Pesti Napló, 1905. július (56. évfolyam, 179-209. szám)

1905-07-27 / 205. szám

rruuflpesi, osmorros PESTI napló, im­­tinaa tmw zü5. szám­­­ ban. E versenyek közül a nürnbergire okvetlen el­­i megy, mert itt tízévi jubileumi játszmáit akarja lejátszani. A jövő esztendőben lesz ugyanis tíz éve, hogy a nürnbergi tornán először jelentkezett mint versenyző, s akkor meg is nyerte a második díjat Maróczyn az esztendei verseny fárasztó izgalmai meg se látszanak már. A mester kitűnő színben e friss erőben van s kétségtelen, hogy a barmeni tor­nán minden különösebb erőfeszítés nélkül újabb ba­bért arat. Ez esetben pedig napirendre tűzi ameri­kai utazását. — Lueger barátja, Schneider képviselő — mint a bécsi „Arbeiter Ztg.“ jelenti — tegnap a permanens ipari bizottság ülésén teljesen részegen jelent meg. A mámoros fejű honatya dadogó nyelv­vel több képviselőtárséval beszélgetést akart kezdeni és amikor senki sem állt vele szóba, leült, elaludt és a jelenlevők boszúságára hangosan hortyogott. Amikor szavazni kellett, felköltötték. Schneider megdörzsölte a szemét, ámulva nézett körül és azt se tudta az első percben, hogy hol van. Erre egy barátja hazaszállította a lakására, Schneider képvi­selőről ismeretes, hogy Lueger legmeghittebb barátai közé tartozik. — Gyémántmise. Kecskemétről távirato­zzák, hogy Bogyó Pál pápai prelátus, Kecskemétnek harminc év óta plébánosa, ma tartotta meg gyémánt­miséjét, mely alkalomból katolikus egyház tanácsa ezüst pásztorbotot adott neki emlékül. Kilenc órakor volt a gyémántmise, amelyen Bogyó Pál összes volt káplánjai segédkeztek. A nyolcvannégyéves pap dél­előtt mintegy negyven küldöttséget fogadott. Este fényes banker volt szerenáddal és fáklyásmenettel. — Gyászrovat. Dr. Wiener Salamon Aus­­seeban, ahol gyógyulást keresett, hetvenhárom éves korában elhunyt. Holttestét hazaszállították Sza­badkára. — Krieger «győzelme». Még mindenki em-­­lékszik azokra a fényes «győzelmekre», amelyeket az orosz seregek a japániak fölött arattak — a táviratokban. Az orosz tábornok rendesen úgy verte meg a japániakat, hogy óriási veszteségekkel «maga után csalta őket» és elfutott előlük. Azt hitte volna az ember, hogy a vereség bevallásának ez a kímé­letes formája csakis a háború színhelyén haszná­latos. De nem. Most ugyanezen a hangon szól az európai közvéleményhez Krieger tengernagy, a feketetengeri flotta hős vezére, akit Odessza elé küldtek a lázadó «Potemkin» meg­rendszabályozására. Tudvalevő dolog, hogy Krieger egyszerűen meg­­­szaladt a «Potemkin» elől s menekülni engedte. Ezt most a következő kedves formában mondta el a «J Russkoje Slovo» egy munkatársának, aki ez ügy­ben megintervieválta: — Mikor megjött a parancs, hogy menjek hajóimmal Odesszába és sülyeszszem el a «Potem­­kin»-t, megtettem minden előkészületet, de szilárdan el voltam tökélve, hogy csak végső esetben sülyesz­­tem el a «Potemkin»-t. Odesszába érve, értesültem, hogy a «Potemkin» nem hajlandó magát megadni. Abban a íriszemben, hogy az egész hajóraj meg­jelenése hatással lesz a lázadókra, nyomban érint­kezésbe léptem velük és újólag megadásra szólítot­tam föl őket. Erre hajóimmal félkört formálva köze­ledtem a «Potemkin»-ihez, de még mindig az volt a szándékom, hogy lehetőleg elkerüljem a vér­ontást A «Potemkin»-en sürgés-forgás keletkezett és csakhamar láttam, hogy fölszedik a horgonyokat. Jelekkel megparancsoltam, hogy egy helyen marad­janak, de ők azzal válaszoltak, hogy a hajó sar­kantyúját az én vezérhajómnak irányítva, teljes gőzzel nekem jöttek. Azonnal átláttam a tervüket. El akarták sülyeszteni a vezérhajót. Rögtön utasí­tásokat adtam és sikerült a «Potemkin»-nel pár­huzamos helyzetbe kerülnöm és ezáltal hajóimra veszélytelenné tennem. Tehát láthatja, hogy nem igaz a lapoknak az a híre, hogy a «Potemkin'] ke­­resztültört a mi hajóink során, hanem én kényszerí­­tettem őt rá, hogy olyan állásba jusson, hogy saját hajóim veszélyeztetése nélkül torpedóimmal elsülyesz­­szem­.­­ Nekem azonban módfölött fájt, hogy a legjobb és legerősebb tojót, amely flottánkból meg­maradt , elpusztítsam. Tizenötmillió rubelbe ke­rült és ez sok pénz a mostani nehéz időkben. Ezen­felül még mindig reméltem, hogy a matrózok észhez térnek és megadják magukat. Tekintettel voltam ír­ra, hogy a hajón sok olyan matróz van, aki ár­tatlan a lázadásban és csakis társaik terrorizálá­sának engedtek. Számolnom kellett még a saját legénységem forrongó hangulatával is. Végül is azonban a támadásra határoztam el magam, de a beállott sötétség miatt másnapra halasztottam. A «Potemkin» azonban még aznap elhagyta a kikötőt és sikerült elmenekülnie. Két torpedót küldtem ül­dözésére, én pedig­ visszatértem Szebasztopolba. Tehát a 15.000.000 rubelt sajnálta. És a matró­zokat sajnálta. És a saját legénységét sajnálta. És Odesszát sajnálta. És a saját bőrét is sajnálta. Szó­tól — győzött. [ ' t.-i'-i » ]■ i'. — Házasság. K. Benedek Béla királyi postatáviróliszt hónap 26-án jegyezte el Püspök­ladányban Baum Ferenc leányát, Ninuskát. Dr. Balázs János ügyvédjelölt eljegyezte Haussier Henrik élelmezési főtiszt leányát, Paulát, Nagyszebenben. — Műkincsek pusztulása Esztergomban, Esztergomból jelentik, hogy V­a­s­z­a­r­y Kolos herceg­prímás palotában ma tűz támadt. A második emeleten levő kép- és régiségtárban gyuladt ki a parkett, majd a lépcsőház melletti első szobába harapódzott át, melynek nagy műbecsű tárgyakból álló berendezése teljesen elégett. A tűz oka eddig ismeretlen. Abban a szobában, ahol a tűz kigyuladt, semmit sem le­hetett megmenteni, mert a nagy forróság miatt a tűzoltók nem közelíthették meg a tüzet. A közelben levő termekbe, ahol óriási vagyont érő műkincsek vannak, szerencsére nem hatolt be a tűz. A kár így is jelentékeny. A hercegprímást táviratban értesítet­ték a tűzről. — Későbbi távirat jelenti: A primási palotában támadt tüzet estefelé eloltották. A tűz keletkezése okául megállapították, hogy a kémény falazata áttörött és így fogott tüzet a régiségtár padlózata. Az eddig megállapított kár a következő : Két darab bandériális zászló a XIV. századból, egy selyemre nyomatott diploma VI. Károly császár ide­jéből és sok egyéb pótolhatatlan mű- és emléktárgy. A termek Simor hercegprímás végakaratához képest a káptalan felügyelete alatt állandóan el vannak zárva, úgy hogy a prímás kör­nyezete sem mehet be s igy egész bizonyossággal nem lehet megállapítani, hogy mi minden pusz­tult el. A műtárgyak félmillió koronára vannak biz­­tositva. — Tiszt és hírlapíró. K­r­a­k­ó­b­ó­l je­lenti tudósítónk : A szociáldemokraták lapja közli, hogy Jaroszlávban S­z­e­r­i­c­s szociáldemokrata hírlapírót, mikor tegnap délben eltávozott a mun­­kásbetegsegélyző pénztár helyiségéből, egy Mayer nevű tiszt megtámadta és vasbottal megverte. Haver­rel még két tiszt volt és az inzultálás után mind a hárman kocsin elhajtattak. Szelics, akinek sebesü­lései elég súlyosak, lapjában élesen megtámadta Mayert. — Érdekes sztrájk. Parisból jelentik most egy érdekes sztrájk hírét, mely annál nagyobb ér­deklődésre tarthat számot, mert olyan helyen tört ki, ahol eddig még csak­ hírből is alig ismerték a munkásoknak ezt a hatalmas fegyverét. Bretagne egyik városkájában, Douarneuer-ben ütött ki a sztrájk a­­munkáslányok között. Az egyszerű, jámbor bretagnei leányok zúgolódnak munkaadóik ellen, a­kik kizsákmányolják őket. Tengermentén, sziklás partvidéken, a bretagnei két hatalmat ismer, ket­tőtől fél: a tengertől, amely élteti és időnkint ál­dozatokat követel, aztán a papjától, aki szigorúan ostorozza az egyszerű halásznép esetleges erkölcs­telenségét, de aki Isten szolgája lévén, vihar ide­jén Istenhez fohászkodik a tengeren lévők meg­meneküléséért. Most azonban a dollarneveriek nem törődnek a papjukkal, az egyházi énekekkel és a lelkiüdvvel, e helyett megélhetést akarnak, sztrájkba állanak és az Internationale-t énekelik. Az történt, hogy a szardíniát preparáló és csomagoló leányok rájöttek, hogy becsapják őket. Eddig darabszámra fizették munkájukat azon alapon, hogy ezer szardínia után egy frank 25 centimeot fizettek nekik. Mi­vel a szardínia a levegőn gyorsan romlik, azért a kis munkáslányoknak ugyancsak serényen kellett dolgozni, sőt olyan fürgén, hogy nem is tarthatták számon, hány szardíniával végeztek naponkint. A munkaadóik ezért felügyelőnőket alkalmaztak, akik azonban kegyetlenül megcsalták a kis munkás lányo­kat. Ezért észrevették ezt és kimutatták, hogy ti­­zennégyórás munkanap mellett négy hónap alatt összesen 80 frankot keresett egy-egy munkás­nő. Erre aztán a darabdíjazás helyébe az óra­számra való díjazást követelték, amit a megrémült munkaadók hamar meg is adtak, mert abban bi­zakodtak, hogy a felügyelők presszionálhatják majd a kis «sardiniéres»-eket és Újra a díjazás régi for­máját állítják vissza.. A terv azonban a leányok ki­tartásán hajótörést szenvedett, amire a legtöbb munkaadó egyszerűen megszegte szavát és a régi fizető formát állította vissza. Erre tört ki a sztrájk, amely nagy kárral fenyegeti Franciaországot, mely­nek lényeges exportcikke a bretagnei szardínia. A munkaadók a paphoz siettek, aki a­­szószékről aztt prédikálta a jámbor népnek, hogy Istennek tetszői dolog a darab szerinti díjazás és csak azoknak a hozzátartozóit részesíti az egyházi szentségekben, a­­kik haladéktalanul újra munkába állanak. A pap szavára a templomban lévők az Internationale ének­lésével feleltek és megszakították a további tár-­ gyalást a szószegő vállalkozókkal. — A Margitsziget egészségügyi viszo­nyai. Az utóbbi napokban nyugtalanító híreket ter­jesztenek a Margitsziget egészségügyi viszonyairól. A margitszigeti főhercegi felügyelőség ezzel a hí­reszteléssel szemben a következők közlésére kérte fel lapunkat: A múlt héten hat lázas megbetegedés fordult elő a Margitszigeten. Ennek következtében a tiszti főorvos a kerületi tiszti orvos közbejöttével, háromszor tartott vizsgálatot a helyszínen és az ő rendelkezéseiknek megfelelőig azonnal megtörtént minden szükséges egészségügyi óvóintézkedés. Az alkalmazott rendszabályok annyira célra vezetőknek bizonyultak, hogy öt nap óta újabb megbetegedés nem fordult elő és jelenleg egyetlen gyanús beteg sincsen a Margitszigeten. Aggodalomra nem forog fönn tehát semmi komoly ok. — Hajóösszeütközés a tengeren. Oranból jelentik: Az „Adria“ magyar gőzhajóstársaság „Sza­­páry“ nevű gőzöse algíri útjában a hétfőről keddre virradó éjjelen Tenez és Kerkel között össze­ütközött a „Szkrafino* nevű francia gőzössel. A „Szapáry* sérülést szenvedett, a francia hajó pedig elsülyedt. A „Szapáry* fölvette a francia hajó két utasát és hét főnyi legénységét. Az összeütközés a sürü köd folytán történt. — Feloszlatott munkás gyűlés. A sütő-­ munkások ma délután gyűlést tartottak a Dob­ utca 77. sz. alatt levő vendéglőben, ahol azonban oly zajosan nyilatkozott meg az ellentét a régi «Tatár­­párt» és ellenesei között, hogy határozatot nem­ hoztak, s a folytonos zaj miatt a rendőrség kény­telen volt a gyűlést feloszlatni. A gyűlést K­a­r­d­i­c­s Kálmán nyitotta meg, azután Szladek Kálmán szólt a szervezkedésről,, beszédét azonban az ellenpártiak folytonos közbe­­szólásokkal zavarták. Ajánlotta végül, hogy legyen minden sütőmunkás tagja az élelmezési munkások szövetségének. Metzger Márton arról tett jelen­tést, mennyire haladt előre már a vidéken a szer­vezkedés. Nagy István kijelenti, hogy a jelenlegi szervező­bizottság iránt nem viseltetik bizalommal, s azt látja, hogy a régi vezetőség sokkal nagyobb mozgalmat bírt teremteni. Amíg olyan emberek nem­ lesznek a mozgalom élén, akikkel mindenki meg van elégedve, addig nem lesz erős mozgalom. Stei­ner Samu viszont a jelenlegi vezetőséget veszi vé­delmébe s a régit támadja. Most ismét Nagy Ist­ván szólalt fel, de a zaj, mely a többi beszéd alatt sem szünetelt, most oly nagy lett, hogyha további tanácskozás lehetetlenné vált s a kiküldött rendőr­tisztviselő a gyűlést feloszlatta, munkások az utcán is hangosan vitatkozva s egymást kapacitálva, de minden zavar nélkül oszlottak szét. A jövő­ héten t uj gyűlést fognak bejelenteni. 1.­­ A­z Orvosszer a nyakszirtmerevedés ellen, Rómából táviratoztak, hogy Baccelli tanár orvosszert talált fel a nyakszirtmerevedés gyógyítá­sára. Baccelli azt mondja, hogy tizenhét súlyos eset­ben teljes eredményt ért el szublimátoldatnak a gégefőbe való fecskendezésével. — Vakmerő szökési kísérlet. S­c­h­a­er­­d­i­n­g­b­ő­l (Alsó-Ausztria) táviratozzék . A zubeni fegyházból fantasztikus módon szökött meg Láng rablógyilkos, aki tizennégyévi fegyházbüntetésre volt ítélve. Egy imakönyvgyáros számos fegyencet fog­lalkoztat a fegyházban. Minden szombaton őrök jelenlétében ládákba csomagolják a kész könyveket és kocsin szállítják Schaerdingbe. E hónap 22-én ismét három láda imakönyvet szállítottak a cégnek. Több fegyenc Lángot betolta egy ládába, amelyet már előzőleg ajtóval láttak el, úgy hogy kívülről semmi változás ne legyen észrevehető a ládán. Min­den jól sikerült volna, ha az egyik segítő fegyenc nem vette volna észre, hogy a csinált ajtó nincs jól bezárva. Ezért még egyszer odament a kocsihoz, amelyre a láda fel volt rakva és elkezdett azon bab­rálni. Egy őr észrevette ezt és azt hívén, hogy a fegyenc valamit ki akar lopni onnan, odament meg­vizsgálni a ládát, még egyszer kinyitotta és legna­gyobb meglepetésére Lángot találta benne. A szöke­vényen még fegyencruha volt, de gondoskodott civil­ruháról, amennyiben a munkavezető kabátja is a ládában volt. Egy tarisznyában élelmiszereken kívül még a könyvkészítő cég tulajdonát képező 600 ko­rona értékű arany is volt, úgy ,hogy Lángot most lopás miatt is felelősségre fogják vonni. — Szocialisták gyűlése. A magyarországi szociáldemokrata párt nagy­ népgyűlést rendez e hónap 80-án, vasárnap délután a külső kerepesi­ úti

Next