Pesti Napló, 1916. január (67. évfolyam, 1–31. szám)
1916-01-09 / 9. szám
SAKK 1133. számú feladvány Korchmáros Endre Budapest — Eredeti probléma — Világos: Kdl, Vf5, Fe4; gy.: b2. Sötét: Ke3, Fh4; gy.: d6, f4. Matt 3 lépésben Megfejtések „Sakk" jelzéssel a Pesti Napló szerkesztősége címére küldendők. Az 1128. sz. feladvány megfejtése: 1. Vb3—c2. Az 1129. sz. feladvány megfejtése: 1. Vb5—b3. Megfejtők: Szécsi Boriska Szájas, Baramnyay Jolánka Székesfehérvár, Stern Piroska Tállya, Krausz József Kaposvár, Kováts Ferenc Szeged, dr. Tyrnauer Albert Rozsnyó, Beisánger Pál Tábori posta 201. Beingewürz Géza és neje Vulkán, Miklós László Budapest, Revitzky István Vértpuszita, Kirsch József Brassó, Kopáry József Nagykanizsa, Keresztes György Komárom, Stark Ernő Sátoraljaújhely, Kölber Jenő Budapest, Saska István Szatmárnémeti, Nes Tivadar Tábori posta 78. A B C D E F G H 8 jj jfj to Vt 8 7 B m §§§ 7 6 mi 88 gj Pl 6 5 w MNf 5 4 a jj§i A .u S8 4 3 j§ • . m \ HP 3 2 a 18 f§§ 2 1 ifi ifi 1 A B C D E F G H 1122. számú játszma Játszották Magdeburgban 1915 augusztus Világos: Sötét: Lenz A. Weike H. 1. e2—e4 e7—e& 9. Hf3— eb Hb6Xd6 2. f2—f4 d7—d5 10. Kc3Xd5 Hf6Xd5 3. Hgl-fS . e6Xf4 II. KlXf1 Hd5Xf4 4. e4Xd?5 Hg8—f6 12. Bf Xf4 f7—f6? 6. Hb1—f6 Ff8—d6 13. Fe2—c4f Kg8—h8 6. d2- -d4 0—0 14. No5—g6f h7Xg6 7. Ff - e! Hb8—d7 15. EC4—h4f matt. 8. 0-0 Ild7—16 Hbrek A Budapesti Sakk-Kör fiatalabb gárdája a kör vezetőségének erkölcsi és anyagi támogatásával sakkversenyt óhajt rendezni. A verseny e hónap közepe táján kezdődnék. Nevezési díj 5 korona. Jelentkezni lehet Abonyi István titkárnál január 12-ig. A sakkozó ifjúság eminens érdeke, hogy minél tömegesebben jelentkezzék e versenyre, annyival is inkább, mert ezúttal a tornán nem tagok is résztvehetnek. Ozensfek S. E., Sátoraljaújhely. Legyen tekintettel a tiszta és gazdaságos mallátásokra. A küldött kétlépéses ezen az alapon kifogásolható. S. T., Budapest. A játszma túlságos hosszú, különben is az elején világos részére tisztnyerés állt, amit egyikük sem látott. Hadállást csak kivételes esetben közlünk. Többeknek. Az újév alkalmából hozzánk intézett jókívánságokat megköszönve, ezúton viszonozzuk. , ,WVVVVVVWWVVWWN Simon Judit még egy hétig Egy kis penzió A Simon Juditról múlt héten azt írtuk, hogy a magyar filmek közül még eddig alig volt nagyobb sikere filmnek, mint Kiss József e halhatatlan költeményének van, illetve lesz. És a közönség igazolta ezt a véleményünket, amelyet a szakma ítélete alapján formuláztunk meg. Kiss József költeménye örökké modern lesz, de ez a film e modernségét csak emelte, mert újjáalkotta, a nagyközönségnek is könnyebben hozzáférhetővé, megérthetővé tette. És a közönség nem találta szentségsértőnek a filmet, sőt inkább minden alkalommal hódolattal gondolt a nagy költőre, aki ezt a költeményt és közvetve a film által nyújtott műélvezetet is nyújtotta neki. A film nagy sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Mozgókép Otthon minden előadásán zsúfolt ház nézte végig, annyira, hogy aiszálakati Hölgyek arcánál, ftcsnidióS törv. védett I _ módszerével II.répzelés Arcmassage Mpolás follett Saloita hajeltivolító apepUlla a jj kozmetikai intézete, kozmetikai szépkíszerek azétkendése adrássyut | T-mB emelet. Párisi áruházzal szemben I Attalan, fájdalom nélküli kezet es. | Fortatás Vidékre a szert utasítással [ d 1» 1 küldi. Telefoni 1ST-9S \ l.. PESTI NAPJLÓ T91S. jmvir 9. 2 8 A FILM Ostrom a filmszakma ellen — Berlini levél — Valami megfoghatatlan oka van annak, hogy Németországban időnként újra meg újra felülkerekedik valamilyen moziellenes áramlat és akkor nem lehet feltartóztatni. Az ujabb időben egymás után hallunk olyan társadalmi mozgalmakról és intézkedésekről, amelyek egyenesen azt a látszatot keltik, mintha ostromolni akarnák a kinematográfiát, a mozit. Legutóbb például Lipcsében behozták a plakátcenzúrát a mozikra. Nemcsak a filmeket kellett cenzúrára bemutatni, hanem a plakátokat is. Természetes, hogy ebből olyan furcsa dolgok sültek ki, hogy egy heti fennállás után a lipcsei plakátcenzúrát beszüntették. Hannoverben viszont a városi hatóság legutóbb ellenőrző közegeket nevezett ki. Ezek az ellenőrző közegek nem a rendre, vagy a képek erkölcstelen voltára ügyelnek, hiszen arra itt van a rendőrség, erre meg 3 cenzúra, hanem az a megbízásuk, hogy állapítsák meg, várjon a mozik műsora megfelel-e a mai idők komolyságának. Hogy e megbízás címén mennyi bosszantásnak, kellemetlenségnek lehet kitéve a mobiltulajdonos, az elképzelhető. Most azonban két újabb eset tartja lázas izgalomban az itteni szakmát. Ez a két eset olyan, hogy erkölcsileg mindegyik érinti az othoniakat is, az egyiknek azonban azonkívül anyagi elentősége is lehet. Az egyik eset ugyanis az, hogy a Deutsche Bühnenverein, amely a német színigazgatók egyesülete eső 4-én tartotta idei nagygyűlését. A nagygyűésen, amelyen Hülsen-Haeseler gróf, a királyi színházak intendánsa elnökölt, foglalkoztak azzal a régebbi tilalommal, amely szerint azoknak a színészeknek, kik a Bühnenverein tagjainá vannak szerződtetve, nem szabad mozifelvételekben részt venniök. A tárgyalás során igen erélyes kifakadások hangzottak el a mozi ellen, amelyet a színház legveszedelmesebb ellenségének mondottak ki. A színigazgatók végül azt a határozatot hozták, hogy a régebbi tilalmat fenntartják, de a háború idejére felfüggesztik. A nagggyá fejlődött német kinematográfia teháit ki lehet téve annak, hogy a háború végeztével összes kiváló szereplőit és vonzerőit elveszti. Ez a határozat, illetve a régebbi határozat fenntartása csak a színigazgató urak rövidlátásáról tesz tanúbizonyságot. A színigazgatók nem tudják megérteni azt, hogy az nekik is népszerűséget és sikert biztosít, ha valamelyik színészük a moziban nagy sikert arat, és nem akarják elismerni, hogy a német kinematográfia sokkal nagyobb területet hódított meg a földön, mint a német színészet. A másik támadás, amely legutóbb a német kinematográfiát érte, sokkal veszedelmesebb és kihatásaiban jelentősebb lehet. A berlini cenzúra részéről ért bennünket ez a döfés. A berlini cenzúra, élén Glasenapp főcenzor úrral, eddig is meglehetősen szigorúan kezelte a filmeket, az utóbbi időben azonban különösen a detektívfilmekre vetette rá magát. Nemcsak egyes felírásokat, egyes jeleneteket, hanem igen gyakran egész felvonásokat töröl a filmekből, úgy, hogy a gyáros, aki nagy anyagi áldozatokkal és fáradsággal készíttette 0j filmjeit, a cenzurálás után egyszerűen eldobhatja azt, mert teljesen elveszti az értelmét. A német gyárak a cenzurának ezzel az új eljárásával szemben elhatározták, hogy több detektívfilmet egyáltalán nem készíttetnek, mert tudvalevőleg ezek kerülnek úgyszólván a legnagyobb költségbe, a cenzúra pedig egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy egy ilyen detektívfilm megjelenjék. Hogy a mozik és a közönség mit fognak szólni, azt ma még nem lehet tudni, bizonyos azonban, hogy az oly tökéletességre fejlődött detektívfilmeknek bealkonyult a Mozgókép-Otthon igazgatósága a filmet még a jövő héten is bemutatja. Külön kell kiemelnünk és hangsúlyoznunk, hogy a jövő heti előadások is abban az ünnepi keretben fognak lefolyni, mint az eddigiek, amennyiben minden előadás előtt felváltva Jászai Mari, a Nemzeti Színház tagja és Molnár Aranka szavalják el a halhatatlan költeményt. A jövő heti műsoron a Simon Juditon kívül egy elsőrangú vígjáték fog szerepelni. Egy kis penzió a címe a vígjátéknak és előre jelezzük, hogy a közönségünk már rég láthatott ilyen ötletes és élvezetes vígjátékot. Max Mack, a kiváló mozirendező scenirozta ezt a darabot, amelynek főszerepét a közönség két kedvence : Albert Paulig és Hanny Weisse játszszák. Egy penzióról van szó a darabban, amelynek számos hölgylakója van, míg a férfinemet csak egy öreg börziáner és egy szórakozott, savanyú tanár UT képviseli. Ebbe a penzióba téved be a tenorista, akinek szerepét Albert Paulig játszsza és természetes, hogy a hölgyek között valóságos forradalom tör ki. A hölgyek ostroma elől a tenorista csak úgy menekül, hogy a saját felesége szerepét is eljátszsza. Természetes, hogy ebből a legbohókásabb jelenetek következnek, amelyeknek eredménye azonban, hogy a hölgyek egyike mégis eléri a célját, a tenorista szerelmét. Ez a kedves tartalmú vígjáték pazar kiálllításban és mesteri rendezéssel kerül a közönség elé, úgy, hogy elsőrendű kisérőslágere lesz a Mozgókép-Otthon szenzációjának, a Simon Juditnak. HÍREK — Háborús agitáció a filmen. Amerikában most egy új felhasználási módját találták ki a filmnek. Háborús agitációt folytatnak a filmen azért, hogy bebizonyítsák, hogy Amerika mennyire nincsen felkészülve egy esetleges háborúra. A mozikban például láthatók olyan filmek, amelyeken a modern hunnok kiszállnak amerikai partokon, megölik a férfiakat, bántalmazzák az asszonyokat és még a gyermekek sem menekülnek meg barbárságuk előtt. Gyilkolnak és rabolnak, addig természetesen, míg egy amerikainak nem sikerül feltalálnia valamit, amivel a betolakodottakat a túlvilágra expediálja. E felvételeknél semmivel sem takarékoskodnak. Páncéloshajókat építenek és robbantak fel, házakat döntenek le, úgy hogy a szegény mozilátogató legközelebb természetesen arra a jelöltre szavaz, aki a hadsereg fejlesztését követeli. A filmet pedig a fegyver- és muníciógyárak fizetik, amelyeknek e filmek a legkitűnőbb reklámai.— Egy cenzúra-baklövés. Pennsylvániában most folyik egy földalatti villamos vasút építésének a munkája. Az egyik helyen egy szobrot kénytelenek voltak eltávolítani addig, míg a munkálatok befejeződtek. Ezt a műveletet úgy hajtották végre, hogy egy állványt építettek a szobor köré és a szobrot egy daruval a magasba emelték, azután a munkálatok befejezése után visszahelyezték. E procedúrát egy amerikai filmgyár lefilmezte, azonban a pennsylvániai cenzúra a filmet betiltotta azzal a sok adatolással, hogy a cenzúra szabályzatai szerint oly filmeket, amelyeken felakasztás vagy akasztott ember látható, nem lehet bemutatni. — A Treumann-Larsen művészpár Budapesten. Wanda Treumann és Viggor Larson, akik a magyar közönségnek is kedvelt ismerősei, februárban egy hónapi vendégszereplésre Budapestre jönnek, ahol egyik varieténkben fognak egy kitűnő moziszkeccsben felépni. — A Jaguár filmen. Heltai Jenőnek, a kiváló írónak egyik legpompásabb alkotása, „A Jaguár", legközelebb filmre fog kerülni. A regényt egyik budapesti filmkölcsönző-vállalat vette meg filmesítés céljából és a film felvételeihez már legközelebb hozzáfognak. — Furcsa kártérítési per. Marie Lloyd ismert moziművésznőnek egy angol bíróság egy kártérítési perből kifolyólag 5000 márkát ítélt meg. Maga az eset igen érdekes. A londoni Charing Cross nagymozgó ugyanis egy felvételt mutatott be, amelyen a művésznő játszotta a főszerepet. A mozgó egyik másik képének „Rabszolgakereskedés a fehérbőrűekkel" volt a hangzatos címe. Ez utóbbi filmet szánta a mozi slágernek és nagy betűkkel plakátíroztatta. Egy ilyen plakát véletlenségből Marie Lloyd képe alá került, úgy hogy a művésznő keresete szerint a londoni közönség azt hihette, hogy ő foglalkozik rabszolgakereskedéssel. Az angol bírák elfogadták Marie Lloyd érvelését és elítélték a mozitulajdonost. — A Botrány filmen. Bernstein Henry, a háború előtt nálunk is nagy kedveltségnek örvendő francia író, egyik leghatásosabb drámája volt ,,A botrány". E pompás drámát egy német gyár most megfilmesítette és a film a mozgalmas drámáról kitűnően sikerült. A film Magyarországon február végén fog megjelenni.