Pesti Napló, 1897. július (48. évfolyam, 181-211. szám)

1897-07-10 / 190. szám

190. szám Budapest, szombat PESTI NAPLÓ, 1897. julius IC.. Ő megérkezett s ma fogják kihirdetni. Midőn az aratók előtt Nemeskót ilyformán leleplezték, zúgolódva bár, de azért ismét visszamentek a pusztákra és folytatták munkájukat. NAPI HÍREK. ” N­apirend. — Szombat, julius 10. — A horvát miniszter fogad reggeli 8 órától 10-ig. Az Országos Képtár metszetgyű­jteménye minden hét­főn, kedden és szombaton délelőtt­ 1—1 óráig megtekinthető. Nemzeti Múzeum, Képtár. Nyitva délelőtt kilenc órától délután 1 óráig. Többi tárai megtekinthetők 50 krajcár belépődíj mellett. A Feszty-társaság körképpalotájában a Városligetben Krisztus a keresztfán és Jeruzsálem óriási körkép. Látható reggeli 9 órától esti 8 óráig. Az esti órákban villám­­világítás mellett. Belépődíj 50 krajcár, gyermekjegy 30 krajcár. Budapest, július 9.­­ • Személyi hírek, József főherceg és neje Klotild főhercegasszony ma a fővárosba érkeztek és budavári palotájukban szálltak meg. A főhercegi pár csak a mai napot tölti a fővárosban, holnap Tapol­­csányba utazik, hogy jelen legyen unokájuk, József­ Ágost főherceg újszülött leánykájának keresztelőjén. — Berzeviczy Albert, a képviselőház egyik alelnöke pár nap előtt kezdte meg kétheti szabadságidejét, amelyet Berzevicén tölt. — Csárdy Károly gróf, címzetes püs­pök több heti kúrára a Mödling melletti priesnitzthali hidegviz-gyógyintézetbe utazott. — József főherceg Brassóban. József főher­ceg, mint a magyar királyi honvédség főfelügyelője tegnap tartotta meg Brassóban az évenként szokásos szemléjét, a 24. honvéd-gyalogezred egyik ott állomá­sozó zászlóalja fölött. A főherceg tegnapelőtt délután két órakor érkezett Brassóba. Fogadására a pálya­udvaron megjelentek: Ürmösi-Maurer Mihály császári és királyi kamarás, főispán, Fédra János császári és királyi tábornok, Heim Ferenc ezredes a 24-ik honvéd­ezred parancsnoka, Jakobi Károly polgármester, Hie­­mesch Ferenc városkapitány. A tegnapi délutánt a főherceg a Bukarest szállóban levő lakásán töltötte. Ma reggel aztán hét órakor kihajtatott a gyakorlótérre, ahová a zászlóalj már hatkor vonult ki zeneszóval. A szemle körülbelül féltizig tartott. A főherceg a csapatok magatartásával és kiképzésével nagyon meg volt elé­gedve. Délben nagy ebédet adott a főherceg, amelyre hivatalosak voltak a törzstisztek alezredestől fölfelé s azok segédtisztjei, továbbá Maurer főispán, Jakobi polgármester és Hiemesch városkapitány. József főherceg délután három­­órakor utazott el Brassóból és egyene­sen Budapestnek veszi útját. — A Keleti Akadémia magyar vizsgája. A bécsi Keleti Akadémia német növendékei ma tettek vizsgálatot a magyar közjógból.­­A vizsgán megjelentek Goluchowski gróf külügyminiszter és a magyar kor­mány megbízottja, Lepvey Sándor miniszteri tanácsos. A külügyminiszter a vizsga befejeztével elismerését fejezte ki a növendékek előmenetele fölött. — A bolgár fejedelem Rómában. Mint Rómá­ból telegrafálják, Ferdinánd bolgár fejedelem ma reg­gel Sztoilov bolgár miniszterelnökkel és Jarnov had­ügyminiszterrel odaérkezett. A pályaudvaron a király nevében a palotamarsall fogadta a fejedelmet. Miután a fejedelem elsétált a díszszázad előtt, a kísérettel együtt a Kvirinálba hajtatott, ahol a király és a királyné fogadta. — Ferdinánd fejedelem ma délután Rudini marchese miniszterelnöknél és Visconti-Venosta, Brin és Pelloux minisztereknél, valamint a nagyköve­teknél hátrahagyta névjegyét, azután sétakocsizást tett a királylyal. Este a Kvi­inálban családi ebéd, holnap pedig díszebéd lesz. Sztojlov bolgár miniszterelnök Visconti- Venosta külügyminiszternél ott hagyta névjegyét és hol­nap értekezik az olasz külügyminiszterrel. — Az Halié azt írja, hogy a bolgár fejedelem látogatásának nincs politikai jellege. A látogatás egyedül az olasz királyi pár iránti udvariasság ténye. — Változások a pénzügyminisztériumban. Amint értesülünk, Szlavicsek Rajmond pénzügyi taná­csos a dohányjövedéki igazgatóságnál, aki a hivatalos lap mai közlése szerint miniszteri tanácsosi címet ka­pott, legközelebb nyugdíjba megy. Szlavicsek helyébe Zornberg Vilmos báró miniszteri titkárt nevezik ki.­­ A központi dij- és illetékkiszabási hivatal főnökévé, osztálytanácsosi ranggal, — a nemrégiben közigazgatási bíróvá kinevezett Adamovics Vilmos helyébe Lasits Pál miniszteri titkár lép. — A szegedi kir. pénzügy­igazgató, Császár Gyula kir. tanácsos, negyven évet meghaladó szolgálat után, saját kérelmére nyugalomba vonul. Helyébe — hír szerint — Kallner Elek minisz­teri titkárt fogják kinevezni. Ezeken kívül, amint értesülünk, a közel­jövőben több miniszteri titkári és segédtitkári állást fognak kinevezés útján betölteni. — Címadományozások. A király, mint a hiva­talos lap mai száma közli, a belügyminiszter előter­jesztésére Máriássy Barna járási­­ főszolgabírónak a mi­niszteri segédtitkári, dr. Sarlay Sándor belügyminisz­tériumi segédfogalmazónak pedig a miniszteri fogal­mazói címet és jelleget adományozta. — Az aradi országgyűlés csengetyüje. Azt a csengetyüt, amelyet 1849-ben az Aradon tanács­kozó országgyűlésen használtak, az aradi városházán őrzik. Eddig erről a csengetyüről keveset tudtak, most egy lap közlésére a városháza titkának hire ment, így a becses ereklye valószínűleg az aradi ereklyemúzeumba kerül.— A sziámi király ajándéka. Most, hogy a s­ziámi király Európában utóseik, sokféle apró történetet elevenítenek föl, amelyek a király nevéhez fűződnek. Pár esztendővel ezelőtt történt, hogy oroszországi Mar­­kosztban, a kurszki kormányzóságban Surovszki nevű zeneszerző egy sziámi nemzeti himnuszt komponált. 1892. szeptemberében Párisból a sziámi követ arról értesítette Surovszkit, hogy a sziámi király köszönet fejé­ben egy ezüst szivardobozt küldött neki, a saját keze­­írásával. Évek folytak el, de Surovszki nem kapta meg sem az ezüst dobozt, sem a sziámi király saját keze­­irását. Mikor azután röviddel ezelőtt a sziámi király megkezdte utazását Európában, Surovszki arnak eszébe jutott az ezüstdoboz és a kézirás­os kérdést inté­zett Parisba, a sziámi követséghez az ezüstdoboz holléte iránt­. Azt írták neki Párisból, hogy az ajándé­kot már 1892-ben elküldték Pétervárról Kurszkba. A szerencsétlen zeneszerző ezután a pétervári vámhiva­talnál tudakozódott, ahol azt a feleletet kapta, hogy az ezüstládikát konfiskálták és beolvasztották, mert az ezüst silány volt s nem felelt meg a vámolási föltéte­leknek. A fadobozt azonban, amelyben a szivarok vol­tak, Surovszki bármikor megkaphatja, négy rubel és 80 kopeka ellenében. A zeneszerző azonban nem haj­landó kiváltani a drága ajándékot. — Nagy jégeső Szatmáron. Ma este hat óra­kor, mint Szatmárról telegrafálják, ott nagy, száraz jégeső volt, amely körülbelül tizenöt percig tartott. A diónagyságu jégdarabok számos ablakot bevertek, a kertekben is nagy károkat okoztak. Érdekes, hogy a jégeső alatt a nap folyton sütött. — Végű Aurél utóda. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király a pénzügyminiszter előter­jesztésére dr. Csernovics Diodor pénzügyminisztériumi osztálytanácsost, osztálytanácsosi címének meghagyása mellett, aradi állami jószágigazgatóvá nevezte ki. — Egy régi táblabiró halála. Mint lapunk­nak írják, július 7-ikén halt meg Lőcsén Kray Miksa udvari tanácsos, Szepes vármegyének legrégibb tábla­­birája, nyolcvanhároméves korában. Kray Miksa 1836-ban Szepes vármegye törvényhatóságánál kezdte szolgálatát mint esküdt, majd ott lett aljegyző, alügyész és fő­jegyző. 1849 után a császári helytartótanács kassai osztályánál mint tanácsos és a Bach-korszakban mint Szepesmegye kormánybiztosa szolgált. 1856-ban a kassai úrbéri főtörvényszéknek elnökévé nevezték ki és végül az eperjesi váltótörvényszék elnöke lett. Sokirányú szolgálataiért ő felsége kinevezte császári és királyi udvari tanácsosnak és a vaskoronarend vitézé­nek. Amióta nyugdíjazták, Lőcsén élt visszavonultan. Gyászolják fia, Kray István a balassagyarmati királyi­­törvényszék elnöke, Kray Mária és Berzeviczy Béláné Kray Ottilia — Musztafa Kamil bej Budapesten. Érdekes vendége van ez idő szerint a fővárosnak. Az egyip­tomi kedive rokona és intimusa, Musztafa Kamil bej, az egyiptomi ifjú­törökök egyik, vezére, aki állandóan Gleichenbergben szokott nyaralni, magyarországi is­merőseinek meglátogatására Budapestre érkezett. Musz­tafa Kamil bej egyike a legagilisabb politikusoknak Pártjának törekvése Egyiptomot az angol befolyás alól fölszabadítani és függetleníteni. — Lilla jegygyűrűje. Dr. Vajda Elek tata­tóvárosi orvos már régebben fölajánlotta a Csokonai Vitéz Mihály Lillájának birtokában levő jegygyűrűjét a debreceni kollégium ereklyetárának, mint amelyhez a nagy költőnek neve is fűződik; egyszersmind azt kérte a kollégiumtól, küldene el valakit a gyűrűért, mert csak személyesen óhajtja azt átadni. A kollégium azonban, valószínűleg nem annyira kegyelet, mint in­kább költséghiány okából, senkit sem küldött, hanem azt válaszolta, hogy csak küldje el postán. Mivel dr. Vajda ezt nem volt hajlandó megtenni, a gyűrű a mai napig nála maradt. Ma azonban, mint Debrecenből írják, megérkezett családostól dr. Vajda Elek és sze­mélyesen elhozta a nevezetes és érdekes gyűrűt Deb­recenbe, hogy ezt a nagy költő emlékét megillető ünnepélyességgel átadja, de többé nem a kollégium, hanem a Csokonai-kör birtokába. Mindenesetre jel­­­lemző dolog arra nézve, hogy milyen nehéz Magyar­­országon elhelyezni az ereklyéket, még akkor is, ha ingyen adják. — A szerb tudós sírja. A szerbiai kormány elhatározta, hogy Vuk Stefanovics Karadzsics Bécsben eltemetett szerb tudós hamvait Belgrádba szállíttatja. Az exhumálás hír szerint a jövő őszszel fog megtörténni. Vuk Stefanovics Karadzsics 1787-ben született Trsics­­ben s 1813-ban a törökök elől Bécsbe menekült s itt élt 1864-ben bekövetkezett haláláig. Karadzsics érdeme, hogy hazájának költői szépségű népdalai, közmondásai és meséi, amelyek csak a nép száján éltek, össze­gyűjtve is megjelentek, még pedig érdekes magyaráza­tok kíséretében. Mint nyelvész is nagy szolgálatot tett hazájának. Karadzsics gyermekkorában­­kecskepásztor volt s széleskörű alapos ismereteit,s autodidaktikus uton szerezte. Tagja volt a bécsi, berlini, pétervári és moszkvai akadémiának. — A postamester bűnei. Mármaros-Szigetről íja levelezőnk, hogy az ökörmezei postamestert, Horváth Károlyt, aki már 26 éve töltötte be állását, könyv­­hamisítások, körülbelül 1000 forint pénzhiány és egyéb rendellenességek miatt állásától elmozdították s helyet­teséül Bery kassai postatisztet nevezték ki. Csak nem­régiben veszett el a postáról egy 150 forintos levél s a kárt Horváth távirókezelőjével téríttette meg, aki azután jelentést tett az igazgatóságnál s az ebből folyó vizsgálat szegte nyakát a lelkiismeretlen postamester­nek. Az állásától megfosztott postamester folyamodás­sal élt a kereskedelemügyi miniszterhez. — Egyházi házasság a halálos ágyon. Egy anyakönyvi felügyelő a belügyminiszterhez azzal a kér­déssel fordult, hogy bevezetheti-e az anyakönyvbe azt az egyházi esketést, amelyet egy lelkész a halálos ágyon fekvő férfi és egy nő között, megelőző polgári házasság nélkül kötött meg. Megjegyzendő, hogy a lelkész ellen büntető eljárás indult, de felmentették és elrendelték, hogy az egyházi házasságkötés a polgári anyakönyvbe bevezettessék. A belügyminiszter kijelen­tette, hogy az ilyen házasságkötést a polgári anya­könyvbe bevezetni nem lehet, mert bár a törvény a lelkésznek ily esetekben büntetlenséget biztosít, mégis e házasságkötés jogérvényesnek nem tekinthető. — Kerékpárosok a belügyminiszternél. A Magyar Kerékpáros Szövetség és a Budapesti Kerék­páros Egyesület elnöksége ma délután tisztelgett Perczel Dezső belügyminiszternél s köszönetet mondott neki a kerékpározás országos rendezésére legújabban kibocsátott körrendeletéért. A küldöttség szónoka: Sze­mere Attilla országgy. képviselő volt. — Az idegbetegség áldozata. Bécsből jelen­tik, hogy ott a Diana-fürdőben Seelig Ernő lovag, ke­rületi főnök, egy revolverlövéssel halántékon lőtte magát és meghalt. Mikor a mentők megérkeztek, már nem lehetett rajta segíteni. Az elhunytnál nagyobb összeg pénzt találtak, nemkülönben egy nejéhez in­tézett búcsúlevelet is. A szerencsétlen ember hosszabb idő óta idegbetegségben szenvedett s ruhája most is tele volt midenféle orvosi vényekkel.­­ Az üldözött Baratiéri. Tiroli lapok szerint Barátiért tábornoknak a Gardató mellett fekvő Sir­­■mioneben való nyaralása igen kellemetlen. Az olaszok a tábornokot szidalmazzák, sőt tettlegesen is bántal­mazzák. Tegnap több fiatalember beverte ablakait. A tábornok valószínüleg Arcóba fog menni. — Elfogott postasikkasztó. Egy Möllinger Jakab nevű osztrák postatiszt a lembergi postahivatal­ból ötvenezer forintot elsikkasztott. A köröző levelet megküldötték a magyar hatóságokhoz is, és a posta­­sikkasztót, mint lapunknak telegrafálják, ma le is tartóztatták Máramaros-Szigeten. A zsinagóga udvará­ban ismertek rá, de Möllinger amint látta, hogy szemmel kísérik, meg akart szökni, s vesztére egy kamrába bújt. Az ajtót rászögezték, s fogva tartották, míg valahonnan egy rendőrt tudtak keríteni, fegyverek zöreje, népek győzelmi riadója. Szí­vemben megállott a vér, úgy hallgattam ezt a csodás játékot. Senki sem mert lélekzeni, némán figyeltek a csodahangokra, amelyekbe Krasny lelke volt temetve, amelyekben meg­mutatta, hogy mi az az érzés, amit nem lehet akadémiákon, iskolákban megtanulni. Mikor letette a vonót, egy pillanatig még néma csend volt, azután kitört a taps. Barátom büszke, boldog arccal ment helyére, de egy­szerre csak elsápadt, térde megcsuklott s egész hosszában a földre zuhant. Óriási lárma ke­letkezett. — Orvost kell hivni . .. Ecetet. .. Kölni vizet... sivitottak a hölgyek a szegény fiú fölött. Mozdulatlanul, merev testtel feküdt a földön. Mintha fojtogattak volna, úgy éreztem magam. Kiáltani akartam, de minden hang tüdőmbe szorult. — Orvos úr! . . . Segítsen!. .. szakadt ki végre belőlem, mikor a fürdőorvos belépett. Mindenkit kiküldött a teremből, csak én maradtam vele barátom mellett. Megvizsgálta, aztán szomorúan mondta: — Nem hiszem, hogy két óránál tovább húzza. Élesztgetn­i kezdte s fáradozásának volt is sikere, mert Krasny felnyitotta szemét. — Hogy tehettél ilyet!.. . kiáltottam zo­kogva, magamon kivül. — Meghaltam volna, ha nem hegedülök... * A fü­rdővendégek gyönyörű koszorút tet­tek koporsójára. i­­. . ...... ..«!

Next