Pesti Napló, 1919. december (70. évfolyam, 169–193. szám)

1919-12-02 / 169. szám

/ 2 KecBd PESTI NAPLrÖ amely választatni fog és várható, hogy ez lesz az első lépés a gyors béke felé. Választási mozgalmak — Egy sereg képviselőjelölt — A sárvári Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja t­ovember 24-én kert levelével a kerület régi képvi­selőjének,­­ Isuszár Károly miniszterelnöknek aján­lotta fel ismét a képviseltetést. Friedrich István hadügyminiszter tegnap dél­után tartotta meg program­mbeszédjét R­ákosszent­mihályon. A miniszter a községháza előtt lévő térségen mondta el programjti beszédjét, amelyet az összegyűlt közönség figyelemmel hallgatott­­vé­gig. Ezután Friedrich Istvánt egyhangúlag a ke­rület képviselőjelöltjévé kiáltották ki. A budapesti 11-ik ker. választók jelöltje dr. Benárd Ágoston államtitkár, a harmadik kerületé Malter István közoktatásügyi miniszter, a negye­diké dr. Wein Dezső, az ötödik kerület egyik vá­lasztási körzetében Hegedűs Gyula színész, a ke­resztény pártok jelöltje, a tizenkettedik választó­kerületben, amely az Angyalföldre és környékére szorakozik, tegnap jelölték nemzetgyűlési képvi­slőül Homanyi Tivadart, aki­ programmbeszédét is mondotta. Valószínűleg Budapesten fogják je­lölni Csillér­i András volt népegészségügyi és­­ Otdh Dániel volt munkaügyi minisztereket. A Ke­rteztény Nemzeti Egyesülés Pártja nem állít ellen­jelöltet sem gróf Andrássy Gyulával, sem gróf Hadik Jánossal, sem Bethlen Istvánnal szemben, amennyiben ők mandátumra reflektálnának. Épp ugy támogatni fogják gróf Appon­yi Albertet is a jászberényi kerületben. Rakovszky István aligha lép fel a régi csornai kerületben, ahová a keresz­tény blokk dr. Grieger Miklós sóskúti plébánost jelölte képviselőnek. A Liget-klubban ma délelőtt Czeizel Gyula el­nöksége alatt több mint ezer választó­polgár rész­vételével értekezlet volt, melyen egyhangú lelke­sedéssel dr. Márkus Jenő volt városi tanácsnoknak ajánlották fel. Márkus Jenő a jelölést elfogadta és zajos tetszéssel fogadott beszédében kijelentette, hogy­ a keresztény nemzeti demokrácia politikáját követi. A XIV-ik választókerületének polgárai va­sárnap az Erzsébetvárosi Demokrata Körben népes pártértekezletet tartottak. A pártértekezlet kimon­dotta, hogy a kerületben lévő többi társadalmi körökkel és szervezetekkel egyetértőleg Ugrón Gábort jelöli. A pártértekezlet nagyobb küldöttsé­get menesztett Ugrón Gáborhoz, aki hosszabb be­szédet mondott s kijelentette, hogy a felajánlott képviselő jelöltséget elfogadja. A Keresztény Nem­zeti Egyesülés XVI. választókerületének küldöttsége felkereste Miklóssy István főgimnáziumi tanárt, hogy részére a párt mandátumát felajánlja. Mik­lóssy elfogadta a jelölést. Az egyesült keresztény pártok a gyöngyösi választókerületben egyhangú­lag dr. Bozsik Pált jelölték képviselőnek. A fogolytáborokban internált kom­munisták sorsa Holnap este minisztertanács lesz, amelynek egyik érdekessége Payer Károly népjóléti minisz­ter i­diítványa a fogolytáborokban internált kom­munisták és vörös katonák elbocsátása érdekében. A kormány alkalmasint a hadvezetőség megkérde­zése u­tán fog ez ügyben dönteni. Bandholtz tábornok a miniszter­elnöknél Bandholtz tábornok, az Amerikai Egyesült­­Államok budapesti katonai missziójának vezetője, ma délben Shelden vezérkari ezredes kíséretében megjelent a miniszterelnökségen, hogy hivatalt­ látogatást­­ tegyen Huszár Károly miniszterelnök­nél, egyúttal viszonzásául annak a látogatásnak, amelyet a magyar miniszterelnök hivatalba lépése után az amerikai tábornoknál tett. Az amerikai tábornokot, akinek kíséretében voltak a melléje beosztott katonai és polgári összekötőtisztek is, ugyanazon formák között fogadták, mint az en­teiste többi képviselőit. A miniszterelnöki fogadó­terem előcsarnokában dr. Bárczy István miniszteri tanácsos fogadta a tábornokot és vezette a gobelin­terembe, ahol a találkozás lefolyt. Az amerikai tábornok egy félórát töltött a miniszterelnöksészen és a miniszterelnökkel folytatott beesélgetésében meleg és serves érdeklődést mutatott Magyarország aktuális problémái iránt. Puccskísérlet az erdélyi kormányzótanács ellen — Ostromállapot Nagyszebenben . A Magyar Távirati Iroda jelenti: Nagysze­beniben a múlt hónap 21-ike körül magyarok, szászok és románok a® erdélyi kormányzóta­nács ellen (Concilul Dirigent) puccsot rendez­tek. Ez alkalomból a jelenlegi erdélyi kor­mányzótannácsot előmozditottjaalk jelentették ki és egy ujat neveztek ki helyébe. A puccs azon körül­ményből indult ki, hogy a letett kormányzótanács az amnexió mellett is élt, mig az uj egy önálló Erdélyit­ kivánt és minden annexiós gondolattól távol á­ll. A ro­mán királyi kormányzat erre Nagyszebenben kihirdette az ostromállapotot és a puccs részt,­vevőit elfogatta. Jellemző, hogy az erdélyi román papság­­nemcsak hogy aktive részt vett a­ puccsban, ha­nemi direkt vezetősz­erepet játszott benne és nyilván kijelentette, hogy mi­lyen asmexiót ej­legiez. A MMMN Enteilte konferencia Londonban Német kormányválság előtt — Tarthatatlan­­a szocialisták uralma Csehországban — A republikánus Szenátorok a francia-amerikai szövetség mellett * Ír J Josef George miniszterelnök az alsóház pén­teki ülésén egy interpellációra válaszolva kijelen­tette, hogy a kormány mihamarabb békét kíván kötni az ottomán birodalommal és ebben a kérdés­ben tárgyalásokat folytat a szövetséges és társult, hatalmak kormányaival, mert a mielőbbi békekötés nemcsak Anglia, hanem az egész világnak érdeke, de egyben azt is bejelentette, hogy A békeszerződés ratifikálását el kell ha­lasztani, mert az enterte és a német kormány között aka­dályok merültek fel a megszállott területek közigaz­gatására vonatkozó megállapodások dolgában. A még teljesí­tetlen fegyverszüneti feltételek dolgában keletkezett az első ellentét az enterlte és Németország között, amikor a berlini kormány meghatalmazottja elutazott Párisból, anélkül, hogy a fegyverszüneti pó­tjegyzőkönyvet aláírta volna. Az entente tudvalevően azon az állásponton van, hogy a német kormány, — miután a fegyverszüneti szerződés több pontját nem teljesítette,­­ súlyosan megsértette vállalt kötelezettségeit s ezért a szövet­séges hatalmak szükségesnek látják, hogy a hadi­foglyok hazaszállítását a szerződés h­atározmányai­­nak megfelelően összekapcsolják a békeszerződés életbelépésével. A német kormányon áll, hogy a békeszerződés nyolc napon belül véglegesen ratifi­káltassék és­ a hadifoglyok ha­za­tér­jenek ha a szö­vetségesek és Németország képviselői a keleti te­rületre vonatkozó határozmányok gyakorlati ke­resztülvitele dolgában megegyeznek és a fegyver­szüneti szerződés határ­ozmányainak teljes keresz­tülviteléről, valamint a határozmányok megsértése esetén alkalmazandó büntetésekről szóló jegyző­könyvet további ellenvetés nélkül aláírják. A német kormány azonban nem volt hajlandó ezt a követe­lést teljesíteni, mert — mint a Wolff-ügynökség kommünikéje közölte : nem bocsátja áruba a ha­difoglyokat a kotrógépek kiszolgáltatásáért. Az el­lentét azonban nemcsak a némnet-entente viszonyt élezte ki, hanem a német belpolitikában is zava­rokat támasztott. Bécsi tudósítónk jelenti, hogy bár félhivatalosan cáfolják, beavatott politikai körök­ben mégis azt hiszik, hogy a kormányt komoly válság fenyegeti, mert a miniszterek egy része ellenzi az entente ultimátumának elfogadását, mi,­ a többi miniszter engedni akar. A Presse de Paris is azt írja, hogy berlini in­formációi szerint Berlinben átcsoportosulás készül, legalábbis a demokratáknál és a többségi szocialis­táknál. Mind a két párt azt hiszi, hogy a kabinet legutóbbi jegyzékében igen engesztelhetetlennek mutatkozott és nyomást gyakorolnak a kormány­­ra, hogy változtassa meg a m­agatartását. Ehhez a hírhez azt a megjegyzést fűzi a szolfi­ügynökség, hogy sem átcsoportosításról, sem a pár­­toknak a kormányra gyakorolt nyomásáról sem­­mit sem tudnak. Az entenés-hatalmak egyébként legköze­lebb Londonban tanácskozásra ülnek össze, hogy Németország magatartása és a békeszerződés­nek az amerikai szenátusban várható visszautasí­tása dolgában határozzanak. Miután Lloyd George most nem tud Pririsba utazni, kivételesen London-­­ban fognak tanácskozni az entente két viselői. * Mint a Pondjelnik ciran prágai nemzeti­­szocia­list­apárti lap jelenti, a cseh-szlovák nemzeti szo­cialista párt kilépett a kormányalakító koalícióból s a párt három minisztere lemondott. A lap azzal okolja meg a párt eljárását, hogy a szociáldemokrata szervezetek terrorisz­tikusan jártak el a nemzeti szocialista munkássággal szemben és a szociáldemokraták visszautasították a nemzeti szocialistáknak a tegnapi napon lejárt ultimátumát. A nemzeti szocialistáknak a kormányból való kiválónak — mint bécsi tudósítónk jelenti — előre­láthatóan kormányválság lesz a következménye. A nemzeti szocialisták most az ellenzékhez csatlakoznak, amely ezáltal annyira megerősödik, hogy könnyen megbuktathatja a kormányt. Az el­­lenzéki pártok, a Masaryk vezetése alatt álló de­­mokrata párt, az egyesült nemzeti pártok Kramatt­tal az élükön és a Klosács vezetése alatt álló nevvó­zeti szocialisták a legnagyobb erővel felveszik a harcot a szociáldemokrata párt terrorja ellen. Súlyosbítja a Tusor-féle szocialista kormány­ helyzetét a franciaországi választások következtéb­­en beállott politikai helyzet: a francia kormány ugyanis bizonyára támogatni fogja a prágai ellen­zéket kormánybu­ktató törekvéseiben. A Washingtoni jelentés szerint Hitchcock szenátor hosszabb ideig tanácskozott Wysermal Lodge sze­nátornak a békeszerződéshez bejelentett fentartá­sairól s e fentartások elfogadásának lehetőségéről. Wilson Hitchcock szenátorral együtt azzal foglal­kozik most, hogy elkészítse a kongresszushoz kif­dendő üzenetét, amelyben részletesen kifejti a bé­keszerződés folytán bekövetkezett helyzetet. Politi­kai körökben kijelentették, hogy a békeszerződés sorsa nagy mértékben függ attól, milyen álláspontot foglal el Wárson ebben az üz­enetbe­n. A köztársaságiak, akik kisebb módosításokat kívánnak, kijelentették, hogy olyan alapot akar­nak találni a tárgyalásoknak, amelyet valamennyi párt elfogadhat, mert belátják, hogy a békeszerződésért való küzdelmet neon szabad tovább folytatni s a szenátusnak mindenáron végezni kell vele, hogy teljesen a belső szervezés sürgős kérdé­seinek szen­telhesse idejét. A milanói Secolo egy távirata is ara enged következtetni, hogy a szenátus pártjai k­izárt lénye­ges közeledés történt. A Secolo szerint ugyanis Pá­risba az a hír érkezett, hogy az amerikai republikánus párt támogatja a francia-amerikai védelmi szövetség eszméjét. Franciaországban ez a hír kétségkívül nagy megkönnyebbülést fog okozni, mert ennek a szer­ződésnek sokkal nagyobb jelentőséget tulajdoníta­nak, mint a népszövetségnek. A Newyork Sun viszont még legutóbbi számá­ban is azt írja, hogy a republikánus szenátorok ultimátumot akarnak intézni Wilsonhoz és a sze­nátus külügyi bizottságához, amelyben azzal f­enye­getődznek, hogy végleg elutasítják a német-osztrák és bolgár szerződések ratifikálását, ha az elnök nem terjeszti elő az összes okiratokat,­­,melyek a párisi béketárgyalásokra vonatkozólag birtokában vannak.­­

Next