Pesti Napló. 1897. szeptember (48. évfolyam, 243-272. szám)

1897-09-23 / 265. szám

IO Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ. 1897. szeptemberiéi S6á>; szára. '-r* ■ ’ -----------------------:-------—---------------------•---.......—-------I -rniinm-r... ' ■’ - ' " — — „■,,----,--rr--------­­' ___________ .*VA Magántisztviselők Országos Iffyug- Sljegyesülete szeptember 24-én igazgatósági ülést • tárt a.s egyesület saját helyiségeiben (VII., 'Kére* %ősDu{%8.-) Közoktatás. A Műegyetem megnyitása. —. Saját tudósítónktól. — Budapest, szeptember 22. Az ország egyetlen teknikai .főiskoláján, a József- Müegyetemen ma délelőtt nyitották meg az Ötvenedik tanévet.'Az alsóbbrendű kis ipariskolából ötven év alatt modern és európai színvonalon álló főiskola fejlődött. Különösen a legutóbbi évtized^alatt fejlődött rohamo­san. a Műegyetem, amelynek ennélfogva a gyor3 nö­véssel járó betegségeken is természetesen át kellett esnie s különösen az utóbbi években gyakran fölpana­szolták, hogy a József-Műegyetem nem fér el helyisé­geiben. Végre segíteni fog a kormány ezen a bajon is, ügy hogy egyetlen műegyetemünket aii sem fogja akadályozni természetes fejlődésében. Az uj tanév ünnepies megnyitása ma délelőtt tiz órakor volt, ezúttal már az ujonan éptMt nagyte­remben, amely egészen tele volt a Műegyetem hall­gatóival. Az első sorban Wlassics Gyula kultuszmi­niszter, Holtán Ernő nyugalmazott altábornagy, Szilt/ Kálmán akadémiai főtitkár, Herczegh Mihály, a Tudo­mányegyetem rektora és Konkoly-Thege Miklós or­szággyűlési képviselő foglalt helyet. Az emelvény piros bársonyból készült baldakinja alatt Wartha Vince műegyetemi rektor, llosvai Lajos, Klein Gyula és Asbóth Emil dékánok ültek, mindannyian disan agyarban. A megnyitó ünnepnek csupán egy tárgya volt: Wartha Vincének, az újból megválasztott rektornak beszámoló- és megnyitó-beszéde. A lefolyt tanévre esik ötven esztendeje annak, hogy a József-Müegyetemet, bár csak mint szerény ipariskolát alapították. Hogy miért maradt el hazánk egyetlen műszaki főiskolájának 50 éves jubileumi ünnepe, azt e helyen nem akarja fejtegetni, csupán rövid betekintést akar vetni az intézet múltjába. Mindenütt a szükség-okozta kényszer bírta kor­mányzatokat a teknikai intézmények megalapítására. Midőn Rákóczi György 1646-ban Tokaj vidékén a Tiszát kezdte szabályozni, azt csak hollandi és velencei mér­nökökkel tehette, mert akkor magyar mérnök még »lem létezett. A folyamszabályozás szüksége volt első sorban oka annak, hogy II. József császár a budai egyetemmel kapcsolatban mérnöki intézetét alapított. Bz, a budai egyetemen 115 évvel ezelőtt alapított és a filozófhú fakultásba bekebelezett mérnöki intézet a leg­régibb teknikai intézetek egyike. Mi tehát már 1882-ben ünnepelhettük volna a magyar mérnöki intézet száz­éves jubileumát. A jelen század harmincas éveiben kezd­tek nálunk egy különálló műszaki egyetem szervezéséről gondoskodni. E törekvés az 1844. junius 20-ikán kelt legfelsőbb rendelettel nyert befejezést, amejylyel ugyan nem műszaki egyetemet, hanem egy ipartanodát szer­veztek. Az ipari tanoda 1846. augusztus 27-ikén kelt udvari rendelettel Józséf nádor Ő fensége nevé­vel diszittetett és 1846. november 1-én meg­­liyitíatott. Az 1850. szeptember 29-én kelt leg­felsőbb rendelet kimondja, hogy az ipartanoda mű­egyetemmé emelendő, de ez tényleg csak 1857-ben következik be. De az intézet helyzete műegyetemi rangra emelésével sem sokkal különb. 1860-ban, a legelső szabadabb szeilofuvalom megtöri a letargiát és a tanári“ testület első felszólalásában — a magyar tan­nyelvet kéri vissza. Ez időtől kezdve javaslat javaslatot ér,: és .1882-ben a mű be van fejezve és a hosszú küzdelem, méltó j utalmat nyer. az elért fényes eredmény-: ben. Majd a lefolyt óv eseményeire fér vissza. Meg­­múiékszik az elhunyt tanárokról, a tanári testületben beállott változásokról, a tanárok és hallgatók külföldi tariulmánj utairói, a hallgatók növekedő számáról, á szigorlatok eredményéről: és; ösztöpdijat élvezett ta­nulókról. Ezzel megnyitottnak nyilvánítja az 1897—98-iki tanévet. A hallgatóság lelkes“ éljenzéssel fogadta a meg­nyitó-beszédet s éljenzésekkel kísérte a távozó minisz­tert és tanárokat. (A vallástanárok vizsgadija.i A közoktatás­­ügyi miniszter intézkedett, hogy miután a vallástan rendes és kötelező tantárgy, ennélfogva a középiskolai valiá8tanárok is kapjanak ezentúl a vizsgálati díjból. Törvényszék. — Lazarovios a vádlottak padján. A szre­­distyei nábob tékozló fia, aki nemrégiben panaszosként állott a1 törvényszék előtt, egy szenzácis bűnügyben, most nemsokára a vádlottak padjára kerül. Váltóhami­sításért indítottak vizsgálatot ellene, amelynek befejez­tével az ügyészség okirathamisítás miatt emelt vádat. A könnyelmű fiatal embert, akit a gazdagsága vitt rom­lásba, most utoléri sorsa. Óriási vagyonát mesés gyor­sasággal verte el, az uzsorások egész légiója segített neki ebben, s amikor végre mindenéből kifosztották, hasztalan szaladt fühöz-fához, lrogy újra pénzt szerez: zen, ameiylyel folytathassa tékozló életmódját. Egy, ék­szerész adott neki hosszas utánjárása után jó váltók ellenében ezer forint értékű ékszereket, amiket persze L&zarovics hamar pénzzé ts tett és még hama­rább eltékozolt. Mikor aztán a váltó lejárati ideje elérkezett s ezer forintnyi tartozását nem tudta kiegyenlíteni, bemutatta az ékszerész a váltót adósa húgának, Lazarovics Olgának és sógorá­nak, Bineth bárónak, akiknek aláírása mint kezeseké ott volt a váltón, Ezek azonban kijelentették, hogy az aláírás hamis. Az ékszerész most. megtette Lazarovios ellen a bűnvádi följelentést: a kihallgatás folyamán pedig ez azzal védekezett, hogy igaz ugyan, ó maga irta alá a váltót, . de húga.’.és sógora fölhatalmazták rája. Lazarovics Olga és fé^je azonban ezt is tagadták, máskülümben pedig ennek ,a védekezésnek a való vol­tát egyéb bizonyítékok is valószínűtlenné tették,; így aztán az ügyészség Lazarovics Mihály ellen okirat­­hamisítás miatt emelt vádat, amelylyel már legközelebb a törvényszék vádtacácsa is foglalkozik. == Kasics följelentései. Ezúttal a nyugalma­zott miniszteri tanácsos Urnák'arról a, följelentés-soro­zatáról van szó, amelyet bsjró Fejerváry miniszter ellen gyilkosság kísérlete, azután ;;okiratharnisitás és. hivatalos hatalommal való visszaélés, miatt tett. Megírtuk,, hogy az ügyészség ezt a kópykus panaszt sem hagyta j figyelmen kívül, hanemazt indítványozta, hogy a tör- j vényszék indítsa meg az, el^nyotnozást, Erre aztán ki I is rendelték Bakonyi Imre központi vizsgálóbírót. A tío-1 lógnak az a magyarázata, hogy az ügyészség nem is a gyilkosság; kísérlete' miatt kérte báró Fájérváut miniszter ellen a nyomozást, de párbajra való kihívás vétsége miatt, amely ez esetben tényleg lön forog. A nyomózás egyelőre nem indult még . meg, s nem is fog egyhamar megindulni', mert báró' Fejérváryt, mielőtt kihallgathatnák, ki kell előbb kérni a képviselőháztói, => Fiatal bűnös. Tizenkilenc éves sikkasztó állott ma a törvényszék előtt. Steiner Vilmos napidijas volt a köponti postatakarékpénztárnál, ahol havonkint harminc forint volt a fizetése. A fiatal ember azonban csakhamar rossz útra tévedt, költséges passziói támad­tak. miket szerény fizetéséből nem tudott, kielégíteni. Ekkor aztán takarékpénztári könyvecskéket, majd sze­mélyi számlákat hamisított és igy rövid idő alatt 2400 forinttal károsította meg a postát. A törvényszék az eltévelyedett ifjút közokirathamisitás dinén négy évi Jegyházra ítélte. Az elítélt, és az ügyész is föleb­­bezett. = Szeged város sikkasztó!. Szegedről jelen­tik: A törvényszék ma mondott ítéletet több mint egy hétig tartó végtárgyalás után Huseka Lajos és társai bűnügyében. A vádlottak tudvalevőleg vétkes manipu­lációkkal ezerekre menő kárt okoztak a Városnak, úgy hogy a város részére szállított nyomtatványok szám­láit nagyobb tételekre javították ki. A törvényszék okirathamisitásért Huszka Lajost három évi fegyházra, Engel Adolfot és Bába Sándort hat-hat havi börtönre, Friedmann Bernátot pedig négy havi fogházra ítélte, Az Ítéletben Szeged város képviselője, minthogy a kár megtérült, megnyugodott, a vádlottak .és az ügyész azonban fölebbeztek. =± A. múlt. A puszta-szehtmihályi Anna-telep házépitőregyesületnek Fehér. József polgári iskolái tanító volt a lelke, az intézője. Egy tekintélyes párt azonban, amelynek élén Csomóssy Sándor kereskedelmi iskolai tanár állott, nem szívesen látta Feliért az egyesület élén, mert olyasféle rebesgetések hallatszottak, hogy a telkek megvétele körül Fehér nem éppen a legkorrek­­tebbül járt el. A sokáig lappangó ellentétek'végre a legutóbbi választmányi gyűlésen törtek ki nyíltan, mi­kor Csomóssy izgatottan szólt oda Fehérnek: — Ilyen emberrel szóbe se állok! — Miért ? kérdé ' Fehér elsápadva, — Mert önnek múltja van! — Hisz önnek is van múltja . . . — Van, — csakhogy az én múltam tiszta, az öné —- nem ! Az izgatott .szóváltás egy ideig minden követ­kezmény nélkül maradt, a két párt közt pedig a küzdelem tovább folyt, mig végre is Fehér leköszönt az elnökségről. Ekkor aztán följelentette Csomóssyt is .rágalmazásért. Ma volt ebben az ügyben á tárgyalás á' büntetőjárásbíróságnál Kürtiig bíró előtt1, A panaszos „képviselője kijelentette, -hogy fale .kész bo­csánatkéréssel Csomóssy részér«! megelégedni, ez azon­ban csak abban az esetben volt hajlandó erre, ha alaptalan dolgokat, mondott volna. Kijelentette azonban, hogy Fehér elnöksége alatt csakugyan . rendetlen volt a pénztár kezelése. Bár a panaszos ellenezte, a biró helyt adott a vádlott kérelmének és tanúi kihallgatása végett uj határnapot tűzött ki a tárgyalás folytatására. Előbb azonban kihallgattak Fehérnek' a tabuit, névsze­­rint Kis Károlyt, VáSkovicS Szilárdat, Eisler Sándört és Doppler Jánost, akik mindannyian áldásosnak mond­ták az egyesületre Fehérnek működését s bár a könyv­­vezetésben volt is némi rendetlenség, panaszra ezért nem volt ok soha. REGÉNY. Fiatal házastársak. — Regény egy kötetben. — (3} Irta: Marriot Emil. Fanni ijedten fölriadt. — Te vagy, Ágnes ? kérdezte gyorsan. — Nem. Én vagyok felelte Sándor és az ágyhoz közeledett. — Hol van Ágnes? Elment? kérdezte az asszony leplezetlen aggodalommal. —■ Még itt van és nálad fog aludni. — Az ágy szélére ült és a párnákra támaszkodó nőt egyik karjával átölelte. Csinos pár volt. Ez a két ember szinte egymásnak termett és egymást kiegészítette, A férfi nagy volt, kar­csú, a férfias erőnek igazi képe. Nem volt va­lami szép, de sovány, intelligens arca energiára és nagy önérzetre vallott. Haja sötétszőke, érdes és sürü volt; ilyenforma volt hosszú bajusza is, amely szép, kissé duzzadt és érzéki szájára vetett árnyékot. Szeme világosszürke, nézése éles. Nagyjában olyan volt a megjelenése, hogy az ember azt gondolta róla: — Ez a -férfiú arra született, bogy megvédelmezzen egy asszonyt. Az.-ereje és talán az akarata is megvan hozzá.. És ezt az erőt, meg ezt az akaratot ópjpen oly. jól. arra is használhatja, hogy megtörjön egy asszonyt ... És a fiatal asszony, aki egyenesen ült az ágyában, nem látszott olyan teremtésnek, akit csak nehezen lehetne megtörni. Fiatal, még csak tizenhét éves, telt gyermekarccal, pillan­tása félénk, szája ritkán takarta el egészen a fehér, szabályos fogócskákat,' hanem mindun­talan meg-megremegéít, mintha félénken kér­dezne valamit. Édes arca volt. semmi esetre sem klasszikus szépségig de a kissé pisze orr, a finom homlok és mosolygó gödröcs­­kék vonzóvá tették. Szép volt nagy, sötét, szinte mélázó szeme is, éjsötét, fénytelen,. mi: gyón sürü haja és csodálatosan formás, karcsú teste, amelynek tiszta, jáuyias vonalai élesen kirajzolódtak a vékony paplan alatt. Nagyon sápadt volt az arca, ajkát elperzselte a láz forrósága, gyönyörű szeme alatt sötét karika feketéliett. Ilyen volt Fanni ... És fiatal férjét a nő ifjú bája, a gyámoltalansága és a fájdal­mas arca annyira meghatotta, hogy minden keserűségéről megfeledkezne, szorosabban át­karolta és édes arcát gyöngéd csókokkal bo­rította. ,, — Haragszol rám, Fanni? súgta csinos fülecskéjóbe. — Rossz fát tettem a tűzre? Ma este nagyon boszus voltara... — Dehogy is! vágott Fanni a szavába.— És ha az lettél volna, elég okod lett volna rá. —- Megörvendeztette és megnyugtatta aggódó szivecskéjét, hogy férje ismét gyöngéden bánt vele ...Már ezer nyugtalan gondolata támadt hogy Sándor megváltozott, hideg viselkedése miatt. De a férfiú csókjai, amelyek mindegyre szi­laj a hiúik lettek, egyúttal uj aggodalmat kel­tettek benne. Oly különös, oly megfoghatatlan dolog volt előtte, hogy ez a férfiú, akit kevés­sel ezelőtt még nem is ismert, megcsókolhatja, ahogy csak kedve tartja,. A nőcskének bizony még némiképpen nehezére esett, hogy tegezze az urát. Ha megszólította és valamit kért tőle, vagy ha éppen ellenkezni mert urával és pa­­rancsolójával, — ami 'külömben eléggé ritkán esett — önmaga is csodálkozott a merészsé­j gén. És ez a férfiú semmin sem csodálko­­!' zott . .. Mindenbe beleszokott, mintha mindig ! olyan lett volna az élete, mint amilyen most... |, Ez nagyon csodálatos dolog volt. Most is ijed­­; ten bámulva nézte, cirógatását sem nem viszo­­j nozta, sem el nem hárította magától, hol el­­j, pirult, hol elsápadt ... — Ugyan mi a bajod? kérdezte- incsel­kedve Sándor, aki észrevette a zavarát, —• ;Nem akarsz te is megcsókolni? Vagy akarsz? Engedelmesen, közeledett a férjéhez és félénken, szinte lopva megcsókolta. — Eredj, kis bolond, kötekedett vele Sándor. — Hisz még nem is tudsz csókolni! Az asszony elpirult és úgy segített zava­rán, hogy arcát férje kebléhez szorította. Nagy­­könnyebbségére volt, hogy Ágnes épp ekkor lépett » szobába... Amikor meglátta a gyön­géd párt, mindjárt vissza akart vonulni. De Sándor észrevette és kacagva tartóztatta: — Gsak maradj itt! Jól tetted, hogy za- I vartál.; Fanninak le kell feküdnie, és ha nem j jösz, tudj’isten, hogy meddig maradok nála, Megvetették az ágyamat? Ágnes igennel válaszolt. Sándor búcsúzóul megcsókolta a fiatal asszonyt: — Jó éjszakát, gyermekem. Ha kell va­lami, csak keltsetek föl. Jó éjszakát, Ágnes! — Kezet fogott sógornőjével,, halk hangon pár utasítást adott neki, aztán távozott.-—Nagyon hálás vagyok . hozzád, Ágnes, hogy nem hagytál cserben, mondotta Panni* megszorítva testvére kezét, Ágnesnek kacagnia kelleti: — Ha valaki meghallja ezt a beszédet, még azt hiszi, hogy talán gyilkos az; urad. (Folytatása következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék