Pesti Napló, 1909. március (60. évfolyam, 51–76. szám)

1909-03-03 / 52. szám

14 Budapest, szerda PESTI NAPLÓ, 1909. március 3. B7. szám — Életunt hivatalnok. Neumann Lajos harmincnégy éves hivatalnok ma reggel Óriás utca 42. számú lakásán morfiumot ivott. A Rókus-kórházban ápolják. Tettének okát nem mondja meg. — Csak öt perc a címe annak a bohózatnak, melyet a Steinhardt Mulatóban óriási sikerrel mutattak be szombaton. A közönség legőszintébb tetszésnyilvánítása kísérte a bohózat komikus helyzeteit. Egy-egy kitűnő mondás, sikerüti ötlet nyomán percekig tartó kacaj és falrengető taps hangzott fel. Ezzel a bemutatóval újból jelét adta a Steinhardt Mulató igazgatója, Steinhardt Géza, nagy szakavatottságának és művészi érzékének. Gyermek, felnőtt a Zoltán-féle csukamájolajat szívesen szedi, üvegje 2 K. Zoltán-gyógytár, Szabadság-tér. A Gillette biztonsági borotva főraktára: Marton Alajos és fia. Koronaherceg u. 10. , Kristalin. Aki csak egyszer használta e kiváló szépitőszert, sohase fog mást alkalmazni bőrének higiénikus ápolására. Üvegdoboz ára 3 kor. Próbadoboz 50 fll. Kristalin-púder 1., szappan 1 K. Kapható mindenütt. — Szép a bajusz Hajdusági pedrővel. A Diana sósborszesz a leghatásosabb háziszer, mindenütt kapható 44 fillérért. Az osztálysorsjáték mai húzásán negyvenezer koronát nyert: 80002 ; huszonötezer koronát nyert: 61597; tizenötezer koronát nyert: 111886 ; háromezer koronát nyertek : 29185 67106 91634 ; kétezer koronát nyertek : 17278 76498 97620 98896 ; ezer koronát nyertek : 34244 38056 89513 93687 95810 105554; ötszáz koronát nyertek : 548 2423 9025 10610 14905 21769 21912 22630 22854 25122 25199 25602 33151 35169 37689 44662 46991 48660 49829 51197 54648 57312 58328 60643 63467 64831 67597 69694 71599 73968 75000 80140 80840 83940 84540 84932 97683 104722 111571 112747 113927 115501 118085 121089 121257 123922. Azonkívül kihúztak 1938 sorsjegyet kétszáz koronás nyereménynyel. A következő húzás szerdán lesz. Az V. osztály ma húzott legnagyobb 40.000 koronás főnyereményt ismét a szerencsés Török-bankház négy vevője nyerte (Budapest, Szervita-tér 3.) a S0002 4,4 sorsjegygyel. Darka krónika (A műemlék. — A háború rendezése. — A magyar hősnő.) Annak idején, amikor az Erzsébet királynészoborra hirdettek pályázatot, felmerült a budai Szent György-tér rendezésének a terve. Ezzel kapcsolatban ismét aktuálissá lett a miniszterelnöki palota lebontásának az ideája. Újból és komolyan kezdtek foglalkozni ezzel a régi és sokszor megbeszélt tervvel. Nagyon fájt ez néhány építőművészünknek és műtörténészünknek, mert a miniszterelnöki palota, ha nem is valami műremek, de mint tiszta empirestílusú épület, egyike a főváros legérdekesebb építészeti emlékeinek. Egy kiváló, fiatal műtörténeti irót annyira bántotta ez a dolog, hogy fölkereste a Műemlékek Országos Bizottságának elnökét és arra kérte, hogy a vezetésealatt álló szaktestület tekintélyével óvja meg a miniszterelnöki palotát a lebontás veszedelmétől — Sajnálom — mondotta az elnök — de ebben az ügyben mi nem tehetünk semmtit, mert a miniszterelnöki palota nem műemlék. — Nem műemlék?! — indignálódott a műtörténész. — Már hogyne volna műemlék! —Nem műemlék! — ismételte határozott hangon az elnök. — A Műemlékek Országos Bizottságának megállapítása szerint építészeti műemlék csak az, ami 1800 előtt épült, a budai miniszterelnöki palotát pedig 1805-ben építették . . . •» Ha békésebb szellők lengedeznek is, mégis csak a háború a legaktuálisabb téma. Nemcsak a parlament folyosóján, a klubokban, de a színházak körül is sokat beszélnek a háborúról. A színháziak persze egészen más szempontokból nézik a háborút, mint a politikusok. Egy színházi rendező például — rendezési szempontból tartott előadást a háborúról a kávéházi törzsasztalnál. — Ha valamilyen új genfi konvenció én reám bízná a háborúk rendezését — mondotta — akkor soha többé nem viselnének a népek egymással háborút — Hogy-hogy? — kérdezték nevetve. — Mert én a következőképpen rendezném a háborút: szembeállítanám egymással a harcoló nemzetek királyait, a királyok után jönnének a trónörökösök, azután a külügyminiszterek, azután a kormányok, azután a parlamenti többségek, amelyekre a kormányok támaszkodnak, azután azok a választók, akik a parlamenti többség tagjaira szavaztak a választásokon, végül e tömeg mögött — mint a színházban — következne csak a nép és a katonaság . Akiknek legkevesebb közük van a háború kitöréséhez, állanának leghátul . ... Hát lenne háború ilyen rendezés mellett?! * Egy ismert nevű fővárosi író nemrégiben néhány hétig mulatott Párisban és amikor hazajött, elmesélte barátainak, hogy mit tapasztalt, mit látott. Elmondotta, hogy milyen darabokat látott a színházakban és milyen produkciókat a varietékben. A legtöbbet beszélt egy magyartárgyú hallétről, amelynek mulatságos részletein roppant sokat kacagtak a barátai. Amikor már, vagy, negyedóráig beszélt erről a magyar-francia hallétről, végül meg■ kérdezte: — És tudjátok, hogy mi volt a neve a magyar hallet hősnőjének? A . — Mi? — P o 1ták ! színház, művészet (*) Hoffmann mesél ötvenedszer. Az Operaházban ma adták ötvenedszer Hoffmann meséit. Aki a félig-meddig jubileumszámba menő előadást végighallgatta és meggondolja, hogy évek során mennyit vétkeztek itt a hallhatatlan mester örökszáp zenéje ellen a különböző Hoffmannok, Olympiák, Giulietták és Antóniák és a többi hármas és egyes szereplők, az fogja csak valójában felfogni Offenbach zsenijének varázslatos nagyságát. Ma Szoyer, Kornai és Hegedűs játszották a hármas szerepeket és színjátszóképességüket szívesen elismerjük. Pich- ter-Hoffmannról, fájdalom, még ennyi dicséretet se mondhatunk. Spalanzanit Váradi és Crespelt Szendről értékeltek sok igyekezettel. A közönség az előadást meglehetős hűvösen fogadta. Auguszta főhercegnő fiával szintén jelen volt az előadáson. (*) A Színészegyesületből. Az Országos Színészegyesület tanácsa ma délután tartotta meg rendes ülését. A tanácsülés tárgyalta az egyesület alapszabályainak módosítását célzó indítványokat, valamint a fegyelmi szabályzat módosítására irányuló javaslatokat A módosítások a tanácstagok létszámának csökkentésére és a tanácsi intézmény reformjára, valamint a nyugdíjigény nélkül felveendő tagok ügyére vonatkoznak. Az alapszabályok végleges módosítása a március 16-án kezdődő közgyűlésnek van fentartva, amelyet még egy rendkívüli tanácsülés előz meg. (*) Strauss ismeretlen csárdása. Strauss Richárd Elektrája után, mint értesülünk, még egy Strauss-újdonsággal fog kedveskedni a bécsi udvari Operaház a közönségnek. Ennek a második újdonságnak azonban Strauss János, a keringőkirály a szerzője. Egy olyan magyar nótáról van szó, melyet a nagy Strauss közvetlen a halála előtt írt a „Denevér“-beli Rozalinde számára és amelyet eddig még soha, sehol sem adtak elő. Strauss ezt a magyar dalt akkor írta, amikor a „Denevér“-t először akarták előadni a bécsi Operaházban, a nyugdíjintézet javára. Renard Mária, Rozalinde személyesítője, ugyanis az eredeti csárdást nem tudta énekelni, mert az az ő hangjának nagyon magas volt és ezért írta Strauss ezt a másodikat. Renard azonban ezt sem tudta elénekelni és végül is a „Denevér“ második felvonásának báli jelenetében a „Pázmáni lovag“ keringését adta elő. A második Strauss-csárdásról mindenki megfeledkezett, míg most nemrégiben Renard egykori korrepetitora, Fröhlicfisthal régi kottái közt megtalálta ezt az előadatlan Strauss-kéziratot, mely kétségtelenül utolsó munkája volt Strauss Jánosnak. Az ismeretlen Strauss-szerzeménynek teljes vezérkönyvét találta meg Fröhüchsthal, a Strauss saját hangszerelésében. Az első része az úgynevezett „lassú“, a második pedig a frisse és erről azok,, akik ismerik, azt mondják, hogy egyike Strauss legszebb, legkedvesebb és legmagyarabb kompozícióinak. Strauss özvegyének beleegyezésével Weingartner Félix bécsi operaigazgató „A denevér“ egy díszelőadásán fogja először bemutatni az ismeretlen Strauss-csárdást, amelyet első nyilvános előadásán Kurt Zelma fog énekelni. (*) Rousseau daljátéka. Bécsből jelentik, hogy egy társaságbeli urakból és hölgyekből álló műkedvelő társaság március 4-én és 5-én érdekes, darabot fog előadni egy kabinetban. Jean Jacques Rousseau „Le devin du vilage“ című daljátékáról van szó, amelyet Rousseau 1752-ben írt, mégpedig szöveget, zenét és koreográfiát egyaránt.. A daljátékot a fontaineblaui kastélyban adták elő először. Mostani bécsi színrehozatala iránt bécsi színházi és művészi körökben nagy érdeklődés mutatkozik. (*) Műsorváltozás a Vígszínházban. Thoma Lajos „Morál“ című darabját levette a műsorról a Vígszínház igazgatósága. Csütörtökre hirdetett előadása helyett a „Tatárjárás“, vasárnap estére hirdetett ,előadása helyett „A kivándorló“ kerül színre. Egyébként a heti műsor nem változik. (*) Az erkölcs nevében. A müncheni Intimes Theater“-t, mint Münchenből jelentik, tegnapelőtt a rendőrség becsukatta, mégpedig azzal az indokolással, hogy előadásai sértik a közerkölcsöt. A rendőrséget a müncheni erkölcsvédő egyesület szólította föl arra, hogy tiltsa be a kis színház előadásait, mert azok „a legnagyobb mértékben veszélyeztetik az erkölcsöt“ és megrontják az ifjúságot. Az erkölcsvédő egyesület a beadványában különösen „A nászéj“ című darabot, inkriminálja, amelynek illusztrált plakátjain — a színház szubrettje — bugyogóban van ábrázolva. Egy másik kép pedig az ágyban fekve ábrázolja a primadonnát. Az egész beadvány nagyobbára ilyenféle erkölcsi sérelmeket panaszol és ezek alapján határozta el a rendőrség, hogy az „Intimes Theater“-t bezáratja. A „Verein zur Abwehr der Sittenlosigkeit“ vezető erkölcsőrei valósággal kényszerítették a müncheni rendőrséget erre az eljárásra, amelynek következtében egy sereg színész és színésznő kenyér nélkül maradt. Úgy látszik, hogy Thoma Lajos a Budapesten megbukott darabjában, a „Morál“-ban csak éppen mulatságos nem tudott lenni, de egyébként nagyon is igazságos volt az ostoba német erkölcstelen erkölcs-siokokkal szemben. (*) Roller utóda. A bécsi udvari Operaház szcenikai főfelügyelője, Roller Alfréd tanár megvált állásától és utódául Doltz Sándor festőművészt szerződtették, aki évekkel ezelőtt ilyen minőségben a Burgszínháznál működött. Az „Elektra“ után következő újdonság díszleteit és jelmezeit már ő fogja tervezni. (*) A pozsonyi színigazgató és a sajtó. A pozsonyi színigazgatónak, Balla Kálmánnak, konfliktusa támadt az odavaló sajtóval. A színigazgató egy hetilap szerkesztőségétől megvonta a szabadjegyet, mire az összes helyi lapok tulajdonosai és szerkesztői visszaküldték neki a tiszteletjegyeket és elhatározták, hogy a szinlapot nem köztik többé és tartózkodnak kritikák írásától is. (*) A szegedi műskiállítás. A Szegedi Képzőművészeti Egyesület műkiállítása március végén nyílik meg, a város kultúrpalotájában. A kiállításra annak rendezősége még elfogad újabb műveket, amelyeket március 15-ikéig kell a Műcsarnokba küldeni. (*) Sembrich-hangverseny. Sembrich Marcella, a Világhírű énekesnő, holnap, szerdán este tartja egyetlen budapesti hangversenyét, aVigadó nagytermében. Böjti mulatságok. [ Műkedvelői előadás. A kalocsai kereskedelmi egyesület február 27-én műkedvelői előadással egybekötött táncestélyt rendezett, melyen nagyszámú és előkelő közönség volt jelen. Színre kerültek: „Az idegesek“ és a „Mézes hetek után“ című egyfelvonásos vígjátékok, ezenkívül hangversenyszámok is voltak műsoron. Többek közt Vörösmarty Erney „Szép Ilonka“ melodrámája,amelynek előadásával és dalaival Schiffer Aranka tűnt ki. A zongorakíséretét Braunhoffner Ferenc székesegyházi karnagy látta el. Az előadás sikerében Kovács Katica, Beck Frida, Székely Zoltán, Biró Artur és a többiek egyformán osztozkodtak. Az előadást nagysikerű tárteeszély fejezte be. [] Atléta-bál: A Typographia Sport-Klub március 6-án tartja atlétabálját, a VI. kerületi függetlenségi 48-as kör összes termeiben. A bál sikere érdekében egy 50 tagú hölgy- és 100 tagú férfi-rendezőbizottság működik. [J. Teaest. A magánmérnökök Országos Szövetsége szombaton kabaré-előadással egybekötött teaestélyt rendezett. A sikerült kabaré-előadáson Thomka Istvánná és Scheiber Mihályné zongorajátékukkal, Z. Molnár László és Rátkai Márton pedig magán- és kettős jelenetek előadásával vettek részt. A kabaré-előadást reggelig tartó tánykövette.