Pesti Napló, 1917. június (68. évfolyam, 139–164. szám)
1917-06-01 / 139. szám
2 Péntek PESTI NAPLÓ 1917. junius 1. jak. — A magyarság vérzett ezért a földért, a jó csehek hizókurát tartottak itt és most megjelentek a politikai szintéren, friss erőben, amelyből nem veszett el semmi a három éves háborúban, friss erőben, hallatlan étvágygyal, egy kíméletlen annexió napirendjével . . . amikor az entente már elhallgat a monarkia feldarabolásának tervével, megszólalnak a csehek és a Reichsrat összeülésének első napján beterjesztik a feltámadt programmot. 1917 május 30-án . . . « Wekerle Sándor kihallgatásához e hasábokon azt a megjegyzést fűztük, hogy mellékes kérdés, hogy ez a parlament vállalja-e a kibontakozásnak széles, demokratikus, szociális programmját, a fő a programm, amit meg kell valósítani, ha ez a parlament nem akarja, másik parlamenttel, amely ez ország friss áramlatait hozza be magával. E megjegyzésünkre ma a „Népszava" a következőket írja: Reméljük, hogy a programm alatt, amelyet a „P. IV." nem részletez, ez a laptársunk is a választójogot érti és követelése megegyezik a demokrácia igazi híveinek ama követelésével, hogy elsősorban a választójog radikális reformját kell megvalósítani s csak azután lehet szó egyéb programmpontokról. Válaszunk: természetesen. A koalíció alatt, Khuen, Lukács és Tisza munkapárti rezsimje alatt változatlanul programmunk volt az általános, titkos választójog, ez nem maradhatott titokban a szociáldemokrata párt előtt sem, amelylyel gyakran egyedül és izolálva maradtunk a választójogi küzdelmekben. Elsősorban a választójog radikális reformja, enélkül, ennek megkerülésével nem képzelünk kibontakozást a mai alkotmányválságból. Návay a királynál Bécsből táviratozzák a Budapesti Tudósítónak. Návay Lajos titkos tanácsos, a képviselőház volt elnöke, ma este hat órakor különkihallgatáson jelent meg a királynál. Ezen az audiencián, amely tisztára informatív jellegű volt, Návay Lajosnak alkalma volt a válságról és a kibontakozásról vallott nézetét a király előtt feltárni. Mint a többi informatív természetű kihallgatáson, természetesen ma sem történt döntés. Bécsből táviratozzák: Návay Lajos titkos tanácsos, a magyar képviselőház volt elnöke, akit a király csütörtökön délután kihallgatáson fogadott, a sajtó képviselői előtt audienciájáról a következőképpen nyilatkozott: — Kihallgatásom őfelségénél körülbelülégy óra hosszat tartott. A kihallgatás folyamán alkalmam volt, hogy őfelségének a válságra és a válsággal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó javaslataimat előterjesszem, amelyeket őfelsége rendkívül kegyesen fogadott. A részletekről természetesen nem nyilakozhatom, de annyit közölhetek, hogy őfelsége a legmelegebb szeretettel és a legkomolyabb kötelességtudástól áthatva törekszik arra, hogy a válság helyes megoldására vezető eszközöket és utat megtalálja. A Tisza-féle kiegyezés megváltozhatatlanságáról Bécsből táviratozzák a Budapesti Tudósítónak. Egy nagyállású személyiség, amely a magyar politikusok eddigi legfelsőbb kihallgatásának lefolyásáról pontosan tájékozva van, a Budapesti Tudósítónak a következő közléseket tette: Az új miniszterelnök deszignálásánál elsősorban a vákiszifenjogi kérdésben való állásfoglalás irányadó. Ami a kiegyezést illeti, az irányadó hely megingathatatlanul azon az állásponton van, hogy a monarkia két államának ezt a különleges gazdaságpolitikai művét i változatlan formában kell tető alá hozni s hogy változtatásra annál kevésbbé lehet gondolni, mivel a kiegyezési operátumnak újból való kérdésessé tétele kereskedelempolitikailag lehetetlenné tenne bennünket és a legnagyobb komplikációkat vonhatná maga után. Arról, hogy a kiegyezési komplexust, amelyet a legnehezebb tanácskozások után a monarkia mindkét államára nézve üdvös befejezésre juttattak, mert újra autótárgyak az irányuló hely véleménye szerint szó sem lehet. Minden eljövendő miniszterelnöknek, aki gróf Tisza István örökét átveszi, a háromesztendei munkában megállapított kiegyezéssel mint megváltozhatatlan operátummal kell számolnia. Őszintén szólva, azok után, amiket a legutóbbi napokban a kiegyezés dolgában hallottunk — és nem hallottunk — az idézett közlés sem lep meg. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kiegyezés körül semmi más lehetőség nincs, mint a kibontakozás súlyos megnehezítése; a kérdés bizonyára a válság legbonyodalmasabb kérdése és az is nagyon érthető, hogy „nagyállású" politikusok ki akarják élezni vele a válságot, mindenesetre még egy eklatáns bizonyítékot adnak Tisza tegnapi beszédéhez, hogy kik is exponálják a a királyt a politikában. Újabb kihallgatások A királyi kihallgatások tovább folynak, a félhivatalosan bejelentett szünetből nincs semmi. Návay Lajos után Berzeolczy Albertet hallgatja meg a király, aki — mint éretsülünk — holnapra kapott meghívást. A főváros az általános választójogért székesfőváros törvényhatósága szombaton, mint megírtuk, rendkívüli közgyűlést tart, amelyen üdvözli a királyt,, aki a korona tekintélyével lépett fel a vérző, dolgozó nép joga mellett, a közgyűlés előreláthatólag impozáns tüntetés lesz az általános választói jog mellett. De ezzel nem zárul le a főváros társadalmának akciója a demokratikus választójog mellett, a kérdés napirenden marad és kivívására együvé szervezik Budapest egész dolgozó népét. Szombaton este, a rendkívüli közgyűlés után a központi demokrata körben szervezkedő értekezlet lesz, amelyen a szociáldemokraták, a demokrata párt, a fővárosi függetlenségi és demokrata körök, kereskedők, iparosok, magántisztviselők, kereskedelmi alkalmazottak szervezetei, azonkívül a demokratikus választójog több exponált híve vesznek részt. A külföldi sajtó a válságról — A Pesti Napló kiküldött tudósítójától — Berlin, május 111. A Berliner Börsenzeitung Andrássynak miniszterelnöki jelöltségével foglalkozik és azt írja, hogy kinevezése élénk elégtételt keltene Németországban. Andrássy — így folytatja a cikk — Magyarország legkiválóbb férfiaihoz tartozik, akire Németország nem minden irigység nélkül tekint. Andrássy bizonyára a békére fog törekedni. H. S. Berlin, május 31. A Deutsche Tageszeitung szerint Tisza lemondása úgy Tiszának, mint Magyarországnak javára szolgál. H. S. Bern, május 31. A senseli Nazionalzeitung érdekes vezércikkben foglalkozik tisza butcásival. Gróf Tisza István — mondja többek között a lap — beadta lemondását, amelyet elfogadtak. Ez nem egyike azoknak a közönséges kormányválságoknak, amelyekben a világháború annyira bővelkedik, hanem rendkívül nagyjelentőségű esemény. Tisza egyike volt azoknak a férfiaknak, akik a világháború bölcsőjénél állottak, ő volt a kettős monarchia uralkodó és parancsoló személyisége, a legkeményebb akarat és a legizmosabb ököl. Lemondásának okául azt adják, hogy az uralkodó nem fogadta el választójogi ajánlatát. Ez bizonyára megfelel a valóságnak, de nem öleli fel Tisza bukásának égési jelentőségét. Tisza nem akarhatta a választójogi reformot. Néhány százezer hivatalnokra és a nagyobb birtokosokra támaszkodott, hála a nyílt szavazásnak, terrorizmusnak, kezes parlamenti többséget szerzett, amilyen a háború előtt még minden kormánynak megvolt Magyarországon. Minden komoly választói reformnak véget kellett vetni ennek az állapotnak. Gróf Andrássy Gyula ellenzéki iránya — mindig rokonszenvesebb volt, mint a Tiszáé, aki féléieny diktátor vol. Sorsférfiú, a nagy európai alakok egyike tinik vele, a választójogért és a gyülekezés szabadságáért A munkások csütörtökön este harmincöt helyen tartottak gyűlést és a beérkezett jelentés szerint 50.000 munkás vett részt ezeken a gyűléseken, amelyek a hivatalos rendőri jelentés szerint is a legnagyobb rendben folytak le. A gyárak munkásai előre megállapított terv szerint a gyárakhoz közel fekvő szabad térségeken gyülekeztek, este hat óra után a gyárból jövet. A legnagyobb gyűlés a Váciúti Jancsics-réten volt, ahol mintegy tízezer gyári munkás jelent meg. Nagy gyűlések voltak még a Váci-úton a fertőtlenítő intézet mellett, a jutagyár mellett, a Lehel-téren, Kőbányán a Martinovics-téren, ahol az összes sörgyárak munkásai résztvettek, Óbudán a propellerállomás előtti téren. A Ganzgyáriak gyűlése a Marcibányi-réten, a Fegyvergyár, a csepeli Weisz Manfréd-gyár és a Máv műhelyei munkásainak gyűlései szintén impozánsak voltak. A legtöbb helyen egyáltalában nem volt rendőr. A Lövölde-téren a rendőrtisztviselő Bíró Dezső bevéde közben a gyűlést fel akarta oszlatni. (Itt törlés van.) A munkásság ma esti manifesztáriójáról a rendőrség ezeket közli: A szocialista pártvezetőség elhatározta, hogy az általános titkos választó jog és a gyülekezési szabadság érdekében szabad ég alatt tüntető gyűléseket rendez. Felszólította tehát a munkásságait, hogy a város utcáin a gyűléseik megtartása után rendezzen tüntető sétát. A rendőrség azonban megtudta a munkásság készülődéseit és megtette a kellő ellenintézkedéseket. Csütörtökön délután hat órakor a gyárak munkásai abbahagyták a munkát és a Váci-úton, Gömb-utca sarkán, Simor-utcában, a Martinovics- és Marcibányi-téren, valaminta óbudai hajógyár előtt szabadég alatt gyűléseket tartottak. Ezeken a pártvezetőség kiküldöttei beszéltek. A legtöbb helyen azonban a rendőrség közbelépett és a nem engedélyezett gyűlések megtartását megakadályozta. A munkások engedelmeskedtek és sehol sem ellenkeztek. Újpestről nagyobb csoport akart a városba vonulni, de a kivonult rendőrség a menetet szétoszlatta. Minthogy a kültelkeken sehol sem sikerült a tervezett manifesztáció, az nem is terjedt át a városra, ahol mindenütt a legnagyobb rend uralkodott. Képződitek ugyan egyes helyeken, így a munkapárt helyisége előtt, nagyobb csoportok, de ezek a rendőrök első szavára szétoszlottak. Rendzavarásra és rendőri beavatkozásra sehol sem került a sor. Az öntudatos munkásság újra bizonyságát szolgáltatta komoly érettségének. ' ^ «ifumiTiQjTUin TVUTiE ~1lTlji—ni *** n —n ~ • *it Budapest, május 31. A bolgár cár Károly királynál, Bécsből jelentik. Mint a Neue Freie Presse értesül, Ferdinánd bolgár király legközelebb meglátogatja Károly királyt. A bolgár királyt valószínűen Roloszlavov miniszterelnök is elkiséri. — Bevonulások Ausztriában, Bécsből táviratozzák. Az 1893—1867. évfolyamokhoz tartozó aman osztrák és magyar népfölkelésre kötelezettek, akiket a szemléken fegyveres szolgálatra alkalmasnak találtak, egy ma megjelent bellivó hirdetmény szerint és pedig az 1917. május 31-ig sorozottak ez évi június 14-ém és a május 31. után sorozottak ez évi juroius 28-án bevonulni tartoznak. Hazafias italhal cselekszik, és a maja énekeit is szolgálja, aki kailkotost vásárol A koncentráció ellen, a választójogért Justh Gyula ma nyilatkozott a helyzetről és többek között a következőket mondotta: — Bárki jön miniszterelnöknek, hoznia kel az általános, egyenlő, titkos választójogot. Enértfel nincs kibontakozás, ezt nem lehet elhalasztani, eltaktikázni, kiforgatni a lényegéből. Nekem nem kell semmiféle koncentráció. Azt hiszem, kisebbségi kormány következik, amely választat. Én nehom kételkedem, hogy a népjogok harcosai fölényesen fognak győzni, hiszen ebben az esetben nem az egyén, hanem az eszme diadaláról van szó. A kardinális pontja a válságnak a kiegyezés. Abszurdum húszéves kiegyezésről, hosszú lejáratú gazdasági lekötöttségről beszélni.