Pesti Napló, 1902. október (53. évfolyam, 269-299. szám)
1902-10-01 / 269. szám
2 Budapest, szerda PESTI NAPLÓ 1902. október 1209. számá bail. Legalább erre van hivatva. Hány szegény sorsra jutott szellemi munkás, ügyvéd, orvos, ujságiró, vagy liszt viselő özvegye, árvája hajszolja Eldorádóként ezt a szegényes, de biztos kis kenyérkeresetet. Eddig is ilyenformán fogta fel az állam a dohányárusítási engedélyt, de ezután már minden protekció és egyéb tekintetek kizárásával, az üzérkedés kirekesztésével, csakis az igazán ráutalóknak kellene kiadni a trafikengedélyt. És erre törvényt, kemény, szigorú és kijátszhatatlan rendszabályokat kell alkotni. Országunkban, hol a baleset- és elaggási biztosítás, a nyugdíjak ügye és a kereseti viszonyok általában oly silányan állanak, ezt a közel tízmilliós dohányközvetítési keresetet, mint a nyugdíjak egy szomorú palliatív formáját kell renszeresíteni. És ezentúl csakis vagyontalan .Üvegyek és árvák kapjanak engedélyt, hogy azok, kik cselédsorra alkalmatlanok, erejük csekély volta, műveltségük és más jogos tekintetek folytán az állam szolgálatában lisztes és becsült foglalkozáshoz, kenyérhez jussanak.Nem akarunk e kijelentésünkkel bármely munkanemet becsmérelni. Mi csak a kenyéreket nézzük le, és a szobasorolás hasznos foglalkozását is nagyra tartjuk, de egy szegénységből meghalt író vagy orvos nejét ilyen munkaforrásra már mégse kényteleníthet a köz, melynek végre is — bárha, sajnos, eddig csak elvben — szociális szent kötelessége a polgárainak megélhetését lehetővé tenni. Félünk, hogy ha folytatnók elmefut- tatásunkat, nagyon beletévednénk a szociális feladatoknak nevezett útvesztőbe, vagy vesztőútba. Nem tehetünk hát egyebet, mint hogy trafikosainknak is, pénzügyminiszterünknek is gratuláljunk e rendelethez. Kívánunk nekik egyrészt kellemes vasárnapokat — ezért tán a miniszter se haragszik. Másrészt meg kívánjuk, hogy a szivareladás se csökkenjen. Mégis a füstölő emberiségtől bocsánatot kérünk, ha az ő becses kényelmük rovására föllelkesedtünk a szegény frankosok ügyében. De elsőbbnek tartjuk a liberalizmus és humanizmus ügyét az egyének pillanatnyi kényelménél és Tolsztoj elvét váltván, nem tartanók károsnak, ha a dohányos urak, jómagunkkal együtt , maguk is tartanának egy kis vasárnapi nikotin-szünetet. Ezek után pedig kiváncsiak vagyunk, hogy mikor hozzák be — legalább az ország egyes vidékein — az alkoholszünetet is ? Budapest, szeptember 30. A képviselőhöz munkarendje. A «Pol. Ért.] jelenti. Az őszi ülésszak alatt előreláthatólag elsősorban a be- és kivándorlási törvényjavaslat kerül sorra. Ezen kívül a perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdi meg az igazságügyi bizottság. Sorra fog kerülni valószínűleg a költségvetés tárgyalása és a kiegyezés is. Ezek azok a főbb dolgok, amelyeknek tárgyalása küszöbön áll az egybegyűlt interpellációs anyagon kívül. Hír szerint a nyári szünet alatt a fölmerült incidensekből kifolyólag, több interpellációt fognak az ellenzék részéről a Ház elé terjeszteni. A király és a közös vámterület. A «Magyar Állam» - mint jelentettük —vasárnapi száma vezércikkében azt írta, hogy a király azt mondotta, hogy semmiféle javaslatot sem fog megfontolás tárgyává tenni mindaddig, amíg a kormány a közös vámterület kérdését nem hozta tisztába. A félhivatalos «Bud. Tud.» szerint irányadó helyen csak ma szereztek tudomást e közleményről s felhatalmazták a félhivatalost annak kijelentésére, hogy «ez az állítás épp oly merész, mint képtelen» Darányi a Székelyföldön. Székely-Udvarhelyről írják: Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter még ebben az esztendőben meglátogatja a Székelyföldet. Ho 1l aky Artur udvarhely megyei főispán, mint a gazdasági egyesület elnöke, hétfőn jelentette be a választmányi ülésnek ezt a hírt. A szászrégeni mandátum. Mint Sziszregénből írják, a képviselőjelöltek száma ismét egygyel szaporodott. A kerület függetlenségi pártja ugyanis Ferenczy Gáspárt, Hodos község bíráját léptette föl jelöltjéül, Ferenczy egyszerű földmives ember. Kérvények a képviselőházban. Az országgyűlés nyári szünete alatt nagy számmal érkeztek a kérvények a képviselőházhoz. A különböző törvényhatóságok és városok összesen száznegyvenhárom petícióban fordulnak az országgyűléshez. A beérkezett kérvények a következők : Kossuth Lajos érdemeinek törvénybe iktatását és a Rákócziról és Bercsényiről szóló törvény eltörlését kéri 23 törvényhatóság és pedig : Arad, Árva, Bars, Bereg, Borsod, G jevfőr, Kis-Hont, Háromszék, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom, Liptó, Máramaros, Pest-Pilis, Sáros, Torda- Aranyos, Turóc, Ugocsa, Ung és Zemplén vármegyék, továbbá Kassa, Marosvásárhely, Sopron, Szabadka és Szeged városok. Az adóvégrehajtásnak a tavaszi és nyári évnegyedekben való szünetelését kérik : Arad, Árva, Bács, Borsod, Csanád, Csik, Hont, Komárom, Nógrád, Pozsony, Sáros, Sopron, Szeben, Ung, Udvarhely, Szolnok- Doboka, Turóc- és Zólyom vármegyék; összesen 18. — A harmincfilléres tanítói nyugdíjjárulék törlését kéri: Árva, Borsod, Csongrád, Hont, Kisküküllő, Komárom, Liptó, Máramaros, Sáros, Sopron, Szolnok- Doboka és Turóc, összesen tizenkét vármegye. A képviselőválasztási törvény módosílását kérik : Borsod, Csanád, Heves, Pest, Szepes és Ung vármegye és Hódmezővásárhely, Kecskemét, Komárom, Selmecbánya és Szatmárnémeti szabadkirályi városok, összesen 11 törvényhatóság. Az elemi csapások által okozott károk miatt adótörlést kérnek : Zólyom, Ung, Szolnok-Doboka, Szeben, Sopron, Komárom és Nógrád vármegyék, Selmecbánya, Pécs és Nagyvárad városok, összesen 11 törvényhatóság. — Az önálló vámterület felállítását kérik : Arad, Bereg, Komárom, Maros-Torda, Moson, Torda-Aranyos vármegyék, Baja város, a nagyenyedi ipartestület és a gödöllői kerület választói, összesen tíz kérvény. — A kóbor cigányok megrendszabályozását kéri Árva, Bars, Hont, Máramaros, Nógrád, Szeben, Szolnok-Doboka, Veszprém vármegye és Szabadka város, összesen 9 törvényhatóság. Az árva- és gyámpénztárak kezeléséről szóló törvény módosítását kérik: Borsod, Somogy, Tolna vármegye és Arad, Baja, Pozsony városok, összesen 6 törvényhatóság. — A hivatalnokok vasárnapi munkaszünetét kéri: Esztergom, Szepes, Szolnok-Doboka és Ugocsa vármegye, továbbá örökségben mondja, van egy kitűnő ötletem. Magamtól úgyse tudnék határozni, hát döntse el a sors, hogy mitévők legyünk? Ugyebár holnap A park titka címü vígjáték megy? .. . — Úgy van, én játszom benne az öreg Take lordot, — mondta Páfrány. — Én pedig Roulant urat, a francia bárót. — folytatta Laki. — Nagyon helyes. A Harmadik felvonás elején, a darab szerint, néhány partié piquet-t kell eljátszanotok a grófi kastély terraszán. Ez a partié piquet fog dönteni mind a hármunk sorsa fölött. Kártyázzatok komolyan : aki az első partiét megnyeri, azzal fogok együtt lakni holnaputántól kezdve, így aztán egyedül a sors lesz felelős azért, ami hármunkkal történni fog... A leány kacérul mosolyogva nézett a két izgatottan figyelő férfiúra, akik némi gondolkodás után beleegyezőleg bólogattak. — Helyes !— mondta Páfrány. — Áll az alku —folytatta Laki. Később mind a ketten hazakisérték az álmosodó Ferikét, aztán reggelig együtt bibliárdoztak a kávéházban... * tudta meg először, hogy mi a nyomor.''Este ugyanis százötven forintos tevesztben s három forintos kesztyűben ment el vacsoráim kollégáival a K é m a d a g h og* címzett vendéglőbe, ahol harminc krajcárodnál drágább fogás egyáltalában nem szerepelt az étlapon. Ferike nem volt valami szertartásos nő ? Így a furcsa változás nem fosztotta meg a jókedvétől. Két hét múlva már zálogba küldte a téli bundáját, s megszokott budapesti jargonjában ezt írta az édesanyjának: — Nekem most igen rosszul megy, majdnem minden este éhesen fekszem le. Küldhetnél három pár kesztyűt, mert amit magammal hoztam, már mind piszkos és elrongyolt... A közös csatangolások napjaiban barátkozott össze Ferike a társulat két oszlopával: Páfránynyal és Lakival. Páfrány néha vele fizettette ki a szódavizes spriccerét, Laki pedig ha éppen volt nála — jószívüen kölcsönadott neki húsz, krajcárt. Le a pénzt pontosan visszakérte, ha másnap maga is megszorult . . . Ferike néha, vacsora után, a kapuban hirtelen meggondolta magát. — Tudjátok mit? Gyertek föl hozzám egyrésze teára... Még nem vagyok álmos, elbeszélgethetünk egy órácskát... Páfrány ilyenkor teáért szaladt, Laki mindaddig suttogott a főpincérrel, amíg végre egy teje zseb kockacukorral tért vissza, Ferike pedig feltörte az ujját és buzgón foglalatoskodott a szeszforraló körül. Mikor kiderült, hogy a rumról megfeledkeztek, Páfrány gondolkodás nélkül egy kávéskanálnyi otkolont öntött a párolgó italba... így teltek a téli napok, ing és kellemes nyomorúság között, a három jó pajtás reggeltől estig együtt kószált az utcákon és a korcsmákban, amikor egy est,V előadás alatt, Páfrány megszólította a színpadon a leányt. Ezt mondta neki: — Az éjjel, mikor tőled elváltam, sokáig nem tudtam behunyni a szememet. Mindenféle bolondság járt a fejemben, de hajnal felé jött egy okos gondolatom is... Tudod mit gondoltam? — Na? — Azt gondoltam, hogy szamárság ez az életmód, amit most folytatunk. Mi szükségünk arra, hogy te éjfél után egyedül ballagj föl a sötét lépcsőkön s én hajnalig egyedül kuksoljak a hideg szobámban? Ha együtt volnánk, szépen elcseveghetnénk akár reggelig is s egyikünk se unatkoznék otthon a négy fal között... Ha tehát nincs kifogásod ellene, hát azt ajánlanám, hogy költözködjünk össze ... A lány hangosan elnevette magát. — Mit nevetsz? — kérdezte Páfrány. -- Azt, hogy tegnap este Laki is ugyanezt az ajánlatot tette. Huszonnégy órai meggondolási időt kértem tőle, de most, hogy téged is meghallgattalak, látom, hogy negyvennyolc óra múlva se tudok határozni a dologban. — Miért nem tudsz határozni? —Azért, mert mind a kettőtöket egyformán szerintem. Szavamra mondom, hogy egyikötöknek se tudnék kosarat adni... De most várj, mert jelenésem van odabenn... Majd vacsora közber, aztán megbeszéljük, hogy mit csináljunk?... Mikor a háros,a jó cimbora a Rémadaghoz címzett vendéglőben cigarettára gyújtott (vérbeli színészek voltak, tehát drámát szívtak) Ferike fölemelte amutatóujját, fölhúzta kissé a pisze orrát, s igyszólott a kíváncsian , várakozó művészekhez: _ Mint Peugency márkáié a Milliós Másnap este, miközben a fiatal vicomte a színpadon szerelmet vallott az öreg gróf legifjabb leányának, a szín hátterében a következő jelenet folyt le. Takelord és Roulant báró piquet-t játszottak a terraszon, a fák alatt. Néhány pillanatig szótlanul csapkodták a kártyákat, de egyszerre izgatott beszélgetés zaja akasztotta meg a fiatalok dialógját. — Pardon, most már nem mondhatod be a kvart majort, — szólt Take lord izgatottan. .. — Miért ne mondhatnám be? »