Pesti Napló, 1906. június (57. évfolyam, 149-177. szám)

1906-06-23 / 170. szám

10 Budapest, szombat PESTI NAPLÓ, 1906. június 23. 170. számi vette elejét a további vérengzésnek, hogy kocsit hozatott a hadnagy számára. Amikor az egyik szemtanú követelte tőle, hogy mondja meg a had­nagy nevét, Bossányi kijelentette, hogy bár tudja, nem mondja meg, de szívesen szolgál fölvilágosí­­tással holnap a Mosonyi­ utcai laktanyában. Azzal, hogy a kocsi előállott, még nem fejeződött be a botrány. Amikor a hadnagyot beleültette Bossányi és a tüzérhadnagy az 1063. számú konflisba, ez észrevette, hogy nincs meg a kardja. Erre aztán mint egy őrült szabadította ki magát kisérői kezé­ből s fölállva, a kocsiban rúgta a körülállókat s ordítozva szidta a magyarokat és zsidókat. Bossányi viszaszerezte a kardját, átadta neki és ráparan­csolt a kocsisra, hogy hajtson el. Mielőtt ez megtörtént volna, a hadnagy a kard­dal még egyszer körülvagdalkozott s behorpasztot­­ta a kocsi előtt tétlenül álló rendőr kalapját. Bos­­eányi ezután nyugodtan távozott egy társa­sággal az ellenkező irányban s a főkapitányságon még éjjel két órakor sem tudtak semmit a bot­rányról. — Sztrájkok. A Kőbányai Rész­vény serfőző napszámosai, mintegy háromszázan, ma délelőtt­­tíz órakor sztrájkba léptek. 2 korona és 40 fillér helyett 3 korona napibért követelnek. A sztrájk­tanya a Jászberényi-út egyik vendéglőjében van. Az igazgatóság délután teljesíteni akarta a nap­számosok követeléseit, azonban a kovácsok és réz­munkások is sztrájkba léptek s igy a napszámosok sem állanak addig munkába, amig minden rendű munkás követelése teljesítve nincsen. A gyárban az üzem szünetel. Az igazgatóság ma este kilenc órakor teljesítette a munkások összes követeléseit, amire azok elhatározták, hogy holnap reggel is­mét munkába állanak. — Bakuból táviratoztak. A bibi-ajbati és a barahamai naftatelepeken a mun­kások egy része sztrájkolni kezd. — Katonák szabadságolása az aratás idejére. Tudvalevő, hogy a delegációk idei tanácskozásán ismét szóba került a katonák aratás idejére való szabadságolása, azonban a hadügyminiszter a rend­kívül rossz állományi viszonyokra való tekintettel az erre vonatkozó kérelmet ezúttal nem volt haj­landó figyelembe venni. Most ezzel kapcsolatban katonai körök figyelmeztetnek arra, hogy 1902-ben a hadügyminisztérium az aratási szabadságolások­kal igen szomorú tapasztalatokat szerzett. Cseh­ország területén ugyanis szabadságoltak több mező­gazdasági munkást és pedig 14 napra, hogy az ara­tási munkákban részt vehessenek. A beérkezett je­lentések szerint azonban a szabadságoltak legna­gyobb része nem vállalt munkát, hanem a szülei háznál tétlenül töltötte el a szabadságidőt. Ugyan­ilyen tapasztalatokat tettek más vidékeken is. Ka­tonai körök utalnak ezekre a tapasztaltokra és állít­­ják, hogy a mezőgazdasági munkálatoknál a szabad­ságolt katonáknak nem nagy hasznát veszik. — A polgármester védence, Colliano olasz városkának polgármestere — mint római tudósítónk írja — öregecske legény volt már, fürtjei sem em­lékeztettek a hollónak feketeségére, szive azonban még mindig ifjúi hévvel dobogott. Sajátos szeren­csétlensége volt ilyen körülmények között a derék sindacónak, hogy felesége nem tartozott azon nők közé, akik megérdemlik, hogy öregedő úr reájuk pa­zarolja szívének utolsó fellobbanását. És ez magya­rázza meg azt a körülményt, hogy amikor a pol­gármester legutóbb Nápolyba rándult és ott meg­ismerkedett egy csinos fiatal leánynyal, az öregedő férfi szerelemre gyűlt iránta és költséget, meg fá­radalmat nem kímélve, magával vitte a leányt Collianoba. Persze nem vihette a fiatal hölgyet a maga családi fészkébe, ahol a polgármesterné asz­­szony bizonyára nem nézte volna jó szemmel a jö­vevényt. Ehelyett a városon kívül rejtette el ked­vesét egy gyönyörű villában, amelyet teljesen a szerelmesének bocsátott rendelkezésére. A villában élt a sindaco védence, zengzetes nevén Elelia Tor­­nazi és itt fogadta a vénk­edő városatyának udvar­lását. Az idillt azonban váratlan esemény zavarta meg: a polgármester felesége tudomást szerzett a férje kikapásairól, mire a haragos asszony szó nél­kül faképnél hagyta a szerelmes szivü öreget, ő maga pedig elköltözött Castellamareba. A sindaco kesergett kissé a dolgok ilyetén fordultán, a szép Elek­a azonban megvigasztalta, sőt hogy állandó legyen a vigasz, a leány a száműzetése helyéről be­költözött a városba, egyenesen a polgármester pa­­lazzójába, Így aztán már akár Boccaccio is tollára vehette volna ezt a kis kalandos történetet, ha egy újabb fordulat nem avatta volna tragédiává az idillt. Elek­a ugyanis egy napon úgy érezte, hogy közte és a városatya között tetemes a korkü­lömbség. Hajh, mennyivel kisebb volna ez a különbség, ha a polgármester helyén más állana . . . például Gandiosi Ernesto, a cosiamoi tanító. És Gandiost úr is így gondolkodott. De a kis Elek­a éppen olyan hálás volt a jóltevője iránt, amennyire szerelmes Ernestoba. Hálátlan nem akart lenni és megcsalni sem akarta volna a polgármestert. A drámai kon­fliktusnak aztán az lett a vége, hogy a polgármester egyszer hajnalban azt vette észre, hogy az övé mellett álló nyoszolya üres. A védencnek már a helye is kihűlt. Mire az öreg úr nagyon megdöb­bent és a leány keresésére indult. Nem kellett so­káig kutatnia. Az épülethez tartozó kertben két holttestre akadt: Elek­áé volt az egyik, a szerelmes tanítóé a másik. Kettős öngyilkosságot követtek el, tanúságképpen mindegyikük egy-egy revolvert szó­rongatott dermedt kezében.­­ A tartalékosok és a póttartalékosok fegy­vergyakorlatai. A magyar korona országaiban ál­lomásozó hadtestekben az idén csak­ az egészségügyi csapatok tartalékja és póttartalékja tart őszi fegy­vergyakorlatokat, még pedig: A 4. hadtestnél (Bu­dapest) a 16. és 17. számú egészségügyi osztály a tartalékosok és póttartalékosok számára augusztus 6—18-ig, augusztus­ 20-ától szeptember 1-ig és szep­tember 3—15-ig; az 5. hadtestnél (Pozsony) a 18. és 19. számú egészségügyi osztály a tartalékosok számára augusztus 1—3-ig és augusztus 16—28-ig; a 6. hadtestnél (Kassa) a 20. sz. egészségügyi osz­tály augusztus 21-től szeptember 2-ig és szeptember 3—15-ig; a 12. hadtestnél (Nagyszeben) a 22. szá­mú egészségügyi osztály a póttartalékosok számára aug. 20-tól szeptember 1-ig és szeptember 3—15-ig; a 13. hadtestnél (Zágráb) a 23. számú egészségügyi osztály a tartalékosok számára augusztus 21-től szeptember 2-ig és szeptember 17—29-ig; a póttar­talékosok számára július 2—14-ig, július 16—28-ig és július 20-tól augusztus 11-ig; a 15. hadtestnél (Szerajevo) a gyalogság és vadászcsapatok idegen illetőségű tartalékosai és póttartalékosai számára; a 68. számú gyalogezrednél Szerajevóban és a 82. számúnál Nevesin­jében; az 1/62. gyalogzászlóaljnál Banjalukában és az 1/66. gyalogzászlóaljnál Dolnja- Tuzlaban július 16—28-ig és augusztus 2—14-ig vannak fegyvergyakorlatok. A 7. hadtestnél (Te­mesvár) a tartalék és póttartalék őszi fegyvergya­korlata elmarad. — Gyilkosságért letartóztatott milliomosnő. Londonból jelentik: Kaufmann Emmát, egy ame­rikai sörgyáros milliomos feleségét, Sioux-Fallsban, Dakota­ államban, gyilkosság miatt letartóztatták. Azt a vádat tették ugyanis ellene, hogy tizenhat­­éves iszobaleányát olyan kegyetlenül bántalmazta, hogy belehalt. Az asszonyt­­ férje kíséretében szállí­tották a börtönbe, mert a rendőrség még nagy óva­dék fejében sem akarta ideiglenesen szabadlábon hagyni. A városbeli asszonyok gyűlést­­tartottak s azzal fenyegetődztek­, hogy bombával fölrobbantják Kaufmann házát, ha feleségét szabadlábon hagyják és nem ítélik el. — Ellopott drága hegedű. A bécsi rendőrség m­űvészkörökben­ feltűnést keltő bűnügyben indí­totta meg most a nyomozást. 1904. május havában Ebrer­ Eschenbach bécsi tekintélyes bankárnál és műbarátnál megjelent egy igen jónevű­ hegedűmű­vész, aki nálunk is járt a télen és nagyobb kölcsönt akart fölvenni. A bankár előzékenyen fogadta a művészt, de megkérdezte tőle, hogy micsoda bizto­sítékot ad neki a kért kölcsön ellenében. A művész az egyik hegedűjét ajánlotta fel. A bankár ismerte a művész hegedűjének értékét s a valódi Gafrilla hegedűre, amely a legritkábbak közé tartozik, szí­vesen adott a művésznek húszezer koronát kölcsön. Azóta elmúlt egy esztendő, a művész tartozásának felét kifizette, de a hegedű ott maradt a bankárnál. A bankár, aki maga is zenészember, az értékes szerszámot kivitette a XVIII-ik kerületben levő la­kására s nem egyszer játszott is rajta. A hegedű ott állt állandóan a bankár szalonjában egy kis üvegszekrényben. Tegnap este a bankár vendégeinél­ mutatni akarta a nagybecsű zálogot. Kinyitotta az üvegszekrényt, de a hegedű nem volt sehol. Eltűnt. Képzelhető a bankár ijedtsége. Azonnal jelentést tett a rendőrségen, de ezideig nem sikerült a tolvaj nyomára akadni. A bankár abban az elismervény­ben, amelyet a hegedűről adott a művésznek, száz­húszezer koronát ismert el a hegedű értéke gyanánt. — Robbanás egy vendéglőben. Párisból táv­iratoztak. Egy vincennesi vendéglőben, a „Ma­tin“ jelentése szerint, bomba robbant fel. Az üz­letben levő személyek közül senki sem sebesült meg, csak néhány berendezési cikk tört össze. Egy ember, akit azzal gyanúsítottak, hogy ő robban­totta föl a bombát, elmenekült. — Szemérmes öngyilkos. Nagyváradról írják, hogy Durgyó György köröstar­jáni földmű­vest teg­napelőtt a községtől mintegy félkilométernyire át­lőtt mellel találták. A vérző embert bevitték az elülj­áróságra, ahol elmondta, hogy két fiatal ember támadta meg, azok ejtetek rajta sebet. Erről jegy­zőkönyvet is vetek fel. Másnap azonban Durgyó ismét beállított az elülj­árósághoz és visszavonta az előbbi vallomását. Elmondta, hogy senki sem tá­madta meg, hanem saját maga fogott magára fegyvert. Az öngyilkosság azonban nem sikerült és azt szégyelte elmondani, amikor reá akadtak. A Szemérmes öngyilkost­ beszállították a biharmegyei közkórházba. Sebe nem veszélyes. — Szerencsétlenül járt tisztek. Párisból ír­ják: Az argenteuili pályaudvarra tegnap éjjel egy katonai vonat robogott be, amelyen a városnak helyőrsége érkezett. Két tiszt, Gilman és Mageau hadnagyok abban a pillanatban léptek az egyik sínpárra, amikor azon éppen a párisi express-vo­­nat futott át. Gilmant halálra gázolta­ a vonat, a másik tisztet súlyos sérülésekkel szállították be a kórházba. — Gyászrovat. Tutko Jenny zongoratanítónő e hónap 16-án életé­nek 48-ik évében Kassán meg­halt. Gróf Eltz Jakab ma délelőtt, Vukovárott 46 éves korában elhunyt. A gróf neje Lobkowitz Mária hercegnő volt. Eltz Horvátország legvagyonosabb és legnagyobb birtokkal bíró mágnása volt és elhunyta általános részvétet kelt. — Öngyilkos ezredorvos. Bécsből táviratoz­­zák. Hoppauer katonaorvos rézgáliccal megmér­­gezte magát. Öngyilkosságának okát még csak nem is sejtik. — Tolvajok a pályaudvaron. Albachari Sán­dor Jakab belgrádi kereskedő tegnap este Buda­pestre érkezett a keleti pályaudvaron. Kocsit akart fogadni, minthogy azonban csak francia pénz volt nála, váltani ment a jegypénztárhoz. Fekete bőrtás­káját letette a pénztár mellett levő padra, amikor azonban visszatért, a táskának hűlt helyét találta. A több száz korona értékű holmit tartalmazó táska tolvaját keresi a­ rendőrség. — Ugyancsak a keleti pályaudvaron történt tegnap este, hogy dr. Nádas Lipót fővárosi orvos zsebéből kilopták pénztárcáját, amelyben kétszázötven korona volt. — Tömeges zsebmetszés. A főváros egyik legnépesebb és legforgalmasabb pontján, az Okto­gonon, valósággal monstre-zsebtolvajlást vitt végbe tegnap este néhány züllött naplopó. Egy amerikai gyors­cukrász, aki Buffalo Bill truppjával együtt jött Budapestre, mozgó üzletével megjelent este­felé az Oktogonon, ahol sok bámulója akadt, mert az amerikai gyors­cukrász gépével a nézők szeme­­láttára készíti azokat a cukrokat, melyeket elad. A mozgó­ cukrásznak azonban nem volt engedélye, s az ott álló rendőr távozásra szólította föl. A cukrász nem engedett és heves tiltakozása budapesti szokás szerint csakhamar takaros kis tömeget csalt maga köré. A tömegben ott volt Alexander teréz­­körúti szabó is, aki visszatérvén üzletébe, rémülten konstatálta, hogy órája, lánca, sőt nyakkedőtűje is hiányzik, azonnal futott a közelben levő Mozsár­utcai kapitányságra, ahol tudatták vele, hogy az oktogoni sokadalom zsebmetszőinek áldozatai kö­zött ő a huszonötödik, aki panaszt emel. Valószínű, hogy utána is jött még egy-kettő s nem is tett min­denki jelentést, amiből nyilvánvaló, hogy mintegy harminc kárvallottja lehet az oktogoni gyorscuk­­rászdo­tránynak. — Volt iskolatársak találkozója. A nagykőrösi ev. református főgimnáziumban 1896­ júniusban érett­­sségi vizsgálatot tett osztálytársaknak húsz esz­tendős találkozója 1906­ junius elsején lesz. A megjelenni szándékozók, valamint, akik a megjelenésben akadályozva vannak, értesítésüket június 28-ig Karcagra küldjék Horváth Ferenc gimn- igazgatóhoz. — Gyilkos katona. Kézdivásárhelyről távira­toztak: Háromszék megye Sepsibükszág községé­ben Szabó István méneskari katona szerelmi bo­­szából Kádár Virán csinos székely leányt szolgá­lati kardjával leszúrta, majd összevagdalta.­­ A Bekalow cirkuszban ma este díszelőadás volt a fővárosi lapkiadó hivatali tisztviselők egyesületének ja­vára. Ez alkalomból a máskor is bőséges és változatos műsort néhány külön ponttal bővítette az igazgatóság. Ezt a figyelmet zugó tapssal, időnkint kitörő kacagással hálálta a nagy közönség, amely lélekzetfojtva nézte végig Pernelet tanár vakmerő mutatványait és harsányan meg­nevette a Wielland testvérek pazar humora bohóságait. Nagyon tetszettek még a néger táncok is és a Francoia csoport akrobata mutatványai­ A közönség az ünnepi elő­adás alkalmából zsúfolásig megtöltötte a cirkusznak vala­mennyi helyét. — Folyóvizeinkről. A földmivelésügyi minisztérium vízrajzi osztályához érkezett jelentések szerint, a Duna felső szakaszán közepes lejebb magas vízállásu, Passau­­tól Bécsig és Zimonytól Orsováig emelkedik közben apad- Budapesten a vízállás ma 356 cm- tegnap óta 13 cmt. apadt- A Tisza vízállása közepes T. Újlaknál emelkedik, másutt apad. A Dráva vízállása közepes,Varaszdtól Barcsig emelkedik, lejebb apad. A Száva magas vízállású, Sa­­mácnál apad, másutt emelkedik. — Rendőrségi hírek. A Duna halottja. Teg­nap este az újpesti népliget alsó részén egy női holttestet fogtak ki a Dunából. A rendőrség meg­állapította, hogy a halott Fiala Jánosné, született Balon Anna újpesti születésű gyári munkásnő. — Életunt rajzoló. Hoffmann Antal budapesti rajzoló tegnap öngyilkos szándékkal a Margith­ídról bele­­ugrott a Dunába. Az 1090. számú rendőr meglátta

Next