Pesti Napló, 1912. február (63. évfolyam, 27–51. szám)

1912-02-23 / 46. szám

12 Budapest, péntek ______ PESTI NAPLÓ (*) Dalcsarnok a lóversenytéren. A Magyar Lovaregylet mostani versenypályáját tudvalevőleg áthelyezni készül Rákos mezejére, ahol legutóbb a repülőversenyeket tartották meg. A régi versenyteret a székesfőváros veszi birtokába és nagyrészét par­celláztatni fogja. A nagy tribünre és az ezzel kapcso­latos épületekre jóeleve az Országos Dalosszövetség jelentett be igényt. A nagytribün ugyanis a legalkal­masabb építmény volna egy nagy dalcsarnok cél­jaira, amelyben a Budapesten rendezendő országos dalosversenyeket meg lehetne tartani. B­á­r­c­z­y Ist­ván polgármester a dalosszövetség tagjaival már is­mételten tanácskozott e tervről, melynek megvalósí­tása most már csupán az idő kérdése. v*) Két Nyugat-matiné márciusban. Két év előtti és tavalyi nagysikerű matinéinak sorát most már­ciusban két vígszinházi matinéval folytatja a Nyugat szerkesztősége. Az elsőt március 10-ikén, vasárnap tartja s ezen Babits Mihály ismerteti új Dante-fordí­­tását és részleteket is olvas fel belőle. A felolvasás után F. Kernadi Ilonának „A fajtája“ című egyfel­­vonásos paraszttragédiája kerül színre, melynek méltó tolmácsolására a Vígszínház művészei közül többek közt Haraszti Hermin, Varsányi Irén, Csortos Gyula és Körmendi vállalkozott. Majd Szép Ernőnek „A hasbeszélő“ című magánjelenete következik, melynek Hegedűs Gyula művészete lesz hivatott tol­­mácsolója. Ez lesz az első matiné műsora, a máso­dikon, melyet március 31-én, ugyancsak vasárnap tartanak meg, egyebek közt Krúdy Gyula „Pesti far­sang“ című kis drámája is színre kerül, mely Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán személyében s a régi Pest bidermájeres tompított környezetében játszatja le két különös rokonlélek összeütközésének csendes tragé­diáját. (*) Köváry Szilárd kiállítása. A Művészház feb­ruár 25-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitja meg Köváry Szilárd festőművész gyűjteményes kiállí­tását. A kiállítást a sajtó képviselői már 24-én, szom­baton megtekinthetik. (*) Massenet új operája. Montekarlóban február 18-án került bemutatóra a „Róma“, Masenet új ope­rája. Henri Cain, Massenet állandó librettistája, ez­úttal Parodi „A legyőzött Róma“ című regényéből csinálta meg a szöveget, mely bővelkedik erős drá­mai hatásokban. A cselekmény 246-ban, Krisztus előtt játszik, amikor Róma a pun háború nyomása alatt szenved és egyik veszteség éri a másik után. A csa­pások oka büntetés egy veszta papnő bűnössége miatt. Fausténak hívják a vétkes papnőt.. Nagy­bátyja, a büszke Fabius, mindaddig nem hisz rokona gyalázatában, míg az maga nem vallja be neki, hogy fogadalmát megszegte. Fabius ezek után nem ismer rokoni gyöngédséget, hazaszeretete arra kényszeríti, hogy büntessen. De a büntetést enyhíteni kívánja. Faustát nem fogják élve befalazni, hanem felhívják, hogy saját kezével vessen véget életének. Amikor a lány habozik, saját nagyanyja öli meg. Massenet nagy tudással és ízléssel zenésítette meg ezt a tár­gyat. Hangszerelése ezúttal jóval erősebb, mint ed­digi műveiben. A darabnak nagy sikere volt. (*) A Soproni Irodalmi és Művészeti Kör február 24-ikén Frankenburg Adolf születésének százados év­fordulója alkalmából a soproni kaszinó nagytermé­ben emlék­ünnepet rendez. Az estélyen Mészáros Sándor A kerepesi­ temetőben című versét olvassa fel és dr. Pröhle Vilmos a művészet való­diságáról tart előadást. A programmon zene- és ének­számok is vannak. (*) Vidéki színházi hírek. A miskolci színházban vasárnap és hétfőn került színre dr. S­e­r­é­d­i Jenő „Romlás“ című népdrámája, telt házak előtt, a közön­ség zajos tetszése mellett A közönség két hatalmas koszorúval tüntette ki a szerzőt és felvonások után, a szereplőkkel együtt sokszor a lámpák elé szólította. — Kum­b i s c y Emma, a kitűnő énekesnő, szom­battól kezdve három estén át vendégszerepelt a szabadkai színházban telt házak előtt, a közönség meleg elismerése mellett. — T­h­u­r­y Elemér, a soproni színház igazgatója, április első napjaiban, társulatával előbb Kőszegre, azután pedig Szombat­helyre megy, mely utóbbi helyen a saját költségén szándékozik nyári színkört építeni. — A temesvári színházban Nosedáné Bodor Karola, az Opera­ház tagja szerdán kezdte meg vendégszereplését a „Pillangókisasszony“ opera címszerepében és szép énekével, jellemző játékával azonnal meghódította a közönséget. Szombaton „Faust“ operában, Marga­retha szerepében folytatja vendégjátékát. — Dr. Márffy Károly felvidéki színtársulata befejezte Iglón az anyagi és erkölcsi sikerekben gazdag sze­zont és állomását most Lőcsére helyezte át, ahol a közönség nagy érdeklődéssel várja az előadásokat.­­ A pozsonyi színházban hétfőn mutatta be Pol­gár Károly társulata a „Leány­vásár“ című operet­tét, kitűnő rendezésben, egészen új jelmezekkel és díszletekkel. A zsúfolásig megtelt ház zajos tetszéssel fogadta az újdonságot s a szereplőket: Szécsi Mag­dát, Tisza Karolát, Lávai Bertát, Sarkadi, Bérczi, Halmos, Szomori Miklós és Somogyi Károlyt elis­merő tapsokban részesítette. — A szabadkai színház­ban kedden mutatta be Krémer Sándor színtársu­lata R­a­d­ó Imre odavaló fiatal író „Esküvő előtt“ című legelső darabját, melyet a közönség melegen fogadott és a szerzőt több babérkoszorúval is kitün­tették. A főszerepeket László Gyula, Tallián László, Horváth József, Halasi Mariska, Károlyi Ibolya és Harsányi Gizi játszották és nagyban hozzájárultak az est zajos sikeréhez. — A szatmári színházat a követ­kező három évre Heves Bélának, az eddig igazga­tónak engedték át. — A kolozsvári Nemzeti Színház­ban pénteken volt a drámatörténeti ciklus 15-ik elő­adása, mely alkalommal a „Vén bakancsos és fia a huszár“ került színre telt ház előtt. A főszerepeket Szentgyörgyi István, Hegyi Lili, Nagy Gyula, Ker­tész Endre, Barics és Dezséri játszották. Különös ér­dekessége volt az előadásnak Szentgyörgyi Margit föllépte, aki Ilona szerepét játszotta sok közvetlen­séggel A bevezető értekezletet dr. Kiss Ernő tar­totta, aki Szigeti József irodalmi működését méltatta. KOHOLMÁNYOK. Shaw modorában. Egy francia folyóirat körkérdést rendezett a há­borúról. Azok között, akiket megkérdezett, ott van az illusztris Bernhard Shaw is. Körülbelül így kép­zeljük el a választ, amit Shaw a körkérdésre küldött vagy küldeni fog: Nehéz a kérdésre válaszolnom. (Nb. A t. szer­kesztőség tudhatná, hogy délig szoktam aludni és máskor úgy írjon nekem levelet, hogy a postás ne hajnali tizenegy órakor zavarjon.) Ír vagyok és protestáns. Ez már egymagában is megnehezíti a válaszadását. Mint ír ellensége vagyok a háborúnak, mint protestáns szintén. Ez baj. Mert itt nincs ellent­mondás és igy a tézis és az antitézis harcából nem születhetik meg a szintézis. Mit mondjak tehát? „Újságkivonatok­“ címü páratlanul mély és elmés egyfelvonásosomban leszidtam Kitchenert, aki Angliá­nak egyik első hadvezére. „A hősök“ címü páratla­nul mély és elmés háromfelvonásosomban leszidtam a megboldogult szerb-bolgár háború vezérkarát. Ebből könnyelmű emberek, akik közé kitűnő és ha­lálának nimbuszával felvértezve velem érzékenyen konkurráló barátom Wilde is tartozott, azt a követ­keztetést vonhatnák le, hogy általában a katonákat és a háborút szidtam. Csakhogy ezek , az urak el­felejtik, hogy én Kitchenerre és a szerb és bolgár tábornokokra, mint katonákra fütyülök. Ha tehát rossz katonákat szidok, az még korántsem jelent­heti azt, hogy magát a háborút is szidom. De vi­szont, ha rossz katonákat szidok, az még korántsem jelentheti azt, hogy magát a háborút dicsérem. Amint tehát a tisztelt szerkesztőség látja a probléma fölötte kényes. De szerencsére nem­­csak nagy í­ó vagyok, hanem nagy vegetáriánus is. Mint ilyen minden állatnak a leölését már vallási meg­győződésből ellenzem. Kérdés azonban, hogy az ember, amint ezt­ Darwin és az ő korabeli liberális alsóházi tagok állították, szintén állat vagy sem. Erre nézve nem sokára kérdést fogok intézni, senior Mendeshez, aki egyik világhírű művemben a „Man and Superman“-ben a fölényes zsidó és tehetséges színészek számára kitűnő epizód szerep volna., Te­hetséges színészről szólva persze nem szabad sir Henry Irvingre gondolni, akit egész Anglia méltat­lanul ítélt annak és amely balvélemény ellen évek­kel ezelőtt egy igen tehetséges esséyben voltam kénytelen lándzsát törni. Egészen másként áll ter­mészetesen a dolog Ellen Terry asszonynyal, aki számára tíz évvel ezelőtt egyik chef d’oeuvremet a világhírű „Brassbound kapitányt“ írtam. Ellen Terry elég tehetségesen kreálta ennek a lángelmém munkának női főszerepét, míg partnere a már föntebb megvetéssel említett Irving nem akart vele játszani a darabomban, amely fényes tű­zpróbája lett volna az ő tehetségtelenségének. Ezt egyébként igen sajnálom, mert ha Irving akkor a Brassboundot eljátszsza, nem történik meg velem az, hogy ez a darabom is óriásian tetszik a közönségnek, amit pedig, hogy őszinte legyek kissé már unok is. Magam egyébként sosem voltam katona. Nem csupán azért, mert Angliában (amint ezt a művelet­ 1912 február 23. 46. szám.­ len és a Bataille darabjai által elrontott francia kö­zönség nem tudja) nincs általános védkötelezettség, hanem azért is, mert untauglich lettem volna. Elég bajom volt egyébként dicsőséges életem folyamán a londoni színházak cenzorával és így sosem érez­tem szükségét annak, hogy Németországgal is hábo­rút viseljek. Önök franciák egyébként némileg igaz­ságtalanul haragszanak a németekre, akik között ber­lini kiadóm a rokonszenves és tiszteletreméltó S. Fischer évente több százezer shillingre rugó forgal­mat csinál könyveimmel. Ez a körülmény persze nem szólhat a londoni vízfejű kiadók amaz állítása mellett, hogy az én műveim csak könyvdrámák. íme egyik legfinomabb alkotásomból „A hősök“-ből, „A cso­koládé katona“ címen operetté készült és egész Lon­don egy esztendőn egyebet sem tesz, minthogy a színházat zsúfolásig megtölti, valahányszor ezt a darabot játszszák. Szívesen folytatnám levelemet, de már este hat óra és várnak a Fabian Society egyik meetingjére, ahol elnökölni fogok. Röviden tehát ez a vélemé­nyem az Önök által fölvetett kérdésről. G. B. Shaw: A másolat hiteléül­ . (D. Böjti mulatságok. )( A Művészet és Művelődés Magyar Nők Köré­nek fényesen sikerült farsangvégi hangversenynyel egybekötött táncestélye után egy szintén sikerült zeneestélye következett, amelyen közreműködtek és nagy tetszést arattak: Kartner Gitta, dr. Kupcsay Feliciár­né és Gaál Annunciata. Rendező M. Hra­­bovszky Julia volt. A jövő kedden Zempléni P. Gyuláné rendez irodalmi estélyt. Márciusra két estély van tervbe véve: Cholnoky Jenő kolozsvári egyetemi tanár fog előadást tartani Tripoliszról és Pap Zoltán, a Petőfi­ Társaság tagja, fogja a Muzsika­szót bemutatni kiváló művészek és írók közreműkö­désével. )( A kereskedelmi alkalmazottak hangversenye február 25-én, vasárnap fél négy órakor lesz a Fő­városi Vigadó összes termeiben a Kereskedelmi Al­kalmazottak Országos Egyesülete jótékony alapjai javára. A műsor a következő: 1. Jakobi Viktor: A kis vitéz, Gild­ó, énekli: Eisenbach Rózsika. 2. Nagy Endre: Orpheus a Schwartzerban, Kiss József: A fekete hajó, előadja: Hadrik Anna. 3. Ferenczy Ká­roly: Magánjelenet. 4. Sternek: Tavaszi dal, Levu­­cavula: Madárdal, énekli G. Ternovszky Margit. 5. Ziehrer: Románc, Jean Gilbert: Keringő, énekli: Küry Klára. 6. Kosztolányi Dezső: Gyerek versek, Ábrányi Emil „Őrült a precesszión“ elmondja: Beregi Oszkár. 7. Wieniawsky: Fauszt-fantázia, hegedűn előadja Miss Ellen Ware. 8. Kálmán Imre: Keringő, Strauss József: Dal a Denevérből énekli Komlóssy Emma. 9. Bizet: Carmen Torreádor dala, Magyar dalok, énekli: Raskó Géza. 10. Petőfi Sándor: Költe­mények, Szávay Gyula: Csoknay Vitéz Mihály, Endrődy Sándor: Régi kuruc nóták, elmondja: Jászai Mari. 11. Farkas Imre: Az ősz románca, dr. Révffy­ Lajos, Dal: Lehár Ferenc! Dal az „Éva“ című ope­rettből, énekli: Király Ernő. 12. Kabaré-dalok, énekli: Medgyaszay Vilma. 13. Adorján Andor Kossuth teája, előadja: Rátkay Márton. 14. Jean Gilbert: Szerelmi oktatás, duett, éneklik: Küry Klára és Ferenczy Károly. )( A Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata március 7-én, csütörtökön a Fővárosi Vigadó összes termeiben jótékonycélú bált rendez. A bál tiszta jövedelmét jótékony célra fordítják. A bálon, amely este kilenc órakor kez­dődik, a honvédzenekar játszik. )( A Lipótvárosi Társaskör e hónap 24-én, szombaton este tagjai részére művészestélyt rendez, amelyen dr. Kiss Menyhért író felolvasást tart. A felolvasást Budai Dénes és Bognár Árpád hegedű-, Gyulai Elek zongora- és Nemes János gordonka­művész együttes hangversenye követi. Beléptidió nincs. )( A gyógyszerészek művészestélye. A február 29-én a Lloyd összes termeiben megtartandó gyógyszerészek művészestélye, amelyet a híres patikus-bál fog követni, teljes nagyságában kezd ki­bontakozni. A rendezőség, mely buzgalommal műkö­dik, úgyszólván már minden előkészületet befejezett. A rzmvészprogramm is teljes már s így a közönség mulattatása minden tekintetben biztosítva van. A művészest szereplői a következők: Blaha Lujza, D. Ligeti Juliska, Lenkeffy Ica, Marschalkó Rózsika.

Next