Pesti Napló, 1905. július (56. évfolyam, 179-209. szám)

1905-07-01 / 179. szám

Budapest, szomoay PESTI NAPLÓ 1905. július 1. 179. szám . Ez adta meg a cárizmus pusztulásán­­ak az első lökést. Az orosz nép lelké­nek felszabadulása, barbár félelméből való kiábrándulása, az elérhetetlen ma­gasságban trónoló erő tiszteletében való megrendülés, ez nyitotta meg az utat a forradalom pusztító áradatának és ez fogja elősegíteni, hogy eszméi elgázol­ják a cárizmus védelmezőinek­ utolsó csapatát is. Most már nincs benne két­ség, hogy a véres zavargások nem egye­dül a nép elkeseredésének­ pillanatnyi kitörései, hanem folyton terjeszkedő szervezés rendszeres munkájának ered­ményei. A központokban egymás után fognak fegyvert a tömegek, és a had­seregnek egyre több és több tisztje és katonája tart a forradalommal. Ez a lelkek egymás megértésén alapuló, az értelem szervező erejével terjeszkedő forradalom, amely romjai alá fogja te­metni a cárizmust, a népmonarkiák európai területén utolsónak maradt autokrata veszedelmet. A «Knyaz Potemkin» tulajdonképpen már az abszolutizmus potemkin-falvait lövöldözi. Mert ahol a cárizmus min­den katonája elé két katonát kell állí­tani, hogy ne lássék a cárizmus védel­mezőinek teljes elzü­llése, ott a hatalom már csak potemkin-hatalom, és az ab­szolutizmus csak hazugságokkal tudja elhitetni, hogy még mindig övé az erő, amely diadalmaskodni fog. A «Knyaz Potemkin» ezt a hazugságot is halomra lőtte!... Budapest, június 30. Miben bízik Perczel Dezső ? Bonyhádról jelentik, hogy tegnap mintegy negyven tagból álló küldöttség kereste fel P­e­r­c­z­l Dezső volt ország­gyűlési képviselőt. A küldöttség vezetője, Forster István földbirtokos felajánlotta Perczelnek a mandá­tumot. Perczel Dezső megköszönte a személye iránt megnyilatkozott bizalmat, de a jelölést nem fo­gadta el. — Lehetetlen ezt tennem most — mondotta — mikor valóságos hajszát indítottak ellenem. Kegy­díjamról sem óhajtok lemondani, mert ez jogosan lel meg leginkább. A neve sajátságosképpen annyit jelent: tárház, kincstár, a többes­­számából, amely makházin­nak hangzik, szár­mazik az európai magazin szó. Az átvitt ér­telmet ugyanaz az észjárás csúsztatta bele, amely Rómában a fiscus jogi mesterszavát alkotta meg. A magazen teljesen kifejlődve, természe­tesen egészen elnyomta a rajta kivü­l álló többi törzset, amelyeknek sziba a neve. A ka­tonai hatalom folyományaképpen csakhamar a pénzügy és a közigazgatás is teljesen a magazen-törzsek hatalmasainak a kezébe ke­rült s a szibák csakhamar olyan zsarnokság alá estek, amely csak azért volt tűrhető, mert nem törődött egyébbel, csak az adók be­hajtásával. Természetes azonban, hogy ennek­ a durva­­tagolatú és meglehetősen szervezetlen szer­vezetnek a vezetéséhez első­sorban erős kéz kell. Annak a serifnek, aki a magazent tö­kéletesen a kezében akarta tartani, főképpen két tekintetben kellett kitűnni: katonai eré­nyekben és vallási fanatizmusban. Mert a maghzen a lényegénél fogva csak ezzel a két kvalitással kormányozható. Amint a serif kezd kevesebbet törődni a katonai dolgokkal, azon­nal meglazul a maghzen katonai fegyelme is, amint pedig vallási indifferentizmust mutat, azonnal ropog az az irtózatos bilincs, amely összetartja az izlám híveit. És előáll az a pa­radoxnak látszó dolog, hogy a magazen, amely ösztönszerűen érzi, hogy ő maga csak úgy lehet zsarnok, ha nagyobb zsarnok van fe­lette, lázongani kezd, valami kifordított z­a­badságharcra készül, amely­­ több rabságot akar. A most uralkodó serif, Abdul Aziz, aki 1894-ben lépett trónra, tizenhatéves volt, ami­kor megkezdte az uralkodást. Azt mondják, nagyon intelligens ember, de igen gyenge ka­rakterű és csakhamar egészen idegen befo­lyás alá került. Egy volt angol katonatiszt, Maclean, csakhamar a maitre de plaisirjévé küzdötte fel magát, Maclean befolyását pe­dig siettek bérbevenni a franciák. Ők így ér­tették a pénétration pacifiquet. S ettől az időtől kezdve valóságos áru­vándorlás keletkezett Franciaországból Fezbe. A modern ipar legválogatottabb termékei, sze­cessziós bútorok, zongorák, biciklik, automo­bilok, gyorstüzelő-ágyuk jelentek meg a Dar­­el-maghzenben, a serif palotájában. S eljött a nap, amikor a rongyos, de büszke maghzen­­katonának meg kellett látnia uralkodóját és vallása fejét — biciklin, dresszben. Az elégedetlenség ettől fogva folyton nőtt a magazenben és éle mindjobban Francia­­ország ellen irányult. Azért üdvözölték kép­viselői lelkesedve Vilmos császárt, akiben ter­mészetes szövetségestársat láttak a serif meg­­roptói, a franciák ellen. A magrzen most, Németország segítségé­vel diadalmaskodott a franciákon, de a na­gyobb kudarc — csodálatosképpen — nem Franciaországot érte, hanem Angliát, amely a kérdés békés mederbe terelődésével megint el­szalasztott egy alkalmat arra, hogy Németor­szágot olyan háborúba keverje, amelynek a hasznát — legalább a tengeren — csak Albion láthatná, illet meg, már­pedig ismét kimondanák elleneim az összeférhetetlenséget. Bízzanak önök is úgy, miként én bízok és remélek, hogy a magyar nemzet végtére mégis észre tér és akkor rövid idő múlva ismét találkozhatunk a po­litikai küzdőtéren. Somogyi Aladár választói joga. Megírtuk,­­ hogy Törökszentmiklóson ismét dr. Somogyi Ala­dárt választották meg tegnap képviselőnek, aki azért mondott le mandátumáról, mert nincs választói joga. Minthogy időközben nem kerülhetett be a választói névjegyzékbe, ellenjelöltje, Halász László, aki a választás előtt visszalépett — mint Törökszentmik­­lósról jelentik — petíciót ad be ellene. Az interparlamentáris béke­szövetség az idei nyáron tartja XIII. konferenciáját. Az idei ta­nácskozás ismét Brüsszelben lesz s augusztus 28-án kezdődik. A konferencia elé az idén csak két indít­ványt terjesztettek: a dán parlament tagjai nemzet­közi békeakadémia alapítását ajánlják, az amerikaiak pedig azt óhajtják, hogy az államok egy közös és állandó parlamentet tartsanak fenn a vitás nemzetközi jogi kérdések megvitatása és eldöntése céljából. Az interparlamentáris tanács az 1899-diki hágai egyezmény egyes pontjainak világosabb értel­mezése érdekében terjeszt javaslatokat az idei kon­ferencia elé. A válság. — Saját tudósítónktól. — Budapest, június 30. A politikai világban meglepetésként hatott az a hír, hogy báró Fejérváry Géza ma Bécsbe utazott. A bécsi út iránt való érdeklődés fokozódott, amikor be­avatott oldalról az a magyarázata is ki­szivárgott, hogy a béketárgyalá­sok megkezdését jelenti. A mi­niszterelnök már értesítette is a koa­líció vezéreit, hogy a kibontakozás dol­gában tanácskozni kíván velük, holnap alkalmasint végig látogatja, őket és va­sárnap délután meglesz a konferencia a miniszterelnök s a vezérlő bizottság nyolc tagja közt. Nem­ kell vérmes fan­tázia annak a megjövendöléséhez, hogy a tanácskozás jegyzőkönyve csak a hosszú válság sok sikertelen próbálko­zásának aktáit fogja szaporítani. A meg­egyezésnek csak a király engedékeny­sége képezheti az alapját és bár ma azt rebesgetik, hogy lesznek valamelyes ka­tonai engedmények, Fejérváry kiküldése éppen nem vall az áldozatok árán, isi keresett béke után való sóvárgásra. A főfigyelem­ most is az ország magatartása felé irányul, amelynek meg­kapó­ és fölemelő megnyilatkozásairól­ napról-napra bőven számol be a távíró. Mai híreink itt következnek: Fejérváry Bécsben. Báró Fejérváry Géza ma Bécsbe uta­zott, ahol a király délután fél két órakor ki­hallgatáson fogadta. A kormányelnök bécsi útjának célja az volt, hogy jelentést tegyen­ a királynak s további utasításokat kérjen tőle, mielőtt az uralkodó nyári pihenését megkezdi. A miniszterelnök bécsi útjáról a következő fél­­hivatalos jelentéseket adták ki: («Bud. Tud.») Báró Fejérváry Géza miniszter­elnök ma reggel Bécsbe utazott, hogy ő felségé­nek jelentést tegyen. A miniszterelnököt ma este, Budapestre visszavárják. («cM. T. L») Báró Fejérváry Géza miniszterel­nök ma délben 12 órakor Bécsbe érkezett és fél ket­tőkor kihallgatáson jelent meg ő felsége előtt. («Bud. Tud.») Báró Fejérváry Géza miniszterel­­mük­, akit a mai délután folyamán ő felsége magán­­kihallgatáson fogadott, este 9 óra után visszaér­kezett Budapestre. A miniszterelnök kihallgatáson volt, hogy ő felségének — Ischl­be való elutazása, előtt — jelentést tegyen a helyzetről. Bécsi tudósítónk jelenti telefonon: Báró Fejérváry Géza miniszterelnök a kihall­gatás után meglátogatta gróf Golub­ovszki külügyminisztert,­ majd báró Gautschho£ hajtatott, de nem találta otthon a miniszter­­elnököt s csak névjegyét adhatta le. Elutazá­sáig az időt vejénél, báró Burián közös pénz­ügyminiszternél töltötte a miniszterelnök., A béketárgyalások. Megbízható forrásból eredő értesülésünk szerint a miniszterelnök bécsi utazása szorosan­ összefügg a legközelebb megindítandó béke­tárgyalásokkal. Báró Fejérváry Géza teg­nap este a koalíció nyolc vezértagjának, Kos­suth Ferencnek, gróf Apponyi Albertnek,­ gróf Andrássy Gyulának, Darányi Ignác­­nak, gróf Zichy Aladárnak, Rakovszky Istvánnak, báró Bánffy Dezsőnek és Thaly­ Kálmánnak levelet irt, melyben közölte velük,­ hogy legközelebb a korona és a többség ál­láspontjának összeegyeztetése végett értekez­letre hívja őket s bejelentette nekik a láto­gatását. A miniszterelnök most a tárgyalások megkezdése előtt még egyszer ki akarta kérni a király utasításait, hogy az ellenzéki pártok vezetősége előtt precíze formulázhassa a ki­rály álláspontját. Báró Fejérváry Géza a holnapi nap folyamán keresi fel a baloldal vezető politiku­sait, de mert gróf Andrássy Gyula és gróf Apponyi Albert nincsenek a fővárosban, a baloldal konferenciáj­a vasárnap délután lesz a budai miniszterelnöki palo­tában. Az ellenzéken ehez a tanácskozáshoz semmi reményt nem fűznek, annak dacára, hogy K­r­i­s­­tóffy József belügyminiszter egy elejtett megjegyzéséből következtetve, a szabadelvű pártból az a hír érkezett az est folyamán a függetlenségi pártba, hogy báró Fejérváry Géza a koalíció vezéreinek katonai téren adott engedményekről is tesz je­lentést. Általános a vélemény, hogy az egész békeakció csak komédia, amelylyel ürügyet akarnak szerezni ahhoz, hogy az «átmeneti ka­binet» megmaradhasson a helyén. A függet­lenségi pártkörben Kossuth Ferenc elnökön kívül gróf Batthyány Tivadar, Polónyi Géza, gróf Zichy Jenő és báró Kaas Ivor voltak fenn a vezérlő bizottság tagjai közül, de nagyon gúnyos mosolylyal beszéltek az egyezkedési tárgyalásokról-

Next