Pesti Napló, 1918. október (69. évfolyam, 229–255. szám)
1918-10-01 / 229. szám
7:2 PESTI NAPLÓ , 1918. október L Ez ma a helyzet. Malinovékra elháríthatatlanul hatott az entente terrorizmusa. Viszont sürgős volt a dolog az ententenek is, amely ha nem is békét, de fegyverszünetet adott, hogyígy befejezett helyzetet teremtsen és változhatatlan tények elé állítsa a bolgár királyt és a bolgár hadsereget. Az ententenek két okból is volt ez sürgős. Gyors diplomáciai eredményt akart produkálni, azonkívül előrehaladó csapatait meg akarta kimúlni attól az embertelenül kegyetlen terepszakasztól, amely most várt volna rájuk. A monarkia Németországgal együtt az eseményeknek ezt a legújabb fázisát is változatlan éberséggel figyeli. Sikerült elhárítania a balkáni események esetleges katasztrofális következményeit, másrészt a legkomolyabb elhatározással és fegyveres erejének még mindig ép és intakt hatalmában törekszik a mielőbbi tisztességes békekötésre. Kis lárai mm® a helyzetről A harctéri események hírére egyre naszámban érkeznek a fővárosba a függetlenségi képviselők, akik este egészen megtöltötték a pártkört. Először jelent meg ma közöttük távolléte után gróf Károlyi Mihály, meleg ovációban részesítették és megbeszélték vele a helyzetet. A pártban remélik, hogy nagyon rövid időn belül sikerül összehivatni a képviselőházat; a szükséges aláírások már biztosítva vannak. A Pesti Napló munkatársának alkalma volt a pártkörben beszélni gróf Károlyi Mihályisal, a párt vezérével, aki ma a politikai érdeklődés központjában áll. Gróf Károlyi Mihály többek közt a következőket mondotta: — A külpolitikai helyzetről, különösen annak konkrét részleteiről érthető okokból nem beszélhetek. Szükség van arra, hogy az ország megértse az idők járását, meg kell teremtenünk azt a hangulatot, mely a jövő fogadtatásához szükséges.— Ami a belső politikát illeti, viszont nyilvánvaló, hogy ez teljesen összeforrottaan a külső politikával s minden azon fordul meg, hogy a külpolitikában mire határozzuk el magunkat. Kellő külpolitikai programm nélkül a belső politikában sem tudunk megmozdulni. Minden magyar problémai: a választójogi kérdés, az ország demokratizálása, az egyéb belső reformok ügye a külső politikától függ, tehát ennek kereteit kell elsősorban meg- szabni. Külpolitikai állásfoglalásom nem változott: megegyezéses, pacifista szellemű béke, ugyy amint Wilson vázolta — a kibontakozás keresésének ezek az alapfeltételei. — Minél gyorsabban haladunk a megegyezés útja felé, annál nagyobb szol-gálatot teszünk az országnak; minden késlekedés óriási felelőséggel jár ma. A magyar függetlenségi kérdést pedig be kell kapcsolni a világ problémái közé; oda kell vinni a béke asztalához, mert a magyar probléma épp úgy rendezést és megoldást kíván, mint a többi nagy kérdések, egészséges fejlődését szintén csak akkor láthatjuk biztosítottnak, ha az egész világ garanciájára hatírozhatjuk. A pártközeli beszéltek arról, hogy a munkapárt ismét koncentrációs terveket lanszíroz; ezeket a kísérleteket sem egészségeseknek, sem hosszú életűeknek nem tartják. Ilre járt, hogy a legközelebbi napokban gróf Károlyi G Mihály Bécsbe utazik, és audiencián jelenik meg a királynál. A körben sokáig együttmaradtak apárt tagjai! II. Ö összehívaták a képviselőtuzat Wekerle tanácskozásai — Wekerle Károlyinál — Tisza a királynál — A Károlyi-párt akciója a Ház összehívására — A Bizony-párt Wekerleeil CK — Andrássy, Apponyi, Esterházy, Károlyi audienciája A politika eseményei A külpolitika izgalmas változó eseményeire megmozdultak a pártok és alaposan megmozdult, szinte megrendült a belső politika is. A tegnapi vasárnapon egyszerre megélénkültek az összes pártkörök, közben Bécsben audienciák voltak és Budapesten fontos tárgyalások, miiniszteri tanácskozások és mind olyan egyéb jelenségek mutatkoztak, amelyek csak a legnagyobb horderejű politikai eseményeknél szokásosak. A vasárnap folyamán a király hosszabb kihallgatáson fogadta József főherceg vezérezredest, akinek kihallgatását szintén a békekérdéssel hozzák kapcsolatba. Hosszabb audiencián volt tegnap a királynál gróf Tisza István is, aki részint boszniai küldetéséről tett jelentést a királynak, részint ismertette álláspontját a macedón fronton történt események által megváltozott külpolitikai helyzetre vonatkozólag. Gróf Tisza István tárgyalásokat felújított gróf Burián külügyminiszterrel, báró Spitzmüller közös pénzügyminiszterrel és gróf Wedel német nagykövettel. A mai nap folyamán Wnkelhauser Károly horvát miniszert fogadta kihallgatáson a király. A Károlyi-párt köréből eredő információk szerint a király a napokban kihallgatáson fogja fogadni a pártok többi vezetőit is, azokat, akikkel előzőleg Wekerle Sándor miniszterelnök már tanácskozott. E szerint a miniszterelnök előterjesztésére a király a legközelebbi napokban kihallgatáson fogadja gróf Andrássy Gyulát, gróf Apponyi Albertet, gróf Esterházy Móricot és gróf Károlyi Mihályt. Gróf Károlyi Mihály tegnap érkezett meg Kolozsvárról Budapestre. Fogadtatása a nyugati pályaudvaron igen lelkes volt, egy tüntetés volt ez, mely Károlyi mellett és a béke mellett szólt és amely az ő esztendők óta követett pacifista politikájának volt ünneplése. A nagy tömeg élén, amelyben egyformán képviselve volt a függetlenségi párt, a szocialista párt, a radikális párt és a feministák küldöttsége. Hock János üdvözölte gróf Károlyi Mihályt, aki állandó éljenzéstől megszabva válaszolt. — A cselekvés órája ütött! — mondotta gróf Károlyi Mihálly — meg kell teremtenünk a magyar békét, az igazán pacifista békét. Ember és magyar érdek ez a béke, amelynek megalapozásához mindenekelőtt az szükséges, hogy kikorr eddig oly botorul vezettek bennünket, azonnal pusztuljanak helyükről. Nem vágyódunk mi az ő megpiszkolt bársonyszékeikre, de követeljük a magyar nép számára, hogy a béke megteremtésekor beleszólása legyen a jövőbe. Békét, demokráciát, függetlenséget, perszonáluniót követelünk. Békésen akarunk élni az egész világgal, nem akarjuk más fajok, vagy népek rovására fejlődésünket Megegyezést, megértést keresünk ellenségeinkkel, épp úgy, mint idegen nemzetiségeinkkel. Teljesen demokratikus és teljesen független Magyarországot akarunk. A magyar demokrácia és a magyar függetlenség ügyéből európai kérdést fogunk csinálni! A Károlyi-párt tegnap, vasárnap este hét órakor bizalmas értekezletet tartott. Gróf Károlyi Mihály, aki a délután folyamán két óra hojszáig tanácskozott WekerleSándor miniszterelnökkel, referált a Wekerlével folytatott tárgyalásairól és konstatálta, hogy a függetlenségi párt még soha ily fontos értekezlettel a határozatra nem gyűlt össze, mint a nemzeti sorsdöntő óráiban. Majdnem az összes párttagok felszólalásai után elhalásrozták, hogy szükségesek tartják a képviselőház azonnali összehívását. Nos, állandóan permanens óiában maradtunk, minden tetc összejövetelt tartatoztak, mert elkövetkezett az i«,« a békéért, a demokráciáért, a nemzeli füg3®É«^égért és a perszonál unióért való cselekvésiét Ma este is nagy számban gyűltek össze a pártkörben a függetlenségi párt tagjai, élesen ká-t fakadtak a kormány pártja ellen, amely tétlen ezekben a nehéz órákban, a cenzúra ellen, amely soha ilyen kíméletlenül nem dolgozott, mint most. A Ház összehívására vonatkozó évet közben már terjesztik az összes pártok között és megvan rá a remény, hogy hamarosan meglesznek a szükséges aláírások. .. Bizony párt is állást foglalt Wekerle ellen, a kormány magatartása miatt. A kormány mindeddig nem tett lépéseket a Ház összehívására vonatkozólag, de megvan a valószínűsége, hogy a Házat mégis rövidesen össze fogják hívni. Bécsi tudósítónk telefonozza: Unkelhaeuser Károly horvát miniszter kihallgatáson jelent meg a királynál, akinek jelentést tett tárgyalásbozról. Döntés a báni kérdésben még nem történt A leitet mitlitt elit Hussarek külpolitikai nyilatkozata — Fordulat a boszniai kérdésben — Az osztrák delegáció ülésezése Bécs, szeptember 30 A képviselőház a külpolitikai események jegyében kezdi meg ülésszakát. Báró Hussarek miniszterelnök programmbeszéde folyamán gróf Burián külügyminiszterrel egyetértésben megszövegezett külpolitikai nyilatkozatot fog tenni. A pártok részéről a holnapi ülésen előterjesztendő sürgős interpellációk legtöbbje a külpolitikai eseményekről és a délszláv kérdésről fog szólni. Néhány párt a béke mellett való nyilatkozatra készül. A pártelnöki konferencia elhatározta, hogy ez alkalommal két politikai vitát tartsanak, egyet a miniszterelnök nyilatkozatáról, a másikat a sürgős interpellációk alapján. A pártok viszonya a kormányhoz kevéssé változott. Báró Hussarek a németeknek júliusban adott ígéretekből az utolsó pillanatban a csenországi közigazgatás kettéválasztását valósította meg. A németek azonban nem nyugosznak, míg bizonyosságuk nincs arra, milyenek a kormánynak az alkotmányreformra vonatkozó tervei. Hussarek a németeknek ismét kijelentette, hogy ragaszkodik az egységes államhoz és az egyes nemzetiségek óhajának önkormányzati tervekkel kíván eleget tenni. A bizalmatlanság másik oka Hussarek kon centrációs minisztériumra vonatkozó terve, amely elbukott ugyan, de hír szerint Hussarek fentartja. A németek kijelentik, hogy ez idő szerint ilyen minisztériumban nem vehetnek részt. A csehek és a délszlávok megmaradnak visszautasító magatartásuk mellett. A lengyelek a Galíciára vonatkozói követeléseket sürgetik. Az ukránok az ellenzéken vannak. A boszniai kérdésben parlamenti körök tudo-mása szerint az utóbbi napokban fordulat állott be. A legutóbbi megbízható hírek szerint arról a tervről tárgyalnak, amely Bosznia-Hercegovinát, autonóm részként Horvátországhoz kívánja csatolni. Közben gróf Tisza utazásáról visszatérve, kifejtette a magyar kormány előtt azokat a nehézségeket, amelyekre ez a megoldás a délszláv lakosságnál találna. Az említett körök szerint egyelőre arra fognak szorítkozni, hogy Horvátországnak' Magyarországhoz való viszonyát az önkormányzati alapon kifejlesszék és esetleg későbbi időpontban' csatolják Boszniát és Hercegovinát Horvátországhoz. Hir szerint Hussarek erről az új fordulatról is felvilágosítást ad majd holnap. A képviselőházzal párhuzamosan az eredeti tervi szerint a delegációnak is ülést kellett volna tar- tania. A pártelnökök mai értekezletén dr. Häuser a delegáció elnöke közölte, hogy az osztrák delegáció hadügyi bizottságát október 14-ikére hívták össze. A többi albizottság és a plénum egybehívásáról még semmit sem lehet hallani.