Pesti Napló, 1920. július (71. évfolyam, 155–181. szám)
1920-07-15 / 167. szám
\ \ ifi i'' i C Budapest, 1920. 71-ik évfolyam. 167. szám. Csütörtök, julius 15 ELŐFIZETÉSI ÁRAK« Egy hóra._ 26 kor. — fill. Negyedévre 70 » — . Fél évre— 140 . — • Egész évre 280 • — • Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 1 korona. PESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL, Budapest, Rákóczi út 18. TELEFON: József 62—30, 63—31, 62—32, 62—33, 62—34. Nyomda: 54—39. felelős szerkesztő: József 62—36. Igazgatóság: József 62—35. Bethlen visszaadta megbízatását Személyi kérdéseken megbukott Szab© és Kaller (Saját tudósítónktól.) Gróf Bethlen István deszignált miniszterelnök szerdán este visszaadta megbizatását a kormányzónak, miután a kabinetalakításra irányuló tevékenysége sikertelen maradt. A két hét óta húzódó válságnak siralmas rezüméje ez, benne van a magyar politikának minden betegsége, a személyi érvényesülés csúnya tülekedése, az intrika, a magánérdeknek minden elé való helyezése. A tehetség, rátermettség, a tekintély — az mind semmi, ők nem akarnak „nagy kabinetet", ők csak magukat akarják, csupán az a fontos, hogy a kiszemelt tárcát meg is kapja az aspiráns. Most minden marad a régiben. Marad ugyanaz a nemzetgyűlés, majdnem ugyanazokkal a miniszterekkel. Miért kellett hát megenni a békát? Bethlen István jól elvégezte a maga munkáját, de nem bizonyult jó taktikusnak, mert elbukott a cél előtt. Az ő fellépése és szívós munkája összekovácsolta a pártokat, de amikor arról volt szó, hogy összeállítsa a kabinetjét, huszonnégy órán belül elsülyedt a pártérdekek hínárjában. Bethlen javítani akarta a kabinet nívóját és emelni óhajtotta a tekintélyét. Néhány pártonkívüli politikust akart bevinni a kormányba. Csupán néhány névről van szó, de a két-három név valósággal felzaklatta a politikai szenvedélyeket. A kormányzópárt értesülésünk szerint szabad kezet akart engedni a deszignált miniszterelnöknek a külügyi, honvédelmi és pénzügyi tárcák betöltésénél, de egyebekben a legmerevebben követelte a saját jelöltjeinek a kabinetbe való felvételét. Bethlen ebbe a kikötésbe nem ment bele. A deszignált miniszterelnök külügyminiszternek gróf Apponyi Albertet kérte fel, akinek tiszteletreméltó személyét az egész vonalon szívesen akceptálták. Apponyi csak azzal a feltétellel volt hajlandó a külügyminiszterséget elvállalni, ha Tóth János kapja a belügyi tárcát Tóth ellen irtózatos harc Indult meg úgy a kisgazdák, mint a keresztények körében. Már a mai nap folyamán kétségtelenné vált, hogy ez a kérdés egymagában is képes felborítani a helyzetet. De egész sereg más komplikáció is támadt Igazságügyminiszternek Wolff Károlyt, az udvarnagyi bíróság volt elnökét szemelte ki Bethlen. Wolff Károlylyal szemben ugyanaz a nagyfokú animozitás nyilvánult meg, mint Tóth Jánossal szemben. A sértett hiúságok egész sora tornyosult Bethlen elé. A deszignált miniszterelnök Haller Istvánnak a népjóléti miniszterséget kínálta fel, mert gróf Teleki Pált akarta a kultuszminiszteri székbe ültetni. Haller ezt degradálásnak tekintette és visszautasította. Nagyatádi Szabó Istvánt közélelmezési miniszternek akarta meghagyni Bethlen, ez ellen viszont nagyatádi Szabó tiltakozott és nyomatékosan kifejezésre juttatta a kijelölt miniszterelnök előtt, hogy ő a földmivelésügyi tárcára aspirál. Ilyen nézeteltérések jelentkeztek az egész vonalon. De egész csomó tárgyi differencia is fölmerült. Bethlen azt akarta, hogy miniszterelnöksége esetén: 1. Adjanak azonnal korlátlan házfeloszlatási jogot a kormányzónak. • 2. Bizonyos kikötései voltak a birtokreform dolgában, amelyek nem egyeztek nagyatádi Szabó István felfogásával. 3. A választójog szűkítését akarta törvényhozásilag keresztülvinni. A személyi és tárgyi kikötései valósággal csatasorba állították ellene az új pártot. Gróf Bethlen, miután a szerdai nap folyamán nagyatádi Szabó Istvánnal, Haller Istvánnal, Bleyer Jakabbal, Ferdinándy Gyulával, báró Korányi az akciója . Rubinek, nagyatádi a kormányzónál , Frigyessel és Emsch Gusztávval tárgyalt, arra a meggyőződésre jutott, hogy az ő feltételei mellett az új párt nem támogatja akcióját. A deszignált miniszterelnök azért szerdán este autón Gödöllőre utazott, kihallgatáson jelent meg a kormányzónál, akinek beszámolt tárgyalásairól, egyben visszaadta megbízatását és azt javasolta a kormányzónak, hogy hallgassa meg Rubinek Gyulát, nagyatádi Szabó Istvánt és Haller Istvánt és azután pártbeli politikust deszignáljon miniszterelnöknek. Az új pártban sugárzó arccal, nagy megelégedéssel vették tudomásul ezt a fordulatot és azt mondták, hogy ez az esemény kovácsolta igazán egységessé az új pártot. Rubinek, Szabó és Haller — Bethlen kudarcáról Az egyesült keresztény kisgazdapárt klubhelyiségében szerdán estte nagy számban gyűltek össze a párt tagjai és élénken diskuráltak a poll*.'!! a legfri*'i".bb fordulatáról. Ott volt csaknem ?a'an.ennyi .niniírtfr. számos államtitkár és nagyon sok képviselő. Általánosságiban: azt lehetett iiiegállapiani, hogy a párt — a disszidenseik kivételével — örömel fogadta Bethlen missziójának meghiúsulását. — Nem lehet idegen embereket ránk oktrojálni! — kiáltottam. — A nemzet, amikor ideküldött bennünket, döntött ítéletét, respektálni kell. — Nem lehet bennünket arra kényszeríteni, hogy liberális bálványokat támogassunk. — A Bethlen listájánál különbet lehet öszszeállítani a mi sorainkból, — kiáltották szenvedélyesen. A disszidensek Fáy Gyula és őrgróf Pallavini György vezetésével visszavonultak és látható elkedvetlenedésssel tárgyaltak az uj fordulatról. Mlég nagyon is kétséges, hogy ezek után bennmaradnak-e az egyesült pártban. A Pesti Napló munkatársa beszélt Rubinek Gyula miniszterrel, aki az uj helyzetről ezt mondta: — Gróf Bethlen István missziója meghiúsultnak tekinthető. Ő maga ma este kihallgatásra ment a kormányzóhoz és visszaadta megbízatását. A főütközőpont a belügyminiszterség volt. Ehez egyéb személyi és tárgyi ellentétek is hozzájárultak. ( ?óf Bethlen azt fogja javasolni a kormányzónak, hogy pártbeli politikust deszignáljon minszterelnöknek. Nagyatádi Szabó István miniszter, akit ma a képviselők egy csoportja külön felkért arra, hogy ragaszkodjék a földmivelésügyi tárcához, ezt mondta a helyzetről: — Gróf Bethlen kijelentette előttem, hogy ő ragaszkodik listájához, ami természetes is. Azt én nem tudom, hogy más alapon hajlandó-e jönni, vagy sem. De azt sem tudom, holnap nem változtatja-e meg véleményét, s én úgy gondolom, ha más alapon jönne, miniszterelnöksége ellen a párt nem emelne kifogást. Haller István kultuszminiszter ezt mondta munkatársunknak a fordulatról: — Tulajdonképen nem tegnap, hanem ma született meg az egységes párt. Az események teljesen összekovácsoltak bennünket. A közvéleménybe azt vitték be, hogy gróf Bethlen úgynevezett „nagy kabinetet" akar csinálni. Listájából ezt nem látjuk. Azoknál az új embereknél, akiket ő be akart venni kabinetjébe, a mi pártunk sok különb politikust tud kiállítani. Hol vannak itt a nagy nevek, a tehetségek, a tekintélyek? Ha igazi nagy tehetségeket hozott volna Bethlen, mi szerényen félreálltunk volna. Így azonban... Voltak azonban olyanok is, akik védelmükbe vették Bethlent és kijelentették, hogy mégis a deszignált miniszterelnök érdeme az, hogy ma egy 180 tagot számláló egységes párt van. Rubinek ismét előtérben Ezek után ijra az a kérdés foglalkoztatja a politikusokat, ki lesz hát a miniszterelnök? A pártban azt hiszik, hogy Rubinek, nagyatádi Szabó és Haller még csütörtökön meghívót kapnak kihallgatásra és hogy Rubinek Gyulát holnap miniszterelnökké deszignálja a kormányzó. Azt sem tartják kizártnak, hogy Rakovszky Istvánra esik a kormányzó választása, de az sem lehetetlen, hogy valami egészen váratlan és meglepő megoldás következik. Teleki — a kormánypártban Gróf Teleki Pál levelet intézett nagyatádi Szabó István miniszterhez, amelyben a többi között ezt írja: — A mult év szeptember óta hirdettem a kormánypártoknak egységes pártba való tömörülésének szükségességét. Midőn tehát az egyesülés végre a tegnapi napon létrejött, örömmel ragadom meg a legelső pillanatot, hogy az Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazcfca ég Földmivespártba belépjek. Megszoktak a jogai forgyolások * ... — Esry néimet tudósítót Inzultáltak — K. «paai.-^rtekezlet ismét válságba jutott. A hétfői tanácskozáson Simons német külügyminiszter bejelentette, hogy a németek nem fogadhatják el az ententenak a szénszállításra vonatkozó feltételeit és ezzel kapcsolatban újból rámutatott arra, hogy Németországnak mennyire van szüksége Felső-Sziléziára. Erre Delacroix, a konferen cia elnöke azt válaszolta, hogy a németeknek ez a kijelentése ismét komolyan, veszélyezteti a további tárgyalást. Majd felsorolta az ententenak már eddig is tett engedményeit, emlékeztette a németeket arra, hogy az entente milyen nagy előzékenységet tanúsított velük szemben és azzal fejezte be felszólalását, hogy az Ülést berekeszti és majd értesíti a németeket, ha újból szükség lesz rájurk a konferencián. Ezzel a németekkel való tárgyalás egyelőre véget ért Most az entente-hatalmak megint egyedül tanácskoznakr.. Sürgősen Spaaba hívták Foch és Watson tábornagyokat, akikre nyilván azért van szükségük, mert újabb megszállással akarják megbüntetni és engedelmességre bírni a németeket-Spaalban hétfőn igen kínos incidens történt egy kávéház előtt. A kávéház tarlaszán a német delegáció több tagja sörözött, ami egy arra haladó belga kapitányt nagyon felbőszített, noha a németek kifogástalanul viselkedtek. Arra ment véletlenül éppen Stockwasser, a Wolff-iroda tudósítója, Dernburg alállamtitkárral és Eckhardt kormánytanácsossal. Minden ok nélkül a belga kapitány nekiesett Stockwassernek és korbácsával rávágott. Egy belga polgárember ugyancsak megtámadta Stockwassert és bottal fejbeütötte. Néhány amerikai úr kiszabadította az újságírót. Mint kifogástalan tanuk bizonyítják, a németek semmi okot nem adtak a kapitány támadására. Egyébként azt mondják, hogy a kapitányoknak, hazctéri sebesülése folytán, agybaja van. Simons német külügyminiszter az újságíró bántalmazása miatt elégtételt kért a belga kormánytól. A konferencia főtitkára és a belga külügyminiszter szóbelileg sajnálkozását fejezte ki a Wolffiroda képviselőjének megtámadása miatt, tegnap este pedig dr. Simons külügyminiszterhez még külön bocsánatkérő jegyzék érkezett, amely mégegyszer kifejezi a sajnálkozást és szigorú vizsgálatot és megtorlást igér. Spaaban az entente képviselői hétfőn a tescheni kérdésre vonatkozóan azt határozták, hogy mellőzik a népszavazást és a nagykövetek konferenciájára bízzák Lengyel- és Csehország határainak a megállapítását a tescheni területen, Szepes- és Árva megyében.