Pesti Napló, 1895. február (46. évfolyam, 32-58. szám)
1895-02-13 / 43. szám
Negyvenhatodik évfolyam. « reggeli is esti Mintás egy fia, egyszerre küldte Biudapesten és a vidéken: Egész évre_... 14 frt — kr. Félévre 7 „ — „ Negyedévre------8 „ 50 „ Egy hónapra — 1 „ 20 „ Egy szám ára Budapesten: 4kr. 3 „ Reggeli kiadás__ „ Esti kiadás______ Szerkesztőség: ft. franciak tara 3. 41» kamnétfiit. KAPLÓ ESTI KIADAS. Kiadóhivatal: #„ farauiek tara 4. az.. I. odataL 43. sz. Budapest, szerda, február 13. 1895. rvggel! és esti kiadás kMh külön názioz vagy postán küldi® lludapesten és a fldésen: Egész évre — — 18 frt *— kiw Félévre 9 « — 19 Negyedévre------ 4 „ 50 „ Egy hónapra — 1 „ 60 „ Egy szám ára a vidéke®. Reggeli kiadás — 5 ke« Esti kiadás.. . - ORSZÁGGYŰLÉS, Budapest, február 13. A főrendiház ülése. A képviselőház szünetet szavazott meg magának, s ma a változatosság kedvéért a főrendek tanácskoztak országos dolgok fölött. Voltak pedig ezek az országos dolgok: az erdélyrészi úrbéri dézsmaváltság, az indemniti és az újoncmegajánlás. Mielőtt azonban a tanácskozás megkezdődhetett volna, egy csomó bejelentésen és mentelmi ügyen kellett átesni. A bejelentések során a főrendek tudomásul vették, hogy Szilágyi Dezső a képviselőház elnöke, gróf Festetich Tasziló, gróf Andrássy Aladár és báró Orczy Béla zászlós urak, Ivánka Imre, Döry Dénes és Latinovics János pedig a főrendiház tagjaivá lettek. A mentelmi ügyek között gróf Károlyi Tibor, gróf Dessewffy Aurél, gróf Wenckheim Dénes és gróf Almássy Tasziló voltak érdekelve. Mind a négy főntra nézve a bizottság javaslata értelmében határoztak a főrendek s ehhez képest gróf Almássy Tasziló mentelmi jogát felfüggesztették, a vadásztilalom megsértésével vádolt Károlyi Tibort, Dessewffy Aurélt és Wenckheim Dénest azonban, bár gróf Keglevich István itt is a felfüggesztés mellett kardoskodott, a főrendek nem adták ki, különösen miután Karap Ferenc is a kiadás ellen nyilatkozott. Majd Szlávy József elnök emlékezett meg báró Derliczy Félix haláláról, a következő szavakkal: Méltóságos főrendek! Gyászhirt kell bejelentenem, méltóságos Gerliczy Félix úr halálát. Báró Gerliczy Félix, míg hosszantartó súlyos betegsége nem akadályozta, élénk részt vett a közügyekben. Vendégszerető háza Nagyváradon gyűlhelye volt a bihari és a haza különböző vidékeiről ott megforduló és a haza közügyeivel foglalkozó férfiaknak. Központja volt Biharvármegye társadalmi életének. Az országgyűléseken ismételve részt vett. Számos tisztelői és barátai a gyászoló családon kivid bánattal és fájdalommal értesültek haláláról. Nem kételkedem, hogy a méltóságos főrendek osztoznak ezen nézetben és úgy hiszem, hogy közakarattal találkozom, ha azon indítványt teszem, hogy halála feletti sajnálatunknak és fájdalmunknak jegyzőkönyvben kifejezés adassék. (Helyeslés) és hogy méltóztatnak engem felhatalmazni, miszerint a főrendiház nevében a gyászoló családhoz részvétiratot intézzek. Ha méltóztatnak indítványomat elfogadni, a főrendiháznak báró Gerliczy Félix halála felett érzett bánata és részvéte a naplóban fog kifejezést nyerni és én kötelességemnek fogom tartani, a főrendiház nevében a gyászoló családhoz részvétiratot intézni. Minden vita nélkül fogadták el ezután az erdélyrészi dézsmakárpótlásnál visszatartott összegek visszafizetéséről szóló törvényjavaslatot s aztán belefogtak az indemniti tárgyalásába. Ennél gróf Zichy Nándornak mondani valója volt és kijelentette, hogy a minap még várakozással nézett a pacifikáció jelszavával beköszöntött uj kormány elé és el volt határozva, hogy a pacifikáció útjába akadályokat nem gördít. Ma azonban a helyzet megváltozott. Ma már nincs bizodalma a kormány békéltető szándékának őszinteségében, mert a különböző kormánynyilatkozatokból fájdalommal kellett meggyőződnie, hogy a kormány nem akarja a katolikus egyházra sérelmes törvényeket visszavonni vagy revízió alá venni, hanem ellenkezőleg a legérdesebb formában akarja azokat keresztül erőszakolni. Fokozza a bizalmatlanságot a kormánynak a választásoknál gyakorolt erőszakos beavatkozása. Nagyon meg fogja az magát beszélni, ha a népet megakadályozzák szabad választási jogának gyakorlásában. Mert látván, hogy kétségtelen többsége dacára a kormány erőszakossága nem engedi diadalmaskodni, a nép nem fog bízni törvényességben és jogokban. Gróf Zichy Nándor ezek után kijelentette, hogy az indemnity ugyan most is megszavazza, de a kormány iránt bizalma nincsen. Erre a beszédre báró Bánffy Dezső miniszterelnök általános élénk helyeslés közben így válaszolt: Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek ! Midőn a kormány legelső alkalommal alakulása után itt a méltóságos főrendek előtt megjelent, elmondotta a maga programját és elsősorban az egyházpolitikai kérdésekre vonatkozólag. És bármilyen nagy súlyt fektet is a kormány, hogy általában bírja a bizalmat, már akkor nem remélte, nem is remélhette, hogy azok részéről, akik kezdettől fogva az egyházpolitikai kérdésekben az ellenzéki állásponton voltak itt a méltóságos főrendek között, a bizalmat megnyerni fogja; és azon bizalom, amelyet a nagyméltóságú gróf Zichy Nándor itt jelzett, vagy részben előlegezett, talán nem úgy volt értve és nem is úgy ígértetett, mint a kilátásba helyezett bizalom biztosítása, mert mi már akkor megmondtuk, hogy a három már törvénynyé vált egyházpolitikai javaslatot végre kívánjuk hajtani úgy, amint az meghozva lett, és végre kívánjuk hajtani azon időben, amely időben jelezve van magában a törvényben. Tehát e tekintetben nem nyújthatunk reményt arra, hogy azokat akár visszavonjuk, akár módosítjuk. Kilátásba helyeztük azt és ezt fentartjuk ma is, hogy a végrehajtásnál igyekezni fogunk a felekezetek érzelmeit és érdekeit nem sérteni (Helyeslés balfelől), és ezáltal lehetővé tenni, hogy a kedélyek lecsillapuljanak. És elmondottuk ugyanakkor, méltóságos főrendek, hogy a még tárgyalás alatt levő két törvényjavaslat elveinek integritását fentartjuk Ezt mondjuk most is, és azon kijelentések, melyek időközben a képviselőházban is elhangzottak, ezen nem változtattak semmit. Állunk ma is ezen az állásponton, (Helyeslés balfelől.) ami azonban nem zárja ki azt is, hogy esetleg oly módosítások, amelyek a méltóságos főrendek által hozva lesznek ezen törvény keretében és amennyiben az elvek integritását nem sértik, a kormány által el ne fogadtatnának. Ez az, méltóságos főrendek, ami egyházpolitikai programunkra nézve ma is fennáll, és amelyhez ragaszkodnunk kell. (Helyeslés balfelől), mert ez alakulásunk kiindulási pontját képezi. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Méltóságos főrendek! A törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, és amely tárgyalás alatt van, egy kényszerhelyzet következménye. A kabinet januárban alakulván, indemnitit kapott, amelylyel két hónapig volt jogosítva élni. A képviselőház még folyton tárgyalja a költségvetést és ebből természetszerűleg következik, hogy egy esész törvényjavaslattal a költségvetést illetőleg a méltóságos főrendek elé nem jöhetett. Tehát egyszerűen csakis az államháztartás zavartalan vitelének érdekében kérem ezen törvényjavaslat, illetőleg kérem még két hónapra az érvényben lévő törvényjavaslat meghosszabbítását. (Helyeslés balfelől.) Azt gondolom, méltóságos főrendek, ez szorosan véve bizalmi kérdéssé nem is teendő. Az államháztartás biztossága, rendje kívánja, hogy zavartalanul lehessen az államot megillető bevételeket bevenni. És éppen ezért, méltóságos főrendek, igen kérem, méltóztassanak ezen törvényjavaslatot elfogadni. Azokra vonatkozólag, amiket a nagyméltóságú gróf úr a választásokra nézve elmondott, igen röviden kívánok felelni és csak annyit, hogy a kormány nem érzi magát e tekintetben vádolhatónak, mert nem a kormány és közegei részéről indíttatott meg azon társadalmi, azon osztály-, vallásharc, nem a kormány részéről és a kormány érdekében működők részéről vitetett a kérdés az oltár elé, a szószékre, és azt hiszem, ha ezen kérdés komoly következményeket fog maga után vonni, a felelősség éppen mm a kabinetet, nem a kormányt fogja terhelni. Azt gondolom, elég, ha most csak ezen kijelentésre szorítkozom, és kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés a baloldalon.) Gróf Esterházy Miklós Móric most tért vissza a kormány programmjára és most jelentette ki, hogy a hatvanhetes alap ápolását ő is helyesli. Ki is fejtette, hogy mért kell ehhez az alaphoz ragaszkodni s eközben a kiegyezési törvényt folytonosan törvényjavaslatnak mondotta. De sokkal tovább és sokkal kimerítőbben szólott a kormányprogramm második részéről, az egyházpolitikai reformokhoz való ragaszkodásról. Mert ez a ragaszkodás neki is éppen úgy fáj, mint gróf Zichy Nándornak. És kijelentette, hogy a katolikusok nem szeszélyből, hanem mély vallásos meggyőződésből harcolnak a sérelmes javaslatok ellen és éppen azért alig hihető, hogy a kormánynak sikerüljön a reformok olyan formában való életbeléptetése, amely a felekezetek érzelmeit ne sértené. Ez a kormány, amely gyengébb a réginél, ne is vállalkozzék olyan feladatra, amelybe az is belebukott. Ebben a kormányban, amely a szabadelvű radikális táborból került ki, bizodalma nincs és nem is lehet — végezte a haragos gróf — de gyakorlati okokból az indemnitit ő is megszavazza. Több felszólalás nem volt s a főrendek az indemnitit, aztán pedig vita nélkül az ujoncjutalékról szóló javaslatot is elfogadták, s miután még a jegyzőkönyvet hitelesítették, az ülés be is végződött. Négy oldal: BELFÖLD. A bukaresti osztrák-magyar követ rekriminációi. A bukaresti osztrák-magyar követnek, a román külügyminiszternél a román kulturligát illetőleg e napok-ban történt rekriminációiról újságoltak sok mindent. Mint a Pester Korrespondenz-nek megbízható helyről jelenti, mit sem tudnak ilyen felszólamlásokról, megyék és városok. (Heves vármegye a 28-ik paragrafus ellen.) Heves vármegye törvényhatósági bizottsága, január 22-én tartott közgyűlésén, mint azt már megírtuk, elhatározta, hogy a képviselőházhoz kérvényt intéz a véderőtörvény 25-ik szakaszának megváltoztatása, illetőleg az önkéntesek második szolgálati évének feltétlen eltörlése iránt. A felirat, amelyet Heves vármegye pártolás és csatlakozás végett az ország összes törvényhatóságainak megküld, egész terjedelmében következőképp hangzik: Mélyen tisztelt képviselőház! A véderőről szóló 1889-ik évi VI. törvénycikk 25. §-ában az egyévi önkéntesi szolgálat akként állapíttatott meg, hogy azon ifjak, akik az egy év leteltével a tiszti vizsgának meg nem felelnek, kötelesek még egy évet szolgálni, amidőn a vizsgára újból jelentkezhetnek. A törvény ezen rendelkezésének alapjául azon körülmény szolgált, hogy a közös hadsereg, valamint a honvédség tartalékos tisztjeinek száma a szükségletet nem fedezvén, mintegy kényszereszköznek tekintetett az egyévi önkéntesek szolgálati kötelezettségüknek egy évvel történt meghosszabbítása. Ez idő szerint a közös hadsereg és honvédség tartalékos tiszteinek száma betöltve van, ami abból világlik ki, hogy a tiszti rangot nem nyerik el, sőt a törvény világos rendelkezése ellenére a vizsgázott ifjak közül sokan még hadapródokká sem léptethetnek elő, hanem csokis altisztekké neveztetnek ki. Ezen körülmény nyilvánvalóvá teszi azt, hogy az idézett szakasz ma már indokolatlan. Tekintve, hogy ezen szolgálat miatt az ifjak polgári kiképeztetésük körül két-, esetleg másfélévi időt veszíteni kénytelenek, anélkül hogy az állam érdeke ezt szükségképp követelné, kívánatossá teszik ezen szakasz megváltoztatását. Ezek alapján Heves vármegye közönsége a mai napon tartott közgyűléséből azon tiszteletteljes kérelemmel járul a mélyen tisztelt képviselőház elébe, hogy a véderőről szóló 25. §. ide vonatkozó részét törvényhozási úton akként megváltoztatni méltóztassék, hogy az egy évi önkéntesi szolgálat még egy következő évi szolgálattal a tiszti vizsga sikertelen letétele miatt se hosszabbíttassék meg. Kelt Heves vármegye törvényhatósági bizottsága részéről Egerben 1895. évi január 22-én és folytatva tartott rendes évnegyedes közgyűléséből. Heves vármegye közönsége nevében Zalár József alispán. (A püspökladányi járásbíróság áthelyezése.) Hajdú vármegye területén a nádudvari főszolgabírói hivatallal együtt, mint levelezőnk táviratozza, a püspökladányi járásbíróság is Hajdú-Szoboszlóra, a járás adóhivatalának székhelyére fog áthelyeztetni. Az ügy, amely a három város között hosszú versengésre szolgáltatott okot, ezzel Hajdú- Szoboszló javára dőlt el. KÜLÖNFÉLÉK. Budapest, február 13. — A király bécsi házai. A királyi család-birtokok igazgatósága, mint tudósítónk Bécsből jelenti, újabban a fogadalmi templom mellett levő Carelli-udvart vette meg, még pedig 450.000 forinton. — A miniszter köszönete. A vallás és közoktatásügyi miniszter Podolin város közönségének áldozatkészségéért, amelylyel az ottani katolikus algimnáziumban 400 forint értékű beruházást tett, elismerő köszönetét nyilvánította. A Menza Akadémika Kolozsvárott. A kolozsvári egyetemi ifjúság nemrégiben mozgalmat indított Brenner Miklós egyetemközi elnök kezdeményezésére Menza Akadémika alapítására. A tervet Erdély közönsége és a sajtó lelkesen fogadta s a százas nagy bizottság buzgóságát két hónap alatt fényes siker jutalmazta, amennyiben háromezer forint gyűlt már össze. Alapító tagok: Vaszary Kolozs, dr. Meltzl Hugó, Haller Rezső, Haller Rezsőné, Lönhart Ferenc, Hegedűs Sándor száz-száz, Széki Miklós, gróf Kéldy Ákos, Szász Domokos, Császka György, Schlauch Lőrinc, Biasini Domokos, Brankovics György, Szabó János, Szatmár városa ötven-ötven forinttal. — Eljegyzés: Hubner Géza huszárhadnagy eljegyezte dr. Rászel Aurél tanár Alice leányát.