Pesti Napló, 1920. július (71. évfolyam, 155–181. szám)

1920-07-15 / 167. szám

\ \ ifi i'' i C Budapest, 1920. 71-ik évfolyam. 167. szám. Csütörtök, julius 15 ELŐFIZETÉSI ÁRAK« Egy hóra._ 26 kor. — fill. Negyedévre 70 » — . Fél évre— 140 . — • Egész évre 280 • — • Egyes szám ára: Budapes­ten, vidéken és a pálya­udvarokon 1 korona. PESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL, Budapest, Rákóczi­ út 18. TELEFON: József 62—30, 63—31, 62—32, 62—33, 62—34. Nyomda: 54—39. felelős szerkesztő: József 62—36. Igazgatóság: József 62—35. Bethlen visszaadta megbízatását Személyi kérdéseken megbukott Szab© és Kaller (Saját tudósítónktól.) Gróf Bethlen István de­szignált miniszterelnök szerdán este visszaadta meg­­bizatását a kormányzónak, miután a kabinetalakí­tásra irányuló tevékenysége sikertelen maradt. A két hét óta húzódó válságnak siralmas rezüméje ez, benne van a magyar politikának minden betegsége, a személyi érvényesülés csúnya tülekedése, az in­trika, a magánérdeknek minden elé való helyezése. A tehetség, rátermettség, a tekintély — az mind semmi, ők nem akarnak „nagy kabinetet", ők csak magukat akarják, csupán az a fontos, hogy a kisze­melt tárcát meg is kapja az aspiráns. Most minden marad a régiben. Marad ugyanaz a nemzetgyűlés, majdnem ugyanazokkal a miniszterekkel. Miért kel­lett hát megenni a békát? Bethlen István jól elvégezte a maga munkáját, de nem bizonyult jó taktikusnak, mert elbukott a cél előtt. Az ő fellépése és szívós munkája összeková­csolta a pártokat, de amikor arról volt szó, hogy összeállítsa a kabinetjét, huszonnégy órán belül el­sülyedt a pártérdekek hínárjában. Bethlen javítani akarta a kabinet nívóját és emelni óhajtotta a te­kintélyét. Néhány pártonkívüli politikust akart be­vinni a kormányba. Csupán néhány névről van szó, de a két-három név valósággal felzaklatta a poli­tikai szenvedélyeket. A kormányzópárt értesülésünk szerint szabad kezet akart engedni a deszignált mi­niszterelnöknek a külügyi, honvédelmi és pénzügyi tárcák betöltésénél, de egyebekben a legmerevebben követelte a saját jelöltjeinek a kabinetbe való felvé­telét. Bethlen ebbe a kikötésbe nem ment bele. A deszignált miniszterelnök külügyminiszternek gróf Apponyi Albertet kérte fel, akinek tiszteletre­méltó személyét az egész vonalon szívesen akcep­tálták. Apponyi csak azzal a feltétellel volt hajlandó a külügyminiszterséget elvállalni, ha Tóth János kapja a belügyi tárcát Tóth ellen irtózatos harc Indult meg úgy a kisgazdák, mint a keresztények körében. Már a mai nap folyamán kétségtelenné vált, hogy ez a kérdés egymagában is képes felborítani a helyzetet. De egész sereg más komplikáció is tá­madt Igazságügyminiszternek Wolff Károlyt, az ud­varnagyi bíróság volt elnökét szemelte ki Bethlen. Wolff Károlylyal szemben ugyanaz a nagyfokú ani­mozitás nyilvánult meg, mint Tóth Jánossal szemben. A sértett hiúságok egész sora tornyosult Beth­len elé. A deszignált miniszterelnök Haller István­nak a népjóléti miniszterséget kínálta fel, mert gróf Teleki Pált akarta a kultuszminiszteri székbe ültetni. Haller ezt degradál­ásnak tekintette és visszautasította. Nagyatádi Szabó Istvánt közélel­mezési miniszternek akarta meghagyni Bethlen, ez ellen viszont nagyatádi Szabó tiltakozott és nyomatékosan kifejezésre juttatta a kijelölt mi­niszterelnök előtt, hogy ő a földmivelésügyi tár­cára aspirál. Ilyen nézeteltérések jelentkeztek az egész vonalon. De egész csomó tárgyi differencia is föl­merült. Bethlen azt akarta, hogy miniszterelnök­sége esetén: 1. Adjanak azonnal korlátlan házfelosz­latási jogot a kormányzónak. • 2. Bizonyos kikötései voltak a birtok­reform dolgában, amelyek nem egyeztek nagyatádi Szabó István felfogásával.­ 3. A választójog szűkítését akarta tör­vényhozásilag keresztülvinni. A személyi és tárgyi kikötései valósággal csatasorba állították ellene az új pártot. Gróf Bethlen, miután a szerdai nap folyamán nagy­atádi Szabó Istvánnal, Haller Istvánnal, Bleyer Jakabbal, Ferdinándy Gyulával, báró Korányi az akciója . Rubinek, nagyatádi a kormányzónál , Frigyessel és Emsch Gusztávval tárgyalt, arra a meggyőződésre jutott, hogy az ő feltételei mellett az új párt nem támogatja akcióját. A deszignált miniszterelnök azért szerdán este autón Gödöllőre utazott, kihallgatáson jelent meg a kormányzónál, akinek beszá­molt tárgyalásairól, egyben visszaadta meg­bízatását és azt javasolta a kormányzónak, hogy hallgassa meg Rubinek Gyulát, nagy­atádi Szabó Istvánt és Haller Istvánt és az­után pártbeli politikust deszignáljon minisz­terelnöknek. Az új pártban sugárzó arccal, nagy megelé­gedéssel vették tudomásul ezt a fordulatot és azt mondták, hogy ez az esemény kovácsolta igazán egységessé az új pártot. Rubinek, Szabó és Haller — Bethlen kudarcáról Az egyesült keresztény­ kisgazdapárt klubhe­lyiségében szerdán estte nagy számban gyűltek össze a párt tagjai és élénken diskuráltak a po­ll*.'!! a legfri*'i".bb fordulatáról. Ott volt csaknem ?a'an.ennyi .niniírtfr. számos államtitkár és na­gyon sok képviselő. Általánosságiban: azt lehetett iiiegállapi­ani, hogy a párt — a disszidenseik ki­vételével — öröm­­el fogadta­ Bethlen missziójá­nak meghiúsulását. — Nem lehet idegen embereket ránk oktro­jálni! — kiáltottam. — A nemzet, amikor ideküldött bennünket, döntött­ ítéletét, respektálni kell. — Nem lehet bennünket arra kényszeríteni, ho­gy liberális bálványokat támogassunk. — A Bethlen listájánál különbet lehet ösz­­szeállítani a mi sorainkból, — kiáltották szenve­délyesen. A disszidensek Fáy Gyula és őrgróf Palla­v­ini György vezetésével visszavonultak és lát­ható elkedvetlenedésssel tárgyaltak az uj fordu­latról. Ml­ég nagyon is kétséges, hogy ezek után bennmaradnak-e az egyesült pártban. A Pesti Napló munkatársa b­eszélt Rubinek Gyula miniszterrel, aki az uj helyzetről ezt mondta: — Gróf Bethlen István missziója meghiú­sultnak tekinthető. Ő maga ma este kihallga­tásra ment a kormányzóhoz és visszaadta meg­bízatás­át. A főütközőpont a belügyminiszterség volt. Ehez egyéb személyi és tárgyi ellentétek is hozzájárultak. ( ?óf Bethlen azt fogja java­solni a kormányzónak, hogy pártbeli politikust deszignáljon minszterelnöknek. Nagyatádi Szabó István miniszter, akit ma a képviselők egy csoportja kü­lön felkért arra, hogy ragaszkodjék a földmivelésügyi tárcához, ezt mondta a helyzetről: — Gróf Bethlen kijelentette előttem, hogy ő ragaszkodik listájához, ami természetes is. Azt én nem tudom, hogy más alapon hajlandó-e jönni, vagy sem. De azt sem tudom, holnap nem vál­toztatja-e meg véleményét, s én úgy gondolom, ha más alapon jönne, miniszterelnöksége ellen a párt nem emelne kifogást. Haller István kultuszminiszter ezt mondta munkatársunknak a fordulatról: — Tulajdonképen nem tegnap, hanem ma született meg az egységes párt. Az események­ teljesen összekovácsoltak bennünket. A közvéle­ménybe azt vitték be, hogy gróf Bethlen úgy­nevezett „nagy kabinetet" akar csinálni. Listá­jából ezt nem látjuk. Azoknál az új embereknél, akiket ő be akart venni kabinetjébe, a mi pár­tunk sok különb politikust tud kiállítani. Hol vannak itt a nagy nevek, a tehetségek, a tekin­télyek? Ha igazi nagy tehetségeket hozott volna Bethlen, mi szerényen félreálltunk volna. Így azonban... Voltak azonban olyanok is, akik védelmükbe vették Bethlent és kijelentették, hogy mégis a de­szignált miniszterelnök érdeme az, hogy ma egy 180 tagot számláló egységes párt van. Rubinek ismét előtérben Ezek után i­jra az a kérdés foglalkoztatja a politikusokat, ki lesz hát a miniszterelnök? A pártban azt hiszik, hogy Rubinek, nagyatádi Szabó és Haller még csütörtökön meghívót kapnak ki­hallgatásra és hogy Rubinek Gyulát holnap mi­niszterelnökké deszignálja a kormányzó. Azt sem tartják kizártnak, hogy Rakovszky Istvánra esik a kormányzó választása, de az sem lehetetlen, hogy valami egészen váratlan és meglepő megoldás következik. Teleki — a kormánypártban Gróf Teleki Pál levelet intézett nagyatádi Szabó István miniszterhez, amelyben a többi kö­zött ezt írja: — A mult év szeptember óta hirdettem a kormánypártoknak egységes pártba való tömörü­lé­sének szükségességét. Midőn tehát az egyesülés végre a tegnapi napon létrejött, örömmel ragadom meg a legelső pillanatot, hogy az Egyesült Ke­resztény Nemzeti Kisgazcfca ég Földmivespártba belépjek. Megszoktak­ a jogai forgyolások * ... — Esry néimet tudósítót Inzultáltak — K. «paai.-^rtekezlet ismét válságba jutott. A hétfői tanácskozáson Simons német külügyminisz­ter bejelentette, hogy a németek nem fogadhatják el az ententenak a szénszállításra vonatkozó fel­tételeit és ezzel kapcsolatban újból rámutatott arra, hogy Németországnak mennyire van szük­sége Felső-Sziléziára. Erre Delacroix, a konferen­­ cia elnöke azt válaszolta, hogy a németeknek ez a kijelentése ismét komolyan, veszélyezteti a to­vábbi tárgyalást. Majd felsorolta az ententenak már eddig is tett engedményeit, emlékeztette a németeket arra, hogy az entente milyen nagy elő­zékenységet tanúsított velük szemben és azzal fejezte be felszólalását, hogy az Ülést berekeszti és majd értesíti a németeket, ha újból szükség lesz rájurk a konferencián. Ezzel a németekkel való tárgyalás egyelőre véget ért Most az entente-hatalmak megint egyedül tanács­­koznakr.. Sürgősen Spaaba hívták Foch és Watson tá­bornagyokat, akikre nyilván azért van szük­ségük, mert újabb megszállással akarják megbüntetni és engedelmességre bírni a németeket-Spaalban hétfőn igen kínos incidens történt egy kávéház előtt. A kávéház tarlaszán a német delegáció több tagja sörözött, ami egy arra haladó belga kapitányt nagyon felbőszített, noha a néme­tek kifogástalanul viselkedtek. Arra ment vélet­lenül éppen Stockwasser, a Wolff-iroda tudósítója, Dernburg alállamtitkárral és Eckhardt kormány­tanácsossal. Minden ok nélkül a belga kapitány nekiesett Stockwassernek és korbácsával rávágott. Egy belga polgárember ugyancsak megtámadta Stockwassert és bottal fejbeütötte. Néhány ame­rikai úr kiszabadította az újságírót. M­int kifogástalan tanuk bizonyítják, a néme­tek semmi okot nem adtak a kapitány támadá­sára. Egyébként azt mondják, hogy a kapitányok­nak, hazctéri sebesülése folytán, agybaja van. Simons német külügyminiszter az újságíró bántalmazása miatt elégtételt kért a belga kor­mánytól. A konferencia főtitkára és a belga külügymi­niszter szóbelileg sajnálkozását fejezte ki a Wolff­iroda képviselőjének megtámadása miatt, tegnap este pedig dr. Simons külügyminiszterhez még kü­­lön bocsánatkérő jegyzék érkezett, amely mégegy­szer kifejezi a sajnálkozást és szigorú vizsgálatot és megtorlást igér. Spaaban az entente képviselői hétfőn a tescheni kérdésre vonatkozóan azt határozták, hogy mellőzik a népszavazást és a nagykövetek konferenciájára bízzák Lengyel- és Csehország határainak a m­eg­állapítását a tescheni területen, Szepes- és Árva megyében­.

Next