Pesti Napló, 1910. december (61. évfolyam, 285–311. szám)
1910-12-01 / 285. szám
Budapest, csütörtök PESTI NAPJó 1 1910 december T. 285. szám. kérdésekből a magyar alkotmány törvénykönyvében elég bőven akad már. * A magyar alkotmány különben is a legfuribb alkotmányok egyike. Az elevenbe váltó közjogi kérdések legtöbbje jobbra is, fő meg balra is magyarázható. Alkotmányos életünk tehát szeszélyektől, jóindulatú magyarázatoktól függ s ha valamikor egy mindenre kész kormány és mindenre kapható többség vezetné az ország ügyeit, a törvényes formák pontos betartása mellett is feljezetejére állíthatnák alkotmányos életünket. Mert az alkotmány sarkalatos törvényei a legtágabb magyarázatokra alkalmasak és ugyanúgy értelmezhetők a javunkra, mint kárunkra. Szóval, tűrt alkotmányunk van, melyet nem is kellene elkobozni, csak ellenünk magyarázni, hogy rendelkezési jogunktól megúsztassunk. És nem is kell, hogy nagy, hatalmas ellenség legyen, akivel szemközt kerülünk. Mert ime, itt a negyven horvát képviselő, ellenünk fordultak s a törvény még velük szemben se ad teljes védelmet. Egyezkedésre utal s kiszolgáltat annak, hogy megsarcoltassuk magunkat, ha azt akarjuk, hogy igazunk legyen. Az igaziunkat tehát újra és újra meg kell vásárolnunk. Alkotmány ez? Indemnitás és horvát kérdés. — A képviselőház ülése. . Budapest, november 30. 11. A kormány ma kárörömmel és diadalmasan nézhetett körül az ülésteremben. Alig néhány napja folyik az indemnitási javaslatvitája s ma már volt pillanat, amikor szónok hiányában küszöbön állt a vita berekesztése. Két képviselő ugrott be az utolsó pillanatban s igy a felhatalmazási javaslat tárgyalásával néhány ig még elvergődhetik a Ház. ... Eszünk ágában sincs szemrehányást tenni ellenzéknek azért, hogy kötelessége teljesítésének elemi feltételeivel sincs tisztában. Ez volt az első alkalom, amikor a közel egyéves Héderváry-kormány politikáját bírálat alá vehette a Ház. Tömérdek kérdés kínálkozik a kritika számára és az ellenzék ellenőrző feladatának gyakorlásával közszükségletet elégíthetne ki. Ellenben eddig a néhány vezérszónokon kívül csupa alantas színvonalú és üres szócséplés hangzott el, ma pedig már a végéhez érkezett a vita. Úgy látszik, az ellenzék nem képes magas, okos és komoly tárgyalásra. S ez a kormny szerencséje és ez végzete az országnak. Arra a nívótlanságra, amely a baloldal berkire fáradt és fojtó sulylyal nehezedik, a mai sinokok szereplése is világot vet. Herczeg Andor, aki a gazdapártról állott fel szólásra, legalább becsületes és okos parasztember, aki a maga látóköréből helyesen ítéli meg a kérdéseket. De Maczky Emil, aki a kormány zsoldjában álló tisztelt sajtószervekről beszélt s a gyászos emlékű cigánykérdés miatt támadta a kormányt, amely minden pénzt a tisztelt csatahajókba töm és Csermák Ernő, aki azt firtatta, hogy tényleg az államnyomda késedelme miatt húzódott-e el a költségvetés előterjesztése, olyan ellenzéki harcosok, akikben gróf Hédervárynak méltán öröme telhetik. Az ülés felét a horvát nyelv használata miatt támadt házszabályvita foglalta le. Popovics Sándor, a horvát képviselők nevében magyar nyilatkozatot tett, melyben a horvátszerb koalíció ellenző votumát okolta meg. Utána Hinkovics horvát beszédet mondott. Ugron Gábor erre nyomban felszólalt s arra kérte az elnököt, hasson közre, hogy a negyvenéves régi gyakorlatot visszaállítsák a Házban s a horvátok csak helylyel-küzzel beszélhessenek a nyelvükön. Gróf Héderváry Svároly miniszterelnök és Berzeviczy Albert azt fejtegették, hogy még visszaélés nemtörtént, csak egy horvát beszéd hangzott el. Ha szükség lesz rá azért, mert a horvátok tulságosan bőven recsegtetik a mássalhangzóikat, ak- A képviselőház ülése. — Kezdete délelőtt tiz órakor. — Elnök: Kabos Ferenc. Lipcsey Ádám egészségi okokból hathónapi szabadságot kért, amit a Ház megadott neki. Napirend előtt az elnök rendreutasította Simrecsányi Györgyöt egy tegnapi közbeszólásáért, melyet Molnár János beszéde alatt a Jobboldallal szemben kockáztatott meg s amely igy, hangzott: Disznósági ..... Az Indemnitás. Herczeg Sándor a kisgazdák és kisemberek panaszait sorolja fel s különösen a szigetvári kerület gazdasági és szociális nyomorúságát. A javaslatot nem fogadta el. Maczky Emil tiltakozott a kormány zsoldjában álló tisztelt sajtószervek magatartása ellen, hogy az ellenzéket minden alap nélkül az obstrukció vádjával illetik. Holott az ellenzék csak feladata magaslatán áll, mikor az indemnitást nem szavazza meg. Héderváry miniszterelnök jobban tenné, ha a közjogi kérdésekkel való bíbelődés és a bécsi követelések kielégítése helyett a tűzoltók és a tűzrendészet bajait orvosolná s megoldaná végre a cigánykérdést. Ezenfelül még azért is bizalmatlan a kormánynyal szemben, mert az általános, egyenlő és titkos szavazati jogot nem igen akarja megvalósítani. Popovics Sándor a horvát képviselők nevében magyar nyelvű nyilatkozatot olvas fel. A kormány — mondotta — programmjában megígérte, hogy a vasúti pragmatikával együtt az összes függő horvát politikai kérdéseket rendezni fogja. Ez mindeddig nem történt meg, sőt azok a sérelmek is napirenden vanak, melyek puszta közigazgatási úton is orvosolhatók lettek volna. A miniszterelnök legutóbbi nyilatkozata a vasúti pragmatika dolgában épp olyan általánosságban mozgott, mint annak idején. koalíciós kormányé, melyet a horvát képviselők nem vettek tudomásul. A kormány egyébként sem respektálja a kiegyezésben Horvátország részére biztosított jogokat s a horvát nemzet politikai individualitását. Ezért nem fogadják el a javaslatot. Csermák Ernő szerint különös dolog, hogy a kormány azzal okolja meg a költségvetés késedelmét, hogy az államnyomda nem tudott idejében elkészülni vele. Ha a kormány ilyen kis dolgokban Van tud boldogulni, hogy lehessen tőle a nagyokban eredményt várni. Talán egy nyomdászminisztérium felállításával lehetne ezeken a bajokon segíteni. (Derültség.) Nem lehet bizalommal a kormány iránt, mert se a közjogi, se a belügyi kérdésekben nem váltja be ígéreteit. . . Gróf Héderváry^giy: Leghelyesebb, ha a Ház a kérdésben napirendre-írSs^^^^ Berzeviczy Albert rt.fő országgyűléseken is úgy értelmezi a^^Hj^^^^, hogy a horvátoknak jogukban van a túl is beszélni s ezzel a jogukkal többször élt^^^^ Visszaesés tehát nem történt s igy nincs mi ellen védekezni. Az egyetértés szempontjából azonban mindenesetre kívánatos, hogy a régi gyakorlat a Házban újra visszaállíttassák. (Helyeslés.) Barta Ödön is a házszabályokhoz kér szót. Maga is hozzájárul az elnök amaz óhajtásához, hogy a tárgyalás békéje helyreálljon. Szerinte már most kell állást foglalni a horvát beszédek dolgában, mert ha már visszaélnek vele, az intézkedés késő. Az elnök soha sem fogja tudni a házszabályok szakaszait a horvát szónokokkal szemben, mert nyelvüket nem érti. A horvát képviselők által kívánt jesz olyan kiváltság, amelyet a törvény nekik adni sohasem szándékolt. Már a képviselői egyenjogúság is oly fontossá teszi a dolgot, hogy szóvátegye. Nem bírálja a múlt országgyűlés alatt kifejlődött gyakorlatot. Juszh Gyula az akkori többség hozzájárulásával tette meg messzemenő koncesszióját. Ez a kérdés a magyar nemzeti állam egységének kérdése. A törvény a horvátoknak csak koncessziót s nem privilégiumot adott. Förster Aurél: Tanuljanak magyarul! Barta Ödön helyesli a közbeszólást. De a horvátok nem tanulnak, magyarul és stipendiumainkat nem veszik igénybe. Surmin György: Nadicsi ! Az elnök kérte, hogy ne szóljanak közbe, főleg olyan nyelven, amelyet nem értünk. Barta Ödön nem nyugszik meg a miniszterelnökmegnyugtatásában, hogy a felszólaló nem tért el a tárgytól. Utal Deák Ferenc beszédére, mely szerint a magyar törvényhozásban magyarul kell hozni a törvényeket s magyarul kell beszélni a tanácskozásban. Ezt nem sokkal az 1868 :XXX. t.-c. szentesítése után mondta. Ezzel biznyitja, hogy az „is“ szócska nem biztosított kizárólagos jogot. Ne elnézést kérjünk a horvátoktól, hogy gyöngeségünkkel vissza ne éljenek. Ilyen értelemben nyilatkozott legutóbb gróf Tisza István is. Kéri a Házat, indoskodjék a horvátok visszaélésének meggátlásáról. Polónyi Géza rámutatott arra, hogy a horvát bán legutóbb oly nyilatkozatot tett, amely szerint a horvát képviselők immunitását, akik a magyar képviselőháznak is tagjai, nem ez, hanem a horvát országgyűlés függesztheti föl. Ez a nyilatkozat is bizonyítja, hogy itt rendszeres hadjárat folyik a magyar országgyűlés szuverenitása és az államegysége ellen. Az elnök kijelentette, hogy az immunitás tekintetében a magyar képviselőházat illeti a rendelkezés joga s a Háznak ezt a jogát semmiféle rajta kívül történő intézkedés nem érinti. A Ház ezután elhatározta, hogy az idő előrehaladottságára való tekintettel az interpellációk tárgyalását a legközelebbi interpellációs napra halasztja. Az ülés két órakor végződött. I . A horvát kérdés: " Szünet után Hinkovics horvát beszédet mondott. Ugron Gábor a házszabályok címén szóvá tette a horvátok eljárását, melylyel a képviselőház tanácskozását újra meg akarják bénítani. A maga részéről a legmélyebben sajnálja és súlyos hibának ismeri be, hogy a múltban hajlandó volt elnézéssel lenni a horvátok iránt, azt hitte, hogy az engedékenység hasonló érzelmeket szül a horvátokban is. Most belátja, hogy tévedett. Arra kéri az elnököt, hasson közre, hogy a negyvenéves régi gyakorlat a Házban visszaállíttassék. A képviselőházról és a képviselők képesítéséről alkotott törvény a magyar nyelv tudását elengedhetetlen föltételnek állítja oda. (Helyeslés a baloldalon.) Gróf Héderváry Károly: Kétségtelen tény, hogy a törvény szerint a horvát képviselőknek joguk van horvátul is beszélni. Teljesen osztja azonban, hogy a képviselők azért vannak itt, hogy egymást megértsék, s e tekintetben a horvátok érdeke, hogy a magyar képviselők is megértsék szavukat, amit kifejezni akarnak. A magyar képviselők igaz szívességgel hallgatták a horvát képviselők sérelmeit. De amikor egyfelől a nyelv használata törvény által biztosítva van, e pillanatban még korai dolog visszaélésről beszélni. Még az nem lehet visszaélés, mikor ma még csak egy horvát képviselő beszélt horvátul. Azt hiszi tehát, hogy legjobb a dolog felett napirendre térni. Csak azt a tévedést igazítja még helyre, mintha a szerb és horvát nyelv nem egy volna. Teljesen ugyanaz. Megértette, hogy Hinkovics mit beszélt s konstatálja, hogy nem tért el a tárgytól. Polónyi Géza: De az elnök nemzetikor rátérhetnek a kérdés elintézésére. Addig térjenek napirendre felette. Barta Ödön szintén azt fejtegette, hogy a törvényhozás nyelve s a tanácskozás nyelve is egyedül a magyar. Polónyi Géza viszont a horvát bánnak arra a nyilatkozatára figyelmeztetett, hogy a horvát képviselők immunitását, akik a magyar képviselőháznak is tagjai, csak a horvát országgyűlés függesztheti fel. Az elnök erre kijelentette, hogy az immunitás tekintetében a magyar képviselőházat illeti a rendelkezés joga. Ezzel be is fejeződött a vita. / Budapest, november 30. Az új államtitkár. A király — mint félhivatalosan jelentik — dr. Balogh Jenő udvari tanácsos egyetemi tanárt a vallás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkárává kinevezte. Az erre vonatkozó királyi kézirat a hivatalos lap holnapi számában fog megjelenni. A horvát képviselők értekezlete. A horvát képviselők klubja dr. Mazsuranics Bogoszláv alelnök elnöklésével értekezletet tartott. Elsősorban a képviselőház mai ülésében a horvát nyelv használatára vonatkozólag elhangzott beszédeket tárgyalta az értekezlet és hosszabb eszmecsere után abban állapodott meg, hogy alkalmas időben a horvát képviselők is e kérdésben ki fogják fejteni álláspontjukat. Az értekezlet azután foglalkozott az országgyűlés működésével és kimondotta, hogy a horvát képviselők az események fejlődése szerint fognak a felmerülendő kérdésekkel szemben állást fogni ránuk Tudvalevő, hogy gróf Pejacsevics Tivadar volt bán,, a horvát képviselők klubjának elnöksé-kéről az ősz elején lemondott. Az értekezlet az állást ma töltötte be és közfelkiáltással dr. Nikolics - Podrinszky Vladimir volt belügyi osztályfőt választotta meg a klub elnökévé. Ezenkívül eszmecsere indult meg aziránt, hogy az egyes resszortminiszterekhez nem kellene-e interpellációkat intézni. Zágrábból jelentik, hogy a bánnak királyi biztossá való kineveztetésének hírét illetékes helyen a leghatározottabban megcáfolják. A koalíciós párti lapok ma csak a Budapestről érkezett hírek regisz- trálására szorítkoznak és általában azon vélemé-nyüknek adnak kifejezést, hogy a horvát-szerb koali- ció és a bán közt a legközelebbi időben újabb tár- gyalások alig várhatók..