Pesti Napló, 1912. február (63. évfolyam, 27–51. szám)
1912-02-23 / 46. szám
12 Budapest, péntek ______ PESTI NAPLÓ (*) Dalcsarnok a lóversenytéren. A Magyar Lovaregylet mostani versenypályáját tudvalevőleg áthelyezni készül Rákos mezejére, ahol legutóbb a repülőversenyeket tartották meg. A régi versenyteret a székesfőváros veszi birtokába és nagyrészét parcelláztatni fogja. A nagy tribünre és az ezzel kapcsolatos épületekre jóeleve az Országos Dalosszövetség jelentett be igényt. A nagytribün ugyanis a legalkalmasabb építmény volna egy nagy dalcsarnok céljaira, amelyben a Budapesten rendezendő országos dalosversenyeket meg lehetne tartani. Bárczy István polgármester a dalosszövetség tagjaival már ismételten tanácskozott e tervről, melynek megvalósítása most már csupán az idő kérdése. v*) Két Nyugat-matiné márciusban. Két év előtti és tavalyi nagysikerű matinéinak sorát most márciusban két vígszinházi matinéval folytatja a Nyugat szerkesztősége. Az elsőt március 10-ikén, vasárnap tartja s ezen Babits Mihály ismerteti új Dante-fordítását és részleteket is olvas fel belőle. A felolvasás után F. Kernadi Ilonának „A fajtája“ című egyfelvonásos paraszttragédiája kerül színre, melynek méltó tolmácsolására a Vígszínház művészei közül többek közt Haraszti Hermin, Varsányi Irén, Csortos Gyula és Körmendi vállalkozott. Majd Szép Ernőnek „A hasbeszélő“ című magánjelenete következik, melynek Hegedűs Gyula művészete lesz hivatott tolmácsolója. Ez lesz az első matiné műsora, a másodikon, melyet március 31-én, ugyancsak vasárnap tartanak meg, egyebek közt Krúdy Gyula „Pesti farsang“ című kis drámája is színre kerül, mely Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán személyében s a régi Pest bidermájeres tompított környezetében játszatja le két különös rokonlélek összeütközésének csendes tragédiáját. (*) Köváry Szilárd kiállítása. A Művészház február 25-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitja meg Köváry Szilárd festőművész gyűjteményes kiállítását. A kiállítást a sajtó képviselői már 24-én, szombaton megtekinthetik. (*) Massenet új operája. Montekarlóban február 18-án került bemutatóra a „Róma“, Masenet új operája. Henri Cain, Massenet állandó librettistája, ezúttal Parodi „A legyőzött Róma“ című regényéből csinálta meg a szöveget, mely bővelkedik erős drámai hatásokban. A cselekmény 246-ban, Krisztus előtt játszik, amikor Róma a pun háború nyomása alatt szenved és egyik veszteség éri a másik után. A csapások oka büntetés egy veszta papnő bűnössége miatt. Fausténak hívják a vétkes papnőt.. Nagybátyja, a büszke Fabius, mindaddig nem hisz rokona gyalázatában, míg az maga nem vallja be neki, hogy fogadalmát megszegte. Fabius ezek után nem ismer rokoni gyöngédséget, hazaszeretete arra kényszeríti, hogy büntessen. De a büntetést enyhíteni kívánja. Faustát nem fogják élve befalazni, hanem felhívják, hogy saját kezével vessen véget életének. Amikor a lány habozik, saját nagyanyja öli meg. Massenet nagy tudással és ízléssel zenésítette meg ezt a tárgyat. Hangszerelése ezúttal jóval erősebb, mint eddigi műveiben. A darabnak nagy sikere volt. (*) A Soproni Irodalmi és Művészeti Kör február 24-ikén Frankenburg Adolf születésének százados évfordulója alkalmából a soproni kaszinó nagytermében emlékünnepet rendez. Az estélyen Mészáros Sándor A kerepesi temetőben című versét olvassa fel és dr. Pröhle Vilmos a művészet valódiságáról tart előadást. A programmon zene- és énekszámok is vannak. (*) Vidéki színházi hírek. A miskolci színházban vasárnap és hétfőn került színre dr. Serédi Jenő „Romlás“ című népdrámája, telt házak előtt, a közönség zajos tetszése mellett A közönség két hatalmas koszorúval tüntette ki a szerzőt és felvonások után, a szereplőkkel együtt sokszor a lámpák elé szólította. — Kumb i s c y Emma, a kitűnő énekesnő, szombattól kezdve három estén át vendégszerepelt a szabadkai színházban telt házak előtt, a közönség meleg elismerése mellett. — Thury Elemér, a soproni színház igazgatója, április első napjaiban, társulatával előbb Kőszegre, azután pedig Szombathelyre megy, mely utóbbi helyen a saját költségén szándékozik nyári színkört építeni. — A temesvári színházban Nosedáné Bodor Karola, az Operaház tagja szerdán kezdte meg vendégszereplését a „Pillangókisasszony“ opera címszerepében és szép énekével, jellemző játékával azonnal meghódította a közönséget. Szombaton „Faust“ operában, Margaretha szerepében folytatja vendégjátékát. — Dr. Márffy Károly felvidéki színtársulata befejezte Iglón az anyagi és erkölcsi sikerekben gazdag szezont és állomását most Lőcsére helyezte át, ahol a közönség nagy érdeklődéssel várja az előadásokat. A pozsonyi színházban hétfőn mutatta be Polgár Károly társulata a „Leányvásár“ című operettét, kitűnő rendezésben, egészen új jelmezekkel és díszletekkel. A zsúfolásig megtelt ház zajos tetszéssel fogadta az újdonságot s a szereplőket: Szécsi Magdát, Tisza Karolát, Lávai Bertát, Sarkadi, Bérczi, Halmos, Szomori Miklós és Somogyi Károlyt elismerő tapsokban részesítette. — A szabadkai színházban kedden mutatta be Krémer Sándor színtársulata Radó Imre odavaló fiatal író „Esküvő előtt“ című legelső darabját, melyet a közönség melegen fogadott és a szerzőt több babérkoszorúval is kitüntették. A főszerepeket László Gyula, Tallián László, Horváth József, Halasi Mariska, Károlyi Ibolya és Harsányi Gizi játszották és nagyban hozzájárultak az est zajos sikeréhez. — A szatmári színházat a következő három évre Heves Bélának, az eddig igazgatónak engedték át. — A kolozsvári Nemzeti Színházban pénteken volt a drámatörténeti ciklus 15-ik előadása, mely alkalommal a „Vén bakancsos és fia a huszár“ került színre telt ház előtt. A főszerepeket Szentgyörgyi István, Hegyi Lili, Nagy Gyula, Kertész Endre, Barics és Dezséri játszották. Különös érdekessége volt az előadásnak Szentgyörgyi Margit föllépte, aki Ilona szerepét játszotta sok közvetlenséggel A bevezető értekezletet dr. Kiss Ernő tartotta, aki Szigeti József irodalmi működését méltatta. KOHOLMÁNYOK. Shaw modorában. Egy francia folyóirat körkérdést rendezett a háborúról. Azok között, akiket megkérdezett, ott van az illusztris Bernhard Shaw is. Körülbelül így képzeljük el a választ, amit Shaw a körkérdésre küldött vagy küldeni fog: Nehéz a kérdésre válaszolnom. (Nb. A t. szerkesztőség tudhatná, hogy délig szoktam aludni és máskor úgy írjon nekem levelet, hogy a postás ne hajnali tizenegy órakor zavarjon.) Ír vagyok és protestáns. Ez már egymagában is megnehezíti a válaszadását. Mint ír ellensége vagyok a háborúnak, mint protestáns szintén. Ez baj. Mert itt nincs ellentmondás és igy a tézis és az antitézis harcából nem születhetik meg a szintézis. Mit mondjak tehát? „Újságkivonatok“ címü páratlanul mély és elmés egyfelvonásosomban leszidtam Kitchenert, aki Angliának egyik első hadvezére. „A hősök“ címü páratlanul mély és elmés háromfelvonásosomban leszidtam a megboldogult szerb-bolgár háború vezérkarát. Ebből könnyelmű emberek, akik közé kitűnő és halálának nimbuszával felvértezve velem érzékenyen konkurráló barátom Wilde is tartozott, azt a következtetést vonhatnák le, hogy általában a katonákat és a háborút szidtam. Csakhogy ezek , az urak elfelejtik, hogy én Kitchenerre és a szerb és bolgár tábornokokra, mint katonákra fütyülök. Ha tehát rossz katonákat szidok, az még korántsem jelentheti azt, hogy magát a háborút is szidom. De viszont, ha rossz katonákat szidok, az még korántsem jelentheti azt, hogy magát a háborút dicsérem. Amint tehát a tisztelt szerkesztőség látja a probléma fölötte kényes. De szerencsére nemcsak nagy íó vagyok, hanem nagy vegetáriánus is. Mint ilyen minden állatnak a leölését már vallási meggyőződésből ellenzem. Kérdés azonban, hogy az ember, amint ezt Darwin és az ő korabeli liberális alsóházi tagok állították, szintén állat vagy sem. Erre nézve nem sokára kérdést fogok intézni, senior Mendeshez, aki egyik világhírű művemben a „Man and Superman“-ben a fölényes zsidó és tehetséges színészek számára kitűnő epizód szerep volna., Tehetséges színészről szólva persze nem szabad sir Henry Irvingre gondolni, akit egész Anglia méltatlanul ítélt annak és amely balvélemény ellen évekkel ezelőtt egy igen tehetséges esséyben voltam kénytelen lándzsát törni. Egészen másként áll természetesen a dolog Ellen Terry asszonynyal, aki számára tíz évvel ezelőtt egyik chef d’oeuvremet a világhírű „Brassbound kapitányt“ írtam. Ellen Terry elég tehetségesen kreálta ennek a lángelmém munkának női főszerepét, míg partnere a már föntebb megvetéssel említett Irving nem akart vele játszani a darabomban, amely fényes tűzpróbája lett volna az ő tehetségtelenségének. Ezt egyébként igen sajnálom, mert ha Irving akkor a Brassboundot eljátszsza, nem történik meg velem az, hogy ez a darabom is óriásian tetszik a közönségnek, amit pedig, hogy őszinte legyek kissé már unok is. Magam egyébként sosem voltam katona. Nem csupán azért, mert Angliában (amint ezt a művelet 1912 február 23. 46. szám. len és a Bataille darabjai által elrontott francia közönség nem tudja) nincs általános védkötelezettség, hanem azért is, mert untauglich lettem volna. Elég bajom volt egyébként dicsőséges életem folyamán a londoni színházak cenzorával és így sosem éreztem szükségét annak, hogy Németországgal is háborút viseljek. Önök franciák egyébként némileg igazságtalanul haragszanak a németekre, akik között berlini kiadóm a rokonszenves és tiszteletreméltó S. Fischer évente több százezer shillingre rugó forgalmat csinál könyveimmel. Ez a körülmény persze nem szólhat a londoni vízfejű kiadók amaz állítása mellett, hogy az én műveim csak könyvdrámák. íme egyik legfinomabb alkotásomból „A hősök“-ből, „A csokoládé katona“ címen operetté készült és egész London egy esztendőn egyebet sem tesz, minthogy a színházat zsúfolásig megtölti, valahányszor ezt a darabot játszszák. Szívesen folytatnám levelemet, de már este hat óra és várnak a Fabian Society egyik meetingjére, ahol elnökölni fogok. Röviden tehát ez a véleményem az Önök által fölvetett kérdésről. G. B. Shaw: A másolat hiteléül . (D. Böjti mulatságok. )( A Művészet és Művelődés Magyar Nők Körének fényesen sikerült farsangvégi hangversenynyel egybekötött táncestélye után egy szintén sikerült zeneestélye következett, amelyen közreműködtek és nagy tetszést arattak: Kartner Gitta, dr. Kupcsay Feliciárné és Gaál Annunciata. Rendező M. Hrabovszky Julia volt. A jövő kedden Zempléni P. Gyuláné rendez irodalmi estélyt. Márciusra két estély van tervbe véve: Cholnoky Jenő kolozsvári egyetemi tanár fog előadást tartani Tripoliszról és Pap Zoltán, a Petőfi Társaság tagja, fogja a Muzsikaszót bemutatni kiváló művészek és írók közreműködésével. )( A kereskedelmi alkalmazottak hangversenye február 25-én, vasárnap fél négy órakor lesz a Fővárosi Vigadó összes termeiben a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete jótékony alapjai javára. A műsor a következő: 1. Jakobi Viktor: A kis vitéz, Gildó, énekli: Eisenbach Rózsika. 2. Nagy Endre: Orpheus a Schwartzerban, Kiss József: A fekete hajó, előadja: Hadrik Anna. 3. Ferenczy Károly: Magánjelenet. 4. Sternek: Tavaszi dal, Levucavula: Madárdal, énekli G. Ternovszky Margit. 5. Ziehrer: Románc, Jean Gilbert: Keringő, énekli: Küry Klára. 6. Kosztolányi Dezső: Gyerek versek, Ábrányi Emil „Őrült a precesszión“ elmondja: Beregi Oszkár. 7. Wieniawsky: Fauszt-fantázia, hegedűn előadja Miss Ellen Ware. 8. Kálmán Imre: Keringő, Strauss József: Dal a Denevérből énekli Komlóssy Emma. 9. Bizet: Carmen Torreádor dala, Magyar dalok, énekli: Raskó Géza. 10. Petőfi Sándor: Költemények, Szávay Gyula: Csoknay Vitéz Mihály, Endrődy Sándor: Régi kuruc nóták, elmondja: Jászai Mari. 11. Farkas Imre: Az ősz románca, dr. Révffy Lajos, Dal: Lehár Ferenc! Dal az „Éva“ című operettből, énekli: Király Ernő. 12. Kabaré-dalok, énekli: Medgyaszay Vilma. 13. Adorján Andor Kossuth teája, előadja: Rátkay Márton. 14. Jean Gilbert: Szerelmi oktatás, duett, éneklik: Küry Klára és Ferenczy Károly. )( A Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata március 7-én, csütörtökön a Fővárosi Vigadó összes termeiben jótékonycélú bált rendez. A bál tiszta jövedelmét jótékony célra fordítják. A bálon, amely este kilenc órakor kezdődik, a honvédzenekar játszik. )( A Lipótvárosi Társaskör e hónap 24-én, szombaton este tagjai részére művészestélyt rendez, amelyen dr. Kiss Menyhért író felolvasást tart. A felolvasást Budai Dénes és Bognár Árpád hegedű-, Gyulai Elek zongora- és Nemes János gordonkaművész együttes hangversenye követi. Beléptidió nincs. )( A gyógyszerészek művészestélye. A február 29-én a Lloyd összes termeiben megtartandó gyógyszerészek művészestélye, amelyet a híres patikus-bál fog követni, teljes nagyságában kezd kibontakozni. A rendezőség, mely buzgalommal működik, úgyszólván már minden előkészületet befejezett. A rzmvészprogramm is teljes már s így a közönség mulattatása minden tekintetben biztosítva van. A művészest szereplői a következők: Blaha Lujza, D. Ligeti Juliska, Lenkeffy Ica, Marschalkó Rózsika.