Pesti Napló, 1901. augusztus (52. évfolyam, 209-239. szám)

1901-08-01 / 209. szám

209. szám. Budapest, csütörtök pesti napló , 1901. augusztus 1. - kor végre kocsira ült a szó­ba­l elhajtatott Szilágyi Dezső egyik legbizalmasabb barátjához, dr. Neuhof­­fer János magánzóhoz, aki a Margit-rakodópart 15. szám alatt lakik. Együtt jöttek vissza Szilágyi Dezső lakására. Lakatost hivattak a Gizella-térről, aki ki­nyitotta a hálószoba ajtaját. Szilágyi Dezső holtan feküdt a padlón. A halott egészen mezítelen, csak cipő és haris­nya volt rajta. Bizonyára a hőség ellen védekezett így. A kétablakos nagy szobában, mely az Erzsébet­térre néz, vetetlen volt az ágy. A két ablak között van a fekete márványmosdó s ettől balra, fejjel a fal felé az ágy. Szilágyi Dezső az ágy és a mosdó közt feküdt a hasára fordulva. Helyzetéből azt lehet következtetni, hogy éppen mosdani akart, amikor rosszul lett s összeesett. Dr. Neuhoffer abban a halvány reményben, hogy Szilágyi Dezső talán csak elájult, értesítette a Mentő­egyesületet. Csakhamar megjelent dr. Iván­y­i Ernő ügyeletes orvos és Dóczy Imre mentő. Rövid vizs­gálat után kiderítették, hogy Szilágyi Dezső meghalt s már hullafoltok is mutatkoznak rajta. Reggel hét óra tájt konstatálták a katasztrófát s röviddel rá Kán István 234. számú rendőr már megtelefonálta a főkapitányságnak, hogy a Harmin­­cad­ utca hatodik számú házban egy ember hirtelen meghalt. A rendőr valószínűen nem értette jól a szolgának izgatottan adott utasításait s a rendőrség­től, nem is sejtve, hogy ki az az egy ember, meg­jelent Gábor rendőrfogalmazó. Ez telefonálta meg aztán a főkapitányságnak, hogy az az egy ember: Szilágyi Dezső. Ekkor odasietett az ügyeletes rendőr­tisztviselő s megjött, mert időközben az elüljáró­­ságot is értesítették, dr. Baisz Rezső V. kerületbeli helyettes elüljáró, Berényi Béla kezelőtiszt, azon­kívül több detektív. Ugyancsak akkortájt ért oda Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter, Plósz Sándor igazságügyi miniszter és Csávossy Béla, a képviselőház ház­nagya. Nemkülönben megjelentek Szilágyi Dezső Budapesten lakó rokonai, Csathó Ferenc kúriai ta­nácselnök és Lukács Sándor miniszteri tanácsos, kiket rögtön értesítettek a halálesetről. Hegedűs miniszter azonnal intézkedett a lakás zár alá vétele iránt. Az egyik ajtót lepecsételték és a hálószoba ajtaja elé rendőrt állítottak. Erről és az elüljáróság további intézkedéséről a helyszínen a következő jegyzőkönyvet vették föl: Jegyzőkönyv. Alulírott elüljáróság értesülvén Szilágyi Dezső országgyűlési képviselő hirtelen több embert fogyasztott, ahány üveg pezsgőt. Pedig szerette az embereket és szerette a pezsgőt. Ebből az elégedetlenségéből magyarázom azután, amit pedig politikai taktikájának tu­lajdonítottak elllenségei, hogy a közéletben ő az volt, ami hajón az elszabadult ágyú. Jaj an­nak az árbocnak, melynek nekilendül és soha­sem lehet tudni, mikor indul meg, merre ragadja az egyensúly után való törekvése. Szi­lágyi Dezső ugyan nem eszelhetett ki annyi intrikát, amennyit neki tulajdonítottak. De akármi történt, az ő mosolya ott világított az emberek előtt és nyugtalanította őket. Külső ambíciók nem bántották: egyszer szeretett csak miniszter lenni, akkor lett is. Azontúl: soha többé. Akkor kellett neki a hatalom, hogy esz­méit megvalósíthassa, meg is valósított egyet­­mást. De mi ez Szilágyi Dezsőnek ? Miniszter­­korában tanulta az utolsó igazságot, melyet az­előtt nem tudott: nincs az a földi hatalom, mely elegendő nagy volna az eszméihez. Ezért a legsúlyosabb harcot önmagával vívta. Ennek a férfinak mindig van mondani­valója s mióta miniszterségéről lemondott, alig beszélt. Pedig a vágy erősen dolgozott benne. Hányszor iratkozott föl szólásra és töröltette ismét a nevét, mert nyomta a tekintélye és tartóztatta a lelkiismeretessége. Tudta jól, hogy az ő szava a döntés szava, hogy nemcsak azt keresik benne, amit mondani akar, hanem a szándékot is: miért akarja azt mondani? Egy haláláról, ma reggel fél kilenc órakor megjelent a halottasháznál, hogy a hagyaték biztosítása iránt esetleg szükséges intézkedéseket megtegye. Egy­idejűleg érkezett Hegedűs Sándor kereskedelem­ügyi miniszter és pár perccel később Csávossy Béla, a képviselőház háznagya. Miután a halott még megvizsgálatlanul feküdt a földön, a biztosí­tás iránt ideiglenesen a következőleg intézkedtünk : Csávossy Béla háznagy úr elvállalta a hagyaték ideiglenes őrzéséért való felelősséget s magához vette a lakosztály egyik bejárása kulcsát s az elő­szobában levő könyvesszekrénynek öt darab kul­csát. A másik bejárás gyengén záródván, az elöl­járóság pecsétjével lepecsételtetett. A halottkémlés ideje délelőtt 11 órára megállapittatott, amikor is az elöljáróság újból meg fog jelenni. Budapest, 1901 július 31-én délelőtt­­és 10 órakor. Dr. Raisz Rezső helyettes elöl­járó, Berényi Béla kezelőtiszt. Délelőtt tizenegy órakor megtartották a hivatalos halotti vizsgálatot. Ebben az aktusban részt vett Baisz Rezső V. kerületi elöljáró-helyettes és dr. Ladányi Mátyás kerületi orvos, Lévai Antal rendőr­fogalmazó és dr. Gönczi Mór orvos. Mint tanuk sze­repeltek : Plósz Sándor miniszter, Gromon Dezső és Zsilinszky Mihály államtitkárok, Blaskovich, Vermes és Pichler országos képviselők és dr. Farkass László orvos, kik időközben szintén a halottasházba érkeztek. A bizottság a dolgozószobába gyülekezett össze s első­sorban kihallgatta az elhunyt szolgáját, Dar­­vasy Sándort. A szolga előadta, hogy az ura tegnap délután két órakor érkezett haza. Ebédet kért, amire a vendéglőből csirkepecsenyét, kompótot és egy félliter bort hozott neki. A bort meg sem itta egészen. Hat órakor bevitte urának az esti lapokat, akkor még nem volt semmi baja, de bántotta a meleg, amely ellen úgy védekezett, hogy pőrére vetkőzött. Heted­fél órakor kijött a szobából egy percre, aztán vissza­térve bezárta a hálószobájába vivő két ajtót. Ezt máskor is megtette, ha nem akarta, hogy háborgas­sák. Elmondta, hogy este is, reggel is hiába kopog­tatott, amire elhívta dr. Neuhoffert. A bizottság aztán bement a hálószobába, ahol Szilágyi Dezső még úgy feküdt, ahogy rátaláltak. Dr. Ladányi Mátyás kerületi orvos alaposan meg­vizsgálta a halottat s megállapította, hogy Szilágyi Dezsőt agyguta ölte meg. Halála valószínűleg még tegnap este hét óra tájban következhetett be. A halott arcának jobb oldalán két centiméter hosszú zúzott seb van, amit esés közben kapott. A bizottság jegyzőkönyvet vett föl, aztán eltávo­zott. A fölvett jegyzőkönyv így szól: Tekintetes elüljáróság! Jelentem, hogy dr. Szilágyi Dezső országgyűlési képviselő hatvanegy politikai helyzet, melyhez ő hozzászól, nem maradhat meg olyannak, amilyen volt. A puszta tény, hogy ő nyilatkozik, súlyt ad a kérdésnek, melyről nyilatkozik. Hány ember tudna ellentállni a csábítás­nak, hogy minden napra rányomja a bélyegét! És Szilágyi Dezső, aki élt-halt a politikáért, mindenben a maga utján járt, vivődött magá­ban, úgy, hogy az utcán, meg otthon magának mondta el beszédeit, de a fórumon tudott ma­gának parancsolni, össze tudott gubbaszkodni, a legfölségesebb liberalizmustól áthatva: nem szabad vezetni mindig azokat, akik a maguk útján akarnak járni. Ő is járt a magáén, a nagy elmék magá­nyos rengetegében. Sokat írunk róla most mi skriblerek, sokat gondolkodtunk felőle mi is, önök politikusok is. Kipakoljuk a tipeléseinket, mert ennek az egyéniségnek a mivoltára csak tipjeink lehetnek. Valószínű, hogy soha senki sem látott az igazi lelkébe, soha senki nem sejti ennek a léleknek igazi kincseit. S ezt a rejtelmet nem váratlan halála hagyja ránk. Élt volna még száz esztendőig, nem ismernek jobban, mint most. Ilyen rejtély sok maradt ránk, de ő — azt bizonyosan lehet felőle tudni — unikum volt, mert ő legalább ismerte magát. A magyar közéletet nélküle nem tudom el­képzelni. Milyen lesz a képviselőház ő nél­küle ? Ki fogja pótolni az eszét, a tudá­sát és főképpen a tekintélyét ? A helye­be lesz éves, helybeli lakos hulláiát V. kerület Harmin­­cad­ utca 6. szám alatti házban mai napon meg­vizsgálván, rajta a rögtöni halál esetét konstatál­tam. A hulla helyzetére és állapotára vonatkozó­lag a következőket adom elő : A hulla hason­­fekve találtatott, ■ a hasi oldalon előrehaladott hullafoltokkal, a jobb pofacsont tájékán egy két centiméter hosszú zúzott szélű folytonossághiány, a jobb felkar külső oldalán, valamint a jobb alkar belső felületén és a jobb térdkalács tájé­kán 1—1 mandolányi felületű hámfoszlotthely. Miután az elhalt gyógykezelésben nem részesült, kérem, hogy a hullának orvosrendőri boncolása iránt intézkedni szíveskedjék. Budapest, 1901. ju­lius 31. Dr. Ladányi Mátyás V. kerületi tiszti orvos. Ugyanekkor az elüljáróság is folytatólagos jegy­zőkönyvet vett föl a halottal való eljárásról. Ez így szól: Folytatólag fölvétetett déli 12 órakor. Az elüljáróság újból megjelent. A kerületi orvos a halottkémlést megejtvén, Csávossy Béla háznagy úr a további intézkedést elhalasztani kérte, mert még nem történt megállapodás a kor­mány részéről, hogy mi történjék a halottal. Ez a megállapodás délutánra várható. Addig érvényben marad az előző jegyzőkönyvben faglalt megálla­podás. Csávossy háznagy úr értesíteni fogja az elvbáróságot, illetőleg át fogja adni a kulcsokat, ha a halott elszállíttatik. Addig a hagyatékért felelősséget vállal továbbra is. Dr. Raisz h­­elül­­járó, Berényi kezelőtiszt. A halott körül való teendőkkel egyelőre Csávossy Béla képviselőházi háznagyot bízták meg. A holttest még úgy maradt a padlón fekve. Mindössze lepel­lel bontották le, a holttestre pedig sűrűn rakták a jeget. Az elhunyt rokonai felkérték Csathó Ferenc kúriai tanácselnököt, hogy keresné ki a megboldo­gult írásaiból az esetleg meglevő végrendeletet. Csathó Ferenc eleget tett a kérelemnek, de nem ta­lált végrendeletet. Itt teszszük közzé a rendőri sajtóiroda jelentését is, melyet a halálesetről kiadott: Szilágyi Dezső volt magyar kir. igazságügy­miniszter, v. b. t. t., országgyűlési képviselő stb. mára hajló éjjel hirtelen meghalt V. Harmincad­­utca 6. szám alatti lakásán. Tegnap érkezett meg Bécsből s az utazástól s a hőségtől megtörve, be­zárkózott szobájába. Darvasi­ Sándor inasnak fel­tűnt, hogy sepr vacsorára nem ment el, sem több­szörös kopogtatására választ nem kapott, rosszat sejtve, urának barátjához, dr. Neuh­offer János ügyvédhez sietett, ki feltörte a lakást. A kihívott mentők a beállott halált konstatálhatták csak. A holttest a lakáson hagyatott. Szilágyi Dezső 1841-ben született Nagyváradon. A a«TM»—" " ... " ' töltve — Pozsonyba könnyű képviselőt kapni, még Petrovácra is — de a nagy cséplőgép örökre elromlott. K. T. Szilágyi és pályafutása. Irta : Egy régi parlamenti ember. Bécsben 1860 október 30-án nagy izgatott­ság volt. A hivatalos lapot, a császári Wiener Zeitung-ot kézről-kézre adták. Az újság ezen a napon csakugyan érdekes volt. Élén megint egy császári leiratot közölt «népeihez». Az utcák sarkán, hová a manifesztumot kiragasz­tották, embercsoportok álltak és olvasták a hirdetményt. Ez volt az októberi diploma szü­­letésenapja. Mesterségesen kiköltött, satnya lény volt, a fejlődés föltételei nélkül és már születésekor magában hordozta halála csíráját. Annyira nagy és annyira súlyos volt akkor az abszolút ura­lom nyomása, hogy az alkotmánynak ezt a torzképét is ezren meg ezren új idők hajnal­hasadásaként üdvözölték. A Wollzeile és a jezsuita­ kolostor közt, melyben a bécsi egyetem jogi és bölcseleti fakultása volt akkoriban, a Schwibbogenen volt a látogatott «Bader»-kávéház. Füstös falai közt ezen a napon sok bécsi ma­gyar egyetemi hallgató, legtöbbnyire jogász gyűlt össze. Fiatalos hévvel, magyaros temperamentummal tárgyalták a nap ese­ményét, melyről az egész világ beszélt. A centralizáló abszolutizmus megszűnt, a renegát Bach szelleme elröppent. Ez volt a zsendülő

Next