Pesti Napló, 1919. február (70. évfolyam, 28–51. szám)

1919-02-09 / 35. szám

CsiÜörtök PESTI NAPLÓ 1919. február 13. 69 (*) „Leányasszony*. (Star újdonság. Dráma egy előjátékkal, négy felvonásban. Irta Pakots József rendezte Deésy Alfréd. Bemutatja a Corso február 10-én.) A Star filmgyár hétfőn ismét egy pompás drá­mával lepi meg a Corso közönségét. Az újdonság a „Leányasszony" című négyfelvonásos dráma. A da­rab címszerepében Hollay Kamilla bravúros és mű­vészi alakításával kelt nagy feltűnést, de igen jók Turán Gusztáv, Dán Norbert, Margittay Gyula és Gaál Annie is. Ugyancsak hétfőn mutatják be Hoffer Ferenc rendezésében „Saverni koldus" címűi 4 felvo­násos drámát is. Az előadások %4, 6 és %8 órakor kezdődnek. (•) Az Omnia ma, vasárnap négy előadást tart és pedig: 3, Vác, 6 és órakor. Mind a négy elő­adáson Montepin szenzációs bűnügyi regénye „A vö­rös boszorkány" (első rész Páris rejtelmei) kerül bemutatásra. Hangversenyek (*) Elhalasztott hangverseny. Piccaver mára hir­detett hangversenyét utazási nehézségek m­iatt e hó 20-ra kénytelen elhalasztani. A jegyek az új napra­­ér­vényesek. (*) Rózsavölgyi hangversenyei: Dohnányi—Wald­bauer—Kerpely ma délutáni műsora. Tschaikovszky és Schubert Es­dur trio. Olcsó helyárak 1—1 K. — Keéri-Szántó Imre Romantikus matinéját február 16-án délelőtt 11 órakor tartja. (*) Huberman hangversenyei. Február 14-én és 12-ike helyett 19-én két szólóhangverseny a Vigadó­ban esti 6 órai kezdettel. 16-án pedig közkívánatra d. e. 2 órai kezdettel matiné népszerű helyárakkal a Vigadóban. Ajánlatos a jegyeket még hétfőn d. e. meg­váltani. (Harmónia). (*) Méry hangversenyei. Wehner Géza orgona­estélye febr 11-én. — Ipolyi Valéria és Kőszegi Sán­dor szonáta-matinéja febr. 23. délelőtt. — Vas Sán­dor zongora-estélye márc. 4. (–) Váradi-Schwarcz Rózsi, a nagytehetségű cselló-művésznő febr. 25-én adja szóló-estjét. (*) A Harmónia hangversenyei. Dienzl Ena mai dalestélye iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik. — Kovács Lilla február 11-én tartja második zongora­­estélyét a Vigadóban. A fiatal zseniális zongoramű­vésznő hatalmas műsorral lepi meg a közönséget. — Kallós Erzsi február 16-án tartja ezidei első dalesté­lyét a Zeneakadémiában. (*) A Színházi Élet hangversenyei. Hosszú Mar­git és Demény Arthur együttes hangversenye febr. 13-án lesz a Vigadóban. — Dr. Lukács Béla 2-ik bal­lada-hangversenyét febr. 16-án, délután 3 órakor tartja meg a Zeneakadémiában. (*) Az álarcosbál vasárnap este öt órától zár­órái­g lesz a Vigadóban. Lesz szabadszínpad, kabaré, jelm­ez, tánc- és szépségverseny. Jelmez, álarc és estély-ruha viselése nem kötelező. Jegyek Bárdnál és délután 4 órától a Vigadó pénztáránál kaphatók. (*) Francia operaest lesz vasárnap február 16-án, este a Vigadóban. Medek Anna, Rózsa Lajos és Szé­kely­hidy Ferenc a Nemzeti Operaház művészei: Thomas, Bizet, Massenet, Debussy és a legújabb mo­dern francia szerzőktől adnak elő operaáriákat és dalokat, — részben francia szöveggel. Jegyek Bárdnál kaphatók. (Szimfónia.) Képzőművészet (*) A téli tárlat aranyérmei. A közoktatásügyi miniszter jóváhagyta az állami aranyérmek bíráló­bizottságának hozzá­ fölterjesztett javaslatát. Az 1918. évi téli kiállításra esedékes nagy aranyérmet Kőrösfői-Kriesch Aladár festőművésznek, a két kis aranyérmet Szentgyörgyi István szobrászművésznek és Zádor István festőművésznek ítélték oda. Előadások (*) Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája szerdán, február 12-én, délután 115 órakor a Vármegyeház dísztermében tartja 5. nyilvános ülését. Tárgy: Bostva János konzul: „Magyarország és a világ Torszka". Jegyek 2.—­K Rózsavölgyinél. (*) Szász Zoltán 14-én tartja meg .,A párválasztás törvényei" címmel nagyérdekű előadását a Zene­akadémiában. Jegyek a Színházi Élet boltjában, Bárd­nál és a Zeneakadémiában kaphatók. (*) Winterrl ma, vasárnap este 6 órakor tartja utolsó előadását, amelyen az Itt még sosem látott spiritisztikus kísérleteket fog bemutatni. Jegyek a Lyránál és 4 órától a Vigadóban. MAI ELŐADÁSOK: Operaház. Bohémélet (1). Denevér Nemzeti Színház. Makrancos hölgy C43). Bagatelle (5). Vígszínház. Szenvedély (13). Férj és feleség (6). Magyar Színház. Majd a Vica! C43). Szókimondó asszonyság (6). Király Színház. Pillangó főhadnagy (V23). Gróf Ro­naldó (6). Városi Színház. A­ szép Saskia (V23). A Marcsa ka­tonája (fi). Belvárosi Színház. Az ötvenéves férfi (13. fi). Medgyaszay-színház. Incidens. Háztűznéző (2, v26). Budapesti Színház. A csavargólány 043). Édes apuka (fi). Andrássy­nt­ Színház. Művész ur. Thea stb. (*/13. fi). Apolló-Kabaré. Éjjeli zene. Balogh II. István stb. 643, 6). MuskátlirKabaré. X recept. X kuvik stb. (%3, 6). Intim-Kabaré. Diplomácia stb. (V£3. fi). Fővárosi Orfeum. Voo Doo? (^3. ,%6). Kristálypalota. NánCsi (^3. V26). Télikert. Rita Sacchetto stb. {V13, V16). Mozgókép-Otthon. Az aranyember III. Uránia. Az aranyember III. KÖZGAZDASÁG Termelő szövetkezeteket! A földmivelésügyi miniszter figyelmébe .— Levél a Pesti Napló postájából — Győr, február 8. Kétségbeejtő gazdasági helyzetünkben csak az menthetne meg bennünket a végpusztulástól, ha azonnal a legfokozottabb termelő munka indulna meg az országban. Csakhogy szerencsétlenségünkre, ebben a végzetesen kritikus időben, amikor a leg­lázasabb termelő munkát kellene kierőszakolnunk, a kapitalista és szocialista társadalmi rend élet-ha­lál harcot vívnak egymással. Senki nem dolgozik. Ennek igazi motívuma abban rejlik, hogy sem a munkás, sem a kapitalista nem látja biztosnak, hogy amit termel, az az övé is marad. Legbűnösebb optimizmus volna intéző köreink­től, ha nem számolnának azzal, hogy már csak a borzasztó szénhiány és nyersanyaghiány miatt is, Magyarországon az ipar és vállalkozás talpraállí­tására évekig gondolni is alig lehet. Oroszországban a helyzet mégis csak egysze­rűbb volt. Ott száz emberre csak egynéhány ipari vagy szellemi munkás jut, a többi paraszt. Orosz­országban az ipar és intellektuális foglalkozás bol­dogulásának kilátásai szintén a legrosszabbak. Ott a munkanélküli munkás és intellektuel elemeket úgy tartja el a kormány, hogy gépfegyverekkel rekviráltat számukra. De mi történjék nálunk a száz-­­ és százezer ipari munkással, a városok lakosságával, a munka­nélküli mérnökkel, ügyvéddel, tanítóval, tanárral, szellemi munkással és azok családjával a következő öt esztendőben? (Az öt esztendőt onnan veszem, hogy mint a lapok írják, öt esztendeig még Ame­rikába se lehet kivándorolni.­ Arra számít talán a kormány, hogy a követ­kező esztendőben, mialatt az említett társadalmi rétegeknek képzettségüknek megfelelően munkát adni nem tud, arra fogja kényszeríteni a parasz­tot, hogy esztendőkig ő tartsa el ezeket a társadal­mi rétegeket, oly módon, hogy a kormány a mun­kanélkülieknek éveken át továbbra is fizetni fogja a segélyt, a paraszttól meg gépfegyverrel elrekvi­rálja a fölöslegét, mint Oroszországban? Kíván­hatja-e valaki ilyen körülmények között a paraszt­tól, hogy többet termeljen? De nem is fog sem a paraszt, sem a kisbirtokos többet termelni, mint amennyi neki kell. Példa rá Oroszország! Azt hi­szem, hogy arra a sokat emlegetett amerikai gabonára komolyan nem számíthatunk. Kívánhat­juk-e, hogy Amerika dolgozzék ránk és küldje ne­künk a gabonát, mi pedig majd nyomatjuk neki a papi pénzt és csak azért se dolgozunk. Nincsen más megoldás, csak az, hogy a száz-és százezer munkanélküli ipari munkásnak, mér­nök, tanító, ügyvéd, hivatalnok és szellemi munkás­nál hogy az átmeneti éveken át éhen ne pusztuljon családjával egyetemben, meg kell adni az alkalmat arra, hogy mezőgazdasági termeléssel kereshesse meg kenyerét. A városi lakosság feje fölött ott lebeg a munkanélküliség és éhinség fenyegető réme és szinte ösztönszerűen szeretne menekülni mindenki ki a földekre. És meneküljön is, aki tud! Szorongva látom előre különösen a legértéke­sebb magyar intellektuális elemek kétségbeejtő helyzetét. S meggyőződésem az, hogy csak mezőgaz­dasági termelő szövetkezetek felállításával lehet ezeken a nagy tömegeken segíteni. Győrben az utóbbi napokban biztoató kezdet mellett megalakult egy lelkes tábor. Célunk az, hogy egy birtokon szövetkezeti alapon mi magunk termeljünk és az intenzív mező- és kertgazdasági termelésnél előforduló minden munkát mi magunk végzünk el. Szövetkezetünk abban különbözik majd minden más szövetkezettől, hogy a tagok nem a szövetkezet rendelkezésére bocsátott tőkéjük ará­nyában, hanem kizárólag munkateljesítményük arányában részesülnek a közös termelés tiszta jö­vedelméből Vannak közöttünk tisztviselők, mérnö­kök, technikusok, végzett gazdászok, kertészek, had­viselt szellemi munkások, akik megszállott terüle­ten vagy hadifogságban éveken keresztül igazi kul­túrmunkát végeztek. A háború szenvedései és a nélkülözések után most már dolgozni akarunk minden áron. Legfőbb törekvésünk az, hogy a munkát a tavaszon már megkezdhessük. Bízunk benne, hogy a földművelés­ügyi miniszter is támogatni fog bennünket. Bubrovay Károly, gépészmérnök volt népfölkelő főhadnagy" Az önálló jegybank és az új magyar banikje­gyek. Az Osztrák-Magyar Bank szabadalma 1919. év végén jár le, de a népkormány — mint e hét folyamán jelentettük, — minden előkészületet meg­tesz, hogy szükség esetén, ha az Ausztriából kivált nemzeti államok magatartása folytán már előbb rákényszerülnénk, bármikor felállíthassa az ön­álló magyar jegybankot. Készülni kell azonban az új magyar bankjegyek kibocsátására is, ami techni­kailag talán nehezebb munka, mint a nemzeti­­ bank felállítása. Ha függetlenítjük magunkat az Osztrák-Magyar Banktól, a Magyarországon most forgalomban lévő közös bankjegyeket be kell majd cserélni magyar bankjegyekre. Ámde egyik napról a másikra nem lehet 16—18 milliárd összegű bank­jegyet előállítani, tehát amikor mi az új jegyban­kot felállítjuk, már az új bankjegyeknek készen kell lenni. A létesítendő nemzeti bank nyomdája csak a normális szükségletre rendezkedhetik be. Nem csinálhatunk akkora nyomdát, mely néhány­hét alatt olyan bankjegytömeget képes előállítani, aminőt az Osztrák-Magyar Bank nyomda-nagy­üzeme megfeszített erővel négy és fél esztendő alatt produkált Ezért merült fel a gondolat, hogy a forgalomban lévő bankjegyek becserélésére szol­gáló új magyar bankjegyeket külföldön, például Angliában állíttassuk elő. Erről idejében kell gon­doskodni, mert rengeteg mennyiségű bankjegyről van szó, melynek kinyomtatása nemcsak teljes technikai felkészültséget, — ami idehaza hiányzik és belátható időben nem is pótolható — igényel, hanem sok időbe is kerül. Úgy halljuk, hogy" az önálló magyar jegybank előkészítésével megbízott hatóság részéről máris történtek puhatolózások, milyen úton-módon lehetne új bankjegyeink első nagy tömegét külföldön előállítani. Az értékpiacról. A tőzsdei forgalom ma kissé megcsappant, de a hangulat továbbra is bizakodó és az üzlet iránya kifejezetten szilárd. Nagyobb árhul­lámzások nem voltak, a kurzusok azonban 1,10 koro­nával mégis magasabbak a tegnapi zárlati árfolya­moknál. A járadékpiac nyugodt, a koronajáradék 67,75-ről 89-ig emelkedett ugyan, de még messze van a hét elején jegyzett kurzusoktól. Előfordult kötések: Osztrák hitel 711—703, Magyar hitel 1008—998, Jelzálog 517—501, Leszámítoló 648—38, Fabank 827—16, Agrár 758—44, Hazai bank 514—08, Magyar bank 735—30, Rima 947—52, Közúti 601—22 Vá­rosi 280—88, Déli vasút 122—123, Államvasút 1011— 997, Forgalmi bank 475—72, Földbirtok 280—87, Hermes 388—92, Ingatlan 586—90, Mercur 305—300, Ker. bank 4510—40, Lipótvárosi 235 - 40, Terézia 476—70, Alt. tak. 700—10, Fővárosi 2030—660, Hazai tak. 17950—18550, Borsod 1245—49, Concordia 690— 70, Gizella 615-­­20, Viktória 1320—30, Beocsini 1260— 75, Északi szén 750­-60, Kohó 1465—75, Szer­tlőrinci 545—570, Alt.­szén 2030- 2000, Salgó 1010—15 Szász­vári 865-70, Urikányi 890-93, Koburg 530—35, Csáky 449—55, Ganz 2985 -3015, Fegyver 625-30, Láng 402—10, Lipták 165—60, Schlick 405—03, Adria 1750—40, Atlantica 1290 -1305, Levante 1160—200, Baróti 551—59, Brassói 582—79, Danica 1085—95, Gáz Izzó 830—40, Guttmann 935—25, Nasici 3010— 3000, Orsz. fa 780—85, Ruggyanta 915—25, Spódium 575—80, Vasúti forg. 503-510, Városfejt. 670. Minden áron márkát akarnak az osztrákok. Bécsi tudósítónk telefonozza: A csehek és a dél­szlávok után most már az osztrák-németek is a legkomolyabban azzal a gondolattal foglalkoznak, hogyan szabadulhatnának meg a leromlott­ koro­nától. Mivel a weimari nemzetgyűlés most egészen aktuálissá tette a Németországhoz való csatlako­zást, egyre hangosabban követelik, hogy minél előbb térjen át Ausztria a márka-valutára, mert a cseh- és délszláv kormányok koronaellenes intéz­kedései után Német-Ausztriában sem tartható fenn tovább a korona-valuta. Az osztrák közvélemény­nek ebből a törekvéséből súlyos gazdasági követ­kezmények származnak Magyarországra is, amely ilyenformán a csehek, délszlávok és német-osztrá­kok után egyedül maradna a világpiacon 26 Cen­­time értékre lesülyedt koronájávál, ha csak köz­gazdasági köreink komoly ellenrendszabályokhoz nem fordulnak, hogy megszabaduljanak attól a nagy korona-inflációtól, amely egyrészt Jugoszlá­viából, másrészt "Csehországból és" a Tótföldről, most meg már Német-Ausztriából is mind Ma­­­gyarország felé veszi útját, mert egyelőre ez az egyetlen állam, ahol a koronaértéket még eredeti kurzusán elfogadják. Olasz katonák viszik le Bécsből a triesztiek értékpapírjait. A bécsi intézetek tri­eszti fiókjai az olasz megszállástól való félelmükben annak idején Bécsbe küldötték fel a saját és a ko­mittenseik tulajdonát képező ér­tékeket. Trieszt idő­közben olasz impérium alá került és az olasz katonai parancsnokság a német-osztrák kormány­­nyal előzetesen folytatott tárgyalások után­­egy külön vonatot küldött most Bécsbe, m­elyen a trieszti bankfiókok és tőkepénzesek értékpapír­jait olasz katonák őrizete alatt vis­sza fogják szál­­lítani Triesztbe. Azt halljuk, hogy a fiumei közön­ség körében hasonló mozgalom indult meg, hogy a megszálló entente-parancsnokság közvetítésével vi­*­­szakapják a Budapestre küldött értékeike.

Next