Pesti Napló esti kiadás, 1892. december (43. évfolyam, 332-371. szám)

1892-12-01 / 332. szám

dig nagyban pusztít a gyermekgyilkos betegség. Az elmúlt héten Őcsényben megbetegedett 34, meghalt 18 gyermek, Nagy-Szokolyban megbete­gedett 84, meghalt 24, Udvariban megbetegedett 44, meghalt 24 gyermek. Meglőtt erdőkerülő. Varannóról írják, hogy Molnár J., Balassa István báró, hrabóczi földbir­tokos gazdatisztje, múlt hó 22-én meglőtte az ottani uradalmi kerülőt. Az eset előzményei a követke­zők : A kerülő múlt hó 27-én, vasárnap, erősen bepálinkázva beállított Molnárhoz és pénzt köve­telt tőle. A gazdatiszt azzal válaszolt, hogy pénzt nem ad s mikor erre a kerülő gorombáskodni kez­dett, Molnár azzal a fenyegetéssel, hogy a szolgá­latból elbocsátja, a részeg parasztot kikergette szo­bájából. A kerülő, miután megfenyegette Molnárt, hogy »vigyázzon az életére«, káromkodva távozott. Másnap a gazdatiszt, engedve neje kéré­sének, biztonság okáért pisztolyt vett magához s felfegyverkezve ment a magtárba, a­hol valami dolga akadt. Alig ért a sötét helyiségbe, a mikor a kerülő, ki már hosszabb ideje leskelődött utána, rejtékéből előugorva, kést emelt Molnárra. Ez ön­védelemből előrántotta pisztolyát és a veszélyes embert oldalba lőtte, azután önként följelentette magát a helybeli járásbíróságnál. A kerülő sebe nem életveszélyes. A kolera. Éjféltől ma délig a pesti barak-kór­­házba két kolera­gyanús beteget szállítottak be. Ugyanez idő alatt egy halálozás történt. Sztrájkoló bányászok. A cehorlozi szénbányá­ban 1, egy lüttichi táviratunk szerint, tegnap dél­előtt részleges sztrájk ütött ki, mely estére átalá­­nossá vált. A sztrájkolók száma mintegy ezer­re rúg. Színház és művészet. Kamarazene estély. A magyar zeneis­kola négy tanára: (s az opera tagjai) Grün­­feld (1-só heg), Waldmann (2-k heg.), F­a­­ludy (mély heg.) s Willmouth (gordonka) az alapítói a legújabb fővárosi vonós­négyes tár­sulatnak, kik tegnap tartották első kamarazene estélyüket Major Gyula (szintén a nevezett is­kola tanára) közreműködése mellett a vigadó kis­termében, szép számú közönség előtt.­­ Az első bemutatkozással meglehettünk elégedve, arról győzött meg, hogy a vállalkozó tanárok hivatva vannak idővel e téren kielégíteni a ha­sonló zenei elvekre aspiráló konc­ert-közönséget. A társaság tagjai biztos és értelmes kezelői az illető hangszereknek. Nem kíméltek időt s fá­radságot, hogy oly összhangot hozzanak lét­re, mely megüsse a kiválóbb színvonalat. A kezdet ily sikerén csak őszintén örvendünk s hisszük, hogy a további folytonos együttműködés a művek szellemébe való mélyebb behatolás s a nüanszírozás fokozott egyöntetűsége idővel mind­jobban ki fogja egyenlíteni a most még érezhető különbözeteket főleg az oly részleteknél, melyek intenzívebb egybevágást igényelnek. A finom, gyöngéd, s elhaló pianókban már­is kitűnnek, a­mit ma leginkább Rubinstein C-moll vonósnégyesének szordinás harmadik tételében (motto lento) bizo­nyítottak be. Stílszerűen s egybevágólag értel­mezték Haydn C-dúr négyesét is, melynek minden tétele élénk tetszésben részesült. Új és ér­dekes száma volt az estélynek Major Gyula D-dúr hármasa zongora, hegedű s gordon­kára, melynek zongorarészét szerző maga játszot­ta s vele szép sikert aratott. Distingvált kidol­gozású s a kamarazenei stylusforma kezelésében erős érzékre valló szerzemény. A négy tétel közül leginkább kiválik s legtöbb értékű a 2-ik : »An­dante con variazioni« czímű, a szelleme­sen beleszőtt fughettával, s a poetikus hangulatú végzettel. A többi tételnek is vannak erősebben kidomborodó részei, melodikus vénával s szabatos kidolgozással, de eredeti vonások ezekben még sem nyilatkoztak oly pregnánsul, mint amabban. A közönség szerzőt s a társulat többi tagjait is t­öbbször élénk tapsokban s kihívásban részesí­tette. (i. 1.) Irodalom. Az egyéniség a művészetben, különös te­kintettel a szinművészetre. írta Mol­nár László. E 45 lapra terjedő füzet tartalmát rövid két pontba foglalhatjuk össze: a művé­szetnek és irodalomnak helyes irá­nya csak a naturalizmus lehet, a szí­nésznek mindig saját egyéniségét kell játszani. A naturalizmust nem Zola ér­telmében veszi, hanem azt érti alatta, amit rea­lizmusnak neveznek az idealizmussal szemben, úgy hogy szerinte naturalista Shakspere, Rousseau, Duse, de még a biblia is. A második pontra nézve azt állítja, hogy az igazi művész a színpadon meg se tagadhatja egyéniségét, de van szerepe a nem­zeti jellemnek is, úgy hogy van magyar, német, olasz, angol stb. Hamlet a színész nemzetisége sze­rint. E tételek bizonyítása közben ki­terjeszkedik sok más dologra is: klassziczizmus, romanticziz­­mus, színész és közönség viszonya, a vidéki színé­szet stb. Mindezeket pedig folytonos idézetekkel támogatja, valóban a kellőnél többel, mert e köz­ben elvesz az író egyénisége és nagyon meggyön­gül a munka egysége. Ezeknél fogva az­tán na­gyon nehéz olvasmánynyá válik, úgy, hogy éppen színészek aligha fogják olvasni. Pedig az minde­nütt látszik, hogy gyakorlott író munkája, csak­hogy nem tudományos íróé; könyve szépen van írva, de nem jól és különösen nincs jól szerkeszt­ve. Nagyon elmés vágás pl. a vidéki színészetre, mikor azt mondja, hogy a csizmadia is a saját mesterségét tartja az elsőnek, bár hazánk csizma­diái közül nem egy hagyta el hűtlenül a kaptafát és színészszé lett. Effélék rávallanak a tárcza- és novella íróra, de aki más írói sikerekre is vágyik, a­mint e könyve mutatja. Jó, de ha elfogad tő­lünk egy tanácsot, más módon szolgálja művésze­tének irodalmát, írjon saját színészi tapasztalatai alapján a művészi alkotásról, de nem írók idézeté­vel, hanem önmagából. Van az eszthetikának olyan része, aminek megírását csak művészek­től várhatjuk. Hogy egy példát mondjunk, amit Spielhagen írt a regényről, rendkívül becses része a poétikának, de más mint regényíró meg se írhat­ta. Effélét várunk mi inkább e könyv szerzőjétől, kit műveltségénél fogva képesnek tartunk rá. Mert ez se várható minden művésztől, pl. azoktól a kol­légáitól szerzőnek, akikra vonatkozó ítéletét idéz­tük. Ezek pedig többen vannak, mint a szerzőnk­höz hasonlók, aki nemcsak ír, hanem olvas is. Ezt az olvasottságot e műben is szívessen elismerjük. A füzet különben Szegeden jelent meg, mint a­­ szerző tulajdona. Ara­b Egyletek és társulatok. A magyar történelmi társulat deczember hó 3-án (szombaton) d. u. 4 órakor az akadémia I. em. üléstermében választmányi ülést tart. Tárgyai: A) Folyó ügyek.­­ Tagajánlások. 2. Pénztári kimuta­tás. 3. Az 1893. évi költségvetés tervezetének be­mutatása. 4. Számvizsgáló bizottság kiküldése. 5. Jelentések. B) Felolvasás: 1. Dr. C­s­á­n­k­i De­zsőtől Szent-Erzsébetfalva a Gellérthegy alján. 2. Dr. Komáromi András:Ugocsavármegye levél­tárából. A felolvasás kezdete 5 órakor. A budapesti népoktatási kör dec­ember hó 2-án (pénteken) délután 5 órakor a magyar tudományos akadémia egyik termében választmányi ülést tart, melynek tárgyai: Ideiglenes alelnök választása; a felnőttek oktatása stb. Az orsz. iskolaegyesület VII. kerületbeli vá­lasztmányának megalakítása czéljából, deczem­ber hó 5-ikén délután 5 órakor, a Murányi-utczai iskola tornatermében értekezlet lesz. Ápolónők felvétele. A magyar vöröskereszt egylet 1893. évi január hó 1-én uj betegápolónői tanfolyamot nyit az Erzsébet-kórházban. Az üresedésben levő 11 helyre minden kifogástalan erkölcsű nő 20—40 életév között pályázhat, ki kellő minősítéssel bír. A folyamod­ványhoz, mely legkésőbb 1. évi deczember hó 20-áig ter­jesztendő be a magyar vöröskereszt-egylet központi igazgatóságához (Budapest, IV. Koronaherczeg­ utcza 2.) a következő okmányok csatolandók: a keresztlevél, ille­tőleg anyakönyvi kivonat; b) ha az illető kiskorú, vagy férjezett, beleegyezése a férjnek, szülőknek vagy gyámnak ; c) erkölcsi bizonyítvány, mely vidéken az illető lelkészi hivataltól, nagyobb városokban egyszers­mind az illetékes hatóság részéről is kiállítandó ; d) hite­les bizonyítvány arról, hogy magyarul és esetleg néme­tül beszélni, írni, olvasni tud, s kellő felfogási képes­séggel bír; e) hatósági bizonyítvány folyamodó családi viszonyairól és foglalkozásáról; az is igazolandó, hogy folyamodó előéletét hol töltötte; f) egészségi és himlő­­oltási bizonyítvány. Azok, kik mint betegápolónők a »vörös kereszt« szolgálatába kívánnak lépni, kell, hogy szabad akaratból, erkölcsi jobb meggyőződésből, hiva­­tásszerűleg lépjenek e nehéz de magasztos életpályára. Az egyleti igazgatóság a beérkezett kérvények közül az alkalmasaknak látszókat kiszemeli, s az illetőket felvé­teli vizsgára meghívj­a. A vidékről berendelt folyamo­dók felvételük esetén útiköltség megtérítésére tart­hatnak igényt. A vizsgán egészségeseknek és elegendő­kép értelmeseknek talált nőket egy havi próbaidőre felveszik. E próbahónap alatt a tanuló bármikor kiléphet az egylet kötelékéből s viszont a kórházi igazgató rövid uton elbocsáthatja. Az egy havi próba­idő után a tanulót gyakornoknak felveszik és tartozik ekkor magát kötelezni, hogy magát az alapszabályok­nak feltétlenül aláveti, és hogy a 6 havi tanfolyamon kívül még 2 évig mint próbaápolónő és 3 évig mint rendes ápolónő az egylet szolgálatában marad. A gya­korlati és elméleti kiképeztetés 6 hónapig tart. E tanfo­lyam befejeztével a tanuló vizsgát tesz és annak ered­ményéhez képest vagy mint próbaápolónő nyer alkal­mazást, vagy a további szolgálattétel alól felmentetik. Vizsga teendő továbbá a 2 évi próbaidő leteltével, mi­kor is siker esetén a próbaápolónő rendes ápolónővé ne­veztetik ki. A tanfolyam alatt az első hónapban a ta­­nuló teljes ellátásban, a többi 5 hónapban ezen kívül ruházatban és havi 5 frt fizetésben részesül. A próbaápo­lónő fizetése a teljes ellátáson kívül 100—120 frt éven­­ként. A rendes ápolónőnek szorgalmához, ügyességéhez és szolgálati éveinek számához képest 120—240 frtnyi évi fizetés és teljes ellátás jár. Megbetegedés esetén az ápolónőt az Erzsébet kórház II. osztályán díjmentesen gyógykezelik. Tíz évi szolgálat után a rendes ápolónő megbetegedés esetén, nyug­dtra tarthat igényt A ren­des ápolónő az első 3 szolgálati év betöltése után vi­szonyát az egylethez megújíthatja a fentebb említett feltételek mell. A próbaápolónők és rendes ápolónők béke idején az Erzsébet-kórházban, vagy más kórhá­zakban működnek vagy magánbetegeket ápolnak, de min­den esetben csakis az egylet megbízásából. Oly férjes nők és özvegyek, kiknek kiskorú gyermekeik vannak, az ápoló­női kötelékbe rendszerint nem vehetők fel, kivételnek csak az esetben lehet helye, ha a gyermekek fentartásáról és ne­veltetéséről minden tekintetben gondoskodva van és ezt a folyamodó teljes hitelességgel be is tudja bizonyítani. Végül megjegyeztetik, hogy az ápolónők felvételének eszközlésére és vizsgálatok megtartására a következő bizottság van kiküldve : gróf Zichy Nándorné palota és csillagkeresztes hölgy mint elnök, Bischitz Dávidné, özv. Krilovánszky Istvánné, Rupp Zsigán­ondné, dr. Da­rányi Ignácz főgondnok, Ivánka Imre v. b. t. tanácsos, igazgató-választmány­i tag, Lintner Imre igazgató és dr. Schwartzer Ottó jegyző, mint bizottsági tagok; to­vábbá dr. Janny Gyula egyetemi m. tanár, Erzsébet­­kórházi igazgató, dr. Puky Ákos és dr. Takács Endre főorvosok és Szilassy Etelka főnökasszony mint vizsgálók és Argay János irodafőnök, mint a bizottság egyzője. Táviratok. BéCS, decz. 1. (Képviselőház.) Az összes miniszterek jelen vannak. A napirenden a rendelkezési alap tárgyalása van. Szólásra fel vannak jegyezve . Ellene : Prade, Bian­­chini, Vasary, Herold, Plener. Mellette : Ro­­mancsuk. Prade pártja nevében kijelenti, hogy a költségvetést az államnak megsza­vazza, de a rendelkezési alapot nem szavaz­hatja meg, mert bizalmatlansággal van el­telve a kormány iránt. (Tetszés a szélsőbal­­oldalon.) Prade folytatva a kormány iránti bizalmatlanságát, annak németellenes és fö­­deralisztikus irányával okolja meg, mely irány a külpolitikával egyenes ellentétben áll, továbbá a németek elnyomásával és az északon és délen haladásban levő szlavizá­­lással. Áttérve a legutóbbi reichenbergi és iglaui eseményekre, szónok szemére veti Csehország helytartójának, hogy sohasem járt el egyenlő igazságossággal a németek­kel és csehekkel szemben. Cseh­or­szá­g a legrosszabbul igazgatott ország. A miniszterelnök legutóbbi beszéde ingadozó volt és hangja sem volt megfelelő. Ezután szónok a cseh államjog ellen fordul. Páris, decz. 1. Dodds tábornok jelenti, hogy Abomeyből visszatért Porto - Novoba, honnan Whyddába megy, melynek lakossága elfogadja a franczia protektorátust; innen Allada felé indul, ahonnan újból Abomeyba megy vissza. Páris, decz. 1. Dodds tábornok táviratilag je­lenti, hogy Abomeyt nov. 27-ikén elhagyta és nov. 30-ikán Portonovoba érkezett. Gregoire alezredes az Abomeyban hátrahagyott csapatok parancs­A kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi s nyomdai r. társulat betűivel. Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épü­let Páris, decz. 1. Az enquête-bizottság több tagja a franczia­ bank kormányzójához küldetett, hogy felkérje a 26 db cheque signatariusainak megnevezésére. A »Figaro« jelentése szerint a szenátusban ülő számos jogász tanácskozott és egyértelmű­leg elismerte, hogy a per csak későbbi kerettel ellátott újabb idézések után lesz tárgyal­ható. A Pranardel tanár több törvényszéki orvossal együtt valószínűleg már legközelebb esz­közli Reinach báró holttestének exhumálását és autopsziáját. Páris, decz. 1. A »Libre Parole« közzéteszi Reinach báró egy levelének facsimiléjét. E le­velet Reinach 1886. júl. 31-én intézte Proust képviselőhöz és a levélhez csatolva 1000 darab Panama-kötvényt küldött neki részképen. Páris, decz. 1. Több orvosegyetemi tanár, Clement rendőrbiztos és egy fényképész ma Beau­­vaisbe mennek, hol Reinach báró holttestét kiás­sák. — Lesseps vonakodik a bizottság előtt meg­jelenni. KÖZGAZDASÁG, Sorsolások. Az 1864. államsorsjegyek mai húzásánál, mint Bécsből távirják, a következő sorozatszámok hu­­zattak ki : 16 119 125 231 281 375 722 774 1217 1228 1419 1458 1805 1922 1941 2292 2651 2734 3051 3067 3089 3148 3386 3709 3726 3734 3772. A főnyeremény a 125. sorsz. 42. számú sorsjegyre esett; 20,000 fr­tot nyert 3386. sorsz. 49. szám; 10,000 frtot nyert 1217 sorsz. 51. sz.; 5,000 forin­tot nyertek : 16. sorsz. 98. szám és 1941. sorszám 98. szám. A bndapesii gaeunatfiuéérot. Búzában ma jó volt a kínálat, a vétel­kedv is kedvezően alakult, az irányzat szilárd ma­radt. Elkelt 25,000 mm. 2*/^— 5 krral magasabb árakon. Rozs változatlan. Elkelt Búza: Tiszavidéki: 200 mm. 8 L k. 8.35 frton, 100 mm. 80'5 k. 8.30 forinton, 200 mm. 79 5 k. 8.25 forinton, 200 mm. 79 3 k. 8.25 frton, SCO mm. 79 k. 8.20 forinton, 100 mm. 787 k. 8.20 forinton, 400 mm. 78'5 k. 8.15 frton, 100 mm. 78'5 k. 8.10 forinton, 100 mm. 78 3 8.05 forinton, 1C00 mm. 78 k. 8.15 frton, 600 mm. 78 k. 875 forinton, 100 mm. 78 k. 8.06 forinton, 200 mm. 777 k. 8.10 forinton, 2600 mm. 77 3 k. 8.10 fo­rinton, 100 mm 76-5 k. 7.85 forinton, ltO mm. 76 5 k. 7.86 forinton, 200 mm. 76'4 k., 200 mm. 75-5 k., 200 mm. 75 k. 7.70 forinton, ICO mm. 75 k. 5.521/, forinton került forgalomba. Pest megyei: 200 mm. 78­2 k 8.— forinton, 200 mm 78 k., 300 77 k. 7.90 frton, 300 mm. 77 k. 7.85 frton, 200 mm. 76­5 k. 7.75 forinton került forga­lomba. Fehérmegyei: 700 mm. 784 k. 7.95 forin­ton, 100 mm. 78­6 k. 8­05 forinton, 400 mm. 78 k. 8.— forinton került forgalomba. Bánáti: 200 mm. 785 k. 7.571­, forinton, 1000 mm. 77­5 k. 7.80 frton került forgalomba. Bácskai: 3200 mm. 76 k. 7.60 forinton került forgalomba. Raktáráru: 4000 mm. 75 k. 7.42'­, forinton került forgalomba. Oláhországi: 1000 mm. 74 k. 6.20 forinton került forgalomba. Mind 3 bóra. Zab: 200 mm. 5.60 forinton, 100 mm. 5.80 fo­­­­rinton, 100 mm. 6.85 forinton, 100 mm. 5.76 forinton, frton készpénzben került forgalomba.­­ A határidőüzletben a forgalom csöndesebb.­­ Búza 1893 márcz.—ápr­ra 7.49 pénz, 7.51 áru; szept —októberre 7.63 pén­z, 7.65 áru ; tengeri május— júniusra 4.86 pénz, 4.87 áru; zab márcz.—áprilisra 5.51 pénz, 553 áru; káposztarepere aug.—szeptem­­berre 11.70 pénz 11.75 k­o. Magy. arany­. 4‘/»-oa 113.40 Egyes, adósa. cs. kir. papirjáradék 5°/o-os 100.50 jan.-jul. 4'/.o°/« 97.60 Magy. 1876. keleti v. Egyes, adósa. cs. kir. aranyban 6%, 129— ápril-okt. 4V 160/« 97.60 1889. m. k. adóm. m. Osztr. aranyj. 4'/« 115.25 kir. áll. vasúti kölcsön Osztr. papír). 5°/„ 1OO.1­0 ar. 41/,°/0 120.75 Osztr. adóss. 1864. 250 M. nyer. köles. 100 frt. 143.— frt p. 4°/, 140.—­­ / » 50 » 142.60 Osztr. adóss. 1860.500 4'/,Vő adóm. r.­k. kötv. 100.50 frt 50/ 144 — Tiszai és szeg. köl. 4°/o 138.75 Osztr. ad­óss. 1860.100 M. kir. 4% adóm. Ma­ frt 5°/« 143 — gyarorsz. földt. k. i. j. 95.— Osztrák adósság 1864 M. földteherm. k. 5»/o­­.- l00frt 188 50 M. földteherm. k. 1867. Osztrák adósság 1864. zár.­k. 5°/0 50 frt 188.­M. úrbéri válts. kötv. A temes-bégavör. viz­(100 frtos) 5»/. 99­­ szab. társ. 6°/„ 103.­Egyes. áll. adóss. máj.­­Budapest jöv. kölcsön nov. 47,0°/» 97.75 1890. 47,°/0k. 99.75 . Egyes. áll. adóss. febr. Szerb. nyer. 8°/o 39 — I és aug. 4•/»•'/. 97.75 Bécs v. ny. k. 1874. —. — Reszvinyik. a) Bankok. Magyar g.u. v. 7 191.75 Angol-osztrák bank 150.— M. nyugati v. 60/ 198.75 Bpesti bankegyes. 136.25 Márm. sóv. r. t. e. v. 95.— Bpesti k. és iparbank 99.— O.­magy. áll. vasút 50/o 298.75­­ M. ált. hitelb. 363.— Pécs-barcsi v. 5°/, 202.5­ M. ipar- és ker. bank 116.— Tiszavidéki v. 5°/0 —­­­M. jelz. hitelbank —.— Dunagőzd. társ. 60/o 315 — ■ Ugyanaz II. kib. 187. - Pesti közúti vp. 884.—­­ M. lesz. és pr. b. 114.75 Pesti k. v. élv. j. 182.— M. orsz. bank r.­t. —.— Osztr. hitelint. 316— e) Tak. pénztárak. Osztr.-magyar bank 985.— Bpest III. ker. 128.— I. m. iparbank 202.50 Orsz. közp. 725 —­­ Pesti m. ker. b. 1035.— Pesti hazai első t.e. r. 8200.— Sziszeki hitelbank —.— Egyes. bp. föv. 1100.—­­ Union bank —.— M. ált. takarék. 120— . .) Különféle vállalatok b) Bizt. társaság. Alagút 160. -Bécsi bizt. társ. 171— ált. nagy. k. t. 103­5( Bécsi életjár. b. int. 295.— »Athenaeum« r.­t. 281.~ , Első m. ált. b. t. 3180.— »Franklin« t. 275. - ' Fonciére pesti b. i. 91.50 Pesti könyvnyomda 1340.—­­ Magyar-franczia k• t. 39.— I­­llas i. ny. r. t. 218.— ; Pannónia vb. i. 1080 — Fiúm. I. m. rizsh. gy. 1130.—­­ Ganz v. ö. és ggy. 1910.— 1 c) Gőzmalmok. Gschwindt szgy. 470.­Concordia m. 485 — Hungária göztéglagy. 160.­Első bpesti m 1375. — Gyapjú­mosó 860.­Erzsébet m. 460.— Könzenb. (Dräsche) 516.—­­ Henger m. 565.— S.­tarjáni kstb. 614.—­­ Lujza-malom 810.— Göztégl. gy. köt. 670.—­­ Molnárok és s. m 448— Tégla és mészégető 320.— Pannónia m. 910.— Tégla és czementgy 149.50 Victoria m. 308 — Magy. fegyvergyár — Nemz. nagy. k. 131.60 d) Köziek, vállalatok. Rimam.-s.-tart. 180.50 »Adria« m. t. h. t. 149.— Schlick vasönt.. 238 —­­ Alföld-fiumei v. 5°/o 200.— Serfőzöde, I. m.­­255.­Bpest-pécsi v. r. t. 5°/o 200­— Sertéshizlaló 158.­Bpest-Szt-Lörinczi v. —.— Spod. s. csontliszt gy 55.—­­ Déli vasút 5°/1­91.75 Szálloda r. t. Vfiv. - ■ Észak-keleti v. 197.— Szeg. szgy. és fin. r. t. — Erdélyi vasút 6°/, 199.75 Török dohány e. á. t. 170.­ Kassa-oderb. v. 57, lf8 - Uj-Antalv, fiv.-gy. tr. — Elsőbbségek. Aifóidi vasat 5*/, —.— M. nyug. vp. 5*/, 100.— I » » 1874. 67. --------- » 1874. kib. 5»/. 100— 1 Bp. közúti vasút 4*/•*/» 86.50 M. vasút els. köles. bér. Báttasz.-d.-z. v. 5°/0 — czél ar. 5°/, 120 5’ Bpesti lánczhid 6°/o —•— » » » i'k­’U 119.­Bpest-pécsi vasút 4°/, 94— I. erdélyi vasút 5°/«­­.­Éjszakk. vas. t. 6 °/e 100.— Hassa-odb. v.oszt. v.4% 94.— I » » ar. 5°/i, 120.50 »­­eperj.-tarn. v. m. » » » ar. 6°/, 122 — r. ez. 6°/0 — .­Lloyd épület 5'/, 99.50 Bassa-odb. v. (oszt. v.) Magy. gal. vasút 102.25 1889. kib. 47- 95. F­­ Vitoria malom e. k. P-N noka. Dodds tábornok továbbá jelenti, hogy Why­­dat lakóitól azt a választ kapta, hogy Francziaor­­szág souverainitását elfogadják, Whydat megszál­lása után egy hadoszlop fog Abdába küldetni, hogy az ország teljes megszállásának biztosítása végett Abomeyig nyomuljon előre. Páris, decz. 1. A »Journal des Débats« éle­sen megrója Gessmann képviselőnek Francziaor­­szág ellen intézett támadásait és a legmelegebben elismert Smolka elnök és az egész képviselőház eré­lyes visszautasítását. A franczia válság. Páris, decz. 1. A válság megoldásának nehéz­ségét már az is jellemzi, hogy a lapok nagyon el­térő miniszteri lisztákat közölnek és néhány tár­­czára több jelöltet is állítanak. Több oldalról egy­behangzóan jelentik, hogy Brisson a miniszter­­elnökséget és az igazságügyi tárczát veszi át s a hadügyi tárczá­val mindenesetre valamelyik tábor­nokot, valószínűleg Ferront, a tengerészeti tár­ozóval pedig talán Gervais tengernagyot kí­nálja meg. Páris, decz. 1. A minisztérium összeállítása nehézségekkel jár, mivel Brisson vonakodik Frey­­cinetet és Ribot­ot a kabinetbe meghívni. Páris, decz. 1. Brisson barátai határozottan állítják, hogy ez el van határozva a kabinet meg­alakítására vállalkozni még akkor is, ha bizonyos személyiségek, kikre számít, visszautasító választ adnának. Valószínű, hogy a kabinetalakítás a mai nap folyamán megtörténik. A Panama-ügy.­­ A határidő-üzletben a déli tőzsde zárlatai a következők: Buza 18,3 márcz. —ápr.-ra 7.49 pénz, 7.51 áru; szept.—októberre 7­63 pénz, 7.65 áru; tengeri május— júniusra 4.85 pénz, 4.87 áru ; zab márcz.—ápr.-ra 5 51— pénz 5.53 áru; káposztarepere augusztus—szeptemberre 11.70 pénz, 11.75 áru. Zsirára változatlanul lanyha. Disznózsír 64—53.50 forinttal, 3 darabos táblaszalonna 44.50 forinttal, effektiv boszniai 85 darabos szilva 25.89 forinttal, szerb 100 da­rabos 23.66 —2­3.88 forinttal, szerb szilva az alárendeltebb minőségben 19.60 forinttal, szlavóniai 20.60 forint­tal kelt. —Szesz: Csendes. Árak változatlanok. Szesz nyers, osztalé­k volt 14.—14.25 forinton, élesztő-szesz osz­talékolt 16.75—17.25 forinton, szesz, finomított 51.60— 51.75 forinton 100 liter százalékonkint. A budapesti értéktőzsde. A tőzsde irányzata ma a nemzetközi értékek­ben általában nyugodt volt. Az árak stagnáltak. Csak az osztrák-magyar államvasuti részvények emelkedtek. A helyi piac­ nyugodt. A valuták vál­tozatlanok. A forgalom nem volt jelentékeny. Hivatalos felszámolási árfolyam: osztrák hitelrészvény: 316.20, magyar aranyjára­dék: 113.45. A díjbiztosításoknál: oszt. hitelrész­vény holnapra: 1.50 — 2.—, 8 napra 5.-----5.50, egy hónapra 10.—11 Az előtőzsdén: osztrák hitelrészvény 316.60 —316.— frton,­­osztrák-magyar államvasuti részvények 297.50—298.50 forinton, déli vasúti részv. 92 50 forinton, villamos városi vasút 144 frton, tégla- és cementgyár r. t. I. 149 forinton köttetett. A déli tőzsdén: Magyar aranyjáradék 4 sz. decz. 15-re 113.47­­,—113.55 forinton, magyar ppirjára­dék adómentes 100.65 forinton, magyar kir. italmérési jog kártalanítási kötv. adómentes 100 80 forinton, osztr. papirjáradék adómentes 100.70—100.75 forinton, bank­egyesül. részvénytárs., budapesti 135.75—136.50 forinton, fővárosi bankrészvénytársaság 99 forinton, magyar álta­lános hitelbank 363 forinton, osztrák hitelintézet 316.— 316.40 forinton, horvát-szlavén orsz. jelzálogbank 120.50 —120­­/8 forin­ton, pesti magyar kereskedelmi bank 1038 forinton, magyar leszámítoló és pénzváltó bank decz. 15-re 115—115 25 foton, Erzsébet-malom 460 forinton, budapesti villamos városi vasút részv.­társ. 143.—143.26 forinton, pécs-barcsi vasút 202 50 forinton, osztrák-ma­gyar államvasuti részvények decz. 31-re 297.50—299 fo­rinton, pesti közúti vaspálya részv. 385. 388 forinton, pesti hazai első takarékpénztár egyes. 8200—8225 forin­ton, rimamurány salgótarjáni vasmű részvény­társaság decz. 15-re 180.75—181 forinton,­­tégla- és czement­­gyár részvénytársaság 149.60—150.— forinton, tégla- és mészégető, uj­laki elöv. jog nélkül 323 —324 forinton köt­tettek. Hat hivatalos Árfolyamok­­ Államadósság. Záloglevelek. M. földb. int. 67/, 101.60 Pesti m. ker. b. 67, 101.­Ugyanaz 4*/, p. 100.60 » » » »4./«,/o 100.— » 4°/0 96.25 Bpesti m. k. b. kk. 47« 101.50 » a. v. ez. 67» — »Albina« t. és h. i. 67. 101.50 M. jelzálogb. 5*/«•/• 102.50 » » » 57« 101.— '» » 57, 101.25 Nagysz. told. 67, 101.76 » » 4'/,7o 100.— » » 5*/.'/. 102.­M. orsz. közp. tkp.41/« 99.50 » » 67o 103.— Kis. p. földb. i. 6­/,7, 102.50 » ált. takp. 57« 102.— » » 5°/o 101.5o M. jelzb. ny. k. k. 47, 126.— Osztr.-magy. b. 4»/«0/» 101.— » » nyer. jegy — » » 47. 99.70 Oszt. f. i. d. k. k. 37« 118.76 » » 50 év 47« 99.70 Osztr. f. int. k. nyj. 47«----­Pesti m. ker. b. 5°/o 101.— Pesti hazai e. tp. 6°/, —.— » » 67,7« » »» 47,V« 98.50 Stagánsorsjegyek. Osztr. hitelintézet 192.75 Oszt. vör. ker. sorsj. 17.25 Magy. vör. ker. sorsj. 11.25 »Jó­ sziv« sorsj. 2.8­ Olasz » » 23.— Ny. k. bpesti lipótv. basil. 6.6« Pénznemek. Cs. kir. arany (vert) 6.70 20 frankos arany 9.64 » » (körm.) 5.61 20 márka 11.70 O.­Magy. 8 frtos ar, 9.54 Német bírod, bankj. 58.9­0 Válték ártel/am*. (látra.) 1 Páris 100 frank 47.66 Ném. pb. 100 bir. m. 58.90 Svájczi piaczok 100 frk 47.0 Amsterdi 100 boll. frt 99.251London 10 font sterl. 119.66 A kis sorsjáték húzásai november 30-án. Lembergi: 16 15 51 1 53 Síinhn­ színházban : Csongor és Tünde. — A magyar királyi operaházban: Bastien és Bastienne. Cs­odás. — a népszínházban: A szultán. — A várszínházban: A nagy Galeotto. Felelős szerkesztő: ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL. Első fővárosi (Som­ossy) ORPHEUM M* Nagymező­ntcza 17. szám alatt. Ma, nagy premiere-estély. Először adatik vakítóan fényes jelmezekkel, egyen­ruhákkal és felszereléssel (1385) A „Hölgyzászlóalj.“ 2ORSD-szálloda Budán. Lánczh­id-utcza 12. Ma, és at irtok tt­ 1892. é­vi deczember 1 én Váczi Banda Marci nagy hangversenye. ■V Kitűnő ételek és italok. Legjobb kiszolgálás: VI­K­ELH­A­LO­V­ITS András) Máza Andrássy-dt 35. szám. (8335) IMIa­ és h­olnap Rácz IFa-li. !! M­e­g­n­y­itá­s!! Van szerencsénk a n. ó. közönséget értesíteni, miszerint k­á­v­é­h­á­su­n­k­a­t fím m­im­t neveztük el, és a mai naptól kezdve egészen fran­cia éjjeli élet zsánerben alakíttattuk át, a miér­t is MIS­KÁT, a Ferenczi kávéház volt főpinczérét alkalmaztuk, kivel kávéházunkat tovább vezetni fogjuk. Kiváló tisztelettel (6358) MAYRHOFER KÁROLY és JÓZSEF: Dohány- és Ny­ár-utcza sarkán. JJ JAE COLUMBUS | a legjobb (62061 )­önyvnélküli, valódi franczia szivarkapapir.­­ COGNT A.C­ BA.KT AH E. Mignon és társától C O C 3ST.A.C BANT. Évszázad óta az összes világrészekben annyira kedvelt cognac-jainkat jutányos árakon ajánljuk Dietrich & Gottschlig Ufa­ orsztr. csász. és magy. kir. udvari szállítóknál . BUDAPEST, (6381) IV. , Váczi-utca 18. sz., IV., Kigyó-tér (Teleki-palota), VI., Andrássy-út 23. sz., (a kir. opera közelében). Meghívó az V. kerület 1. választóihoz. A »Budapesti kereskedelmi csarnok« számos választó jelenlétében tartott értekezletén azon egyhangú elvi határoza­tot hozta, hogy néhai Wahrmann Uór utóda mint V. ker. orsz. képviselő a kereskedői osztályhoz tartozó egyéniség legyen. Ezen elv terjesztése és azon módozatok megbeszélésére,­­ melyek a szükséges intézkedések megtétele czéljából eszköz­­lendők, ma, december hó 1-én este 6 órakor az »István­­ főherczeg szálloda« földszinti termében újabb érte­­s­mezlet tartatik, melyre az V. kerület független választói meghivatnak. (6220) A kereskedői osztály több választója. Jongyar lei ír. fill­unnsinak, Hirdetmény, 161190. A magyar kir. államvasutak igazgatóságának értesítése szerint a felek-fogarasi helyi érdekű vasút az össz­forgalomra berendezett Alsó-Porumbák, Alsó-Árpás, Alsó- Vist, Alsó-Szom­batfalva és Fogaras állomásokkal, továbbá a személy-pad gyász és kocsi akományú teheráru forgalomra berendezett Kercz és Besimbák megálló rakodó helyekkel f. évi november hó 21-én a közforgalomnak átadatott. ■Budapest, 1892. évi november hó 21-én. 4742 Az igazgatóság. !!Fontos politikai újdonság!! DUALISMUS. Története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink. Irta [BEK­SICS G­U­SZTÁ­V. Ára 2 frt 40 kr . mű, mely közjogunk sarktételeit uj eszmékkel világítja meg, az Athenaeum könyvkiadó hivatalában jelent meg s általa, valamint minden könyvkereskedés'­ben szerezhető. Az athenaeum. részv.-társ. könyvkiadó­ hivatalában megjelent és általa minden könyvkereskedésben kapható . Az ATHENAEUM KÉZI LEXIKONA. Szakférfiak közreműködésével szerkeszti Dr. ACSÁDY IGNÁCZ , m. tudom. akadémia lev. tagja. ELSŐ KÖTET. A—K. ötvennégy részben szines képmel­léklettel és térképpel. Ára fűzve 6 forint. Tartós és díszes félkörkötésben ------0 8 forint. O— ■ A folytatás fületek­ben is szerezhető. A második befeje­tt kötet (0- 7.1 I80St. elején mér kapható lesz. Mai hivatalos effektiv árak: A budapesti terménytőzsde. Vízállás, deczember 1.­ ­ Bura­nj bánsági 75—80 k­g 7.35 7.95 » » tiszavidéki . . . 75—80 » 7.45 8.15 * » pestvidéki.... 76—80 » 7.40 8.10 » » fehérmegyei. . . 76—80 » 7.40 8.10 » » bácskai............... 75—80 » 7.45 — » » északmagyarorsz. 75—80 » ■ — Rozs­aj............... 70—72 » 6.30 6.60 Árpa 6 takarmány.... 60—62 » 4.95 5.20 » » égetni való . . . 62—64 » 5.40 5.90 » » serfőzdei............ 64—66 » 6.20 7 20 Zab » . . . .......................89—41 » 5.66 6.85 Tengeri » bánsági.............. 75 » 4.70 4.75 » » másnemű .... 78 » 4.65 4.70 Méter . Méter a a Változik ,T Változt szerint szerint w fisiatt | »mn_________________fölött íriott______ Rúna Tisza Pozsony 1.27 — apadó M.-Sziget 0.36 — apadó Komárom 1.29 — apadó V.Namény — 0.60 apadó Budapest 0.83 — ápadó Tokaj — 0.70— apadó Mohács 1.08 — apadó Szolnok — 0.84 apadó Vukovár — — — Szeged — 0.83 apadó Újvidék 0.66 — apadó Reifring Pancsova 0.18 —• apadó fc),­Patak — — ~ Orso­va l.ll — apadó Szamos­i Brau­­ár 0.30 — — Barcs — 0.28 apadó Syoma 0.48 - apadó Eszék 0.92 — apadó Hare« Száva — 1.18 apadó Sziszek — 0.22 apadó Mitrovica 1.35 — apadó Temesvár — 0.78 —

Next