Pesti Napló, 1919. április (70. évfolyam, 77–102. szám)

1919-04-01 / 77. szám

Vasárnap télt, egy uj emberiség lesz, amely érzi, hoggy társa a lény és a hangyafaj e­l­i­tű­­zésével és szorgalmi­val fogja munkája és erejét az összesség javának szolgálatába állítani. A fint a méhek is igyekeznek a heréktől meg­sz­­ad­­.ni, uj.-n igyekszik a prole­tariátus a rajta élősködőket, h­­­áról lerázni, a tár­sadalmi hereséget megszüntetni. Törvénybe iktat­tuk a munkakötelezettséget és a munkára való jog­áot is ezen a két alapelven épül fel új társadalmi rendünk. Figyelmeztet azonban­ azokra a veszélyekre, amelyek az új világrendet még fenyegetik. Ezért­­ fölszólít mindenkit, aki erőt érez magában és egész­séges, jelentkezz­ a Vörös Hadseregbe, amely már nem egy kiváltságos osztály érdekeit fogja megvé­deni, hanem­ a saját érdekeit. Azzal fejezi be beszé­dét, hogy a háború által teremtett borzasztó fertő­ből csak egy kivezető út van: ez a mi világrendünk amelyben nem lesz többé nyomor, betegség, mem­ lesznek sápadt gyermekek, bénák és nyomorékok és a legutolsó kis faluba is jólét és megelégedettség fog beköltözni.­ Garbai elvtárs beszédét nagy lelkesedéssel hall­gatták végig s azután a tömeg a legnagyobb rend­ben szétoszlott Délután fél három órakor az elnök-elvtárs éa kísérete különvonattal a demarkációs vonalra utaz­tak. Apa község küldöttsége Kónya Gyula és Gozár Ferenc vezetésével­ üdvözölte az elnököt. Garbai elnök-elvtárs kijelentette, hogy a kormányzótanács­inak esze ágában sincsen a kétkezi munkás kis meg­unkarított vagyonát szocializálni. Reméli, hogy kipusztul innen az ellenség, reméli, hogy ha az el­lenséget kikergették, meggyengítik a bojárok ural­mát is. Szinyérváralján a munkástanács nevében Somló Lajos elvtárs üdvözölte az elnököt, aki az­után kíséretével elindult, hog az állomás épülete előtt felállított székely­ dandár díszszázadait meg­szemlélje. A díszszázad élén Nagy Pál dandárpa­rancsnok üdvözölte az elnököt. Garbai­­elvtárs el­lépett a díszszázad előtt, megtekintette a tüzérüte­get és a gépfegyver-osztagokat is. Hosszu kocsisor vitte az elnököt és kíséretét Szinyérváraljára, ahol a Korona-szállóban népgyűlés volt, melyen az elnök a több száz főnyi közönséghez hosszabb beszédet in­tézett. Az elnök vonata esti fél nyolc órakor érkezett vissza Szatmárra, ahonnan este 10 órakor az elnök és kísérete különvonattal Budapestre utazott, lehetnek. Ez tehát ,az a világos álláspont, amelyet a kormány elfoglalt és amelyen még ma is áll, mindaddig, míg néhány napon belül önök elé ter-­­jesztheti az előzetes békeszerződést, önökön áll, hogy megmondják, várjon a tárgyalóknak továbbra is megadják bizalmukat. A kormány cselekvési sza­badságot kívánt, mert azon a nézeten van, hogy előzetes fejtegetések megfosztják idegeitől és hogy ily módon zavaró nézetellentétek merültek volna fel. Ezért nem fogadtuk el a messzenyúl­ jó tárgyalá­sok teóriáját. Biztosíthatom önöket, hogy mi, ha önök a kért bizalmat megtagadnák, átadnák a ter­het sajnálkozás nélkül másoknak és azzal az aka­rattal, hogy utódainkat támogatjuk. A Renaudet-indítványt 362 szóval 131 ellené­ben elvetik és a költségvetési provizóriumot bit szóval 97 ellenében elfogadják. Az ülést azután be­zárták. Páris, március 31. (Havas.) A francia közvéleményt erősen fog­lalkoztatja a romániai helyzet, mert a beérkező jelentések szerint a bolsevisták és románok a Dnyeszter balpartján összeütköztek. Az Odessza elleni bolsevista támadásnak a budapesti forrada­lommal való egybeesése nyugtalanítólag hat. Franciaország nem küld több katonát Oroszországba Páris, március 31. (Havas.) A kamara tegnapi ülésén Renaudet a költségvetési provizórium (hadihitel) tárgyalásánál megindokolta azt a módosító indítványát, hogy a katonai hiteleket tíz millióval szállítsák le, oly összeggel, amely megfelel a jelenleg a Murman­vidéken, Arh­angelszk és Odessza vidékén lévő tényleges állományok fizetésének. Az indítványnyal kapcsolatosan felszólalt Abrami alállamtitkár, aki emlékeztetett arra, hogy Pichon miniszter a kormány nevében már felvilá­gosításokat adott. Abrami ezután így folytatta: Ami a Murman-partvidéken és Déloroszországban lévő tényleges állományokat illeti, nem francia, hanem a szövetségesek által közösen végrehajtott vállalkozásról van szó. A francia kormány ki­jelentette: Semmiféle expedíciót Oroszországba! Franciaország, amely e háború első csapásait vi­selte, a legsúlyosabb áldozatokhoz is hozzájárult. Kalandra, expedícióra a kormány egyetlen embert sem a­dna. A miniszterelnök felhatalmazott annak kijelentésére, hogy egész múltját megtagadná, ha Oroszországba küldendő expedíciót tervezne. Még egy dologról kell biztosítanom önöket, nevezetesen arról, hogy mától kezdve egy embert sem külde­nek Oroszországba s egyetlen egy katonát sem fog­nak pótolni, aki már elment oda. Az államtitkár végül felveti a bizalmi kérdést. Franklin Bouillon­­a külügyminisztertől kiegé­szítő nyilatkozatokat kért. Pichon megbotránkozását fejezi ki afelett, hogy a külügyi bizottság elnöke meggyanúsította a francia diplomáciát. A miniszter ezzel szemben di­cséri a francia diplomácia tevékenységét, majd eze­ket mondja: Igaz, hogy a kormány ilyen időkben nem tudta a parlamentet állandóan tájékoztatni. Felvetették a bizalom kérdését. Értem az ország türelmetlenségét, sőt aggodalmát a jelenlegi hely­zettel szemben, annál is inkább, mert még nem ju­tottunk annyira, hogy a békefeltételeket felállítsuk, de emlékeztetek arra, amit a miniszterelnök három hónappal ezelőtt mondott, amikor kijelentette, hogy a kormány köteles teljes cselekvési szabadságot biztosítani magának. Clemenceau e véleményét megerősítette az önök szavazata. A miniszter hozzá­fűzte, hogy ez minden szövetséges országban így van, Angliában, Olaszországban és Amerikában. Lloyd George szerencsétlen dolognak mondotta, hogy a tárgyalások nyilvános megbeszélés tárgyai PESTI NAPLÓ 1919. április 6. 3 A vörös katona a világ proletárjainak védelmezője A világ proletárságának védelmezője a vörös katona, aki a munka és a munkás felszabadításáért harcol a tőke öntudatlan katonáival. Az új világ­rendet a vörös katona fogja megvédelmezni mind­azokkal szemben, akik a proletariátusnak konok el­lenségei s a kizsákmányoló kapitalizmus gonosz és lelketlen hivei. A vörös katona nem ismer nemzeti különbségeket, ő előtte csak egyfajta ember van, a dolgozó proletár, aki megfeszített­ munkával küzd azokért az eszmékért, amelyek most az egész vi­lágban fellángoltak és rövidesen diadalra jutnak. Az utolsó háború ez, amelyet most vívnak meg a vörös katonák a burzsoá érdekek képviselőivel. De ez a háború nem olyan, mint az a rettenetes emlékű ötesztendős háború, amikor kancsukával kergették egymásra a világ proletár testvéreit. Nem romboló háború ez, hanem építő háború, mert ennek a nyo­mán fog felépülni a munkások számára olyan bol­dogságos jövendő.. Ez a harcban résztvevő katona a világ katonája, aki nem ismer nyelvi különbsége­ket, testvéri módon egyesül a világ minden szegény emberével és dolgozó proletárjával. A vörös hadseregben együtt szolgál a világ va­lamennyi proletárja. Az egy nyelvet beszélő prole­tártestvérek saját anyanyelvű csapatokban csopor­tosulnak majd és a maguk által választott parancs­nokaik rendelkezéseinek vetik® alá magukat. A nemzetközi hadsereg katonái A budai vár kőudvaráról vasárnap délben új dal akkordjai hangzottak föl. Sok-sok katona ajká­ról harsant fel az Ifj Internacionálé, jeléül annak, hogy az elmékbe és lelkekbe új gondolatok és esz­mék kerültek, amelyek láthatatlan kapcsokkal egy­máshoz fűzik a nagyvilág hatalmas proletár tábo­rát. Az első nemzetközi ezred első zászlóalja vonult fel vasárnap délután a várba. A harcba induló pro­letártestvéreinknek Pogány József elvtárs mondott beszédet, amlynek során többi között a következő­ket mondta: — Elvtársak! Katonák! Örömmel és büszke­séggel üdvözöllek benneteket A hogyan itt álltok, ti vagytok a megtestesült Internacionale, a csa­pattá lett nemzetköziség. A magyarországi Tanács­köztársaság hódító erejét legjobban mutatja, hogy nemcsak magyar munkások, hanem orosz proletá­rok és roán munkások is odaállottak a mi vörös lobogóinkhoz. Ebben az országban, ahol a szocia­lizmus, a kommunizmus társadalma lett úrrá, ahol a dolgozók uralma kerekedett felül, nemcsak a magyar proletárnak van most már hazája, hanem hazára talál itt az orosz, a román, a cseh és a francia proletár is. A nagy marxi jelszó, amelyet a kommunista kiáltvány röpített Világgá, hogy „világ proletárjai egyesüljetek", csodálatos nagy­szerűséggel vált testté ebben a nemzetközi vörös ezredben, mert benne valóban pártra, fajra és val­lásra való tekintet nélkül egyesülten állanak min­den nemzet proletárjai. A sokszoros dörgő éljenzés után Szamuely Tibor helyettes-népbiztos beszélt orosz nyelven a vörös gárda orosz katonáihoz. — A nemzetközi proletariátus nevében, mon­dotta, üdvözlöm a nemzetközi proletariátus előtörsét, amely folytatja azt a harcot, mely keletről idult nyugat felé a kapitalizmus és a világ összes elnyo­mottjainak felszabadítására. Nem egyesek és egyes nemzetiségek érdekeiért, hanem a világ proletár­jainak felszabadításáért folyik. A szónoklatot sokszoros dörgő hurrával üdvö­zölték az orosz katonák. Újra felhangzott az Ir nacionále, majd egy volt román tiszt mondott hány szót románul. Ezzel a katonaünnep véget és a zászlóalj levonult a Várból Az orosz proletárok magyar testvéreiké A messzi Oroszországból ideszakadt orosz letártestvéreink vasárnap délután a Gólyává: ülést tartottak Bergmann Jakab elvtárs, a most vöröskeresztes megbízott elnöklésével Bergn elvtárs­ megnyitó beszédében felolvasta a követ rádiósürgönyt, amelyet az orosz szovjet­ kora küldött a Magyarországon tartózkodó orosz­­ fogoly proletár-testvéreinknek: - Ti hadifoglyok, kik végig éltétek a s perialista háborúnak minden borzalmát, kis hát bőrötökön tapasztaltátok az orosz és gyar burzsoának kizsákmányolását, minden tökkel támogassátok az ifjú magyar Tandol társaságot. Az ellenségek összefogtak már a gyar és orosz proletár elnyomására. Mis orosz és magyar proletár és parasztnak a­­ hadseregben van a helye, épp ugy, mint az öt országban tartózkodó magyar proletárok ter­hetetlenül küzdenek az ottani érdekekért. Vi­tek meg a magyar proletárt! A magyar - orosz proletár egyetemben küzd az összes pi­­árok közös érdekeiért. Csicserin, orosz ügyi népbiztos. A távirat határtalan lelkesedést keltett az ő proletár-testvéreink között, akiket Gábor Móré nemzetközi vörös hadsereg politikai meghíz üdvözölt az első budapesti nemzetközi vörös e negyedik zászlóalja nevében. Ez a zászlóalj a munkásokból és parasztokból áll. Philipoff elvtárs előadása után Szamuely Tibor elvtárs,­­­ügyi népbiztos-helyettes a forradalmi kormány­­nács nevében orosz nyelven tartott beszédet , többi között a következőket mondta: — A proletárnak nincs hazája — mondott! Mi nem akartunk addig hazatérni Oroszorszá­gig nem volt biztosítva ott a m­unkások hely a kapitalistákkal szemben. Meg akartuk védei orosz proletáriátust. Itt is a proletáriátus­­ kezébe a hatalmat kéri, támogassanak bennül mert hamarosan eljön az az idő, mikor az e világ proletáriátusa egyesülni fog. Példát kell látni az orosz és magyar proletároknak. Radionov Vladimir beszélt ezután és kife­tette, hogy aki nem lép be a Vörös Hadsen annak szégyen itt maradni e szabad haza Norber User és Rafalovics beszéde után az ő felhívta a jelenlevőket, hogy jelentkezzenek a B­­anich­ utca 50. szám alatti orosz toborzóhelyi­ben. A felhívásnak orosz proletár-elvtársai a legnagyobb lelkesedéssel tettek eleget. Az új világrend védelmezőinek toborzás A hadügyi népbiztosság utasítást bocsátot a Vörös Hadsereg toborzásának végrehajtására toborzást minden hadosztály területén egy j likai megbízott irányítja és egy kinevezett had­­ályparancsnok vezeti. A toborzás végrehajtá: toborzó bizottságokat állítanak fel és csak­­ vehetnek fel katonákat a Vörös Hadseregbe, egyes szervezetek, vagy testületek, embereket us­goztak, a területen működő toborzó bizottság kell küldeniök őket, vagy kérniök kell egy ki toborzó bizottság kiküldetését. A toborzó bizot­tok a proletár-orvoson kívül három tagból állai Minden jelentkező, akit a bizottság megbízható ítél és akit az orvos katonai szolgálatra alkalú­nak talál, ha a Vörös Hadsereg kötelező feltét­­nek aláveti magát, felvehető a Vörös Hadsere­­lv az, hogy minden jelentkező katona azon fi nememhez vétessék föl, amelynél a világháború szolgált. A jelenleg tényleges szolgálatot teltő katonák tartoznak belépni a Vörös Hadsereg Leszerelési illetéküket és a magasabb zsoldot jr­nius 21-től visszamenőleg megkapják. A katona­ ki nem képzett egyének kiképzését rö­gtön megl­dte. A nem megbízhatókat a toborzó bízott a Vörös Hadseregből kizárja. A budapesti toborzó bizottságok: Budapesten első hadosztály az I., II. és III. kerületből jele­kezők részére a kelenföldi Bebel- (volt 29-es s­véd) laktanyában, a második hadosztály a V­­IX. és X. kerületből és Kispestről jelentkezők szere a Marx- (volt 1. honvéd) laktanyában, a kü­­llői­ úton, a harmadik hadosztály a IV., V., VI. VII. kerületből, valamint Újpestről és Rákospalé­ról jelentkezők részére a Martinovics- (volt 32­ laktanyában, ezenfelül mind a három budapi hadosztály számára a szerb-utcai laktanyában, tengerészdandár számára a Falk Miksa­ utcai b­­anyában állítottak fel toborzó bizottságokat.­ Va mennyi budapesti tüzér toborzása az Engels­ (­ Vilmos) tüzérlaktanyában történik. Ha szükség egyes helyeken fiók toborzó bizottságokat is állít­uak fel. Az eddigi toborzóhelyeken k kívül hétfő óta főváros területén a Szerb­ utca 22. Mám alatt *•-*- ' ' '­oborzó I­zo részén

Next