. szám

polgári minőségen kívül 21-ik életévét betöltötte s a politikai jogok élvezetében van. Helyettes által szavazhatnak: az állam, ha mint nagybirtokos szerepel a járásban; a jogi sze­mélyek ; az özvegy és házasságon kívüli nők; az uralkodó házak tagjai; valamely nagybirtok közös tulajdonosai, és férjes nők férjeik, kiskorúak gyám­­juk, gondnokság alattiak gondnokuk által. A helyet­tesekben a személyesen szavazás kellékei megkíván­­tatnak. A falusi községek küldöttei nem a központban, hanem kisebb választási kerületek szerint több he­lyütt választatnak. Közvetlenül vesznek részt a vá­lasztásban az önálló uradalmak tulajdonosain kívül az erre jogosított nagyobb iparosok és földbirtoko­sok. A községek pedig határozott számú választókat delegálnak. Városi küldötteket az elöljáróság és a városi képviselőtestület a polgármester elnöklete alatt együt­tes ülésben választ. A közgyűlési tagok (három évenkint felváltva) hat év tartamára választatnak. A választók lajstromának és a választás határ­idejének kifüggesztése, úgy­szintén az összeírás veze­tése a járási bizottság hatáskörébe tartozik. A közgyűlési tagok elosztását a választó­kerü­letek alakítását a járási bizottság javaslatára maga a közgyűlés határozza el. E tárgybeli határozatai revi­­sió alá első ízben három, később pedig tizenkét év lefolyása előtt nem is vehetők. Tagjait a közgyűlés maga verifikálja. Minden választás megtámadható. Megsemisítés esetén a kerü­leti bizottsághoz történt felebbezésnek nincs ugyan halasztó hatálya, de határozata a pótválasztás kitű­zésével bevárandó. A közgyűlést annak elnöke, a tartományi taná­csos, hívja össze. Tartozik összehívni évenként leg­alább is kétszer , azon túl mindig, valahányszor a járási bizottság vagy a közgyűlési tagok egy­negyed része kívánja. A gyűlések nyilvánosak. A járási bi­zottság tagjainak, ha beválasztva nincsenek, csupán tanácskozási joguk van. Ügyrendjét a közgyűlés maga állapítja meg. Uj terhek megszavazásához két­harmad többség szükséges. Határozatai jegyzőkönyv alakjá­ban nyilvánosságra hozandók. A járási végrehajtó hatalom szervezetének élén a tartománytanácsos áll, kit a magasabb bírói vagy közigazgatási állásra képesítettek sorából a ki­rály nevez ki. Az illetőnek legalább egy év óta, lak­hely vagy földbirtoknál fogva a járás kötelékéhez kell tartoznia. A közgyűlés alkalmas egyéneket ja­vaslatba hozhat, de minden jogi befolyás nélkül a kinevezés tényére, melynél az uralkodó kötve csupán az érintett feltételek által van. A tartománytanácsos helyetteseként a közgyűlés által választott két járási kiküldött fungál. Ezek hat évre választatnak s a hi­vatalos esküt a tartománytanácsos előtt teszik le. A járás kormányzatának másik főszerve a já­rási bizottság, mely a tartománytanácsos elnöklete alatt hat, a közgyűlés által hat évre választott tagból áll. Ügykezelését a tartománytanácsos vezeti s ő tar­tozik figyelemmel lenni a bizottság pontos működé­sére. Ő vezeti a folyó ügyeket, ő készíti elő és formu­­láz­za a határozatokat s egyes ügyek önálló elintézé­sével külön is megbízhatja a bizottság valamelyik tagját. Ő képviseli a bizottságot kifelé, Ő köt szerző­déseket, meghatalmazásokat és mindenféle jogügyle­teket, a bizottság előleges határozata alapján, annak nevében. A járási bizottság határoz mindazon ügyekben, a­melyek törvény által hozzá utalják, véleményt ad az állami hatóságok megkereséseire s fontossabb ese­tekben jóváhagyásától függ a tartománytanácsos intézkedésének joghatálya. A járási bizottságon kívül, mely a rendes köz­­igazgatási orgánumot képezi, alakíthat a közgyűlés egyes járási intézetek igazgatása és felügyelete végett speciális bizottságokat. Ezek tanácskozásain a tarto­mánytanácsos bármikor megjelenhet s az elnöklést teljes szavazati joggal átveheti. A járás helyhatósági szervezetéhez tartozik végre a pénztári és irodai kezelő hivatal és annak személyzete, melyet a járási bizottság választ. Messze vezetne részletes fölemlítése mindazon közigazgatási tárgyaknak, a­melyekben a porosz járást, mint helyhatóságot, intézkedési jogkör illeti. Az országos törvények és törvényerejű rendeletek korlátai közt szabályrendeleteket alkothat. Ilyen szabályrendeleteknek a közigazgatási törvény két alakját határozza meg. Egyik a statútum, mely királyi jóváhagyásra szorul, másik a szabály­zat (Reglement), mely a járás helyi érdekű intézetei és berendezései tárgyában hozatik. Ez utóbbi, melynek érvényéhez semmiféle felsőbbségi jó­váhagyás vagy megerősítés nem szükséges, a járási önkormányzatnak oly mérvű önállóságot, akkora sza­badságot biztosit, mely a mi vármegyéinknél 1870. óta ismeretlen. Felsőbbség által nem korlátozott önállósággal intézi a járás háztartásának ügyeit. Saját czéljai ér­dekében közgyűlése által költségeket szavaz meg, va­gyonával rendelkezik és az önmegadóztatást az álla­mi egyenes adó egész ötven százalékáig gyakorol­hatja. Határozatait saját választott bizottsága által foganatosítja. Míg a század elején mindenütt, s nálunk még most is mereven áll szemközt egymással önkormány­zat és állami közigazgatás — a brandenburg-porosz rendszernek sikerült ezek közt oly szoros összekötte­tést létesíteni, mely a hatóságok valódi personal unióját tárja elénk. Sikerült az önkormányzat füg­getlen elemeit, azok tényleges közreműködését az ál­lami feladatok intézésébe bevonni. Sőt a kormányzat azon ágaiban is, hol az államhatalomnak közvetlenül, hatóságai által kell megjelennie, de a bürokrati­kus ügykezelés elméleti egyoldalúsága, merev­sége, alakisághoz ragaszkodása koc­káztathatná a helyes elintézést, ott is sikerült a helyi érdekeltséget a maga szakértelme és gyakorlati fölfogásával támo­gatóul megnyerni. A községtől föl egészen a tarto­mányig, az iskola- és egészségügytől egész a rendőri és adóügyekig mindenütt hatékony jogkör biztosítta­­tik a közönség érdeklődése, buzgalma és közreműkö­dési vágyának. Sehol a kontinens államaiban nem teljesebb, mint Poroszországban, a szakítás az államgyámkodási theóriák azon oktalan maradványával, hogy az ál­lamhatalom bármely közege jobban meg tudja ítélni, vagy helyesebben intézheti el azt, a­mire első­sorban nekünk, a közönségnek, van szükségünk, mint mi saját magunk. És mégis, sehol nincs kormányzat, mely az alkotmányos formában nyilatkozó központi hatalmat, a­hol és a­mikor kell, nagyobb erőkifejtésre, erélye­sebb föllépésre tenné képessé, mint éppen Porosz­­országban. Igaz, hogy a porosz önkormányzat nincsen öl­töztetve autonomikus köpenybe. Nem magát az ön­­kormányzati egységet, nem a járás, kerület vagy tar­tomány egyetemét, hanem azoknak szerveit külön­­külön ruházza föl az állam az állami funkc­iók gya­korlásával. Első pillanatra úgy látszik, hogy ez mindegy. Hiszen az önkormányzati egység is csak orgánumai által végzi a közigazgatást. Szembeszökő azonban a különbség az állami felügyelet szempontjából. A helyhatóság egészével szemben kénytelen megelégedni az állam a jogi ellenőrzés negatív alakjával, kénytelen arra szorítkozni, hogy csak a a törvényes korlátok átlépését akadályozza vagy senyítse meg, mert hozzá a helyhatóság mint egész, nem áll alárendeltségi viszonyban. A helyhatóság orgánumaira nézve azonban, mihelyt azok nemcsak kommunális, hanem állami funkcziókat is végeznek, az utóbbi minőségben magától előáll az alárendelt­ség. Előáll, mert itt már magának a kitűzött czél­­nak »sine qua non«-ja vele együtt jár, hogy az állam e hatóságok fölött nemcsak a negatív ellenőrzést, ha­nem a fegyelmi s a kényszerhatalmat is gyakorolja, valahányszor azok az elvállalt igazgatást nem eléggé vagy rosszul intéznék. Ebben rejlik az oka és gyakor­lati jelentősége a német államtudományi irodalom azon általános fölfogásának, mely nemcsak a helyható­sági, hanem a községi orgánumoknál is következete­sen megkülönbözteti azok sajátképein és úgynevezett átruházott hatáskörét. Az elsőnek tetszés szerinti kezeléséhez minden konstituált testületnek, legyen az egyesület vagy önkormányzati egység, joga van, a másodiknak azonban helyét, mértékét és módját meg­határozni a politikának feladata, az államnak köte­lessége. Amaz önrendelkezési jog: autonómia, mely föltétlenül érvényt követel, emez önkormányzat: ál­lami funkc­iók elvállalása, melynek föltételeit, alak­ját és alanyait meghatározni czélszerüségi kérdés mindenütt. KÜLÖNFÉLÉK. — április 1. A hiv. lapból. Kinevezések. Stoisics Dusán te­mesvári III. oszt. adótisztet a, vingai kir. adóhivat­alhoz III. oszt. ellenőrré, Tóth Árpád fogai maz a­ gyakornokot ideiglenes minőségű II. oszt. pénzügyigazgatósági iroda­tisztté, Farkas Imrét a kézdivásárhelyi adóhivatalhoz gyakornokká és Marosi Imre makói díjtalan adóhiva­tali gyakornokot a hódmezővásárhelyi kir. adóhivatalhoz ideiglenes minőségű VI oszt. adótisztté nevezték ki. Névmagyarosítások. Hauser Mária (Szombathely) »H­o­l­t­a­i«-ra, Kotrosics Miklós (Horvát-Lő) »K­a­r­­d­o­s«-ra, és Blau Lajos (Kaposvár) »Berén­y­i«-re ma­gyarosították nevüket. Tij nagyközségek. A belügyminiszter megengedte, hogy Bendorf és Föföld­szebenvármegyei kis­községek nagyközségekké alakuljanak át. Személyi h­rek, József Ágost és László főher­­czegek Holdházy apát kíséretében ma reggel Buda­pestről Kis-Jenőre utaztak. — Dom Miguel bragan­­zai herczeg ma reggel Budapestre érkezett. — Gróf Bethlen András földmivelésügyi miniszter tegnap este visszaérkezett a fővárosba. Agnes főherczegnő keresztelése. Mint a hivata­los lap mai száma közli, kedden, márczius 31-én dé­lelőtt 1­1 órakor ment végbe Salzburgban Ferdi­­n­á­n­d főherczeg toscanai nagyherczeg és Alice főherczegnő toscanai nagyherczegné ő cs. és kir. fenségük f. hó 26-ikán született leányának általunk már említett keresztelése. A szertartást Haller Ev. János salzburgi herczegérsek végezte, s az újszülött főherczegnő a keresztségben Ágnes Mária Terézia nevet nyert. A keresztanya Mária Te­rézia bajor királyi herczegné szül. osztrák-estei fő­herczegnő ő fensége, Lajos bajor királyi her­czeg ő fenségének hitvese volt. A szertartásnál jelen volt az egész nagyherczegi család, az illető kísé­retekkel együtt. Fehérmegye uj főispánja. A »Sz. és V.« érte­sül, hogy Fehérmegye és Székesfehérvár sz. kir. város főispánjává br. F­i­á­t­h Miklós miniszteri oszt. tanácsos, néhai br. Fiáth Ferencz, volt veszprémi főispán fia fog kineveztetni. A kinevezés már a na­pokban bent lesz a hivatalos lapban. Tisztelgés. Emőkes Emich Gusztáv országgyű­lési képviselő ma foglalta el hivatalát mint ve­zérlő­­igazgató az Athenaeumban. A nyomdaszemélyzet nevében M­a­r­i­c­h Ágoston üdvözölte az új igaz­gatót, lelkes szavakban kívánva szerencsét működésé­hez. Emich Gusztáv válaszában köszönetet mondott a megemlékezésért és biztosította jóindulatáról a nyomda személyzetét. Szavait tüntető éljenzéssel fo­gadta a személyzet. Ez alkalommal egy díszes album nyúttatott át Emich Gusztáv igazgatónak. Az album az Athenaeumban foglalkozó összes hivatalnokok, munkások és munkásnők arczképeit tartalmazza. Az ország tűzkárosultjai javára a m. kir belügy­minisztériumnál márczius hó 27-ig 60439 frt 70 kr, 700 német birodalmi márka, 440 frank aranyban és 1 drb 34 frt 50 krról szóló első váltó folyt le. Páris gyomra a kiállítás alatt. A franczia sta­tisztikai hivatal most készült el a kiállítási év élel­mezési adataival. E szerint Párisban 1889-ben tizen­nyolca millió kiló élelmi­szikkel több fogyott el, — nem számítva a szeszes italokat, — mint a megelőző évben. És pedig elfogyott nem kevesebb, mint száz­­kilenczvenhét millió kilogramm marhahús és száz­ötvennégy millió kilogramm szárnyas, főzelék, vad, hal, sajt stb. Bort és sört 1888-ban Párisban ötödfél millió hektolitert ittak meg, míg a kiállítás évében ez a mennyiség teljes öt millió hektoliterre emel­kedett. Idill az akadémiában. A szabadságszobor kiállí­tott pályaterveit folyton nagy közönség nézi az aka­démiában. Tegnap is sokan nézték s különösen höl­gyek. A hölgyek pedig sokkal hamarabb hozzák meg ítéletüket, mint a kinevezett pályabirák s igy tegnap egy kis kedves rögtönitélés volt az akadémiában. Egy fiatal hölgy, miután az összes szobrokat meg­nézte, hirtelen elhatározásával levette kebléről az odatűzött ibolyabokrétát s letette a­­ Róna József szobrának talapzatára. S e példát követte a többi hölgy is; egymásután mentek a szoborhoz s kinek milyen virágja volt, odatette a Róna szobrára, mely rövid idő múlva már nem is volt szobor, hanem vi­rágtartó. Az elzárkózó Amerika. Az élet addig szöktette a maga szerelmes párjait, sikkasztóit és otthon meg­élni nem tudó tótjait Amerikába, míg ez végre szük­ségesnek látta, hogy egy kissé elzárkózzék. Végre is elég sokáig tett úgy, mint Róma, mikor­­megalapítot­ták, hogy magához engedett minden jövevényt, nem kérdezve múltját, terveit, most már meg vannak neki a maga szerelmesei, a maga sikkasztói és a maga tétjai , nem szorult rá, hogy Európa szállítson neki ilyen exisztencziákat. Meghozta a bevándorlás meg­nehezítésére szigorúbb intézkedéseit s ezek — mint egy newyorki távirat jelenti — ma léptek életbe. Ezentúl tehát Amerika nem lesz olyan vendégszerető s a vén Európa megtarthatja a vándorkedvü rossz emberanyagot magának. Szerencsére a kivándor­lást nem nehezítette még meg s az irodalomban ezentúl is lesz szerencsénk az­­ amerikai nagy­bácsikhoz. Hamis pénzgyártók. Pescha fehértemplomi tör­vényszéki bíró e napokban házmotozást tartott több verseczi lakosnál, kik — hír szerint — pénzhamisí­tókkal állanak összeköttetésben. A vizsgálóbíró ez alkalommal Andrejovits czipésznél nagy mennyiségű ólmot, hörgönyt és több formát talált, melyek a ha­mis pénzgyártáshoz használtattak. Lefoglalt továbbá több levelet, melyek nagy mennyiségű bútorok és ér­tékpapírok megrendelésére vonatkoztak s Andrejovits nem tudta igazolni, honnan szerezte a pénzt e na­gyobb megrendelésekhez. A bíróság folytatja a vizs­gálatot. Hibaigazítás. Kossuthnak húsvéti számunkban megjelent, Helffyhez intézett levele vége felé e szó helyett »kompozíczió« korrupczió olvasandó. Helyi hírek. Tűz Újpesten. Ma délelőtt 11 óra körül Új­pesten, a Deák-utcza és Templom­ utcza sarkán levő és Klein I. és Bernát tulajdonát képező földszintes ház tetőzete ismeretlen okból kigyulladt s teljesen leégett. A röpködő szikrák következtében kigyulladt az átellenben levő földszintes ház tetőzete is. A tüzet az újpesti községi és a gyári tűzoltók oltották el. A kár körülbelül 5000 frtra rúg. A lipótvárosi tűzhöz. A Kálmán- és a Vadász­­utcza sarkán tegnap éjjel kigyulladt Verderber-féle kétemeletes ház tetőzete ma reggel háromnegyed 4 óráig égett s a tűzoltók csak 4 órakor vonultak vissza az őrségekre s figyelő őröket állítottak a kiégett padlásra. A tűz okát még eddig megállapítani nem lehetett. A tűrendőri vizsgálatot alkalmasint holnap tartják meg. Öngyilkos vasúti hivatalnok. Essenter Fe­rencz 40 éves nős vasúti hivatalnok, ki jelenleg a magyar államvasutak igazgatóságának a gazdasági osztályban mint irodatiszt volt alkalmazva, ma reg­gel 8 és 9 óra között az Andrássy-uti igazgatósági épületben felakasztotta magát. Essenter ma reg­gel még az Andrássy-ut 83 sz. lakásán megreggeli­zett s nyugodtan ment hivatalába. Felesége nem is sejtette, hogy minő tervet forgat fejében. A hivatal­ban is még kedélyesen elbeszélgetett s úgy 1/*9 óra tájban kiment s nem is jött vissza. Hosszas kimaradása föltűnt hivatalnoktársainak s egyikök kiment utána s meglepetve látta, hogy Essenter nadrágszija segítségével egy szögre felakasztotta magát. Rögtön a mentőkért telefonoztak, de már azok nem segíthet­tek rajta, mert a boldogtalan ember meghalt. Az ön­gyilkos fiatal özvegyet s négy kis­gyermeket hagyott hátra. Tettének oka valószínűleg zilált anyagi viszo­nyaiban rejlik. Az öngyilkosnál egy üvegcsét találtak méreg­folyadék maradványával, a­mi valószínűvé teszi, hogy az öngyilkos, mielőtt felakasztotta volna magát, mérget is ivott. Holtestét beszállították a törvény­­széki orvostani intézetbe. Ismeretlen öngyilkos. Ma délben a Császár­­fürdő 3. számú kabinjában egy ismeretlen, 50 év körüli, zömök termetű, az úri osztályhoz tartozó egyén főbe lőtte magát s rögtön meghalt. Zsebeiben három darab »Bendik János ügyvéd, Zöldfa u. 43. sz.«-ra kiállított névjegyet találtak, s igy valószínű­leg ez az öngyilkos neve. Hulláját bevitték a boncz­­tani intézetbe. Eljegyzések, esküvők. Vettük a következő családi jelentést: Liptó­­szent-iváni Szent-Ivány Zoltánná szül. somoskői So­­moskeöy Jolán maga, úgy férje, liptó-szent-iváni Szent Ivány Zoltán nevében örömmel jelenti, néhai első férje hidaskürti Nagy Istvántól származott leányának hidaskürti Nagy Margitnak, liptó-szent-iváni Szent- Ivány Károlylyal, nagyméltóságu id. liptó-szent-iváni Szent-Ivány Márton v. b. t. t. szt. István kis keresz­tese, Johannita rend vitéze, dunáninneni ev. egyh. ker. felügyelője, felsőházi tag, nyug. főispán és néhai nagy-palugyai és bodafalvi Palugyay Adél fiával f. év április hó 8-án reggeli 11 órakor Budapest belvá­rosi róm. kath. templomban leendő egybekelését. Dr. Weisz István, jászberényi ügyvéd eljegyezte özv. Lippa Simonna leányát, Emíliát Jászberényben. Halálozások: Éketyukodi Gyene Gusztáv belügyminiszteri titkárt tegnap hivatali helyiségében szélhüdés érte s ma reggel a Szent­ János-kórházban, a­hová szállították, meghalt. Gyene igen élénk részt vett a főváros közéletében s kedvelt tagja volt a társaságok­nak. Több ízben és sikerrel próbálkozott meg a zene­szerzés terén is. Özvegye és két árvája gyászolják. Kun Béla, tehetséges fiatal hírlapíró ma reg­gel hosszabb szenvedés után tüdővizenyőben elhunyt. A megboldogult hosszabb ideig működött mint a »Hírcsarnok« munkatársa. Halálát édesanyja és több testvére gyászolja. Temetése holnap lesz. Coquilhat, Kongó­ állam alkormányzója mint Brüsszelből sürgönyzik — Rómában meghalt. Táviratok: Czetinje, ápr. 1. Milinkovich ezredes, osz­trák-magyar követ Bécsből ide visszaérkezett. Berlin, ápr. 1. Suvalov orosz nagykövet vissza­­érkeztét péntekre várják. Berlin, ápr. 1. (M. É.) Több oldalról jelentik, hogy a Welt-alap ügyeire vonatkozólag hivatalos jelentést fognak közzétenni. Stettin, április 1. Vilmos császár reggel 8 órakor udvari vonaton az itteni pályaudvarra érke­zett és az ünnepiesen feldíszített utczákon át a Vul­­kántelepekhez hajtatott, hol a lövészek, tornászok és a harczos egyletek sorfalat képeztek. A telep igaz­gatói itt üdvözölték a császárt, ki háromnegyed órán át szemlélte a »Hohenzollern« yachtot, melyet épen most átalakítanak és maga is tett intézkedéseket an­nak berendezése felett. Azután a császár megtekin­tette a készülőben levő »Bismarck« gyorsgőzöst is. A reggeli után a császár 10 órakor Stettinbe tért vissza, honnan nem sokára tovább utazott Lübeckbe. Páris, ápr. 1. Politikai körökben sokat beszélnek a »Contemporary Review) egyik czikkér­ől, mert azt tartják, hogy Gladstone inspirálta. Különös figyelmet kelt azon le­leplezés, hogy Francziaország, Anglia, Olasz- és Görögország közt megegyezés volt tervben, melyet azonban C­r­i­s­p­i kormányrajutása meghiúsított. Páris, ápr. 1. A hadügyminiszter végleg eltil­totta a katonatiszteknek, hogy a tervezett Caroussel­­ben részt vegyenek és egyáltalában megszorította a katonáknak a jótékony czélra rendezett ünnepélyeken való részvételét. London, ápr. 1. Frigyes császárné április 8-án tér vissza Németországba. Róma, ápr. 1. (M. É.) A bíbornoki testületnek tegnapra kitűzött tisztelgése a pápa rosszulléte foly­tán elmaradt, a pápa állapota azonban nem ad okot aggodalomra. Rudini békepolitikája, Páris, ápr. 1. A »Gaulois« jelentése szerint Rudini őrgróf, olasz miniszterelnök kijelentette e lap levelezője előtt, hogy őt, mint Francziaország barátját, meghatotta az a rokonszenv, melyet a fran­czia sajtó tanúsított irányában, mikor átvette az államügyek vezetését. Mi — mondá a miniszterelnök — azt akarjuk, hogy Európában béke legyen és kizárólag e czélra dolgozunk. A hármas-szövetség, melyet Francziaország ellen irányuló fenyegetésnek akartak tekinteni, hosszú békekorszakot adott Euró­pának, ami azt bizonyítja, hogy a hármas-szövetség senkit sem fenyeget. A status quonak a hármas szö­vetség által való fentartását csak azok nézhetik rosz szemmel, a­kik ugrást akarnak tenni a sötétbe. Saját magunk, Francziaország és szövetségeseink érdeké­ben el kell hárítanunk mindent, a­mi veszélyeztethetné Európa békéjét és nyugalmát, melyre belpolitikánk szempontjából föltétlen szükségünk van. A képviselő­ház legutóbbi szavazata, valamint a kabinet összetétele azt bizonyítják, hogy a kabinet a szabadelvű alkotmá­nyos párt jellegét viseli magán, mely párt nagy többségben van az országban és a képviselőházban. Egyszerű, nyílt, lojális politikánk végre is az összes kételyeket és félreértéseket el fogja hárítani. A két ország közvéleménye meg fogja könnyíteni azt, hogy a két kormány egymást megértse, a­mi különben elég könnyű dolog, mert Francziaországon mi köve­telni valónk sincsen. Csak kölcsönös jóakaratot ké­rünk , a többit majd megteszi az érdekek közössége. Bismarck herczeg, Berlin, ápr.­1. A berlini lapok, mintha teljesen megfeledkeztek volna Bismarck her­czeg mai születésnapjáról. A lapokban ugyanis csak szórványosan találkoztunk egyes fukar szavú üdvözletekkel. A »Norddeutsche Allgemeine Zeitung« is csak rövid néhány sorban emlékszik meg a volt kan­­czellárról, hangsúlyozván a gáncsoskodókkal szemben Bismarck érdemeinek halhatatlan­ságát, mely mellett Bismarck egyéniségének kicsinylései eltörpülnek. Köln, ápr. 1. K­ö­l­n városa Bismarck herczeg­­nek mai születésnapja alkalmából értékes virágbok­rétát küldött. Bismarck emlékszobra pompásan fel van díszítve. Berlin, ápr. 1. (A Pesti Napló távirata.) A »Post« pártolja Bismarck képviselőjelöltségét s a politikai tisztesség parancsa teljesítésének mondja, hogy egy választókerület Bismarckot, mint a biroda­lom megalapítóját, mandátummal kínálta meg, mely őt a birodalmi gyűlésbe juttatja, az egyetlen méltó helyre, hol nézeteit kifejtheti. Olaszország és az Egyesült­ Államok, Róma, ápr. 1. A Stefani ügynökség szerint: F a­v a báró washingtoni olasz követ Blaine ál­lamtitkárnak bejelentette, hogy megokolt szabadság­gal el fog utazni, mihelyt követeléseit azonnal nem teljesítik. Egy tegnapi keletű jegyzék szerint az, amit Olaszország követelt és még követelni fog, az, hogy az unió kormánya vállaljon kezességet az iránt, hogy a bűnösöket jog szerint üldözni fogják s elvben köte­lezze magát kárpótlásra a gyilkosságok áldozatainak hátramaradottai számára. Az olasz kormány nem bo­­csátkozhatik fejtegetésekbe az amerikai intézmények­ről, de emlékeztetnie kell az unió kor­mányát arra, hogy tartsák szemmel a nemzetközi jognak alapelveit. A követ reménye, hogy az Egyesült­ Államok kormánya tud­ni fogja kötelességét, mely őt, mint c­­­i­v­i­l­i­­zált ország kormányát megille­­t­i s teljesíteni fogja Olaszország jogos követeléseit. Ha ez nem történnék, úgy a lövet, kormánya rende­letére kénytelen volna kinyilatkoztatni, hogy indokolt szabadsággal el fogja hagyni azt az állást, melyben a király képviseleté­ben kifejtett törvényes működése eredménytelennek bizonyult. A »Stefa­­ni-ügynökség« ehhez a következő megjegyzést fűzi: Azt hiszik, hogy Fava báró, ha egy hét alatt kielé­gítő választ nem kap, elutazik Washingtonból és a követség első titkárát hagyja hátra a folyó ügyek intézésére. Washington, ápr. 1. Az olasz követet­­visszahív­­ták, mert a new-orleansi események ügyében tárgya­lásokat kezdett. Washington, ápr. 1. A »Star« czímű lap Fava követ visszahívását a louissianai-i kormányzó leve­lére vezeti vissza, a­mely több nap előtt érkezett, s a­melyet Blain államtitkár nyomban Fava báróhoz jut­tatott. Fava e levelet úgy tekintette, mint az Egye­sült­ Államok ultimátumát, és kormányát erről azon­nal értesítette. A »Star« ehhez megjegyzi, hogy az, hogy Olaszország részéről a diplomá­­cziai viszonyok megszakítása fog be­következni, míg az új-orleánsi ügyben a vizsgá­lat még folyamatban van, jellemző ama gondatlan­ságra, a­melylyel a modern diplomáczia a régi szo­kásokat alkalmazza. Az Egyesült Államok kormá­nyának alapos oka van, hogy sértve érezze magát. Washington, április 1. Báró Fava olasz követ visszahivatása itt nagy csodálkozást keltett és egé­szen váratlanul jött, minthogy New Orleansban a vizsgálat még nincs befejezve. A visszahívást azzal indokolják, hogy Umberto király nincs megelé­gedve az ügy rendezésének lassú menetével. A »Star« szerint azonban Francanilla követségi titkár itt marad a folyó ügyek intézésére. Báró Fava követnek azonnal kiadják iratait. Sztrájkoló kőművesek. Prága, ápr. 1. A sztrájkoló kőművesek kisebb csoportokban gyülekeztek az ipartestület háza s a városháza előtt, a nagyobb csoportosulásokat azonban a rendőrség nem tűri, nehogy ismét a tegnapiakhoz hasonló kihágások forduljanak elő. A kiállítási terü­leten 64 segéd dolgozik, 143 sztrájkol; a kiállítási területtel határos Bubna és Holdeschovitz külváro­sokban 143, illetőleg 85 munkás sztrájkol. A­mi a belvárost illeti, csak az óváros épületein dolgoz­nak tovább, a többi városrészekben beszüntették a munkát. Rendzavarások eddig nem fordultak elő.'’— A kiadó tulajdonos Athenaeum irodalmi s nyomdai r. társulat betűivel. Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület. KÖZGAZDASÁG, Bécs, ápr. 1. A terménytőzsdei kamara hirdet­, ményt tett közzé, mely szerint ama szállítások, a melyek szerződésszerüleg a hajózás megnyitása után eszközlendők, az idén április 1-től bezárólag május 12-ig teljesítendők. Bécs, ápr. 1. Az 1854-iki államsorsje­gyek mai nyeremény húzásánál a főnyereményt a 3798. sor. 2. sz. sorsjegy nyerte. 3915. sor. 1. sz. tíz­ezer forintot nyert. New-York, ápr. 1. A tőzsde kezdetben szilárd volt, később ellanyhult. A részvények forgalma 110,000 drbra terjed. Ezüst 98, ezüstforgalom 125,000 uncziára, ezüstkészlet 5.900,000 uncziára becsültetik. A sterling-váltó gyengült. Sorsolás: A tisza­ szegedi sorsjegykölcsön-kötvény 32-ik kisorsolása ma történt meg. Mindenekelőtt kihúzták a következő 25 sorozatszámot: 261 419 424 757 865 1055 1247 1461 1482 1570 1706 1924 2078 2231 2328 2954 3183 3271 3367 3883 4085 4097 4145 4205 4344. Ezek közül a főnyereményt, száz­ezer forintot a 4205 sorozatszámú és 7 nyerőszámú sorsjegy nyerte. 1000 — 1000 forintot nyertek: 1461 sor. 24 nysz., 1570 sor. 63 nysz., 1570 sor. 83 nysz., 2231 sor. 10 nysz. és 4145 sor. 58 nyerőszám. A fenti 25 sorozatban foglalt valamennyi sorsjegyet egyen­­ként 120 frttal váltják be. A budapesti gabonatőzsdéről. Búzát ma mérsékelten kínáltak, a vételkedv jó, az irányzat szilárd volt és 18,000 méter mázsa kelt el 5—10 krral magasabb árakon. Elkelt: Buca , Tiszavidéki: 300 mm. 80­ 4 k. 9.321/1, 100 mm. 80*3 k. 9.30, 100 mm. 80 k. 9.25, 100 mm. 80 k. 9.25, 200 mm. 89 k., 100 mm. 78 3 k. 9.15, 100 mm. 79'8 k. 9.25, 100 mm. 79 k. 9.2'', 800 mm. 815 k. 9.30, 100 mm. 79 8 k., 100 mm. 79 k. 9.20, 100 mm. 7 79 k. 9.20, 100 mm. 79 5 k. 9.25, 100 mm. 77 5 k. 8.95, 200 mm. 77 3 k. 9.10 forinton. Pestmegyei: 100 mm. 79 k. 9.10, 100 mm. 78-5 k. 9.10, 100 mm. 78 k. 9. , 100 mm. 77'8 k. 9.10, 100 mm. 75 k. 8.80 forinton. Sziváczi: 3500 mm. 76­ 2 k. 9.05, 500 mm. 76'2 k. 9­05 írton. Z­e­n­t­a­i : 1600 mm. 768 k. 9.12'/» frt­on Tolnai: 800 mm. 78 k. 9.15 írton. Fehérmegyei: 100 mm. 79 k. 9.10, 100 mm. 76 k. 8.85 forinton. Bácskai: 100 mm. 778 k. 9.10 írton. Dunai: 3000 mm. 75'5 k. 8.85 írton. Szerbiai: 1100 mm. 75 k. 8.20 írton. Mind havi 3 időre. Róza : 300 mm. 7.85, 400 mm. 7­75, 3400 mm. uj­aradi 7.0­7­, 200 mm. süly­sápi 7.60, 300 mm. albert­­irsai 7.50 forint készpénzben. Zab : 100 mm. 7.22­/t, 100 mm. 7.25, 200 mm. 7.20 forinton készpénzben. Határidőüzletben szilárd irányzat és lényege­sen magasabb árak mellett az árak a következők: Búza 1891. tavaszra 8.91 pénz, 8.84 áru; 1891. május— júniusra 8.75 pénz, 8.73 áru ; őszre 8.38 pénz, 8.43 áru ; tengeri 1891. május—juniusra 6.58 pénz, 6.60 áru ; zab 1891. tavaszra 7.25 pénz, 7.21 áru; őszre 6.36 pénz, 6.31 áru ; káposztarepere 1891. aug - szept.-re 15.30 pénz, 15.35 áru. A határidő-üzletben a déli tőzsde zárlatai a kö­vetkezők : Búza 1891. tavaszra 8.83 pénz, 8.85 áru; 1891. máj.— júniusra 8.73 pénz, 8.75 áru ; őszre 8.41 pénz, 8.43 áru ; tengeri 1891.máj.— júniusra 6.60 pénz 6.62 áru ; zab 1891. tavaszra 7.19 pénz, 7.21 áru; cs..re 6.32 pénz, 6.34 áru ; káposztarepeze 1891. aug. — szept.-re 15.35 pénz, 15 45 áru. Mai hivatalos effektiv árak: frtól írtig Rnza 1 5 bánsági................76—81 kig —-------­» új tiszavidéki .... 76—81 » 8­75 9 20 » » pestvidéki .... 76—81 » 870 9 25 » » fehérmegyei ... 76 —81 » 8.75 9 20 » » bácskai . . . 76—81 » 8 75 9 20 » » északmagyarorsz. 76—81 » 8 60 9 05 Rozs­a................................... 70 72 » 7.60 7.85 Árpa » takarmány .... 60 - 62 » 6 95 7 20 » » égetni való .... 62—64 » 7.40 7 75 » » serfőzdei .... 64—66 » 790 890 Zab ».................................. 89-41 » 7 10 7 45 Tengeri - bánsági ............. 75 » 6.65 6.70 » » másnemű............ 73 » 6.60 6.65 Köles » . . . . 7.60 8.— Káposztarepeze » . . . . — A budapesti terménytőzsdéről. Terményekben stagnált az üz­let. Zsiráfy nyugodt. Effektiv szilva lanyha. Határidő szilva és szesz változat­lanok. A budapesti értéktőzsdéről. A tőzsde irányzata ma lényegesen nyugodtabb volt. A forgalom nagyobb volt. A nemzetközi érté­kek szilárdabbak. A járadékok lanyhultak. A közle­kedési értékek szintén. A helyi papírok közül a ma­lomrészvények és a záloglevelek voltak keresettebbek. A valuták szilárdultak. Az e j­ö t ö z­s­er­e határozatlan volt. Osztrák hitelrészvény 310.40—31. 60 frton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 104.70 — 104.85 frton került forgalomba. Hivatalos f­e­l­szám­olási ár­fo­ly­a­m : osztrák hitelrészvény: 310.—, magyar aranyjáradék 104.82,/2. A dijbiztositásoknál: osztr. hitelrész­­vény holnapra: 1.50 —2.—, 8 napra: 4.-----4.50, egy hóra 8 50-9.50. A déli tőzsdén Magyar aranyjáradék 104.80— 104.871/1 f­ton, Magyar papirjáradék 101.05—101.10 frton, Budapesti bankegyesületi részv. társ. 186 50—136.75 frton, Magyar ált. hitelbank 342 - 342.25 frton, Magyar jelzálog hitelbank II. kib. 163—167.76 frton, Magyar lesz. és pénzv. bank 116.80 - 116.20 frton, I. magyar iparbank Ibi frton, Pesti magyar keresk­. bank 957.25 - 960 frton, Pannónia viszontbiztosító intézet 97­1 frton, Északmagyarországi egys. kőszénk­r. t. 165 -165.25 frton, Ganz és társa vas­öntöde és gépgy. 1600 frton, Salgótarjáni kőszénbánya 472 —473 frton, Nemzetk. villamossági társ. 269.50 forinton, rima-murány-s.-tarjáni vasmű részvénytársaság 165.50— 166.75 forinton, Schlickféle vasöutó és gépgyár részvény­­társaság 245 forinton, Magyar földhitelint. papirérték 6 száz. 101‘/, frton, ugyanaz 4’/, száz. 101.50—102.10 frton került forgalomba. A béres értéktőzsdéről. — Április 1. — Megnyitás. Előtőzsde. Osztr. hitel-részv. 310 25 Osztr. hitelint. részv. 310.65 Unio-bank-részvény —.— Unio-bank-részvény 247.50 20 frankos arany 9.15’/s 20 frankos arany 9.16 Magy. jelz. hitelb.-r. —.— Magyar hitelrészvény 841.76 Magy. orsz. bank.-r. —.— 5°/0 magyar papir-jár. 101.10 Magyar hitelb.-részv. —.— Angol-osztr.-bank-r. 168.80 4°/o magy. arany­jár. 104.90 Déli vasúti részvény 118. — M. leszám. és váltób.-r. —Osztr. államvasuti r. 248.50 — 4% magy. aranyjár. 104.90 Felelős sze­rk­esztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL P.N A külföldi tőzsdék. Berlin, április 1. (M. É) A tőzsdei zárlatok 12 óra 20 perczkor : Osztrák hitelrészvény 166,75, osztrák állam­­vasút 110.10, 4 száz. magyar aranyjáradék 92 H/V Színházak, ma, április 1-jén : A nemzeti sinházban: VIII. Henrik király. — Az opera­ház: Zárva. — A népszinházban:A tékozló fiú.

Next