Pesti Napló, 1921. május (72. évfolyam, 94–116. szám)

1921-05-01 / 94. szám

Vasárnap JK .— IF Zürichben mindenki magyar koronával spekulál Frenpiak és svédek érdeklődnek a magyar piac iránt Hegedűs Lorántban Erősen bíznak " (Saját tudósítónktól.) A magyar korona ugrászzerű emelkedése Zürchben ráirányította a figyelmet a zürichi tőzsdére. Éppen ma érkezett haza egy állami tisztviselő, aki hivatalos ügyben járt Svájcban és tapasztalatairól — a többi közt a zürichi tőzsdéről — a következőket mondotta el nekünk: — Három hónappal ezelőtt hasonló megbízással jártam Svájcban és mondhatom, erősen meglepett, hogy az élet ilyen rövid idő alatt mennyivel olcsóbb lett Zürichben. Ez nemcsak az élelmiszerre vonatkozik, hanem az iparcikkekre is. Azelőtt egy ing ára 30 frank körül mozgott, ma pedig 15—18 frankért meg lehet kapni. A cipő ára 30 frank volt, ma 30—10 frank. Az olcsósági hullámot valójában csak ott érzik, ahol a valutáris viszonyok azelőtt is kielégítőek voltak. Magáról a zürichi tőzsdéről ezt beszélte el: — Egyik üzletfelünk, akivel hivatalos ügyben tárgyalni kellett, elvitt a híres zürichi tőzsdére. Őszintén megvallom, valami egészen mást vártam. Zürichben ugyanis épp olyan a helyzet, mint a budapesti tőzsdén, csupán az tűnik fel, hogy nincs olyan nagy lárma, mint nálunk. Az emberek sokkal nyugodtabban viselkednek, az izgalom sem olyan nagy, ez azonban érthető, hiszen ott az árfolyamingadozások nem olyan nagyok, mint nálunk. A magyar koronával eddig senki se törődött, most azonban mindenki magyar koronával spekulál. A bécsi lapokban olyan híreket olvastam, amely szerint a magyar kormány vásároltatná a koronát és így hajtaná fel a kurzust. Ha az ember bent van a tőzsde helyiségében, csak akkor látja, hogy mennyire naiv az ilyen híresztelés. Nincs annyi pénzünk, amivel olyan ugrásszerű emelkedést el tudnánk érni, mint amilyent a magyar korona pályája eddig mutat. Figyeltem a vásárlókat. Felhívták egy svájci kereskedőre a figyelmemet, aki egymaga nyolcvanhatmillió magyar koronát vásárolt. Érdeklődi kezdtem, hogy mi indíthatta ilyen nagyösszegű vásárlásra; barátaitól azt a felvilágosítást kaptam, hogy tisztára spekuláció volt a célja. Vannak azonban sokkal komolyabb vásárlások, svájci kereskedők vesznek koronát s különösen sok francia s svéd keresi a pénzünket. Valamennyien egy eljövendő kereskedelmi összeköttetésre spekulálnak s meg vannak arról győződve, hogy jó üzletet csinálnak, ha megfelelő mennyiségű magyar korona lesz a birtokukban. — A magyar viszonyokról nem sokat tudnak, de Hegedűs nevét annál többen ismerik, erősen bíznak benne, nagy optimizmusa mindenütt hívőkre talál, de mindenki azt mondja, hogy mégis lib— minden az idei terméstől függ. Ha jó lesz a termés, Hegedűs győzött, ha nem, akkor sokat kell még dolgoznia a magyar pénzügyminiszternek. Mindenesetre örvendetes látni, hogy kezdenek bízni a magyar energiában és hiába dolgoznak ellenünk, ellenségeink, már kezdik egy kis respektussal emlegetni a magyar nevet. / [ Ella legszebb emléke írta]: Losonczy Zoltán A lakodalmas ebédnek vége volt. A lányok a menyasszonnyal kiszöktek a parkba sugdolózni. Ki akarták élvezni utoljára Ellát, aki a templomban már asszony lett, de azért mégis lány, mint ők. Szorosan egymás mellé ültek és egy kicsit ünnepiesen és egy kicsit felhevülve a menyaszszonyillattól, társasjátékba kezdtek. Mert egészen úgy csinálták ezt a kedves és megható szamárságot, a vallomást arra a kérdésre, hogy kinek mi a legszebb emléke életében. Sorba kellett válaszolni mindenkinek és mint a színes babaruhákat, kiszedték a szívükből az első halat, a Pistát, aki Szibériából hazajött, az autótúrát, amikor olyan nagyon őrülten ment a kocsi, hogy majd az árokba rohantak, a balatonboglári éjjeli zenét, a műkedvelő előadást fiúszerepben. Csak Ella nem szólt semmit. — Pedig a legszebb emléked neked van, — mondta egy fekete lány — te vagy a menyasszony. — Igen, de irigyel tőlünk. — Mindent eltesz magának. — Meg őszentségének, a Ferijének, akit nem hajlandó nekünk kimesélni. — De lányok, hiszen mindent tudtok úgyis, nevetett Ella — és örült, hogy a barátnői nem vették észre, műven messze járt ő innen, amíg a többiek meséltek. Együtt volt a legszebb emlékével. Érezte nehéz augusztusi estét, amely akkor a Jáncteremre ráfeküdt. Köröskörül minden ablak nyitva volt, de azokon a jázmin meleg gőze jött be a sötét fürdőparkból. A mozdulatlan éjszaka nyugtalanító volt, mint a hallgató szerelmes, akiállomásra készül. ( Eb.) nem tudta bizonyosan, ill.ssy nagyon boldog most, vagy pedig fáj neki az !"cserezte, hogy szenvednie kellene, hogy K'"dik nessen, de csak fáradt volt a meleg éjszakától, amely mozdulatlanul ölelte a jázmin illatot. Ernyedten rakta mezítelen karját afrakkos vállakra, csak a zene vitte a táncba és senki sem volt neki más, mint a többi. Ekkor eszébe jutott, hogy már húsz éves és csak azért nem sírt, mert tudta, hogy nagyon szép. Éjfél már elmúlt, amikor hirtelen előtte állott egy magas fiú. Itt ilyenkor már nem lehet bemutatkozni, de nem is tudta biztosan, hogy a táncos megmondta-e a nevét. Csak vitte, szokatlan erővel ragadta be a forgatagba s amikor már összefonódva sodródtak a keringőfolyamban, vette észre, hogy a táncosa részeg. Bozontos, barna fejét még keményen tartotta, de amikor a terem szabadabb helyére értek, megtántorodott. Ella ijedten keringett vele tovább és érezte, hogy a fiú égő szeme a nyakát süti. Nem mert ránézni, de azért tudta, hogy most a lecsukott szempilláján ég a merész szempár, most a haja alá nyúl a füléért, nost a nyakán végig leszalad a fedetlen hátára. Jaj, az ajkát milyen hosszan simítja. Még kiugrik belőle a vér. Egészen közel hajolt hozzá a fiú, érezte a nehéz részegségét. — Mondja, — szólalt meg ekkor először — miért süt úgy a maga szája? Úgy ég, mint egy szív és ha nem volnék részeg, megcsókolnám. Ijedt sikoltás halt meg Ella mellében. Ájultan forgott vele az egész terem. Nekifeszítette két kemény karját a táncosának, s miközben megszabadult erős öleléséből, még hallotta, amint utánaszólt: — Holnap reggel alkonyatkor elmegyek Hozzátok a csókomért. Azután megint a helyén ült Ella. Hogy egy pillanatig, vagy egy óráig ült ott, nem tudta. Mintha álomból ájult volna fel ismerős hangokra. — A hőség, ez a nehéz hőség — mondták a szülök, amikor a sápadt, könnyes lányt hazavitték. Még másnap is csupa láz volt, a szíve pedig teli lányos haraggal. Ha csakugyan eljönne. Ha ide merészkedne, a gyalázatos! Olyan erővel ágaskodott benne a bosszú gondolata, hogy az öklével az asztalra ütött. A bosszú pedig ott ült vele szemben. Sárány, a huszár, aki olyan volt, mint egy farkaskutya, Órákon át szelíden bámulta a lányt, ahogy csak -B kutyák tudnak nézni, de gyilkos tüzek gyúltak ki a szemében, ha más férfiembert látott a közelében. Most itt ült vele szemben a terraszon, s Ellában a szomjas bosszú már festegette azt a képet, hogy mi fogtörténni, ha az éjjeli táncos csakugyan eljön a csókért. Megint összeszorította az öklét, ugy hogy Sárváry is észrevette. — Mi baja van, Elia? — Lázas vagyok, az éjszaka megártott — felelte és belenézett a vörös napba, amely lassan lefelé csúszott a dombok mögé. Ha csakugyan eljön, akkor most fog jönni, — gondolta — és Sárvay szelíd szemében kereste a farkaskutyát. — Mondja, Sárvay, — kérdezte — maga meg tudna engem védeni, ha valaki megbántana egyszer? Sárvay szemében fellobogott a farkaskutya.— Megölném, aki bántaná! De hogy jut ez most eszébe? Ella nem felejt, hanem kifigyelt az utcára, ahol a folyondáros rácskerítésen kívül halkan megreccsent a homok. " Mintha valaki be akarna jönni. — Bolond gondolataim vannak ma, — mondta azután, s miközben a kaput vizsgálta, mosolyogva nyújtotta a kezét a huszárnak. — Most pedig menjen, Sárvay. Elküldöm, mert nagyon fáradt vagyok. A huszár elment. Árnyékot sem vitt magával, mert egészen bealkonyodott. A domb mögül egy kis klaszin mutatta, hogy arra felé ment aludni a nap. A sötét kert mély csendbe takaródzott, az utcán is, mintha meghalt volna minden. Ella még egy darabig csendesen ült a székében, azután behunyt szemmel a szája elé tartotta a kezét és megtapogatta, hogy csakugyan olyan forró szája van-e neki, mint ahogy az éjszaka mondták. Aztán hirtelen belecsókolt a tenyerébe. Ez jutott most eszébe Ellának, hogy a lányok a legszebb emlékükről tettek vallomást. S amikor egy óra utalva a nagy,szőke férjével a hintóba szállt, mélyen belefúrtam a száját a menyasszonyi okorba. — Vájjon ingom-e :i.é.; valam...; látni azt a gyalázatost? — kérdezte a erősszaru virágoktól. _ . • 1 — PESTI NAPLÓ 1921 május 1. 3 az orvosi műszeres valutajavulás és tulprodukció (Saját tudósitónkról.) Az utolsó két esztendőben az orvosi műszereik ára olyan horribilis volt, hogy a magyar kórházak berendezését sem kiegészíteni, sem megújítani nem lehetett. Voltak laboratóriumok, sőt műtőszobák, ahol a legfontosabb műszerek, eszközök nélkül voltak kénytelenek dolgozni az orvosok, nem is szólva arról, hogy már a második orvosi generáció nő fel anélkül, hogy a pszicho-analitikai kísérleteknél használatos speciális in írószereket ismerné. Ha a külföldi missziók, jótékonysági és vöröskereszt egyesületek nem segítettek volna e téren is adományaikkal, a magyar kórházakban katasztrofálissá vált volna a helyzet. Ma m már azonban lényegesen javult a helyzet, s az orvosi műszereiért a békebeli árnak eddigi nyolcvanszorosával szemben ma már csak a békeár harmincötszörösét kérik a kereskedők. Sőt, kaphatók már olyan műszerek, melyek idáig egyáltalában nem voltak piacon. Ilyen például egy olyan mérőeszköz, ammely századmásodpercnyi pontossággal mutatja meg azt az időt, mely alatt az ingereket az érzékszervtől az agyig vezeti az ideg. Minden műszer a márkaúrban is megrendelhető. Miután pedig Németországban ezek a cikkeik a békeár tízszeresébe kerülnek, a hazai árakat is könnyű kiszámítani. Egy egyszerű betegzőkészülék például a békeár 6 márkájával szemben ma 60 márkába kerül. Az orvosi műszercikkek terén beállott áreés nemsokára lehetővé fogja tenni, hogy végre a kezdő orvosok és operatőrük is felbéreljék magukat a legszükségesebb eszközökkel. A szakemberek azonban ezen a téren még nagyobb olcsóbbodásra számítanak, amit egyik előkelő műszerüzem vezetője a következőkkel indokolt: " Ez az áresés még nem az igazi", mert csak valutánk javulásának a következménye s ennek ingadozásától függ. Addig pedig — ha csak valutánk el nem éri békebeli, ázsióját — a kórházak és gyógypedagógiai intézetek nem is gondolhatnak arra, hogy hiányos, megromlott és megrozsdásodott műszerkészletüket kiegészítsék. A mi szakmánkban azonban az egész világon, sőt nálunk is túlprodukció van, aminek nemsokára szintén éreztetnie kell hatását. Apponyi, Prípilassy, Vázsonyi , íjesi vita vezérszónokai (Sjj0 tudósítónktól.) Hétfőn este újult erőmeg az élet a pártklubokban, amelyek trehány nap óta tátonganak az ürességtől. A költségvetési vita előestéjén a pártok értekezletet tartanak, hogy állást foglaljanak a budgettel szemben. A költségvetés vitája nagyszabásúnak és nívósnak ígérkezik, már a vita első napjaiban várható gróf Apponyi Albert, gróf Andrássy Gyula és Vázsonyi Vilmos hosszabb felszólalása. A kormány valamennyi tagja megszólal a vita folyamán és vázolja azt munkaprogramatot, amelyet végrehajtani akar. A legnagyobb érdeklődéssel gróf Ráday Gedeon belügyminiszter felszólalását várják. l Ráday beszédében nyilatkozni fog a választójogi törvény és a közigazgatási reform előmunkálatairól, illetőleg alapelveiről." Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter a sajtójogi reform dolgában fogja előzetesen tájékozttni a nemzetgyűlést. Az erre vonatkozó előmunkálatok már megindultak az igazságügyr Minisztériumnban. A reform kiindulási alapja a Balogh Jenő-féle sajtótörvény lesz, amelynek kodifikálásában jelentékeny része volt Bernolák Nándornak, a jelenlegi népjóléti miniszternek. Az ellenzék valamennyi tagja felszólal a költségvetési vitában és valamennyi határozati javaslatot fog a nemzet-milés elé terjeszteni. Az ellenzék szervezkedése általában rokonszenvvel találkozik a nem...'ígyűlés minden pártjánál, sőt a kormánynál is, mert ettől reméli, hogy egészségesebb alapokra helyezkedik a parlament egész munkája. Gróf Andrássy Gyula május 8-án Miskolcon beszámolói beszédet mond. Vasárnap Cserti József képviselő, a független kisgazdapárt tagja mond beszámolót Lovicsberényben, ahol Rassay Károly is felszólal és nyitkol egyrészt az ellenzék szerepéről, másrészt azokról a tárgyalásokról, amelyek hír szerint a független kisgazdapárt, a liberális blokk néhány tagja ésBaltazár Dezső püspök közölt egyegységes párt alakítására vonatkozólag :»cg!nd i'.iak. Meg kell állapítani, hogy fiallo Aladár, a független kisgazdapárt egyik, alapítója és vezetője. /••. M 1 áll ezektől a tárgyalásoktól. A nemzetgyűlés munkájának megkezdésével egyidejűleg istámad a Beniczky-ügy is. A mentelmi bizottság döntésétől függ a kormány sorsa, éppen ezért a kulisszák mögött lázas buzgalommal iparkodnak elsimítani ezt a súlyos ügyet.