Pesti Napló, 1920. augusztus (71. évfolyam, 182–206. szám)

1920-08-01 / 182. szám

Vasárnap PESTI NAPLÓ 1920. augusztus 1. 2 Gróf Teleki Pál miniszterelnök: Ha én azt akar­tam volna mondani, hogy zsidók, ezt a szót is hasz­náltam volna, de én nem azt akartam mondani, ha­nem azt, hogy megbízhatatlan. Már­pedig, hogy kik a megbízhatatlanok, azt azt hiszem mindenri tudja, aki tudja, hogy Magyarországon kommunizmus volt. Megbízhatatlanok, akiknek a kommunizmusban akár aktív, vagy pedig bizonyos mértékben passzív szere­pük volt. Azt azonban határozottan kijelentem, hogy­­senkiről sem mondjuk eleve, hogy megbízhatatlan, senkit sem fogunk vallása, faja vagy nemzetisége sze­­rint megbízhatatlannak kijelenteni. (Helyeslés.) (Ki állapítja meg a megbízhatatlanságot?. — A megbízhatatlanok fegyver nélkül való szol­gálata nem diffamáló. A megbízhatóságot községek­ben a bíró és a jegyző és két képviselőtest i­leti tag, városokban a polgármester, a katonai előadó és kép­­viseleti tag, a fővárosban a rendőrség, azokra nézve pedig, akik már bevonultak, maga a hadsereg álla­pítja meg. Rendkívüli időkben rendkívüli intézkedé­sek szükségesek és ma még a viszonyok rendkívüliek.­­ — A szocáldemokratákkal szemben semmiféle­­rendkívüli intézkedésekre nincs szükség, csak jál az ezirányú mozgalom a kommunizmusba való átmenet­tel fenyeget, ha kívülről erre izgulnak. Ez esetben­­ugyanis rendkívüli intézkedéseket kell tenni. Feltétle­nül tiszteletben fogja tartani a gyülekezési és egye­sülési jogot, de csak az esetben és addig, amíg azok­nak éle az állam ellen nem irányul. De az álla­nha­talom nem tűrheti, ha az intenciók az állam ellen irányulnak. — Nem tűri azt sem, hogy bizonyos szervezetek vagy egyesületek a terror eszközeivel gyűjtsék tag­jaikat. És itt nemcsak a szociáldemokratákra gondol, hanem vonatkozik ez a kijelentése minden más irá­nyú egyesülésre is. Helyre kell állítani a tekimélye­ket, örül, ha a munkásság segít a nemzetépítő mun­kában, éppen ezért keresi is a munkássággal a meg­értés módját. A munkásság vérünkből való vér, a munkásság zöme hazafias érzésű és csak sajnálatos az, hogy vannak a munkásság körében olyanok, akik ezzel az eszmével szembehelyezkedtek. A kommuniz­mus vádjával illetett egyénekkel szemben nem áll meg félintézkedéseknél. Szigorúan megtorolja a bű­nösök bűnét, ellenben teljes igazságot és elégtételt akar szolgáltatni az ártatlanoknak. Az internaciona­listáknak meg kell érteni, hogy internacionalizmusnak ma nincs helye. Budavári László: Mi van a demokratákkal Bródy Ernő: A demokraták mindig 10 hazafiak Voltak. . Avarffy Elek: Menjen a ghettoba. (Nagy zaj) Gróf Teleki Pál miniszterelnök: A jó­tiszt­vise­lők érdekében mindent meg fog tenni. Hogy a vag­yonlakók lakáshoz jussanak, részben építkezni fog­nak, részben a barakkokat alakítják át lakások cél­jaira, részben pedig a hivatalokat telepítik ki a ma­gánlakásokból. (Földreform és gabonaárak) .v — Az államhatalom egyedül nem tudja megol­dani a szociális kérdéseket. Jöjjön az egyház és a társadalom segítségre. A földreformot rövidese a­­Ház elé terjesztik. A kérdést belátható időre meg­­fogják oldani, még pedig olyanformán, hogy a közér­dek szempontját tekintik elsősorban. A gabonaárak megállapításánál azt hiszem, az állam érdekei mel­lett, a lehetőség szerint, jobbra és balra is kielégítet­­tük az egyéni érdekeket is. A valutaromlás megszün­tetésére törekszünk, de ez a kérdés összefügg azzal a nagy küzdelemmel, amelyet most folytatunk. Ha sikerül a bojkottot megszüntetni, úgy ebben a tekin­tetben is javulni fog a helyzet. Foglalkozik a kor­mány a gazdasági oktatás kérdésével, gondját ké­pezi a katolikus autonómia és az alsó papság fize­tésének kérdése is. Mindazokat a gondolatokat, ame­lyek a vitában feszűrződtek, szem előtt tartja és min­dent igyekezni fog megvalósítani, ami az államnak érdeke.­­ A vita során két határozati javaslatot nyúj­tottak be. Az egyik Mózer Ernőé, aki azt javasolta, hogy üdvözöljék a lengyeleket. Ezt az indítványt ma­gamévá teszem. A másik Kovács Emil indítványa, amely azt javasolja, hogy mondjunk köszönetet a külföldi államoknak a számunkra nyújtott segélyért. Minthogy a kormány ezt már annak idején megtette, etz indítvány tárgytalan. Kérem ezeknek szíves tu­­domásul vételét, (s hosszantartó lelkes taps és éljen­zés.) 1. A Ház Mózer Ernő indítványát elfogadta, Ko­vács Emil indítványát elvetette,­­ Ezután az elnök javaslatára kimondotta a Ház, ahogy legközelebbi ülését hétfőn, a­gusztus 2-án tartja­­és annak napirendjére a mezőgazdasági érdekképvi­seletekről szóló törvényjavaslatot amennyiben idő marad. Budavári Lászlónak a lóversenytérén felállí­ítandó urnák tárgyában benyújtott indítványának in­dokolását kitűzi. Ezután áttértek az interpellációkra. Az interpellációk Meskó Zoltán: Minthogy a miniszterelnök úrtól­­megnyugtató információkat kaptam, interpellációinál n­em terjesztem elő, azonban kérem ügyvédtársaim­at,­­hogy lánckereskedők és árdrágítók ügyének képvise­­letét ne vállalják, mert ezek nem azért mennek hoz­zájuk, mert őket kiváló jogászoknak tartják, hanem­­azért, mert képviselők, akiknek esetleges befolyására­­számítanak. Van elég menekült ügyvéd, hagyják ezek­nek az ilyen ügyek ellátását. S Wagner Károly interpellációjának Mulasztását séri. A Ház hozzájárul.­­ Vasadi-Balogh György a falusi ellátatlanok érde­kében interpellálja a közélelmezési minisztert . (A fejkvóta fölemelése) Nagyatádi Szabó István közélelmezési minisz­­ter öröttön válaszol az interpellációra. A gabonának a múltban történt átvétele miatt nem terheli őt fe­lelősség. Mikor átvette a közélelmezési hivatal veze­tését. Budapest élelmezésére mindössze kétnapi liszt­mennyiséget talált. A legerősebb kézzel kellett mun­kához látni, különben felborult volna minden. A ke­serves viszonyok egész télen át tartottak, úgy hogy a gabonát csak olyan malmoknak adhatta ki, ame­lyek 82 százalékos kiőrlést garantáltak.­­ A községeknek azt a kérelmét hogy liszt he­lyet gabonát kapjanak, nem teljesítheti. A fejkvótát előreláthatólag fel tudja emelni, de az életfentartáshoz szükséges teljes lisztellátást most se­m lehet biztosí­tani. Gabonát csak a központi kormányzás adhat ki úgy egyeseknek, mint községeknek, mert a cséplésnél kiderült, hogy a gabona rosszul fizet és nem kapjuk meg azt a mennyiséget, amelylyel számoltunk. Azzal igyekszik segíteni, hogy a fenmaradó kevés mennyi­séget szabad forgalom tárgyává teszi. Az ellátatla­nok a vásárlást megbízott útján is elvégezhetik. A pénzügyminiszter nincs abban a helyzetben, hogy a gabonagyűjtéssel járó összegeket, előlegezhesse. A rendelet módosítása elöl, amennyiben annak szüksé­gessége felmerül, nem zárkózik el. Az interpelláló és a Ház a választ tudomásul vették. Budavári László a közlekedési blokk alkalma­zottainak súlyos anyagi helyzetéről interpellál. Ezután az elnök fél három órakor az ülést be­zárta. nyuf — Wrsunger tábornok sikerei — A francia kormány — mint már jeleztük — elhatározta hogy minden olyan politikai lépéstől tartózkodni fog, amely hasznára lehetne az orosz szovjetnél katonailag M­íg közvetlenül beavat­kozik az o­rosz-lengyel h­arcokba és haladéktalanul csapatokat­ kü­ld a seiifvel hadsereg megerősítésére Ezzel Franciaország­'elég' világos és érthető vá­l­sszt adott Lloyd C­harge-nak, aki mindenképpen meg akarta vudójni Milleramdot az oroszokkal való azonnali békekötésnek szükségességéről. A franciák addig nem kötnek békét az oro­szokkal, amíg a vörös hadsereg veszélyez­teti Európát. A franciák nem áldozzák fel a lengyeleket akiknek az egész civilizált világ hálával tartozik azért, hogy feltartóztatták a vörös bandákat. Boulogneban Millorand Lloyd George okos­kodásával szemben ragaszkodott ahhoz, hogy Len­gyelország sorsát nem szabad az oroszok kezébe adni és a­ nagyhatalmaknak addig nem szabad szóba állni Lentinékkel, amíg Lengyelország nem kapott méltányos békét. A Times amellett foglal állást, hogy a szövet­ségesek a fegyverszüneti tárgyalások ellenére meg­szakítás nélkül segítsék Lengyelországot, annál in­kább, mert az ellenségeskedések egy napig sem pi­hennek. Kötelességük a Wrangel-hadsereg támo­gatása is, hog­y az esetleges lengyel fegyverszünet után a vörös hadsereg teljes erővel Wrangelre ne vesse magát, megsemmisítse és azután zavartalanul folytathassa előnyomulását nyug­at felé. Stockholmi jelentés szerint az orosz megbí­zottak, Kamenev és Miljukov szerdán egy angol torpedóvadászhajó fedélzetén Révaiból Kopenhá­gán át­ elutaztak Londonba. Mint a Petit Parisien Londonból értesül, ed­dig még semmiféle válasz sem érkezett Londonba arra a két táviratra, amelyet július 26-án, illetve 28-án a brit kormány Gsicserinhez intézett. A lengyel és a bolsevista meghatalmazottak tegnap este hat órakor Baranovicsiban első ízben találkoztak a fegyverszüneti felté­telek megbeszélésére. A Neue Freie Presse árja. A Lemsbergből és Varsóiból érkező legújabb hírek szerint szó sincs róla, hogy Lemberg városát a szovjet csapatok közvetlenül fenyegetnék. A lengyel parancs­nokság mindent megtett, h­ogy a várost bolsevista betörés ellen megvédel­mezze. Lemberg lakossága körében a hangulat rendkívül szilárd és határozott. A város polgárai egyhangú lelkesedéssel kijelentették, hogy készek fegyvert ragadni és minde­n erejük latbavetésével képesek lesznek a hír a földjét a bolsevista vesze­delemtől megoltalmazni. Krakkóból tegnap önkén­tes osztagok utaztak e­l Lemberg megsegítésére. A szemter­ügynökség jelenti, hogy Wrangel tábornok hadserege újabb nagy sikereket ért el. Csapatai egyesültek az ukrán felkelőkkel. A vörös hadsereg nagy veszedelemben van. A lengyel hivatali­ jelentés szerint a lengyel hadsereg csak a bresztlitovsak—grod­noi vonal vé­delmére szorítkozik. Az eddigi harcokban sok tá­madást­ vert vissza. A hátvéd harcokkal a vissza­vonulást, és a menekülő tömegeket akarja biztosí­tani, mert, a lakosság ugyanis tönyegesen menekül a vörös terror elől. A veszedelem következtében a lengyel nemzet újra egységes lesz. Hajdani füg­getlenségi harcainak hősiességével küzdi az oro­szok ellen. Varsó nyugodt, a sorozások folynak. A jelszó: „Mindent a háborúért." A politikai pár­tok véleménye szerint Lengyelország túl van már a kritik­us pontont' 1­ 4 A nagyváradi mártírok pere — Az indokolatlan ítéletek — Keb­ily után érkezik híre a nagyváradi össze­­esküvési perbein megtartott második tárgyalásnak, amelyen a nzesváradi román hadbíróság — miért azt már jeleztük — Cserey Vilmos huszáralezredest, Csé­­csy Nagy Im­re huszárezredest, Szunyogh huszárőr­nagyot és Csapó Lóránt főhadnagyot ismét halálra, Lukács polgármestert 11 évi, Jankovits járásbírót öt évi fogházra ítélte, Orley közjegyzőt és síirtha ez­redest pedig felmentette. Az elítélteket még múlt év december havárban tartóztatták le a románok. A vád ellenük az volt,­­ hogy X X X X X X X X X Cserey alezredes vezetésével összeesküvést szőttek a román csapatok ellen. Az összeesküvés célja az volt, hogy a román katonai őrségeket al­kalmas pillanatban leszerelik, a magyar had­erőkkel egyesülve a románokat Erdélyből vég­leg kiűzzék. A február elején Kolozsváron megtar­tott első tárgyaláson a védelem határozottan ta­gadta ezt a vádat, amely mindössze egy­ Cseregnek címzett kétes eredetű megbízólevélre támaszkodott és bebizonyította, hogy a vádlottak csak megbeszé­lést folytattak arra vonatkozólag, hogy a remi fentartása céljából miként szervezzék meg a kar- ,­hatalmi osztagokat a románok kivonulása esetében. Abban az időben ugyanis Nagyváradot még nem ítélték véglegesen a románoknak és a vádlottak teljes jóhiszemmel voltak abban a feltevésben, hogy a románok a várost előbb-utóbb ki fogják üríteni. A bíróság nem­­fogadta el ezt a védekezést és az összes vádlottakat Örley kivételével halálraítélte. Maguk az ententemissziók is közbenjártak a kegyetlen ítélet megváltoztatása érdekében és talán ennek köszönhető, hogy a legfelsőbb román katonai bíróság a semmiségi panaszoknak helyt­adva, az ítéletet megsemmisítette és újabb tárgya­lást rendelt el. A második tárgyaláson azonban a bíróság a vádlottak közül négyet ismét halálra­ítélt, noha nyilvánvaló, hogy tettenérés esete nem forog fenn. A vádiak összeesküvési szándékot tulajdonít az elítéltekn­ek, csak tervezgetésekre, megbeszélésekre hivatkozik, amelyek még a részt­vevők szerepkörét sem körvonalazzák, de nem tud felmutatni olyan cselekményeket és előkészítő mun­kálatokat, melyekből az elhatározott összeesküvés ténye, megállapítható lenne. Remélhető, hogy a román felsőbb hatóságok meg fogják változtatni ezt a kegyetlen ítéletet, amely politikailag is elhibázott. Az ítélet végrehajtása csak arra lenne alkalmas, hogy a magyarság lelké­ben a románok iránti gyűlöletnek és a megtorlás­ondolatának magvát hintse el, ami hosszú évekre lehetetlenné tenné a két állam­ közt­ a­ barátságos'" viszony kifejlődését" a A mai tárgyaláson Bokányi­­Dezső, Szabadok Sán­dor és Amiston Péter vádlottak intéztek kérdése­ Beritn­ky Dénes tanúhoz, majd Atzél főügyész­helyttes kijelentette, hogy a maga részéről nem kí­vánja a tanú megesketését. A bíróság azonban dr. Nagy György védő indítványára kiveszi az esküt a tanútól. Dr. S Balogh­y Ernő ügyvéd, a Károlyi-kormány volt közélelmezési minisztere következik sor­a. Elmondja, hogy a Berinkey-kabinet az egyensúly kabinetje volt, m­íg a kormány nem parlam­entarizálódott és míg az entente velünk szóba nem állt. A szocialista minisz­tereknek az lett volna a feladatuk, hogy a félsősé­geseket fékentartsák. Én magam is — mondotta — a fokozatos fejlődés híve voltam. Akkor nehéz viszo­nyokat éltünk. Vulkanikus állapotok vettek körül bennünket, a kormány helyzete a vergődés volt. Tö­rekvésünk az volt, kivezetni az országot ebből a helyzetből. Én, mint közélelmezési miniszter, arra vi­gyáztam, hogy a nagy tömegek megkapják azokat az élelmicikkeket, amelyek a megélhetésre szükségesek. Az entente ekkor nem ismerte az ország helyzetét. Akárhányszor külföldi megbízottal beszéltem, vala­mennyit odavezettem a mappához és bebizonyítot­tam nekik, hogy az ország megélhetése lehetetlen. Rámutattam arra, hogy a demarkációs von­al ellenére a gazdasági érintkezést a megszállott területtel fenn kellene tartani, mert különben inség vár az országra. Meglátogattam Vyx alezredest, elmondottam, hogy küszöbön az éhínség. Jegyzékben fordultam­ az en­tentehoz, adják meg a lehetőséget hogy a szerbek­kel tárgyaljunk a gazdasági kérdésről. Áttér a március 20-iki minisztertanács részleteire. Ezen a tanácskozáson a kormány nem mondott le, hanem másnapra halasztotta a döntést Másnap az ülésen megjelent Kunfi és kijelentette, hogy undorral bár, de mégis átveszi a kormányzást a szocialista­párt. Ő az ülés után hazament és másnap, midőn fel­ébredt, tudta meg, hogy proletárdiktatúra van Az elnök: Tud-e ön arról, hogy Károlyi elren­delte a kommunistáknak politikai foglyokként való kezelését? Baloghy: Tudok róla, de ez valószínűleg Z­enin sürgönyének hatása alatt történt aki megfenyegetett bennünket, hogy retorzióval fog élni. Felolvas a Népszava akkori számából egy cikket melyi­n ben­­ne van a békekonferencia határozata a népszavazásra vonatkozólag. Ezután a tárgyalást az elnök felfüggesztette és folytatását hétfőre halasztotta.

Next