Pesti Napló, 1897. február (48. évfolyam, 32-59. szám)

1897-02-01 / 31. szám (32. szám)

9 Budapest, hétfő PESTI NAPLÓ, 1897. február L 32. számi­ g — Küldöttség Ottó főhercegnél. Bécs­ből telegrafálják, hogy tegnap a 11. számú porosz huszárezrednek Berlinből érkezett tiszti küldöttsége bemutatkozott Ottó főhercegnél, aki tudvalevőleg az ezrednek tulajdonosa. — Gróf Apponyi Albert eljegyzése Mai számunkban közöltük már gróf Apponyi Albertnek, a magyar parlament e kitűnőségé­nek eljegyzési hírét, amely országszerte a leg­nagyobb, örvendő meglepetést keltette. A bu­dapesti és bécsi mágnás­világot nem lepte meg ez a hir, mert beavatott körökben már hetek óta beszéltek a küszöbön álló eljegyzés­ről. A nemzeti párt vezére ezzel közel kilencven éves öreg apjának legforróbb kívánságát telje­­sítette. Most, hogy az aggastyán­­súlyos bete­gen került ágyba, ez némileg késleltette az eljegyzés megtörténtét; de mikor az öreg gróf szerencsésen fellábadt, a gyű­rűváltás gróf Apponyi Albert és Mensdorff Klotild grófnő között megtörtént. A menyasszonyt — aki jelen­leg harmincadik évében van, m­íg vőlegénye ötvenedik évét töltötte be, — a bécsi mágnás világban C­o-c­ onak nevezik. Mensdorff Klotild nikolsburgi Bitrichstein Hugó hercegnek, a király szárnysegédjének legifjabb testvére. Édesanyja, Alexandrine hercegnő legidősebb leánya volt az elhunyt Ditrichsten József her­cegnek, aki a család utolsó férfi sarja volt. Ale­xandrine hercegnő 1857-ben ment nőül Mens­­dorff-Poully Sándor miniszterhez, akit királyi diplomával Ditriehstein herceggé emeltek, amely cím az elsőszülöttség jogán örökös; a többi leszármazás a Mensdorff-Poully nevet viseli. Klotild grófnőnek egy másik testvére, Mens­dorff-Poully Albert gróf, a szentpétervári osz­trák-magyar nagykövetség tanácsosa. Apponyi Albert gróf menyasszonya Béc­s mágnáséleté­ben kiváló szerepet játszott; kivált a mágnások műkedvelői előadásain szerepelt sűrűn, mert '■eltűnő színpadi tehetsége van. Legutóbb a Schwarzenberg-palotában adott Metternich herceg kényes jótékony mulatságot; Mensdorff grófnő azon is szeretetreméltóan működött közre. Az uj pár Budapesten rangjához illő házat fog vinni; gróf Apponyi Albert ott fogja hagyni az eddigi szerény legénylakását... — Kitüntetett alspán. A király a személye örüli miniszter előterjesztése folytán Becse Antal Csik­­ármegye alispánjának, a közügyek terén szerzett ér­demei elismeréséül, a harmadosztályú vaskorona-rendet díjmentesen adományozta. — Dárday Sándor miniszteri tanácsos ma reggel turnéból Budapestre érkezett. — Felséges keresztanya. Rómában, mint on­nan jelentik, a napokban egy szerencsés csecsemőt tartottak keresztvízre. A kisded Gr­ille marchesenek, az olasz királyi udvar egyik kamarásának gyermeke. A keresztanya tisztét maga Margit olasz királyné tel­jesítette, aki dúsgazdag ajándékkal vetette meg a gyer­mek egész jövendőjének alapját. — Tanítók gyűlése. Az Eötvös-alap Országos Tanító-Egyesülete február 2-ikán délután öt órakor az Akadémia kistermében báró Eötvös József halálának évfordulója alkalmából ünnepies gyűlést tart. — Pusztulás a Szentföldön. Jeruzsá­­emből jön a hír, hogy a Genezireth tó partján Tiberius városa elpusztult, akár az ó-testamen­­tum több, halálra ítélt városa. Az egész vá­rosra olyan hatalmas felhőszakadás zúdult, hogy valósággal második özönvíz keletkezett Nyolcvan ház rombadőlt és számtalan áldozat lelte halálát a hullámokban. — Házasság, Maut­mer Szerén kisasszonynak,­­lauthner Pál leányának ma délben esküdött örök hűséget a dohány-utcai izraelita templomban Kolber­­gosz fővárosi bankár. Az esküvőn nagyszámú előkelő özönség volt jelen. — Eljegyzés: Draveczky Adorján szegedi királyi félőtáblai tanácselnök leányát, Annát eljegyezte Jam­­niczky Gyula budapesti királyi albíró. — Az újságírók egyesületéből. A Budapesti Újságírók Egyesülete ma este tartotta meg harmadik vasárnapi vacsoráját, melyen a tagok ezúttal is szép számban vettek részt. Az elnökség részéről Mikszáth Kálmán és Fenyvessy Ferenc országos képviselők vol­tak jelen. — Leégett kastély. Brünnből táviratozzák hogy a város közelében levő Austerlitz kastélyban­­,mely gróf Kaunitz hitbizományához tartozik, tűz ütött ki. A veszedelem a kastély értékes belső berendezését megemésztette. — A lipótvárosi kaszinó közgyűlése. A lipótvárosi kaszinó évi közgyűlése mára volt kitűzve, de mert a tagok nem jöttek össze határozatképes számban, el kellett azt halasztani. Újabb határidőül február 21-ét állapították meg. „■ — Apa és fiú a fogházban. Bécsből táviratoz­zák. A közúti vasút egy hivatalnokát, Budit Tódort és tizenhat éves fiát, Budit Ottokárt csalás miatt letartóz­tatták. Az apa és fia jegyeket hamisítottak és azokat eladták. A vizsgálat alkalmával lakásukon egész csomó hamis jegyet találtak. Mind akettőt átadták a florisdorfi törvényszéknek­— Testvérgyilkosság a vonaton. Bécsújhely­ről rejtélyes esetet táviratoznak. Mikor az Aspang­­vasut ma reggel Edlitz állomáshoz közeledett, egy Rit­ter József nevű paraszt kibukott egy vasúti kocsiból s a kerekek alá került, amelyek összemorzsolták. Erős a gyanú, hogy a boldogtalan nem véletlenség áldozata, hanem vele utazott testvére lökte le a robogó vo­natról. — Elfogott rablógyilkos. A napokban Bécsben a Favoriten külvárosban egy Slavik Mária nevű asszo­nyon rablógyilkossági merényletet követtek el. A me­rénylő kést döfött a szerencsétlen asszony mellébe, s elmenekült. Véletlenül elejtett a merénylet színhelyén egy Pribyl névre szóló vendéglői számlát, amelynek segítségével a rendőrség megindíthatta a nyomozást.­­ Mint Bécsből telegrafálják, a gyilkost, akinek az igazi neve Widenhofer,­ Tullnban a csendőrség elfogta. — Megszöktetett őrültek. Az angyalföldi té­bolyda ügyeletes orvosa telefonon jelentést tett a fő­­kapitányságnak, hogy Lénárd Sándor hódmezővásár­helyi születésű tizennyolc éves kőmivessegéd és Ru­­zicska András budapesti születésű húsz éves vasöntő­segéd, akik mint közveszélyes őrültek ápolás alatt állottak, ma este fél hét órakor Marosi Gergely volt ápoló segítségével megszöktek. Lenárd Sán­dor volt az, aki fél évvel ezelőtt Antal András lo­vasrendőrt a Verseny­utában leszúrta, de akkor elmenekült az igazságszolgáltatás kezéből, mert az ítélethozatal előtt a törvényszék őrültnek mondta ki és az angyalföldi tébolydába szállították, ahonnan ma este Ruzicska társával megszökött. Személyleírásuk a következő: Lénárd Sándor alacsony, zömök, ballábára sánta, kicsiny szőke bajusz. Öltözete: világos szürkés kék intézeti kabát, puha fe­kete kalap, szürke nadrág, pepita nyakkendő, intézeti csizmával. Ruzicska András: alacsony szőke, kis bajuszú, himlőhelyes. Öltözete: intézeti kékes szürke kabát, alatta fekete kamgarn kabát, világos kék csikós kam­­garn nadrág, fekete kemény kalap, félig kivágott lak­cipő. A rendőrség a jelentés vétele után rögtön a leg­­szélesebb körű intézkedéseket megtette. — Óvintézkedések a villamos vasúti bal­esetek ellen. Rudnay Béla főkapitány hirdetményt tesz közzé s felhívja a nagyközönség figyelmét a gép­erejű közúti vaspályák közlekedése tárgyában alkotott közgyűlési szabályrendeletnek a nagyközönség jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezésére, amelyek betartása által a balesetek kikerülhetők. E rendelkezések szerint a síneken más járműveknek hosszasabban tartózkodni nem szabad. Azokon más kocsikat, állatokat, vagy tár­gyakat felügyelet nélkül hagyni tilos. A kocsiknak a villamos kocsik elől a sínekről kellő távolságban ki kell térni. A mellék­utcából kijövő kocsinak, mikor a közúti vasút arra megy, meg kell állani. A közönségnek a sínekről a kocsi közlekedésekor le kell mennie. A kö­zönség csak a megállóhelyeken szállhat föl. A kocsikon csak az ülő- és állóhelyek számának megfelelő ember foglalhat helyet. Menetközben a kocsi lépcsőjén állani nem szabad. A közönség a kalauznak és ellenőrnek figyelmeztetéseit, a menetrendre és biz­tonságra vonatkozó utasításait mindenben követni tar­tozik. Mindezeknél fogva fölhívja és figyelmezteti a főkapitány a nagyközönséget, hogy ezeket a rendelke­zéseket saját jól fölfogott érdekében is szigorúan tartsa be. Aki a rendelet ellen vét, azt 50 forintig terjedhető pénzbírsággal vagy megfelelő elzárással büntetik. — Halálozások. Luzsénszky Zsigmond báróné, született Homa Gizella, életének harmincadik évében Budapesten tegnap meghalt. Temetése hétfőn délután négy órakor lesz a Lónyay­ utcai házból.­­ Nyéki báró Rauch György nyolcvanegyéves korában Luzsnicán el­hunyt. A megboldogultban nyéki báró Rauch Géza jogtudor, magyar főrendiházi és horvát-szlavón ország­gyűlési örökös tag és nyéki báró Rauch Pál horvát­­szlavón országgyűlési örökös tag nagybátyját gyászolja. — Két komédiás tragédiája. A tegnapelőtt történt véres szerelmi dráma szerencsétlen áldozatait nem boncolják fel, mert intézkedés történt, eltemette­tésükről. Hellming Klára temetését a román konzulátus vállalta magára, akit, ma délután három órakor temet­nek el a kerepesi-uti temető halottas kamrájából. — Míg Staegemann Bernát holttestét édes atyja kíván­ságára holnap este Drezdába szállítják. — Rendőri hírek. Lezuhant. Fontani Lajos napszámos ma délután négy órakor a Vendel-u­tca 3. szám alatt épülő uj háznál az állványró­l saját vigyá­zatlansága folytán lezuhant s életveszélyes sérüléseket szenvedett. Beszállították a Rókus-kórházba. — Hirte­len halál. Kreitl Mari napszámosnő ma délután a Fő­utca 11. számú ház előtt összeesett és hirtelen meg­halt. Az orvostani intézetbe szállították. — Hirtelen elhalálozások. Ma reggel Adorján Sándorné született Szakszón Mária napszámosnő a Röser-bazárban, Ra­­schovszky Vilmos pálinkamérő Angyalföld 1853. szám alatti lakásán és Weiser Jánosné született Bocs Karolin napszámosnő az üzley téglagyár előtt hir­telen meghaltak. Mind a három holttestét a törvény­­széki orvostani intézetbe szállították. — Halál a börtönben. Tegnap este Antalik József napszámost részegsége miatt a kőbányai kapitányság börtönébe elzárták, ahol hirtelen rosszul lett s rövid idő múlva meghalt. — Öngyilkossági kísérlet. Tegnap reggel Szabó Mari 19 éves cselédleány szerelmi bánatában Rózsa­ uta 62. szám alatti lakásán megmérgezte magát. Eszméletlen állapotban vitték a Rókus-kórházba. — Megrepedt vízvezetéki cső. Tegnap délelőtt az Eötvös- és a Kemnitzer-utca környékén a Vízvezetéki cső meg­repedt és oly mennyiségű viz zúdult ki, hogy a fent­ nevezett két utcában a viz a járdát elöntötte. A víz­vezetéki igazgatóság a hír vétele után azonnal megtette az intézkedéseket. — Mellbe szúrta. Tegnap délután az ittas állapotban levő Páles Zsuzsanna a vele vadházas­­ságban élő Gnegus Pál kocsist heves szóváltás után késsel mellbe szúrta. A mentők a súlyosan sérültet a Rókus-kórházba szállították. A tettest a rendőrség le­tartóztatta. — Elfogott tolvaj. Szombaton este a Váci­utcában egy nagykereskedő üzletének kirakatából Grün Mór kalapossegéd egy értékes angol plüss takarót le­akasztott s azzal futásnak eredt, de a járókelők üldö­zőbe vették és a Dohány-utcában sikerült elfogni s a rendőrségnek átadni. A főkapitánysághoz kisérték ahol nyomban vallatni kezdték, de tettét tagadta. Két kaszinói gyűlés. Budapest, január 31. Budapest két legelőkelőbb társasköre, a Nemzeti és az Országos Kaszinó ma tartották évi közgyűlésüket. Az évi jelentések a kaszinók örvendetes gyarapodásáról adnak számot; a két egyesület azonkívül választásokkal is fog­lalkozott. Tudósításaink a két gyűlésről itt kö­vetkeznek: Nemzeti Kaszinó. A Nemzeti Kaszinó Kossuth Lajos­ utcai fényes palotájában nagy számmal gyűltek ma délelőtt a tagok a kaszinó közgyűlésére. A közgyűlés, amint azt gróf Esterházy Mihály elnök-igazgató indítványozta, Szlávy József koronaőrt választotta meg elnökéül, míg a sza­vazatszedő bizottság gróf Sztáray János elnöklete alatt ült össze. Mielőtt a szavazás kezdetét vette, Ilk Mihály egyesületi titkár előterjesztette az igazgatóság évi jelentését. A jelentés konstatálja, hogy a kaszinónak az 1896. évben 2 tiszteletbeli, 731 rendes és 3 kedvez­ményes, összesen tehát 736 tagja volt. Ez a létszám a múlt évhez 13 taggal való szaporodást mutat. A ka­szinó, múlt évi közgyűlésén, 10.000 forintot szavazott meg a nemzeti fejlődés előmozdítása és a nemzeti nyelv terjesztése céljaira s az összeget 14 hazai kulturegye­­sület közt osztotta meg a választmány. A tízezer fo­rintból a közgyűlésig 12 egyesület már fel is vett 8700 forintot, s mivel a máramarosi és ungmegyei kulturegyesületek még nem vették fel alapítványaikat, a visszamaradt 1300 forintot a most folyó évi költség­­vetés terhére írták át. Igen meleg hangon emlékszik meg az évi jelentés gróf Zichy Jenő becses ajándéká­ról, aki Pállik Bélával megfestette gróf Széchenyi István lovasképét s a kaszinónak ajándékozta. Ami az elmúlt év számadását illeti, 160.353 forint 47 kraj­cár bevétel mellett a kaszinónak 150.101 forint 76 krajcár volt a kiadása, ami 10.251 forint 76 krajcár pénztári maradványt jelent. A közgyűlés megadván a felmentést, az 1897. évre bemutatott költségvetést, amely szerint 108.886 forint bevételt és 107.637 forint kiadást irányoztak elő, változatlanul elfogadta. Ezután a pénzügyi, könyvtári és leltári bizottságok választása ejtetvén meg, elhatározták, hogy a Széchenyi-lakomát ebben az évben február 7-én, tehát a jövő vasárnap, délután öt órakor tartják meg. Csatáry Lajos többek nevében indítványt terjesz­tett be, hogy a kaszinóban lábra kapott nagy drágaság orvosoltassék. Előadta, hogy a kaszinóban az étkezés rendkívül drága, a kártyapénz túlságos magas, a tánc­­mulatságok részvételi díjait is túlcsigázták azokra nézve is, akik nem is mint táncolók, csak mint szem­lélők vesznek részt a mulatságokban. Kéri a választ­mányt, tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ivánka Oszkár kijelenti, hogy habár az indítvány­nak minden egyes pontjához nem ragaszkodik is, de mindenesetre kívánja, hogy a tagok jutányos árakért találhassák meg étkezésüket és egyéb élvezetüket. Eszterházy Mihály megjegyzi, hogy ő a választ­mányban azért nem pártolta Csatáry Lajos indítványát, mert a jövőben választandó igazgatóságnak semmiféle kötelező határozatot nem akart örökségül hagyni, kü­lönben pedig az indítvány tanulmány tárgyát képezi és annak iránya figyelembe fog vétetni. Miután ebbe az indítványozók is belenyugodtak a választmány határozatát elfogadták. Míg a napirend e tárgyaival foglalkoztak, a sza­vazatszedő küldöttség is átvette a szavazó íveket, ame­lyeket ezután a délutáni folytatólagos ülésen bontottak fel és számítottak össze. A választás eredményét csak a hitelesítő közgyűlésen, február 7-ikén délután fél öt órakor hirdetik ki. Országos Kaszinó. Az Országos Kaszinó ma délután 4 órakor tar­totta ez évi rendes közgyűlését Giczy Béla elnöklete alatt, amelyen a múlt évi pénztári számadást és vagyon­mérleget, valamint az 1897. évi előirányzatot tárgyalták és egyhangúlag jóváhagyták. Az évi jelentés szerint a kaszinó 1896. évi bevé­telei 109.777 forintra rúgtak, kiadása pedig 105.119 forint volt, amiből azonban jelentékeny összeg a ka­szinó felszerelésére fordíttatott. Ebbe a számadásba nincs befoglalva a kaszinó háza utáni bevétel és ki­adás, mivel az építkezési számla még nincs lezárva. A ház bérletei a kaszinó saját helyiségein kívül 36.695 forintot tettek, amit a 630.000 forintot tevő építési kölcsön törlesztésére és kamatozására fordítottak. Az 1897. évi bevételt 96.900 forinttal, a kiadást 76.546 forinttal irányozták elő, úgy hogy az előirányzat 10.354 forint fölösleggel záródik amit az építési és felszerelési tartozások törlesztésére fognak fordítani.

Next