Pesti Napló esti kiadás, 1892. július (43. évfolyam, 181-210. szám)

1892-07-01 / 181. szám

Soriba­ladót, a »Pénzügyi törvények és szabályok összeállításában« meghatározott engedményt fog­ja-e tenni a községeknek a sörre nézve is, vagy a söradótörvény, az 1881: IV. t.-cz. 20. § ában adott kisebb kedvezményt fogja nekik adni a borra is, hogyan fog tehát itt eljárni a pénzügyi hatóság ? Itt okvetlenül zavarok fognak előállni. (Úgy van! Úgy van! balfelöl.) De menjünk át, t. ház, a 8 §-ra, mely e ma­gukban ellentétes szabályokat akarja a szeszital­­mérési adók beszedése és biztosításánál is alkal­mazni. (Halljuk ! Halljuk!) Itt nem tudjuk, hogy melyik szabályt akarja alkalmazni a miniszter úr s olyan zavarok előtt állunk e tekintetben, a­melyeken tudom, hogy a miniszter úr jóindulata segíteni fog, de a­míg a polgárok e jóindulatig eljutnak, addig nagyon sok bajt fog az nekik okozni (Úgy van! ügy van! Tetszés a bal- és szélsőbal oldalon.) Van végül még egy megjegyzésem, t. ház, a­mi úgy látszik elkerülte a t. miniszter úr figyel­mét, s ez a ráutalásra vonatkozik. Miután a javas­latban átmentünk az 1888. XXXV t.-cz. által meg­határozott beszedési módokról a fogyasztási adó beszedési módozataira, kérdem, hogy mi lesz most a ráutalásnál, a­mikor a községeknek ugyanazon­­ terhet kell viselniük, pr­emiumuk lesz az egyez­kedésre s így 5 vagy 10°­0-al drágábban jutnak az adószedés jogához. Wekerle Sándor pénzügyminiszter: Ez így is van. Deésy Zoltán: Ha így van, majd meglátjuk a részletes vitánál. Miután kifejtettem lényegében megjegyzé­seimet e törvényjavaslatra vonatkozólag, röviden csak azt jelentem ki, hogy ezen törvényjavaslatot, a­mely tulajdonképen az általa felállított czél el­érésére sem alkalmas, hanem igenis alkalmas a már eddig is zavaros adóügyi viszonyokat még zavarosabbakká tenni, nem fogadom, hanem csatla­kozom Horánszky Nándor­t. képviselőtársam ha­tározati javaslatához. (Élénk helyeslés a bal és szélsőbalon.) Issekutz Győző nem tartja feladatának, hogy a javaslat hiányait minden szempontból részle­tezze. Helyre akarja igazítani a pénzügyminiszter tévedéseit Horánszky Nándor érveivel és adatai­val szemben, a­melyeket valóban nem dönthet meg a pénzügyminiszter ama puszta kijelentése, hogy azok valótlanok. (Élénk helyeslés balról.) Nehéz helyzetben van, midőn az ország leg­népszerűbb miniszterének javaslatát kell megtá­madnia. De a miniszter népszerűsége daczára se helyezkedhetik az ellenzéki kritikával szemben a merev tagadás álláspontjára. A javaslat 9-ik szakasza, a­mely a kizáróla­gos szeszitalmérési jogosultság iránt intézkedik, három feltételhez köti a kizárólagos jog gyakorol­­hatását. Az első, hogy­ a községben legfeljebb 8 korcsma legyen. Ilyen Felső-Magyarországban és Erdélyben számtalan van. A második feltétel, hogy a kipuhatolt fogyasztásnak megfelelő adó é­s része biztosítható ne legyen. De ez a kipuhato­­lás a pénzügyi közegek részéről oly módon törté­nik, hogy a pénzügyminiszter — ha csak e fen­­tartás köti — bármely községben meghonosíthatja a kizárólagosságot. A javaslat hézagos. Nem kísérik felvilágo­sító adatok. Az időpont is az alapos tárgyalásra a lehető legalkalmatlanabb. Maga a 9-ik szakasz veszedelmes prec­edenst is alkot alkotmányi szem­pontból, a végrehajtásnál a legszélesebb tért en­gedve át a rendeleti uton való intézkedésnek. Ez^irányítan^ a^ay&stat ^m$)£­­­zárólagos jogosultság bérlőjével kötendő szerző­dés, tehát a pénzügyminiszter és a bérlő számára tartja fenn a pálinka maximális árának megálla­pítását. Mindenkinek van tehát hozzászólása, csak a legilletékesebb faktornak, a törvényhozásnak nem. (Úgy van­ balról.) A szónok ezután érdekes statisztikai adatok­kal világítván meg a pálinka árviszonyait, sta­tisztika előterjesztését sürgeti a pénzügyminisz­tertől, hogy ennek alapján a ház megállapíthassa a maximális árat. A javaslatban foglalt általános meghatalma­­zást megadni alkotmányos megnyugvással nem le­het. Ez okból a javaslatot el nem fogadja, hanem Horánszky­ Nándor határozati javaslatához járul. (Élénk helyeslés balról.) Hokó Lajos szerint legczélszerűbb volna a ja­vaslatot most a napirendről levenni. A egész ital­­m­­érési ügynek mai rendjében nagyon sok beteg pontja van. A­ kártalanítás maga se ment végbe az ország érdekeinek megfelelően. A pénzügyminisz­ter a maga fiskális szempontjából helyes alapon áll , de a törvényhozás nem engedheti meg, hogy a regálé, vagy bárminek a czímén a fiskális tekinte­tekre való hivatkozással jogok elharácsoltassanak. (Élénk helyeslés balról) A pénzügyminiszter csekélynek tartja azt az adóterhet, a­melylyel az új javaslat a korábbi állapotot módosítja. Ha valóban oly csekély, ejtse el a pénzügyminiszter. (Tetszés balról.) Adatokkal igazolja, hogy az adóemelés e javaslatból folyólag 8 millió írtra rúg. És ez nem adóátváltozás, mint a pénzügyminiszter mondja. Hisz az előbbi adó megmarad és még újabb járul hozzá a magánfo­gyasztás fokozott megterhelése czímén. A pénz­ügyi közegek eljárása a községekkel szemben nem méltányos.­Csak azt lesik : nem fokozódik-e jöve­delmünk. És ha igen, nyomban lefoglalják a kincs­tár számára a kulturális fejlődés kárára. A kizáró­lagosság kiszolgáltatja a községeket és egyeseket a kincstár önkényének. Ezt tehát a törvényhozás további 3 évre meg nem adhatja. A vitának különben van vigasz­taló momentuma is: az, hogy a pénzügyminiszter megengedte az adó­rendszer reformját. Kívánatos, hogy ez a reform progresszív alá­pon mihamarabb létrejöjjön, hogy a teher arányosabbá váljék és az am­úgy­ is túlságig terhelt kis jövedelmek vala­mennyire felszabaduljanak. Nem fogadja el a ja­vaslatot­, hanem Horánszky határozati javaslatát pártolja. (Élénk helyeslés balról.) Láng Lajos államtitkár mindenekelőtt Holló­val polemizál. Oly viszonyt, a­milyent ő képzel az egyenes és közvetett adók közt, hogy azok egy­másnak felét képezzék, létrehozni nem lehet. Hely­telen volna. Úgy volt 68-ig és ez képezte a leg­­naSy°hb kifogást annak idején a finánczpolitika ellen. Az ellenzék állítja, hogy az italmérés terén sok visszaélés történik. Kétségtelen, hogy a két adó most történő egyesítése nemcsak az egész el­járást fogja könnyíteni, de a fogyasztó közönség­nek is kiváló előnyével fog járni. A közönség, a­mely eddig két közeggel állott szemben, most végezhet egygyel.­­ A vita keretét Horánszky Nándor tegnapi beszéde adta meg. Mielőtt erre térne, még csak azt a feltevést akarja megc­áfolni, mintha a javaslat a műbőrt törvényesítené. Ez ideig a műbőr telje­sen kibújhatott az adó alól. Ezentúl épp oly adó terheli, mint a természetest. Ez tehát nehezítvén a műbőr piaczi helyzetét, csak nem járhat a termé­szetes bort termelők kárával. Horánszky képességei iránt a legnagyobb tisztelettel viseltetik. De beszéde nem tette tönkre a javaslatot, sőt használt neki. A nyílt községek­ben más adóztatási tételre van szükség mint a zárt városokban. Az sem áll, hogy a regálebérlők oly nagy haszonnal dolgoznának. A nyersanyaggal, adóval és kezelési költséggel legalább 15 krba ke­rül az, a­miért a kormány hozzájárulásával 1 forin­tot szed. Horánszky nélkülözte a javaslat megbírá­­lásában az objektivitást. A kormány czélja meg­szüntetni a kizárólagosságot a borra. Ez kétségtelenül vívmányt jelent e javaslatban. Hogy a kormány szisztematisre törekednék a közép­osztály tönkrejuttatására: ez oly állítás, a­melylyel nem szabad megsérteni a magyar közvélemény jó­zanságát. A fennforgó nehéz helyzetben, a­­mikor a bortermelés súlyos helyzettel küzd és az állam a borra a kizárólagosságot megszünteti, ennek­ elle­nében csak a nagy fogyasztásra vórja méltányos terhet, a javaslat csak helyeselhető. (Élénk tetszés a jobb oldalon.) Gaál Jenő beszédére reggeli lapunkban visz­szatérünk.) Ezzel az ülés megszakíttatván, a javaslat tár­gyalásának folytatása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. . Elnök bemutatja a Rudnay Béla által a tápéi mandátum ügyében elrendelt vizsgálatra vonatko­zólag beterjesztett iratokat, a­melyek kiadatnak az illető bizottságnak. Ülés vége 2 órakor, helyekbe, de ennek fejében 3°/0-ot a munkások bé­réből le fog vonni. A küldöttség ezt közölte a töb­biekkel, kik a válalkozó ajánlatát ma délelőtt tár­gyalták, s elhatározták, hogy ha a vállalkozó aján­latukat el nem fogadja, tovább sztrájkolnak annál­­is inkább, mert ha teljesíti is kívánságukat, ösz­­szeségben nem fizetne többet, mint eddig. A sztráj­kolók e határozatát ma délelőtt 30 tagú küldöttség vitte meg Hauszmannak, kinek nyilatkozata eddig még ismeretlen. A sztrájkolók különben izgatott hangulatban vannak, s erősen hangoztatják, hogy követeléseiktől semmi szín alatt el nem állanak. Halálozások. Dr. Pados János, székesfehérvár-egyházme­­gyei nyugalmazott áldozár, volt zsámbéki plébá­nos, kerületi alesperes, 48-as honvéd és gyakorló orvostudor, élete 73-ik, áldo­zársága 49 ik évében meghalt Tördemiczen. Az elhunyt, mint a 10-ik honvédzászlóaljnak volt vitéze, tevékeny részt vett szabadságharczunk­­ban, ezért az osztrák hadi törvényszék várfogságra ítélte, s előbb Munkács, később Olmütz várában volt elzárva, mely utóbbi helyen S­z­­­á­v­y József koronaőr osztotta meg vele czelláját. Visszanyervén szabadságát, gróf Károlyi György három ifjabb fiának lett nevelője. 1866. évben a budapesti tud.­egyetem orvostudorrá avatta, mert Pados mint or­vos akart útra kelni, hogy fölkeresse a magyarok ős­hazáját, de évek során át nagy gonddal előké­szített utazási tervének kivitelében — mint ő ma­ga mondja — meggátolták az »emberek«, így lett belőle őseink eredeti hazájának nyomozója helyett zsámbéki esperes-plébános. Erről az állásáról 1872. évben lemondott és tanulmányi útra kelt; ezúttal sorra megtekintette a kontinens nevezetesebb orvosi tanintézeteit. Útjából visszatérve, a szép Balaton za­lai partjának egyik legfestőibb pontján, Szigliget és Badacsony között fekvő kis birtokán telepedett le, hol mint a környék keresett orvosa haláláig műkö­dött. A »Myrtuslombok« cz. költeményfüzér köl­tői lelkű szerzőjének, a sokat utazott és tapasztalt tudósnak és igaz hazafinak a B­atonvidék e szép pontja most az örök nyughelyét is megadta. Táviratok: Bécs, jul. 1. A valuta­bizottság ma délelőtt a határozati javaslatokat tárgyalta. Beer és Schwab kívánságára az ülést rövid időre felfüggesztették. Ezután Kramax és Prez a következő újonnan szö­­vegezett határozati javaslatot terjesztették elő. A kormány utasíttatik, hogy az osztrák-magyar bank privilégiumának a valutarendezés következ­tében szükségessé vált megváltoztatásánál hasson oda: 1. hogy a bankkormányzatra az állami befolyás határozottabban érvényesüljön mint idáig; 2) a bank köteleztessék, hogy tevékenységét új fiókok és mellékhelyek alapítására terjessze ki, tekintet nélkül az eleinte várható pénzügyi eredményre; 3) hogy az állam ez eddiginél sokkal nagyobb mér­tékben részesüljön a bank nyereségében. A kor­mány továbbá felhivatik, hogy tegye megfontolás tárgyává, mennyiben vonassák be a bank, esetleg a postatakarékpénztár az állami pénztárak kezelé­sére. Ezután Steinbach pénzügyminiszter szó­lal fel. London, jul. 1. A királynő a román királynak átnyújtotta a térdszalagrend jelvényeit. . „ Paris, iu. 1. Del­on­ele több ízben kijelen­tette, hogy az 190­1. évben tartandó kiállításra vo­natkozó javaslatának semmiféle német-ellenes jel­lege nincs. A franczia kormány és parlament az esetre, ha a kiállítás megtartását elhatároznák, Francziaország békés szándékait dokumentálnák. Gladstone beszéde, Edinburg, jul. 1. Gladstone tegnap este hosszabb választási beszédet tartott, mely­ben első­sorban azt a megjegyzést tette, hogy Salisbury választási kiáltványából kitűnik, hogy a konzervatívok elismerik a home rule kérdés fontosságát. Azután kijelentette, hogy ki fogja fejteni e bilit, mert ez kötelessége. A liberálisok ellenfelei mindig azt állítják, hogy a­­ liberálisok a bili részleteit titokban szeretnék tartani, noha programmjuk már rég ismeretes, mert nem más, mint az 1886. évi bili. Beszéde további folya­mán Gladstone a kormány­nak Izlandra vonatkozó ja­vaslatait Anglia meggyalázásá­­nak mondotta. Az öt feltétel, mely nél­kül a homerule lehetetlen, a következő: a parlament tényleges ellenőrzése; az adók megfelelőbb elosztása; a kisebbségek képviselete; Izland­­nak adassanak meg ugyanazok a jogok, a­melyekkel Skótország és Angolország bír, hogy a három önálló államból álló egyesült királyság egy parla­mentnek legyen alávetve; a homerule ne ideiglenes kísérlet, hanem maradandó alko­tás legyen. A pápa levele: Páris, jul. 1. A »Figaro« a pápa egy levelét közli a grenoblei püspökhöz. A pápa megrótja ama katholikusok eljárását, kik oly ürügy alatt, hogy politikáról van szó, makacsul viselkednek az egy­ház fejének vezetésével szemben. A pápa teljesen fentartja valamennyi előbbi rendelkezését és hozzá teszi a következőket :Mi nem akarunk poli­tikát űzni, hanem, ha a politika val­lási kérdésekkel van összekötve, mint jelenleg Francziaországban, akkor a pápa feladata meghatározni az egyházi érdekek megvédésére al­kalmas magatartást. A pápa ajánlja ez­után, hogy szellemi fegyverekkel küzdjenek és fel­hív minden becsületes embert, még a nem katholi­­kusokat is, hogy támogassák a kath. egyházat a hitetlenek ellen vívott harczában. Összeesküvés Ravachol érdekében. Páris, jul. 1. A rendőrség azt hiszi, hogy ösz­­szesküvést fedezett fel Ravachol megmentésére. A fölfedezett terv hir szerint abból áll, hogy ki­­lenc­ anarkista azalatt, míg a kivégzés elő­készületei tartanak, apró dinami­t­­bombákat fognak dobálni a katona­­sá és a néptömeg közé, más anarkisták meg revolverrel fognak utat nyitni maguknak Ravacholig. (M. É.) Túlzott alarm-hir. ^ ^ Madrid, jul. 1. A külügyminiszter a szenátus­ban kijelentette, hogy a Marokkóból érkező alarm­­hírek túlzottak. A spanyol birtokok nincsenek fe­­nyegetve, a cadidi spanyol hajóraj kész minden eshetőséggel szembeszállani. (M. É.) KÖZGAZDASÁG: ipar és kereskedelem. A magyar aranyjáradék szelvénye. Minthogy a magyar aranyjáradék 1892. julius 1-én esedékes szelvénye 20,395 német birodalmi márkával válta­­tik be 10 arany forintért, a német birodalmi márka pedig helyben 1892. junius 30-án 58,55 jegyezte­tett, az értéküzleti szokások 13. §-a értelmében elrendeli a tőzsde­tanács, hogy a határidőre kötött és a tőzsdei zálogügyleteknél a szelvény értéke és a folyó kamatok közti különbözet a magyar arany­­járadéknél 0.388 forintonként 100 forint névér­­tékért, egy 5000 forintos névértékű tőzsdei tétel­nél tehát 19 írt 40 krral számítandó. Az osztrák-magyar államvasuttársaság részvé­nyeinek 1892. évi julius 1-én esedékessé váló szel­vénye 12 1/2 frankkal váltatik be és a párisi váltó árfolyama 1892. évi junius 30-án itt 47’45 kron je­gyeztetett. A tőzsdetanács tekintettel az értéküz­­leti szokások 13. §-ára, elrendeli, hogy a határidőre kötött és a tőzsdei zálogügyleteknél az osztrák­magyar államvasut-társaság részvényszelvényei­nek értéke és a folyó kamatok közötti különbözet minden részvénynél 93 krral tehát minden 25 da­rabból álló tőzsdei kötésnél 23 írt 25 krral számí­tandó. A »Pallas« irodalmi és nyomdai részvénytár­saság ama jelentése alapján, hogy a 8-ik számú szelvényt mai naptól fogva 15 írttal váltja be, a tőzsdetanács ezennel elrendeli, hogy a »Pallas« iro­dalmi és nyomdai részvénytársaság részvényei, mától fogva szelvény nélkül jegyeztessenek. Sorsolások. Budapest fő- és székváros 25 milliós köl­­csönkötvényeinek V-ik sorsolása ma délelőtt ment végbe, Márkus József tanácsos elnöklete alatt. Kihúztak két darab 5000 frtos kötvényt, u. m.: 71 és 496 számokat; 60 darab 1000 forintost: 521 797 1309 1322 1373 1455 1561 1587 1635 1892 1937 2026 2850 3120 3185 3958 4116 4168 4196 4199 4250 4262 4360 4610 4808 5125 5141 5142 5266 5454 5468 5516 5517 5615 5696 6050 6226 6227 6385 6731 7227 7850 7850 8356 8369 8556 9128 9317 9337 9434 9436 9440 9582 9598 10137 10659 10660 10831 11152 11414. —­45 drb 100 frtost. 271 279 306 310 537 727 730 731 876 877 1019 1060 1151 1833 1915 2218 2219 2255 2678 2824 2986 3231 4470 5530 5656 5672 5767 6231 6266 6322 6479 6500 6959 7653 7988 8205 8850 9014 9027 9560 9702 9777 9778 9865 9923. A legközelebbi húzás 1893. január 2-án lesz. A ma kihúzott kötvények beváltása 1893. év január 1-től fogva a fő- és székváros közp. pénztáránál történik. Bécs, jul. 1. Az 1854-iki állami sorsjegyek mai so­­rozathúzásánál a következő sorozatszámokat húzták ki: 80 158 163 223 381 404 406 455 482 493 530 594 776 818 913 1032 1061 1163 1169 1186 1287 1325 1348 1455 1553 1664 1615 1624 1650 1851 1862 1877 1916 1932 1941 2112 2311 2319 2396 2649 2679 2705 2899 2919 3461 3495 3545 3546 3598 3626 3642 3656 3732 3739 3877 3976. A kiadó tulajdonos Athenaeum irodalmi s nyomdai r. társulat betűi­veL Budapesti barátok­ tere, Athenaeum­ épülete. KÜLÖNFÉLÉK. — julius 1. A hiv. lapból.. Kinevezések Szubonits Antal mi­niszteri tanácsosi czimmel felruházott osztálytanácsost, valóságos miniszteri tanácsossá ; — T­e­r­b­ó­c­z István osztálytanácsosi czimmel felruházott miniszteri titkárt valóságos osztálytanácsossá és P­ayr Vilmos miniszteri titkári czimmel és jelleggel felruházott miniszteri fo­galmazót valóságos miniszteri titkárrá, — Papp Mik­lós I. oszt. pénzügyi titkárt és pénzügyigazgatói he­lyettest III. oszt. pénzügyi tanácsossá és Trencsén vár­­megye területére pénzügyigazgatóvá, — Barényi Je­nő, ifj. Horváth Mihály és dr. Soós Zoltán minisz­teri segédfogalmazói rangosztályu föispáni titkárokat fo­galmazói rangosztályban III. oszt. föispáni titkárokká, r. Vrabély Armánd miniszteri segédfogalmazói mi­niszteri fogalmazóvá; — Holfeld Henrik segélydijas fogalmazógyakornokot miniszteri segédfogalmazóvá, — dr. Porteleky László segélydijas fogalmazógyakor­nokot fizetés nélküli miniszteri segédfogalmazóvá, — K­u­b­i­n­y­i Béla pénzügyminiszteri irodatisztet II. oszt. pénzügyi titkárrá, — Magassy Gyula kataszteri irat­tárt kezelő irodatisztet a miskolczi kir. j pénzügyigazga­­tósághoz ideiglenes minőségű II. oszt. pénzügyi fogal­mazóvá és földadónyilvántartási biztossá,­­ S­z­o­k­o­l Géza törvényszéki dijnokot pedig a sátoraljaújhelyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz kataszteri irattárt kezelő ideiglenes minőségű II. oszt. irodatisztje, — S­z­i­t­a Gyula nagykanizsai II. oszt. adóhivatali ellenőrt a győ­ri kir. adóhivatalhoz I. oszt. ellenőrré, — Sagyebó Károly okleveles tanítót felső népiskolai rendes taní­tóvá, — Maczkóné­ Türki Paula okleveles tanítónőt a kisvárdai állami elemi iskolához rendes tanítónői állo­másra nevezték ki. Czimadományozás. A király dr. C s o h o t­h Simon miniszteri fogalmazónak a miniszteri titkári czimet és jelleget adományozta. Személyi hírek. Károly Lajos főherczeg nejével tegnap este Münchenbe utazott. — Mecenseffy, az osztrák-magyar bank vezértitkára, e hó m­ásodikán megkezdi több heti szabadságidejét és távolléte alatt Salmhofer központi felügyelő fogja he­lyettesíteni. — Josiposich Imre horvát-szlavon mi­niszter a fő- és székvárosba érkezett. — Csernoch János apátkanonok, az esztergomi főegyházmegye irodakezelője, Esztergomba utazott, a szemináriu­mi concursus megtartására. Requiem. V. Ferdinánd lelki üdvéért ma dél­.....­­ ~ ’ ...*•» c ^ j. Oiz­z istentiszteletet a budavári helyőrségi templomban. Az egész templom gyászpompát öltött; a hajó közepén 120 gyertya közt remek sarkofág volt fel­állítva az uralkodóház czímereivel és a királyi jel­vényekkel díszítve, két oldalt pedig kivont kard­dal, teljes díszben a Mollináry-, Reucher- és Szve­­tenay-ezredek hadnagyai állottak díszőrséget. A padsorok közt a magyar koronaőrség állott teljes díszben, alabárdosan.­­ A szentélynek fekete lepellel borított padsoraiban ült R­á­t­h Károly főpolgármester, Gerlóczy Károly helyettes polgármester, a tábornoki kar, élén Gabriányi altábornagy térparancsnokkal és Forinyák honvédségi adlátus altábornag­­­­gyal, a tudomány­egyetem és a műegyetem taná­csa. A templom hajójának jobb oldalát a helyőrség tisztjei foglalták el. A requiemen B­o­g­­­s­­­c­h Mi­hály esperes plébános pontifikált káplánjai segéd­letével. A templomi énekkar Wavrinecz Mór Requiem-jét adta elő. A magánszólamokat Vavri­­neczné Farkas Ilona és Benza Anna úrnők s Ju­hász Ferencz és Kőrössy Lajos énekelték. Mise után a papság a katafalkhoz járult s a Miserere hangjai mellett beszentelte. Ezzel a gyászistentisz­telet véget ért. Kitüntetett föherczeg. A király L­ip­ó­t Fer­dinánd főherczeg sorhajó-zászlósnak a katonai érdemkeresztet adományozta, mert egy matrózt, saját életének veszélyeztetésével a vizbefulástól megmentett. Uj kamarás. A király gr. Bombelles Károly kassai 5. sz. honvédhuszár ezredbeli századosnak a kamarási méltóságot adományozta. Díjkiosztás Berlinben. A berlini tudományos akadémia tegnapi nyilvános ülésén osztották ki első ízben a négy Halmholtz-féle aranyérmet, ez­úttal a következő tudósoknak: Dubois-Rey­­mond Emilnek, Weierstross Károly ma­­thematikusnak, Bunsen Róbert Vilmosnak (Hei­delberg) és Thomson Vilmos angol fizikusnak. Helyreigazítás. Arról értesítenek, hogy a bu­dapesti ügyvédi kamara 1892. május 19-iki köz­gyűléséből delegált bizottságot nem Rozgonyi Ja­kab indítványának tárgyalására küldték ki. Roz­gonyi indítványa felett a közgyűlés napirendre tért. Az Újépület telkei. A pénzügyminiszter leira­tot intézett a fővárosi közmunkák tanácsához, kí­vánva, hogy az Újépület lebontása után rendelke­zésre álló telkükre a hivatalos becsüt ejtse meg. Elfogott betörök: Schaffer Antal, Kucsera Já­nos és Spitzer Gábor, kiknek arczképeit már évek óta tartogatja magában a rendőrség albuma, nem­rég szövetkeztek azon czélból, hogy mentői több üzletet törjenek fel. Működésük egy ideig sikerrel is járt. Ma éjjel azonban rajtavesztettek. Éppen akkor fogták el őket álruhába öltözött detektívek, midőn Lefkovics Révay­ utczai ékszerüzletéből gazdag zsákmánynyal távozni akartak. A kőfaragók sztrájkja. Az uj országház kőfara­góinak sztrájkja még egyre tart. Tegnap 80 tagú küldöttség járt Hauszman Sándor vállalkozó­nál, hogy kívánságukat előadják. Hauszmann erre tudvalevőleg kijelentette, hogy a kőfaragók munka­bére amúgy is oly magas, hogy olyant napszám­­munkáért sehol sem kapnak, s az egyetlen enged­mény, melyben részesítheti őket, az, hogy ezentúl külön napszámosokkal szállíttatja a köveket a ma­ I­­­ P­U A buddapesti gabonatőzsdéről. Búzát ma jól kinálatak, a vételkedv élénk, az irányzat nyugodt volt és 28,000 mm. kelt el vál­tozatlan árakon. Elkelt: t v ; i i i, ; i 100 nini. 70-«» !k., 1QOO mm. 78 k. 300 mm. 77 k. 8.95 forinton. 100 mm. 78 k. 8.96 forinton, 100 mm 77.8 k. 8.80 forinton, 500 mm. 77.8 8.80 forinton, 500 mm. 77 8 k., 700 mm 76 8 k. 8.80 forinton, 100 mm 77 k. 8.81 forinton, 300 mm. 76 k. 8.65 forinton, 1300 mm. 75 k. 8.62»/« forinton, 100 mm. 75 k. 8.50 forinton, 200 mm. 76 k. 8.627, forinton, 700 mm. 72 6 k. 8.10 írton került forgalomba. Pest megyei: 700 mm. 78 k. 8.90 forinton, 100 mm. 765 k. 8.70 írton került forgalomba. Fehér megyei: 1200 mm. 76­8 k. 8.80 forin­ton, 1100 mm. 75­5 k. 8.65 forinton került forgalomba. Bánáti: 1000 mm. 79­5 k. 9­­0 forinton, 2500 mm. 78 5 k. 8.90 forinton, 800 mm. 77 k., 300 mm. 76 k. 8.65 forinton, 2000 mm. 76 k. 8.60 írton került for­galomba. Bácskai: 100 mm. 78 k. 8.90 forinton, 1700 mm. 77 3 k. 8.80 forinton, 1000 mm. 76­8 k. 8.85 forinton, 500 mm. 76­5 k., 800 mm. 76­4 k. 8.85 forinton, I00 mm. 75 k. 8.60 forinton került forgalomba. Felsőtiszai: 100 mm. 745 k. 8.20, forinton 100 mm. 74 k. 8.10 forinton került forgalomba. Dunai: 2300 mm. 765 k. 8.57'/s forinton került forgalomba. Mind 3 hóra. Rozs: Változatlan. Eladatott: 200 mm. 8.5 fo­rinton, 300 mm. 7.977, forinton készpénzben került for­galomba. Árpa: 100 mm. 5.42'/a forinton, 300 mm. 5­55 forinton készpénzben került forgalomba. Zab : 200 mm. 5.40 forinton, 100 mm. 5.55 forinton, 100 mm. 5.40 forinton, 100 mm. 5.65 forinton készpénzben került forgalomba. A határidőüzletben a forgalom változatlan. Búza 1892. júniusra .— pénz, .— áru; szep­tember— októberre 8­03 pénz, 8.— áru; tengeri julius— augusztusra 4.72 pénz, 4.75 áru ; augusztus—szeptember 4.83 pénz, 4 86 áru; május—júniusra 5.17 pénz, — áru; zab őszre 5.39 pénz, 5.37 áru; káposztarepere augusztus—szeptemberre —.— pénz, —. áru. A határidő-üzletben a déli tőzsde zárlatai a következők: Búza 1892. júniusra .— pénz, .— áru ; szep­tember-októberre 8 — pénz, 8.01 áru ; tengeri július augusztusra 4.73 pénz, 4.74 áru ; aug.—szeptemberre 4.84 pénz, 4 86 áru; május—júniusra 5.16 pénz, 5.18 áru; zab őszre 5.36 pénz, 5.38 áru; káposztarepere augusztus — szept.-re 11.50 pénz, 11.55 áru. A budapesti terménytőzsde* Zsirára változatlan. Disznózsír 50.50 forinttal, augusztusra 51.50 frttal kelt. Szilva és szilvaiz üzlette­­lenek. — Szesz: Csendes. Szesz nyers osztalékait 17.——17.50 forinton, élesztő szesz 19.50—20.— forin­ton, finomított 54 75—55.25 forinton 100 liter százalé­­konként. A budappesti értéktőzsde-A tőzsde ma a nemzetközi értékekben szilárd volt. Az osztrák-magyar államvasuti részvények voltak előnyben. A helyi piac­ nyugodt volt. A valuták változatlanok. Az összforgalom nem volt jelentékeny. Hivatalos felszámolási árfolyam: osztrák hitelrészvény: 317.30, magyar aranyjára­dék: 110.80. A díj­biztosításoknál: oszt. hitelrész­vény holnapra: 2.——2.50, 8 napra 6.-----6.50 egy hónapra 11.50—12.50. Az elő tőzsdén: Osztrák hitelrészvények 317.60 I —318.50 forinton, magyar hitelbankrészvények 361.50 é?102.— forinton, osztrák-magyar államvasuti részvények 301­­,— 302.50 forinton köttettek. A déli tőzsdén: Magyar aranyjáradék adó­ment. 4 százalékos julius 15 -re 110.427,—110.45 fo­­­­rinton, 5 százalékos magyar papirjáradék adómentes jul. 15-re 100.60-100.65 forinton, 4 és félszázalékos adó­mentes m. kir. regálokártalanitási kötvények 99.80—99.50 forinton, osztrák papirjáradék adómentes 101,15 frton fővárosi bankrészv.-társaság 96 frton, osztrák hitelinté­zet julius 4-re 317 20—818.50 forinton, pesti magyar ke­reskedelmi bank 99040 forinton, osztrák-magyar állam­­vasúti részvények julius 31-re 301’/s—302.7, forinton »Pallas« Irod. és nyomd. részvénytársaság 205—210 fo­rinton, szálloda részvénytársaság 210 forinton köttettek. Mai hivatalos ár­folyamok : Államadósság. Magy. arauyj. 4%-os 110.40 Egyes, adóss. cs. kir. papirjáradék 5°/o-os 100.50 jan.-jul. 4a/,0"/0 95_ Magy. 1875. keleti v. Egyes, adóss. cs. kir. aranyban 5°/o 117— ápril-okt. 4v,„”/0 95. 1889. m. k adóm. m. Osztr. aranyj. 4'/0 112.60 kir. áll. vasúti kölcsön Osztr. papirj. 5»/„ 100.75 ar. 47,7, 120.— Osztr. adóss. 1854. 250 M. nyer. köles. 100 frt. — frt p. 4°/0 140.50 » » » 60 » —.— Osztr. adóss. 1860.500 47.'Vc­ adóm. r.­k. kötv. 99.60 frt 5°/, 141.50 Tiszai és szeg. kőt. 4°/o 135.75 Osztr. adóss. 1860.100 M. kir. 4°/0 adóm. Ma­­frt 5°/» 161.60 gyarorsz. földt. k. i. j. 94.75 Osztrák adósság 1864 M. földteherm. k. 5°/0 — 100 frt 182.— M. földteherm. k. 1867. Osztrák adósság 1864. zár.­k. 5°/0 — 50 frt 182. M. úrbéri válts. kötv. A temes-bégavöl. viz­(100 frtos) 5°/o 100.— szab. társ. 5­0 102. Egyes. áll. adóss. máj.­­Budapest jöv. kölcsön nov. 42/,6­/o 95.25 1890. 47,% k. 99.75 Egyes. áll. adóss. febr. Szerk. nyer. 3°/o 39.— és aug. 4a/io°/o 95.25 Bécs v. ny. k. 1874. _ Részvények. a) Bankok. Magyar gal. v. % 200.— Angol-osztrák bank —.— M. nyugati v. 5°/O 206­_ Bpesti bankegyes. 127.— Márm. sóv. r. t. e. r. 95._ Bpesti k. és iparbank 101.— O.­magy. áll. vasút 5«/» 302— M. ált. hitelb. 361.75 Pécs-barsoi v. 6"/„ 203._ M. ipar- és ker. bank 115.75 Tiszavidéki v. 5% _­_ M. jelz. hitelbank —.— Dunagőzk. társ. 6% 345.__ Ugyanaz II. kib. 184.— Pesti közúti vp. 376.— M. lesz. és pr. b. 116.25 Pesti k. v. élv. j. 180.__ M. orsz. bank r.-t. —.— Osztr. hitelint. 317.40 e) Tab­. pénztárak. Osztr.-magyar bank 995.— Bpest III. ker. 128.__ I. m. iparbank 187.— Orsz. közp. 627.__ Pesti m. ker. b. 988.— Pesti hazai első t.e. r. 8150.— Sziszeki hitelbank —.— Egyes bp. föv. 965.___ Union bank —.— M. ált. takarékp. 116.__ b) Bizt. társaság. — Különféle vállalatok. Bécsi bizt. társ. 160.— Alagút pg8.__ Bécsi életjár. b. int. 292.— Alt. wagg. k. t 107.__ Első m. ált. b. t. 2800.— »Athenaeum« t. 870.__ Fonciére pesti b. i. 79.— »Franklin« t. 265.__ Magyar-franczi­a t. fel. — Pesti könyvnyomda 1230.— Pannónia vb. i. I 2 . Has i. ny. r. t. 206! Fiúm. I. m. rizsh. gy. 1130.— c) Gőzmalmok. Ganz v. ö. és ggy. 1915.— Concordia m. 525.— Gschwindt szgy. 426!— Első bpesti m. 1270.- Gyapju-mosó 315.— Erzsébet m­. 470 — Kőszénb. (Dräsche) 477.— Henger m. 560.— S.­tarjáni kszb. 582!— Lujza-malom 818.— Gőztégl. gy. kött. 595.— Molnárok és s. m. 430.— Tégla és mészégető 273.— Pannónia m. 920.— Tégla és czementgy. 149.50 Victoria m. 281.— Magy. fegyvergyár — Nemz. vagy. k. 187.— d) Köziek, vállalatok. Rimam.-s.-tart. 187. »Adria« m. t. h. t. 140.— Schlick vasönt. 240.— Alföld-fiumei v. 5°/0 200.— Serfőzöde, I. m. 1075.— Bpest-pécsi v. r. t. 5% 200.— Sertéshizlaló 352.— Bpest Szt-Lörinczi V. — Spod s. csontliszt gy. — Déli vasút 50/0 101.— Szálloda r. t. 210.— Észak-keleti v. 197.— Szeg.­szgy. és fin. r. t. 2.— Erdélyi vasút 50/o 200.— Török dohány e. á. t. 182— Kassa-oderb. v. 5°/s 188.— Uj-Antal v. üv -gy. tr.‘ —.— Elsőbbségek. Alföldi vasút 5°/0 — M. nyug. vp. 5»/0 100.25 » » 1874. 5°/o — » » 1874. kib. 5°/0 100.50 Bp. közúti vasút 4'/»°/o 96.— M. vasút els. köles. bér. Báttasz.-d.-z. v. 5°/0 — czél ar. 5°/0 119.50 Bpesti lánczhid 6°/n 100.— » » » 47,0/0 118.50 Epeat pécsi vasút 4"/o 93.50 I. erdélyi vasút 5«/„ Éjszakk. vas. t. 5­0/0 103.— Kassa-odb. v.oszt. v.4»/„ 94 50 » » ar. 6"/„ 120— »­­eperj.-tarn. v. m. » » » ar. 6°/o­­ — r­ez. 5»/0 ____ Lloyd épület 6"/„ 99.50 Kassa-odb. v. (oszt . ) Magy.- gab vasút 103— 1889. kib. 46/„ 95 50 Vitoria malom e. k. —.— Záloglevelek. M. földh. int. 5°/0 101.50 Pesti m. kar. b. 5% lói._ fgyanoZ 47, p. 100.75 » > » »47,o/0 j(oq_ * Pl0 95.75 Bpesti m. k. b. kk 4% 101.60 » a. V. ez. 5“/o 116.25 »Adria« t. a h. i. 5»/0 101 __ M. jelzálogb. 57,°/o 102.50 » » » 5o/0 ioi— * * 5”/o 101.50 Nagysz. fold. f»/0 101.75 » » 47,0/0 100— » » 67.0/0 102— M. orsz. kozp. tkp.4'/, 99— » » 6»/0 103 __ Kis. p. földh. i 67.0/0 108.50 » ált. takp. 5»/0 102— * * B«/„ 101.50 M. jelzb. ny. k. k. 4°/„ 122— Osztr.-magy. II. 47«o/o 101.— » » nyer. jegy____ * » 4°/o 99.70 Oszt. f. i d. k. k. 3"/„ 111.75 » »50 év 4”/o 99.70 Osztr. f. int. k. nyj. 4»/„ 22— Pesti m. ker. b. 5°/o 101.— Pesti hazai e. tp. 5“/0 __. » » 67.0/o —— » » » » 47.0/0 99.60 Váltók árfolyama. (látra.) PárislOO frank 47.45 Ném. pb. 100 kir. m. 58.60 Svájczi piaczok 100 frk 47 30 Amsterdi 100 holl. frt 98.76 London 10 font szerl. 119.60 Pénznemek. Cs. kir. arany (vert) 5.67 20 frankos arany 9.49 » » (körm) 5.60 20 márka H 69 O.­Magy . fztos ar. 9.49 Ném. b. v.e.b. 100 m. 58.65 Magánsorsjegyek. Osztr. hitelintézet 189.50 Oszt. vör. kér. sorsj. 17.75 Magy. vör. kér. sorsj. — — »Jó­ sziv« sorsj. 2­90 Olasz » » 13.75 Ny. k. bpesti lipótv. bazil. 6.26 útvonat a Budapesti Közlönyből. Árverések a fővárosban. Szűz-utcza 6., jul. 1. Dji­­bell Matild ingós. 331 frt. - - X. ker. Kápolna-tér 7997. sz., julius 4. Almássy Lajos ingós. 330 frt. — Zugló Egressy­ út 102. Aigner Antal ingós. 2360 frt. Árverések a vidéken. Tököl, jul. 13. Maries Lukács ingatl. 2349 frt. — Temesvár, jul.1­4. Pollák Nándor in­gós. 4535 frt. — Kula, jul. 13. Reisman Mór ingós. 2314 frt. — Hernádpuszta, jul. 16. Cserna György ingós. 12660 frt. — Vágujhely, jul. 14. Delpretzisz Alojzia ingatl. 6118 frt Pályázatok. A vágsellyei­­biróságnál albirói áll. 2 hét a. — A győri törvényszéknél Ir­od oszt. iroda­igazgatói áll. 14 nap. a. Színházak, ma, július 1-én :A budai szín­körben. Először: Az erkölcsörök.­­ A városlige­ti színkörben: Az uklánusok. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL. GERVÁRY kioszkja Erzsé­bet-­tér Minden kedd, csütör­tök, szomb­at, vasár­nap és ünnepnap dél­után (5687) katona-zene. — Július 1. — Mai hivatalos effektiv árak: Búza a bánsági. 75—79 kig 8.25 8.90 » » tiszavidéki . . . 75—79 » 8.25 8.90 » » pestvidéki.... 75—79 » 8 20 8.85 » » fehérmegyei. . . 75—79 » 8 25 8.90 » » bácskai. 75—79 » 8.25 8.90 » » északmagyarorsz. 75—79 » — —.— Rozs »................ 70—72 » 7.75 8.05 Árpa » takarmány.... 60—62 » 5.30 5.50 » » égetni való . . . 62—64 » —.— —.— » » serfőzdéi 64—66 » —.— —.— Zab »....................39-41 » 5.45 5.75 Tengeri » bánsági..... 75 » 4.75 4.80 » »a másnemű ... 73 » 4.70 4.75 » » uj....................... » —.— —.— Káposztarepeze................. » —.— — Köles ....................................... » 5.15 5.40

Next