Pesti Napló, 1918. május (69. évfolyam, 103–128. szám)

1918-05-25 / 123. szám

SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Burckhardt Május huszonötödike a századik évfor­­dulója Jakob Burckhardt születésnapjának. Hatvan év telt el már Burckhardt főműveinek megjelenése óta, de azért a Kultur der Re­ naissance és a Cicerone még ma is a legolva­­­sottabb művészeti könyvek közé tartoznak. A XIX. század renaissance*kultuszának Burck­­hardt volt egyik legnagyobb hatású apostola. Burckhardt felfogása a renaissance századának hőseiről és eszméiről ugyan nem hatolt le a kor lelkének legmélyére és főleg nem emelke­­dett fel az elfogulatlan tárgyilagosság­ perspek­­tívájáig. De azért a Kultur der Renaissance nagy emberi megértéssel és tökéletes írói művészettel rajzolja meg a Borgiák, a Medi­­ciek, a Sforzák alakját, a XIV. és XV. század humanistáinak lelki világát és az antik világ emlékeinek diadalmas felmerülését, a feledés évszázadai után. Egy kissé dramatizálja a tör­­ténelmet Burckhardt, nincsen érzéke a lassú, szerves fejlődés iránt, az ellentéteket élezi ki, az egyes történeti korszakok között, ahelyett, hogy a fokozatos átmenetet látná meg, de éppen ezek a fogyatékosságok adnak kivéte­­les elevenséget és gazdag plaszticitást Burck* hardt renaissance*könyvének. A Cicerone-t ismeri mindenki, aki komoly érdeklődéssel járta be az olasz városok művészeti emlékeit. Ez a három kötet végigvezette az olasz föld vándorait Itália egész művészetén. Milánótól Szirakuzáig, az ókor emlékeitől a XVIII. szá­­zad végének akadémikus művészetéig, és épp olyan alapos és világos tájéko­ztatást ad az építészetről, mint a festésről és a szobrászat­­ról. Azonban a Ciceronénak nagy hibái is vannak, Burckhardt a XV. század végének művészetét imádja, a klasszikus stílust, Ra­­fael ünnepélyes nagyvonalúságát. A quatt* rocento erőteljes naturalizmusát és üde poé­­zisét már sokkal kevésbé méltányolja a Cicerone, a bárok stílus szenvedélyes lendü­­letét pedig elfogultan és keményen vissza*­utasítja Burckhardt. Tintoretto hatalmas freskói hanyatlást jelentenek a nagy velencei festő pályáján a Cicerone szerint, azért, mert ezeken a freskókon már a bárok heves pátosza és drámai kontrasztjai váltják fel a renais­­sance tiszta egyensúlyát és hűvös nyugalmát. Burckhardt a bázeli egyetem tanára gyanánt töltötte el élete javarészét és a berlini egyetem kedvéért sem hagyta cserben bázeli tanszékét. Tanítványainak sorában volt Nietsche is, aki­­nek gondolkodására és fejlődésére igen mély befolyással volt Burckhardt tanítása. Sokan Burckhardt renaissance­ felfogásából vezetik le Nietsche lzfeermensc/i*kultuszát. Ez talán tul* zás. Viszont aligha lehetne kétségbevonni, hogy a Geburt der griechischen Tragödie, a fiatal Nietsche nagyszerű bemutatkozása, és Nietschenek talán legtisztább, legharmoniku*­sabb könyve sok tekintetben teljesen Burck­­hardt hatása alatt áll. A Gebart der griechi­schen Tragödie egész más képet fest az antik világról, mint Winckelmann, Goethe és Schiller. De Burckhardt már jóval Nietsche előtt élesen kritika alá vette Winckelmann és Goethe koncepcióját a görög világ derűs nyu­­galmáról, szelíd egyensúlyáról, erőteljes élet­­kedvéről. Talán az volt Burckhardt legjelenté­­kenyebb tudományos tette, hogy először tárta fel a régi Görögország nehéz lelki vívódásait és gyakran tragikus, nem egyszer sötéten pesszimista hangulatát. (f. g.) (*) Az Intim Kabaré új műsora. Beregi Osz­kárt, a kitűnő művészt eddig hiába csalogatta a ka­baré. Most végre megtört a jég. Az Intim Kabaré nagy áldozatok árán leszerződtette az új műsorra. Tegnap este lépett fel először Zemplényi Klára „Fogság után" című darabjában, melyben rend­kívüli sikert aratott. A „Monte Christo", Békeffi László szellemes vígjátéká­­­nak főszerepét a bájos Szeless Elza játssza, aki első­­­rendű színésznő. Partnereit, Mészáros Alajost, kit ép­pen olyan kedvence már a kabarénak, mint a Nem-S­zeti Színháznak és Virágh Ferencet zajos tapsok­­­kal , jutalmazta a közönség. „Az utolsó percig"­­ című darabban két új vendége van a kabaré­nak: Greguss Margit és Bálint Béla, mind a kettő régi kedves ismerőse a főváros­­közönségének. Abonyi Géza brillírozott még a remek darabban. A Három piros rózsa című verses énekes játékban, írta Erdősi Dezső, zenéjét Hetényi H. Albert , Fenyő, Abonyi és Virágh arattak sikert. A magánszámokat Szeless Elza, Mészáros Aranka, Fenyő Irma, Csendőr Elus, Bálint, Abonyi és Virágh adják elő, a rendezés derék munkájában Szőke Lajos, a Nemzeti Színház tagja, a zenei vezetésben Heidelberg és Magyar László szolgáltak rá az elismerő írá­sokra. Az ilyen nagysze­rű gárda , élén Beregi Cs. cárral, estéről-estére meg fogja tölteni az Intim Kabaré nézőterét. (*) Huszonötödször. Pénteken este a Belvá­rosi Színházban huszonötödször került színre Hatvany Lili szatírája, a „Noé bárkája". A telt ház közönsége zajos tapsokkal fejezte ki tetszését a kellemes darab, a jó szereplők s a tehetséges szerző mellett. (*) „Ungarische Lieder." Somló Károlynak, a magyar líra hivatott német fordítójának egy kötetnyi fordításai jelent meg­­a­ lipcsei Xenien-Verlag kiadásában. A tartalmas kötetben többek között Ady Endre, Habits Mihály, Dóczy Lajos, Em­őd Tam­­ás, Gyóni Géza, Kemény Simon, Koszto­lányi Dezső, Szabolcska Mihály, Szávay Zoltán­, Szép Ernő, Tóth Árpád és mások versei találnak helyet hű és csengő fordításban. (*) Az operai vendégjátékokat két estével meghosszabbítja a Városi Színház, hogy azok, akik a Tosca és A zsidónő előadásaira nem kaphattak je­gyet, gyönyörködhessenek Jeritza Mária két legnagyobb alakításában. Csütörtökön, május 30-án a Tosca, pén­teken, május 31-én A zsidónő kerül szinre. (*) „A princ", Gábor Andor nagysikerű víg­játcélra kerül sz.Lino holnap, szombaton esti a­ Víg­szinházban. Fellép: Varsányi Irén, Gotma Kertész Ella, Hegedűs Gyula, Góth Sándor, Fenyvesy Emil, Kertész Dezső. . (*) „A krrszm­­i ember fiai" főpróbája. A Ma­gyar Szinház jövő héten sziiteire ülő Újdonsága, ,­"Al kőszivü ember fiai" mind két részének, szerdán, et hónap 29-én tesz a sajtó megllré.Ttt képviselői előtt a­ főpróbája. Az I. rész : 1848-nak délután 3 órakor, a II. rész: 1849-nek este 8 órakor. Erre a kettős fő­próbára a színház csak a sajtó képviselőit hívta meg és a meghívotta­kon kívül mást nem bocsátanak a n­ézőt­érre. (*) A Budai Színkörben ma, szombaton dél­után, vendégként lép fel Galetta Ferenc a Csárdás­királynő Kelvinjében. Este a nagy sikerrel bemutatott Lakmé operát ismétlik meg. Varieté'színházak (*) Royal Orfeum. A ..Tessék beszállói B­runő Zerzkovítz-számait minden este mestreni.-izelteti a közönség. ! (*) Fővárosi Orfeusn. Mához egy hétre kezdl5-i di­k a berlini Tresidenztheater folies társulatának venvi­dégjátéka a ..Biskolnyikov" előadásával. Előadások Klasszikus táncok. Szombaton és vasárnap lesz Nirschy klasszikus táncainak utolsó előadta az Urániában este 8 órakor. Az eddigi előadások zsúífodt házak mellett páratlan sikert arattak. A kékszakállú herceg vára Bartók Béla dalműve az Operaházban Balázs Béla szövegkönyve a több nemzet irodalmában felbukkanó Kékszakállú ismert történetét dolgozza fel, amelynek Balázs szim­­bolikus hátteret ad. Azok közé a szándékos­­an homályos és misztikus szövegek közé tar­­tozik Balázs műve, melyeket Maeterlinck — legsikerültebben a Debussy által megzenésített „Péléas és Mélisande"-ban — inaugurált; ha­­sonlóan a belga szimbolista író alakjaihoz, a Balázs szereplőinek lelkére is valami titokza­­tos, végzetszerű és nyomasztó félelem nehe­­zedik. A Kékszakállú" történetét többek közt Maeterlinck is dramatizálta; a ma bemutatott egyfelvonásos opera cselekménye mindössze annyi, hogy a Kékszakállú új asszonyt vezet be várába; a csarnok falában hét bezárt ajtó őrzi a mögöttük lévő szobák titkát, Judith, az új áldozat sorra nyitogatja az ajtókat, végül a hetedik mögötte is bezárul. Nem szorul magyarázatra, hogy ez a cse­­lekv­ény miért alkalmatlan a zenei fel­olgo­­zásra. De ettől is eltekintve, az ilyen irányú szövegkönyveket szívesen engedjük át meg­­zenésítésre a francia moderneknek. Bartók választására egy szellemében is magyar, főleg népi tárgyú librettó lenne méltó és nem hihet­­jük, hogy nem akadna magyar író, aki erre az érdemes feladatra sikerrel vállalkozhatnék. Balázs szövegének védelmére fel kell említe­­nem, hogy olvasva kevésbé homályos, mint aminővé azt a színpadi rendezés, a mise en scéne te­­zi, melylyel alább foglalkozunk. Vi­­szont Miliók nagyszerű zeneii illusztrációja gazdag ellenértéket ad a szöveg fogyatékossá­­gaiért Bartók operája hét év óta készen várja bemutatását. A mű keletkezésének időpontját ismernünk kell, hogy Bartók talentumának nagyvonalú kibontakozását nyomon követhes­­sük. Minthogy dalművében a zenei elemeknek ugyanazon sajátos szintézisét találjuk, mint táncjátékában és a legutóbb bemutatott vonós­­négyesében, immár kétségtelen, hogy Bartók számára elérkezett a nagy egybefoglalások időszaka, leszűrődött benne saját egyéni stílusa, a következetes logikai szervességgel ki* alakult Bartókszene. Ezt a sokszínű zenét al­­kotó elemeire bontani, anyagát részletezni cél* tévesztett dolog lenne. Ha a Kékszakállú mu* zsikáját definiálnunk kellene, azt mondanók, hogy lényegét egy fölöttébb érzékeny ideg­­rendszer nyugtalan emóciói alkotják, amelyek amellett, hogy minden idegszálunkat rezgésbe hozzák, helyenként megragadó erővel lendül­­nek a magasságba és tiszta és zavartalan zenei élvezetet okoznak. A formai, harmonikai és tonalitási törvények ellen — látszólag minden szükség nélkül — lépten*nyomon vet a kom* ponista, fantáziájának rohanása magával ra* gadja és elsöpri a legszentebb hagyományo­ kon fölépített zenei dogmáinkat. Több egy* mástól távoleső hangzat szinte lehetetlennek látszó kereszteződése, diszharmóniák feloldása még komplikáltabbakká, egész akkordok kés* leltetése, zabolátlan kromatika, a­­legkülönbö* zőbb szólamokban váratlanul felbukkanó és makacsul kitartó orgonapontok.. . mindezek kaleidoszkópszerűen követik egymást és hasz* talan keresnénk hasonlatot a módra, melylvel Bartók dalművének zenei anyagát tömör egy* séggé olvasztotta. Noha fölöslegesnek tűnik minden egyes Bartóktopuszban a faji elem jelenlétének meg* állapítása — hiszen a fajiság nála régen nem probléma már — föl kell jegyeznünk, hogy operájában is csodás szépséggel bontakozik ki a modern magyar zenei formanyelv és kifeje­­zésmód; természetes, hogy akad benne olyan részlet is, mely az impresszionista, vagy a na­­turalista zenei irányzat anyagából táplálkozik, azonban nemzeti jellegét döntő fölénynyel őrzi meg a dalmű zenéje. Hangszerelésében bravú­­ros technikai fölényt, kábító pompát és gazdag­­ságot fejt ki Bartók. Valóságos csodája a zenei illusztrációnak Judit borzadásának, az elfojtott sikolyok zenekari megérzékítése, a hatodik szoba titkának, a könyök tavának felfedezése*­kor. Disszonanciáira jellemző, hogy azok a zenekari hangelosztás és a dinamikai lefoko­­zás következtében sohasem kellemetlenek, még kevésbé fülsértőek, még a legélesebb akkordsösszetételekben sem. Így például meg­­szoktuk, hogy a rémületet tomboló zenekar ecsetelje, Bartók itt a pianisszimó alkalmazá*­sával ér el megrendítő hatást. A két énekszólam — egy alt és egy bassus — többnyire deklamációs ének, amely azonban szervesebb összefüggésben van a ze* nekari aláfestéssel, mint például Debussy Péleasz ában, és csak elvétve lendül széleseb* ben ívelt dallamvonalba. Haselbeck Olga Judit*ja énekben megfelelő, kevésbé sikerült az alakítása, játéka nem illeszkedik eléggé a darab mesetónusába, nem eléggé látomás* szerű. Sokkal jobban kelti a mese illúzióját Kálmán Oszkár a félelmetes és titokzatos Kékszakállú pompás ábrázolására!; baljóslata. PESTI NAPLÓ 1918. 35. Szinhizi hirek (*) Tízezer lelkes néző tapsolt eddig a Mar­gitsziget színházában a pompás megnyitó darabok sze­replőinek: Dömötör Ilona, Deila Donna Eugénia, Ba­logh Böske, Sziklay, Hegedűs, Horti és a kis Major­nak. A Butuska és a Csalni jó egész héten továbbra is a műsoron maradnak. Vasárnap délután olcsó hely­árakkal a Laszl­y-féle bájos bábjáték, Ámor a panop­tikumban, Deila Donnával és Tóth Bözsivel és a Csalni jó! Dömötör Ilonával és a bemutató többi sze­replőivel kerül színre délután négy órai kezdettel. Je­gyek egész hétre, vasárnap délutánra is elővételi díj nélkül válthatók az összes szinti ar jegy irodákban és a pénztárnál (telefon 108—8.) A MAI ELŐADÁSO­K: Operaház: A kékszakállú herceg vára, Bajaszók (fijt Nemzeti Szinház: Pat­ielin­­mester, Az er­őseibb (T48). Várszínház: Alfoitz ui (7). Vígszínház: "Vizsgaelőadás (3). A pi-inc (8). Magyar Színház: Hotel Imperial (8). Király Színház: A pacsirta (8). Városi Színház: A vasfeszü­let (bemutató, vendfel­játék) ('A7). Belvárosi Színház: Noé bárkája (8). Fővárosi Nyári Színház: A csándáskirályné (A Lakmé (148). Margitszigeti Színkör: Butuska, Csalni jó! (8). Apolló-Kabaré: G tábor és Brigitta (Fedák), Az anya­könyvvezető, Kormányválság, A vállalkozó szellemű úr stb. (8). Intim Kabaré: Utolsó pereiig, Hogy kell udvarolni, A Monte-Christo, Három piros rózsa ('A9). Fasor-Kabaré: Vihar a Bakonyban,­ Az asszony és at férfi, Biri stb. (9). Royal Sörkabaré: Spitzer bácsi és az új májusi kabaréműsor ('A°, vége 12-kor). Fővárosi Orfeum : Tengerre magyar!, Türk Berta ee a májusi műsor (8). Nemzeti Royal Orfeum: „Tessék beszállni!" és a májusi műsor (8). Télikert: Das kleine Souper, Nárcis és a marosi attrakció( 8). Uránia: Klasszikus táncelőadás.­­ Békeszínpad (a Nemzeti Parkban) : Tizenöt első zemifi­ attrakció szám (6, 'A9).­­ Beketow-Cirkusz: A kitűnő új sláger­műsor (148).

Next