Pesti Napló, 1918. május (69. évfolyam, 103–128. szám)
1918-05-25 / 123. szám
SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Burckhardt Május huszonötödike a századik évfordulója Jakob Burckhardt születésnapjának. Hatvan év telt el már Burckhardt főműveinek megjelenése óta, de azért a Kultur der Re naissance és a Cicerone még ma is a legolvasottabb művészeti könyvek közé tartoznak. A XIX. század renaissance*kultuszának Burckhardt volt egyik legnagyobb hatású apostola. Burckhardt felfogása a renaissance századának hőseiről és eszméiről ugyan nem hatolt le a kor lelkének legmélyére és főleg nem emelkedett fel az elfogulatlan tárgyilagosság perspektívájáig. De azért a Kultur der Renaissance nagy emberi megértéssel és tökéletes írói művészettel rajzolja meg a Borgiák, a Mediciek, a Sforzák alakját, a XIV. és XV. század humanistáinak lelki világát és az antik világ emlékeinek diadalmas felmerülését, a feledés évszázadai után. Egy kissé dramatizálja a történelmet Burckhardt, nincsen érzéke a lassú, szerves fejlődés iránt, az ellentéteket élezi ki, az egyes történeti korszakok között, ahelyett, hogy a fokozatos átmenetet látná meg, de éppen ezek a fogyatékosságok adnak kivételes elevenséget és gazdag plaszticitást Burck* hardt renaissance*könyvének. A Cicerone-t ismeri mindenki, aki komoly érdeklődéssel járta be az olasz városok művészeti emlékeit. Ez a három kötet végigvezette az olasz föld vándorait Itália egész művészetén. Milánótól Szirakuzáig, az ókor emlékeitől a XVIII. század végének akadémikus művészetéig, és épp olyan alapos és világos tájékoztatást ad az építészetről, mint a festésről és a szobrászatról. Azonban a Ciceronénak nagy hibái is vannak, Burckhardt a XV. század végének művészetét imádja, a klasszikus stílust, Rafael ünnepélyes nagyvonalúságát. A quatt* rocento erőteljes naturalizmusát és üde poézisét már sokkal kevésbé méltányolja a Cicerone, a bárok stílus szenvedélyes lendületét pedig elfogultan és keményen vissza*utasítja Burckhardt. Tintoretto hatalmas freskói hanyatlást jelentenek a nagy velencei festő pályáján a Cicerone szerint, azért, mert ezeken a freskókon már a bárok heves pátosza és drámai kontrasztjai váltják fel a renaissance tiszta egyensúlyát és hűvös nyugalmát. Burckhardt a bázeli egyetem tanára gyanánt töltötte el élete javarészét és a berlini egyetem kedvéért sem hagyta cserben bázeli tanszékét. Tanítványainak sorában volt Nietsche is, akinek gondolkodására és fejlődésére igen mély befolyással volt Burckhardt tanítása. Sokan Burckhardt renaissance felfogásából vezetik le Nietsche lzfeermensc/i*kultuszát. Ez talán tul* zás. Viszont aligha lehetne kétségbevonni, hogy a Geburt der griechischen Tragödie, a fiatal Nietsche nagyszerű bemutatkozása, és Nietschenek talán legtisztább, legharmoniku*sabb könyve sok tekintetben teljesen Burckhardt hatása alatt áll. A Gebart der griechischen Tragödie egész más képet fest az antik világról, mint Winckelmann, Goethe és Schiller. De Burckhardt már jóval Nietsche előtt élesen kritika alá vette Winckelmann és Goethe koncepcióját a görög világ derűs nyugalmáról, szelíd egyensúlyáról, erőteljes életkedvéről. Talán az volt Burckhardt legjelentékenyebb tudományos tette, hogy először tárta fel a régi Görögország nehéz lelki vívódásait és gyakran tragikus, nem egyszer sötéten pesszimista hangulatát. (f. g.) (*) Az Intim Kabaré új műsora. Beregi Oszkárt, a kitűnő művészt eddig hiába csalogatta a kabaré. Most végre megtört a jég. Az Intim Kabaré nagy áldozatok árán leszerződtette az új műsorra. Tegnap este lépett fel először Zemplényi Klára „Fogság után" című darabjában, melyben rendkívüli sikert aratott. A „Monte Christo", Békeffi László szellemes vígjátékának főszerepét a bájos Szeless Elza játssza, aki elsőrendű színésznő. Partnereit, Mészáros Alajost, kit éppen olyan kedvence már a kabarénak, mint a Nem-Szeti Színháznak és Virágh Ferencet zajos tapsokkal , jutalmazta a közönség. „Az utolsó percig" című darabban két új vendége van a kabarénak: Greguss Margit és Bálint Béla, mind a kettő régi kedves ismerőse a fővárosközönségének. Abonyi Géza brillírozott még a remek darabban. A Három piros rózsa című verses énekes játékban, írta Erdősi Dezső, zenéjét Hetényi H. Albert , Fenyő, Abonyi és Virágh arattak sikert. A magánszámokat Szeless Elza, Mészáros Aranka, Fenyő Irma, Csendőr Elus, Bálint, Abonyi és Virágh adják elő, a rendezés derék munkájában Szőke Lajos, a Nemzeti Színház tagja, a zenei vezetésben Heidelberg és Magyar László szolgáltak rá az elismerő írásokra. Az ilyen nagyszerű gárda , élén Beregi Cs. cárral, estéről-estére meg fogja tölteni az Intim Kabaré nézőterét. (*) Huszonötödször. Pénteken este a Belvárosi Színházban huszonötödször került színre Hatvany Lili szatírája, a „Noé bárkája". A telt ház közönsége zajos tapsokkal fejezte ki tetszését a kellemes darab, a jó szereplők s a tehetséges szerző mellett. (*) „Ungarische Lieder." Somló Károlynak, a magyar líra hivatott német fordítójának egy kötetnyi fordításai jelent mega lipcsei Xenien-Verlag kiadásában. A tartalmas kötetben többek között Ady Endre, Habits Mihály, Dóczy Lajos, Emőd Tamás, Gyóni Géza, Kemény Simon, Kosztolányi Dezső, Szabolcska Mihály, Szávay Zoltán, Szép Ernő, Tóth Árpád és mások versei találnak helyet hű és csengő fordításban. (*) Az operai vendégjátékokat két estével meghosszabbítja a Városi Színház, hogy azok, akik a Tosca és A zsidónő előadásaira nem kaphattak jegyet, gyönyörködhessenek Jeritza Mária két legnagyobb alakításában. Csütörtökön, május 30-án a Tosca, pénteken, május 31-én A zsidónő kerül szinre. (*) „A princ", Gábor Andor nagysikerű vígjátcélra kerül sz.Lino holnap, szombaton esti a Vígszinházban. Fellép: Varsányi Irén, Gotma Kertész Ella, Hegedűs Gyula, Góth Sándor, Fenyvesy Emil, Kertész Dezső. . (*) „A krrszmi ember fiai" főpróbája. A Magyar Szinház jövő héten sziiteire ülő Újdonsága, ,"Al kőszivü ember fiai" mind két részének, szerdán, et hónap 29-én tesz a sajtó megllré.Ttt képviselői előtt a főpróbája. Az I. rész : 1848-nak délután 3 órakor, a II. rész: 1849-nek este 8 órakor. Erre a kettős főpróbára a színház csak a sajtó képviselőit hívta meg és a meghívottakon kívül mást nem bocsátanak a nézőtérre. (*) A Budai Színkörben ma, szombaton délután, vendégként lép fel Galetta Ferenc a Csárdáskirálynő Kelvinjében. Este a nagy sikerrel bemutatott Lakmé operát ismétlik meg. Varieté'színházak (*) Royal Orfeum. A ..Tessék beszállói Brunő Zerzkovítz-számait minden este mestreni.-izelteti a közönség. ! (*) Fővárosi Orfeusn. Mához egy hétre kezdl5-i dik a berlini Tresidenztheater folies társulatának venvidégjátéka a ..Biskolnyikov" előadásával. Előadások Klasszikus táncok. Szombaton és vasárnap lesz Nirschy klasszikus táncainak utolsó előadta az Urániában este 8 órakor. Az eddigi előadások zsúífodt házak mellett páratlan sikert arattak. A kékszakállú herceg vára Bartók Béla dalműve az Operaházban Balázs Béla szövegkönyve a több nemzet irodalmában felbukkanó Kékszakállú ismert történetét dolgozza fel, amelynek Balázs szimbolikus hátteret ad. Azok közé a szándékosan homályos és misztikus szövegek közé tartozik Balázs műve, melyeket Maeterlinck — legsikerültebben a Debussy által megzenésített „Péléas és Mélisande"-ban — inaugurált; hasonlóan a belga szimbolista író alakjaihoz, a Balázs szereplőinek lelkére is valami titokzatos, végzetszerű és nyomasztó félelem nehezedik. A Kékszakállú" történetét többek közt Maeterlinck is dramatizálta; a ma bemutatott egyfelvonásos opera cselekménye mindössze annyi, hogy a Kékszakállú új asszonyt vezet be várába; a csarnok falában hét bezárt ajtó őrzi a mögöttük lévő szobák titkát, Judith, az új áldozat sorra nyitogatja az ajtókat, végül a hetedik mögötte is bezárul. Nem szorul magyarázatra, hogy ez a cselekvény miért alkalmatlan a zenei felolgozásra. De ettől is eltekintve, az ilyen irányú szövegkönyveket szívesen engedjük át megzenésítésre a francia moderneknek. Bartók választására egy szellemében is magyar, főleg népi tárgyú librettó lenne méltó és nem hihetjük, hogy nem akadna magyar író, aki erre az érdemes feladatra sikerrel vállalkozhatnék. Balázs szövegének védelmére fel kell említenem, hogy olvasva kevésbé homályos, mint aminővé azt a színpadi rendezés, a mise en scéne tezi, melylyel alább foglalkozunk. Viszont Miliók nagyszerű zeneii illusztrációja gazdag ellenértéket ad a szöveg fogyatékosságaiért Bartók operája hét év óta készen várja bemutatását. A mű keletkezésének időpontját ismernünk kell, hogy Bartók talentumának nagyvonalú kibontakozását nyomon követhessük. Minthogy dalművében a zenei elemeknek ugyanazon sajátos szintézisét találjuk, mint táncjátékában és a legutóbb bemutatott vonósnégyesében, immár kétségtelen, hogy Bartók számára elérkezett a nagy egybefoglalások időszaka, leszűrődött benne saját egyéni stílusa, a következetes logikai szervességgel ki* alakult Bartókszene. Ezt a sokszínű zenét alkotó elemeire bontani, anyagát részletezni cél* tévesztett dolog lenne. Ha a Kékszakállú mu* zsikáját definiálnunk kellene, azt mondanók, hogy lényegét egy fölöttébb érzékeny idegrendszer nyugtalan emóciói alkotják, amelyek amellett, hogy minden idegszálunkat rezgésbe hozzák, helyenként megragadó erővel lendülnek a magasságba és tiszta és zavartalan zenei élvezetet okoznak. A formai, harmonikai és tonalitási törvények ellen — látszólag minden szükség nélkül — lépten*nyomon vet a kom* ponista, fantáziájának rohanása magával ra* gadja és elsöpri a legszentebb hagyományo kon fölépített zenei dogmáinkat. Több egy* mástól távoleső hangzat szinte lehetetlennek látszó kereszteződése, diszharmóniák feloldása még komplikáltabbakká, egész akkordok kés* leltetése, zabolátlan kromatika, alegkülönbö* zőbb szólamokban váratlanul felbukkanó és makacsul kitartó orgonapontok.. . mindezek kaleidoszkópszerűen követik egymást és hasz* talan keresnénk hasonlatot a módra, melylvel Bartók dalművének zenei anyagát tömör egy* séggé olvasztotta. Noha fölöslegesnek tűnik minden egyes Bartóktopuszban a faji elem jelenlétének meg* állapítása — hiszen a fajiság nála régen nem probléma már — föl kell jegyeznünk, hogy operájában is csodás szépséggel bontakozik ki a modern magyar zenei formanyelv és kifejezésmód; természetes, hogy akad benne olyan részlet is, mely az impresszionista, vagy a naturalista zenei irányzat anyagából táplálkozik, azonban nemzeti jellegét döntő fölénynyel őrzi meg a dalmű zenéje. Hangszerelésében bravúros technikai fölényt, kábító pompát és gazdagságot fejt ki Bartók. Valóságos csodája a zenei illusztrációnak Judit borzadásának, az elfojtott sikolyok zenekari megérzékítése, a hatodik szoba titkának, a könyök tavának felfedezése*kor. Disszonanciáira jellemző, hogy azok a zenekari hangelosztás és a dinamikai lefokozás következtében sohasem kellemetlenek, még kevésbé fülsértőek, még a legélesebb akkordsösszetételekben sem. Így például megszoktuk, hogy a rémületet tomboló zenekar ecsetelje, Bartók itt a pianisszimó alkalmazá*sával ér el megrendítő hatást. A két énekszólam — egy alt és egy bassus — többnyire deklamációs ének, amely azonban szervesebb összefüggésben van a ze* nekari aláfestéssel, mint például Debussy Péleasz ában, és csak elvétve lendül széleseb* ben ívelt dallamvonalba. Haselbeck Olga Judit*ja énekben megfelelő, kevésbé sikerült az alakítása, játéka nem illeszkedik eléggé a darab mesetónusába, nem eléggé látomás* szerű. Sokkal jobban kelti a mese illúzióját Kálmán Oszkár a félelmetes és titokzatos Kékszakállú pompás ábrázolására!; baljóslata. PESTI NAPLÓ 1918. 35. Szinhizi hirek (*) Tízezer lelkes néző tapsolt eddig a Margitsziget színházában a pompás megnyitó darabok szereplőinek: Dömötör Ilona, Deila Donna Eugénia, Balogh Böske, Sziklay, Hegedűs, Horti és a kis Majornak. A Butuska és a Csalni jó egész héten továbbra is a műsoron maradnak. Vasárnap délután olcsó helyárakkal a Laszly-féle bájos bábjáték, Ámor a panoptikumban, Deila Donnával és Tóth Bözsivel és a Csalni jó! Dömötör Ilonával és a bemutató többi szereplőivel kerül színre délután négy órai kezdettel. Jegyek egész hétre, vasárnap délutánra is elővételi díj nélkül válthatók az összes szinti ar jegy irodákban és a pénztárnál (telefon 108—8.) A MAI ELŐADÁSOK: Operaház: A kékszakállú herceg vára, Bajaszók (fijt Nemzeti Szinház: Patielinmester, Az erőseibb (T48). Várszínház: Alfoitz ui (7). Vígszínház: "Vizsgaelőadás (3). A pi-inc (8). Magyar Színház: Hotel Imperial (8). Király Színház: A pacsirta (8). Városi Színház: A vasfeszület (bemutató, vendfeljáték) ('A7). Belvárosi Színház: Noé bárkája (8). Fővárosi Nyári Színház: A csándáskirályné (A Lakmé (148). Margitszigeti Színkör: Butuska, Csalni jó! (8). Apolló-Kabaré: G tábor és Brigitta (Fedák), Az anyakönyvvezető, Kormányválság, A vállalkozó szellemű úr stb. (8). Intim Kabaré: Utolsó pereiig, Hogy kell udvarolni, A Monte-Christo, Három piros rózsa ('A9). Fasor-Kabaré: Vihar a Bakonyban, Az asszony és at férfi, Biri stb. (9). Royal Sörkabaré: Spitzer bácsi és az új májusi kabaréműsor ('A°, vége 12-kor). Fővárosi Orfeum : Tengerre magyar!, Türk Berta ee a májusi műsor (8). Nemzeti Royal Orfeum: „Tessék beszállni!" és a májusi műsor (8). Télikert: Das kleine Souper, Nárcis és a marosi attrakció( 8). Uránia: Klasszikus táncelőadás. Békeszínpad (a Nemzeti Parkban) : Tizenöt első zemifi attrakció szám (6, 'A9). Beketow-Cirkusz: A kitűnő új slágerműsor (148).