Pesti Napló, 1891. december (42. évfolyam, 330-359. szám)
1891-12-12 / 341. szám
Megyék és városok. A nemzeti párt Temesmegyében. A »Südungarischer Reform« megemlékezvén a dettai pártértekezletről, a nemzeti párt ottani szervezkedését illetőleg igy nyilatkozik: »Ha az ellenzék Csákován és Verseczen szervezkedik és a körülfekvő helységekből küldöttek jelennek meg, kik a szervezkedéshez csatlakoznak, ez nagy jelentőségű tény ugyan, de nem új. Csákován és Verseczen az ellenzék és különösen gróf Apponyi Albert hatalmas párttal bír, mely a választásoknál megjelenik, sőt Verseczen ismételve győzelmet aratott. De egészen más az, a mi ma történik, mert ma az ellenzék oly helyen szervezkedik , ahol eddig legfölebb szétszórtan voltak hívei, de nem birt fegyelmezett szervezettel. — És íme, most azon tény előtt állunk, hogy a nemzeti pártlettán mint szigorúan fegyelmezett párt szervezkedhetik. Mivel fogják a félhivatalosak ezt a tényt más színben feltüntetni ? Talán ez is eklatáns bizonyítékot képez arra, hogy a nemzeti párt Temes megyében nem bir elvtársakkal, vagy éppen csökkent ezeknek a száma ? Oly tény előtt állunk, melyet nem lehet eltagadni s melynek jelentőségét triviális viczczekkel nem lehet kisebbíteni. A dettai konferenczia előtt a szabadelvűek, — hogy a verseczimről ne is szóljunk — nem hunyhatnak szemet, mert az lapidáris vonásokban állítja elő annak bizonyítékát, hogy a nemzeti párt Temes megyében nemcsak hogy nem csökkent, hanem épen ellenkezőleg tekintélyesen szaporodott.« Ugyancsak a »S. R.« legutóbbi számában részletes tudósítást közöl a nemzeti pártnak verseczi értekezletéről s közli ama lelkes beszédet, melyet ezen értekezleten Veszter Imre tartott. Utána Gridkovszky Kornél szólalt fel, kiemelvén a nemzeti párt szervezkedésének igazoltságát és szükségét, míg Wittmann József bátor küzdelemre hívta fel az elvbarátokat. Erre az értekezlet a nemzeti párt megalakulását kimondta és megalakította bizottságát. Verseczen a nemzeti pártnak újonnan kibontott zászlója körül a polgárok oly lelkesedéssel sorakoznak, hogy a jelenlegi kormánypárti képviselő tanácsosnak tartja, mint a városban beszélik, más biztosabb mandátumot keresni. Veszprém megye évnegyedes közgyűlésén egyhangúlag elhatározta, hogy dr. Wenczel Gusztáv emlékét jegyzőkönyvileg megörökíti. Nagy vitát idézett elő Fenyvessy Ferencz orsz. képviselőnek indítványa, mely az egész eddigi ügyrendet módosítani kívánja. A pápaiak és a Pápa járásbeliek ez alkalmat felhasználták, hogy a múltkori közgyűlésnek az úthálózatra vonatkozó végzése ellen, mely szerintük nem volt kellő időben a napirendre kitűzve, erélyesen demonstráljanak. A közgyűlés azután hosszas vita után Fenyvessy indítványát egyhangúlag elfogadta. A közgyűlés erre megejtette a közigazgatási bizottsági tagságra való választást a törvény szerint kilépett tagokra nézve. Titkos szavazás után legtöbb szavazatot kaptak: Fenyvessy Ferencz, báró Fáth Pál, Bittó Dénes, Szabó Imre és Ányos László. Az újpesti bíróválasztás. Újpest község tisztújítása e hó 17-dikén délelőtt 10 órakor kezdődik a községházán. A választás a bírói, törvénybirói, közgyámi, pénztárnoki állásra, a 20 esküdtre s esetleg a segéd- és kezelő személyzeti állásokra fog megtartatni. Ez állások elnyerésére e hó 12-én s 13-án lehet a váczi főszolgabírónál akár írásban, akár szóbelileg jelentkezni. Nagyvárad városának tegnap tartott közgyűlésének heves jelenetei voltak. A keresk. és iparkamara megsürgette a vásártér ügyében beadott emlékiratának elintézését s ezt oly hangon tette, hogy azt a város tanácsa sértőnek találta. Az ügy a közgyűlés elé terjesztetett, a mely közvetítő határozatot hozott s ezzel az ügy elsimult. — Izgalmat keltett a belügyminiszter leirata, mely egy állandó szinház építésére 100.000 forintot vett föl az 1892-iki költségvetésbe. A közgyűlés végül a tanács javaslatát fogadta el s belenyugodott a belügyminiszter határozatába. A város egyúttal 100 forinttal belépett a történelmi társulat alapítótagjai közé, mikus és mechanikus káros behatása ellen, azon- kívül azon akusztikai hivatása van, hogy a hozzá eljutott hanghullámokat tovább adja a h a 11 ú- s csontocskáknak, amelyek ingaszerű rezgésük folytán a hang-impulzust tovább adják a tömkelegnek, azaz a belső fülnek. Az eddigi felvételek által a hanghullám már lényegesen át van alakítva, hogy a belső fülnek folyós, hártyás és csontos közegei folytán eljusson a belső fülben lévő hallóideg rendkívül finom végkészülékéhez és létrehozza ugyan még nem az öntudatos teljes hallást, hanem egyelőre csak a halló-érzést. Hogy a teljes kulturális hallás létre jöhessen, szükséges, hogy a halló idegnek vitális ténykedése felvétessék az öntudatba, azaz, hogy az inger, mely az idegnek végkészülékét rezgésbe hozza, eljusson a halló ideg eredetéig , az agyig, és csak akkor lép fel a hangkép. Itt az agyban a hangnak mennyisége és minősége már többé nem lesz elkülönítve egymástól, hanem egyesül és össze lesz tartva egy teljes egész objektummá és így lesz felvéve az öntudatba és adja a hang fogalmát — a hallást. Ezen képesség azonban születésünknél még nincsen tökéletesen jelen, mert közvetlen a születés után azon szerv, mely a hallást közvetíti, még teljesen nem fejlődött ki és csak lassan kint és fokozatosan halad előre. A halántékcsont, melybe be van ágyalva a fül, a koponyának csontjaival még nincs teljesen összenőve, a sziklacsont üregében foglalt képleteknek igen sok hiányzik még későbbi mintaszerű kifogástalanságukhoz; maga a tömkeleg szabadon fekszik és fedetlenül, hiányában mindennek, amire később szüksége van. Az aránylag még nagyon kicsiny doboz ki van bélelve és nyakot foglal magában, mely csak később ürül ki a levegőben történt lélegzés által. A csecsnyújtvány sejtjei még egészen hiányzanak. A dobhártya még nem bír a hangfelvételhez kedvező állással. A külső halljárat végre még nem kanális, hanem bőr és porczból áll, nagyon szűk és ki van töltve egy fehéres matéria által, mely azt egészen bedugja. Tekintettel a hallószervnek ezen tökéletlen kifejlődésére, továbbá minden magasabb szellemi tevékenységnek szunnyadozó állapotánál fogva nem is lehet szó arról, hogy az újonnan született gyermek jól hallhasson. Fülel ugyan szelíd és halk hangokra, de csak erős zörejek tesznek rá benyomást és nevezetesen magas és átható hangok azok, a melyeken tetszést, örömet és élvezetet talál és a a melyekre figyel. A hangnak és finomabb nüanszainak tiszta és világos benyomását még nem kapja és minden kétségen kívül fogalma sincs a hang erősségéről, mélységéről és magasságáról. Annak megismeréséhez, hogy honnét jön a hang és milyen távolságról, hiányzik a babának az ehhez szükséges agyfunkcziónak kifejlődése és ezt csak lassan mint tapasztalat és gyakorlat által szerzi meg később. Csodálatos, hogy a csecsemőket a hallás nem foglalkoztatja annyira, mint a többi érzéki funkcziók. Ezen jelenségnek oka minden valószínűség szerint abban rejlik, hogy a babának nem nyújtatik annyi alkalom a hallási érzéket igénybe venni, mint a többi érzéket s továbbá főkép abban is, mert a hallási benyomások túlságos röpke természetűek és a hangképek felette gyorsan tűnnek el. A fül a hangtárgyakat nem úgy állítja oda, mint egymás mellett létező dolgokat, hanem mint az időben előrehaladó cselekedeteket. A baba tehát gyakran nem talál elegendő időt arra, hogy a hallási objektumot épp oly figyelmesen megvizsgálja, részleteire szétszedje és ezeket ismét egészszé formálva, az öntudatba felvegye és egységes képpé összefoglalja, mint a látás és tapintás térbeli tárgyait. Itt is bizonyos időtartam szükséges arra, hogy a benyomások sajátosságukban és világos kinyomatukban megerősödjenek. Arról, hogy miként fejlődik és válik önállóvá a hallás, bizonyosat nem tudunk, mert a gyermek életének első éveiben erről nem nyilatkozhatik és minden, ami erre vonatkozik, később emlékezetünkből eltűnik. A gyermeknél a hallásban első nagy gyakorlatként a beszélő tehetség fejlődése jelentkezik, mert a kiejtett hangokra figyel és arra törekszik, hogy a hangokat utánozza és megújítsa. Azon mértékben, melyben a gyermek eszmeköre és eszközeinek, melyekkel magát érthetővé teheti, határa tágul, az érzések élénkebbé válnak, az emlékező tehetség megerősödik, figyelme többfelé irányul, a felfogás gyorsabb s könnyebb lesz és az ítélő tehetség kifejlődik, azon mértékben a hallási érzék is tökéletesebbé és finomabbá válik; a felette való legnagyobb uralmat az ember csak akkor nyeri el, ha nemcsak a fül, hanem az agy is teljesen kifejlődött és a szakadatlan gyakorlati, etnikai és eszthetikai kiművelés által a tökély legmagasabb fokára emelhető. Mindezekből látható, hogy a hallás mechanizmusa mily rendkívülien komplikált és hogy ismerni kell ezeket mindenkinek, hogy annál jobban tudja felfogni és megérteni a fül hygiéniájának fontosságát és befolyását. Mert aki ezekben teljesen tudatlan, az azon gépész helyzetében van, aki a reá bízott gépnek és a gép egyes alkatrészeinek funkcióját nem ismeri; az oly gépész gyakran fog kárt és sérelmet okozni vagy szenvedni. Mert a fül hygiéniájának szabályai csakis azon tények logikájából vonhatók le, amelyek az egészséges fülben találhatók fel. Fővárosi ügyek. A középítési bizottság ma délután ülést tartott, Gerlóczy Károly alpolgármester elnöklete alatt. Az ülés kezdetén Szabó N. Ferencz intézett kérdést az elnökhöz az iránt, váljon a közlekedési akadályt képező budavári bécsi kapu és környékének szabályozása mikor fog megtörténni. Az elnök kijelenti, hogy ezt a dolgot a mérnöki hivatal már munkálatba vette s remélhető, hogy felőle nemsokára jelentést fog tenni. Ezután a hófogóknak az új épületeken való kötelező alkalmazásáról szóló szabályrendelet-tervezetet vették tárgyalás alá. A szabályrendelet czélja az lenne, hogy elejét vegye azon tapasztalt kellemetlenségeknek, amelyek a háztetőkön megrekedt hótömegek lecsúszása által okoztatnak. A tervezet kimerítően tárgyalja ezen baj orvoslásának módjait és különösen az új épületek építésére vonatkozólag ad e tekintetben utasításokat. ti. középitési bizottság némi csekély változtatással a tervezetet elfogadta s egy §-t csatolt még hozzá, melyben hónak a háztetőről az utczára való leszórását szigorúan megtiltja és utasítja a háztulajdonosokat, hogy olvadás esetén a régi házakban is óvintézkedéseket tegyenek. A mérnöki hivatal javasolja, hogy a megyeháza előtti térség neveztessék el Kubinyi-térnek vagy Megyeház-térnek. A bizottság nem járult a javaslathoz, mert ezzel a Gránátos utcza házszámozása megszakítást szenvedne. Az ülés végén Gerlóczy Károly elnök abból az alkalomból, hogy a régi cziklusban ez az utolsó ülés, köszönetet mondott a bizottságnak. Viszont a bizottsági tagok részéről Posonyi Géza fejezte ki elismerését az elnök, a tanácsos és az előadók iránt. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend: deczember 12. A miniszterek nem fogadnak. — Nemzeti múzeum: képtár, nyitva d. e. 9 órától délután 1 óráig. — Nyilvános könyvtárak: akadémiai d. u. 8—7-ig. Egyetemi délelőtt 8—12-ig és délután 4—8-ig. Múzeumi délelőtt 91-ig. — Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 80 kr. — deczember 11. A német császár Bukarestben. A »Berl. B. Courier«-nek Bukarestből vett hire szerint ottani udvari körökből az a hir szivárog ki, hogy II. Vilmos német császár jövő év márczius havában Bukarestbe jó Károly király látogatására. A császár kíséretében lesznek Henrik porosz herczeg, hohenzollerni Lipót herczeg stb. A német császár három napot időzne Románia fővárosában s ez idő alatt a királyi palota jobb szárnyában fog lakni, melyet e czélra külön berendeznek. Vaszary Kolos herczegprimás tegnap délután s ma délelőtt nem fogadott, hanem több ügynek elintézésével foglalkozott. Déltájt titkára, Kohl Medárd társaságában kikocsizott s néhány látogatást tett. Holnap déli tizenkét órakor fogadja a főváros nagy küldöttségét, mely Ráth Károly főpolgármester vezetése mellett tiszteleg. A herczegprimás elutazásának ideje még mindeddig nincs véglegesen megállapítva. Szmrecsányi püspök levele. A magyar vöröskereszt-egylet igazgatósága Szmrecsányi Pál szepesi püspököt beiktatása alkalmából üdvözölte, amire a püspök a következő levelet intézte az egyesülethez: Örömmel vettem tudomást az egylet mélyen tisztelt igazgatóságának, e hó 5-én 2468 sz. a. hozzám intézett nagybecsű átirata alapján arról, hogy a szepesi egyházmegye papsága, melynek püspökévé Felséges urunk engem legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott, azok sorában foglal helyet, a kik a vörös kereszt egylet nemes czólzatait lelkesen felkarolták s hálás köszönettel fogadtam a gyermét, tisztelt igazgatóság fölötte lekötelező fielmés melynél fogva a szepesi egyházmegye magasztalt buzgó közreműködésének kitüntető méltánylásául engem kineveztetésem alkalmából szívélyes üdvözletével megtisztelni kegyeskedett. A magyar szent korona országainak vörös-kereszt egylete mind kitűzött egáljainak fensége, mind aránylag rövid tartamú működésének valóban áldásos eredményeinél fogva méltó jogczimet nyervén a felebaráti szeretett munkás érdeklődésére, készségesen biztosíthatom a mélyen tisztelt igazgatóságot arról, hogy a szepesi egyházmegye papságának dicséretre méltatott példás buzgalmát a megye kormányzatának átvétele után személyes melegen érdeklődő közreműködésemmel is gondosan ápolni hazafias kötelességemnek tartandom. Új doktori esküminta. A tudomány-egyetem eskümintája nevezetes változáson ment keresztül. Eddig ugyanis egy az ötvenes évek elején meglehetős rossz magyarsággal szerkesztett esküminta volt érvényben. Most az egyetemi tanács elfogadta azt az uj magyaros eskümintát, melyet Beöthy Zsolt, a bölcsészeti kar dékánja formulázott. Ez lényegben megegyezik a régivel s legfontosabb újítása az, hogy a »tudor« elnevezést száműzi s helyébe a »doktor« szót iktatja be. Az egyetemi tanács tagjai ezentúl, nem »tudor«-rá, hanem »doktorrá avatják azokat a kik az esküt leteszik. Az uj eskümintát a holnapi felavatások alkalmával használják először. A juste milieu. »Csak a milieu a jó; a milieutől eltérni annyi, mint az emberektől eltávolodni.« Így vélekedett a milieuról Pascal, a nagy gondolkozó. Az éles ítéletű Diderot szerint »a szerencse alapföltétele — mindenben megtartani a juste milieu-t«. De mi legyen hát ez az univerzális csodaszer, a nagy panáczea, a sokat emlegetett miieu ? Pascal és Diderot megegyeztek abban, hogy ez a lét és cselekvés középszere, tűrhető átlaga. A mathematika meghatározása szerint az a pont, amely minden határtól egyenlő távolban fekszik. Ez tehát a közép, a középszerűség, az átlag, mely millió és millió, hasonló törvények alatt álló jelenségben nyilatkozik s éppen azért az átlagos, az átmetszett eredményt szolgáltatja. A társadalomban a milieu mit jelent ? Littré így definiálja ezt a franczia szót: »A milieu azon társadalmi föltételek összesége, amelyeknek az egyén alárendeltetett. Ez azonban csupán a szó meghatározása, maga a fogalom azonban sokkal többet jelent a gyakorlatban. Pascal meghatározása kitűnően jellemzi az átlagos embert. — Quetelet a képet tovább fejleszti szocziális fizikájában. Azok a szabályok, amelyek által az ember évek során át azzá válik, ami, eredményét képezik a természet és környezet befolyásának. Szülők, testvérek, barátok, a családi ház, az utcza, a reggeli, ebéd és számtalan egyéb mellékkörülmény hat közre kifejtésére. A milieu ringatja az embert bölcsőjében, a midőn első kiáltását hallatja; a milieu táplálja, szereti, kínozza, csábítja és fékezi egész életén keresztül. Csoda-e aztán, ha a milieu azzá neveli ki, a mivé akarja, tudniillik — átlagos emberré . Számtalan eszközzel idomitgatja a milieu őt és hozzátartozóit; működik szeme, orra, ízlése és szaglása utján, segédei a táj, a társaság, a ház, az utcza, a munkája és élvezete; áradat ez, melyben az ember tovább úszik, s mely őt tiszta, vagy szennyes hullámain emeli, vagy alámeríti. Az ember nem szegülhet a milieu ellen. Ha alája sülyed, lesz belőle gonosztévő, akit a milieu börtönbe, vesztőhelyre, nyomorba, öngyilkosságba dönt. De fölfelé sem szárnyalhat annyira, hogy a milieuhez ne kössék legalább szellemi és erkölcsi érintkezési pontok. A milieu mindenkire hat valamely pontban. Ez a működő pont egy emberre nézve a korcsmában van meg, ahol agyát elhomályosítja ; a másik feltalálja egy munkában, amelyen magát halálra dolgozza; a harmadiknak főnöke, aki az életét megkeseríti; a negyediknek megfizethetlen tartozása, amely miatt nem hunyhatja le a szemét; a többieknek anyósa, kutyája, házibarátja, pőre, vagy ifjúsági bűn. A legtöbb esetben milienje a feleség. Az emlékiratokban egy-egy szerző a saját milieujét mutatja be, az életíró a más milieujét, a közvádlónak pedig elég gondot ad az, hogy a keze ügyébe jutott méregkeverők, gyújtogatók és gyilkosok milieujének működési pontját híven eltalálja. A milieut legélesebben tünteti fel regényeiben Zola. Az ő alakjai mindannyi áldozatai milieuröknek. Ismételjük, hogy a milieure magyarban kifejezés nincsen. Tessék választani : életteher, sors, végzet, rendeltetés, ez mind a milieu. E fogalmakból tessék ideiglenes használatra — egyet alkotni ! Lezuhant léghajós. Bombayból jelenti egy távirat : Mansfield tengerészhadnagy ma mintegy tízezer főnyi közönség jelenlétében léghajón felszállt a magasba, hogy onnan esőernyővel ereszkedjék le. A múlt hónapban már tett hasonló kísérletet s tizenegyezer lábnyi magasból szerencsésen le is ért a földre ; ma azonban a léghajó alig emelkedett négyszáz lábnyira, egyszerre megrepedt. Mansfield nem volt képes az ernyőt a léghajótól elválasztani s iszonyú sebességgel lezuhanván, szörnyet halt. Teste alaktalan tömeggé roncsolódott. Kisiklott vonat. A budapest-bécsi vonal verőczei állomása közelében ma egy tehervonat kisiklott. A vonat harmínczhat kocsiból állott, melyek közül a huszonharmadik nagyon feszesen volt a többihez kapcsolva, úgy hogy a verőczei kanyarulatnál nem tudott fordulni és kisiklott. Még két kocsit magával rántott s ez a három kocsi teljesen összetört. Emberéletben nem esett kár. Dinamit-merénylet. Egy Yogrig nevű 25 éves munkás ,Chiatovoniban Görz mellett kedvesének ablaka alatt egy dinamittöltényt robbantott fel, hogy ily módon boszulja meg kedvese hűtlenségét. A leány azonban csak kevésbé sérült meg, anyja ellenben súlyos sebeket szenvedett. A robbanás a házban is tett nagy kárt. Dom Pedro hagyatékában veje egy lepecsételt csomagot is talált; a csomagban föld volt és egy levélke, mely igy hangzott: »Ez a föld hazámból való s kívánom, hogy koporsómba tegyék, ha hazámtól távol ér utól a halál.« A megboldogult kívánságát teljesítették s a brazíliai földet egy kis vánkosba varrva, a feje alá tették. Élő fáklya. Bécsből táviratban jelentik. Ma este Wiedenben, a Flóra-utczában szerencsétlenség történt, melynek könnyen két emberélet eshetett volna áldozatul. A Weiss Adél magánzónőnél szolgálatban álló dajka ugyanis vigyázatlanul bánt egy gyorsfőzővel és a reája bízott csecsemőt éppen karján tartotta, midőn ruhája a szesz lángjától tüzet fogott. Ijedtségében eldobta magától a gyermeket, míg azonban a tüzet eloltották, már súlyos égési sebeket szenvedett. A csecsemő az esés folytán csak kisebb sérüléseket szenvedett. Járőrgyakorlatok a vidéken. A közös hadügyminiszter a császári és királyi közös hadseregre nézve a járőrszolgálatban való gyakorlás czéljából különös lovassági járőrlovaglásokat és gyalogsági meneteket rendszeresített, melyek még e hó folyamán veszik kezdetüket. A honvédelmi miniszter ennélfogva felhívja a közönséget, hogy az ily járőrgyakorlatok eseteiben az abban résztvevőket lehetőleg támogassa és a szükséglendő szállások rendelkezésére bocsájtása iránt azonnal intézkedjék. Zsinati tagok arczképei. A protestáns zsinatok tagjainak arczképeit emlékalbumokban örökítik meg. A zsinat háznagyának kezdeményezésére a tagok külön-külön lefényképeztetik magukat és a fényképeket albumokba összefoglalva, illetve csoportképekbe összeállítva, az egyházak és egyházkerületek levéltáraiba fogják elhelyezni az alkotmányozó országos zsinat emlékére. A fölvételek nagy része Erdélyi fényképész műtermében már meg is történt. Az influenza. Két éve már annak, hogy ezzel a járványnyal megismerkedtünk. Mikor Oroszországból először csak hírét hallottuk a járványnak, akkor még nem is hittünk benne s az egész kórt az orvosok praxisra számító praktikájának véltük. Azt hittük továbbá, hogy e kórt egy másik kór, a czimbórság találta fel a kor számára, természetes lévén, hogy ha a tekintetes urak megelégszenek egy kis jó náthával, a nagyságosoknak már migraine dukál, a méltóságos uraknak pedig már az influenza áll rendelkezésre. Nagyon tévedtünk, mert — a mint dr. Ruhemann értesít az 1889. és 90-ben dühöngött influenzáról írott német művében — ez a baj meglátogatta már az emberiség igen régi korában élt népeket is. Ruhemann azt véli, hogy az első biztos és kétségbevonhatlan influenza 1387- ben Kr. u. bukkant fel, mostani nevét pedig 1742 —43-ban vette fel. Ezelőtt »Le Tac« és »Horion« néven ismerték; a 16. században egy orvos »agybontó ragály-láznak« keresztelte el. Népies és közkeletű nevei voltak mindig: tavaszi láz, tyúk- és spanyolnátha, á la mode betegség, grippe sat. 1782. Az év óta minden nagyobb láz Oroszországból köszöntött be hozzánk. Az utolsó influenza-járvány 1889-ben Bocharában támadt. 1889. októberében már Tomszkig nyomult elő, ahol szibériai láz inkognitóját vette föl s igy nyomult tovább a Kaukázusig, Moszkváig, Riga, Vilna, Szebasztopol és Kalugáig. Novemberben a veszedelmes utazó beköszöntött Szentpétervárra is, ahol a czár háziorvosa a kholera előhirnökének nyilvánította. Szerencsére ez a jóslat nem teljesült. Az influenza folytatta útját Krakón és Varsón keresztül Berlinig, s dühöngött egész február hóig, a midőn erejével alábbhagyott s lassan-lassan megszűnt. Emlékszünk arra a pánikra, melyet megjelenése Budapesten keltett és itt is számtalan áldozatot ragadott magával. Különösen a hivatásuknál fogva többnyire szabad levegőn mozgó egyének, tehát munkások, iparosok, katonák, rendőrök, postai alkalmazottak stb. hunytak el benne. Bécs, Bukarest, Stokholm sat. szintén kaptak belőle s mivel leginkább a nagy városokban bukkant fel, hangzott nem rég olyan vélemény is, hogy a kőszénfüst okozza az influenzát. Az epidémia ártere most is meg van, kört képez Európában, amelynek központja — Berlin. Nem tudjuk, hogy Vilmos császár e körülményt nem hozza-e összefüggésbe a ... Sudermann darabjaival ? Madridban az influenza hónapjában 809-el több ember halt el, mint augusztusban, amikor ott a kholera dühöngött. Láttuk, hogy nyomult előre az influenza, útját visszafelé Olasz-, Görög- és Törökországon keresztül folytatta más világrészek felé. A járvány keletkezésének okai felől a nézetek eltérnek. A baj baktériumát még nem csípték meg s úgy látszik, hogy az időjárás változásai, hideg, vagy enyhe idő, szél vagy köd, sem állanak a kórral összefüggésben. Egy tudós a föld szárazságában s a hótakaró hiányában keresi a baj okát. 1889. és 90-ben, az influenza csakugyan ilyenfajta időjárásban tört ki. Más orvosok az 1889-ben kora őszszel lehullt falevelekből származott rovarok és gombák által infirziált föld miazmáiból származtatják s a szerint tartható a baj többé vagy kevésbbé veszedelmesnek, a minő utóbetegséget támaszt az emberi szervezetben. Az influenza terjedését megakadályozni, azt lokalizálni nem lehet; addig is, mig a haladó kultúra megtalálja a kellő ellenszert, bízzék kiki saját gondviselésében. Budapesten néhány hét óta tényleg ismét van influenza, de eddig tényleg csak enyhébb alakjában mutatkozik. Öngyilkos hadapród. Mint Pozsonyból távírják Oeyka szakaszvezető, a kadétiskola negyedik évfolyamának növendéke szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. A szerencsétlen ifjú fegyelmi büntetéstől való féltében követte el végzetes tettét. (x) A legjobb egyenruhákat a katonák és hivatalnokok részére szállít Tiller Mór és társa cs. és kir. udv. szállító, Budapest, Károly-kaszárnya. Színház és művészet. A népszínház statisztikáját az elmúlt három évről közli a »Fővárosi statisztikai havi füzetek« legújabb száma. E szerint az utolsó három évben előadtak a magyar eredeti művek közül népszínművet 278 előadásban, operettet 142-szer, bohózatot 8-szor, egyéb színműveket 42-szer, az idegen darabok 447 előadásban kerültek színre. A legtöbb előadást érte el »Hököm Mátyás« (57-szer), »Sötét titok« (37), »Ingyenélők« (34), »Szegény Jonathán« (31), »Náni« (30), »Utazás a föld körül« (30), »Színi tanoda« (25), »A suhancz« (23), stb. A legnagyobb napi bevételt eredményezett művek közt volt: Abonyi Lajos »Magduska öröksége«, Bartók Lajos »Haluska Benedek«-je, Rákosi »Budavár megvétele« és »Magdolná«-ja, Vidor »Ingyenesek«, Konti »Suhancz« és »Királyfogás« czímű darabjai stb. A képzőművészeti társulat választmánya tegnap este ülést tartott, melyben Keleti Gusztáv igazgató olvasta fel az igazgatóság jelentését, mely meleg szavakkal emlékezik meg ifj. Ba 1thványi Géza gróf elhunytáról. A jelentés ezután áttér a téli kiállításra, melynek mostanig 10.947 tagja volt. A választmány ez után titkos szavazás útján megválasztotta az 1000 frtos Rökkjutalom-pályabiróságot, melynek tagjai lettek: Benczur Gyula, Ebner Lajos, Feszty Árpád, Keleti Gusztáv, Strobl Alajos művészek és Andrássy Tivadar gróf, Harkányi Frigyes műpártolók; a 300 forintos Ráth-féle díj-pályabiróság tagjai: Ebner Lajos, Keleti Gusztáv, Lotz Károly, Pártos Gyula művészek és Lipthay Béla báró, Ráth György, Szalay Imre, Szlávy József, Zichy Antal műpártolók; a 300 forintos műlap-dij pályabiróságának tagjai: Benczúr Gyula, Ebner Lajos, Feszty Árpád, Hauszmann Alajos, Jendrassik Jenő, Setka Gyula, Tölgyessy Artur, Zala György művészek , Fenyvessy Ferencz, Forster Gyula, Grötschl Imre, Hegedűs Sándor, Kornfeld Zsigmond, Lechner Lajos, Wagner Géza műpártolók. Néhai ifj. Batthány Géza gróf helyébe Kornfeld Zsigmondot választották meg a műpártoló bizottság tagjának Ezután Jendrassik Jenő emelt szót és élénk figyelemmmel kísért beszéd kapcsán indítványozza, hogy a művészi érdekek és a legégetőbb szükségletek felderítése s orvoslása czéljából a választmány kimerítő, konkrét javaslatok kidolgozásával bízza meg az igazgatóságot. Rakovszky István, Ráth György és Szalay Imre miniszteri tanácsos felszólalásai után a választmány egyhangúlag elfogadta Jendrassik indítványát. Végül megbízta az igazgatóságot, hogy az iparművészeti társulattal egy hivatalos folyóiratnak közös kiadása iránt tárgyalást folytasson s arról tegyen a választmánynak legközelebb előterjesztést. Az ülést 26 új tagnak tagnak bejelentése fejezte be. Beteg színigazgató: Aradi Gerő, az aradi szinház igazgatója súlyos betegen fekszik Kétly tanár klinikáján s orvosai szerint aligha fog felépülni betegségéből. A nemzeti színház nyugdíjintézetének kormányzó választmánya részvétiratot intézett Zichy Géza gróf intendánshoz édesanyja elhunyta alkalmából. A magyar iparművészeti múzeum karácsonyi kiállítást rendez, melyet e hó 13-án, délelőtt fél 12 órakor nyitnak meg Csáky Albin gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter jelenlétében. A kiállítást az iparművészeti múzeum irodahelyiségeiben rendezik, melyet ez alkalomból újonan alakítottak át. Egyletek és társulatok. A »Jósziv« egyesület igazgató választmánya ma délután Tisza Kálmánná elnöklete alatt ülést tartott. Az elnöklő úrnő bejelenti, hogy az utolsó ülés óta a nyert felhatalmazás alapján több elemi csapás miatt nyomorba jutott községnek segélyt nyújtott, mégpedig Oroszfalu községnek 100, Alsó-Korompának 200, Békás-Megyernek 500, a Puszta-Kengyelen szerencsétlenül járt csongrádi munkásoknak 300, Károlyfalva községnek 500, Derczen községnek 400, Fertő-Szt.-Miklósnak 1000, Hrboltónak 500, Rezőnek 1000, Bereczknek 300, Kis-Keszinek 150 és Csokonyának 300 frtot, az utolsó ülés óta tehát összesen 5250 forint segélyt utalványozott. Az újabban beérkezett kérvények alapján az ungmegyei Mező községiek részére további 500 frt, a veszprémmegyei Aka községiek részére 250, a pozsonymegyei Hosszúfalu részére 100 frt, apróbb segélyekre 200 frtot szavaztak meg. Az utolsó ülés óta az egyesületbe beléptek dr. Floch-Reitersberg Henrik János 100 írttal, dr. Königswarter Mór 300, Strasser Alfred 100 írttal alapítótagoknak. Az előterjesztett számadások felülvizsgálása után az illető bizottsági elnökök részére a fölmentvényt megadták. Egyéb folyó ügyek elintézésével az ülés véget ért. A budapesti kir. orvosegyesület holnap szombaton esti 6 órakor tartja 55-ik nagygyűlését, amely alkalommal felavatják az egyesület új palotáját. (Szentkirályi utcza 21.) A gyűlésre eljövetelüket megígérték gróf Szapáry Gyula miniszterelnök, gr. Csáky Albin közoktatásügyi miniszter, Berzeviczy Albert államtitkár. Azonkívül ott lesznek a főváros polgármesterei, tanácsosai, a főrendiház több tagja, az egyetemi tanártestület. A budapesti »Vas megyei kör« e hó 13-án, vasárnap közgyűlést tart. A közgyűlés színhelye a Ferencziek hazáréban levő Csikós-kávéház külön helyisége. A tanítóképző-intézeti tanárok orsz. egyesülete vasárnap d. e. 10 órakor az Andrássy úti tanítónőképző intézetben választmányi ülést tart. A mérnök- és építész egylet jövő heti ülésrendje a következő : Hétfőn este fél 7 órakor a mű- és középítési szakosztályok együttes ülése. Kedden este fél 7 órakor a vízépítési szakosztály ülése. Szerdán este az út, vasút és hídépítési szakosztály tart ülést. Szombaton, esti hétkor, a gépészeti és bányászati szakosztályok tartják meg együttes ülésüket. Tudomány, irodalom. Karvassy világtörténelmi műve.Dr.Karvassy Ágoston, a budapesti egyetem nyugalmazott jogtanára, ki jelenleg Bécsben él, a kilenczvenedik évet megközelítő magas kora daczára, teljes élénkséggel foglalkozik a tudományokkal.Legközelebb hatkötetes világtörténelmet irt, melynek kéziratát az egyetemnek ajándékozta. A munkát, melyet Karvassy sajátkezüleg irt le, az egyetemi könyvtárban helyezték el. Dr. Eötvös Lóránd, az egyetem rektora pedig meleg hangú levélben fejezte ki az agg tudós előtt az egyetemi tanács hálás köszönetét. Orvostani felolvasás. Dr. Lichtenberg Kornél egyetemi magántanár a természettudományi társulat mai estélyén díszes és nagyszámú közönség előtt felolvasást tartott a hallás világáról. Az előadáson jelen volt gróf Csáky miniszter is családjával. A tetszéssel fogadott és tanulságos felolvasás rövid kivonatát lapunk más helyén közöljük. Törvényszéki csarnok. A rákoscsabai vasúti katasztrófa ügyében ma folytatták a végtárgyalást s többek között Steiszkal forgalmi szakértőt, Takács Sándor fékezőt s Szabó János főkalauzt hallgatták ki. Majd a vasút jogi képviselője jelentette be, hogy a vasutat 39,000 frt kár érte s azonkívül 50,000 frtig most is be van perelve. Ezután Weisz Zsigmond személyvonati fékezőt és Heverle Károly gépészmérnököt, az államvasutak által kiküldött szakértőt hallgatták ki. A tárgyalás délutáni folyamán kihallgatta még a bíróság dr. Imrédi Bélát és dr. Kovács Jánost, akik a kérdéses szerencsétlenség alkalmával a személyvonaton utaztak. Végül Vezerle Frigyes és Gaal Gyula mozdonyvezetőket, kik a segélyvonaton mentek Rákos Csabára. Vallják egyebek közt, hogy ott beszéltek Hoffmann személyvonati mozdonyvezetővel és rájuk azt a benyomást tette, hogy vagy részeg, vagy nincs rendén az esze. Az utóbbi igazoltabbnak látszik, mert Hoffmann azóta tényleg megörült. A rendelkezésre álló anyagot ezzel a bíróság kimerítvén, Eötvös Károly védő előterjesztéssel él, kérve több tanú beidézése czéljából a tárgyalást elhalasztani. Készíts dr. hozzájárulása és Rakovszky kir. alügyész ellenzése után a törvényszék a védőt kérelmével elutasította. A tárgyalást ehez képest holnap reggel 9 órakor a plaidoverekkel folytatják. Korán érett ficzkó állott mag a bünfenyítő törvényszék sorompói előtt, több rendbeli sikkasztás vádjának terhe alatt. Az alig tizenhét éves, nagyváradi születésű Krizsbai Jenő gazdája részére beszedett több kisebb-nagyobb összeget, a pénzt azonban megtartotta és pajtásaival elverte. Gazdája szolgálatából megszökött, de a Ráczfürdőben mulatozás közben elcsípték s a rendőrségnek átadták. A mai végtárgyaláson töredelmes vallomást tett és a törvényszék öt dr.Béldi Izor hivatalból kirendelt védő indokolt előterjesztése alapján, az enyhítő körülmények figyelembe vételével csak tizennégy napi elzárásra ítélte, mely büntetés vádlottnak a f. évi november 27-dikén megkezdett vizsgálati fogsága által kitöltöttnek vétetett. Vádlottat azonnal szabad lábra helyezték. Halálozások. Kacskovics Lajos, kinek elhunytáról esti lazasában megemlékeztünk, a m. tud. akadémia