Pesti Napló, 1914. szeptember (65. évfolyam, 212–241. szám)
1914-09-17 / 228. szám
4 Budapest, csütörkÖS PESTI NAPLÓ 1914. szeptember 11. (228. szám.) — Elfogott francia katonák zsebében különösen Schirmeck, Montmédy és Longwynál számos oly acélhüvelyű töltényt találtak, amelynek hegye gépfúróval öt milliméter szélességben hét milliméter mélységre volt befúrva. A longwyi erődben találtak egy gépet, amely alkalmas a patronok ilyetén átalakítására. Ugyancsak ott egész ládákat találtak ilyen patronokkal. Kétségtelen, tehát, hogy ilyen patronok a francia hadvezetőség által a csapatok között szétosztattak. A katonai vizsgálat megállapította, hogy, a tisztek parancsára a legénység a nem kifúrt végű pateronokat késsel megkaparta, sőt fel is hasította, ugy hogy ezek a lövedékek is ugyanolyan súlyos sérüléseket ejtenek, mint a dum-dum lövegek. Az 1899 július 29-iki hágai konferencia 23. §-a szerint minden oly lövedék használata tilos, amely az emberi testben szétlapul. Royalista a francia kabinetben Genf, szeptember 16. Francia lapok jelentik: Man Albert, a tudományos akadémia royalista érzelmeiről ismert tagja, tárca nélkül belépett a kabinetbe. Mikor a mostani kormány megalakult, már fel akarták venni tagjaik közé Munt, azonban a reakciós pártok között e miatt villongások támadtak. Most ezek a nézeteltérések elsimultak és Mun belépett a kabinetbe, annak jeléül, hogy Franciaországban megszűntek a pártok ellentétei. Ezernyi menekülő Párisban Pánik és elkeseredés Milánó, szeptember 16. A Corriera della Sera jelenti Párisból: Párisba a fenyegetett vidékről tömegesen érkeznek a menekülők. Ezek a szerencsétlenek rettenetesen sokat szenvedtek, mert a hosszú utakat nagyrészt gyalog kellett megtenniök, hátukon cipelve gyermekeiket és értékesebb holmijaikat. A menekülőket a pályaudvaron gyűjtik össze és éjszakának idején a földalatti villamos, ikpcejamon szállítják a Mars-mezőre, a menekülők immár több ezer főre menő táborába. A párisi hatóságok azért választották az éjszakát a menekülők szállítására, mert attól félnek, hogy a menekülők szenvedéseinek láttára a párisi polgárság között még nagyobb pánik és elkeseredés törne ki. Francia hazugság Berlin, szeptember 16. Hanoteaux volt külügyminiszter egy cikkben azt írta, hogy Németország Londonban már a hadüzenet előtt az összes francia gyarmatokat követelte, ami azt bizonyítja, hogy a háborút akarta. Ez hazugság. Németország sose tárgyalt Angliával francia gyarmatok átadásáról. Bár Anglia Németországnak ismételten fölajánlotta, hogy a portugál gyarmatokat egymás közt föloszszák. Mi történik a délfranciai tartományokban Kopenhága, szeptember 16. A „National Tidende" című lap jelenti Londonból. Úgy látszik, hogy a délfranciaországi tartományokat az újságírók elől elzárták. Az itt tartózkodó angol és amerikai laptudósítókat hétfőn feltartóztatták és katonai kísérettel Toulba vitték. A franciák otthon is rabolnak Berlin, szeptember 16. A Wolff-ügynökség jelenti: Csapataink az első francia hadsereg parancsnokának következő parancsát fogták el: Az első hadsereg főparancsnoksága. Első iroda, 790. szám. Főhadiszállás 1914 augusztus 26. 9. számú külön rendelet. Rembervillers város lakosai részéről az első hadsereg főparancsnoka megtudta, hogy katonák ebben a városban erőszakosságokat és fosztogatásokat követtek el. E cselekmények annál sajnálatosabbak és elítélendők, minthogy francia földön történtek. A 21. hadtest parancsnokló tábornoka haladéktalanul vizsgálatot indít ez ügyben, hogy e bűntények elkövetői hadbíróság elé állítassanak. Aláírás: Dubais, orosz háború Hindenburg befejezte az oroszok üldözését Berlin, szeptember 16. A nagy főhadiszállás szeptember 15-én feladott távirata jelenti:A keleti hadszíntéren Hindenburg serege az üldözés befejezése után most rendezkedik. A Felsősziléziában elterjedt hírek, melyek fenyegető veszélyről szólnak, alaptalanok. A sebesült Joachim herceg Berlin, szeptember 16. Joachim porosz herceg, a német császár legkisebb fia, akit a Hindenburg-sereg legutóbbi harcaiban egy srapnel mind so kétylábán megsebesített, a bellevuei kastélyban van, ahol bevárja teljes felgyógyulását. Megsebesülése ellenére a herceg jól érzi magát és igen jókedvű. Legforróbb vágya, hogy minél hamarabb visszatérhessen a piarctérre. Újabb egyenetlenség az orosz kormányban Berlin, szeptember 16. Kopenhágából jelentik. Ideérkezett hírek szerint az orosz kabinetben ujabb egyenetlenségek törtek ki, aminek folytán Kassow és Cseglovitow miniszterek beadták lemondásukat. Vilmos császár a poseni és galíciai lengyelekről Krakó, szeptember 15. A lengyel nemzeti szervezkedés hivatalos lapja érdekes cikket közöl utolsó számában. Megírja, hogy mikor a német csapatok bevonultak az oroszországi Kalisba, hogy néhány orosz ügynök aknamunkáját ellensúlyozzák, túszul Németországba küldték Bukovinszki polgármestert és Ploszai főapátot. Bukovinszkit nemsokára szabadon bocsátották, a kalisi volt polgármester Varsóba utazott és ott a Kuruer Porannuba cikket írt németországi, poseni élményeiről. Megírta, hogy Ploszai főapátot fogságában fölkereste Likowski poseni hercegérsek, aki Vilmos császár üzenetét hozta a kalisi papnak. A császár megbízásából kijelentette, hogy a német kormányzat minden törekvése, hogy Letország újra felvirágozzék és számít arra, hogy minapság ebben az irányban felvilágosítsa a népet. Néhány nap múlva megjelent a fogházban Bernardi tábornok, divízió-parancsnok és bejelentette a túszoknak, hogy nemsokára visszanyerik szabadságukat. Végre elérkezett a várva-várt nap, Loewe tábornok, a poseni garnizon parancsnoka törzskarával megjelent a börtönben, maga elé hívta a lengyel túszokat és a következő szavakat mondta: — Vilmos császár kenyelemben visszaadja az önök szabadságát. Alkalmat erre az a körülmény ad, hony a császár a túszokat immár német alattvalóknak tekinti. A császár tudomására jutott, hogy a galíciai lengyel fiatalság is mint egy ember fogott fegyvert, hogy a közös ellenséget legyőzze. Ez az okirat hivatalos francia részről is megerősíti különösen a német trónörökös parancsnoksága alatt álló hadseregek által szerzett azt a tapasztalatot, hogy francia katonák még saját hazájukban is rabolnak és fosztogatnak. megmérgezett vezérőrnagy Berlin, szeptember 16. (Wolff-ügynökség.) Báró L. vezérőrnagy, egy lovasdandár parancsnoka, szeptember 5-én délelőtt az egészségügyi hivatal vegyészeti állomásának kávémaradványt adott át, amelynek élvezete után mérgezési tünetek közben megbetegedett. E kávét Luneville közelében, egy francia faluban adták neki. A vizsgálat megállapította, hogy a kávé arzénnel volt megmérgezve. í-ítí'Ssí.^Imw >?eí» jipjfMf 1 Ho®5 «5$. i»Jg£Üi gg&R J&jg sJ. Jejfeafi joflui ' 4 | .A császár nem kételkedik abban, hogy a tuszok ennek a hirét elviszik országukba és ott elmondják hogy a galíciai lengijel önkéntesek arattak győzelmet Michovnál, Jedrzejovnál és Kielcénél. Ezek után a túszokat szabadon bocsátották. Mit remélnek a németországi lengyelek a háborútól? Krakó, szeptember 15. A Nova Reforma nagyérdekű cikket közöl arról, hogy a német birodalmi lengyelek ettől a háborútól remélik nemzeti megújhodásukat. Kelet-Poroszországban a lengyelek helyzete egészen meg fog változni, megszűnik a német birodalmi Ostmarkenverein, amely kiforgatta a lengyeleket a földbirtokaikból és a lengyelséget földönfutóvá tette. A lengyel nép lojálisan és önfeláldozóan harcol a közös ellenség ellen és bízik Vilmos császár ígéretében, aki a hadüzenet után tartott emlékezetes beszédében azt mondta, hogy a német birodalomban többé nem lesznek pártok és elégedetlen nemzetiségek. Nemcsak a szociáldemokratákra értette ezt a császár, hanem a német birodalmi lengyelekre is, akik a háborúban be fogják bizonyítani, hogy Németországnak értékes elemei t ál mStess® fel . A német-angol háború Lloyd George bízik az angol aranyakban Róma, szeptember 16. Londonból táviratozzák. Lloyd George fogadta a városok képviselőinek küldöttségét és beszédet intézett hozzájuk. Többek közt így szólt: — Eljön az idő, amikor nemcsak a mi fegyveres segítségünkre, hanem főleg pénzünkre fognak szorulni. Már győztünk egyszer ezüstgolyóinkkal, most pedig pénzt adtunk Európának a legnagyobb háborúra, a legnagyobbra, antóiy kestéig volt. Ezt a háborút meg fogjuk nyerni, mert erős az angol bátorság és a leghatalmasabb az angol arany. Ha majd a háborúban mindenki kimerül, akkor mi elsőt fogunk lélegzeni, azután másodszor, harmadszor és negyedszer lélegzünk fel és mindenünket feláldozzuk, mielőtt bennünket megverhetnének. Churchill álma Egy millió angol katona Berlin, szeptember 16. Londonból jelentik. E hó 12-én egy népgyűlésen lord Curchil tengerészeti miniszter beszédet tartott és többek közt a következőket mondta: — Ezentúl egyetlenegy német hadihajó sem fog kimerészkedni a német nyílt óceánra. A mi flottánk jobb és harcképesebb, mint valaha, úgy hogy örökkön-örökké biztosíthatja Anglia fenhatóságát a tengeren. Szárazföldi hadseregünk is elég erős ahoz, hogy nagy szerepet vigyen a legközelebbi fejleményekben, azonban mégis arra kell törekednünk, hogy legalább egy millió főnyi szárazföldi sereget állítsunk talpra s vigyünk a kontinensre, mert az a célunk, hogy Anglia véget vessen a háborúnak. Az angol király nyilatkozata Bécs, szeptember 16. A Wiener Allg. Zeitung megállapítja, hogy a vezető angol körök hangulata még rövid idővel ezelőtt egészen más volt, mint most és ennek bizonyítékául a következőket hozza fel: Július hónapban, a Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége ellen elkövetett merénylet után Henrik porosz herceg Londonban tartózkodott. Az angol király és Henrik porosz herceg között ez alkalommal igen fontos megbeszélések történtek, amelyeknek szelleme a lehető legbarátságosabb volt. Az angol király és a porosz herceg az európai konfliktus lehetőségét is megbeszélték és ezzel összefüggésben az angol király lekötelező formában jelentette ki, hogy Anglia, bármi történjék is, sohasem fog fegyvert Németország ellen."