Pesti Napló, 1910. május (61. évfolyam, 103–128. szám)

1910-05-28 / 126. szám

6 Budapest, szombat PESTI NAPLÓ 1910. május 25. 126. szám. Zentán Mikosovics Hanud munkapárti je­lölt tegnap mondta el programmbeszédét. Turdossinból jelentik a M. T. I.-nak: P­á­r­v­y Sándor szepesi püspökhöz följelentést in­téztek Krussák János, Kristofcsák János, Osztulovics József és Kaczkó György turdossini lakosok, pana­szolván, hogy Szostyák József turdossini plébános kvalifikálhatatlan és vissza nem adható kifejezéseket használt Richter képviselőjelölt ellen és keresztény paphoz méltatlanul említette a szentséget nyilváno­san. Amikor felsorolják Szostyák kifejezéseit a püspök előtt, arra kérik fel a püspököt hogy a plébánost helyezzék át Turdossinból, mert nem tartják őket méltónak arra, hogy a tem­plomban tanítson és prédikáljon. Ilyen a vélemény nemcsak Turdossinban, hanem Krasznahorkán, Med­­vedze, Alsó- és Felsőstepano községek római kato­likus közönségénél is. Végül kijelentik a feljelentők, hogy Szostyák a népet nem a felebaráti szeretetre és egymás iránti tiszteletre, hanem arra tanítja őket, hogyha Richter árvanagyfalvi plébános a községbe bejön, őt kővel dobálják meg, amint tették Vjeha Péter plébánossal, aki, mikor a községbe meg­érkezett, a közönség sárral dobálta meg. A püspöknek elküldött nyilatkozaton kívül ötszáz aláírással ellátott kérvényt is intéztek Párvy püspök­höz, melyben Szostyák áthelyezését kérik. A bobrói kerületben eddig Szkicsák Fe­renc ellenjelölt nélkül áll. A szucsányi kerületben dr. P­ó­s­c­h mun­kapárti jelölt igen erősen áll. Nyíregyházáról jelentik. A tiszalöki vá­lasztókerületben Büdszentmihályon D­e­m­e­t­er Ernő Justh-párti jelöltet a községből a falu népe kiker­gette. Tegnap ismét megjelent Demeter, hogy pro­­grammbeszédet mondjon, azonban a lakosság megtámadta, kövekkel és záptojással megdobálta, úgy hogy programmbeszédét nem mondhata el. Ekkor Demeter a csendőrség oltalmát kérte és huszonnégy csendőr fedezete mellett elhagyta a községet. A­z e­m­b­e­r­i választókerületben a választás jú­nius 1-én lesz. A főkapitány elrendelte, hogy ez alka­lomból az összes korcsmák és üzletek zárva tartas­sanak. Nagyszombat: Kollár Márton tót nemze­tiségi képviselőjelölt ma a jelöltségtől visszalépett. A német kancellárt le­szavazták.­ ­- A porosz választójog reformjának bukása. — Budapest, május 27. A porosz junkerek megint győztek: elvetet­ték a választójog módosítására vonatkozó ja­vaslatot, amelyet még az urak házának a tagjai is eléggé maradinak tartottak s ehez mérten el is fogadták. A két frigyes társ, a konzervatív­­párt és a centrum ismét egyesült és sikerült is száműzniök azt az egy-két unciára való sza­­badelvű­séget, amit a kormány jóformán belopni iparkodott a porosz választótörvény pókhálós, elavult rendszerébe. A dolog veleje pedig az, hogy voltaképp most nem is a kormány javaslatát vetették el, mert a kormány javaslatát az előző tárgyalások és viták során annyira megnyirbálták, átgyúr­­ták és kiforgatták az eredeti formájából, hogy a most leszavazott javaslat már az alsó- és felsőház szándékait és akaratát tartalmazta. Bethmann-Hollweg hozzájárult minden módosí­táshoz, mert nem akart a most együtt ülő po­rosz képviselőházban erő­próbát provokálni, mert tudta, hogy a konzervatív­ párt és a cen­trum rendelkezik a szavazatok többségével. S éppen mert ennyire nyilvánvaló volt a reakciós pártok mindenhatósága, nem is lepte meg a kancellárt a leszavaztatása, sőt elég nyíl­tan ki is jelentette, hogy ettől a háztól egyebet nem is igen várt. Ennek a mondatnak a hangsúlyából arra következtet­hetni, hogy Bethmann-Hollweg esetleg a po­rosz képviselőház feloszlatását fogja ajánlani II. Vilmos császárnak. Annyi azonban kétségtelen, hogy a kancel­lár ennek a szavazásnak a kö­vetkeztében nem fog lemondani. Itt adjuk az ülésről érkezett táviratainkat: Berlin, május 27. Igen nagyszámú képviselő jelenlétében kezdődött ma a választójogi javaslat tárgyalása. Bethmann­ Hollweg miniszterelnök rövi­den kijelenti, hogy Richthofen konzervatív ja­­vaslatai a maximális és­ a kulturvivők figyelmen kí­vül hagyása tárgyában, valamint a centrum javas­latai a képviselőházi határozatok megújítása és végül­­a nemzeti liberálisok javaslatai a direkt és titkos választás bevezetése dolgában elfogadhatat­lanok. Ha a képviselőház nem veheti az urak háza határozatait döntése alapjául, ebben az esetben nem lát mó­dot, hogy a javaslat tekintetében po­zitív eredmény jöhessen létre. (Élénk nyugtalanság.) A miniszterelnök után Heydebrand konzer­vatív kifejtette, hogy a centrum javaslatait, hogy a képviselőházi határozatok állíttassanak helyre, nem fogadhatja el. Az urak háza javaslatai a közép­­osztály szempontjából szintén elfogadhatlanok, mert ennek választójogát csorbítják, sőt egyenesen semmivé teszik. Sajnálnék, ha a törvény a hármas felosztás ügyén megfeneklenék. (Nevetés balfelől.) Mindenkor arra törekedtünk, hogy saját óhajainkat felfüggeszszük s a polgári pártokkal hozzuk létre a törvényt. (Kiáltások: Komédia!) A nyilvános válasz­tás elvét sohasem adtuk fel. Ez alkalommal azonban a pártelvet háttérbe kellett szorítanunk, hogy a kor­mánynak lehetővé tegyük a királyi ígéret beváltását. (Nevetés és helyeslés.) Bethmann-Hollweg miniszterelnök Heyde­brand képviselővel szemben kijelenti, hogy a kor­mánynak a hármas felosztás kérdésében álláspontját meg kellett változtatnia. Az urak háza határozatai alapján lehetséges a megegyezés. A kormány csak nagy aggodalommal járult hozzá az indirekt válasz­táshoz és még ma is az a nézete, hogy a kormány­­javaslat jobb volna. Hálásan ismeri el a kormány, hogy a konzervatívok s a centrum is (nevetés) a kívánságok egész soráról lemondtak, hogy a kor­mánynak lehetővé tegyék a pozitív eredményt. A kormány ragaszkodik álláspontjához, még abban az esetben is, hogy többséget a törvény pozitív létre­hozására ebben a házban nem kap. H­e г­o­­­d centrumpárti kijelenti, hogy a titkos választást javításnak tartja. A hármas felosztást az ősválasztókerületekben, noha húsz éven át bevált, meg kell szüntetni. A centrum a jövőben is nemzeti értelemben a birodalom érdekében fog tovább dol­gozni. A választójogot nem szabad plutokrata irány­ban fejleszteni. A párt jóakarata, mely a választójog javítására irányul, elismerést érdemel. F­r­i­e­d­b­e­r­g nemzeti liberális meg van győ­ződve, hogy csak a titkos közvetlen választás lehet a választójogi kérdés végleges megoldása. A hármas felosztás az ős választókerületekben a nyugati ipari kerületek jogfosztását jelenti. Az urak háza ha­tározataival kiérdemelte a haza elis­merését. (Nevetés a centrumban.) A miniszter­­elnök magatartása is elismerést érdemel. Szóló pártja együtt akar dolgozni: a törvény megalkotásán, de a titkos választás a végcélja. A mostani rendszer huzamosab időre lehetetlen. A nemzeti liberálisok kudarcáról szó sem lehet. Baloldali liberális lapoknak ez az állítása politikai rosszhiszeműség. A jövő vá­lasztójogi reform remélhetőleg kedvezőbb auspiciu­­mok között fog végbemenni, mint a mostani. (He­lyeslés.) Báró Z­á­d­­­i­t­z szabad konzervatív kijelenti, hogy a nemzeti liberálisoknak nehéz lesz az eddigi középutas helyzetüket fentartani. A konzervatívok­nak a kulturvivőkkel szemben elfoglalt magatartása láttára a törvény elfogadása teljesen kizárt. Tekin­tettel a küszöbön áló birodalmi választásokra, új választási reform a jövő őszszel valószínűleg nem lesz lehetséges, de a következő ülésszak vége előtt a kérdés még egyszer el­intézésre kerül. Fischbeck haladó néppárti pártja nevében elveti a javaslatot, amely nem változtat lényegében a fennálló állapoton. Az egész harc féltucat mandá­tum körül forog. Pártja nem kíván ezen az útón mandátumokat szerezni. A centrum és a konzervatí­vok javaslatait szóló pártja nevében elfogadhatat­lannak tartja. Rokonszenvesebben érintik a pártot a nemzeti liberálisok javaslatai és örvendetes, hogy ezek állhatatosak maradtak. Jazdzewski kijelenti, hogy minden választó­­reform, mely nem hozza a titkos és direkt választó­jogot, pártjára nézve elfogadhatón. S­t­r­ö­b­e­­ szociáldemokrata megállapítja, hogy pártjának tovább is követelnie kell a birodalmi vá­lasztójog Poroszországba való átültetését. Báró Richthofen konzervatív kifejti, hogy pártjának javaslatai különösen, amennyiben , bár­ más felosztásra vonatkoznak, megfelelnek annak a felfogásnak, amely a javaslat második olvasásában érvényesült. Ha most nem jönnek létre pozitív ered­mények, akkor a kormány szóló pártjával együtt azon a nézeten lesz, hogy általában aggodalmas a bevált választójog alapjaihoz nyúlni. Schiffer nemzeti liberális azon a nézeten van, hogy a jobbpártnak nincs oka a kormányt a hármas felosztás kérdésében előzékenység hiányával vádolni. A nemzeti liberálisok javaslatai igazságosabb kiegye­zést igyekeznek létrehozni a különböző érdekeknelk összhangba hozásával. Ha a nemzeti liberálisok kö­vetelései nem érvényesülnek, az erkölcsi győzelem mégis szóló pártjáé. Berlin, május 27. Miután a képviselőház a választójogi javaslat ha­todik szakaszához beadott módosító javaslatokat és azután e pontot magát is a nemzeti liberálisok és szabad konzervatívok javaslatai ellenében el­vetette, Bethmann-Hollweg minisz­terelnök kijelenti, hogy az államkor­mány a törvényjavaslat további tár­gyalására egyáltalában nem helyez súlyt. Ezután az ülést berekesztették. Berlin, május 27. (Saját tudósítónktól.) Bethmann- Hollweg birodalmi kancellár környezetében azt mondják, hogy a kancellár egyáltalában nem szándékozik a választási re­form kudarca miatt lemondását be­nyújtani a császárnak; a képviselőház feloszlatására sem gondol. A kormány továbbra is azon a nézeten van, hogy a porosz választási reform kérdését meg kell oldani. Új törvényja­vaslat tartalmáról és benyújtásának idejéről még semmi bizonyosat nem tudni. Ostrom a Dreadnoughtok ellen. Budapest, május 27.­­ (Saját tudósítónktól.) A monarkia nemesszivü hajóépítői és hadfelszerelő gyárosai elhatározták, hogy felépítik a magyar-osztrák ha­jóóriásokat — rovásra. A két országgyűlés nem is tud hivatalosan az ügyről — annál kevésbbé sem, mert hiszen Magyarország most vajúdik a legifjabb parlamentje világrahozásán — a de­legációk szintén nem szavazhatták meg a Dre­­adnoughtokat, amennyiben ma még a delegá­ciók megszavazása is fölöttébb bizonytalan. Mindez azonban az osztrák gyárosokat nem aggasztja. Igen jól ismerik a dörgést és biztosak a maguk dolgában. Mindazonáltal olyanformán alakulnak a dol­gok, hogy a Dreadnoughtok háromszáz milliója körül még veszedelmes viharok is keletkezhet­nek. A fegyverkezés több és kevesebb csillagos és stráfos apostolai ugyan nagy buzgósággal hirdetik az új csatahajók szükségességét és ipar­kodnak a maguk részére hajlítani a nyilvánossá­got, ám ezzel sezmközt a vért és a pénzt izzadó tömeg felfogása is komolyan megnyilatkozik. Meggyőző és mindenképpen figyelemre érdemes érvelés helyezkedik szemközt a hadvezetőség kategorikus imperatívuszával és feszegeti a tit­kot, hogy ugyan mi szüksége van a monarkiá­­nak négy új csatahajóra, amely mögött fenye­getően jelentkezik egész sereg újabb hajóóriás­nak a szil­uettje s ezzel együtt sok milliárdnyi újabb adónak a kétségbeejtő elviselhetetlen terhe. Az úszó acélvázak rajongói azt mondják­, hogy az erős, hatalmas flotta egy-egy ország külső kereskedelmének az érdekeit van hivatva megvédeni. Ezzel érvelnek nálunk is. Holott ez az érv olyan, hogy okvetlenül visszafelé sül el s aki mélyebben belenéz, az mindenesetre ellen­sége lesz az ilyen őrületes pazarlásnak, különö­sen Magyarországon, ahol a kulturélet legpri­mitívebb szükségleteire sincsen pénze az ál­lamnak.

Next