Pesti Napló, 1913. március (64. évfolyam, 52-76. szám)
1913-03-12 / 61. szám
Budapest, szerda PESTI NAPLÓ 1913 március 12. 61. szám. 11 NAPIHIREK. Elek Gusztáv és Reviczky Szevér. — Egy halálos végű párbaj emlékezete. — Megemlékeztünk mai számunkban Elek Gusztáv szolgálaton kivüli viszonyban levő honvédhuszárezredes elhunytáról. Megeleveníti az emlékezetben ez a gyászhír egy tragikus végű párbaj történetét. Reviczky Szevér, a „Pesti Napló“ egykori munkatársa esett e párbaj áldozatául. Megölte ellenfelének, Elek Gusztávnak golyója. A múlt század hatvanas éveinek végén történt a tragikus eset, mely országszerte nagy megdöbbenést keltett. Abban az időben még nem volt olyan mindennapi, közönséges eset a párbaj s természetesen még inkább fokozta a tragikus vége is a nyomán kelt szenzációt. Az ellenfelek országosan ismert volta is nevezetessé tette a tragédiát. A párbaj áldozata, Reviczky Szevér, a híres biharvármefgyei táblabirónak, Reviczky Lászlónak volt a fia. Nagyváradon született 1840-ben s miután részben elvégezte jogtudományi tanulmányait szülővárosának jogakadémiáján, előbb vármegyei aljegyző és esküdt lett, de a politikai viszonyok változása miatt lemondott állásáról és Pestre költözött és itt 1803-ban letette az utolsó jogi vizsgálatokat. Már ekkor ismeretessé tette nevét az irodalomban s különösen közgazdasági cikkeivel és tanulmányaival keltett feltűnést. Irt szépirodalmi dolgozatokat is és kritikai cikkeket is, kezdetben a „Hölgyfutár“, majd a többi szépirodalmi lap számára is. Nagy nyelvismerete volt s főbb külföldi író munkáját fordította le magyarra, a többi közt Huszár Imrével együtt Hugo Viktor „Nyomorultak“ című regényét is. Tehetsége azonban közgazdasági cikkeiben nyilvánult meg legjobban; egyike volt a magyar közgazdasági irodalom legképzettebb és legtehetségesebb úttörőinek, aki becses munkákkal gazdagíthatta volna közgazdasági irodalmunkat. Halálának évében közgazdasági hetilapot is indított „Anyagi érdekeink“ címmel, egy évvel előbb pedig Zilahi Károlylyal együtt kiadta jótékony célra az „Alföldiek segélyalkutta“ című művet. Kemény Zsigmond, a „Pesti Napló“ akkori szerkesztője, nagy figyelemmel kísérte a kiváló fiatal író működését s előbb mint külső munkatársat foglalkoztatta lapjánál, majd meghívta a közgazdasági rovat vezetőjének. Látjuk, lapozgatva a „Pesti Napló“ akkori megsárgult számait hogy Reviczky Szevér mint a közgazdasági rovat vezetője, nagyon becses munkát végzett, gyakran világította meg tartalmas cikkekkel az akkori közgazdasági élet eseményeit. Munkásságának hirtelen végét szakította tragikus végű párbaja. 1864. szeptemberében szóváltásba keveredett egy nő miatt a Császárfürdőben rendezett bálon Elek Gusztávval, aki akkor szabolcsvármegyei földbirtokos volt. A szóváltásból azután párbaj lett. Már a párbaj előtt megjósolták Elek Gusztáv ismerősei, hogy Reviczky Szevernek halálát jelenti ez a kihívás. Elek Gusztáv ugyanis már akkor rettegett párbajhős volt, aki egyforma ügyességgel bánt a karddal is, a pisztolylyal is. Országszerte emlegették akkoriban azt a híres afférját, amelyben egyszerre több osztrák katonatiszttel végzett. A katonatisztek egy táncmulatságon sértően, gyalázkodóan nyilatkoztak a magyarokról Elek Gusztávot ez annyira felingerelte, hogy hasonló sértéssel illette a katonatiszteket, sőt néhány barátját is, akik a békesség érdekében közbeléptek. Tizennégy emberrel kellett megvívnia s három nap alatt mind a tizennégy párbajt megvívta és valamennyiből sértetlenül került ki. Ellenfelei azonban mindnyájan megsérültek. Reviczky Szevérre vívott párbaja 1864. szeptember 24-ikén volt. A többi közt ezt jelenti a tragikus eset részleteiről a „Pesti Napló egykorú tudósítása: Reviczky délben kocsizott ki segédeivel a Kerepesi-út mellett fekvő temető mögötti ligetbe, ahol a párbaj végbemenendő volt. Mint azt a nyomok mutatják, a párbajvívók egyenes irányban vettek állást, úgy látszik, hogy a két ellenfél közötti távolság harminckét lépést tehetett. Ebből a mindkét részre jutó cn avancera hat-hat lépés esik, így a két barriere husz lépésnyire lehetett egymástól távol. Reviczky ellenfelénél néhány ujjnyival magasabb helyen állt, valószínű, hogy egy akácfához oldalvást támaszkodott. Ez 12-kor történhetett, a lenagyobb zápor közepett. Az ellenfél lőtt először s a golyó Reviczkyt jobb találta és két ujjnyira befúródva, az agyvelőben megakadt. Reviczky rögtön halva rogyott össze s a gyászos helyet még másnap reggel is vérnyomok jelölték. Az ellenfél a segédek s az orvosok a borzasztó tett színhelyét kocsikon sietve elhagyták s a holttetem körülbelül öt óráig a ligetben feküdt a szakadó zápor által mosva. Három óra tájban a „Pesti Napló“ szerkesztősége névtelen levél által értesült, hogy Revczky Szevér a Kerenen* temető mögötti ligetben halva van. A városkapitányság azonnal biztosokat küldött ki s ezek a holttetemet a megadott helyen találták. Mellette volt egy kilőtt (tán kicserélt) pisztoly, lábai alatt zsebkendő, úgy látszik, hogy a barriere zsebkendőkkel volt megjelölve. A holttetem a Rókus-kórházba hozatott, hol hétfőn kilenc órakor felboncoltatván, a közkórházból eltemettetett. Az arcon a halálküzdelemnek legkisebb nyoma sem volt, tekintete nyugodt, férfias, bátor, serenus. S az ellenfél? A véres tett indoka? E kérdésekre a pesti várkapitányság nyomozó körleveleiből értesülve, a következő feleletet adja a ,,Hirnök“. Reviczky ellenfeleként Elek Gusztáv szabolcsvármegyei birtokos nyomoztatik, ki, mint beszélik, azonnal a véres eset helyéről menekült Elek segédei volak: gróf Degenfeld Gusztáv és Szentimrey Kálmán. Reviczkyé: Reviczky Ambró és Szemző István. Reviczky Ambró a lakásán, Szentimrey a vasúti indóházban fogatott el. Mindketten folyvást letartóztatva vannak s a törvényszék követelte, hogy Reviczky tetemének boncoltatásán jelen legyenek. A párbaj indokául több évi gyűlölködés emlittetik s a kihívó fél, mint beszélik, Reviczky volt." • A halálos párbaj híre az ujságok tudósítása révén hamarosan elterjedt a fővárosban s igen nagy megdöbbenést és részvétet keltett. Fővárosszerte ismerték a daliás termetű, rokonszenves egyéniségű Reviczky Szevért, akinek különösen az egyetemi ifjúság körében volt nagy népszerűsége. Az egyetemi ifjúság nagy tömegben ment ki a temetőbe, mert azt hitték, hogy a holttest a temető halottasházában van; ekkorra azonban már a Rókus kórházba szállították. Elek Gusztáv és a négy párbajsegéd ellen a rendőrség elfogatóparancsot adott ki, de, mint a fentebb közölt tudósításban olvastuk, csak Reviczky Ambrót és Szentimreyt tartóztatták le. Elek Gusztáv és a másik két segéd elmenekült. Elek Gusztáv ellen később megszüntették az eljárást s visszatérhetett külföldről, ahova a párbaj után menekült. Reviczky Szevért a főváros lakosságának nagy részvéte mellett temették el. Síremlékére, melyet országos gyűjtésből állítottak, e sorokat vésték. Mindent, mi szent volt, híven szeretett Hazát, barátot és becsületet. Szerette mindezt, tullángolva hőn, S az egyikének áldozata jön. A síremléket nagy gyászünnepség keretében leplezték le. NAPIREND. Naptár: Szerda, március 12-én. — Kónikai.: Gergely. — Prof.: Gergely. — Görögorosz : február 27. Prokop. — Zsidó: Vendar 3 — A nap két reggel 6 óra 22 perckor, nyugszik délután 5 óra 58 perckor. — A hold két este 7 óra 47 perckor, nyugszik délelőtt 11 óra 2 perckor. —■ A pénzügyminiszter fogad délután 4 órakor. — A horvát miniszter fogad délután 4 órakor. — Peter-Házi,Bajza u. 21. sz.) nyitva délelőtt 10—2-ig. — Múzeumok: Nemzeti Múzeum állattára, nyitva 12— 2-ig. — Erzsébet Múzeum nyitva délelőtt 9-12 és 3—4-ig. — Földtani Múzeum nyitva délelőtt 10-től 1 óráig. — Az angol királyi pár bécsi útja. Bécsből telefonozzák nekünk. A „Zeit“ londoni távirata szerint valótlan az a híresztelés, hogy az angol királyi pár ez év május havában ellátogat Bécsbe. — Címadományozás. A király Benkő József zilahi törvényszéki elnöknek a kúriai birói címet és jelleget adományozta. — A pápa jobban van. Rómából jelentik. A pápa állapota szemmelláthatóan javul. Macchiatát a tanár megengedte a betegnek, hogy nőtestvéreit láthassa. Tegnap délelőtt be is bocsátották őket Ct pápa hálószobájába. A szentatya barátságosan üdvözölte a testvéreit és azt mondta, hogy már egészen jól érzi magát és elég erős arra, hogy kihallgatást tarthasson. — Csak ne volnának az orvosok — mondta a szentatya — minden szúnyogból elefántot csinálnak. Tíz órája maradtak a pápánál a testvérei. Ma Rómába érkezik a pápa agg fitestvére, Angelo. — Rómából jelentik. A pápa állapota annyira javult, hogy néhány napon belül folytathatja rendes életmódját. Az éjszakát a szentatya nyugodtan töltötte és mindvégig lázmentes volt. — Napóleon herceg és a német császár. Brüsszeli táviratunk szerint Napoleon Viktor hercegnek, akit gróf Pourtal és a strassburgi vadászterületre vendégül hívott meg, az elzászi hatóságok a vadászigazolványt nem adták ki. A helytartó távirati után kért engedelmet Vilmos császártól, aki azonban hivatkozással a fennálló szabályzatra, a kérelmet nem teljesítette. — Ábrányi Kornél halála. Virágos ravatalon pihen a kiváló publicista, akinek halálhíre igaz, őszinte részvétet keltett az egész országban. A család nagyszámban kapja mindenünnen a részvéttáviratok tömegét. Justh Gyula a következő részvéttáviratot küldte az özvegynek: Szegény Kornél elhalálozásának híre mélységes nagy fájdalommal töltötte el telkemet. Méltóságodat és családját ért súlyos, pótolhatatlan csapás őszinte részvétet keltett bubánatos szivemben. Táviratot küldtek még többek között: Gróf Andrássy Gyula és neje, gróf Hadik János, Thallóczy Lajos, Heltai Ferenc főpolgármester, Szterényi József és neje, Elek Pál és neje, báró Guttmann Vilmos és neje, Müller Kálmán főrendiházi tag, Moskovitz Géza, Drasche-Lázár Alfréd és neje, Kozma Andor, Benedek János, Szterényi Sándor és neje, idősebb Kéry Gyula békési főispán és az ellenzéki pártok számos képviselő tagja. A székesfőváros tanácsa kedden tartott ülésén Ábrányi Kornélnak a Kerepesi-temetőben díszsírhelyet adományozott. A Budapesti Újságírók Egyesülete, amely egyik alapító tagját és vezető emberét veszítette el Ábrányi Kornélban, testületileg vesz részt a temetésen, amelyen Márkus Miksa elnök búcsúztatja el a magyar újságírás nagynevű halottját. Az egyesület választmánya meleghangú részvéttáviratot intézett Ábrányi özvegyéhez. Koszorút helyezett a ravatalra és az egyesület helyiségére kitűzte a gyászlobogót. A megboldogult földi maradványait szerdán, délután négy órakor szentelik be a kerepeskuti temető hallottas házában a római katolikus egyház szertartása szerint és ugyanabban a temetőben helyezik örök nyugalomra. Az engesztelő szentmiseáldozatot pénteken délelőtt tíz órakor mutatják be a belvárosi plébánia-templomban. — A cár kegyelmez, Pétervárról táviratozzék. A cár a Romanov-dinasztia jubileuma alkalmából Lopuchinnak, Szentpétervár egykori rendőrfőnökének is megkegyelmezett Lopuchint tudvalevőleg négy esztendővel ezelőtt tartóztatták le és Szibériába való száműzetésre ítélték Azev, a hírhedt forradlmár leleplezései következtében. Azev közleményeiben kimutatta, hogy maga a titkos rendőrség és ennek élén Lopuchin rendőrfőnök voltak az agent provokátorok számos merénylet előidézésében. Lopuchin azóta Minuszinszkban volt internálva, ahol nagyon szerény viszonyok között élt. A legutóbbi időben Lopuchin súlyosan megbetegedett és most betegen hozzák vissza Szentpétervárra. — Pétervári táviratunk szerint az elmúlt éjszakán ismét sok helyen tartottak házkutatást. A letartóztatottak közt van egy veszedelmes gonosztevő, akinél találtak egy hamisított belépőjegyet a népházban tartott színielőadásra, amelyen a cár is megjelent. — Személyi hír. Bécsből jelentik: Frigyes főherceg és leánya, Mária Alice főhercegnő ma délután Budapestre utaztak. — A külügyminiszter estélye. Bécsből jelentik: Gróf Berchtold külügyminiszter és felesége, Berchtold Nandine grófnő a külügyminisztérium helyiségeiben tegnap estét rendeztek, amelyen körülbelül ezerötszázan vettek részt. Az általános benyomás szerint a tegnapi est az udvari ünnepségek között a legpompásabbak egyike volt. Megjelentek a Bécsben levő főhercegek és főhercegnők, akikhez csatlakozott a bécsi előkelő személyiségeknek, az állami méltóságoknak, a nagyszámú parlamenti férfiaknak és politikusoknak nagy kísérete. A megjelent politikusoknak föltűnt, hogy az estére meghívott horvátok távol maradtak. Ezt elégedetlenségükkel magyarázzák, mert Ottvahint még mindig nem hívták vissza.