Pesti Napló, 1895. január (46. évfolyam, 1-31. szám)
1895-01-01 / 1. szám
1. szám. Budapest, kedd PESTI NAPLÓ, 1895. január 1. jében igenis az angol korona személyes kormányokat tartott fenn; de az akkori alkotmányos fogalmak szerint és a személyes uralom logikai következményei gyanánt a kisebbség által is lehetett kormányozni és akkor az angol korona nemcsak uralkodott, hanem egyszersmind kormányzott is. A parlamentáris elvek kifejlődése azonban alaptétellé tette Angliában és mindenütt, ahol valódi parlamentarizmus létezik, hogy a korona uralkodik, de nem kormányoz; tanácsosait a korona választja ugyan, de a nemzet többségéből, amiben implicite benne van az is, hogy a korona tanácsosa nem lehet más, mint akit a többség képesnek tud arra, hogy politikai akaratát érvényre hozza. Ez a kettős bizalom egyensúlyának ama titka, amely a parlamenti tanok legújabb kibontakozásával az alkotmányos országokban helyes megnyilatkozásra jutott. Az utolsó félszázad alatt nem is volt rá sehol példa, hogy egy nagy többséggel rendelkező és a nemzet lelkesedése által támogatott kormányt, bármely valóban alkotmányos, államban a korona megbuktatott volna. Nálunk történik ez először, s mint érdekes esetre hivatkozni fog erre a parlamentarizmus története; ugyanez a történet azonban egyszersmind megleli a magyarázatot az érzelmi momentumban, abban a viszonyban, mely Ferenc József király és a magyar nemzet között fennáll. E momentum és viszony meggátolja, hogy Magyarország kiessék az igazán alkotmányos és parlamentáris államok sorából, s hogy kiszakadjunk abból a nagy nemzetközi eszmeközösségből, amelyben az alkotmányos népek a szabad angol nemzettel együtt élnek. Akik ellenben a jogra hivatkoznak s törvényeinkbe s parlamenti gyakorlatunkba be akarják csempészni a veszélyes tant, azok a magyar alkotmányt megcsonkítják, s a porosz és osztrák alkotmány színvonalára akarják letörpíteni. Egyszerre sértik a nemzet kegyeletét, rideg kötelesség-teljesítéssé devalválják azt, amit a korona iránt való lojalitásból önként tesz, és megtámadják ezzel közjogunkat. Szomorú lenne a jövő reánk nézve, ha az ő felfogásuk érvényesülne. Szerencsére azonban nem fog érvényesüln s a jelen válság hátteréül az érzelmi momentum marad meg, nem pedig a merev jog. Korona és nemzet kölcsönös szeretete s benső összeolvadása fog remélhetőleg kibontakozni e válságból s épségben marad jogunk és alkotmányunk, a király és nemzet közt való viszony s hatalmi érintkezés ez egyedül helyes elhatárolója. És igy tovább. Látják, milyen egyszerű ez! De mi a köd? Az, amikor egy számot kétszer megsokszorozunk magamagával, így ha kettőt sokszorozunk kettővel, aztán ismét kettővel, nyolc kerül ki. 8 tehát a 2 köbe. 3 X 3 X 3 X 27. Tehát 27 a 3 köbe. 4 X 4 X 4 X 64. E szerint 64 a 4 köbe. És így tovább. Amint látni méltóztatik, ez sokkal egyszerűbb a Wagner muzsikájánál. Valóságos Lulli vagy Rossini. Ez a tétel, mely a bolygók keringési idejét összeköti távolságukkal, azonnal érthetővé válik egy példa révén. Vegyük a Neptunt. Ez a bolygó harmincszor messzebb van a Naptól, mint mi. Ha ezt a 30-at kétszer megsokszorozzuk magamagával, 27,000 kerül ki. A Neptun 165 év alatt futja meg pályáját a Nap körül; ez keringési ideje. Ha ezt a számot megsokszorozzuk magamagával, ugyancsak 27,000-et kapunk. 165 négyzete egyenlő 30 köbével. (Kerek számokat használunk; a töredékekre nem vetünk ügyet.) A bolygók távolsága tehát összefügg keringési idejükkel. Hogy megtaláljuk a Neptun távolságát, elég megfigyelni keringésének idejét és azt mondani: 1. A Neptun keringési ideje 165 év. 2. A 165 négyzete 27,000. 3. A Neptun távolsága egyenlő azzal a számmal, melynek köbe 27,000 , vagyis 30-cal. Minthogy a Föld távolsága a Naptól 149 millió kilométer, a Neptun távolsága pedig 30-szor akkora : ez a távolság 4470 millió kilométer. Ez az egész. A világrendszer mozgását intéző e harmonikus törvények bizony sokkal kevésbbé bonyodalmasak, mint azok, amelyektől a roulette, a trente-et-quarante és a lófuttatások dolga függ ; tanulmányozásuk pedig nyugodalmasabb és nem oly veszedelmes. Ha mindenki bibelődnék egy kicsit — csak egy csöppet! — a tudománynyal, az elmék egyen- A válság. Budapest, december 31. A szabadelvű párt kebelében immár mindinkább tért hódít az a felfogás, hogy a válság megoldásában a korona akarata a döntés súlyával gróf Khuen- Héderváry Károlyt ruházta fel. A pártban magában ez a nézet, amely az utóbbi órákban csaknem meggyőződéssé sűrűsödött, bizonyos rezignált hangulattal találkozik. Az emberek kezdenek beletörődni abba, amit az adott viszonyok közt körülbelül elkerülhetetlennek kell tartaniuk. Ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy a horvát bánnak újabb megjelenése a politikai látóhatáron a szabadelvű pártban rokonszenves érzéseket gerjesztene. Annyi tagadhatatlan, hogy a grófnak a szabadelvű pártban most már akadnak nyílt pártfelei, akik leplezetlenül hirdetik, hogy a párt a király bizalmának letéteményesét nem utasíthatja vissza, legkevésbbé pedig akkor, amikor e férfiúnak kormányra jutása a közjogi alap híveinek egy egységes politikai szervezetet tömörülésével kecsegtet. Azok közt, akik e nézetet nemcsak vallják, de nyíltan propagálják is, első helyen fel kell említenünk gróf Andrássy Gyulát és Tivadart, akik a Khuen-Héderváry jelöltségét kivált azzal támogatják, hogy a 67-iki alapon álló parlamenti elemek összegyűjtése egy táborba ez államférfiúnak kiváló gondja lesz. A párt zöme azonban mindeddig nem mozdult ki tartózkodó állásából az új kombinációval szemben. Ezek az elemek nem hajlandók akadályokat gördíteni Khuen-Héderváry megbízása elé, mert nem akarnak semmit elkövetni, ami a korona lehangoltságát fokozhatná vagy tartóssá tehetné, de lelkük mélyében bizalmatlansággal fogadják azt, aki bár az egyházpolitikai programm alapján, de azzal, a szándékkal közeledik a párt felé, hogy oly elemeket vonjon be a párt kötelékébe, amelyektől a reformtörvények — hogy úgy mondjuk — jóhiszemű végrehajtása bajosan várható. A sajtó egy része gróf Khuen-Héderváryt a fúzió eszméje megtestesítésének nézi. A szabadelvű párt túlnyomó részében a fúziót egyszerűen képtelenségnek tartják. A fúzió két vagy három meglevő pártnak kölcsönös elvi engedmények után egy merőben új politikai pártszervezetté való egybeolvadását jelenti. Ezt a vegyi processzust a szabadelvű párt nagy része merőben lehetetlennek tekinti. A párt a maga elveiből nem engedhet s nem fog engedni egy betűnyit sem. Nem engedhet és nem fog engedn egyházpolitikai elveiből, mert erkölcstelen és abszurd dolog volna, ha egy diadalmas politika lerakná a fegyvert legyőzött ellenségei előtt. Nem engedhet és nem fog engedni közjogi elveiből sem, mert a dualizmus sértetlen fentartását a maga létcéljai legsúlya tökéletesebb lenne és hasznát látná az anyagi és az erkölcsi világ is. IV. De még nem beszéltünk a csillagokról. Itt ismét első módszerünk: a háromszögelés segít. Földünk 149 millió kilométer távolságban keringvén a Nap körül (ez a naptávolság az égi számítások alapegysége , pontos ismerete azért oly nagyfontosságú), a Föld hat hónapig mindig 298 millió kilométerre van pályája ama pontjaitól, melyeken fél évvel azelőtt járt. Ez a 298 millió kilométer hoszszú vonal szolgálhat hát alapjául a háromszögnek, melyet a földpálya két ellentett pontjáról valamely csillagig szerkesztünk. Most aztán egy álló évig gondosan meg kell figyelnünk a csillag abszolút helyzetét az égen és össze kell egyeztetni hathónapos időközökben följegyzett állásait. Ekkor azt tapasztaljuk, hogy a csillag látszólag kimozdul kissé a helyéből; ennek oka a perspektíva változása, mely a Földnek a Nap körül való keringéséből érthető. A helyből való látszólagos kimozdulás annál nagyobb, mennél közelebb van a csillag. Éppen olyan ez, mint mikor a vasúti vonat ablakából azt látjuk, hogy a fák, épületek, tárgyak ellenkező irányban tünedeznek el, mégpedig annál sebesebben, mennél közelebb esnek hozzánk. A csillagok azonban oly távol vannak, hogy látszólagos kimozdulásuk szinte észrevehetetlen és csak a legfinomabb eszközökkel ismerhető fel. Ezeknek a méréseknek megvolt az a haszna is, hogy új bizonyítékát adták a Föld Nap körül való keringésének. A csillagok oly messze vannak, hogy a perspektíva okozta a látszólagos mozgásuk körüléke csak igen ritkán éri el egy ivperc nagyságát. Mekkora egy ivperc? Akkora, mint egy tárgy, melyet átmérőjének 206,265-szöröséről nézünk, fontosabbikának vallja, amelyről a saját zászlajának elárulása nélkül lehetetlen lemondani. A fúzióról tehát szó sem lehet, mert mihelyt ilyen kísérletre kerülne a sor, a pártnak több mint száz tagja habozás nélkül átmenne az ellenzékre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy oly elemek, amelyek a 67-iki alap hívei, de eddig a többség kötelékén kívül állottak, ezentúl ne léphessenek be a szabadelvű pártba. Bevonulhatnak oda igenis, de begöngyölt zászlóval s mindennek künn hagyásával, ami őket akár egyházpolitikai tekintetben, akár közjogi kérdésekben a párttól távol tartotta. Gróf Csáky Albin a pártkörben ezt az álláspontot tegnap igen helyesen igy formulázta: A mi kapuink nyitva vannak, nem fogjuk azokat senki orra előtt becsapni. De aki hozzánk bejön, attól megkívánjuk, hogy mielőtt a küszöböt átlépné, vetkőzzék ki mindenből, ami ennek a pártnak politikai elveivel ellenkezik. Fúzió tehát csak az esetben volna lehetséges, ha az a kormány, amely erre a kísérletre vállalkozik, el volna arra készülve, hogy a kisebbségben marad s hogy ennélfogva a képviselőház feloszlatásának eszközéhez fog haladéktalanul nyúlni. De mivel ily kockázatos politikára ez idő szerint gondolni sem lehet, ennélfogva a fúzió ez idő szerint lehetetlen dolog. A közjogi alapon álló elemek tömörülésének tehát csak egyetlenegy módja marad fenn: a pártonkivülieknek és a nemzeti párt tagjainak feltétlen átlépése a szabadelvű párt kötelékeibe. Értesüléseink szerint gróf Szapáry Gyulában és elvtársaiban erre megvan a hajlandóság, s ha tárt karokkal nem is fogadnák őket a pártban, de a közjogi alap megszilárdulása kedvéért valahogy csak elviselnék visszatérésüket. Ám a nemzeti párt zöme s e zöm élén maga gróf Apponyi, bajosan fog ráállani erre az imputációra, amely végre is feladását feltételezi azoknak a közjogi aspirációknak, amelyeket eddig elég hangosan hirdettek. A nemzeti párt közjogi obligóinak legombolyítása nem olyan operáció, amelyet máról holnapra csakúgy rögtönözve el lehetne végezni. Az efféle feladatokhoz az ügyességen felül még idő is kell: idő arra, hogy megtalálják az alkalmas formulát a még tegnap vallott elveknek cserbenhagyására s hogy ezt a formulát a közvéleménynyel elfogadtassák. Gróf Apponyi s pártjának nagy része ennélfogva bajosan fog már most gróf Khuen-Héderváry karjaiba rohanni, — tekintve azt, hogy e karok a szabadelvű párt körében vannak kitárva. De arra igenis el lehetünk készülve, hogy a nemzeti párt vezére legközelebb, talán már holnap, elvbarátai újévi üdvözlésének fogadásakor jelezni fogja a szög elhajlást politikájának eddigi irányától. Ismételjük, hogy komoly körökben Egy méter átmérőjű kör, 206 kilométer távolságból. Vagyis puszta szemmel láthatatlan. Egy tized milliméter vastagságú hajszál 20 méternyiről. Csillagászati eszközökkel és több százszorosan nagyító messzelátókkal mindazáltal meg lehet figyelni a csillag mozgását, mely e parányi téren belül történik. Ez a szög, vagyis a földpálya fél átmérőjének látszólagos nagysága egy csillagtól nézve, ama csillag parallaxisa. A csillagok távolságát alig ötven éve, hogy sikerült meghatározni és számos eredmény még mindig kétséges. Csak a legújabb számításokban lehet teljesen megbízni. Legjobban ismerjük egy legközelebb eső csillag távolságát. Ez a csillag a déli Centaurus csillagzathoz tartozik és a mi világtájunkon nem látható. A mérések megegyeznek abban, hogy parallaxisa egy ívperc háromnegyed része: 0, 75. E parallaxisból az derül ki, hogy a csillag messzesége vagy 275,000-szer nagyobb a Föld és Nap távolságánál, azaz mintegy 40 billió kilométerre esik tőlünk. A Nap távolságáról szólva mondottuk, hogy óránként, 60 kilométer sebességgel haladó vonatnak 149 millió percre vagyis 283 évre lenne szüksége, hogy eljusson a Napba. Ugyanez a vonat szakadatlanul menve, 75 millió év alatt érne el a legközelebb csillagig, a Centaurus alfájáig. Pedig ez a mi szomszéd csillagunk. A többiek mind sokkal messzebb vannak. A másodpercenkint 300,000 kilométert röppenő fény ötödfél év alatt érkezik tőle hozzánk. Vannak csillagok, melyek fénye ötven, száz, ezer évig van útban, míg ide jut. Sőt vannak olyan csillagok, melyek fénye még mindig nem érkezett a Földig. És vannak olyanok is, melyeket még látunk bár immár rég kihunytak.