Pesti Napló, 1895. március (46. évfolyam, 59-88. szám)
1895-03-22 / 80. szám
6v. szám. Budapest, péntek sége és a függetlenségi és 48-as polgárok a Báthory-kávéház előtt. A vidéki küldöttségek a takarékpénztár előtt, esetleg a Baross-utca elején. Az asztaltársaságok a Szentkirályi-utcában s a Múzeum-utca külső részén. A kereskedelmi iskolák tanulói a Magyar utcában, a tanítóképzők növendékei a Kecskeméti utca elején. A középiskolai tanulóifjúság az Egyetem téren sorakozik. Az egyetemi ifjúságnak a rend fentartásában részt nem vevő a része „Hunnia“ kávédéház előtt, s a Királyi Pál utcában gyülekeznek. A testületileg jövő egyesületek a Soroksári utca elején, s aKálvin tér Vámház előtti részében gyülekeznek. A magánosan jövő polgárok gyülekező helye a szökőkút környéke és a rondó. A menet. A menetet a temetőbeli rendezők, tűzoltók és egyéb intézők nyitják meg, akik azonban a Rókusnál elválnak a menettől és a Népszínház utcán át mennél a temetőbe. Ezek után jönnek a fáklyások, majd az elnökségi képviselők csoportja, a nők, a vidéki küldöttségek, a gimnáziumi ifjúság, az egyesületekhez nem tartozó polgárság, az egyetemi ifjúság, az egyesületek. A tizenkét gyülekező csoport a menetben negyvennyolc csoportra oszlik. A szabad közlekedés érdekében e csoportok egymástól kellő távolságban haladnak, s a csoportokon belül is az egyes testületek egymástól bizonyos távolságban haladnak. E távolság megtartására a csoportok élén haladó főrendezők ügyelnek, mig a menet rendjének fentartására s a lóvasúti közlekedés szabadságára a menet oldalán haladó rendezők ügyelnek. A menet megindításáról s kifejlesztéséről a Múzeum utca és Báthory-kávéház közti rendezői kordon gondoskodik. A temetőben. A kerepesi-uti temető déli tizenkét órától akképp lesz elzárva, hogy oda a gyászmeneten kívül csak azok mehessenek, akiknek temetési dolguk van. A temető kapuit az asztaltársaságok kiküldöttjeiből álló rendezőség már déltől kezdve őrzi. A Kossuth-sír körül az önkéntes tűzoltók állnak sorfalat. A temető II. kapujától a Kossuth-sirig s onnan a III. kapuig a külön e célra összeállított rendezőség képez kordont s a menet e kordonok közt halad a temetőben meg nem állva, megkerüli a Kossuth-sirt, s a III. kapun távozik. Az egyes testületek koszorúikat a sírra vagy egyáltalában beszéd nélkül, vagy csak rövid néhány szavas beszéd kíséretében teszik le. A beszélni óhajtók felbérelnek, hogy ebbeli szándékukat okvetetlenül jelentsék be a rendező-bizottsági irodában. A fáklyások a simán állást foglalnak, kivülök a Kossuth-családon kívül, a hírlapírók kivételével, senki meg nem állhat. A temetői rendező-kordonnak s a menettel jövő rendezőknek feladata gondoskodni arról, hogy a temetőben a menetből senki ki ne váljon. Ennek biztosítása végett a II. számú kapunál levő főrendezőség a menetnek bevonulását időközünkint a szükséghez képest feltartóztathatja. A temető I. kapuja a gyászünnep alatt csak temetések számára áll nyitva. A szétoszlás. A menet a III. kapun kijövet nem oszlik szét, hanem a Köztemető-utat átszelő erős rendezői kordon között a Baross utcán át halad a Kálvária-térre. A szétosztás a Kálvária-térről történik. Hogy a menet népe a temető felé ne tóduljon vissza, a Kálvária-térnél az egyesített zenekarok játszanak. A rendezőség mindaddig nem oszlik szét, amíg a Kálvária-tér egészen ki nem ürül. A menet kivonultával a fáklyások a Teleky-téren oltják el fáklyáikat. A VI. kerületi községi középkereskedelmi iskola növendékei az évforduló alkalmából testületileg vonultak ki Kossuth Lajos sírjához, hol Gombos Árpád egy alkalmi ódáját szavalta el, Báli Árpád pedig alkalmi beszédet mondott. Az ünnep után a növendékek hazafias dalok éneklésével vonultak el. Főváros. * Miniszteri tisztviselők telepe. Negyvenöt miniszteri tisztviselő engedély kapott Wekerle Sándor volt pénzügyminisztertől, hogy az óbudai jószágigazgatóság illetményföldjén, amely az akvinkumi romoktól nem messze, Békás-Megyer közelében van, maguknak családi házakat építtethessenek. Wekerle Sándor jóvoltából mindegyik folyamodó ötszáz négyszögöl területet kapott, amely nem került többe 134 forintnál. Az új telkesgazdák azonnal házépítő szövetkezetté alakultak és kimondották, hogy a házakat két éven belül felépítik. Érdekes a Wekerle Sándor által kikötött feltételek közt, hogy a jóformán ajándékozott telkeken más, mint állami tisztviselő, nem építtethet, és hogy az első tulajdonos nem adhat túl telken addig, amíg legalább kétszobás házat nem építtetett. Az uj tisztviselő-telep egészséges hegyvidéken van, a szentendrei vasút mentén. * A köztisztaság rendezése. A köztisztaság kezelése dolgában a belügyminiszter 102.368. Ill/a. 1894 szám alatt a következő leiratot intézte a főváros közönségéhez , A fő- és székváros közönségének Budapesten. Értesülésem szerint a székes főváros köztisztaságának kezelése körül többrendbeli szabálytalanság fordul elő. Nevezetesen arról szereztem tudomást, hogy azon kocsik, melyeket a szemétfuvarozási vállalkozók a szemétnek a Rákoson levő vasúti rakodóhoz leendő kifuvarozására használnak, nem felelnek meg azon feltételeknek, melyeket a székesfőváros közönsége a vállalkozókkal közölt árlejtési feltételeknek szerződés erejére emelt pontjaiban ez irányban megszabott. Azon panasz alaposságáról is volt alkalmam továbbá meggyőződni, mely a szemétkifuvarozás körül ISAJPL.Ö,____________ a vállalkozók által a csont- és rongyával való házalás tekintetében a cselédek, házalók által széltében-hosszában űzetik. Ezen panaszok megszüntetésére irányított rendelkezéseimet a fő- és székváros közönsége a hason szám alatt kelt rendeletemben veszi kézhez. Hogy azonban ezen utasításaimnak az általam megkívánt foganatja meglegyen, felhívom a fő- és székváros közönségét, hogy azok foganatosításának hatályosabb eszközlése céljából a kerületi elüljárókat utasítsa, miszerint kerületük területére egy oly közeget jelöljenek ki, aki hivatva lesz a vállalkozók eljárását az egész kerületben egységesen és személyes felelősség terhe alatt ellenőrizni. Ezen intézkedés azért szükséges, hogy a felmerülendő panaszok esetén egy egyénileg meghatározott közeg legyen felelősségre vonható. Megjegyzem már ez alkalommal, hogy igazolt újabb panaszok ismételt előfordulása esetében ez a közeg állásától azonnal felfüggesztendő s felelősségre vonandó. Mivel pedig a csont- és rongygyal való házalás tilalmának megnyugtató eredménynyel való foganatosítása szemben azon körülménynyel, hogy a szegény során cselédek és egyéb alkalmazottaknak azok eladásából és forgalomba hozásából habár elenyésző csekély — de mégis némi anyagi haszna van, lehet, hogy nagy nehézségekbe fog ütközni, felhívom a fő- és székváros közönségét arra is, hogy ezen kérdést tanulmány tárgyává tevén, hozza tudomásomra azon módozatokat, amelyeknek ezen kérdésben alkalmazása a közegészségügyi szempontokat teljesen kielégíti, tegye megfontolás tárgyává, hogy nem volna-e célszerű például a csont és rongygyal való házalást kerületenként egy-egy olyan vállalkozónak bérbeadni, akinek a nevezetanyagokkal való elbánása hatósági ellenőrzés alá vonandó volna és nem volna-e helyénvaló ez esetben a lakosságot arra kötelezni, hogy az ilynemű anyagokat szabott ár mellett naponta ezen vállalkozónak adja? Egyáltalában jelentse fel hozzám azon módozatokat, melyekkel ezen kérdés megoldását a fennálló intézkedéseknél még megfelelőbb módon eszközölhetőnek véli. E részbeni megállapodása eredményéről annak idején részletes jelentését, az ellenőrző közegek feljelentését pedig nyolc nap alatt elvárom. Budapesten, 1895. március 2-án. Bérezel, s. k. Szinnáz. és zene. Nemzeti Színház. Musset Alfréd szellemes vígjátékát, a Ne fogadj föl soha semmit (On ne badine pas avec Tamour) elevenítették ma föl a nemzeti színpadon, részben új szereposztással. A közönség ma is jól mulatott és sokszor nevetett a darab kitűnő ötletein, a helyzetek komikumán, de azt az elragadtatást nem érezte, amit ezelőtt tizenöt évvel, amikor Alfréd szerepét Halmi játszotta és Cecile kisasszonyt Márkus Emilia ruházta föl az ifjúság és szépség költői bájával. Dezső kitűnően adja a jólelkű, kedves fiatalembereket, a gigerlibe oltott naturburschokat, de Alfréd szerepéhez nincs elég temperamentuma, nincs elég sugárzó kedélye. Ez egy rakoncátlan, bátor, szellemes fiatal úr, aki Lovelacet választja mintaképéül csábító, brilliáns tulajdonságainál fogva, aki fényes pályát futott meg a nőcsábítás terén, és aki végül elragadtatva, meghatva kapitulál egy kis leány ártatlansága előtt, mert a fiatalember alapjában véve nemes lelkű és becsületes. Ez a szerep sok vonásból, sok színből van összetéve és Dezső ezeket a különféle árnyalatokat még nem tudja elég hatással összeolvasztani. A harmadik felvonás szenzációs jelenetében éppen emiatt a döntő átmenet nem domborodott ki ellenállhatatlan erővel. Itt nagy meghatottságra, bensőségre, poétikus lendületre van szükség. Halmi ezzel a jelenettel percekig tartó tapsra ragadta a közönséget. A szerep bonvivant részeit annál kitünőbben játszotta s kedvessége és természetessége teljes dicséretet érdemel. Tolnainé Cecil naiv hangját jól eltalálta és ott, ahol ez a naivitás erős próbára van téve, ahol nemcsak Alfrédet, hanem a közönséget is meg kell győzni arról, hogy ez a naivitás nem csinált, nem betanult, ott illúziót tudott kelteni bennünk. A régi szereplők közül Vizváry (Van Buck) és Újházi az abbé maradt meg, oszlopául a mai előadásnak is. Újházit még a rekedtség sem gátolta abban, hogy kitűnő legyen. De a rákövetkező darab: Gringoire, e rekedtség miatt mégis elmaradt és helyette A fal tövében című egyfelvonásos francia vígjáték került szinte Dezsővel és Palotay Piroskával. * Hubay Jenő hangversenye. Hubay Jenő e hónap 26-ikán rendezi első hangversenyét. A hangverseny műsora a következő lesz. 1. Saint Saëns hegedűverseny egy részben (első előadás). 2. Bach Sebestyén „Chaconne“ szóló hegedűre. 3. Vieuxtemps. a) Reverie, b) Alkonyatkor, c) A fonóban Hubay „Alföldi hangulatok“ ciklusából. (Op. 44.) 4. Hubay: Tendre aven és 2-ik számú mazurka. Közben Várady Margit a következő dalokat énekli: Mattei ,,Nocturno", Franz „Im Herbst“, Gounod „Die Strassen die ich gehe", Ábrányi „Elmerült már élethajóm“, Tarnay „Meg szeretnék halni“, Hubay „Rózsabokor domb oldalán." * Dalestély. Fényesen sikerült dalestélyt rendezett ma este a Vigadó éttermeiben a Budai Dalárda. Ott volt Budának egész disztingvált közönsége, de a főváros balparti részének zenekedvelői közül is sokan megjelentek. Az országos hírű dalos-egyesület Bellovics Imre karnagy kitűnő vezetése alatt igen érdekes s jórészt magyar szellemű karokból s énekdarabokból álló műsort állított össze, amelynek minden száma zajos tetszésben részesült. A dalestély Fortuner E. lendületes magyar karával kezdődött, utána Sigmund S. tanár játszott Wienyovszkytól s Hubaytól hegedűdarabokat, s főleg ez utóbbinak egyik csárdajelenetével aratott zajos tapsokat szép teknikája s kifejező előadásával. — Bellovics Imre legifjabb férfikara (Régi dal, régi dicsőségről) osztatlan tetszésben részesült s méltán is, mert úgy koncepció, mint kidolgozás s szellemi tartalom tekintetében a magyar férfikar-irodalom legszebb s leghatásosabb termékei közt foglalhat helyet. A közönség zajos ovációkban részesítette a jeles karnagyot. Schumann Szerelmi daljátéka-\16\ Bellovics zongorakisérete mellett Bothauser Gizella, Várady Margit és Novák Dezső énekelték a szólókat igen szépen iskolázott hangon s kifejező értelmezéssel. Nagy hatást keltett Goldmark Tavasé csábja című gyönyörű s lendületes férfikara, mely után Várady Margit magánénekével ragadta kitörő tapsokra a közönséget. Brahmstól, Ábrányitól és Tarnaytól énekelt dalokat, ritka szép terjedelmű, szimpatikus, mély mezzoszoprán hangon átérzett, meleg előadással. A közönség zajos ovációkban részesítette idősb Ábrányi Kornélt is, aki szintén ott volt az estélyen. Mendelssohn és Schweida férfikarai zárták be a kitűnően sikerült dalestélyt, mely aztán táncestélyben nyerte folytatását. * Rossi Budapesten. Rossi Ernesto, a világhírű olasz tragikus, e hónap 30-ikán hat estére terjedő vendégjátékot kezd meg a Fehl-féle Városligeti Színkörben. Először IX-ik Lajos cimű tragédiában, azután Otellóban és Hamletben lép fel. A világhírű művész — mint bennünket értesítenek — tőlünk egyenest Orosasrszágba Moszkvába, Szent-Pétervárra megy s a skandináv fővároson át meglátogatja Közép-Európa többi nagyobb városát s végre Amerikába megy, ahonnét visszatérve, végképp megválik a színpadtól. Hangverseny. A Zenekedvelők Egyesülete e hónap 28-án, szombaton, hangversenyt rendez a Vigadó nagytermében. A hangversenynek kiváló érdekessége lesz Romínert Mártának, a híres zongoraművésznőnek játéka. A művésznő Bach, Schumann, Liszt és Chopin műveit játsza. Az a capella-karok Stocher Istvánnak szép dalát fogják előadni. A hangversenyt Bellovics Imre karnagy igazgatja, jótékonycélú előadás. Említettük, hogy e hónap 25-ikén a Színészek Menedékháza javára előadás lesz a Várszínházban, amelyen a Csizmadia, mint kísértet című régi jó népszínmű kerül színre. A szereposztás a következő lesz: Szigeti Imre (Sas István), Györgyné (Orzse), Tolnainé (Zsuzsi), Zilahy Gyula (Miska), Gyenes (Alpári), Ivánfi (Karádi). A kisebb szerepeket Sántha, Fenyvessy és Lányiné játszák. Az előadásnak különös érdeket kölcsönöz, hogy a zenét Rács Laci, Rácz Pali 36-ik fia s zenekara szolgáltatja. Az egyesület felkéri a bérlőket, hogy helyeik iránt szombaton déli 1 óráig intézkedjenek. Pálmai Ilka a színpadon. Pálmai Ilka, a hosszú szünet után, mióta gróf Kinsky felesége, ma lépett fel először a Theater an der Wien-ben Weinberger és Wittmann Die Karlsschüler című operettjében. Fogadására, mint Bécsből jelentik, nagy közönség gyűlt össze, s hosszú és zajos tapssal üdvözölték, amikor a színpadra lépett. Vendégszereplés. Németh József, a Népszínház kitűnő komikusa, március 23-án és 24-én két legjobb szerepében lép föl a szegedi színházban. Először a Mikádóban Kokét, másnap az Ingyenélőkben Boros Jánost fogja játszani.* A tékozló fiú. A F. M. K. E. javára e hónap 30-án a Vigadóban előadandó Tékozló fiú a következő szereposztással kerül színre: Az öreg Pierrot Horváth Vince, a felesége M. Csatár Zsófi, a fiuk F. Hegyi Aranka, Phrynette Csongori Mariska, a báró Németh József, a szolga Hortobágyi. ismb. március 22. Tudomány, irodalom. (*) Földet a szocialistáknak, Jövőt a magyar iparnak. Ezen a címen kaptunk egy füzetet ma Kecskemétről. Somogyi János ottani szerkesztő írta s azokat a módozatokat tárgyalja, amelyekkel a földműves szocialistákon segíteni lehetne és biztosíthatnék a magyar ipar jövőjét. A füzet szerzője szintén iparos, kecskeméti asztalosmester s csak későbben, nehéz betegség következtében nyúlt a tollhoz, hogy azzal keresse meg kenyerét. Szerkesztői működésében is élénk figyelemmel kísérte az ipari viszonyokat. Már előszavában kijelenti, hogy az összes társadalmi bajokért a társadalom nagyravágyását teszi felelőssé, mert minden inkább akar lenni a mai ember, mint iparos s minden baj kútfeje az, hogy kevés az iparos és éppen ott nincs, ahol szükség volna reá. Amit a vidéki iparról mond a fővárosival szemben, s a fővárosiról a külföldi termékekkel szemben, azok általánosan ismert dolgok. Szerinte a magyar ipar azért nem fejlődhetik sem a fővárosban, sem a vidéken, mert a tőke nem törődik vele. A pénz hever nagy summákban, s az ipar tőke nélkül dolgozik. Magyarország pénzével, földjével és nyersterményeivel százannyi ipart bírna el, mint amennyivel rendelkezik. Ha a tőkét belevinnék az iparba, nem lenne sztrájk és munkászendülés. A címmel ellentétben keveset foglalkozik a földmunkásokkal, csupán füzete utolsó fejezetében említi meg, hogy földet kell nekik adni a megmunkálásra és hogy helyzetüket az iparoséval kapcsolatban kell megjavítani, mert ha fejlettebb lesz az ipar, nagyobb kereslet lesz a földmunkásban is. A füzetet a szerzőnél lehet megrendelni, ára 50 fillér. (*) Az Antropológiai Intézetből. Az Antropológiai Intézet helyiségei, amelyek az egyetem természettudományi épületének negyedik emeletén vannak, már régóta igen szükeknek bizonyultak. A gazdag muzeum apró kis szobákba van szorítva s nagyrésze a preparátumoknak raktáron van. Ezen a bajon akar segíteni dr. Török Aurél egyetemi tanár, az Antropológiai Intézet, igazgatója s ez ügyben már lépéseket is tett az egyetem tanácsánál, amely most foglalkozik az ügygyel s határozatát felterjeszti a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. 9