Pesti Napló, 1896. május (47. évfolyam, 120-149. szám)
1896-05-27 / 146. szám
6 Budapest, csütörtök PESTI NAPI., 1896. május 28. 146 szám. röpülés vágyát, sokszor marcangoló módon, de a levegőben való lebegés gyönyörétől szárnyak híján örökké meg leszünk fosztva. Szigligeti a tragédiáival csak aranyakat nyert (néha négyszázat is egyszerre), de a halhatatlanságot nem tudta meghódítani. A Trónikereső hőse, a fattyú Borics, inkább szerencsétlen áldozat, mint tragikai hős. Környezete árnyékemberekből, történeti jelmezbe bújtatott sablonokból áll, a korrajzban nincs semmi jellemző és a nyelvezet vagy száraz, vagy dagályos, de sohasem erős. Az új szereposztásból elsősorban Jászai Mari Juditját emeljük ki. Ivánfiban (Borics) méltányoljuk a szépen lobogó szenvedélyt, de nem helyeselhetjük, hogy háttal fordulva beszélget a nádorral, aki először magas méltóság, másodszor fontos politikai ügyben értekezik vele. Hegyesi Mari szépsége még ragyogóbb volt a kun leány páncéljában, de honnan vette a középkori kosztümhöz a magas sarkú, modern, fekete fénymázas cipőt? Pálfi és Bakó nyilvános hazafias hangversenye mellett Bercsényi férfias higgadtsága és okos beszéde jól esett mindnyájunknak és meg voltunk elégedve magunkkal, amikor sikerült megfejtenünk, hogy a jeles kun vezérnek ez a fölkiáltása: Thát az orrzsig trizt! tulajdonképpen így értelmezendő: Tehát az ország tűri ezt? ! Opera. Prevost Henrik, aki öt évvel ezelőtt tagja volt az Operának és azóta Dél-Amerika kisebb államaiban vendégszerepelt, ma vendégképpen lépett föl Rossini Tell Vilmoséban, Arnold szerepében. Az Opera volt igazgatója rágalmazás miatt másfél évvel ezelőtt pert indított ellene a budapesti járásbíróságnál és ez a per még ma sincs befejezve, mert Prevost az idézésekre nem jelent meg. Most hirtelen előállott, de nem azért, hogy a rágalmakat bebizonyítsa, hanem hogy bizonyságot adjon arról, vájjon tud-e még hatásosan énekelni? Ez a bizonyítás nem volt szerencsés. Hangja egy kis hajótörést szenvedett az óceánon, mert régi csengő ércéből keveset hozott vissza Braziliából. Azelőtt is sokszor disztonált, (akkor a párisi diapazont okoltuk miatta) de most minden recitativje úgyszólván egy felhanggal lejebb maradt. Egy-egy magas hang kieresztése az áriák végén különben ma is sikerült és ezzel néhány zajosabb taps-szalvét biztosított magának nyílt színen és a felvonások után. A mai előadást Petéay Irén asszony szép és művészi éneke tette értékessé. Matild nagy áriáját stílszerűen, megkapóan adta elő és kivívta mindazok elismerését, akik az operában kitűnő iskolát, finom ízlést keresnek. * Vígszínház. Az angol troubadvarok, ezek a bájos és a maguk nemében páratlan énekes táncosnők, csakúgy, mint mindenütt, ahol eddig megfordultak, nálunk is egyszerre meghódították a közönséget és állandó vonzóerőt gyakorolnak. Ezen a héten minden este föllépnek. Az angol troubadourok tánca alkalmával holnap, csütörtökön és holnapután, pénteken még a Helyettest, ezt a közkedveltségű vígjátékot adják, azután pedig szombaton és vasárnap ismét Az államtitkár úr kerül színre. 1 . Kury Klára a Vígszínházban. A legelső érdekes vendégszereplés Kürg Kláráé lesz a Vígszínházban. Az igazgatóság ugyanis felkérte a Népszínház diváját, hogy a Trilby címszerepét ő kreálja s a művésznő ezt a kérelmet teljesíti. Az érdekes darab, a még érdekesebb vendéggel, augusztusban kerül bemutatóra s minden valószínűség szerint a hónap nagy részén át műsoron marad. Egyúttal megemlítjük, hogy Kürg Klára a jövő hónap elején a budai Fővárosi Nyári Színházban fog vendégszerepelni négy estén át és pedig a Suhancban, Bikában, a Nebditsvirágban és Liliben. A Suhancot a művésznő ezúttal először fogja játszani a fővárosi közönség előtt. * A Raimund-színház igazgató válsága. Hónap,pok óta húzódik a bécsi Raimund-színház igazgatóválsága amely végre ma befejeződött. A színháztársaság mai közgyűlése oly nagy izgatottság közt nyílt meg, hogy a napirend tárgysorozatának egyetlen egy pontját sem intézték el, csupán csak Müller- Guttenbrunn igazgató kilépését vették tudomásul. A Népszínház nyári szünete. A Népszínház igazgatósága a millenniumi ünnepségekre való tekintettel, azt tervezte, hogy az idén nem tart nyári szünetet. Biztos értesülésünk szerint, az igazgatóság ettől az eredeti tervétől elállótt s a színházat június közepén bezárja. A Népszínház nyári szünete az idén is két hónapig fog tartani. is Pálmay Ilka hangversenye. Pálmai Ilka, a millenniumi ünnepségek során, tudvalevőleg hangversenyt rendez az ünnepségek csarnokában. A művésznőnek ez a hangversenye júliusban lesz, minthogy június végéig a londoni Savoy-színháziban játszik. A diva különben egy újabb szerepre is készül, amelyet a jövő őszszel fog a londoni színházbankreálni. A Színészet Kispesten, Halmay Imre színtársulatával Kispestre érkezett és június negyedikén kezdi meg előadásait Gerő Károly Kis madaram című színművével. A társulat jobb tagjai az igazgatópáron kívül Serfőzy Zseni, Csíki László, Miklóssy Gyula, karmestere pedig Kun László, az ismert zeneszerzőt Tudomány és irodalom. & (*) Zola plágiuma. A párisi Temps hírneves kritikusa, Gaston Deschamps. Zola Emil Borne című regényét azzal vádolja, hogy az egész különböző irodalmi lopásokból vann összetákolva. Azt állítja, hogy Zola a regényének történeti hátterét több ,Vincia történetíró s esztétikus műveiből, amelyeket a római templomokról s a művészet történetéről írtak, majdnem szóról-szóra lopta, így például a Rome nouvelle, amelyet Zola regényének szellemi hőse, Pierre Froment abbé írt, pusztán ismétlése annak, amit egy a múlt évben megjelent, Le Vatican, les papes et la civilisation, le gouvernement central de l'Eglise (A Vatikán, a pápák és a civilizáció, az egyház központi kormányzata) című könyvben Georges Goyan s még többen mondtak az egyház kulisszatitkaiból. Bourret érsek, rhodusi püspök írt ehhez előszót , de Vogüé akadémikus epilógust fűzött hozzá. Ebből a könyvből irta ki Zóla állítólag mindazt, amit regényében a pápáknak a kereszténység kezdetén elfoglalt állásáról s XTIL Leo többféle enciklikájáról mond. A regényben foglalt tudományos magyarázatokat Botticelliről Páráiénak, a versaillesi múzeum őrének egyik művéből vette át. Az örök város leírása Gaston Baissier Proménades archéologiquestéből származik s annak a fogadtatásnak igen hiányos leírása, amelyben a pápa Froment abbét részesítette. Charles Benoist Souverains, hommnes d’Etat, hominek d’Eglise (Fejedelmek, világi és egyházi nagyságok) című munkájában volt már előbb megírva. Deschamps hozzáteszi, hogy Zola mindezeket a lopásokat igen szemérmetlenül követte el, majdnem szóról-szóra vett át mindent s a dologhoz neül fér semmi kétség. " (*) Csillagvizsgáló-torony a nagyszalóki csúcson. A Természettudományi Társulat a nagyszalóki csúcsra tervezett csillagvizsgáló-torony építése költségeinek ügyében Szepes vármegyéhez is fordult s a vármegye, mint lőcsei levelezőnk irja, hivatkozva pénzügyi viszonyainak elégtelenségére, értesítette a Természettudományi Társulatot, hogy nincs módjában az építési költségeket fedezni. De azúti alaphoz egyszers mindenkorra 1000 forinttal járul s elvállalja a nagyszalóki csúcsra vezető ösvény kiépítését. Képzőművészet, ** Díjkiosztások a Műcsarnokban. Az állami aranyérmek és a 2000 forintos társulati díj pályabírósága tegnap tartotta ülését az új Műcsarnokban. Az ülésen Benczúr Gyulaelnökölt s jelen voltak Bihari Sándor, Ujváry Ignác, -Zala György, Ebner Lajos, Stetka Gyula és dr. Szmrecsányi Miklós pályabírósági tagok. A pályabíróság egyhangúlag azt javasolja a minisztertelnek, hogy a nagy aranyérmet Lotz Károlynak adományozza. A két kis aranyéremre vonatkozólag a szavazás előtt a pályabíróság tekintettel arra, hogy az ezredéves, kiállítás alkalmából oly sok kiváló mester kereste fel a tárlatot, hogy a nagy érem után két kis érem kiadása jóformán megoldhatatlan helyzetbe hozná a pályabíróság tagjait, amennyiben több kiváló mestert akiknek kis aranyérmet adni tapintatlanság volna, mellőzni volna kénytelen, oly értelmű javaslatot terjeszt be a miniszter elé, hogy a két kis aranyérem helyett egy második nagy érmet adományozzon. A szavazás ezen az alapon megnyittatván, a pályabíróság a második nagy érmet egyhangúlag Horovitz Lipótnak javasolja kiadatni. A kétezer forintos társulati díjjal a pályabíróság Knopp Imrét tüntette ki Szent Cecilia című festményéért. A Rökk Szilárd-féle ezer forintos jutalom pályabírósága ugyancsak tegnap tartotta ülését, amelyen Ebner Lajos kivételével az előbbiek és Forster Gyula voltak jelen. A díjat a pályabíróság Karvaly Mórnál ítélte oda összesen nyolc pályázó közül. Megjegyezzük, hogy a kitüntetéseknél csakis eddig még ki nem állított művek jöttek számba. A pályabíróságok e határozatai bizonyára a legkellemetlenebb benyomást fogják kelteni mindenfelé. A Horovitz Lipót kitüntetésén kívül a többi kitüntetés, valamint a két kis aranyéremnek egy nagy érembe való olvasztása semmivel sem okolható meg. Nem foglalkoznánk az egész kellemetlen ügygyel, ha az érmeket a társulat adományozná. Ez esetben belső házi ügye volna az. De amikor arról van szó, hogy az ország által stipulált érmeket kell művészi érdemek megjutalmazására fordítani, hát ebbe a közvéleménynek is van némi beleszólása, megvan legalább is a kritika joga. Lots Károly a Műcsarnok kiállításán nem szerepel egyetlen oly művel sem, mely a nagy aranyérmet megérdemelné. A kis érmek egybeolvasztását azzal okolja meg a pályabiróság, hogy más módon nem tudja a kérdést megoldani. Ha ez az egyetlen ok, akkor a pályabiróság könnyen segíthetett volna oly módon, hogy leköszön s más pályabiróságra bízza a két kis aranyérem odaítélését. A 2000 forintos díjat maga a társulat adja, azzal tehát szabadon rendelkezhetik. A Rökk Szilárd-díj kezelése is a társulatra van bízva, így hát ennél sincs jogcímünk a kritikára. Mind a két esetnél figyelmeztetnünk kell a közönséget, hogy e díjazásokat ebből az utóbbi szempontból tekintse. Ezek után azonban csöppet sem fogunk azon csodálkozni, ha kiváló és pompás művekkel pályázó művészek végre megunják a Műcsarnok tárlatain való részvételt s külön társulatot alakítanak, amely jobban tekintetbe veszi a modern művészi ízlést. Ez könnyen sikerülhet nekik s nagy reménynyel indítható meg, mert a közönség és bizonyára a sajtó is támogatni fog oly mozgalmat, amely frisebb, modernebb pályára akarja terelni a magyar művészetet. ** Ybl Miklós szobra. A néhány év előtt elhunyt , nagy építésznek, Ybl Miklósnak a budai várbazár előtt levő téren szobrot állítanak, melyet ez év őszén lepleznek le. A szobor maga még az ércöntőben van, de a terméskő-talapzatot már építik a kijelölt helyen. Közoktatás. (Az első magyar doktornő.) Wartha Vincéné, dr. Hugonnay Vilma, folyamodást nyújtott be a budapesti Tudományegyetem tanácsához, hogy a zürichi egyetemen nyert orvostudori oklevelét nostrifikálják. Az egyetemi tanács szombaton délután ülést tart, s az ülés egyik legérdekesebb tárgya ennek az oklevélnek a nostrifikálása lesz. . ... (Szigorlatok a Műegyetemen). Az ezredéves kiállításra való tekintettel ezidén a Műegyetemen a szigorlatokat már a jövő hónap első napjaiban megkezdik, s a meghatározott záros határidőig, június 15-ikéig, befejezik. Az első mérnöki írásbeli szigorlatokat június 5-ikén, 6-ikán és 7-ikén, a szóbelieket 10-ikén tartják. A második építészeti írásbeli szigorlatok 5-ikén, 6-ikán és 7-ikén, a szóbeliek 9-ikén és 10-ikén, az első építészeti szigorlatok írásbeli része 7-ikén, 9-ikén és 10-ikén, a szóbeliek 12-ikén, végre a második mérnöki szigorlatok írásbeli része 9-ikén, 10-ikén, 11-ikén és 12-ikén, a szóbeliek június 13-ikán, 14-ikén és 15-ikén lesznek. (ZáróÜnnep.) A IX. kerületi polgári iskolában ma tartották meg a záróünnepet. A növendékekhez dr. Tolnai Lajos igazgató szép beszédet mondott, amely után az osztályfőnökök kiosztották az iskolai bizonyítványokat. (Egyetemi hallgatók tanulmányútja.) Dr. Lőcsy Lajos egyetemi tanár vezetése alatt a hónap végén az egyetem hallgatói tanulmányi kirándulást rendeznek Nógrád megyébe, az ottani bányák és kőzetek tanulmányozása végett. Sport. A nemzetközi vivóversenyek. — Tanulságok. ,— Budapest, május 27. Szerencsésen átestünk tehát az első nemzetközi vivóversenyek izgalmain s most már nyugodtan, pártatlanul s elfogulatlanul elmélkedhetünk az eredmények és tanulságok felől. Úgy történt minden, amint azt Olaszországban kiszámították. A lovagias magyar nemzet ezúttal is pajzsára emelte vendégeit, ünnepelte, magasztalta őket a vendégszeretet betetőzéséül, végül igazi gavallér módon átengedte nekik a nemzetközi verseny legelső díjait. Francia és olasz amatőrök, francia és olasz mesterek vitték haza a tiszteletdíjakat, amelyeket Frigyes főherceg, a királyi honvédelmi minisztérium, a császári és királyi közös hadügyi és az osztrák Landwehr-minisztériumok, az országos torna- és sportbizottság s még néhány lelkesült sportmecénás ajánlott fel a győzőknek. Iványi Gyulán és Halász Zsigán kívül egyetlen magyar vivő sem kapott tiszteletdíjat, hacsak a magyarok közé nem soroljuk báró Bothmer Jenő főhadnagyot is, aki magyar születésű ugyan, de az úgynevezett bécsi iskolának köszönheti, hogy az osztrák-magyar monarkia első kard- és vitervívójának küzdötte föl magát. Huszonhárom tiszteletdíj közül tehát csak kettőt vittek el a magyar championok. Ha laikus elmével mérlegelnék ezeket az eredményeket, igazán kétségbe kellene esnünk a magyar vívósport hátramaradottsága felől. De ha egy kissé bepillantunk a kulisszák mögé, amelyek egy vívóversenyen is azt a szolgálatot teszik, mint a színpadi életben, egészen másképp fogjuk megítélni az eredményeket. Három, illetőleg két iskola barátságos mérkőzése volt az a nyolc napos verseny. Az olasz és magyar fegyverek küzdöttek meg a dicsőségért. Igen sok részük volt a versenyekben a bécsi vívóknak is, de ezek nem képviseltek külön iskolát, mert a bécsi iskola voltaképpen csak az olasz iskola javított kiadása. Támadási és védekezési rendszere teljesen azonos az olasz iskoláéval, de a vívóállás plasztikája és a lovagias formák betartása tekintetében a bécsi vivők fölötte állanak olasz kollegáiknak. Az olasz és magyar iskolák között ellenben igen nagy az ellentét." És ha most már — post festa — az igazság kedvéért félreteszszük szinte közmondásossá vált naiv lojalitásunkat minden iránt, ami külföldi s a külföldben nem mindig mesterünket, hanem versenytársunkat is keressük, s a magyar kardvívásnak az olasz iskolával szemben elért eredményeire méltán büszkék lehetünk.