Pesti Napló, 1905. december (56. évfolyam, 332-360. szám)
1905-12-01 / 332. szám
332. szám Budapest, péntek 1905. december 1 PESTI NAPLÓ. 3' Fejérváry a királynál. Báró Fejérváry Géza ma délután báró Skerecs Iván titkár kíséretében Bécsbe utazott. Elutazása előtt a pályaudvaron hoszszasan tárgyalt Lányi Bertalan igazságügyminiszterrel. Fejérváry este 9 óra 15 perckor megérkezett Bécsbe s a magyar minisztérium palotájába hajtatott. A király Fejérváryt holnap délelőtt tizenegy órakor fogadja különkihallgatáson. E Kossuth az általános választói jogról. Kossuth Ferenc ma a függetlenségi párt hivatalos lapjába cikket irt az általános választói jogról, amely, politikai körökben feltűnést keltett. A cikkben többek közt ezeket mondja: Magyarországon felforgatják az állam rendjét, tönkreteszik az alkotmányt, kockáztatják a dinasztikus érzelmet, az anarkiával szövetkeznek a társadalmi rend ellen egyetlenegy célért, azért, hogy a hadsereg németségével szemben ennek magyar kiegészítő részében a magyarság ne érvényesülhessen, és hogy e célt elérhessék, az általános titkos szavazati jog jelszavát tolják előtérbe; Ausztriában pedig ugyanezzel a jelszóval a németség háttérbe szorítását idézik elő. Értse meg, ezt józanul gondolkodó ember! De bármiképpen legyen is ez, bármilyen mélységes eszmezavart és tökéletes képtelenséget árul is el ez a hiány a helyzet felismerésében, mégis előttünk áll az a minden más tekintetet domináló jelenség, hogy az uralkodó jogot ajánl a népnek; a népképviselet elvén álló parlament tehát nem állhat ellent annak, hogy a nép megkapja az uralkodó által felajánlott jogot. Azonban föltétlenül szükséges az, hogy ne jogtalanságból szülessék meg a népjog és hogy ne az alkotmánysértések egész láncolatának legyen eredménye, hanem rendes törvényhozási alkotással jussanak a nép széles rétegei a király által felajánlott politikai joghoz. Ha tehát a király valóban akarja az általános titkos szavazati jogot, távolítsa el azt a kormányt, mely az országgyűlés működését és törvényhozási képességét megakadályozza, és amely minden tettével cak szélesíti az űrt, mely a nemzet és királya közt támadt és minden cselekedetével ugyis megnehezíti a válság békés megoldásának lehetőségét. Még most is módjában állna a királynak az, hogy Magyarországon békés megoldást teremthessen és ha meggyőződött a felől, amit Perathower bózeni polgármesternek mondott, hogy «az általános választói jog behozatala föltétlenül szükséges, és hogy ezt a mozgalmat most már semmi sem tarthatja föl», akkor tegye lehetővé azt, hogy amit ő mint király föltétlenül szükségesnek tart, azt egy rendes, alkotmányos a parlamenti többség támogatására számítható kormány valósítsa meg. A cikkről több politikus nyilatkozott is. Ugron Gábor ezt mondta: — Nagyon örvendek neki, mert tíz év óta hirdetett álláspontom. És nem lesiklás a koalíció programmjáról, mert a felirat nem zárja ki a választói jog általánosítását, hanem ezt a kérdést nyitva hagyja. A néppárton azonban kellemetlen hatást tett. Rakovszky István, a néppárt elnöke a hozzá intézett kérdésre, hogy mit szól Kossuth cikkéhez, igy szólt: — Mi néppártiak rendületlenül a felirat alapján állunk, a feliratot tartjuk és álljuk. Politikai körökben hire terjedt, hogy Kossuth cikke gróf Andrássy Gyulával folytatott megbeszélés alapján készült, de Andrássyhoz közel álló oldalról ezt megcáfolták. Minden oldalról azonban nagy érdeklődéssel néznek a vezérlő bizottság hétfői ülése elé, mely a választói jog kérdésével ismét foglalkozni fog a kormány és az adók. A «Figyelő» jelenti: Ismeretes, hogy a lévai pénzügyigazgatóság felbontotta Léva várossal a bolttal és husfogyasztási adó beszedési jogára az 1904. évi január 1-től 1905. évi december 31-ig feltétlen joghatálylyal és 1906. évi január 1-től 1907. évi december végéig feltételes joghatálylyal kötött megváltási szerződését. Léva város tiltakozott a lévai pénzügyigazgatóság által kikötött új bérleti tárgyalás megtartása ellen és elhatározta a fogyasztási adók továbbszedését. A pénzügyigazgatóság ennek dacára megtartotta az új bérleti tárgyalást, amelyen egyetlenegy ajánlattevő sem jelentkezett. Léva város sürgős felterjesztést intézett báró Fejérváry Géza miniszterelnökhöz, mint pénzügyminiszterhez, amelyben tiltakozott a pénzügyigazgatóság ellen. A pénzügyminiszter ma leiratot intézett a városhoz, amelyben mindenekelőtt kiemeli, hogy a borital és húsfogyasztási adó beszedésére jogosult városok és községek az ex-lex alatt nem tagadhatják meg a bor- és husfogyasztási adónak az állampénztárba való beszolgáltatását. A pénzügymi- niszter hivatkozással 1887. évi XLVII t. c. 9-ik . szakaszára, mely szerint, ha a szerződő város a szerződés szerint fizetendő havi részleteket a kikötött határidőben pontosan be nem fizetné, a pénzügyigazgatóság jogosítva van szabad választása szerint az adó további beszedésétől az illető várost eltiltani és a szerződést megszűntnek tekinteni s az említett adóknak bérbeadás útján leendő újabb biztosítására árverést kiírni. A pénzügyminiszter tehát megtiltja Léva városának a fogyasztási adók szedését. Utasítja a hátralékos adóbérleti összeg azonnal való befizetésére és helybenhagyja a lévai pénzügyigazgatóságnak a szerződés azonnali felbontását elrendelő végzését. A belügyminisster és a városok. Mivel ágyukat nem sütögethet Kristóffy a városokra, légycsapóval kellemetlenkedik az orruk előtt. A vármegyék ügykezelésére kiküldött vizsgáló komissziók nem értek célt s csak arról referálhattak, hogy minden a legnagyobb rendben van. A belügyminiszter most a városokra küld bizottságokat. Természetesen csak azok ellen a municipiumok ellen, amelyekre erről. Elsőnek Kassát választotta ki, ahova tegnap dr. Haszel Sándor miniszteri tanácsos,egy titkár és egy számfejtő utazott a városi admminisztráció és a pénztár megvizsgálására. A szabadelvű, pártból. A szabadelvű párton nagy szenzációt keltett Kossuth Ferenc mai cikke, amelyről azt hiszik, hogy jelentőséges politikai akciónak a kezdete. A párt figyelmét azonban az az aknamunka foglalta le, amelyet Gromon Dezső folytat a pártban — a párt ellen. Ma is tartott konferenciát, amelynek az volt a bevallott célja, hogy a kibontakozást keresik, de tulajdonképpen arról volt ott szó hogy milyen módon támogathatnák a kormányt. Az értekezletre tizenkét képviselő jelent meg Gromon lakásán s elhatározták, hogy felkérik báró Podmaniczky Frigyest és Tisza Istvánt, hívjanak össze újabb értekezletet a párt politikai magatartásának megbeszélésére. A megjelentek nagyobbik része nem nagy kedvet mutatott Gromon terveinek vállalására, Dragonescu képviselő pedig még az ellen is állást foglalt, hogy bármilyen akciót indítsanak. A pártban tudomásul vették a híreket s elkeseredetten beszéltek arról, hogy egyes képviselők csak azért maradtak meg a pártban, hogy ott a kormánynak szerezzenek híveket. Kompromisszum-Hírek. A bécsi «Zeit» írja, hogy a koalícióban a helyzetről már nem nyilatkoznak oly sötét pesszimizmussal, mint eddig, mert azt hiszik, hogy a képviselőház december 19-iki ülése előtt újabb egyezkedési tárgyalás lesz a király megbízottja és a koalíció vezérei között. E tárgyalásnak az volna a célja, hogy ha a kibontakozás most még nem lehetséges is, fegyverszünetet kössenek. A fegyverszünettől azt remélik, hogy a nemzet egy kissé lecsillapodnék, mert már Bécsben is meggondolták, hogy a bonyodalom csak elmérgesedhetik, ha tovább folytatja egyfelől a kormány az erőszakosságot, az ellenzék pedig az ági táviét. Felmentett főispán. A király báró Vay Elemért, Borsodvármegye főispánját, ez állásától, Ilii és buzgó szolgálatának elismerése mellett, saját kérelmére felmentette. Uj főispánok. Ma ismét több uj nevet emlegetnek főispánnak. A hírek szerint Bereg megyébe Sós Zoltán belügyminiszteri titkárt, Ung megyébe gróf Pestetieh Gézát és Sáros megyébe Bornemissza Idám volt szabadelvű párti képviselőt nevezik ki. Ugocsa installált. Nagyszőlősről táviratozzék, hogy báró Perényi Péter főispánt ma beiktatták Ugocsa vármegye főispáni székébe. A közgyűlésen, melyen Recsky Emil alispán elnökölt, "öttagú küldöttség hívta meg a főispánt, aki az esküt letette és félórás beszédben ismertette programmját. Kijelentette, hogy csak addig marad főispán, míg főispáni kötelességeit szigorú törvényességgel teljesítheti, de abban a percben, amikor az alkotmányt megtámadni látná, ő is ott lenne, ahol minden becsületes magyar embernek helye van. - 7 - ' Széli Kálmán és Lánczy I.ed. ). A «Pol. Ért.» jelenti. A mai lapok azt a feltűnő hírt közlik, hogy Széll Kálmán tanácskozásokat folytat a kibontakozást illetőleg és e tanácskozások összefüggésben vannak azzal a konferenciával, amit Lánczy Leo lakásán tartottak s ahol azt vitatták volna meg, hogyan lehetne Széll Kálmánt, gróf Csáky Albint és Wekerle Sándort a kibontakozást célzó valami mozgalomba belevonni. Ezzel szemben a legilletékesebb oldalról fölhatalmazást nyertünk annak közlésére, hogy e hir alaptalan, Lánczy Leó lakásán ilyféle tanácskozás nem volt, maga lánczy Leó is meglepetéssel olvasta az újságokból a hírt. Nem lévén nála konferencia, az nem lehet összefüggésben a Széll Kálmán állítólagos akciójával. Informált részről, mely ismeri Széll Kálmán felfogását és intencióját, azt a határozott tájékoztatást bírjuk, hogy Széll Kálmán semmiféle akciót nem indított meg és nem folytat, sem maga, sem Lánczy Leóval összefüggésben. Természetes azonban, hogy úgy Széll Kálmán, aki közéletünk legválságosabb és legjelentősebb pillanataiban már kimagasló szerepet vitt és arra ezután is mindig hivatott lesz, mint Lánczy Leó, aki kereskedelmi és pénzügyi életünknek egyik legkomtatásabb vevezéralakja, foglalkoznak és érdeklődnek a közdolgok iránt s ha tehetnének, vagy tehetni fognak valamit a kibontakozás érdekében, az alkalmat kötelességszerűen meg is ragadnák. De a mostani akció nem igaz s a konkrét formában erről közzétett hit vagy koholmány, vagy félreértésből származói kombináció. A pesti vára megyedásáró!. ' ■« A vármegyeházának ma két szenzációja vann. Az egyik nagyon kellemetlen: egyetlen tisztviselő sem kapott fizetést. A fizetési nyugtákra, a számvevőségnél ezt a bélyegzőt ütötték: 10095/B. m- 90507. rendelet folytán a számfejtés nem teljesittetett s ,így a bélyeg kicserélendő. Budapest, 1905. november 30- A budapesti m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség- Koháry. Természetesen, ez az intézkedés teljesen jogtalan s a tisztviselők visszatartott fizetésükért az állami hivatal ellen pert indíthatnak. A dolog azonban így is kellemetlenül érintette őket, mert a jóléti bizottság még nem gondoskodott arról, hogymár ma megkapják is fizetésüket. Holnap azonban valószínűen segít báró Prónay Dezső a mulasztáson, amely kivált a segédhivatali személyzetet ijesztette meg s ezek haza vihetik családjuknak bíj elseji pénzt. A vármegyén külömben az a nézet, hogy a tisztviselők holnaptól kezdve az állam számára semminemű munkát nem kötelesek teljesíteni. A vármegye másik eseménye gróf Vigyázó Ferenc látogatása volt. Fél egy óra tájban két kocsi állott meg a kapu előtt. Az elsőből gróf Vigyázó Ferenc, az új alispánhelyettes szállott ki báró Prónay Dezsővel, a másikból gróf Keglevich Gábor és Holló Lajos képviselő. Az új alispánhelyettes és társai felmentek az első emeleten levő alispán hivatalba. Néhány perc múlva már az egész megyei tisztikar bevonult hozzájuk, hogy üdvözöljék gróf Vigyázó Ferencet. Az éljenzés még zúgott, amikor gyorsan belépett a terembe Gersich Lajos rendőrfelügyelő s igy szólott: — Gróf Vigyázó Ferencet keresem! — Itt vagyok! — felelte az alispánhelyettes. — Én Gersich Lajos rendőrfelügyelő vagyok. Szíveskedjék megmondani, hogy milyen minőségben van itt a gróf úr? — Mint törvényesen megválasztott alispánhelyettes eljöttem, hogy a tisztviselői karnak bemutassam magamat. Gersich felügyelő erre igy felelt: — Ha mint alispán-helyettes van itt a gróf urakkor felsőbb utasításom értelmében fölkérem, hogy hagyja el a vármegyeházát. Gróf Vigyázó Ferenc erre gróf Kegevicsi Gábor és Holló Lajos felé fordult: — Uraim, legyenek tanúim, hogy ellenem itt erőszakot alkalmaznak! — Tanúskodunk! — hangzott a válasz. E jelenet közben, folytonosan zúgott, harsogott az éljenzés. A tisztviselők egyre éljenezték Vigyázót, aki újra Gersichhez fordult: — Írásban van a rendelete? — Nem, élőszóval kaptam, de nem fogom letagadni, hogy felsőbb utasításról szólottam. Holló Lajos, erre így szólott.