Pesti Napló, 1897. július (48. évfolyam, 181-211. szám)
1897-07-09 / 189. szám
180. száza. Budapest, péntek ------•.............------ ’ - ■ ----- --------PESTI NAPLÓ. — I.Ht— | ' ...................i. I! ■■■■■■■...»! M— 1897. július 9. T — A titokzatos idegen. Valamelyik bécsi szállóban a napokban egy rendkívül elegáns úr vonta magára a figyelmet. Az idegen Charles Schubert, drezdai hírlapírónak jegyezte be magát a vendégkönyvbe, de viselkedésében olyan titokzatosságot tanúsított, hogy egy rendőrtisztviselő igazolásra szólította föl. Az idegen rögtön megvallotta, hogy hamis nevet írt a vendégkönyvbe, mert tényleg Schuchlmann József Károlynak hívják, foglalkozására nézve pedig szállótulajdonos Franzensbadban. Mikor megkérdezték, hogy miért jelentett be hamis nevet, az idegen igen fontos társadalmi okokra hivatkozott. Ugyanis ő volt az, aki nemrégiben egy nizzai szállóban azt a nagy feltűnést keltett merényletet követte el Montgelas Miksa gróf ellen. A gróf elcsábította volt Schuhmann feleségét, amiért ez revolverrel állott fapszul megsértett férfi becsületéért. Az esküdtszék annak idején fölmentette a merénylőt, de mivel a per akkor nagy szenzációt keltett és a bécsi lapok is sokat foglalkoztak vele, Schumann a feltűnés és sok kiváncsi kérdezősködés elkerülése végett most inkább idegen nevet jelentett be. A bécsi rendőrség épp ezért csak öt forintnyi pénzbüntetésre ítélte Schuhmant a hamis név bemondásáért. — Brandes betegsége. Kopenhágából, írják, hogy Brandes Györgynek, a hires kritikusnak és irordalomtörténetirónak egészségi állapota rosszra fordult s egyelőre nincs rá kilátás, hogy a kiváló, iró elhagyhassa a betegágyat. — Esküvő vőlegény nélkül. Igazán amerikaias módon kötött, házasságot egy amerikai kereskedő a bécsi anyakönyvvezető előtt tegnap egy bécsi leánynyal. A vőlegény el se jött Amerikából a házasságkötéshez, hanem az osztrák belügyminiszter engedelmével ügyvédjével helyettesítette magát. A házasságkötés annak rendje és módja szerint megtörtént, s a fiatal leányasszony már útban is van New-York felé, ahol tárt karokkal várja férje, akit még soha életében se látott. — Halálozás. Förster Béla huszárőrnagy tegnap a Schwarzer-féle gyógyintézetben meghalt. Az elhunyt, aki kilenc esztendeig szárnysegéde volt Edelsheim- Gyulai bárónak, ismert alakja volt a fővárosnak. Holnap délután temetik. — Rendőri hirek. A pénzügynök. Egy Brett Jakab nevű fiatalember magát pénzügynöknek adva ki, Révész Nándor gyógyszerésztan-hallgatótól kicsalt kétszáz forintot amaz ürügy alatt, hogy nagyobb kölcsönt szerez számára és ez összeget óvadékul kell letennie. Brett, amint a pénzt megkapta, többé nem mutatkozott. A rendőrség Révész panaszára letartóztatta a szélhámost. — A gyermek fosztogató. A rendőrség tegnap elfogta Holländer Oszkár tizennyolcéves csavargót, aki a Mária-utcában egy kis gyermek füléből a fülbevalókat akarta kiszedni. — Tűz. Ma éjfélután a Kender-utcában a 10. számú ház istállójának a teteje kigyulladt, de mielőtt a lángok tovaterjedhettek volna, a tüzet eloltották. ' ' ■ ÍH ' 9jé" buzgalommal azonnal letárgyalta és huszonegyet- közülük elítélt. Ez maguknak azelítélteknek is érdekébten volt. (Nagy zaj és derültség a bal- és szélsőbaloldalon.) Hogy a rendőrség visszaélései idegtoroltassanak, ennek szüksége nem merült föl. A rendőrség helytelenül nem járt el és Budapest polgárságának 90 százaléka helyeselte az eljárást. (Nagy zaj. Helyeslés jobbról, ellentmondás a bal- és szélsőbaloldalon.) Kéri válaszának tudomásul vételét. (Élénk helyeslés jobbról.) Válasz és viszonválasz. Eötvös Károly: A választ nem veheti tudomásul. (Helyeslés balfelől. Zaj a jobboldalon.) Madarász József: Csak védjék a németet! Eötvös Károly:- A miniszter nem felelt meg arra, hogy szükséges vált-e a sok rendőr. A főváros 100 százaléka tudja, hogy ahol nincs rendőrség, , ott nincs baj, de amint az megjelenik, mindjárt baj van. Példa nélküli az, hogy a tetszés vagy nem tetszés nyilvánításátelfojtsák. Arról volt szó, hogy a német színielőadást kellett megvédelmezni. (Úgy van! Úgy van a bal- és szélsőbalon.) Maguk a német színészek belcgebbek voltak mint a kormány — elmentek. Fennen hangoztatja Síwibiszter, hogy «bizonyos körök». Azt hiszi, hogy azok a bizonyos körök egyedül voltak, akik Magyarország nemzetiségét védelmezni akarták? (Úgy van! Úgy van! balfelől.) Az a 30 ember ott becsületes és hazafias kötelességet teljesített. (Elénk derültség és ellenmondás jobbfelől. Helyeslés bálról.) A közönségnek csak e része számára Volt rendőrsége a miniszternek, a verekedő magyargyűlölők számára nem. Meszlény Lajos: Hisz'az a publikum adott választási költséget. (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urat, ne szóljon közbe. Eötvös Károly: Bármilyen eljárásban részesítették őket a miniszter és az ő kilencvenszázalékos értelmisége, a nemzet tudja, hogy hazafiak voltak. (Úgy van! Úgy van! Derültség balfelől.) Csunya kötelességmulasztást követne el, ha kifejezést nem adnak ennek a belső meg nemgyőzödésüknek ... (Nagyderültség jobbfelől) Hogy örülnek, hogy nevetnek annak, ha én egy nyelvbotlást követek el, de miért nem nevetnek annak, amikor a minisztereik nem szavakban, habém tettekben botlanak? (Élénk helyeslés,derültség és éljenzés a bal- és szélsőbaloldalon.) . A rendőrség a tüntetés éjjelén még nem tudott a miniszter által említett büszös porokról s a vak tüzilármáról. A polgári ruhába bujtatott rendőrök okozták a legtöbb botrányt. A miniszter helyesli az éjjeli kihallgatást. Bizonyos, hogy sokkal célszerűbb a vádlottat éjjel kihallgatni, mint , például kerékbetörni, vagy három-négy napig étlen-szomjan tartani. (Zajos derültség.) De hol van ez megírva, vagy hol van ez megengedve? Csak megidézni, lett volna szabad. Latkóczy Imre: Hogyha különben megbízhatók ! Porozo Dezső miniszter:. Csak akkor bocsáthatja szabadon! .. .e , Eötvös Károly: Ebbe a rendőri kérdésbe még részletesebben bele fog menni, de reméli, hogy a miniszter és az államtitkár akkor már civilben lesznek. (Derültség balfelöl.) Ilyen éjjeli kihallgatásra analógiát nem találhatunk hazánk történetében még akkor sem, amikor őseink még pogányok voltak. (Zajos derültség balfelől.) Miért nem tartotta, a miniszter azokat az urakat addig ott, amíg a fölebbezést is elintézték ? Ezt épp úgy megtehette volna. A miniszter azt állítja, hogy a főváros lakosságának 90 százaléka elítélte a tüntetéseket. T*. ........ Barabás Béla: Vasorára dolgozik. (Derültség.) Eötvös Károly: Ez is olyan alapos értesülés, ahogy a rendőrség volt értesülve. Melyik társaságnak 90 százalékáról szól a miniszter? Talán saját társaságának 90 százalékáról, vagy a rendőrségéről ? De hiszen a rendőrség emberei is úgy nyilatkoztak négyszemközt a dologról, hogy,, Komisz volt, saját véreinket kellett bántani, — de muszáj! (Derültség balfelől.) Barabás Béla: Most hivatkozzanak Angliára! Eötvös Károly: A miniszter válaszát nem veszi tudomásul. (Zajos helyeslés és éljenzés a bal- és szélsőbaloldalon.)" Perczel ..Dezső belügyminiszter: Eötvös azt mondta, hogy a miniszter beszéde üres volt. Akonzekvencia levonását a józan hallgatóságra bízza. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Nem mondhatja, hogy Eötvös nem ismeri a törvényt (Zajod férültség a szélsőbalon), de úgy képzeli magának a törvényt, ahogy akarja. Eötvös vagy nem tudja a rendőrségi törvény 29. §-át, vagy elfelejtette. Hiszen, három napnál tovább nem tartóztathatott le senkit a rendőr! Azt mondja a törvény, hogy ha garanciát lát a rendőr, akkor a vádlott szabadon bocsátható. Tehát a rendőr diskréciójától függ a szabadonbocsátás. Ezt megérti, aki magyarul tud. (Helyeslés jobbfelől.) (_ Bartha Ödön: Szegény Eötvös! Nem tud magyarul! Ugyan tautsa meg! Perczel Dezső: Elmúlt Magyarországon az az idő . . . Hentaller Lajos: Látjuk! Perczel Dezső: Mikor ilyen virtussal kellett védeni a magyarságot. Elmúlt már annak az ideje, hogy a cilinder-beverés, német szó üldözés hazafiságnak volna nevezhető és hősiségnek. (Nagy zaj.) . Azt mondta a múltkor Eötvös, hogy egy Prohászka nevű bécsi németet is megvert a rendőrségi Ámde ez a Prohászkasem bécsi, sem német, hanem magyar... (Nagy derültség jobbfelől.) Thaly Ferenc: Tehát csak magyart vertek! Perczel Dezső miniszter: Eötvös álmos volt, amikor a rendőrségen járt. Hát kinek autentikusabb az előadása? Arra a ünyegetőzésre, hogyne mondja, hencegésre, hogy: ő nemsokára civil ruhában lesz, jocosus módon azt feleli, hogy volt ittegy másik képviselő is, aki így fenyegetőzött. És azt a képviselőt, akit úgy aposztrofált, mint most Eötvös a minisztert, most itt látja jó egészségben, a másik pedig kint busult (Élénk tetszés és helyeslés jobbfelől.) . ... Eötvös Károly: A miniszter felszólalásának legutolsó részére nem reflektál. Látja, hogy nem értette őt meg. Azt értette, hogy reméli, hogy mire új rendőri törvényről beszélnek, a miniszter nem fog azon a helyen ülni. Azt nem bánja, akár kívül busul, akár belül busul. Sőt azt kívánja, hogy idebent búsuljon. (Zajos derültség.) Felkiáltások (a jobboldalon): Hát Prohászka ? (Nagy derültség.) * •• Eötvös Károly: A Prohászkára is fogok felelni. (Zajos derültség.) Megengedi, hogy Prohászkának némely dolgára nézve tévedett, de megjegyzi, hogy információit a rendőrségtől szerezte. Tehát csak az tűnt ki újra, hogy a rendőrség információi gyakran tévesek. (Úgy van balfelől. Derültség.) Dajáry Géza: Nem kell fölülni. Eötvös Károly: A miniszter magyarázata emberségtelen. Ne beszéljen a miniszter gúnyolódással arról a korról, amikor a magyar nemzetiséget virtuskodással védelmezték, (Úgy van!,Úgy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) mert ha az nem lett volna, a miniszter most kukoricát kapálhatna Baranya vármegyében. Akkor golyóval és börtönnel kellett az ifjúságnak szembeszállnia azonkívül még egy brutális rendőrséggel. Felkiáltások: Éppen mint most! Eötvös Károly: Mi tiszteljük az idegen művészt, de nem fogjuk tűrni azt a művészetet, amely azzal a pretencióval jön ide, hogy ezt a barbár fajt civilizálja. Igaz, sok magyar művész keresi kenyerét külföldöm de nézze meg a miniszter, hogy a hazai műintézetek ugyan hány magyar művésznek adnak kenyeret? Hiszen tele van az némettel, csehhel! Nem fogadja el a miniszter válaszát. (Zajos helyeslés és éljenzés a balos szélsőbaloldalon.) Elnök fölteszi a kérdést: Tudomásul veszi-e a Ház a választ? Felkiáltások (a baloldalon): Hoch! Hoch! A Ház túlnyomó többsége a választ tudomásul veszi. A vígszinházi tüntetések a Házban. — A képviselőház mai üléséből. — Budapest, július 8. A képviselőház mai ülésének végén ismét szóba kerültek a német előadások által provokált vígszínházi tüntetések. Perczel Dezső belügyminiszter felelt ugyanis Eötvös Károlynak arra az interpellációjára, amelyet a Rendőrségnek a május 31-iki színházi előadás alkalmával tanúsított eljárása miatt terjesztett be. A belügyminiszter válaszára Eötvös hosszabb beszédben azzal felelt, hogy a választ nem fogadja el. Ezzel a belügyminiszter viszonválaszát provokálta, míg végül Eötvös újabb felszólalása után a Ház a miniszter válaszát tudomásul vette. Az ülésnek erről a részéről a következőkben tudósítunk: A miniszter felelete: Perczel Dezső belügyminiszter: Az interpellációra azt feleli, hogy igenis tudomása van arról, hogy a rendőrség a szükséges mértékben intézkedéseket tett, mikor értesült, hogy a bécsi színészek előadásait bizonyos budapesti körök meg akarják hiúsítani. A rendőrség tisztviselőket, rendőröket s polgári ruhában megjelenő rendőröket küldött ki, annyit, amennyit megfelelőnek tartott. (Helyeslés jobbfelől.) Arról nincs tudomása, hogy bottal, fegyverrel gátolták a tetszés-nemtetszés nyilvánítását. Hentaller Lajos: Elhazudni mindent lehet. (Zaj.) Perczel Dezső miniszter: Nem tetszés, vagy nem tetszés nyilvánításáról volt szó, hanem botránykészítésről ... (Nagy zaj.) Elnök: Csöndet kérek. Hentaller Lajos: Mikor ilyen bolondokat beszél! Perczel Dezső miniszter: A tüntetők Budapest közönsége képviseletének gerálták magukat s bűzszereket szórtak szét. (Derültség.) Gyutacsokat is helyeztek el és hamisan tüzet jeleztek. (Zaj.) Ez éretlen és nem eléggé jellemezhető eljárás, amelyet el kell ítélni. (Tetszés a jobboldalon.) Ami a rendőrség éjjeli tárgyalását illeti, kijelenti, hogy minden egyes esetben a rendőrség minden rendetlenkedőt először megintett s csak mikor az nem használt, akkor tartóztatta le. Felolvassa az ide vonatkozó törvényszakaszt. Az V. kerületi kapitányság a huszonhárom letartóztatott egyén ügyét emberfölötti A nők kerékpározása. — Válaszok Hock János cikkére. — Budapest, julius 8. A mai posta ismét egész csomó választ hozott Hock János érdekes cikkére. A mai válaszok inkább a kerékpározó hölgyek javára szólanak, s alig van köztük egy-kettő, amely elitélné vagy gáncsolná a nők kerékpározását. Az érdekesebb válaszokat alább adjuk: .... ■ ■ • ''I. • Igen tisztelt szerkesztő úr! Illik-e az asszonyokhoz a kerékpározás ?Miért ne? Mivel hátrányosabb a kerékpározás a nőkre nézve, mint a többi sport? Nem lovagolnak-e, úsznak-e a hölgyek épp úgy, mint a férfiak? Miért ne űznék tehát éppúgy, mint a férfiak ? Miért ne űznék tehát épp ezt a sportot? A kerékpározó hölgyek ellenségei leginkább a nők! Ez magától értetődik. A kerékpározó nők ez ideig még csak igen csekély számmal vannak képviselve, ha tehát egy-egy néha napján feltűnik a látóhatáron, természetesen megbámulják s róla beszélnek. S a közönségnek ez az érdeklődése a kerékpározó hölgyek iránt teszi azután a legtöbb nőt a kerékpározó asszonyok ellenségévé. Nem az boszantja ilyenkor a hölgyeket, hogy egy nő kerékpározik, hanem az, hogy a bicikliző hölgyek inkább feltűnnek, mint ők. Ezen csoportba tartozik a kerékpározó nők ellenségeinek egyik része ... a sértett önérzet, büszkeség bántja őket és a kerékpározó hölgyek ellenségeivé lesznek. A bicikliző asszonyok ellenségeinek másik fele csak azért nézi rossz szemmel a kerékpározó nőket,mert neki nincs biciklije. Ezeket az úriasszonyokat azután igen könnyen meg lehet nyerni a kerékpározó hölgyek részére — egy biciklivel! (Tisztelet a kivételeknek!) Vannak azonban a kerékpározó nőknek született ellenségeik is, akiket a világ összes biciklijével se lehetne meghódítani. Ezek azonban csak igen kevesen Ivániák. Leginkább éltesebb dámák, papok (?), nyársbolgárok, vagy egy régibb nemzedék hátramaradott tagjai. Ami a kerékpározó hölgyek ruházatát illetti, arról ,mi, férfiak — nem szólhatunk. Azt inkább az oroszrendőrségre bízzuk. S ... n Károly. . »• Tisztelt szerkesztő ur! " * Vidéken születtem, ott is növekedtem, nagy a különbség tehát az én nézetem és a fővárosi asszonyok ■nézetei között. Mert a vidéken, kérem, még nem a tizenkilencedik század végén élünk, amire sok tekintetben el lehet mondani, hogy hála Istennek! A vidéki nézetei aztá meggyökeresedtek bennem, s dacára, hogy régóta a fővárosban vagyok férjnél, mégsem járok a legdivatosabb darabok előadásaira, nem olvasom a divatos regényeket s nem találom jól magukat a fővárosi zsúrok levegőjében, a budapesti gavallérok beszédmódját pedig az asszonyokkal szemben határozottan illetlennek találom. Szóval még most is vidéki vagyok, javíthatatlan vidéki.