Pesti Napló, 1921. március (72. évfolyam, 48–68. szám)
1921-03-06 / 49. szám
Budapest, 1921 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra _ ... 40 kor. Negyed évre _ 110 kor. Fél évre 220 kor. Egész évre._ 440 kor. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 2 kor. Vasárnap, március 6 SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL:1 Erzsébet-körút 18 szám. TELEFON: József 62-30, 62-31, 62-82 Nyomdai telefon József: 71-15, Felelős szerkesztő:József 62—36 Kiadóhivatal Wienban: I. Kohlmarkt 7. Folyton emelkedik a korona ára Bécsben Bécs, március 5. (A Pesti Napló tudósítójától) A tőzsde árui magánforgalmában a magyar korona rohamos áremelkedése tovább folytatódott. A kereslet valósággal viharos volt. A mai napon a magyar korona elérte a két állam különválása óta a legnagyobb árfolyamot: az 1,79-et. A közélelmezési miniszter nem engedi a kenyér drágítását (Saját tudósítónktól.) A peksegilek — mint azt a Pesti Napló már szombati számában jelentette — tudvalevően hatvanhárom százalékos béremelést kértek, amellyel szemben a k üldőmesterek arra az álláspontra helyezkedtek, hogy legfeljebb harmincszázalékos béremelést adnak, de ugyanakkor azt kiétték a közélelmezési minisztertől, hogy a kenyér árát kilónként 3 korona 50 fillérről 4 koronára emelhessék fel. A kenyér árának emelése tárgyában szombaton este a közélelmezési minisztériumban értekezletet tartottak, döntést azonban most sem hoztak véglegesen, csupán a közélelmezési miniszternek azt az álláspontját domborították ki Holzwarth Ferenc és dr. Purjesz Imre miniszteri osztálytannácsosai, hogy a"miniszter a felemelendő munkabérekkel szemben a kenyér árának emelésébe semmi esetre nem megy bele, mert nem tartja megengedhetőnek a szegényebb néposztály újabb megterhelését. Hajlandó, azonban gondoskodni arról,hogy a sütőmesterek a hivatalból kiutalt fát az eddiginél olcsóbb áron kapják meg. Az errevonatkozó tárgyalásokat hétfőn folytatják. A Vatikán tárgyai a szovjetkormánnyal Primási székes cüütane'i fal Mesasoában Rómából érkezett távirat szerint a Vatikán felszólította Ropp bíborost, Mohilev érseiket, hogy kezdjen tárgyalásokat a moszkvai szovjet kormány varsói kiküldötteivel. Ezeknek a tárgyalásoknak az a céljuk, hogy 1 a római katolikus vallás gyakorlását Szovjet-Oroszország területén biztosítsák. A szovjet kormány azt kívánja, hogy a primási széket Moszkvában állítsa fel a Szentszék. A Vatikán erre hajlandó, de csak azzal a feltétellel, ha a moszkvai kormány a vallás szabad gyakorlását, a vallás szabad tanítását és az egyháztól elvett vagyonos visszaadását biztosítja. Azt hiszik, hogy a tárgyalások eredményre fognak vezetni, minthogy a vallás szabad gyakorlása Oroszországban úgy biztosítva van. Csak a vallás tanításának dolga fog nehézségeket okozni. Oroszországban ugyanis csak akkor szabad a gyermekeket vallásoktatásban részesíteni, ha tizennegyedik életévüket betöltötték. A vendéglősök harca a drágaság ellen Bojkott készül a mészárosok elen (Saját tudósítónktól.) A fővárosi vendéglősök a sörbojkottal kapcsolatban elhatározták, hogy más téren is megpróbálkoznak az immár tűrhetetlen vendéglői drágaság okozóinak letörésével. Az egyik előkelő fővárosi étterem tulajdonosa a készülő arancról ezeket mondta a Pesti Napló tudósítójának: — A hús ára ma egyáltalában nincs arányban a beszerzési és előállítási költségekkel. A legutóbbi vásáron alegelső minőségű húsok élősúlyban a régebbi 65 koronás ár, helyett 30—32 korona között voltaik kaphatók. Ennek dacára ugy a nagybani, mint a kicsinybeni árusításnál alig 10—10 korona áresés volt tapasztalható. Néhány , nap múlva felszólítjuk a mészárosokat az árak jelentékeny leszállítására. Ha a felhívásnak nem lesz foglalatja, azonnal üzemeket adszunk fel, amelyekkel letörjük az árdrágító mészárosokat. London és Washington Az ódon St. James-palota felé fordul most a világ szeme! És feszült várakozásiban találgatja, mi lesz a német meghívottak válasza az. entente .kegyetlen követe léseire s mi fog történni azután, ha nem jó létre megegyezés a még ma is harcos és gyűlölködő felek közt. A győztes fél szószólója, Mr. Lloyd George, hatalmas szónoklatban tárta a német követek elé népük bűneit. Nem tagadjuk, nehéz szívvel, elakadó lélegzettel olvastuk szörnyű vádjait, amelyek a német pusztítás és kártevés rendszerét világosan leleplezték és indulatos haraggal bélyegezték meg. Azt is megvalljuk, hogy még állt a háború s minket a németek mellé állított világi helyzetünk és szövetségi hűségünk, s már akkor is borzadva szemléltük az ember és a holt javak elpusztításának utáni méréseit és fogcsikorgatva olvastuk a német jelentéseket ellenséges városok bombázásairól, Zeppelinek sikeres raid-jéről, új, meg új ezer tonnák elsülyesztéséről. Hisszük, hogy a francia nép sebei, miket szivén az északkeleti départementsek sorsa ütött, nehezen hegednek; hisszük, hogy a belga nehéziparnak évtizedekre lesz szüksége, amíg kiheveri az 3914—-18 rettentő periodusát; hisszük, hogy Lloyd George szive tele van részvéttel frigyestársai iránt, akik a német kéztől oly súlyosan szenved* tek. De a részvét, a bosszúvágy, a gyűlö* let mind érzés, indulat, szenvedély. Ellen* ben Németország teljesítőképessége bo* nyoli.lt pont.. ., amelynek megoldásában semmi érzésnek sem sza* bad befolyást engedni. És Lloyd George sokat bebizonyított fényes Szónoklatában, csak azt az egyet nem tudta bebizonyítani, hogy Németország megbirja a rá* diktált terheket. Ha pedig nem birja, ha összeroskad alattuk, akkor a világ kellő közepén olyan kháosz támad, amilyet az emberi história még nem látott. És akkor keserves árat fognak fizetni azok a nemze tek, amelyek ma elvakultak bosszúszomjukban és elbizakodottak győzelmükben. Az ujabb kor történelmében példátlanul áll a győzteseknek olyan követelése, amely nemzedékekre nyomorulttá teszi a legyőzötteket, az utolsó ruhájukat is lehúzza, a mindennapi falatot kiveszi a szájukból és olyan, szinte állati helyzetbe sülyeszti őket, hogy még a következő generációk gyermekei is úgy növekednek fel, hogy húst és tejet nem látnak. Ilyen győzelmet akarnak London és Páris vezető állam*férfiai, szégyenére a világnak és a civiliszációról nevezett kornak. , Ebbe a győzelembe nem akar belekeveredni Harding, az Egyesült Államok új elnöke. Komoly és nyomatékos szózathat Európába Washingtonból, ahonnan négy éven át Wilson küldötte kétszínű üzeneteit. Amerika barátságot, testvériséget és szoros kooperációt prédikál. S nincs olyan nemzete a kerek földnek, amely oly gyorsan váltaná tettre a szót, mint az ame* rikai. Lehet, hogy a St. James*Palace-ben hétfőn egy nagy európai nép halálos ítéletét írják alá. De a véres és főbenjáró ítéletnek nincs szankciója, valameddig remény van rá, hogy a nemzetek gyülekezetében az Egyesült Államoknak súlya és tekintélye van. Egy lelkes amerikai nő a minap tüzes szavakkal bélyegezte meg a franciákat, akik a színes megszálló csapatok révén a testi és erkölcsi pestist terjesztik a megszállott német városokban. Amerika kiapadhatatlan jósága enyhíti a kövrnyomort a koldussá lett Bécsben és tesz csodát a gyermekekkel és aggokkal, a szegényekkel és elhagyottakkal, az éhesekkel és fázókkal Budapesten. Amerika nem fogja tűrni, hogy Európa kultu* ráját öngyilkosságba kergessék a revanche túlzói és felületesen számoló nemzetgaz* dák. Nem Keletről, hanem Nyugatról fog jótévő melegével és éltető fényével fellob* banni a világ világossága, megett elsilant s már a kilincset fogja a szép kancellárné asszony . . . — Nem szabad, — kiáltott rá olyan ijedten,, hogy ő is megijedt, deaz asszonyság is megállt... — Nem szabad bemenni! — Nekem se? — nevetett rá nagy szemmel a szép asszony, aki olyan szép volt az arany ruhájában, bő arany szoknyájában, mint egy arany kemence. TUNDERKERT REGÉNY (1) IRTA: HÓH5CZ IS!13MOI-JD Szépasszonyok hosszú farsangja Ragyogó téli nap volt odakinn, február tizedike, vasárnap. Az ajtónálló ugy elbámészkodott az ablakban a kint ácsorgó, bámészkodó népen, hogy maga is fejét csóválta rá. — De mi az ördögöt tudnak úgy nézni ezeken az ablakokon, — mondta magában. — A Szent Mihály temploma körül vastagon állt a nép, bundásak, meg darócosak vegyesen. Hidegnek kellett odalkuin leírni, mer nagyon dugták zsebre az öklüket s asszonyok nagyon hozták nyakba a kerek subácskákat, meg a posztóujjasokat. • — Ma még csak déllére gyün meg a fiatal fejedelemasszony, — perelt velük magában a hajduregény, — azt igen, annak lesz látattya, ha az meggyün, mer arra mindenki kíváncsi mien lehet, hogy a fejedelem már egy esztendeje nem ereszti be Erdélyországba ... Elmosolyodott, mert ő tudná az okát mér ... Nagyon remek egy fiatal gyerek a fejedelem őnagysága, az asszonynak meg, a fejedelemné őnagyságának valami egy áspisnak kell lenni, hogy annyira nem kivánja ... De azér ezek a bámész városiak, a mégis csuda milyen egy baromállat, kíváncsi népség! Hogy tudnak odalefagyoskodni . . . A nagy mélázásba észre se vette, hogy 3 hát* # A hajduregény nagyot is nyelt, mer ennyi aranyat még sose látott egész életibe se s azt mondta: — Még magának a magasságos juó istennek, neki magának se! A szép asszonyság felemelte a karját, s csókra nyujtotta azt a drágalátos gyönyörűséges fejér kezét s azt felelte: — Hagyd csak Iukcsi fiam, csak egy félpillanatra nézek be . . . Avval bebillent a nehéz zöld ajtón. A hajduregény" az üstökét vakarta, hű atyaisten, mondta alföldi szójárásában hogy mi- csoda ménkű pofonok lesznek ebbül. Már is szédült a feje tök, meriszen azér volt ő ideállítva strázsára, hogy nem jár itten senki idegen, nem tud itt más bemenni, csak épen a szomszéd kancellária palotán keresztül az, aki éjjeli-nappali vendég itt mindig: ez a hamis zuzásrí nagysáígos asszony e! . . . Az asszony azonban átsuhogott a két fegyverszobán s az ablakon besütő nap amint aranyruhájára rávillant, kigyúltak a falak 3 hetykén csillogtak fel a fekete, füstös boltívek alatt fel-algatott fegyverek