Pesti Napló, 1908. június (59. évfolyam, 132–156. szám)

1908-06-02 / 132. szám

É Budapest, ke*. PESTI NA PE'HU 1908. junlus 2. 132. sz£ok amely például már a függetlenségi párt programmját elenyésztette, nem fogja megakaszthatni az állami kötelezőt in­gyenes népoktatás diadalát. Gróf Apponyi Albert közoktatás­­ügyi miniszternek másik javaslata, ame­lyet ugyancsak ma terjesztett a képvi­selőházi elé,­ kevesebb hűhót kelt, de fontosság dolgában szinte felér az első javaslattal. Ez a javaslat a gazdasági népoktatásról szól s az ismétlő­ tankö­te­les gyermekeket egy új népiskolába küldi. A gazdasági népiskolába. Ezt a népiskolát az iskolafentartók vagy az elemi iskolával összefüggésben, vagy külön szervezni kötelesek s a községek , az állam az iskolát mindenképpen tá­mogatni köteles. A törvény állami gaz­dasági népiskolákról is gondoskodik és gondoskodik természetesen az iskolák tanerőinek képzéséről. Az új törvény a községekre új terheket, de aránylag kis terheket, a tanítókra­ uj terheket, még­pedig aránylag rosszul jutalmazott nagy­­munkát ró. Bizonyos, hogy amikor mindenkinek áldozatot kell hozni, a legtöbb áldozatot a tanítótól követelik. Aminek­­ a pénzügyi szempontok az okai. Az új javaslat megállapítja pél­dául, hogy a gazdasági tanítói pótlék minimuma évi száz korona, ami, ter­mészetesen, a gyakorlatban maximumot jelent. Ezért az évi száz koronáért a tanítónak egy-egy tanévben kétszáz tanórát kell tartania átlag ötven gyer­mek számára. Egy-egy tanóra díjazása huszonöt krajcár s erre a tanórára a tanítónak még készülődnie is kell. De ez csak­ a sok szépséghibának egyike. A javaslatot pedig nem e hibák, hanem dicséretes céljai jellemzik. Az új iskolatípus arra van hivatva, hogy en­nek az agrikulturális országnak földmi­­velő népét — gazdálkodni tanítsa. Az új iskolának az ország gazdasági neve­lése lesz a dolga s erre a nevelésre né­pünknek nagy szüksége van. A földmi­­velési minisztérium évek sora óta e neveléssel lelkesen fárad, de az uj nép­iskola a nevelést intenzívvé teheti. Na­­gyon elmaradt mezőgazdaság folyik a magyar nép gazdaságában. A kisbirtok, a kis föld maradt gazdálkodó hagyomá­nyok őre. Pedig a kisbirtokon is a tu­­dománynyá lett m­ezőgazd­as­ágnak kell érvényesülnie. A mezőgazdaság sok mindenféle ágának. S a gazdasági erők egyesülése, szövetkezése, az új viszo­nyokhoz alkalmazkodása csak úgy le­hetséges, ha a nép gazdasági műveltsé­ge alaposabb. Az új népiskola,­ a tör­vényjavaslatban tervezett gazdasági népiskola és a továbbképző gazdasági tanfolyam a nép szakiskolája, igazi fő­iskola, mert az életnek és a megisme­résnek egymásra hatása érvényesül benne. S ezért ettől az iskolától azt várjuk, amire tervezői bizonyára nem számítottak’,■ amitől talán meg is ijed­nének’. Azt, hogy idővel a megismerés fanatizmusát fogja a népben érlelni. Ez az iskola lesz az igazi, a Szó nemes ér­telmében Vett népiskola. Budapest, Június 1, K képviselőház Holnap, kedden délelőtt tíz órakor ülést tart, melyen folytatja a bün­tető­novella tárgyalását. A pünkösdi szünet pénteken kezdődik s szerdáig tart. kuszi acél... Melegen ajánlhatod önnek azt a fáklyát, amely­lyel Herosztratesz Diana templomát felgyújtotta, esetleg azt a poha­rat, amelyből Szókratész a mérget itta ? — Bocsánat, — mondottam, — ön nyil­vánvaló tévedésben van. Én speciálisan ma­gyar tárgyú műemlékeket vásárlok. Belzebúb savanyu arcot vágott. — Magyar, magyar? Nem hiszem, hogy lenne a raktáron. Talán néhány billikom — néhány buzogány... No, majd megnézzük a katalógust. Belzebub néhány perc múlva mohón la­pozgatott a katalógusban. Hirtelen homlo­kára ütött. — Megvan! Roppant érdekes darab! Elsőrangú műkincs... —­ Mi az ? — Lehel kürtje. .— Lehet, az leheletetlen, azaz lehetet­len ... Lehel kürtje Jászberényben van. Ma­gam láttam, a kezemben volt. — Lehet, —­ mondotta, — hogy ön látott valami hamisítványt, de az igazi itt van nálunk. — Pardon, a jászberényi Lehelkürt va­lódiságát történelmi okmányok igazolják. Belzebub gúnyosan kacagott. — Történelmi okmányok? Haha! És mi igazolja a történelmi okmányok valódiságát? Barátom, — folytatta, s a gúnyos mosoly e szavaknál egész a válláig húzódott, a tör­ténelmi okmányok száztizennyolc százaléka hamisított Ezt mi tudjuk... Mi, akik ma­gunk is hamisítunk. Azoknak ma már csak naiv lelkek ülnek fel. Mindjárt be fogom önnek bizonyítani, hogy a mi Lebelkürtün­k a valódi. Intett egy teremőrnek. — Hozza be a Lebelkürtöt és a mellék­letet. A teremőr behozott egy kürtöt és egy koponyát. Belzebub magyarázni kezdett: — Ide nézzen, kérem, látja ezt a csorbát itt a kürt szélén? Nézze meg jól... Látja ezt a horpadást itt a koponyán ? Nézze meg jól... A kettő teljesen megfelel egymásnak, sebészeti pontossággal... Nos, tudja meg, hogy ezt a koponyát valaha Konrád, német császár viselte a válla fölött... Ugyanaz a Konrád császár, kit Lehel vezér kupán bö­kött ... Ez klasszikus bizonyíték. Megvizsgáltam a csorbát és a horpadást s kénytelen voltam bevallani, hogy a kettő teljesen összevág. — Mi az ára ? — kérdeztem mobol. •— Hatvanezer korona. — Ohó! — Uram, nálunk szabott árak vannak. Az alku ki van zárva. Félórai izzadásos erőlködés után ide adta tizenötezer koronáért. Közben néhányszor smucig vevőnek mondott. Kifizettem a vételárt s honom alá kap­tam a kürtöt és a koponyát. Mikor kifelé indultam egy feltűnően so­vány úr szólított meg. • — Mit vásárolt? — kérdezte. — Egy kürtöt,és egy császári koponyát. — Melyik császár koponyáját ! — Konrádét. Szánakozva végigmért. — Balek! — mormogta. — Hogy érti ezt? —­­kérdeztem. — Úgy, hogy csúful becsapták. Konrad császár idejében, ha jól tudom, még nem vol­tak amerikai fogalombok. Nézze csak meg annak a koponyának a zápfogait. Fájdalom, a sovány úr igazat mondott. Az állítólagos Konrád császár fogai tele vol­tak amerikai plombbal... Éreztem, hogy gyalázatosan becsaptak. A sovány úr, ki­­asszius volt, mosolygott. — Persze, azt mondták önnek is, hogy az üzlet feloszlatása miatt adják olyan olcsón? — Igen, azt mondták. — Ez a régi fogás. Ismerem .. . Már Rómában is használták. — Szégyen és gyalázat, — kiáltottam, — hogy olyan előkelő cég, mint a pokol olyan kicsinyes fogásokkal dolgozik, mint valami dob­ utcai rövidárus! Abban a percben erősen elhatároztam, hogy műkincsek vásárlása céljából soha töb­bet a pokolba be nem teszem a lábamat.... * A kürtöt, miután ki volt fizetve, elrak­tároztuk a műkincsek közé. A katalógusba a következő széljegyzetet állítottuk be: „Két­ségtelen, hogy a jászberényi Lehelkürt va­lódi, de a „Műkincseket összeharácsoló Or­szágos Egyesület“ birtokában lévő kétségte­lenül még valódibb.“ . A bank­kérdés: A bankbizottság szerdán dél­után kezdi meg a szakértők meghallgatását. Szer­dán Barta Arnold, az agrárbank igazgatója, Wäl­der Gyula, a pesti hazai takarékpénztár igazga­tója és dr. Mandelló Gyula jogakadémiai tanár mondják el véleményüket. Csütörtökön gróf Des­­ztoffy Aurélt, Pallavicini Ede őrgrófot, dr. Jan­­scovics Béla magántanárt és Marót­ Fürst Ber­­toldot, az O. M. K. E. alelnökét hallgatják meg. Pünkösd után a következő sorrendben jelennek meg a szakértők a bizottság előtt: Kornfeld Zsig­­mond, Lánczy Leó, Jelline­c Henrik, dr. Halász Sándor, Lányi Mór képviselő, Mezey Gyula, Pau­szig B. Hugó, Szabó Kálmán képviselő, Chorin Ferenc, Cznadak Mik­­ós (Fiume), Korosác F. G. és Kresicz Vladimir. A paksi mandátum. A paksi függetlenségi és negyvennyolcas párt dr. Jesznszky Ödön paksi szol­­gabirót jelölte, aki a jelöltséget elfogadta és pro­grammbeszédét a napokban fogja elmondani. El­­lenjelöltje szintén függetlenségi programmal Mádi Kovács János paksgyapa, földbirtokos. Vaki­színű, hogy a balpárt is állít jelöltet. A, választós június 20-án lesz. Vizsgálat a romá­n egyetemi hallgatók ellen. A budapesti egyetem fegyelmi tanácsa szombaton folytatta azoknak a­ román diákoknak a kihallg­a­-­ tását, akik márciusban résztvettek a nemzetiségi képviselők tiszteletére adott lakomán. A kihallgat­­ott diákok megerősítették, hogy a lakomán poli­­tikai tartalmú beszédek hangzottak el. Bussu hiiroea joghallgató a román diákok nevében a rek­tornak deklarációt adott át, melyben a diákok til­takoznak üldöztetésük ellen és kijelentik, hogy az ellenük indított vizsgálat nem fogja megrendíteni a román diákok közt fennálló szolidaritást. Fallieres a cárnál, Londonból jelentik nekünk. A Daily Mail-nek táviratozzák Pétervárról, hogy Fallieres köztársasági elnök Piehon külügyminisz­terrel és a külügyminisztérium több magasrangú­ tisztviselőjével augusztusban utazik Oroszországba a cár látogatására. Az elnök négy napig marad­va a peterhofi cári palotában fog lakni, közben jelen lesz a krasznoje-szeloi táborban a nagy katonai díszszemlén. — Pak­sból jelentik nekünk. Arra a tiltakozásra, amelyet a Humanité az elnök orosz­­országi utazása ellen közöl, az Aurore mai száma így válaszol: Szükséges, hogy az orosz—francia szövetséget mind szorosabbra fűzzük, mert Né­metország az utóbbi időben bennünket represszá­­liakkal fenyegetett és hihetetlen együgyűséggel ki­jelentette, hogy nem fogja tűrni az új hármas szö­vetség megalakulását. Ily módon a német birodalom legjobb ügynöke Franciaország külpolitikájának, amennyiben provokáló föllépésével egyenesen rá­szorította Franciaországot az entente-r­end­szer fej-é­lesztésére. A belügyminiszter és a román daloskörök. A belügyminiszter annak idején feloszlatta a belé­nyesi román daloskört, mert a kör tagjai a buka­resti kiállításban tüntettek a magyar állam ellen. Most Belényesben „Lira“ név alatt új román da­loskör akart megalakulni, de a belügyminiszter az egyesület megalakulását nem engedélyezte. A­ bagdadi vasút, Konstantinápolyból jelen­tik. A Poll. Corr­­ama jelentése, amely szerint a bagdadi vasút továbbépítésére vonatkozó konven­ciót már aláírták, nem felel meg a valóságnak. A­ Cette Publique, amelynek aláírása szintén szük­séges, csak holnap fogja a konvenciót megvizsgálni. Ez azonban csupán formalitás, amennyiben a Dette Publique érdekében van az építés és a kilométer garancia.

Next