Pesti Napló, 1916. április (67. évfolyam, 92–120. szám)

1916-04-17 / 108. szám

3 Csütörtök •­ Az angol tengeri uralom problémája. A Journal de Geneve tengerészeti szakírója már sok talpraesett fejtegetést közölt, a többi között arról, hogy a Lovcsen és egész Mon­tenegró azért esett el, a szerbeket azért nem lehetett megmenteni, mert az olasz hajóhad az olasz hadüzenet után a francia hajóhadtól elreklamálta az Adriát és nem állott vállalt feladata magaslatán. Most Anglia tengeri uralmának kérdését elemezi. Megállapítja, hogy az angol hajóhad lényegében véve mind­eddig ugyanazt a szerepet tölti be, mint a napóleoni időkben. A fővonások ugyanazok, csak a másodrangú kisérő jelenségek takti­kája más. Az angol flotta szerepe ma is passzív, taktikája várakozó, akár 1793 és 1814 között. A különbségeket a teknika haladása okozza: a gőzgép, a dróttalan táviró, a búvár­hajó. Az angol flotta akkor úgy blokálta a francia kikötőket, hogy éveken át ott cirkált a kikötők körül. Most a gőzgép, a dróttalan táv­író, főként azonban földrajzi helyzete a Né­metországból kivezető út mentén, egyfelől fölmentik ettől, másfelől ez a búvárhajók és aknák miatt túl veszedelmes volna. A tengeri háború akkor is súlyos veszteségeket okozott az angol kereskedelmi hajózásnak, azt a sze­repet, melyet ma a búvárhajók játszanak, akkor a normand, breton, flamand kalózhajók (corsaires) töltötték be, amelyek átlag évente 500 angol kereskedelmi hajót pusztítottak el, az angol flotta a francia hadikikötők őrzésé­vel elfoglalva kénytelen volt arra, hogy a búvóhelyeiket Saint Malotól Dunkerqueig ellenőrizze. Az angol flotta egyébként azt sem tudta megakadályozni, hogy a francia flotta Toulonból a Napóleon nagyszabású egyiptomi expedícióját kivigye. Figyelemre­méltó, hogy a francia flotta törekvése akkor n­em irányult az angol tengeri felsőbbség meg­törésére. A cél mindig csapatszállítások fe­dezése, az angol ellenőrzés kijátszása volt. E harc során estek meg az abukiri és a trafal­gari ütközetek. Ez utóbbinál is az volt a Villeneuve francia admirális megbízása, hogy Napóleon Angolországba készülő inváziós se­regét fedezze. Villeneuve részéről egyéni téve­dés volt, hogy a flotta-felsőbbség kérdését fel­vető döntő ütközetbe bocsátkozott, amelyben a francia flotta megsemmisült. Lényeges kü­lönbség az, hogy a francia flotta minőségre nézve állott az angol alatt, a német ellenben ma csak mennyiség dolgában. Minél hosz­szabbra nyújtják most az angolok a háborút, annál nagyobb meglepetések érhetik őket ezen a téren. — Az új lóversenytér. A fővárosnak a város­ligeti versenytér kitelepítésére vonatkozó hatá­rozata és a Magyar Lovaregylettel kötött szerző­dése értelmében az idei májusban kellett volna megnyitni a Kerepesi-út mentén épült új futtató­pályát­ A háború elején megkérte a Lovaregylet a fővárost, h­ogy a kihelyezést halaszsza el egy esz­tendővel, mert a munkás­hiány következtében az építkezést nem fejezhetik be a kitűzött időre. A főváros megadt­a a kért halasztást azzal a kikötés­sel, hogy a bérösszeget a Lovaregyletnek erre az esztendőre is meg kell fizetnie. Minthogy pedig a bérösszeg a totalizatőrforgalom félpercentjében, de legalább ötvenezer koronában volt megállapítva, ennek a minimális összegnek a lefizetésére kötelezte az egyletet. Most újabb egyesztendei haladékot kér a Lovaregylet a fővárostól­ A pálya alépítménye ugyan teljesen készen van már jó két esztendeje, de a nézőtér rendezése és a tribünök felépítése még meg sem kezdődött A főváros az újabb kérelem ügyében még nem határozott. A döntést arra az időre halasztotta, amikor a Lovaregylet befizeti az idei évre megállapított bérösszeget. — öngyilkos tüzérönkéntes. Miskolcról jelen­tik: Gárdonyi György budapesti születésű 6. lovas­tüzérez­redbeli önkéntes kedden morfiummal meg­mérgezte magát és meghalt. Tettének oka isme­retlen. — Az orosz cenzúra. Zürichből írja tudósí­tónk. Pétervári tudósítás szerint Oroszországban a centra már annyira elfajult, hogy legújabban a hirdetésekre is kiterjed. A Birsevija Vjedomoszti című újság érezte meg első­sorban a túlzásba haj­tott cenzúra terhét, amennyiben háromszáz rubel pénzbüntetésre ítélték, mert elfelejtett b bemutatni cenzúrázás végett egy élelmiszerhirdetést . Az oroszországi hadifoglyok kicserélése-Sassnitzból jelentik: Hétfőn délután két órakor megérkezett ide Oroszországból ötvennyolc német és mintegy százötven magyar és osztrák kicserélt hadifogolyból álló szállítmány. A fogadóterem be­járatánál a sebesülteket a német császárné és Ho­henlohe hercegnő, a berlini osztrák-magyar nagy­követ neje fogadták. A hajókapitány a császárné­nak virágbokrétát nyújtott át és azután bemutatta a tiszteket és az ápolónővéreket. A császárné át­nyújtotta mindegyik sebesültnek a császár arcké­pét különböző ajándékokkal együtt. Mindegyikkel kezett fogott és szívélyesen beszélgetett. A magyar és osztrák sebesülteket berlini nagykövetünk neje fogadta, aki minden egyest melegen üdvözölt és ajándékokkal örvendeztetett meg. Délután négy órakor a császárné a nagyszámú közönség lelkes ovációi közben elhagyta Lassnitzot.­­ A szállít­mánynyal számos magyar rokkant tiszt és közem­ber érkezett. Közöttük van Járányi Károly pécsi hadnagy a 69. gyalogezredből, Kopács Imre fő­hadnagy a 12. gyalogezredből, Kovács Jenő had­apród a 82. gyalogezredből, Grünhut Alfréd, a 8. gyalogezred főhadnagya, Desk­o Ferenc, az 5. hon­védgyalogezred zászlósa, Ilak­y István, a 2. hon­védgyalogezred hadnagya, Vashegyi Gábor, az 5. honvédgyalogezred hadnagya és számos közkatona. — Árdrágító katonaszökevény. Megírtuk, hogy a rendőrség árdrágító visszaélések miatt le­tartóztatta Freistadt Miklós harmincegyéves keres-­­­kedelm­i ügynököt, aki nagymennyiségű élelmiszert­­ vásárolt össze s azokat egyik társával együtt Bécsbe­­ szállíttatta, ahol sokkal drágábban adta el. Társa­­ a rendőrségen Fried Mátyásnak mondotta magát, a rendőrség azonban előélete iránt is nyomozást indított és kiderítette, hogy Vass Artúr néven az Andrássy­ út 51. számú házban lakott hosszabb ideig, de a múlt év szeptember 11-én megszökött onnan és adós maradt a házbérrel. A további nyo­mozás során azután kitudódott, hogy valódi neve Krüger Ottó és rösszeli születésű, huszonhétéves német katonaszökevény. A háború elején Aachen­ben szolgált, szabadságolása után azonban Bécsbe szűkölt, majd Budapestre jött és itt Freistadttal társulva f űzte árdrágító manipulációit- Krügert a rendőrség átadta a budapesti német katonai pa­rancsnokságnak, Freistadtot pedig, akit külön­böző szélhámosságok miatt a bíróság hosszabb ideje keres, az ügyészségi fogházba kísérték át. — Tisztiszolgából vez­érőrnagy, Verdun előtt elesett a minap egy kapitány, akinek ősei is hí­res katonák voltak. Ebből az alkalomból a német lapok az elesett hős dédapjának regényes történe­tét elevenílik fel. Kevéssel az 1813. évi lipcsei csata után az egyik északnémet hercegségben meg­jelent egy ifjú kapitány, számos kitüntetéssel a mellén és a hercegi hadseregbe való felvételét kérte. Az egyik szász ezredben szolgált, amely a nagy harcban teljesen elveszett, birtokai is elvesz­tek, ő maga pedig családjának utolsó sarja, amit papírjaival igazolt. Kérésének eleget tettek és a kapitány ritka jó katonának bizonyult. Részt vett a kis hadsereg újjászervezésében, megnősült, egy ifjú és vagyonos nemes leányt vett nőül és végül, sok év multán vezérőrnagy lett. Később nyug­díjba vonult, mint nevezetes ember és 1860-ban halt meg. Később derül­t ki karrierjének érdekes története. A lipcsei csata huszonötödik évforduló­ján, 1838-ban, a szász király lovagrendet alapított a csatában részt vett tisztek számára és ezt a lo­­­vagrendet megkapta ő is. A lovagi rend tagjai ösz­szejövetelt tartottak Lipcsében, amelyre a vezér­őrnagy is elutazott. Az összejövetel egyik zárt ülé­sén azután három lovag állott elő, akik esküvel bizonyították, hogy O. kapitány, akinek nevét a vezérőrnagy viselte, a csata harmadik napján el­esett. A sarokba szorított ember ekkor kertelés nélkül megvallotta, hogy valóban hamis nevet használ, ő nem O. kapitány, hanem annak régi tisztiszolgája. Bizolt kettőjük hasonlóságában, ma­gához vette elesett gazdája papírjait és elhatá­rozta, hogy folytatni fogja annak katonai pályá­ját. Hosszú tárgyalás után elhatározták a lovagok, hogy nem fogják leleplezni a vezérőrnagyot, mert későbbi életével jóvátette hibáját. — Leégett hires templom. Luganóból távira­tozzák. Andriában leégett a hires székesegyház, amelyet 1046-ban építettek s a mellette levő püs­pöki palota csaknem teljesen elpusztult. A püspö­köt csak Is nap nehezen sikerült megmenteni az égő palotából. — A csendőrök kétszeres szolgálati ideje. A múlt évi december 10-ikén kelt az a leg­felsőbb hadi- és hajóhadparancs, amely a kö­zös hadsereg, honvédség és hadi­tengerészet tisztjei és legénysége számára azt a kedvez­ményt adta, hogy a háború folyamán eltöl­tött szolgálati idő kétszeresen szármit be a nyugdíjévekbe. A csendőrségről akkor nem volt szó, holott a csendőröknek ugyancsak hatalmas szerepük jutott a háborúban. A de­rék, a hős csendőrök érdemét ismeri el a hon­védelmi miniszter most, amikor legújabb ren­deletében ezt a kedvezményt reájuk is vonat­koztatja. „Tekintettel arra — mondja a ren­delet — hogy a háború tartama alatt az egész csendőrség katonai szolgálattételre vétetik igénybe, a legfelsőbb hadi- és hajóhad­parancsban megállapított kedvezmény mind­azokra a csendőrségi egyénekre is vonatkozik, akik a háború tartama alatt a m. kir. és a m. kir. horvát-szlavon csendőrségnél tényle­ges csendőrségi szolgálatban állottak". Hábo­rúban és háborún kivü­l is rászolgált a ma­gyar csendőrség példaszerű munkájával erre a méltánylásra, amely a nehéz szolgálat után közelebb hozza számára a megérdemelt nyu­galmat. — Záróóra-razzia Újpesten. Az újpesti rendőr­kapitányság egy idő óta konstatálta, hogy az oda­való kávéházak és vendéglők nem tartják be pon­tosan a záróórát. Sajó Sándor rendőrtanácsos ezért razziát tartott Újpesten. Sorra járták a rend­őrök a nyilvános helyiségeket és azokat az üzlet­tulajdonosokat, akik egy óra után is nyitva tar­tották üzleteiket, följelentették. Az illetőket ked­den vonta felelősségre a rendőrkapitányság. A Vígadó-kávéház tulajdonosát, Balog Árpádot, aki lehúzott redőnyök mögött még éjjel három óra­kor is vendégeket tárt meg kávéházában, — ezek kártyáztak és italokat fogyasztottak, — harminc napi elzárásra és ezerkétszáz korona pénzbünte­tésre ítélte. Az Árpád-úti Els­­e-kávéház tulajdono­sát, Balog Ármint, mert éjfél után egy órakor még nem zárta be kávéházát, kétszáz korona pénzbír­ságra, Szager Ferenc kávéháztulajdonost pedig, mert a záróóra után üzlete még nyitva volt és a kávés éjfél után két órakor ott vacsorázott, négy­száz korona pénzbüntetésre ítélte. A marasztaló ítéletek ellen a kávésok fölebbezést jelentettek be. — Jön a gyüjtőkocsi! Holnap, szerdán a Vörös Kereszt Egyesület szeretetadomány osztályának gyűjtőjáratai a VIII. kerületben azokat az utcákat ke­resik fel, melyekben a legutóbbi ezen kerületben ren­dezett gyűjtés alkalmával nem jártak. A Mária Terézia­térről indulnak el a kocsik. — Shakleton hadnagy eltűnt, Amsterdamból táviratozzák. Bizonyosra veszik, hogy Shakleton, akinek új délisarki expedíciójáról már ismételten jöttek rossz hírek, hajójával együtt eltűnt. Mikor az angol királyné a cárnéval együtt 1914-ben meg­tekintette Shakleton hajóját, a sarkutazónak taliz­mánt ajándékozott, egy medaillont Christopherus képével. Úgy látszik, a királyi ajándék nem hozott szerencsét a vakmerő utazónak.­­ Az osztálysorsjáték keddi húzásán 15­ 000 koronát nyert 20456; 10­ 000 koronát nyertek: 10134 41230 65027; 2000 koronát nyertek:'2045'-­ 97485; 5000 koronát nyertek: 2056' 3729 9218 12674 23000 23786 26205 26833 33881 35697 38021 46240 48322 50867 53160 00611 61512 69805 71687 72321 75359 76700 77569 78317 79158 85464 88311 90914 96486 97787 98247 100948 103107; 1000 koronát nyertek: 2662 2740 9732 19911 19849 20377 21653 23134 23252 23765 26085 27409 28058 30115 30904 31534 32374 34993 35749 44933 47326 48186 48645 51045 54068 57652 60608 64731 67519 70221 70659 72571 74037 75541 80539 82745 83983 87425 88606 89221 100582 102495 103625 .105332. Ezen­kívül kihúztak 500 és 200 koronás nyereményeket. A következő húzás holnap, szerdán lesz. Osztálysorsjegyeket az első húzáshoz (egész 12.—, fél 6.—, negyed 3.—, nyolcad 1% korona) már most rendelnek Dörge Frigyes bank rt.-nál Budapesten, Kossuth Lajos­ utca 4. Felvilágosítás díjtalan ! Török szerencséje örök! A 36. sorsjáték 1. osz­tályához sorsjegyek kaphatók! Miután Török sors­jegyeit leginkább keresik, szíveskedjék megrendelé­sét Török A. és Társa, Bankház rt. legnagyobb fő­árusítónak Budapest, Szervita-tér 3. postafordultá­val küldeni. Egész I. oszt. sorsjegy ára K 12.—, fél K 6.—, negyed K 3.—, nyolcad K 1.50. Fenti cég négy vevője a milliós nyereségben részesült. Kiss szerencséje Nagy! Vásároljon, vagy ren-­­deljen csak Kiss-féle szerencse-sorsjegyeket Buda­pest* Bonsuai Lajos­ utca 15 PESTI NAPLÓ 1916. április 19.

Next