Pesti Napló, 1918. február (69. évfolyam, 27–50. szám)
1918-02-01 / 27. szám
Pente i s tisztáztassék. Hock János : És ha a kettő összeütközik ? Wekerle Sándor miniszterelnök : Akkor a mi lovunkra dől el. A véderő reformjának tervezett keretei teljesen megvalósítják azt a jogos kívánságunkat, hogy hadseregünk igazán nemzeti legyen s megvalósítsák azt a másik kívánságot is, hogy az önálló legyen, addig a határig, ameddig azt a védelem egységének és sikerének megóvása mellett csak megvalósítani lehet. Leomlanak tehát azok a válaszfalak, melyek közjogi akadályát képezték politikai együttműködésünk, politikai erónk tömörülésének. (Felhívás pártegyesülésre) Pedig erre a tömörülésre, pártkülönbség nélkül mindazoknak együttműködésére, akik az általam kifejletteket helyeslik, immár elodázhatatlan szükség van. (Élénk helyeslés a baloldalon és a középen.) Szükség van, mert csak együttes erővel leszünk képesek a gazdasági tevékenységnek azt a fokozott mértékét kifejteni, mely a biztos erőgyűjtésnek s az azon nyugvó pénzügyi rendezettségnek előfeltétele és szükség van e tömörülésre még inkább politikai szempontból, ha a létért való küzdelemre, annak következményeire s azokra a törekvésekre gondolunk, amelyekkel szemben sikerrel kell nemzeti létünket, állami egységünket megvédeni és új biztosítékokkal megalapozni. Adja az ég, hogy egységben nyilvánuljon meg a hatványozott nemzeti erő s alkossa meg maradandó biztosítékait jövendőnknek. (Éljenzés és taps a baloldalon és a középen. Helyeslések jobb fel 5l.) Az elnök: Régi parlamenti gyakorlatunkhoz híven, gondolom, a t. Ház most is megengedi, hogy az új kormány részéről elhangzott nyilatkozathoz a Ház különböző oldalairól felszólalások történjenek. Elsősorban gróf Tisza István képviselő úr jelentkezett szólásra. (Tisza megjegyzései) Gróf Tisza István: Az államélet egész mezejére kiterjedő minden programmnyilatkozatnak meg van aza, hogy úgy fejezzem ki magamat, eredendő hibája, hogy a dolog természeténél fogva csak bizonyos jelszavakat, bizonyos általános irányelveket hangoztat, amelyekkel szemben nehéz az állásfoglalás, mert hiszen a dolog súlypontja nem ezekben az általános irányelvekben van, — amelyekkel a Ház legnagyobb része egyetért — hanem azok részletes alkalmazásában és azok mikénti megvalósításában. Éppen ezért a miniszterelnök úr által előterjesztett programmnyilatkozatnak azzal az első részével, amely felsorolja az államélet egész mezején előttünk álló íraikat, nem kívánok behatóbban foglalkozni. Mindössze egy pár észrevételre szorítkozom. Az első a közigazgatás kérdésére vonatkozik. Az ellen a gondolat ellen, hogy a jegyzői állás menedékhelye legyen az ügyvédi kar gyengébb elemeinek, a legnagyobb súlylyal tiltakozom. Nagy sajnálattal látom, hogy a t. kormány programjába a közigazgatási tisztviselők élethossziglani választását vette be. Én nagy kérdésnek tartom azt, hogy a választás élethossziglanná tevése javítaná-e egyáltalában a helyzetet. Nem oldja meg az előléptetés kérdését, nem oldja meg azt a nagy állami érdeket, hogy az egyes vidékek helyi viszonyaitól függetlenül a legalkalmasabb embert a legalkalmasabb helyre tegyük. Remélem, hogy a kormány akkor, amikor ennek a kérdésnek a megvalósítására kerül a sor, tovább fog menni egy lépéssel és nem fog elzárkózni annak a megoldásnak keresztülvitelétől, amelyek valódi megoldása csak a közigazgatás államosítása által lehetséges. Most már röviden áttérek a miniszterelnök úr nyilatkozatának gyakorlatilag legaktuálisabb és legfontosabb részére. Magától értetődik, hogy teljesen azonosítom magamat azokkal, amiket az igen tisztelt miniszterelnök úr a monarkia külpolitikai céljai, irányelvei, az előttünk lebegő béke feltételei és a német birodalommal való szövetség folytatása szempontjából elmondott. Az Ausztriával kötendő kiegyezés ügyében pedig kérem és előre felelőssé teszem arra nézve, hogy gondoskodjék róla, hogy az a kiegyezés, amelyet a Clam-Martinickormánynyal kötöttünk, in peius semmiféle körülményei közt ne változtattassék meg. Azt hiszem, t. Ház, minden hazafiasam gondolkozó magyar ember csak megelégedéssel és örömmel fogadhatja azokat a kijelentéseket, amelyeket a miniszterelnök úr a hadsereg kérdésében mondott. Tudjuk mindnyájan, hogy ezzel elérkezett az ügy abba a stádiumba, ahol annak megvalósítását meggyőződésem szerint — ha a magyar nemzet erősen helytáll mellette — semmiféle földi hatalom meg nem akadályozhatja. A dolgoknak ezt a fejlődését senki sem veheti nagyobb örömmel és hozzátehetem, bizonyos belső elégtétellel, mint elvbarátaim és én, azok, akik mindig azt mondottuk, hogy várjuk meg, amíg a királiy spontán elhatározása megéli a dolgot, akik mindig azt mondottuk, hogy kapcsoljuk ki ezt a kérdést a pártpolitikai küzdelmekből, szabadítsák meg azoktól az izgató jelszavaktól, amelyek csak zavarólag hatnak a kérdés objektív megítélésére és akkor az érett gyümölcs magától hull a magyar nemzet ölébe. Itt vagyunk, a gyümölcs megérett. Fényes László : Kétmillió magyar holttest érlelte. Gróf Tisza István : Soha talán szükségesebb nem volt a magyar nemzet létérdekei szempontjából, hogy a közjogi válaszfalak, amelyek valóban elvesztették aktualitásukat, ne hassanak zavarólag. A miniszterelnök úr mihozzánk is fordul az ő felhívásában. Én biztosíthatom róla hogy mindazon nagy szempontok, melyek az ő felhívása mellett szólnak, nálam és elvbarátaimnál teljes méltánylásra és megértésre találnak. Ha ennek ellenére nem vagyunk abban a helyzetben... Gróf Károlyi Mihály : Csak ma. Gróf Tisza István : . . . igen, Ma . . . hogy a hozzánk intézett kérdésre igeniel válaszoljunk, ennek egyedüli lényeges oka az a szerencsétlen körülmény, hogy napirendre tüzetett a választói jog kérdésének olyan megoldása, mely a nemzet létérdekei szempontjából a legsúlyosabb aggodalmakat ébresztheti fel bennünk. Azok a rendelkezések, melyeket most tenni fogunk, talán örökre vetik el a kockát helyes vagy helytelen irányban a magyar nemzet sorsáról s amelynek helyes vagy helytelen voltától fog függni az, vájjon remélheti-e mint magyar embert megélni a második ezer évet. Azt hiszem, ehhez a feladathoz minden oldalról, minden melléktekintetet félretéve azzal a komoly akarattal kell hozzáfognunk, hogy a kölcsönös kapacitáció terén igyekezzünk csökkenteni a nézeteltéréseket és hogy amennyiben a kölcsönös kapacitációval nem tudnók eliminálni az összes nézeteltéréseket, igyekezzünk becsületes kompromisszummal áthidalni azt az űrt, amely köztünk fennmarad t (Kaaián panaszok) Mihályi Tivadar román sérelmeket panaszol. A katolikus autonómiáról szóló javaslat megszünteti a román egyház függetlenségét, kifogásolja a kultuszminiszternek a román tanítóképzők ügyében kiadott rendeletét. (Polónyi Elzséde) Polónyi Géza aztfejtegeti, hogy miért nem lép be az új pártba. Sohasem kereste az érvényesülést ... Rakovszky István : Nagyon is törődött vele, de nem sikerült. Polónyi Géza : Kéri Rakovszkyt, hogy alkalmasabb időt válasszon a kötekedésre. Részletesen bírálja a kormányprogramra©. Elismeri, hogy az sok nehézséget akar elhárítani és ebben a részében meg is érdemli a támogatást." A kormány a közjogi válaszfalak leomlását és a pártok egyesülését akarja. Ez a felhívás az Apponyi-párthoz szól. A kormányprogram új gazdasági része mindenkinek tartalmaz valami esást". De kérdés, hogy ezen az alapon megvalósul-e az ország szabad önrendelkezési joga. A kormány nem az önálló, hanem a közös várterület alapján áll. A függetlenségi elvekről való nagyobb lemondás pedig el sem képzelhető, mint az önálló vámterületről való lemondás. Ennek folytán az Apponyipárt tiszta helyzetet talál magával szemben. A programm katonai része sem váltja valóra az önálló magyar hadsereget. Végül arra kéri Wekerlét, adjon a mostaninál bővebb felvilágosítást programmáról. Gróf Tisza István személyes megtámadtatás címén Polonyival polemizál. (Apponyi feleli Tiszának) Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatás-ügyi miniszter. Reflektál Tisza felszólalására. Amikor még tagja volt a szabadelvű pártnak, akkor sem ismerte el, hogy a hadsereg vezérleti és vezényleti nyelvének megállapítása felségjog. Tisza azt az óhaját tolmácsolta, hogy a választójog tekintetében valami kompromisszumotlétesítsenek. A miniszterelnökkel egyetértésben kijelenti, hogy erre a térre nem léphetnek. A nemzettel, a dolgozó néppel szemben kötelezettséget vállaltunk erre nézve, ez nem lehet alku tárgya. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) Ettől el nem térhetünk anélkül, hogy saját becsületünkön csorba ne essék. (Zajos helyeslés balról.) Itt tilalomra elött állunk, amelyet át nem léphetünk és átlépni nem fogunk. (Zajos tetszés balról.) Polónyi Géza egyenesen szólót aposztrofálta a hadsereg kérdésében. Kötelességének tartja, hogy a legközelebbi ülésen, amely sajnos csak néhány nap múlva lesz, teljes részletességgel, teljes nyíltsággal, minden körülmény teljes tisztázásával nyilatkozzék erről a kérdésről. Ki fogja mutatni, hogy Polónyi hamis interpretációját adta annak a gazdasági kérdésekre vonatkozó helyzetnek, amelyben pártja van. Nem tartja időszerűnek, hogy a ' V-sreg k-'1 ' 211 műi kokat a mozzanatokat fölelevenítsük a múltból, amelyek a bizalmatlanság szellemét élesztgetik. Egész reputációmat, hosszú életen át szerzett erkölcsi tőkémet adom oda jótállásul és kezességet vállalok hogy ez igenis a befejezett ténynek teljes jelenléte. (Zajos helyeslés a baloldalon.) Igaz, hogy az eredmény nem fedi a teljes függetlenségi programmot. Az elvhűség szoborszerű merevségéhez ragaszkodók megtehetik, hogy ezt az eredményt elutasítják, de én nem tudnám elviselni a történelmi felelősséget, hogy ezt az alkalmat, amikor ebben a kardinális kérdésben olyan eredményhez juthatunk, amely a nemzetre mérhetetlen erkölcsi és anyagi tőkét jelent, amely a magyar állami élet betetőzésére alkalmas, a nemzetet fölemeli az eddigi szolgasorból, ha ezt az alkalmat elmulasztanám, visszalökném. Ezt a felelősséget a történelem előtt elvállalni nem tudnám. Én határoztam s a Ház legközelebbi ülésén tesz alkalmam megokolni elhatározásomat. (Zajos taps a baloldalon és középen.) (Mihályi rendreutasítása) Az elnök: Mielőtt a napirendi javaslatot megtenné, néhány percre igénybe veszi a Ház figyelmét. Az ülés folyamán Mihál Tivadar beszédét nem érthette, de a gyorsírói 1..s jegyzésekből látja, hogy két mondat alkalmas arra, hogy a külföldet megtévessze .„Erdély börtönei zsúfolva vannak ártatlanul összefogdosott románokkal" és „Magyarországon a román nemzet politikai rabszolgaságban sínylődik", így szól a két mondat. Ezért Mihályit a legszigorúbban rendreutasítja. Az ülés három órakor ért véget. A legközelebbi ülés február 5-ikén, kedden délelőtt tíz órakor lesz. PESTI NAPLÓ 1918. február 1- 3 A főrendiház időse Gróf Halik-Barkóczy Endre öt órakor nyitja meg az ülést. Felolvassák a kormány kinevezéséről szóló királyi leiratokat és a miniszterelnök erről szóló átiratát. Ezután Wekerle Sándor főbb vonásaiban újból ismerteti azt a programmot, amelyet már délelül a képviselőházban is elmondott, csupán beszédének a koncentrációra vonatkozó ajánlatát nem ismételte meg. A programmhoz senki sem szólt hozzá. Ezután az elnökii,,ggterjesztések következtek. Gróf Zseléniszky J. Róbert, interpellációt terjeszt elő a rekvirálásról. A rekvirálás kíméletlen módját és annak demoralizáló hatását fejtegeti. Azt panaszolja, hogy a gazdáktól a mezőgazdaság ellátásán szükséges gabonát is elveszik. Interpellációjában azt kérdezi, hajlandó-e a kormány intézkedni az iránt, hogy az időszaki gazdasági munkásoknál adják vissza a szükséges gabonát. Wekerle Sándor miniszterelnök válaszában kifejti, hogy a rekvirálás azért késett el, mert rekviráló közegek nem voltak. Megállapítja, hogy az utóbbi években a termést túlbecsülték. A kormmány kénytelen lesz a fejkvótát még szigorítani hogy az ellátást biztosithassa, de biztosítani fogja a szükséges vetőmagokat és a gazdasági, valamint az időközi munkások ellátását. Gróf Zselénszky Róbert és a Ház tudomásul veszi a választ. Ezután elfogadja a főrendiház az országszett koronája egyik őrének megválasztásáról, a lap biztosítékok letételi határidejének meghosszabbításáról és a koronaérték megállapoá, ' szili' törvényjavaslatokat. Az ülés fél hétkor ért véget. Budapest, január 31. A Ház keddi ülése. A képviselőház legközelebbi ülését jövő héten, kedden tartja. Folytatn fogják a vitát Wekerle Sándor miniszterelnök programmnyilatkozata fölött. Szólásra föl vannak jegyezve: nagyatádi Szabó István, Fényes László gróf Károlyi Mihály és Molnár János. Az Apponyi párt részéről valószínüleg Szentiványi Árpád fog felszólalni. Ugyancsak keddre, február 5-ikor összehívták a választójogi bizottságot is, amely e alkalommal tartja első ülését. A szlavóniai Naslarol tartózkodó gróf Khuen-liéderváry Károlyt, a bizottság elnökét táviratilag hívták haza az első ülésre. Pártértekezletek. A függetlenségi és 18-as pár hétfőn délután hat órakor gróf Károlyi Mihály elnöklésével értekezletet tart. •— Az országos alkotmánypárt pénteken délután fél hat órakor gró Andrássy Gyula elnöklésével értekezletet tart. — Az egyesült függetlenségi és negyvennyolcas pártnak ma délutánra összehívott értekezletét, tekintettel arra, hogy a főrendiház ugyanakkor ülés tartott és a pártnak a két lányhoz tartozó tagja ezen az ülésen k°Hct, hogy jelen legyenek, holnap délelőtt tíz órára halasztották.