Pesti Napló, 1895. szeptember (46. évfolyam, 239-268. szám)
1895-09-01 / 239. szám
Budapest, vasárnap FESTI NAFEO, tak, azt mói egy új millennium számára csak nemzeti kultúrával tudjuk tovább fejleszthetni. Millenniumról szólván, lehetetlen elnyom- nunk aggodalmainkat épp a jelen iskolaév kezdetével, mely esztendőt a kormány — az ünneplés teljessége okáért — kurtábbra tervezi a normálisnál, mintha háború volna, mi a múzsákat szilenciumba küldi. Nem nagyon rokonszenvezünk e gondolattal, amely minden tantervet megnyomorít, minden közérdeket az oktatás terén megrövidít. A budapesti kiállítás látogatásának üzleti érdeke s látnivalóinak ismeretterjesztő hivatása nem elég ok, hogy az iskolaévből csak egy rész essen komoly tanulásra, a másik részt: tavasztól kezdve felületesen átugorja egy egész tanuló nemzedék. Az ilyen hiátás az egész iskolai pályán megérezhető, s megboszulja magát a tanterv megingásában évekig az egész vonalon. De ha már a millennium ilyetén megünneplése el van határozva, kétszeresen lelkükre kötjük a tanári karoknak az anyag célszerű beosztását, s a fokozott odaadást a tárgyak előadásában, a fokozott éberséget a növendékek ellenőrzésében. S most legyetek köszöntve, tanuló ifjak, akik országszerte munkához rajzotok holnap az iskolák felé, szeretettel, reménységgel néz a haza reátok. Zsenge erőtöket most van idő kifejleszteni, meggyarapítani, hogy lélekben egyaránt dúsan állhassatok ki majdan az életharcok megvívására. A haza történetét ti fogjátok valaha folytatni, s jó vagy balsorsa, boldogulása vagy hervadása a ti erőtöktől függ. Minden nap, amit szorgalomban, gyarapodva éltek át, a magyar haza haszna; minden hanyagsággal, hibával a haza erkölcsi kincstárát lopjátok meg. Gondoljatok erre naponkint, áldás vezéreljen utaitokon. BELFÖLD. A püspöki konferencia. A katolikus püspöki kar konferenciája a mai ülléssel még nem érte véget és valószínűleg még holnaputánig is eltart. A mai ülésről a Magyar Állam a következőket jelenti: A tanácskozás a komoly helyzet hatása alatt folyt le. A püspökök, apostoli kötelességeikhez híven, a legnagyobb aggodalommal látják az egyházpolitikai alakulásokat. Őszentsége egyenes óhajára két körlevél fog kibocsáttatni; egyik a hívekhez magyar nyelven, amelyben a püspöki kar utólag óvást emele a törvények ellen és felhívja a híveket, hogy az egyházi házasság szentségi jellegét a polgári szerződés felett tisztelve, hassanak oda, hogy az egyház tanítása a törvényhozásban is kifejezést nyerjen. A másik körlevél latin nyelven részletes utasításokat ad a papságnak : először a házasság ; másodszor az anyakönyvek ; harmadszor a gyermekek vallásának megóvása és biztosítása tárgyában. Ma csak az utasításokat tárgyalták le, amelyek a Járó Péter szintén arra járt és ötven krajcárnyi vagyonából adott a koldusnak kettőt. Máskor meg az fordult elő, hogy Járó Péter valahol az Aréna úton kóválygott egy hideg, esős novemberi napon, a Dűlő Róbert egyik bérháza táján. Az egyik bérház egyik kis lakásából épp akkor dobtak ki egy szerény, de annál számosabb munkáscsaládot. A munkáscsalád nem tudott fizetni, tehát Dűlő Róbert egész korrekt módon dobatta őket ki, mint ahogy egy szeplőtelen jellemű férfiúhoz illik. A szegény famíliának csak annyi volt megengedve, hogy az udvaron tanyázhasson, addig, amíg lakása nincs, ott köhögött a legkisebbik gyerek, aki talán tüdőgyuladást kapott a hidegben. — No, azt mondja Járó Péter a szegényeknek — ha már kórházba nem akarjátok vinni a gyereket, mert holnap úgyis lesz pénzetek, akkor legalább izzaszszátok meg még ma egy kis rumos teával. Eben van még negyven krajcárom, — az édesanyám úgyis meghalt, ápolok hát legalább más beteget. Mindezen incidensek után is Dűlő Róbert megmaradt persze tiszta jellemű, korrekt férfiúnak, Járó Péter pedig megmaradt jellemtelen diszkvalifikáltnak. Járó Péter ebben a minőségben halt is meg. Halála igen kínos volt és nehéz, a kórházakban ugyanis nem pazarolják a morfiumot meg a cseppfolyós oxigént, úgy hogy amikor Járó Péter lelke végre szintén az űrben röpült, a szegény, röpülő diurnista lélek boldogan sóhajtott fel: — Na, hála Istennek, hogy már egyszer vége ►az egész bolond históriának. Legalább szabad levegőn vagyok megint.* A mennyország kapujában találkoztak ismét a testvérek, abban a gyönyörű korinthusi kapuban, amelynek oszlopait valóságos, élő akantus levelek koszorúzzák. Belülről tömjénnek meg tubarózsának illata suhant ki, mikor Szent Péter feltárta a ki- lincset. — Tessék leülni a páholyomban, mondta az előkelő kapus a jövevényeknek. — Kérem a papírjaikat. Dűlő Róbert és Járó Péter rövidesen igazolták a személyazonosságukat, mire az apostol fölment a tárgyalóterembe. — Tetszik tudni, magyarázta a testvéreknek — az Úr színe elé csak éppen az utolsó ítélet alkalmával bocsátják a lelkeket. Most még egészen írásbeli az eljárás. Dűlő és Járó együtt maradtak egy kis időre, de az apostol csakhamar visszajött. Igen komoly volt az arca: — Dűlő urnák, sajnos, rossz hirt hozok. Nagyságod pokolra van ítélve és amint előáll a rabszállitó kocsi, Dűlő úr rögtön kénytelen ezt a helyet elhagyni. Járó Péter erre a hírre sírva fakadt, úgy sajnálta a bátyját. Dűlő Róbert nem sírt, hanem dacosan szólt oda az apostolnak : — Hát az öcsémet ugyan mire ítélték ? — Járó úr itt marad a mennyek országában. — Ő, a sikkasztó, itt marad? — Igen, mondta szent Péter — ő itt marad. Előbb természetesen három esztendőt a purgatóriumban tölt az öreg fickó. Mert végre a sikkasztást nálunk is csak megbüntetik. — Szép, tisztelt apostol úr, hát csak teljék örömük ebben a jellemtelen fráterben. — Micsoda frátert méltóztatott mondani? — Jellemtelent; olyant akinek nincs jelleme. Érti Szent Péter úr ? kiáltott a büszke Dűlő és még mindig hátat fordított az öcscsének. Szent Péter megharagudott egy kissé. — Kérem, én elvből nem szoktam vitatkozni a klienseimmel, mert akkor sohase lennék készen velük. Azonban ön olyan értelmetlenül beszél, hogy mielőtt válaszolnék, kénytelen vagyok előbb a szótárban keresgélni. Az apostol előhozta a mennybéli nagy Larousset és sokáig keresgélt a j betűben. Végre is becsapta a könyvet: — Kedves barátom, a jellem szó a mi szótárunkban nem fordul elő. A jóságot megtaláltam, a gonoszság is itt van; az úr ezen a kettős alapon szokott ítélkezni. A jellem, úgy látszik, csak a földön van elterjedve; ez nem is lehet természetesen másképp. Önök odalenn, csak azon a gyönge bázison ítélhetnek, amit meglátnak az emberen. Mi ellenben mélyebbre pillantunk, tetszik tudni, mert végre is a mennyország nem egy közönséges társaskör, hanem sokkal komolyabb intézmény. Itt jobban meg kell nézni, hogy kit veszünk fel rendes tagnak és kit utasítunk vissza. Dűlő Róbert keserűen kacagott: — Na, én jól jártam, hát ez volna az az úgynevezett igazság? — Igen, barátom, mondta az apostol, — ez az igazság. A szeplőtelen jellem, jóság nélkül, szent Pál kollégám szava szerint annyit ér, mint a csengő érc és a pengő cimbalom. Méltóztatott volna hát egy mázsa jellem helyett egy gramm jósággal ide berukkolni. Hja, de önök odalenn még mindig csak azt hiszik, hogy a jellem a legelőbbre való. Különben pedig ajánlom magamat. Dűlő Róbert kétségbeesetten kiáltott fel: ’ — De mi az ördögöt csinálok én a pokolban ? Az apostol visszafordult: — Tarokkozni fog, tisztelt imám, amennyiben ezt a hőség megengedi. Legyen nyugodt, partnerül talál odalenn elég olyan szeplőtelen jellemű férfiút, akinek rothadt volt a szive, müncheni és regensburgi egyházmegyék körleveleiben adott utasításokat s a kongregációk határozatait foglalván össze, a katolikus közvéleményt teljesen kielégítik. Mind a két körlevelet az összes püspökök alá fogják írni és a törvények életbeléptetésével közölni. A konferencián egyetlen hang sem emelkedett az irányban, hogy a püspökök nyugodjanak meg és segítsék el az egyházpolitikai törvények végrehajtását, ellenben kivétel nélkül hangoztatták, hogy az új állapotokat csak kényszerítő hatásuk folytán tűrhetik el. Az igazságügyminiszter Nagyváradon. Erdély Sándor igazságügyminiszter, mint nekünk táviratozzák, Nagyváradon időzik. A miniszter holnapra értekezletre hívta össze a megye, a város, a törvényszék és a királyi Tábla vezérférfiait, hogy meghallgassa véleményüket az igazságügyi palota építése ügyében, mielőtt véglegesen döntene. Anyakönyvvezetők kinevezése. A belügyminiszter ma Listó- és Nagy-Küküllő vármegye anyakönyvvezetőit nevezte ki. A kinevezések a hivatalos lap holnapi számában jelennek meg. Megyék és városok. (Lévay József nyugalomba vonulása.) Borsodmegye kiváló és országos hirü alispánja, a kiváló poéta, Lévay József, miskolci levelezőnk távirata szerint, nyugalomba szándékozik vonulni. Hir szerint a megye jövő közgyűlésén már elő is fogja terjeszteni ezt az óhajtását s azután a közélet teréről visszavonul, hogy egyedül költészetének éljen tovább. Távozása nagy veszteség lenne Borsodmegye közéletére. (Néppárti alispán.) Lippay Géza győrmegyei alispán, mint levelezőnk írja, nemrég egy milliónyi vagyont örökölt elhunyt nagybátyjától, s főleg ezért visszavonul a közpályától. A győri néppárt ennélfogva megmozdult és máris ezereket áldoz, hogy néppárti alispán jusson a megye adminisztrációjának élére. Van is már jelölt : Goda Béla, volt mérsékelt ellenzéki képviselő és megyei földbirtokos, akinek érdekében a káptalan erősen dolgozik, annyira, hogy a káptalan pénztára alig győzi a törlesztési kölcsönöket az embereknek fizetni. Ilyen kölcsönt pedig akárki kaphat addig, amíg a választás meg nem lesz. A néppárt reménykedik is Goda győzelmében. A központból egy jelölt van : Fischer Sándor megyei főjegyző, a megyei liberális párt egyik legbuzgóbb harcosa, aki mellett a főispánon és a tisztikaron kívül a megyei virilisták egy része is állást foglal. Megválasztása bizonyosra vehető. (A megrágalmazott Szeged.) A Brenningügyben, mint levelezőnk távirata jelenti, ülést tartott ma Szeged város közigazgatási bizottsága. Magával az ügygyel azonban nem foglalkozott, mert bevárja a bizottság a galaci iratok megvizsgálásának teljes eredményét. Az ülés tárgya a Népszava című újság által becsületében megtámadott Lázár helyettes polgármester, László tanácsos és Tóth főmérnöknek a lap ellen indítandó sajtó peréről és az önmaguk ellen kért fegyelmi vizsgálat megindításáról szóló jelentés volt. A bizottság elhatározta, hogy a budapesti főügyészséggel megindíttatja a sajtópert a Népszava ellen, a fegyelmi ügyre vonatkozólag pedig a tisztviselőket 1895. szeptember 1. 239. szám. három nap alatt való nyilatkozattételre hívja föl és az iratokat vizsgálat céljából bekéri. (Kecskemét közgyűlése.) Kecskemét város törvényhatósági bizottsága, mint ottani levelezőnk írja, tegnapelőtt tartotta augusztus havi rendes közgyűlését. A közgyűlés legfontosabb tárgya volt az a határozat, hogy a város tanügyi célokra százezer forintos kölcsönt vegyen fel. A város a Szent István király szobrára tett alapítványt felküldi az állampénztárba, hogy a szoborra egybegyűlt, üszszeghez csatolják. A Margit-sziget megvételét sürgető szabolcsmegyei köriratot egyszerűen tudomásul vették, valamint Kolozsvár város átiratát is a hirlapbélyeg eltörlése tárgyában. (A polgári házasság és a nemzetiségek.) Temesvári levelezőnk táviratozza, hogy a csákóvai járás jegyzői kara elhatározta, hogy felír a megye alispánjához utasításért, nem volna-e célszerű az oláh és szerb esketendő párnak a polgári esketésnél a kérdéseket anyanyelvükön is ismételni. (Áthelyezett püspöki hivatal.) A d imamérséki református püspöki hivatalt, amely a nyáron Halason volt, vasárnap, elsején ismét a fővárosba helyezik át. Azontúl az egyházi ügyekre vonatkozó küldeményeket Budapestre kell címezni. KÜLÖNFÉLÉK Budapest, augusztus 31. Lapunk legközelebbi száma hétfőn délben jelenik meg. — Személyi hírek. Mária Valéria főhercegasszony tegnap meglátogatta a hallstadti leány-ipariskolát. — Stefánia özvegy trónörökösné a napokban Franzensbadba érkezik Sergius Alexandrovics nagyherceg és Erzsébet nagyhercegnő látogatására. — Erzsébet főhercegnő Mürzstegből Laxenburgba utazott. — Mária Lujza fejedelemasszony Boris herceggel Euxinográdba utazott. — Ottó főherceg a pápai hadgyakorlatokról visszatért Bécsbe. — Uxkal hadtestparancsnok, aki részt vett a brucki hadgyakorlatokban, tegnap délután Bécsbe érkezett. — Mieczkiewicz orosz főudvarmester Pétervárról Bécsbe érkezett. — Gróf Széchenyi Tivadar, a Déli Vasut-Társaság alelnöke, Margból Bécsbe érkezett. — Dr. Hampel József egyetemi tanár, a Nemzeti Múzeum igazgatóőre visszaérkezett a fővárosba és átvette hivatalának vezetését. — A király Zágrábban, Zágrábból táviratozza tudósítónk. Gróf Khuen-Héderváry horvát bán lakásán ma értekezlet volt, amelyen a királyfogadás végleges programmját állapították meg. A bán ma este el is utazott, hogy a fogadási programmot előterjeszsze. A király két napot fog Zágrábban tölteni. — A király utiprogrammja. A király, mint tudósítónk Bécsből jelenti, holnap reggel négy órakor Zsehlből a 8-ik és 14-ik hadtest gyakorlataira Budweisba utazik, ahová kilenc óra tizenöt perckor érkezik meg. A város gazdagon fel van diszítve. A közönség nagyszabású fogadásra készül, bár az állomáson csak a helytartó, a prágai hadtestparancsnok és a hatóságok fejei lesznek jelen, a közönség elől a pályaudvart elzárják. Holnap fogadás és udvari ebéd lesz, majd még két udvari ebéd következik. Holnaputántól kezdve a záró hadgyakorlatok befejezéséig, September 26-ikáig az udvari fogadások és ünnepségek elmaradnak. Ma este érkeztek meg Budweisba Rainer főherceg és a király kíséretének Bécsben időző tagjai. Gróf Thun helytartónak több