Pesti Napló esti kiadás, 1891. december (42. évfolyam, 330-359. szám)

1891-12-01 / 330. szám

Micsodn rémséges hosszú idő múlt el azóta. Mi­csoda fekete felhők tornyosultak, micsoda vih­arok dúl­tak e város felett. S a békés, munkás népnek hányszor kellett megemlékezni róla, hogy hadverő ősök ivadéka s félrevetve a­ békés mesterségek eszközeit, kopjával karddal űzni el városa alól a tatárt, törököt, németet. S ha az ellenséget megtanították rá, hogy bizony nem bölcs dolog az Avasalján, meg a Tetemvár környé­kén cserkészni, akkor a régi Miskolcz fiai újra elővették a kapát s az ásót, hozzáültek a szövőszékhez meg a timárpadhoz s a harczi viharok után a koronaváros csakhamar új életre kelt. Fejedelmek, hatalmas nagy urak sohasem gyámo­lították. Mohács óta egy nagy hibája volt ennek a sze­gény miskolczi népnek, hogy magyar volt, szívében, lel­kében, testében. Magyar volt a törökkel szemben, verte a török, magyar a némettel szemben, nyúzta a császár, magyar még az istennel, szemben is . . . megáldta érte az isten. 1526-tól mindeddig a miskolczi polgár nem bí­zott egyébben, mint a szorgalmában,­ az akaratában meg a két karja erejében. Egyben sohasem bízott, a dereká­ban, mert az olyan merev, olyan egyenes volt, hogy meghajtani, meggörbíteni nem tudta semmiféle földi ha­talom előtt. De eme fogyatkozása daczára Miskolcz virágzott és fejlődött s polgárai arczán ott fénylett a jólét öröme, szivükben ott melegített a tántorithatlan hazafiság tudata. S én azt hiszem, hogy ha a szorgalom, az akarat és az összetartó polgárság ezernyi erős karja minden vi­szontagság daczára arra a magaslatra emelte Miskolczot hol ma áll, Belső-Magyarország első empóriumává, ak­kor bizony kár volna a polgári erények leltárát megtol­dani azzal az újabb keletű szörnyszülöttei, a hatalmasak előtt való bókolással, hajlongással. Hagyják azt a mis­­kolcziak a szászoknak, gróf Szapáry drága szövetsé­geseinek. Hagyják elvonulni fejük felett a csuszász-mászás, a könyörgés és a hatalmas hizelkedések e gyászos ide­jét, de tartsák távol magukat e ragálytól, mely legszen­tebb kincsüket, polgári önérzetüket semmisíti meg. Fé­­lés, hogy ha egyszer megtanulták majd, nem tudnak le­szokni róla. Emelem poharamat a miskolczi munkás karokra, a miskolczi hazafias szivekre és azokra a merev miskolczi derekakra, a­melyek görnyedni sem ed­dig nem tanultak meg, sem ezután nem fognak meg­tanulni. Éljen Miskolcz városa ! Csokonay-ünnep. A debreczeni főiskola iro­dalmi önképző társulata e hó 7-én Csokonay emlé­kezetére ünnepet rendez. Az elnöki megnyitó után Géressy Kálmán felügyelő tanár ki fogja hirdetni a Szikszay-pályázat eredményét. A jutalmazott elbeszélést szerzője, Gyalokay Jenő jh. olvassa fel. Azonkívül lesz két szavalat is. Elfogott pénzha­misítók. O-Kéren a csendőrség e napokban pénzhamisító bandát fedezett fel. A banda tagjai közé több jómódú és köztiszteletben álló parasztgazda is tartozott. Szombaton este 20 csendőr szállta meg a falut, s lánczra verte a banda tagjait. A főczinkosok Hetterle Henrik ottani korcsmáros és két fia, a­kik egyizben már büntetve voltak pénzhamisításért. Kivülöli a csendőrség Hetterle sógorát, Jung Pétert, ennek feleségét és Leipold Jenőt és még vagy tizenöt embert, köztük jómódú, tekintélyes parasztgazdákat tartóztatott le, kik bűnrészesség gyanújában állnak. A Vatikán mérlege. A vatikán jövő évi költs­ég­­vetése a következőleg van megállapítva. Bevéte­lek: eklézsiai adók s a múzeumi belépti dijak 1.600.000 lira; Péterfillérek 2.500.000 lira; kü­lönböző bevételek 300.000 lira. Összesen czirka 4’/2 millió lira. — Kiadások: Bibornoki ado­mányok 660.000 lira; a Vatikán költségei (vallás, konyha, csapatok stb.,) 2.000.000 lira; ösztöndijak és nyugdíjak 1.600,000 lira; diplomáczia 1.000,000 líra; apostoli építkezések 600,000 lira; a római szt. Giovanni Laterno templom költségei 300,000 lira; a Borghese könyvtár 250,000 lira; III. Inno­­czencz emlékszobra 100,000 lira; más kiadások 1.00,0,000 lira. Összesen 7 millió líra. Ötszörös gyilkosság. Geszt mellett a begécsi pusztán tegnap ötszörös gyilkosság történt. A sze­rencsétlen áldozatok ketteje asszony, három pedig gyermek. A csendőrség a gyilkosoknak már a nyo­mában van. Csanády ügyész a helyszínére utazott. Részletek még hiányzanak. Ál báró. Berlinben egy Schulz Ferencz nevű fiatal embert fogtak el, ki éjjeli mulatóhelyeken bárónak adta ki magát, értékes gyémántékszere­ket mutogatott s nőktől ékszereket kicsalt. Azt vallotta, hogy a gyémántokat egy Amerikába uta­zott barátjától kapta, a miben természetesen nem hisz a berlini rendőrség. A mulatság vége. Debreczenben tegnap nagy szerencsétlenség történt. Geréby Sándor negyed­­osztályú gimnazista, Geréby Fülöp nagykereskedő fia, három tanulótársával verebészni ment Török Péter tanyájára, hova két fegyvert vittek maguk­kal. Estefelé a majoros szobájában Österreicher Manó 14 éves diák az egyik fegyvert fölemelte, hogy megnézze, töltve van-e s ekkor a fegyver eldördült, s a szemközt álló Geréby Sándor holtan rogyott össze. A fiuk egyenesen Tüdős János igaz­gatóhoz siettek s Österreicher e szavakkal lépett be az ajtón : »Agyonlőttem Geréby Sándort.« Az igazgató eleinte azt hitte, hogy a fiuk részegek, de csakhamar megtudta a szomorú valót. A berlini nőgyilkosság tettesét sehogysem si­kerül kinyomozni. Legutóbb a szász tartományban fogtak el egy gyanús embert, de — mint jelentik — ezt is szabadon kellett bocsátani. öngyilkos földbirtokos. Maros-Ludason, mint egy távirat jelenti, Kovák Ignácz tekintélyes bir­tokos tegnap reggel öltözködés közben agyonlőtte magát. Öngyilkosságát állítólag sikertelen üzleti spekulácziók okozták. A »Magyar Athletikai Club« e hó 8-án 6 órakor saját helyiségeiben (Eszterházy­ utcza 36.) házi viadalt tart. A viadal pontjai: 1. Közgyakorlat: két körben, a) kötélhúzás, b) körugrás, c) birkó­zás a­­ botért. 2. Szertornázás: 1 csapat: lovon, 1 csapat: korláton. 3. Rúdugrás. 4. Síkfutás — háromszor a pálya hosszában. 5. Kard-iskola. 6. Kard-mérkőzés. 7. Vitoz mérkőzés. 8. Ököl­vívás. 9. Gömb-verseny. Nyolc­vanhétezer forintos csalás nyomára jöt­tek Temesvárott. A Budapesten és Bécsben bejegy­zett, Russo Izrael fiai c­ég ugyanis arra a fölfedezés­re jutott, hogy temesvári megbízottja, Magyar Dávid 87.000 forintos csalást követett el a czég kárára. Magyar Dávid a Russoék egy rokonát bírta fele­ségül és bevásárlásokkal volt megbízva. Üzleteit Temesvárott és Temesvár környékén csinálta. Az utóbbi időben a Russo- czég 150.000 forintot kül­dött Magyarnak gabonavásárlási czélokra. A Ma­gyar küldött ugyan gabonát Budapestre és Bécsbe, de korántsem annyit, mint a­mennyi az összegnek megfelelt. A czég gyanakodni kezdett, számadást kért és ekkor kiderült, hogy Magyar nagy vissza­éléseket követett el. Erre a c­ég haladéktalanul leküldte jogi képviselőjét Murányi budapesti ügy­védet, Temesvárra, a­kit átvizsgálván Magyar köny­veit és irományait, konstatálta, hogy alig ötezer méter mázsa búza van készletben, úgy, hogy mint­­egy 87.000 forint hiányzik. Ennek következtében az ügyvéd Magyar ellen megtette a bűnvádi föl­jelentést. A »Figaro« sírversei. Eredeti ötlete támadt a p­ár­i­si »Figaro«-nak. A franczia társadalom ki­váló személyeit, a művészet, irodalom, pol­itika vagy a tudomány terén hírneves, de még életben levő egyéniséget néhány sorban kimerítően jel­lemző »sírfeliratok«-ra tűzött ki pályázatot. A pá­lyázati felhívásnak bámulatos eredménye volt. Valóságos osztraczismussá vált ez a pályázat. Ez­rével érkeztek a levelek a »Figaro« szerkesztősé­gébe, hamisítatlan őszinte népszufraggium hatását keltve az azokat bírálat alá vevő bizottság tagjaiban. Sírfeliratok helyett inkább plebiszcitumot, kapott a »Figaro« és ennek útján a nagy olvasóközönség, plebiszc­itumot -- mely sújtó kritikát gyakorol egynémely jelenkorbeli felfújt dicsőség valódi értéke felett.­­ A »Figaro« ma érkezett számában kivonatosan közli a beérkezett ezen bírálatoknak érdekesebbikjeit, így Zo­la a nagy többség előtt csak »erkölcstelen« (a franczia kifejezés jóval erő­sebb) regényíró, kinek jellemzését számos »sírfel­irat« kísérli meg, így például az egyik Szt.­Pétert, mint az ég kapusát így szólaltatja meg: »Nini, végre itt van róla, Margue is itt — ki tehet róla? C­a­m­b­r­o­n­n­e is itt van régóta, Nem várok már senkit — csukom az ajtót ma!« Louise Michelről így zeng az ének: A rátnak s szépnek, rossznak s jónak A rettenetesnek és a bohónak. A tej s a petroleum keveréke Louise Michelnek — ez síremléke. Vágja másik sírverse így szól: »Felgyújtaná a fél Párist, hogy másik felel — melegedhessék.« S­a­­rah Bernar­d-nak is bőven kijut a jóból: »Négy világrész ünnepelte Saraht, a­ki jól betölte Minden egyes szerepét — Annál kevésbbé mellfüzőjét.« Lessepsről pedig igy szól a nóta: Itt nyugszik Lesseps, a fáradhatatlan Utazott, dolgozott szakadatlan, Két földszorost átfúrt — tagadhatlan, De hogy hány erszényt — kimondhatatlan !« Térszűke miatt nem folytathatjuk e szelle­mes apróságokat, de még alkalmilag visszatérünk e gúny versek ismertetésére. (I ldr.) Apróságok. A miniszter úr f­o­g­adóter­mé­­b­e 1. »De nagyság, mi kvalifikácziója van az ön pártfo­gol­tjának ehez a nagyfontosságú álláshoz?« »De ke­gyelmes uram, gondolom kvalifikácziónak elég, hogy: a fiam!« — Mikor a miniszterül­ jókedvű: »Hozta Isten barátom, hát mi terheli a szivét, hadd halljam!« Mikor ideges napja van, hátrakapva fejét, csak ez egy szót morogja, hogy : »Na ?« — a többit kézmozdulatokkal végzi. Mikor pedig rosszkedvű, akkor nem szól, nem mozog, nem tesz kézmozdulatot, hanem egyszerűen — nem fogad. * Kölcsönös sajnálkozás. Piperkőcz (a mezítlábas koldust meglátva, magában): Szegény fiú ! Mily rossz lehet az, így mezítláb járni. Koldus (a piperkőczöt meglátva, magában): Szegény fiú ! Mily rossz lehet az, ilyen szűk czipőben járni. * Mézeshetekben. Férj: »Önre ruháztam egész vagyonomat, önért feláldoztam szabadságomat, — mit kíván hát még én tőlem?« F­e­l­e s­é­g: »Első férjem még többet tett a kedvemért — meghalt.« * Majd ha megszárad. »Ejnyemester uram, el­hibázta a czimtáblát, úgy festette, hogy »hemnthes«, hisz az egészen hibás !« »Csak türelem, szomszéd, nem hibás az, csak várja be, mig megszárad.« — Egy mellbeteg eszkimót orvosa enyhébb égalju vidékre küldi telelni, Moszkvába,­ról lemondott szembaja miatt. Helyettes elnökké nyomban Teleki Géza grófot egyhangúlag meg­választották, ki megköszönte a bizalmat s azt az ígéretet tette, hogy az egyesület humánus czéljait tőle telhetőleg elő fogja mozdítani. — Az egyesü­let folyamodványt intéz a kormányhoz, melyben kifejti, hogy fennállása óta a lelenczház feladatait teljesiti, s mint ilyen ezentúl a »lelenczház« nevet is felveszi és czéljai megvalósítására a kormánytól hathatós támogatást kér. A folyamodványt T­er r­e­k­i Géza gróf és C­h­o­r­i­n Ferencz ország. kép­viselő fogják a belügyminiszternek átnyújtani. Táviratok. Bécs, decz. 1. A képviselőház mai ülé­sén Smolka elnök megemlékezvén Henrik fő­herczegnek és nejének elhunytáról, mely az ural­kodóházra mély gyászt hozott, kijelentette, hogy ezt mélyen érzik a monarchia népei, mert az el­hunytaknak kitűnő, felette becses szivbeli és szel­lemi tulajdonságaik s szives jótékonyságuk meg­szerezték a közszeretet és közbecsülést. A ház általános, élénk helyeslés közt megbízza az el­nökséget, hogy a ház mélyen érzett részvété­nek adjon kifejezést ő Felsége előtt.­­ Stein­ls a c­h. pénzügyminiszter Thurnher interpellá­­c­iójára válaszolva, kijelenti, hogy az illeték­­törvény szerint a bélyegkiszabás elleni jogorvosla­tok közül csak az első felfolyamodások bélyeg­mentesek. Tudomásul vette ezután a ház az ál­lamadósságokat ellenőrző bizottságnak az 1887. 1888. és 1889. évekről szóló jelentéseit s elfogadta a bizottsági jelentést azon törvényjavaslatról, a­mely felhatalmazza a kormányt a kereskedelmi viszonyoknak Törökországgal, Bulgáriával, Spa­nyolországgal és Portugáliával való ideiglenes rendezésére. Ezután folytatták a költségvetés részletes tárgyalását. Róma, decz, 1. Egy távirat, mely tegnap Bécsből Rudinihez érkezett, arra bírta Rudi­­nit, hogy kérje a kamarát, hogy az egyház­­politikai interpelláczióra csak szerdán fe­leljen. Paris, decz. 1. A pas de calaisi bányamunká­sok élénk megelégedésüknek adnak kifejezést a fölött, hogy a sztrájk véget ért. Aix, decz. 1. Gouthe Soulard érseket, a­ki tegnap este érkezett ide, körülbelül ezer kiváncsi éltetéssel üdvözölte, másrészről meg­éltették a köztársaságot és fütyültek. A lárma, daczára an­nak, hogy rendőrök is voltak jelen, két órán át tartott. A palotában az érseket körülbelül ezer katholikus üdvözölte. Cherbourg, decz. 1. A községtanács a »Vitlaz« orosz korvett tisztjeinek, valamint a franczia tisz­tek tiszteletére ebédet adott, a­melyen a zenekar franczia és orosz zeneműveket játszott. Számosan tartottak hazafias pohárköszöntőt. Az érintkezés az orosz vendégek és a francziák közt nagyon szí­vélyes volt. Berlin, decz. 1. A »Tageblatt« jelenti: Emin pasa azt írja egyik levelében, hogy Stanley egy szerződést terjesztett eléje aláírás végett tar­tományának a brit-keletafrikai társulat (Impe­rial British­ East-Afrika Company) részére való eladása tárgyában. Madrid, decz. 1. A spanyol bank főtanácsa Camacho elnöklete alatt tartott ülésén elhatározta, hogy az arany és ezüst tartalékot szaporítani fogja. Berlin, decz. 1. A »Norddeutsche Allgemeine Zeitung« jelentése szerint a régóta súlyos beteg pétervári német nagy­követ állapota lassan bár, de folyton javul. Bukarest, nov. 30. A kamara 166 szavazattal 44 ellenében ismét Romovano ezredest válasz­totta meg elnökévé. A kisebbség üres szavazólapo­kat adott be. Alelnökökké Pengeskó és Testasor volt alelnököket, továbbá Catargiut (konservativ és Flevát (szabadelvű) választották meg. Stettin, nov. 30. A dán király ma reggel foly­tatta útját hajón Kopenhágába. Mai hivatalos árfolyam : Allamadósság. Magy. aranyj. 4°/0-os 103.15 Egyes, adóss. cs. kir. papirjáradék 5°/0-os 100.70 jan.-jul. 4Vio°/c 90.75 Magy. 1876. keleti v. Egyes, adóss. cs. kir. aranyban 5% 110.— ápril-okt. 45/»o°/o 90.75 1889. m. k. adóm. m. Osztr. aranyj. 40/0 107 50 kir. áll. vasúti kölcsön Osztr. papirj. 5°/0 101.75 ar. 116 75. Osztr. adósság 1854.250 , M. nyer. köles. 100 frt. —.—­­ frt p. 4°/o 134.— » » 1 50 » 135.50­­ Osztr. adóss. 1860.500 4.«°/o adóm. r.­k. kötv. 95 s/» ' frt 5°/o 135.— Tiszai és szeg. köl. 4°/o 128.50 Osztr. adóss. 1860. 100 M. kir. 4°/o adóm. Ma­ frt 5% 145.U gyarorsz. földt. k. i.1. 90.­ Osztrák adósság 1864. M. földteherm. k. 5»/« 104.— 100 frt — M. földteherm. k. 1867. Osztrák adósság 1864. zár.­k. 5°/o —•— 50 frt — .— M. úrbéri válts. kötv. A temes-bégavöl. viz­(100 frtos) 5% 100.— szab. társ. 5•/, 100.50 Egyes. Áll. adóss. febr. Budapest jöv. kölcsön és aug. 4B/io°/o 90.75 1890. 4V»°/o k. 96.75 Egyes. adóss. 4S/10 91 .75 Szerk. nyer. 3% 36 25 [Bécs v. ny. k. 1874. 151.— Részvények. (látra.) Ném. pb. 100 kir. m. 57.80 Amsterd. 100 holl. frt 97.50 folyama. Páris 100 frank 46.50 Svájczi piaczok 100 frk 46.50 London 10 fnt szerl. 117-70 a) Bankok. Angol-osztrák bank — .— Bpesti bankegyes. 139.— Bpesti k. és iparbank 87. M. ált. hitelb. 314.50 M. jelz. hitelbank 165.25 Ugyanaz II. kib. — .— M. lesz. és pr. b. 108.75 M. orsz. bank r.­t. —.— Oszt. hitelint. 273 40 Osztr.-magyar bank 1000.— I. m. ipai bank * 183.— Pesti m. ker. b. 992 Sziszeki hitelbank —.— Union bank —.— b) Bizt. társaságok. Bécsi bizt. társ. 158. — Bécsi életjár. b. int. 285.— Első m. ált. b. t. 2820 — Fonciére pesti b. i. 71.— Magyar-franczia b. t. 70.— Pannónia vb. i. 1040.— c) Gőzmalmok. Concordia m. 553 Első bpesti m. 1240.— Erzsébet m. 460 — Henger m. 573. -Lujza-malom 300.— Molnárok és s. m 460.— Pannónia m- 990.— Victoria m. 252.— d) Köziek, vállalatok. »Adria« m. t. h. t.. 133.— Alföld-fiumei v. 5°/o 200.— Bpest-pécsi v. r. t. 5°/o 199 — Bpest-Szt-Lőrincz v. 2.— Déli vasút 5°/o 79.5/s Észak-keleti v. 196.— Erdélyi vasút 5°/o 200.— Kassa-oderb. v. 50/o 171.— Magyar-gal. v. °/s 198.— Váltók át M. nyugati v. 5°/O 197.50 Márm. sóv. r. t. e. r. 94.— O.­magy. áll. vasút 5­/1 275 75 Pécs-barcsi v. 5°/o 199.50 Tiszavidéki v. 5°/o —. — Dunagőzh. társ. 5% 283.— Pesti közúti vp. 323.­Pesti k. v. élv. t. 180.— e) Tak. pénztárak, Bpest III. ker. 130. Orsz. közp. 605.­Pesti hazai első t. e. r. 8325.­­Egyes. bp. főv. 950.­M. ált. takarék. 115 50 f) Különféle vállalatok. Alagút 167.50 Ált. nagy. k. t. 89.— »Athenaeum« t. 415.— »Franklin« t. 245.— Pesti könyvnyomda 1200.— Pallas i. ny. r. t. 227.­Fium. I.m. rizgh. gy. t. 1000.— Ganz v. ö. és ggy. 1710.­­Gschwind szgy. 410-Gyapju-rapsó 300.— Keresk. épület —.— Kőszénb. (Dräsche) 494 S.-tarjáni kstb. 623 — Gőztégl. gy. köt. 555.— Tégla- és mészégető 230.— Magy. fegyvergyár —.— Nemz. nagy. k. 105 — Rimam.-s.-tart. 163.75 Schlick vasönt. 240.— Serfőződe, I. m. 925.— Sertéshizlaló 318.­Spod. s csontliszt gy. 85.— Szálloda r. t. 180.— Szeg. szgy. és fin. r. t. —.— Török dohány e. u. t. 153. -Uj-Antal v. üv.-gy. r. t. —.­ KÖZGAZDASÁG. Bécs, decz. 1. Az 1864-diki sorsjegyek mai húzása alkalmával a főnyereményt (150.000 frtot) 2721 sorozat 93 szám, a 20.000 frtos nyere­ményt 3082 sorozat 33 szám, a 10.000 frtos nyere­ményt 574 szorozat 80 szám nyerte meg; nyertek továbbá 5—5.000 frtot : 1212 sorozat 93 szám, 2582 sorozat 3 szám, 2—2000 frtot 1418 sorozat 26 szám, 3188 sorozat 43 szám , 1 —1000 frtot 469 sorozat 44 szám, 1888 sorozat 70 szám és 3362 sorozat 95 szám. Kihúzták végül a következő so­rozatszámokat : 245 399 469 574 736 794 829 861 1009 1209 1212 1307 1405 1418 1493 1888 2083 2387 2582 2721 2839 3082 3188 3233 2362 3467 3583. Ipar és kereskedelem. Áruszállítás a Dunán. A Duna-gőzhajózási tár­saság közli, hogy az alábbi hajóforgalmi viszony­latokat november 30-án túl és további rendelkezé­sig az árufelvétel és elszállítás számára nyitva fogja tartani. 1. Lefe­l­é: mindennemű kereskedelmi áruk tekintetében Regensburg", Passau­ és Linz­ből Bécsbe (beleértve Korneuburgot, az északi vasút rakodóját, a dunaparti pályaudvart), továbbá Pozsony, Gönyő, Győr, Budapest, Baja, Mohács, Vukovár, Újvidék, Zimony, Belgrád, Pancsova, valamint Szendrő, Dubrovicza, Báziás, Gradistye és végül a Száva sziszek-zimonyi szakaszán fekvő állomásaira. 2. L­e- és felfelé: m­­indennemű kereskedelmi áruk tekintetében Bécs (beleértve Korneuburgot, az északi vasút ra­kodóját és a dunaparti pályaudvart), Pozsony, Gönyő, Győr, Baja, Mohács, Vukovár, Újvidék, Zimony, Belgrád, Pancsova, továbbá Szendrő, Dubrovicza, Báziás, Gradistye, valamint a Száva sziszek-zimonyi szakaszán fekvő állomások és végül Szeged és Nagy-Becskerek állomásai között. 3. Az uszályrakományok forgalma tel­­jes folyamatban marad és a Dunán meg mellék­folyóin az időjáráshoz és vízálláshoz képest ezen­túl is fognak uszályok rakodás végett kirendel­tetni. Ki vannak zárva oly rakományokra szóló uszálykirendelések, a­melyek Budapestről és Budapesten felül fekvő feladó állomások­ról Bécsen (Korneuburgon) felül fekvő rendelte­tési állomásokra irányulnának a budapesti gabonatőzsdéről. Búzát ma jól kínáltak, a vételkedv ked­vező, az irányzat lanyha volt, és 30,000 mm. kelt el teljes árakon. Elkelt: Bazu­g Tiszavidéki: 100 mm­. 79'5 k., 100 mm. 77'8 k. 11.60 frt, 100 mm. 78'5 k., 400 mm. 78 k. 11.60 frt, 1100 mm. 77 k. ll.SOfrt, 100 mm. 77 k. 11.45 frt, 200 mm. 77 k. 11.45 frt, 100 mm. 76'5 k., 100 mm. 76 k. 11.30 forint, 200 mm. 76 k. 11.30 forin­ton, 100 mm. 75­3 k. 11.05 írton, 100 mm. 74’8 k. 11.02­/a forint, 100 mm. 74'5 k. 11.5 forint, 200 mm. 74 k., 100 mm. 72 10.75 írton került forgalomba. Pest megyei: 300 mm. 76'7 k. 11.20 frt, 200 mm. 76 5 k. 11.25 frt, 200 mm. 75 k. 11.30 forint, 100 mm. 72­5 k. 10.75 forinton került forgalomba. Fehérmegyei: 200 mm. 74 k. 11.­ frt, 300 mm. 74 k. 10.90 forinton került forgalomba. Bácskai: 3000 mm. 76 k. 11.30 forint, 2700 mm. 75­9 k. 11.30 frton került forgalomba. T.-B­e­c­s­e­i: 1600 mm. 79 k., 800 mm. 78­5 k. 11.70 frt, 4000 mm. 78­9 k. 11.60 forinton került for­galomba. Felsőtiszai: 200 mm. 76­2 k. 11.30 forinton került forgalomba. Oláhi: 1500 mm. 762 k. 1065 frt, 100 mm. 75­7 k. 10.30 frt, 3000 mm. 75'5 k. 10.60 frt, 100 mm. 75­4 k., 100 mm. 75 k., 100 mm. 74'5 k. 10.40 frt, 100 mm. 74 k 10.40 forinton került forgalomba. Szerbiai: 4600 mm. 75­5 k. 10.40 frt, 3000 mm. 75 k. 10.35 frt, 2200 mm. 74­6 10.20 forinton került for­galomban. Mind 3 hóra. Bors , Csendes. Eladatott: 300 mm. 10.65 forin­ton, 200 mm. 10.50 forinton készpénzben került for­galomba. Zab: 200 mm. 6.25 forinton, 100 mm. 6.40 fo­rinton, 100 mm. 6.27­/1 forinton, 100 mm. 6.45 forinton készpénzben került forgalomba. Tengeri: 300 mm. 6.65 forinton készpénzben ke­rült frgalomba. A határidő-üzlet lanyhább volt. Búza őszre —.— pénz, —.— áru ; márczius— ápr­isra 1892. 11.35 pénz, 11.38 áru; szeptember— októberre —.— pénz, —.— áru ; tengeri julius—augusz­tusra —.— pénz, —.— áru ; szeptember—októ­berre 10.25 pénz, —.— áru; — 1892. május—jú­niusra 6.20 pénz, 6.22 áru ; — rab őszre —.— pénz, —.— áru, 1892. tavaszra 6.62 pénz, —.— áru ; ká­­posztarepcze augusztus— szept. 14.05 pénz, —.— áru. A határidő-üzletben a déli tőzsde zárlatai a következők: Búza őszre —.— pénz, —.— áru ; 1892. márczius— áprilisra 11.36 pénz, 11.38 áru; szeptember—októ­berre 10.25 pénz, 10.27 áru; tengeri jul.—augusztusra —.— pénz, —.— áru ; szept.—okt.-re —.— pénz, —.— áru; 1892 május—júniusra 6.20 pénz, 6.22 áru; zab őszre —.— pénz, —.— áru; 1892 tavaszra 6.60 pénz, 6.62 áru; káposztarepcze aug.—szept.-re 14.10 pénz, —.— áru. A budapesti terménytőzsdéről. Zsiráru változatlan Szilva és szilvasz szintén. — Szesz: szilárd. Szesz nyers osztalékok­ 23.50—24 fo­rinton, élesztő szesz 25.50—26 forinton, szesz finomított 60.75—61.75 forinton, 100 liter százalékonként. A budapesti értéktőzsdéről. A mai tőzsde irányzata általában szilárd volt. A nemzetközi értékek élénk forgalom mel­lett jelentékenyen emelkedtek. A helyi piac­ is élénk volt és szilárd. A valuták gyengültek. Az előtőzsdén: Osztrák hitelbankrészvények 272.72—273.10—273.20—274.10 forinton, magyar hitel­bankrészvények 313.50—314.50 frton, magyar aranyjára­dék 103.15—103.20 forinton, magyar leszámítoló és pénz­váltóbank 108.75—109 forinton, rimamurányi vasmű 162 25—163.50 forinton, osztrák-magyar államvasuti rész­vények 273.25—2745/9 forinton, Lombardok 80 forinton, salgó­tarjáni kőszénbánya 620—624 forinton köttetett. Hivatalos felszámolási árfolyam osztrák hitelrészvény: 273.10, magyar aranyjára­­dék: 103.20. A dijbiztosításoknál: osztr. hitelrész­vény holnapra: 3.——3.50. 8 napra: 6.----7.—, egy hóra: 12.50—13.50 A déli tőzsdén: Magyar 4 százalékos arany­járadék adómentes 100, 500,1000 frt névértékben 103.22 és forinton, magyar aranyjáradék adómentes decz. 15-re 100.70—100.85 forinton, 1889. adóm. m. kir. áll. vasúti kötes, aranyb. p.— írton, magyar papirjáradék adó­mentes 100.65—10­0.75 forinton, budapesti bankegyesület részvény­társaság 140 írton, magyar általános hitelbank 314.25—315.25 írton köttettek. Mai hivatalos effektiv árak: Búza­uj bánsági............ 75—80 klg 10.90 11.55 » » tiszavidéki . . . 75—80 » 10 90 11.55 » » pestvidéki. . . . 75—80 » 10.85 11.50 » » fehérmegyei . . 75—80 » 10.90 11.55 » » bácskai ..... 75—80 » 10.90 11.55 » » északmagyarorsz. 75—80 » —.— —.— Rozs » . . ..................... 70—72 » 10.35 10.50 Árpa » takarmány. . . . 60—62 » 6.25 6 60 » » égetni való . . . 62—64 » 6.75 7 25 » » serfőzdéi .... 64—66 » 7 40 8 70 Xab *....................... 39—41 » 6.40 6.65 Tengeri ».................................. 75 » 6.60 6.65 » ».................................. 73 » 6.55 6.60 Káposzta-repcze.............. — » 14 — 14.50 Köles »...................................­­ » 6 25 6.50 A kiadó tulajdonos Athenaeum irodalmi s nyomda r r társulat betűivel. Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület. Egyletek és társulatok. A vörös kereszt-egylet központi és igazgató választmánya Schlauch Lőrincz püspök elnök­lete alatt ülést tartott, melyen az elnök be­jelentette, hogy az igazgatóság Margit Zsófia főherczegnő súlyos betegsége alkalmából Károly Lajos főherczegnek, mint védnökhelyettesnek részvétét fejezte ki, mit ő fensége köszönettel fo­gadott. Javasolja, hogy a központi választmány most, a midőn a főherczegnő javulása örvendete­sen halad, a védnökhelyettes ő fenségének a fö­lötti örömét feliratban tolmácsolja. Az indítványt élénk helyesléssel fogadták. Ezután dr. Darányi Ignácz főgondnok előadta az igazgatóság jelenté­sét. A központi választmány a főgondnok indítvá­nyára elhatározta, hogy a vagyontalan magyar írókat és hírlapírókat az Erzsébet-kórházban levő alapítványi ágyak betöltésénél előnyben fogja ré­szesíteni és erről a magyar írói segélyegyletet és a hírlapírók nyugdíj-intézetét értesíti azon megjegy­zéssel, hogy a magyar irók és hírlapírók a rendel­kezésre álló 3­ortos szobára is első sorban tarthat­nak a jövőben igényt. Ifj. Latinovics János igaz­gató bemutatta az 1892. évi költségvetést, a­mely Tisza Kálmánná, Ivánka Imre és dr. Sch­varczer Ottó felszólalása után az igazgatóság előterjeszté­séhez képest változatlanul elfogadtatott és pedig előirányozhatott 116,000 frt bevétellel szemben 107,500 frt kiadás. Végül Lintner Imre igaz­gató előadta a folyó ügyeket; ezek közül megem­lítendő, hogy az 1892. év tavaszán Rómában tar­tandó V. nemzetközi vörös kereszt konferenczia napirendjére a magyar egylet a következő két kér­dést tűzi ki: 1) A konferenczia fejezze ki abbeli óhaját, hogy a sterilizáczió minden állam hadsere­gének és vörös kereszt-egyesületeinek közanyag­­felszerelésével rendszeresíttessék. 2) Kívánatos ama kérdés czélszerű megoldása, hogy a hadsere­gek béke­gyakorlataiban mi módon vegyenek részt a vörös kereszt-egyletek váljon, csupán egyleti de­legátusok, vagy pedig kisebb egészségügyi oszta­gok kiküldése által. A választmány e két kérdés kidolgozására dr. Farkas László főorvost kérte fel. A budapesti orvosi kör orsz. segélyegylete által a jövő 1892. évre kiosztandó segélyért a kérvények — hatóság által kiállított és hivatalos orvos által ellenjegyzett, uj keletű szegénységi bizonyitvány­­nyal fölszerelve­­ folyó 1891. évi deczember hó 31-éig dr. Beke Gyula elnökhöz (régi bécsi utcza 6. sz.) bérmentesen küldendők. Későbben érkező folyamodványok figyelembe nem vétetnek. Pályáz­hatnak a segély-egylet tagjai vagy azok özvegyei és árvái. A magyar tisztviselők országos egyesülete a jö­vő hó 10-én kezdi meg saját helyiségeiben táncz­­estélyeit. A meghívásra igényt tartók naponként délután 5-7 óráig az egyleti irodában jelentkez­hetnek. A budapesti filológiai társaság dec­ember havi rendes felolvasó ülése deczember 2-ika helyett, de­czember 9-én (szerdán) fog megtartatni. A fehér kereszt-egyesület választmánya ülést tartott Tabódy József másodelnök elnöklete alatt R­á­t­h Károly főpolgármester az elnöki tiszt­sáloglevelek. M. földh. int. 5s/o —.— Pesti m­. ker. b. 5a/0 — Ugyanaz 4'/­ p. 101.— » » » » 4Va°/o 99.— » 4*/a°/o 100.— Bpesti m. k. b. kk. 41/o 101.— » a. v. ez. 5’/o 116.— »Albina« t. s. h. i. 6°/o 101.— M. jelzálogb. 5Vs“/o 102.— » » » » » 5°/o 99.50 » » 5°/« 100.75 Nagysz. föld. 5°/o 101.50 » » 4­­/.% »9­ 75 » » 5'/»°/o 102.— M. orsz. közp. tkp. 41/« 98.75 » » 6°/o 103.— Kis. o. földh. i. 50/«°/o 103.50 » ált. takp. 5% 102.— » » 5°/o 101.25 M. jelzb. ny. k. k. 4°/0 112.— Oszt.r.­magy. k. 4­/«°/o 100 50 » » nyer. jegy. 21.— » » 4°/o 99.40 Oszt. f. i. d. k. k. 3»/0 109.50 » » 50 év 40/0 99.40 Osztr. r. int. k. nyj. 3°/o 24.— Pesti m. ker. k. 5°/0 101.— Pesti hazai e. tp. 5°/0 » » » »11/«0/* —.— » » » * 40/0 99 25 Elsőbbségek. Alföldi vasút 5°/o —.— jM. nyug. vp. 5°/o 100 50 » » 1874. 5°/o —.—­­ » » 1874. kib. 50/0 100.50 Bp. közúti vasút 4'/J°/o 94.50 M. vasút els. köles. bor. Báttasz.-d.-z. v. 5°/o —■— czél. ar. 5%­­ .— Bpesti lánczhid 6°/0 103.— » » » 4’/s°/o —.— Bpest-pécsi vasút 4°/o 89.50 I. erdélyi vasút 50/0 —.— Éjszakk. vas. t. 50/o 100.— Kassa-odb. v. ez. 4°/o 99.75 » » ar. 5°/o —.— »­­eperj.-tarn. v. m. » » ar. 6°/o —.— r. ez. 5°/o 90 25 Lloyd-épület 5°/o 99.50 Kassa-odb. v. (oszt. v.) Magy. gal. vasút 100.50 1889. kib. 4°/o 64 50 Victoria malom e. k. —.— Pénznemek. Cs. kir. arany (vert) 5.55 20 frankos arany 9.32 » » (körm.) 5.45 *20 márka 1155 O.­Magy. 8 frtos ar. 9.32 Német kir. b. 100 m, 57 85 Magánsorsjegyek. Osztr. hitelintézet 185.— » Osztr. vör. kér. sorsjegy. 16­­­0 Magy. vör. kér. sorsj. 9.50­­»Jó­sziv« sorsjegy 2­80 Olasz » » 11.50 Ny. k. bpesti lipótv. hazil. 6.— A bécsi értéktőzsdéről. — Deczember 1. — Megnyitás. Osztr. hitel-részv. 273 50 Unio­bank-részvény —. 20 frankos arany 9­3 M/a Magy. jelz. hitelb.-r. —.— Magy. orsz. bank.-r. —.— Magyar hitelb.-részv. —.— 4 M/a magy ar anyjár. 103 15 M. leszám. és váltób.-r­­.— Elő­tőzsde Osztr. hitelárt. részv. 273 87­­ Unio-bank-részvény 214 — 20 frankos arany 9 3­0 Magyar hitelrészvény 312 50 5°/0 magyar papir-jár. 100 80 Angol osztr.-bank-r. 148 —■ Déli vasúti részvény 80 50 Osztr. államvasuti r. 274.50 4°/o magy. aranyjár. 103.15 Kivonat a Budapesti Közlönyből. — Deczember 1. — Árverések a fővárosban. Szűz­ utcza 5., decz. 2. Dubell Henrik és fiai ingós. 865 frt. — Váczi körút 16., decz. 5. Hercz János ingós. 1373 frt. — Donáti­ utcza 24., decz. 3. Lejtényi Dezső ingós. 545 frt. — Andrássy­­út 70., decz. 2. Várady Gábor ingós. 1097 frt. — Valera­­utcza 8 , decz. 5. Tóth Istvánná ingós. 711 frt. — Ist­­ván-tér 6., decz. 4. Weisz Izidor ingós, 704 frt. — Kő­bánya, decz. 30. Kalenda Györgyné ingatl. 26,729 frt. Árverések a vidéken. N.­Barát, febr. 29. Major Mi­hály ingatl. 3024 frt. — Rétfalva, febr. 29. Steiner Já­nos ingatl. 2313 frt. — Egerhegy, jan. 28. Sükösd Sá­muel ingatl. 2870 frt. — Kecskemét, márcz. 4. Fischer Jakab ingatl. 7856 frt. — Kecskemét, márcz. 10. Nagy Lászlóné ingatl. 1064 frt. Pályázatok. A szegedi táblánál két joggyakornoki áll. 15 n. a. — Az eszéki pénzügyigazgatóságnál VI. oszt. adótiszti áll. decz. 20-ig. — A nagybittsei­­ bíróság­nál II. oszt. segédtelekkönyvvezetői áll. 1 h. a. — Az aradi törvényszéknél irnoki áll. decz. 28 ig. Vízállás, deczember 1. Színházak, deczember 1-én : A nemzeti színházban: Az áldozat. — Az opera­házban: A varázsfuvola. — A népszínházban: A madarász. — A várszínház: Zárva. Felelős szerkesztő: ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL­ Méter [ M­éteri Név- --------------- Név- I--------------­szerint ° Változik 8,-eljut O Változik fölön alul tolottlalati Duna Tisza Pozsony 1 13 — apadó II.-Sziget 0.72 — apadó Komárom 1.29 — apadó VNamény 3.15 — apadó Budapest 0.96 — apadó Tokaj 3.74 — áradó Mohács 1. 5 — áradó Szolnok 3.20 — áradó Vukovár — —­­ — Szeged 2.08 — áradó Újvidék 0.95 — áradó ISstt­rtig Pancsova — — — S.-Patak 2­05 — ár­adó Orsova 1.79 — áradó Szám US Dráva Szatmár 1.26 — áradó Kőrös Barcs 0.57 — apadó Gyoma 2.91 — áradó Eszék 1 50 — áradó Maros Száva Arad — 0.63 áradó Sziszek 4.75 — apadó Mitrovica 5­05 — áradó Temesvár 0.36 — ép­üló Pfs Mylli tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartama sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség). Az újonnan megnyitott (4857) London szálloda éttermében m­a Banda Marczi zenekarának hangversenye. Tőke­elhelyezésül ajánljuk a magyar országos központi takarékpénztár m­­ost mentes zálog let­eleit. Ezek az államkezelés minden ágában elfogadtatnak óva­dék és bánatpénz fejében és ezeket törvényesen gyümöl­­csöztető tőkebefektetés gyanánt felhasználhatják községek, testületek, alapítványozók, valamint nyilvános felügye­let alatt álló egyesületek, továbbá gyám ittbizományi és letétpénztárak. A záloglevelek a budapesti és bécsi tőzsdén vannak jegyezve és az osztr.-magy. bank minden fő- és mellékágán kölcsön vehető fel rájuk, és nálunk mindig a napi árfolyamon kaphatók. (4855) Központi váltóüzlet részvénytársaság’ BUDAPEST, IV. ker., Bécsi­ utcza 4. sz. Az »Athenaeum« r.-t.könyvkiadó hivatalában megjelent, u­j «r­ra­n­­s­á­gok: »Hozom!« Igaz­, valóságos, belső, titkos, tanácsos, s telivel­, tőbál metszett, glanezos, gavalléros, nömös, televénybül fakadt, szózatos,bögyvesgetős*a.rftd.­s Kaptár erre az obstrukcziós 1893-diki eszten­dőre. Kidrukkolta a ládafiából és sajátkezű­leg tollba diktálta Moksály Bérezi de Dombszög­et Bugacz. Egy ragyogd mű­ mellék­­­ettel és 138 képpel. Ára —------------------------1 frt. Az Athenaeum Reform­ Naptára, Képes ka- I lendárium, politikai és szépirodalmi tartalommal Szerkeszti Porzsolt Kálmán. Ára — — — 40 kr Az Athenaeum Kézi Lexikona. A tudomán­­­nyok encziklopédiája különös tekintettel Magyar­­országra. Szakférfiak közreműködésével szerkeszti dr. Acsody Ignácz, a m. tudom- akadémia lev. tagja. Számos térképpel és műmelléklettel. Megjele­nik 40 kéthetenkint kiadan a 80 krajczáros füzetben. Eddig négy füzet jelent meg. Petőfi Sándor összes költeményei. Első vég- és leges teljes kiad­ás.Életrajzzal ellátta Jókai Mór. Három rézkarczczal. Megjelenik 30 kéthetenként kiadandó 80 krajezáros füzetben. Eddig­ négy füzet jelent meg.

Next