Pesti Napló, 1916. január (67. évfolyam, 1–31. szám)

1916-01-09 / 9. szám

SAKK 1133. számú feladvány Korchmáros Endre Budapest — Eredeti probléma — Világos: Kdl, Vf5, Fe4; gy.: b2. Sötét: Ke3, Fh4; gy.: d6, f4. Matt 3 lépésben Megfejtések „Sakk" jelzéssel a Pesti Napló szerkesztősége címére küldendők. Az 1128. sz. feladvány megfejtése: 1. Vb3—c2. Az 1129. sz. feladvány megfejtése: 1. Vb5—b3. Megfejtők: Szécsi Boriska Szájas, Baramnyay Jolánka Székesfehérvár, Stern Piroska Tállya, Krausz József Kaposvár, Kováts Ferenc Szeged, dr. Tyrnauer Albert Rozsnyó, Beisánger Pál Tá­bori posta 201. Beingewürz Géza és neje Vulkán, Miklós László Budapest, Revitzky István Vért­puszita, Kirsch József Brassó, Kopáry József Nagy­kanizsa, Keresztes György Komárom, Stark Ernő Sátoraljaújhely, Kölber Jenő Budapest, Saska Ist­ván Szatmárnémeti, Nes Tivadar Tábori posta 78. A B C D E F G H 8 jj jfj to Vt 8 7 B m §§§ 7 6 mi 88 gj Pl 6 5 w MNf­ 5 4 a jj§i A .u S8 4 3 j§ • . m \ HP 3 2 a 18 f§§ 2 1 ifi ifi 1 A B C D E F G H 1122. számú játszma Játszották Magdeburgban 1915 augusztus Világos: Sötét: Lenz A. Weike H. 1. e2—e4 e7—e& 9. Hf3— eb Hb6Xd6 2. f2—f4 d7—d5 10. K­c3Xd5 Hf6Xd5 3. Hgl-fS . e6Xf4 II. KlXf1 Hd5Xf4 4. e4Xd?5 Hg8—f6 12. Bf­ Xf4 f7—f6? 6. Hb1—f­6 Ff­8—d6 13. Fe2—c4f Kg8—h8 6. d2- -d4 0—0 14. N­o5—g6f h7Xg6 7. Ff­ - e­! Hb8—d7 15. EC4—h4f matt. 8. 0-0 Ild7—1­6 Hbrek A Budapesti Sakk-Kör fiatalabb gárdája a kör vezetőségének erkölcsi és anyagi támogatásá­val sakkversenyt óhajt rendezni. A verseny e hó­nap közepe táján kezdődnék. Nevezési díj 5 ko­rona. Jelentkezni lehet Abonyi István titkárnál január 12-ig. A sakkozó ifjúság eminens érdeke, hogy minél tömegesebben jelentkezzék e versenyre, annyival is inkább, mert ezúttal a tornán nem tagok is résztvehetnek. Ozensfek S. E., Sátoraljaújhely. Legyen tekintettel a tiszt­a és gazdaságos mallátásokra. A küldött két­lépéses ezen az alapon kifogásolható. S. T., Budapest. A játszma túlságos hosszú, különben is az elején világos részére tisztnyerés állt, amit egyikük sem látott. Hadállást csak ki­vételes ese­tben közlünk. Többeknek. Az újév alkalmából hozzánk in­tézett jókívánságokat megköszönve, ezúton viszo­nozzuk. , ,WVVVVVVWWVVWWN Simon Judit még egy hétig Egy kis penzió A Simon Juditról múlt héten azt írtuk, hogy a magyar filmek közül még eddig alig volt na­gyobb sikere filmnek, mint Kiss József e halha­tatlan költeményének van, illetve lesz. És a kö­zönség igazolta ezt a véleményünket, amelyet a szakma ítélete alapján formuláztunk meg. Kiss József költeménye örökké modern lesz, de ez a film e modernségét csak emelte, mert újjáalkotta, a nagyközönségnek is könnyebben hozzáférhető­vé, megérthetővé tette. És a közönség nem találta szentségsértőnek a filmet, sőt inkább minden al­kalommal hódolattal gondolt a nagy költőre, aki ezt a költeményt és közvetve a film által nyújtott műélvezetet is nyújtotta neki. A film nagy sikerét mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy a Mozgókép Otthon minden előadásán zsúfolt ház nézte végig, annyira, hogy aiszálakati Hölgyek arcánál, ftcsnidi­óS­­ törv. védett I _ módszerével I­I.répzelés Arcm­assage Mpolás follett Sal­oita hajeltivolító apepUlla a jj kozmetikai intézete, kozmetikai szépk­í­szerek azétken­dése ad­rássyut | T-mB emelet. Párisi áruházzal szemben I Atta­­lan, fájdalom nélküli kezet es. | Fo­rtatás Vidékre a szert utasítással [ d 1» 1 küldi. Telefoni 1ST-9S \ l.. PESTI NAPJLÓ T91S. jmvir 9. 2 8 A FILM Ostrom a filmszakma ellen — Berlini levél — Valami megfoghatatlan oka van annak, hogy Németországban időnként újra meg újra felülkere­kedik valamilyen moziellenes áramlat és akkor nem lehet feltartóztatni. Az ujabb időben egymás után hallunk olyan társadalmi mozgalmakról és intézkedésekről, amelyek egyenesen azt a látszatot keltik, mintha ostromolni akarnák a kinematográ­fiát, a mozit. Legutóbb például Lipcsében behozták a plakát­cenzúrát a mozikra. Nemcsak a filmeket kellett cen­zúrára bemutatni, hanem a plakátokat is. Termé­szetes, hogy ebből olyan furcsa dolgok sültek ki, hogy egy heti fennállás után a lipcsei plakátcenzú­rát beszüntették. Hannoverben viszont a városi hatóság legutóbb ellenőrző közegek­et nevezett ki. Ezek az ellenőrző közegek nem a rendre, vagy a képek erkölcstelen voltára ügyelnek, hiszen arra itt van a rendőrség, erre meg 3 cenzúra, hanem az a megbízásuk, hogy állapítsák meg, várjon a mozik műsora megfelel-e a mai idők komolyságának. Hogy e megbízás címén mennyi bosszantásnak, kellemetlenségnek lehet kitéve a mobiltulajdonos, az elképzelhető. Most azonban két újabb eset tartja lázas iz­galomban az itteni szakmát. Ez a két eset olyan, hogy erkölcsileg mindegyik érinti az othoniakat is, az egyiknek azonban azonkívül anyagi elentősége is lehet. Az egyik eset ugyanis az, hogy a Deutsche Bühnenverein, amely a német színigazgatók egye­sülete e­ső 4-én tartotta idei nagygyűlését. A nagy­gyűésen, amelyen Hülsen-Haeseler gróf, a királyi színházak intendánsa elnökölt, foglalkoztak azzal a régebbi tilalommal, amely szerint azoknak a színé­szeknek, kik a Bühnenverein tagjainá vannak szer­ződtetve, nem szabad m­ozifelvételekben rész­t ven­niök. A tárgyalás során igen erélyes kifakadások hangzottak el a mozi ellen, amelyet a színház leg­veszedelmesebb ellenségének mondottak ki. A színigazgatók végül azt a határozatot hozták, hogy a régebbi tilalmat fenntartják, de a háború idejére felfüggesztik. A nagggyá fejlődött német kinemato­gráfia teháit ki lehet téve annak, hogy a háború vé­geztével összes kiváló szereplői­t és vonzerőit el­veszti. Ez a határozat, illetve a régebbi határozat fenn­tartása csak a színigazgató urak rövidlátásáról tesz tanúbizonyságot. A színigazgatók nem tudják megérteni azt, hogy az nekik is népszerűséget és sikert biztosít, ha valamelyik színészük a moziban nagy sikert arat, és nem akarják elismerni, hogy a német kinematográfia sokkal nagyobb területet hódított meg a földön, mi­nt a német színészet. A másik támadás, amely legutóbb a német kine­matográfiát érte, sokkal veszedelmesebb és kihatá­saiban jelentősebb lehet. A berlini cenzúra részé­ről ért bennünke­t ez a döfés. A berlini cenzúra, élén Glasenapp főcenzor úrral, eddig is meglehe­tősen szigorúan kezelte a filmeket, az utóbbi idő­ben azonban különösen a detektívfilmekre vetette rá magát. Nemcsak egyes felírásokat, egyes jelene­teket, hanem igen gyakran egész felvonásokat tö­röl a filmekből, úgy, hogy a gyáros, aki nagy anyagi áldozatokkal és fáradsággal készíttette 0j filmjeit, a cenzurálás után egyszerűen eldobhatja az­t, mert teljesen elveszti az értelmét. A német gyárak a cenzurának ezzel az új el­járásával szemben elhatározták, hogy több detektív­­film­et egyáltalán nem készíttetnek, mert tudvale­vőleg ezek kerülnek úgyszólván a legnagyobb költ­ségbe, a cenzúra pedig egyszerűen lehetetlenné te­szi, hogy egy ilyen detektívfilm megjelenjék. Hogy a mozik és a közönség mit fognak szólni, azt ma még nem lehet tudni, bizonyos azonban, hogy az oly tökéletességre fejlődött detektívfilmeknek beal­konyult­ a Mozgókép-Otthon igazgatósága a filmet még a jövő héten is bemutatja. Külön kell kiemelnünk és hangsúlyoznunk, hogy a jövő heti előadások is abban az ünnepi keretben fognak lefolyni, mint az eddigiek, a­mennyiben minden előadás előtt felváltva Jászai Mari, a Nemzeti Színház tagja és Molnár Aranka szavalják el a halhatatlan költeményt. A jövő heti műsoron a Simon Juditon kívül egy elsőrangú vígjáték fog szerepelni. Egy kis penzió a címe a vígjátéknak és előre jelezzük, hogy a közönségünk már rég láthatott ilyen ötle­tes és élvezetes vígjátékot. Max Mack, a kiváló mozirendező scenirozta ezt a darabot, amelynek főszerepét a közönség két kedvence : Albert Paulig és Hanny Weisse játszszák. Egy penzióról van szó a darabban, amelynek számos hölgylakója van, míg a férfinemet csak egy öreg börziáner és egy szórakozott, savanyú tanár UT képviseli. Ebbe a penzióba téved be a tenorista, akinek szerepét Al­bert Paulig játszsza és természetes, hogy a höl­gyek között valóságos forradalom tör ki. A höl­gyek ostroma elől a tenorista csak úgy menekül, hogy a saját felesége szerepét is eljátszsza. Ter­mészetes, hogy ebből a legbohókásabb jelenetek következnek, amelyeknek eredménye azonban, hogy a hölgyek egyike mégis eléri a célját, a teno­rista szerelmét. Ez a kedves tartalmú vígjáték pazar kiálllí­tásban és mesteri rendezéssel kerül a közönség elé, úgy, hogy elsőrendű kisérőslágere lesz a Mozgókép-Otthon szenzációjának, a Simon Ju­ditnak. HÍREK — Háborús agitáció a filmen. Amerikában most egy új felhasználási módját találták ki a filmnek. Háborús agitác­iót folytatnak a filmen azért, hogy bebizonyítsák, hogy Amerika mennyire nincsen fel­készülve egy esetleges háborúra. A mozikban például láthatók olyan filmek, amelyeken a modern hunnok kiszállnak amerikai partokon, megölik a férfiakat, bántalmazzák az asszonyokat és még a gyermekek sem menekülnek meg barbárságuk előtt. Gyilkolnak­ és rabolnak, addig természetesen, míg egy amerikai­nak nem sikerül feltalálnia valamit, amivel a betola­kodottakat a túlvilágra expediálja. E felvételeknél semmivel sem takarékoskodnak. Páncéloshajókat épí­tenek és robbantak fel, házakat döntenek le, úgy hogy a szegény mozilátogató legközelebb természete­sen arra a jelöltre szavaz, aki a hadsereg fejlesztését követeli. A filmet pedig a fegyver- és muníciógyárak fizetik, amelyeknek e filmek a legkitűnőbb reklámai.­— Egy cenzúra-baklövés. Pennsylvániában­ most folyik egy földalatti villamos vasút építésének a munkája. Az egyik helyen egy szobrot kénytelenek voltak eltávolítani addig, míg a munkálatok befeje­ződtek. Ezt a műveletet úgy hajtották végre, hogy egy állványt építettek a szobor köré és a szobrot egy daruval a magasba emelték, azután a munká­latok befejezése után visszahelyezték. E procedúrát egy amerikai filmgyár lefilmezte, azonban a penn­sylvániai cenzúra a filmet betiltotta azzal a s­ok a­datolással, hogy a cenzúra szabályzatai szerint oly filmeket, amelyeken felakasztás vagy akasztott em­ber látható, nem lehet bemutatni. — A Treumann-Larsen művészpár Budapesten. Wanda Treumann és Viggor Larson, akik a magyar közönségnek is kedvelt ismerősei, februárban egy hónapi vendégszereplésre Budapestre jönnek, ahol egyik varieténkben fognak egy kitűnő moziszkeccs­ben felépni. — A Jaguár filmen. Heltai Jenőnek, a kiváló írónak egyik legpompásabb alkotása, „A Jaguár", legközelebb filmre fog kerülni. A regényt egyik bu­dapesti filmkölcsönző-vállalat vette meg filmesítés céljából és a film felvételeihez már legközelebb hozzá­fognak. — Furcsa kártérítési per. Marie Lloyd ismert moziművésznőnek egy ango­l bíróság egy kártérítési perből kifolyólag 5000 márkát ítélt meg. Maga az eset igen érdekes. A londoni Charing Cross nagymozgó ugyanis egy felvételt mutatott be, amelyen a mű­vésznő játszotta a főszerepet. A mozgó egyik másik képének „Rabszolgakereskedés a fehérbőrűekkel" volt a hangzatos címe. Ez utóbbi filmet szánta a mozi slágernek és nagy betűkkel plakátíroztatta. Egy ilyen plakát véletlenségből Marie Lloyd képe alá került, úgy hogy a művésznő keresete szerint a lon­doni közönség azt hihette, hogy ő foglalkozik rab­szolgakereskedéssel. Az angol bírák elfogadták Marie Lloyd érvelését és elítélték a mozitulajdonost. — A Botrány filmen. Bernstein Henry, a háború előtt nálunk is nagy kedveltségnek örvendő francia író, egyik leghatásosabb drámája volt ,,A botrány". E pompás drámát egy német gyár most megfilmesí­tette és a film a mozgalmas drámáról kitűnően sike­rült. A fil­m Magyarországon február végén fog meg­jelenni.

Next