Pesti Napló, 1895. március (46. évfolyam, 59-88. szám)

1895-03-22 / 80. szám

6v. szám. Budapest, péntek­ sége és a függetlenségi és 48-as polgárok a Báthory-kávé­­ház előtt. A vidéki küldöttségek a takarékpénztár előtt, eset­leg a Baross-utca elején. Az asztaltársaságok a Szentkirályi-utcában s a Mú­­zeum-utca külső részén. A kereskedelmi iskolák tanulói a Magyar­ utcában, a tanítóképzők növendékei a Kecskeméti utca elején. A kö­zépiskolai tanulóifjúság az Egyetem­ téren sorakozik. Az egyetemi ifjúságnak a rend fentartásában részt nem vevő a része „Hunnia“ kávédéház előtt, s a Királyi Pál­ utcában gyülekeznek. A testületileg jövő egyesületek a Soroksári­ utca elején, s a­­Kálvin tér Vámház előtti részében gyülekeznek. A magánosan jövő polgárok gyülekező helye a szökőkút környéke és a rondó. A menet. A menetet a temetőbeli rendezők, tűzoltók és egyéb intézők nyitják meg, akik azonban a Rókusnál elválnak a menettől és a Népszínház­ utcán át mennél­ a temetőbe. Ezek után jönnek a fáklyások, majd az elnökség­i képviselők csoportja, a nők, a vidéki küldöttségek, a gim­náziumi ifjúság, az egyesületekhez nem tartozó polgárság, az egyetemi ifjúság, az egyesületek. A tizenkét gyülekező csoport a menetben negyven­­nyolc csoportra oszlik. A szabad közlekedés érdekében e csoportok egymás­tól kellő távolságban haladnak, s a csoportokon belül is az egyes testületek egymástól bizonyos távolságban halad­nak. E távolság megtartására a csoportok élén haladó főrendezők ügyelnek, mig a menet rendjének fentartására s a lóvasúti közlekedés szabadságára a menet oldalán haladó rendezők ügyelnek. A menet megindításáról s kifejlesztéséről a Múzeum­ utca és Báthory-kávéház közti rendezői kordon gon­doskodik. A temetőben. A kerepesi-uti temető déli tizenkét órától akképp lesz elzárva, hogy oda a gyászmeneten kívül csak azok mehes­senek, akiknek temetési dolguk van. A temető kapuit az asztaltársaságok kiküldöttjeiből álló rendezőség már déltől kezdve őrzi. A Kossuth-sír körül az önkéntes tűzoltók állnak sorfalat. A temető II. kapujától a Kossuth-sirig s onnan a III. kapuig a külön e célra összeállított rendezőség képez kordont s a menet e kordonok közt halad a temetőben meg nem állva, megkerüli a Kossuth-sirt, s a III. kapun távozik. Az egyes testületek koszorúikat a sírra vagy egy­általában beszéd nélkül, vagy csak rövid néhány szavas beszéd kíséretében teszik le. A beszélni óhajtók felbérelnek, hogy ebbeli szándé­kukat okvetetlenül jelentsék be a rendező-bizottsági irodában. A fáklyások a simán állást foglalnak, kivü­lök a Kossuth-családon kívü­l, a hírlapírók kivételével, senki meg nem állhat. A temetői rendező-kordonnak s a menettel jövő ren­dezőknek feladata gondoskodni arról, hogy a temetőben a menetből senki ki ne váljon. Ennek biztosítása végett a II. számú kapunál levő főrendezőség a menetnek bevonu­lását időközünkint a szükséghez képest feltartóztathatja. A temető I. kapuja a gyászünnep alatt csak teme­tések számára áll nyitva. A szétoszlás. A menet a III. kapun kijövet nem oszlik szét, ha­nem a Köztemető-utat átszelő erős rendezői kordon között a Baross­ utcán át halad a Kálvária-térre.­­ A szétosztás a Kálvária-térről történik. Hogy a menet népe a temető felé ne tóduljon vissza, a Kálvária-térnél az egyesített zenekarok játszanak. A rendezőség mindaddig nem oszlik szét, amíg a Kálvária-tér egészen ki nem ürül. A menet kivonultával a fáklyások a Teleky-téren oltják el fáklyáikat. A VI. kerületi községi középkereskedelmi iskola nö­vendékei az évforduló alkalmából testületileg vonultak ki Kossuth Lajos sírjához, hol Gombos Árpád egy alkalmi ódáját szavalta el, Báli Árpád pedig alkalmi beszédet mondott. Az ünnep után a növendékek hazafias dalok éneklésével vonultak el. Főváros. * Miniszteri tisztviselők telepe. Negyvenöt mi­niszteri tisztviselő engedély kapott Wekerle Sándor volt pénzügyminisztertől, hogy az ó­budai jószágigazgatóság illetmény­földjén, amely az akvinkumi romoktól nem messze, Békás-Megyer közelében van, maguknak családi házakat építtethessenek. Wekerle Sándor jóvoltából mindegyik fo­lyamodó ötszáz négyszögöl területet kapott, amely nem került többe 134 forintnál. Az új telkesgazdák azonnal házépítő szövetkezetté alakultak és kimondották, hogy a házakat két éven belül felépítik. Érdekes a Wekerle Sán­dor által kikötött feltételek közt, hogy a jóformán ajándé­kozott telkeken más, mint állami tisztviselő, nem építtethet, és hogy az első tulajdonos nem adhat túl telken addig, amíg legalább kétszobás házat nem építtetett. Az uj tiszt­viselő-telep egészséges hegyvidéken van, a szent­endrei vasút mentén. * A köztisztaság rendezése. A köztisztaság ke­zelése dolgában a belügyminiszter 102.368. Ill/a. 1894 szám alatt a következő leiratot intézte a főváros közönsé­géhez , A fő­- és székváros közönségének Budapesten. Értesülésem szerint a székes főváros köztisztaságá­nak kezelése körül többrendbeli szabálytalanság fordul elő. Nevezetesen arról szereztem tudomást, hogy azon kocsik, melyeket a szemétfuvarozási vállalkozók a szemétnek a Rákoson levő vasúti rakodóhoz leendő kifuvarozására hasz­nálnak, nem felelnek meg azon feltételeknek, melyeket a székes­főváros közönsége a vállalkozókkal közölt árlejtési feltételeknek szerződés erejére emelt pontjaiban ez irány­ban megszabott. Azon panasz alaposságáról is volt alkal­mam továbbá meggyőződni, mely a szemétkifuvarozás körül ISAJPL.Ö,____________ a vállalkozók által a csont- és rongyával való házalás tekintetében a cselédek, házalók által széltében-hosszában űzetik. Ezen panaszok megszüntetésére irányított rendelke­zéseimet a fő- és székváros közönsége a hason szám alatt kelt rendeletemben veszi kézhez. Hogy azonban ezen uta­sításaimnak az általam megkívánt foganatja meglegyen, felhívom a fő- és székváros közönségét, hogy azok foga­natosításának hatályosabb eszközlése céljából a kerületi elüljárókat utasítsa, miszerint kerületük területére egy oly közeget jelöljenek ki, aki hivatva lesz a vállalkozók eljárását az egész kerületben egységesen és személyes fe­lelősség terhe alatt ellenőrizni. Ezen intézkedés azért szükséges, hogy a felmerülendő panaszok esetén egy egyé­nileg meghatározott közeg legyen felelősségre vonható. Megjegyzem már ez alkalommal, hogy igazolt újabb pana­szok ismételt előfordulása esetében ez a közeg állásától azonnal felfüggesztendő s felelősségre vonandó. Mivel pedig a csont- és rongygyal való házalás ti­lalmának megnyugtató eredménynyel való foganatosítása szemben azon körülménynyel, hogy a szegény során cselé­dek és egyéb alkalmazottaknak azok eladásából és for­galomba hozásából habár elenyésző csekély — de mégis némi anyagi haszna van, lehet, hogy nagy nehézségekbe fog ütközni, felhívom a fő- és székváros közönségét arra is, hogy ezen kérdést tanulmány tárgyává tevén, hozza tudomásomra azon módozatokat, amelyeknek ezen kérdés­ben alkalmazása a közegészségügyi szempontokat teljesen kielégíti, tegye megfontolás tárgyává, hogy nem volna-e célszerű például a csont és rongygyal való házalást kerü­­­letenként egy-egy olyan vállalkozónak bérbeadni, akinek a ne­vezetanyagokkal való elbánása hatósági ellenőrzés alá vonandó volna és nem volna-e helyén­való ez esetben a lakosságot arra kötelezni, hogy az ilynemű anyagokat szabott ár mellett naponta ezen vállalkozónak adja? Egyáltalában jelentse fel hozzám azon módozatokat, melyekkel ezen kérdés meg­oldását a fennálló intézkedéseknél még megfelelőbb módon eszközölhetőnek véli. E részbeni megállapodása eredményé­ről annak idején részletes jelentését, az ellenőrző közegek feljelentését pedig nyolc nap alatt elvárom. Budapesten, 1895. március 2-án. Bérezel, s. k. Szinn­áz. és zene.­ ­ Nemzeti Színház. Musset Alfréd szellemes víg­­játékát, a Ne fogadj föl soha semmit (On ne badine pas avec Tamour) elevenítették ma föl a nemzeti színpadon, részben új szereposztással. A közönség ma is jól mulatott és sokszor nevetett a darab kitűnő ötletein, a helyzetek komikumán, de azt az elragadtatást nem érezte, amit ez­előtt tizenöt évvel, amikor Alfréd szerepét Halmi játszotta és Cecile kisasszonyt Márkus Emilia ruházta föl az ifjú­ság és szépség költői bájával. Dezső kitűnően adja a jó­­lelkű, kedves fiatalembereket, a gigerlibe oltott naturbur­­schokat, de Alfréd szerepéhez nincs elég tempera­mentuma, nincs elég sugárzó kedélye. Ez egy ra­koncátlan, bátor, szellemes fiatal úr, aki Lovelacet vá­lasztja mintaképéül csábító, brilliáns tulajdonságainál fogva, aki fényes pályát futott meg a nőcsábítás terén, és aki végül elragadtatva, meghatva kapitulál egy kis leány ár­tatlansága előtt, mert a fiatalember alapjában véve ne­mes lelkű és becsületes. Ez a szerep sok vonásból, sok színből van összetéve és Dezső ezeket a különféle árnya­latokat még nem tudja elég hatással összeolvasztani. A har­madik felvonás szenzációs jelenetében éppen emiatt a döntő átmenet nem domborodott ki ellenállhatatlan erővel. Itt nagy meghatottságra, bensőségre, poétikus lendületre van szükség. Halmi ezzel a jelenettel percekig tartó tapsra ragadta a közönséget. A szerep bonvivant részeit annál kitünőbben játszotta s kedvessége és termé­szetessége teljes dicséretet érdemel. Tolnainé Cecil naiv hangját jól eltalálta és ott, ahol ez a naivitás erős pró­bára van téve, ahol nemcsak Alfrédet, hanem a közönsé­get is meg kell győzni arról, hogy ez a naivitás nem csi­nált, nem betanult, ott illúziót tudott kelteni bennünk. A régi szereplők közül Vizváry (Van Buck) és Újházi az abbé maradt meg, oszlopául a mai előadásnak is. Újházit még a rekedtség sem gátolta abban, hogy kitűnő legyen. De a rákövetkező darab: Gringoire, e rekedtség miatt mégis elmaradt és helyette A fal tövében című­ egyfelvo­­násos francia vígjáték került szinte Dezsővel és Palotay Piroskával. * Hubay Jenő hangversenye. Hubay Jenő e hó­nap 26-ikán rendezi első hangversenyét. A hangverseny műsora a következő lesz. 1. Saint Saëns hegedűverseny egy részben (első előadás). 2. Bach Sebestyén „Chaconne“ szóló hegedűre. 3. Vieuxtemps. a) Reverie, b) Alkonyatkor, c) A fonóban Hubay „Alföldi hangulatok“ ciklusából. (Op. 44.) 4. Hubay: Tendre aven és 2-ik számú mazurka. Köz­ben Várady Margit a következő dalokat énekli: Mattei ,,Nocturno", Franz „Im Herbst“, Gounod „Die Strassen die ich gehe", Ábrányi „Elmerült már élethajóm“, Tarnay „Meg szeretnék halni“, Hubay „Rózsabokor domb ol­dalán." * Dalestély. Fényesen sikerült dalestélyt rendezett ma este a Vigadó éttermeiben a Budai Dalárda. Ott volt Budának egész disztingvált közönsége, de a főváros bal­parti részének zenekedvelői közül is sokan megjelentek. Az országos hírű dalos-egyesület Bellovics Imre karnagy kitűnő vezetése alatt igen érdekes s jórészt magyar szel­­lemű­ karokból s énekdarabokból álló műsort állított össze, amelynek minden száma zajos tetszésben részesült. A dal­estély Fortuner E. lendületes magyar karával kezdődött, utána Sigmund S. tanár játszott Wienyovszkytól s Hubay­­tól hegedűdarabokat, s főleg ez utóbbinak egyik csárdajele­netével aratott zajos tapsokat szép teknikája s kifejező előadá­­sával. — Bellovics Imre legifjabb férfikara (Régi dal, régi di­csőségről) osztatlan tetszésben részesült s méltán is, mert úgy koncepció, mint kidolgozás s szellemi tartalom tekinteté­ben a magyar férfikar-irodalom legszebb s leghatásosabb termékei közt foglalhat helyet. A közönség zajos ovációk­ban részesítette a jeles karnagyot. Schumann Szerelmi dal­­játéka-\16\ Bellovics zongorakisérete mellett Bothauser Gizella, Várady Margit és Novák Dezső énekelték a szóló­kat igen szépen iskolázott hangon s kifejező értelme­zéssel. Nagy hatást keltett Goldmark Tavasé csábja című gyönyörű s lendületes férfikara, mely után Várady Margit magánénekével ragadta kitörő tap­sokra a közönséget. Brahmstól, Ábrányitól és Tarnay­­tól énekelt dalokat, ritka szép terjedelmű, szimpati­kus, mély mezzoszoprán hangon­­ átérzett, meleg előadás­sal. A közönség zajos ovációkban részesítette idősb Ábrányi Kornélt is, aki szintén ott volt az estélyen. Men­delssohn és Schweida férfikarai zárták be a kitűnően sikerült dalestélyt, mely aztán táncestélyben nyerte foly­tatását. * Rossi Budapesten. Rossi Ernesto, a világhírű olasz tragikus, e hónap 30-ikán hat estére terjedő vendég­játékot kezd meg a Fehl-féle Városligeti Színkörben. Elő­ször IX-ik Lajos cimű­ tragédiában, azután Otellóban és Hamletben lép fel. A világhírű mű­vész — mint bennün­ket értesítenek — tőlünk egy­enest Orosasrszágba Moszkvába, Szent-Pétervárra megy s a skandináv főváro­son át meglátogatja Közép-Európa többi nagyobb városát s végre Amerikába megy, ahonnét visszatérve, végképp megválik a színpadtól.­­ Hangverseny. A Zenekedvelők Egyesülete e hó­nap 28-án, szombaton, hangversenyt rendez a Vigadó nagytermében. A hangversenynek kiváló érdekessége lesz Romínert Mártának, a híres zongoraművésznőnek játéka. A művésznő Bach, Schumann, Liszt és Chopin műveit játsza. Az a capella-karok Stocher Istvánnak szép dalát fogják előadni. A hangversenyt Bellovics Imre karnagy igazgatja,­­ jótékonycélú előadás. Említettük, hogy e hó­nap 25-ikén a Színészek Menedékháza javára előadás lesz a Várszínházban, amelyen a Csizmadia, mint kísértet című­ régi jó népszínmű kerül színre. A szereposztás a következő lesz: Szigeti Imre (Sas István), Györgyné (Orzse), Tolnainé (Zsuzsi), Zilahy Gyula (Miska), Gyenes (Alpári), Ivánfi (Karádi). A kisebb szerepeket Sántha, Fenyvessy és Lá­nyiné játszák. Az előadásnak különös érdeket kölcsönöz, hogy a zenét Rács Laci, Rácz Pali 36-ik fia s zenekara szolgáltatja. Az egyesület felkéri a bérlőket, hogy helyeik iránt szombaton déli 1 óráig intézkedjenek.­­ Pálmai Ilka a színpadon. Pálmai Ilka, a hosszú szünet után, mióta gróf Kinsky felesége, ma lépett fel először a Theater an der Wien-ben Weinberger és Wittmann Die Karlsschüler című operettjében. Fogadására, mint Bécsből jelentik, nagy közönség gyűlt össze, s hosszú és zajos tapssal üdvözölték, amikor a színpadra lépett.­­ Vendégszereplés. Németh József, a Népszínház kitűnő komikusa, március 23-án és 24-én két legjobb sze­repében lép föl a szegedi színházban. Először a Mikádóban Kokét, másnap az Ingyenélőkben Boros Jánost fogja ját­szani.* A tékozló fiú. A F. M. K. E. javára e hónap 30-án a Vigadóban előadandó Tékozló fiú a következő sze­reposztással kerül színre: Az öreg Pierrot Horváth Vince, a felesége M. Csatár Zsófi, a fiuk F. Hegyi Aranka, Phrynette Csongori Mariska, a báró Németh József, a szolga Hortobágyi. ismb. március 22. Tudomány, irodalom. (*) Földet a szocialistáknak, Jövőt a magyar iparnak. Ezen a címen kaptunk egy füzetet ma Kecske­métről. Somogyi János ottani szerkesztő írta s azokat a módozatokat tárgyalja, amelyekkel a földműves szocialistá­kon segíteni lehetne és biztosíthatnék a magyar ipar jövő­jét. A füzet szerzője szintén iparos, kecskeméti asztalos­­mester s csak későbben, nehéz betegség következtében nyúlt a tollhoz, hogy azzal keresse meg kenyerét. Szer­kesztői működésében is élénk figyelemmel kísérte az ipari viszonyokat. Már előszavában kijelenti, hogy az összes tár­sadalmi bajokért a társadalom nagyravágyását teszi felelőssé, mert minden inkább akar lenni a mai ember, mint iparos s min­den baj kútfeje az, hogy kevés az iparos és éppen ott nincs, ahol szükség volna reá. Amit a vidéki iparról mond a fővárosival szemben, s a fővárosiról a külföldi termékek­kel szemben, azok általánosan ismert dolgok. Szerinte a magyar ipar azért nem fejlődhetik sem a fővárosban, sem a vidéken, mert a tőke nem törődik vele. A pénz hever nagy summákban, s az ipar tőke nélkül dolgozik. Magyar­­ország pénzével, földjével és nyersterményeivel százannyi ipart bírna el, mint amennyivel rendelkezik. Ha a tőkét belevinnék az iparba, nem lenne sztrájk és munkászendü­lés. A címmel ellentétben keveset foglalkozik a földmunká­sokkal, csupán füzete utolsó fejezetében említi meg, hogy földet kell nekik adni a megmunkálásra és hogy helyze­tüket az iparoséval kapcsolatban kell megjavítani, mert ha fejlettebb lesz az ipar, nagyobb kereslet lesz a föld­munkásban is. A füzetet a szerzőnél lehet megrendelni, ára 50 fillér. (*) Az Antropológiai Intézetből. Az Antropoló­giai Intézet helyiségei, amelyek az egyetem természettudo­mányi épületének negyedik emeletén vannak, már régóta igen szükeknek bizonyultak. A gazdag muzeum apró kis szobákba van szorítva s nagyrésze a preparátumoknak raktáron van. Ezen a bajon akar segíteni dr. Török Aurél egyetemi tanár, az Antropológiai Intézet, igazgatója s ez ügyben már lépéseket is tett az egyetem tanácsánál, amely most foglalkozik az ügygyel s határozatát felterjeszti a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. 9

Next