Pesti Napló, 1893. május (44. évfolyam, 124-153. szám)
Budapest, hétfő 1893. május 1. 121. szám, 3 _____________PESTI NAPLÓ.___________ Engedékenységet tanúsított az uj főkapitány is, aki a tavalyi eljárással ellentétben, az idén megengedte a munkásgyűlések megtartását, csak megkövetelte, hogy a gyűlések bejelentése és lefolyása a törvények és rendeletek intézkedéseinek megfeleljenek. A munkások május napja a fővárosban úgy látszik a legnagyobb rendben fog lefolyni. A gyűléseket tegnap tartották meg. Egyetlen egyen sem történt rendzavarás. A rendőrség mindegyik gyűlésre számosával küldte képviselőit, de a rendőröknek mindvégig csak a hallgató szerepe jutott rajtuk. Ma délelőtt ezer meg ezer munkás kis csoportokban kivonult a külső váci körúton levő nuszdorfi erdőcskébe és a Zuglóba. Amott a hivatalos párt, itt az ellenzék ünnepelte meg május napját. Zászlókat, jelvényeket nem vihettek magukkal, így rendelte a főkapitány. A nuszdorfi erdőbe vagy húszezer munkást várnak. A hivatalos párt óriás többségben van, és ő tartja meg a hivatalos ünnepet. A rendőrség, noha teljesen bízik benne, hogy a munkások maguk fognak a rendről gondoskodni, mégis jó eleve intézkedett, hogy esetleges rendzavarásokat csírájukban elfojthasson. A két gyülekezési hely közelében rendőrség és katonaság állt őrt. A tegnap megtartott munkásgyűlések közül legfontosabb a magyarországi általános munkáspárt gyűlése volt. Délelőtt tartották meg a Fácán-vendéglő nagytermében. Ezen a gyűlésen alakult meg az általános betegsegélyzőegyesület, melynek alapszabályait a kereskedelmi miniszter a múlt hónapban jóváhagyta. A gyűlésen azoknak a gyáraknak, amelyek a betegsegélyző egyesületbe beléptek, 240 kiküldöttje és 70 képviselője volt jelen. Az évi jelentést, melyet Kiss Adolf olvasott fel, tudomásul vették és azután a tisztviselőket választották meg. Elnök Bauchmaul Károly, alelnökök Endrődy Géza és Kamuthy Lajos lettek. Megválasztották ezenkívül a 20 rendes és 14 póttagból álló választmányt és felügyelőbizottságot és 12 tagú választott bíróságot. A választások befejeztével Kiss Adolf szólalt fel. Kijelentette, hogy az egyesület az új betegsegélyző pénztári törvény szerint betegsegélyző pénztárrá volt kénytelen átalakulni. A miniszter jóváhagyta alapszabályok nem védik meg a tagok érdekeit, és ezért módosítani kell őket. A következő határozati javaslatot nyújtja be: „A küldöttségi gyűlés szükségesnek találja az alapszabályok módosítását s felhatalmazza a választmányt, hogy az alapszabályokat a maga hatáskörében módosítsa. A határozati javaslatot elfogadták. A napirend utolsó pontjánál kis vihar keletkezett. Az indítványok és interpellációknál Appel József azt indítványozta, hogy 1. módosítsák az alapszabályokat, 2. szüntessék be a főorvosi állásokat, 3. válaszszák szabadon az orvosokat. Az elnök nagy lárma közt figyelmeztette a gyűlést, hogy az indítvány első pontja a fenti javaslat elfogadásával tárgytalanná vált, a másik két pont pedig nem tartozik a gyűlés elé. Szóba került aztán a vidéki fiókpénztárak rendezésének ügye is. A miniszter tudvalevőleg a vidéki fiókpénztárakat beszüntette s kötelezte őket, hogy a kerületi betegsegélyző pénztárakba iratkozzanak. A munkások azt akarják, hogy a fiókpénztárak a központhoz tartoznának s eziránt kérvényt fog intézni az országgyűléshez. Az ülés ezzel véget ért. * A vas és fémesztergályosok a tyúkketrecvendéglőben tartották gyűlésüket. A malmok igazgatóságai a munkásünnep megtartásába nem egyeztek és már egy hét előtt hirdetésekben tudatták munkásaikkal, hogy közülök azt, aki ma reggel 6 óra 15 perckor nem jelent meg a munkánál, elbocsátottnak tekinti. A munkások ennek következtében a malmokban csaknem mind munkába álltak. * Ma délelőtt 10 órakor az általános munkásegylet Saját helyiségeiben általános munkásgyűlést tartott, amelyen azonban csak kevesen jelentek meg. Az egybegyűltek Mach Gyulát választották meg elnöknek, jegyzőnek pedig Löfler Józsefet. Napirendre a következő pontok voltak kitűzve: a 8 órai munkaidő, az általános titkos szavazati jogbehozatala, munkásvédtörvények életbeléptetése, indítványok. Ferenczy Gyula előadó magyar, Bauer Imre pedig német nyelven fejtegette a három kívánság jogosultságát. Végül május elsejének, mint világünnepnek, fontosságát fejtegették s a szocializmust éltették. A gyűlés ezután határozati javaslatot fogadott el, amelyben a 8 .órai munka,időt, a 20 éves férfiak általános, titkos szavazti jogát s a szükségesnek mutatkozó becsületes munkáshídtörvények megalkotását követelik. A gyűlés 11 órára a legnagyobb rendben véget ért.* Általános munkásgyűlést tartottak a Mária Teréziatér 16. sz. a. vendéglőben is, amelyen a munkások rendkívül nagy számban jelentek meg. Ez a gyűlés is teljes rendben folyt le. A jelen voltak a gyűlés elnökévé egyhangúlag Galambos Jánost, jegyzővé Madarász Józsefet választották meg. Elsőnek Czinder Pál beszélt. A nyolc órai munkának behozatalának, az általános szavazati jognak s a munkás védtörvénynek fontosságát fejtegette. Statisztikai adatokkal kimutatta, hogy a művelt államok közül Magyarországban van a legkevesebb választói joggal biró polgár. Beszéde végén a munkásvédtörvényt követelte és arra hívta fel elvtársait, hogy ünnepeljék a május elsejét mint világünnepet és demonstráljanak kívánságaikért. Hoinszky munkás német beszéde után a gyűlés véget ért. A Szabolcs utca 38. számú vendéglőben is tartottak munkásgyűlést. Az esztergályosok, szabók, asztalosok, építészek, vasöntők, aranyozok, építőmunkások szintén teljes rendben tartották meg gyűléseiket. * A májusi munkásnap megünnepléséről vidékről és a külföldről a következő táviratokat kaptuk: Kassa, május 1. A kassai mukások is megünneplik május elsejét. A tüntetések csendesek s nem valószínű, hogy zavargássá fajulhatnának. Az iparossegédek vörös kokárdákat tűztek mellükre és kisebb csoportokban járják be a várost. Egyes csoportok élén zenebandák mennek. Énekszó, éljenzés és részleges munkaszünet: ebből áll nálunk a májusi munkás. Ünnep !* Bécs, május 1. A munkások ma ünnepük meg negyedszer május elsejét. Az utcasarkokon vörös plakátok arra hívják fel őket, hogy a népgyűléseken és tüntetéseken vegyenek részt. Ausztriában az idén a munkaszünet nem olyan általános, mint az elmúlt esztendőben. Csak a bécsi munkások vesznek részt nagyobb arányokban a tüntetésekben. Bécsben a a mai nap folyamán huszonnyolc népggyűlést tartottak, melyek egyforma napirendje a nyolc órai munkaidő és az általános szavazati jog követelése. A munkások ezenkívül elhatározták, hogy a belga munkásokat kivívott sikereikért üdvözölni fogják. A népgyűlések résztvevői jelvényképen fehér mellűiket viseltek. Valamennyi népgyűlés a legnagyobb rendben folyt le, sehol sem volt szükség a rendőrség beavatkozására. Az építési állványok előtt a szokásos névsor-olvasásnál a különböző építési szakok munkásai teljes számmal jelentkeztek, a felolvasás után azonban kijelentették, hogy részt vesznek a májusi demonstrációkon. A munkások körében az a hír járja, hogy május elsejét a munkások az idén utoljára ünnepelték meg. Délben kezdődött a munkások felvonulása a Pro terhe. A rossz idő miatt a munkások részvétele nem vololy nagy, mint az elmúlt esztendőben, hanem azért a felvonulásban ezúttal is legalább 20.000 munkás vett részt. A munkások, kik többnyire veres nyakkendőkkel és széles karimájú, úgynevezett szocialista kalappal jelentek meg, négyes sorokban mentek. Sehol sem zavarták meg a rendet. A felvonulást nagy népcsoportok nézték. A práterben leültek a vendéglőkbe, hol söröznek, esznek, beszélgetnek, de minden kihágástól tartózkodnak. Este öt órakor az öszszes vendéglőkben el fogják énekelni a munkások dalát és aztán a Práterből kivonulnak. A szocialista párt vezetősége a mai napra azt a jelszót adta ki, hogy a legcsekélyebb rendzavarásnak sem szabad történnie. A keleti kerületek munkásai, mintegy tízezer főből álló tömeg, a rendőrigazgatóság épülete elé vonultak és ott hangos: „Éljen a szocializmus!“ kiáltásokkal tüntettek. A nyugati kerületek munkásai a körúton keresztül vették utjukat, hol a menet elhaladása nagy feltűnést keltett és megállította a járókelőket. A kaszárnyákban az összes helyőrség konsignára van. A rennwegi kaszárnyában és arsenalban két század lovasság van elhelyezve. Minden egyes ember húsz éles töltényt kapott és szigorúan meg van hagyva úgy a tiszteknek, mint a legénységnek, hogy éjfél előtt a laktanyákat ne hagyják el. Amsterdam, április 30. Ma a vámon kívül, szabad ég alatt a Constanzia munkásegyesület gyűlést tartott, melyen mintegy ezeren vettek részt. A gyűlésen nem történt semminemű ineides. Hágéiban is mintegy hatszázan népgyűlést tartottak mely szintén teljesen csendesen folyt le. A vidékről eddig érkezett jelentések szerint a rendet sehol sem zavarták meg. Madrid, április 30. .Teresben száz gyanúsnak látszó munkást letartóztattak. Prága, május 1. A munkásgyűlésen, melyet a Schützeninselen tartották meg, 3000 munkás gyűlt, egyben újabb csoportok már nem juthatnak a szigetre. Paks, május 1. A városnak szokott rendes a képe. Teljes rend uralkodik- Az összes boltok nyitva vannak. Majdnem minden műhelyben dolgoznak. Reichenberg, május 1. Grottau iparvárosban, mely a szász határon fekszik, a májusi ünnepen rendzavarás várható. Ennélfogva a Grottauba már kiküldött politikai biztos megkeresésére ma reggel 4 órakor egy század vadász ment el Reichenbergből Grottauba. A munkások fele dolgozik. Sok gyárban a munkások tömegesen gyülekeznek és fenyegető magatartást tanúsítanak. E csoportokat katonaság oszlatja szét. KÜLÖNFÉLÉK. Budapest, május 1. — Udvari hírek. A királyné tegnap reggel 9 órakor Pólába érkezett, s egy órai ott időzés után leányával, Mária Valéria főhercegasszonynyal és Tejével, Ferenc Salvator főherceggel Miramareba utazott. — A király Budapesten. A király holnapután reggel érkezik először Budapestre, mióta a magyar fővárost székvárossá tette, s a magyar főváros ezúttal hűségének egész melegével akarja üdvözölni királyát magyar székvárosában. A fő- és székváros polgármesterei ma a következő felhívást bocsátják Budapest lakosságához: A fő- és székváros Polgáraihoz 1 Ő császári és apostoli királyi Felsége, legkegyelmesebb Urunk Királyunk folyó hó 3-án (szerdán) reggel 5 óra 40 perckor Budapestre érkezik. A fő- és székváros közönségét mindenkor általános öröm és határtalan lelkesedés tölti el, valahányszor Ő Felségét falai közt üdvözölni szerenccsés. De ez öröm és lelkesedés még sokkal általánosabb és fokozottabb lesz a jelen alkalommal, midőn Budapestek „székvárossá“ történt emelése után először jelenik meg Urunk, apostoli királyunk közöttünk, s igy a lakosság kedvező alkalmat nyer arra, hogy legmélyebb alattvalói hódolattal párosult hálájának, valamint apostoli királya iránt érzett törhetlen ragaszkodásának és változhatlan szeretetének újabban is kifejezést adhasson. Ő felsége a nyugati pályaudvarban érkezik meg, és a Váci körúton, az Arany János utcán, Ferenc Józseftéren, Lánchídon és Albrecht-uton át vonul a királyi várpalotába. Jelenjünk meg tehát minél többen, minél számosabban, üdvözölni megérkezésekor a legjobb s legalkotmányosabb királyt; jelenjünk meg pedig főleg azon útvonalakon, melyeken át ő felsége a várpalotába halad. Díszítsük fel házainkat zászlókkal és szőnyegekkel, hogy a fő- és székváros ünnepi képet öltve, külsőleg is kifejezze az általános örömöt és határtalan lelkesedést, mely a mondott napon át övezi Budapestet és az egész magyar hazát; jelezze az öröklött hűséget és tántorithatlan ragaszkodást, melylyel hódoló tisztelettel szeretett koronás fejedelmünk iránt viseltetünk; fejezze ki a mit mindnyájunk szive érez. Éljen a király! Budapest, 1893. évi május hó 1-én. fiáth Károly, Kamermayer Károly, főpolgármester, polgármester. Gerlóczy Károly, , alpolgármester. — Személyi hírek. Danié montenegrói trónörökös tegnap reggel Brindisiből hajón hazautazott. — József főherceg Pozsonyban. Pozsonyból táviratozza tudósítónk, hogy József főherceg e hónap 23-ikán oda érkezik a honvédségi szemlére és fia, József Ágost főherceg látogatására. A főherceget Pozsonyban nagy ünnepiességgel készülnek fogadni. — Jókai disztagsága. A terézvárosi polgári körnek tegnap délután népes közgyűlése volt, melyen Jókai Mórt egyhangúlag a kör disztagjává választották. A megválasztásról szóló oklevelet küldöttség fogja átnyújtani a koszorús írónak. — Wekerle — diszhirlapíró. A Hírlapírók Nyugdíjintézetének küldöttsége ma adta át a miniszterelnöki palotában Wekerle Sándor miniszterelnöknek, az intézet első tiszteletbeli tagjának, a megválasztatásáról szóló diszokmányt. A küldöttségnek, amelyet Fal Miksa országgyűlési képviselő vezetett, tagjai voltak: Beksics Gusztáv, Deutsch Antal, Fáy Béla, lovag Falk Zsigmond, Fuchs Lajos, Gajári Ödön, Gelléri Mór, Heltai Ferenc, Jókai Mór, Kálnoki Henrik, Kenedi Géza, Molnár Antal, Siposs Ignác, Szatmári Mór és Veigelsberg Leó. A miniszterelnököt Fülle Miksa ezekkel a szavakkal üdvözölte: Mélyen tisztelt kegyelmes uram! Mint a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének képviselői jelenünk meg Excellenciád előtt, hogy forró hálát mondjunk azért a rendkívüli kegyességért, amelylyel Excellenciád intézetünk iránt évek hosszú során át viseltetni méltóztatott. Mi ezen köszönetnek minden esztendőben közgyűlési jegyzőkönyvünkben kifejezést adtunk, hanem ez úgyszólván csak pro fero interno köszönetmondás, és kerestük az alkalmat, hogy ezen határtalan hálánknak külsőleg is némi kifejezést adhassunk. Alapszabályaink, fájdalom, erre csak egy igen szerény módot adnak, t. i. megengedik, hogy a közgyűlés azon férfiakat, akik különös érdemeket szereznek intézetünk iránt, tiszteletbeli tagokká választhassa meg. Mindeddig ezen joggal nem éltünk, de az ez idei közgyűlés azon véleményben volt, hogy, ha valaki megérdemli, hogy ezen tiszteletbeli tagoknak élére állíttassák, akkor mindenesetre Excellenciád az és így Excellenciád egyhangúlag intézetünk legelső tiszteletbeli tagjává választatott. (Élénk éljenzés.) Bátor vagyok az erre vonatkozó okmányt átadni, arra kérve Excellenciádat, hogy méltóztassék azt kegyesen elfogadni s ezentúl is becses jóindulatát számunkra megtartani, amint mi is egy szívvel, lélekkel azt kívánjuk, hogy Excellenciádat mint intézetünknek első tiszteletben tagját az Úristen soká éltesse. (Lelkés éljenzés.)