Pesti Napló, 1914. június (65. évfolyam, 128–152. szám)
1914-06-03 / 128. szám
PESTI NAPLÓ 1914. junius 3. (128. szám.) 3 / ''Budapest, szerda Az ország meggyőzése A zentai népgyülés — Új birtokpolitika —Vezérek tanácskozásai — A radikális alakú Vas — Erdély védelme *y .(Saját tudósitónktól.) Vasárnap Zentán Károlyi Mihály képet rajzolt a munkapárti rendszerről és annak három miniszterelnökéről : Khuenről, Lukácsról és Tiszáról. A rendszert, amely az erkölcsi romláson és a korrupción át az erőszak diktatúrájához vezetett, e három politikus jellemképével festette meg. Mi más az ő politikájukkal szemben az a becsületes és nyílt programm, amelyet Károlyi Zentafőterén is hirdetett? Az új demokratikus Magyarország fölépítése, a választójog megalkotása, olyan birtokpolitika, amely a magyar föld termőképességét fokozza és az iparfejlesztés eszközeit megvalósítja , ezeket hirdette Károlyi Zentán ugyanakkor, amikor Nagybecskereken Teleszky János pénzügyminiszter nem tudott nyilatkozni az ország sivár és gyászos pénzügyi helyzetéről, amelyet az erőszak anarkiája eredményezett. A munkapártnak is van programmja : két hétre. Tisza hazajött Gesztről és kiadta az ordrét, hogy június 5-től e hónap közepéig le kell tárgyalni a szakminiszterek apró javaslatait s ha nagyon svungban lesznek, talán egy i Szusz alatt a közigazgatási reformot is elintézzik. Hiszen ez a legfontosabb előttük ; ez a legfőbb választási eszközük : a közigazgatás beolvasztása a nagy mindent átfoglaló kortesgépezetbe. Az ellenzék a jövő vasárnap Mezőtúrontart gyűlést és ugyanakkor Marosvásárhelyen az Erdélyi Szövetség gyűlésén bontakozik ki az erdélyi magyarság érdekvédelmének és megmentésének programmja. Az ország meggyőzésének munkája folyik most , hihetőleg sikerrel és a diadal reménységével. Az ellenzéki pártok elnökei, gróf Károlyi Mihály, gróf Andrássy Gyula, gróf Zichy Aladár és Vázsonyi Vilmos, továbbá gróf Apponyi Albert ma délután Andrássy palotájában tanácskozásra gyűltek össze, amelyen az ellenzéki szervezkedés előkészítését beszélték meg.A tanácskozások a múlt hét csütörtökén kezdődtek és a mai beszélgetés után szombaton folytatódnak. Ezen az értekezleten a választásokon való együttműködésről folytattáka tanácskozást, de — hír szerint — szóba került a radikális pártalakulás ügye is. Az új pártalakulásról az ellenzéki pártok fölfogását a zentai gyűlésen Szmrecsányi György foglalta össze. Figyelmezteti — úgymond — a néppárthoz tartozó választókat, hogy a legközelebbi választásban a többi ellenzéki pártokkal egyetértőleg fognak belemenni a küzdelembe, tehát a központnak a jelölésekre vonatkozó óhaját mindenki respektálja. — Véleményem szerint — folytatta tovább — az új pártalakítás kizárólag a munkapárt céljait szolgálja. Semmi új pártra szükség nincsen, mert a szövetkezett ellenzék pártjai között mindenféle felfogású polgár megtalálhatja a helyét. Különben is most nem pártprogrammokra van szükség, hanem az összes kormányellenes erőknek a tömörítésére. Azért minden olyan mozgalom, amely az ellenzéki pártok egységét látszik és igyekszik megbontani, munkapárti törekvés. Nevetséges, hogy egyes urak most kiállanak a porondra és számon kérik a szövetségben levő ellenzéki pártok két szélső irányától olyan programmpontok megvalósítását, melyek jelenleg egyáltalában nem bírnak aktualitással. Egyrészről a szekularizáció, másrészről az egyházpolitikai törvényekről való felfogás számonkérése nem egyéb, mint portál manőver, mert ezen kérdések ma, mikor az alkotmány megmentéséről van szó, csakis utolsó sorban jöhetnek tekintetbe. A Pesler Lloyd ugrálásai aggodalomba ejthetnek egy talán jóhiszemű radikális szociológust, az ellenzéki pártok között bármilyen nagy világnézleti különbségek is vannak, őket a közös cél elérésében megakadályozni nem fogja. A radikális párt tagjai ezzel szemben hivatkoznak őszinte ellenzékiségükre és remélik akciójuk sikerét. A szombaton tartandó országos gyűlésen vidékről is sok küldöttet várnak. Egyéb jelentéseink a következők: Függetlenségi nagygyűlés Zentán A zentai függetlenségi párt vasárnap nagyszabású függetlenségi népgyűlést rendezett Zentán. A gyűlésen nemcsak a zentai és magyarkanizsai választókerületek polgársága vett részt impozáns számban, de az egész Bácska megjelent, hogy az ellenzék mellett demonstráljon. A függetlenségi gyűlés kapcsán ellenzéki szervezkedő gyűlést is tartottak, amelyen Károlyi Mihály, Szmrecsányi György, Kelemen Béla, Lovászy Márton, Laehne Hugó országgyűlési képviselők, Antunovics József, Búza Barna, Szatmári Mór volt képviselők és a függetlenségi párt több kültagja vett részt. Károlyi Mihály előbb Kossuth Ferencről emlékezett meg kegyeletes szavakkal, majd a delegációról beszélt. Ha nézzük — úgymond — a mérleget, hogy milyen arányban állanakazok a nagy kiadások az ezáltal elérhető haszonnal, akkor a legszomorúbb és legkétségbeejtőbb kép tárul elénk. A hadi és tengerészeti kiadások az idén nyolcszáz millió koronára emelkedtek, az államadósságok kétezer millióra. S ezzel szemben mit látunk? Ahol veszélyes pontok vannak, dacára, hogy ilyen óriási összegeket költünk el, nem védetnek meg, az egész erdélyi román határ védtelen. Érdekes volt látni, hogy az a párt, amely mindig verte a mellét, hogy ő a munkának a pártja ,hogyan viselkedett az egész ülésszak alatt. Hallgatott is szavazott. Alig szólalt fel egy-két ember közülök, mert jól vannak idomítva erre és a szavazás mesterségére. A képviselőházban mernek hencegni, mikor ott ül az elnök, mert ha valaki nekik kellemetlen dolgot mond, bevezénylik a parlamenti őrséget, kiürítik a termet és azután lehurrogják. Itt azonban más a helyzet. Itt főrendek is voltak és az elnöki székben olyan egyén ült a főrendiház részéről, aki nem ment bele ezekbe a brutalitásokba, tehát szabadon előadhattuk érveinket, ele ők érvekkel nem tudnak dolgozni, csak Gerővel. — Felszólalt egy kiváló munkapárti, a munkapárt vezére, Khuen. Felháborodással mondotta, hogy nem hiszi, hogy legyen ember, aki feltételezi, hogy van olyan magyar, akit meg lehet vásárolni. Ezt csak annak tulajdoníthatom, hogy azt hitte, hogy a munkapártban van, mert hiszen közismert dolog, hogy nemcsak a vesztegetési rendszert honorálta a legjobban, hogy Lukács Lászlónak öszszes cselekedeteit zsirálta és egy szava sem volt, mikor bebizonyították, hogy a korrupcióból és vesztegetésből keletkezett a párt és pártkassza, amelynek előnyeit elsősorban élvezte. Ilyen időkben a miniszterelnöknek az a legfontosabb, hogy ő a becsületbíróságról és a lovagias ügyekről tartson előadást. A párbajt a törvények tiltják. A miniszterelnök, aki a törvények legfőbb őre a törvényhozásban, a törvények legnagyobb megvetésével, hidegvérrel nyilatkozik a pártbaj intézményéről. A magyar polgárok sorsa a miniszterelnök és a hadtestparancsnok kezébe van letéve, a magyar polgárok becsületét onnan intézik. — Ha ez az ország továbbra is megtűri ezt a rendszert, akkor erkölcsileg és anyagilag megy tönkre. Egy orvosság van, az általános, egyenlő és titkos választójog. Addig nem lesz béke, előrehaladás, míg ezt még nem alkotjuk. (Élénk éljenzés.) Ha ezt megvalósítottuk, fel tudjuk építeni az új, erős, demokratikus Magyarországot. De a választójog nem cél, az csak eszköz, melylyel mindenki saját nézetének érvényt tud szerezni. Pillanatnyilag a választójog megalkotása a célunk, azért, hogy ennek segítségével megvalósíthassuk a nagyszabású szociális és demokratikus intézményekkel teli telt programom, melyet zászlónkra tűztünk, hogy úgy az ipari, mint a mezőgazdasági polgárságnak anyagi jóléte emelkedjék. Olyan birtokpolitikát akarunk, amely Magyarországot vagyonilag előbbre viszi, hogy a polgárok adófizető képességét fokozzuk. Ezért ahoz az eszközhöz kell nyúlnunk, amely rendelkezésünkre áll, a magyar földhöz. A magyar földnek termőképességét kell fokozni és az iparfejlesztés eszközeit megvalósítani. Vessék meg a mai rendszert, tartsanak ki a függetlenségi zászló mellett és akkor az önök segítségével fel fogjuk építeni az új, a nemzeti, a demokratikus Magyarországot. Szmrecsányi György országgyűlési képviselő szólalt fel ezután és az új radikális pártalakulásról ítészélt. Nagy lelkesedéssel fogadta a népgyűlés Kelemen Béla, Lovászy Márton képviselők, valamint Szatmári Mór és Búza Barna beszédeit. Este fáklyásmenetet rendeztek Fernbach Károly tiszteletére. Néppárti nagygyűlés Négy év előtt a képviselőválasztásokon a rumi kerületben Búzáth Ferenc néppártival szemben munkapártit választottak meg képviselőnek. A néppárt a jövő évi választásoknál felveszi a küzdelmet e kerület visszaszerzésére és erre már most megkezdték a szervezkedést. Pünkösd hétfőjén szervező népgyűlést tartott a néppárt Vasvárott, a volt rumi kerületből alakított vasvári kerület székhelyén. A népgyűlésen Molnár János, a néppárt alelnöke, Simonyi-Semadam Sándor és Huszár Károly képviselők, lovag P. Glasits Egyed szent domonkosrendi házfőnök, vasvári plébános, majd Kovács Sándor gersei plébános mondottak nagy- hatású beszédet. Erdély védelme Az Erdélyi Szövetség május 7-én, vasárnap délután Marovássárhelyen nagygyűlést tart, ame-ilyen az elnöki megnyitó beszédet Ugrón Gábor nyugalmazott főispán mondja. Az Erdélyi Szövetség programmját báró Kemény Árpád főrendiházi tag, a szövetség szervezetét Thorma Miklós nyu- galmazott alispán ismerteti. Gróf Bethlen István országgyűlési képviselő határozati javaslatot ter-jeszt elő. A nagygyűlésre Erdély minden részéből számosan jelentették be részvételüket. A szövetség előkészítő bizottsága, dr. Apáthy István, dr. Kenéz Béla, dr. Fása Béla és Thorma Miklós elkészítették a programmtervezetet is, amely Erdély katonai védelme tekintetében így jelöli meg a szövetség álláspontját: Mivel szövetségünk egyik első indító oka védtelenségünk érzete, annak látása volt, hogy Erdélynek Románia felőli határszéli és belső katonai védelme mennyire el van hanyagolva, világos, hogy programmunk legelső pontja Erdély katonai védelmének kikövetelése. Követeljük az erdélyi hegyszorosok katonai megerősítését, inkább a hadihajókra fordítandó összeg megfelelő mérséklése árán; követeljük Erdélyben, különösen a határszélnek figyelemmel tar- tására, még egy hadtestnek elhelyezését, de egy- ben a haderő territoriális elhelyezése elvének Erdélyre nézve felfüggesztését, abban az értelemben, hogy az oláh zászlóaljakat és tiszteket innét más- hová helyezzék, a magyar zászlóaljak és az erdélyi származású tisztek pedig ide jöjjenek vissza. Követeljük az Erdélyben állomásozó haderő katonai központjának Kolozsvárra, illetőleg Marosvásár-helyre áthelyezését, a helyőrségeknek megfelelőbb elosztását. De midőn új hadtestet, új helyőrségeket követelünk Erdély számára, követeljük a helyőr- ségeken a tisztek számára olyan viszonyok megteremtését, melyek reájuk nézve az erdélyi tartózkodást ne büntetéssé, hanem örömmé tegyék. Nevezetesen építessen a hadügyi kormányzat a kisebb városokban, illetőleg községekben megfelelő tiszti lakásokat és tiszti kaszinót, adjon az Erdélyben állomásozó tiszteknek külön pótlékot és Erdélyben töltött szolgálatukat tudja be külön érdemül későbbi elhelyezésük és előmenetelük alkalmával. Budapest, június 2. A Reichsraih munkaképessége. Bécsből jelentik: Dr. Sylvester, a reichsrath elnöke e hónap negyedikére értekezletre hívta össze a parlamenti pártokat a parlament munkaképességének helyreállítása végett. A cseh pártok ma előértekezletet tartanak, hogy megállapítsák ezen az értekezleten követendő magatartásukat. .A csehek többsége amellett foglal állást, hogy a negyediki értekezleten egyáltalán ne vegyenek részt. Ennek folytán kérdésessé vált, hogy a parlament ősz előtt egybehívható lesz-e. - 'F Teleszky Nagybecskereken, Teleszky János pénzügyminiszter kerületében, Nagybecskereken töl-' lőtte a pünkösdi ünnepeket. Az ipartestület küldött- sége előtt, mely a munkásbiztosító törvény reform-' ját sürgette és azt kérte, hogy adják vissza az ipartestületeknek régi betegpénztárukat, a miniszter ki-' jelentette, hogy a törvény reformjára az előmunkálatok folyamatban vannak. A tizennegyedik paragrafus alapján, Bécsből jelentik: A Wiener Zrt. holnapi száma az állami alaptörvény II. §-ának alapján a következő császári rendeleteket közli: rendelet a polgári jogügyekben való eljárás módosítása dolgában; rendelet a kisebb értékű ingatlanok telekkönyvi elkönyvelése ügyében; a feladókataszterre vonatkozó törörvény módosításáról szóló publikáció.