Pesti Napló, 1921. május (72. évfolyam, 94–116. szám)
1921-05-05 / 97. szám
Budapest, 1921 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 40 kor. Negyed évre _ 110 kor. Fél évre 220 kor. Egész évre TM 440 kor. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 2 kor. / 72. évfolyam 971 szém Vivi 11» t MÁJ.f U - lmört Csütörtök, május 5 . Twfrf SZERKESZTŐSÉT© KIADÓHIVATAL: Erzsébet körút 18 szám TELEFON: • József 62-30, 62-31, 62-32 Nyomdai telefon József 71-15. Feleség szerkesztő: . , József 62-36. Kiadóhivatal Wienben: l., Kohlmarkt 7. Meg akarják szüntettni Eötvös Loránd tanaikét (Saját tudósítónktól.) .»Magyar Tudományos Akadémia ma, nagyhetének második napján,nagygyűlést tartott Berzeviczy Albert elnöklésével. A nagygyűlés napirendje előtt felszólalt Szily Kálmán és felhívta az Akadémia figyelmét arra, hogy hír szerint meg akarják szüntetni az elhunyt báró Eötvös Lóránd tanszékét. Elmondotta, hogy az egyetem Fizikai Intézete báró Eötvös Lóránd tervei szerint épült, ő rendezte be a legfinomabb műszerekkel s ő tette világhírűvé geofizikai kutatásaival. Itt nevelte a hazának kiváló fizikusokat, akik közül nem egy volna alkalmas arra, hogy a tanári, tanszékben méltó utódjává váljék a mesternek. Most csak azért akarják megszüntetni EötvösLóránd tandkét, hogy az igy megtakarított kiadáson ncis tanszéket állithassanak fel s a fizikai előadá-' sokra berendezett tantermet átadhassák a közgazdasági egyetemnek. — Megborzadtam mondotta Szily Kálmán, a magyar akadémikusok' nesztora —,mikor e szándék komoly' voltáról, először hallottam. Hát, ennyire jutottunk már, hogy a tudomány templomaira is rá kell már tennünk kezünket. Indítványozta ezután, hogy az Akadémia fel,iratban kérje a közoktatásügyi minisztert arra, hogy az egyetem természettudományiintézeteit továbbra is hagyják meg arra a célra, amelyre eddig rendeltetve voltak. A nagygyűlés egyhangúlag elfogadta az indítványt. Támadják a kereszténypártban az Angol-Masyar Pomtársaságot (Saját tudósítónktól.) A kereszténypártban ma este az új mozisok mai küldöttségjárásával kapcsolatban éles támadások hangzottak el az Angol-Magyar Filmszínház Rt. ellen. Hangoztatták, hogy ez az idegen pénzből verbuvált társaság visszaél tőkeerős helyzetével és igyekszik elnyomni ama tőkeszegény új mozisokat, akiket a kormány a moziengedély megadásával jótéteményig akart részesíteni. Tolsztoj, Turgensreé, Puskin ismeretlen tnüoei Kopenhága, május 4. (A Pesti Napló tudósítójától.) A leggazdagabb dán hajóépítő és hajósvállalkozó, Mary-Nielsen Hugó megszerezte Rennenkamp orosz tábornok híres könyvtárát, amelyben eddig ismeretlen kéziratokat fedeztek föl. Tolsztoj, Turgenyev, Puskin, Gogol, Sefcsenko kiadatlan műveit eredeti kéziratokban. A könyvtár 11.600 kötetből áll, a legteljesebb gyűjteménye az orosz szépirodalomnak. Mary Nielsen a gyűjteményt a kopenhágai királyi könyvtárnak adományozta. (Új Felsősziléziát két kerület kivételével Németországnak ítélték oda Páris, május 4. (A Pesti Napló tudósítójától.) A Chicago Tribüne hivatalos forrásra való hivatkozással a következő információt közli: A legfelsőbb tanács ma elhatározta, hogy a plessi és a rybnild kerület kivételével Felsősziléziát Németországnak ítéli oda, ha Németország elfogadja a szövetségesek jóvátételi követeléseit. A francia külügyminiszter közzéteszi a lengyelországi zavargásokról hozzá érkezett jelentéseket. Néhány nappal ezelőtt Parisba érkezett hírek szerint az angol és az olasz népszavazási biztos követelte, hogy az egész iparterület Németországé maradjon, míg afranciák az Odera-határ mellett foglaltak állást. Afrancia külügyminisztérium hivatalosan sajnálkozását fejezi ki a felsősziléziai zavargások miatt és közölte a lengyel kormánnyal, hogy ilyen incidensek csak árthatnak új lengyel érdekeknek. A külügyminisztérium sajnálja, hogy francia csapatok kénytelenek voltak a lengyelekre tüzelni. (II.) A kritika jótéteménye Ezt a manapság paradoxnak tetsző megállapítást a legnagyobb élő magyarnak, gróf Apponyi Albertnek köszönjük. És meg is köszönjük. Egy páratlan pálya csúcspontjára érkezve, az egész nemzet szeretetétől melengetve, azegész művelt világ csodálatától körülsugározva, gróf Apponyi Albert hitet tesz róla, hogy a sajtó képviselte kritika számára jótételmény volt, hogy sikereinek jó részéért a sajtó adósának érzi magát, mert ennek e kritikája szorította korlátok közé és figyelmeztette idejekorán hibáira. Milyen természetes és mégis mily ritka emelkedettségre vall a sajtó hivatásának ez az értékelése. Mily nemes szerénység csendül ki Apponyinak abból a beismeréséből, hogy a napisajtó érdemeit messze meghaladó méltánylásban és elismerésben részesítette, holott mi tudjuk legjobban, mily örök életűek ezek a érdemek, mily messze kiható és elragyogó az a példaadás, amely Apponyi klasszikus jelleméből árad, milyen maradandó, történelmi az a cseleskedete, amellyel igazainkat a hatalmasok gyülekezetében védelmezte. • • . -De hát ez a dolgok megszokott rendje.* Hit törtetők, akik ármánykodással, ügyeskedéssel, mások legázolásával, tulajdonbecses énjük előretaszigálásával végre célhoz érkeztek és egy miniszteri bársonyszékben kötöttek ki, most már els szédülnek önönnagyságuktól, hisztérikusan érzékenyekké válnak minden kritikai hang iránt és kényeskedve ismétlik, az Ur .AZaxát Madásitónév.. .„Csak hód..!a- U!vt meg, nem bírálat". Mindjárt folytatna bná. az idézést: „Dicsér eléggé e hitvány sereg és illik is, hogy ők dicsérjenek". Mert minden ilyen hirtelen sült potenták körül ott lézeng a hódolók, tapsolók és kéregetők csoportja, a praetoriánus Shad, amely örökös tömjénezésével ébren tartja a vak histet a nagy úrban, hogy nálánál csakugyan nem hord a föld különb legényt,a hátán. Nem önként érződik se," hogy az ilyen állnagyság szemében , minden kritika — destruktiv? Ellenben egy Apponyi, aki csodálandó erőben és frisseségben hetven- ötödik esztendejét érte meg és a háromnegyed évszázadból felet a nemzet önzetlen szolgálatában, jutalmat nem várva, nem kérve s nem fogadva el töltött, akiknek politikai iskolázottsága, fényeszköz jogi és nemzetközi jogi tudása,példátlan szónoki adománya előtt hódolva tiszteleg a világ: ez az Apponyi jótéteménynek érzi s ilyenül köszöni meg a kritikát. Levonjuk a párhuzamból a tanulságot. A Gondviselés, aki súlyos időkben,sohasem hagyta el ezt a népet s 'megváltására mindig küldött messiási férfiakat, mai, ta«,lán legszörnyűbb megpróbáltatásunk nap«,jaiban nekünk Apponyi Albertet küldötte, vigaszul és támaszul. Pusztán az a tény, hogy ő a miénk, hogy itt van, köztünk él, munkára és harcra készen hetvenöt esztendő terhével , vállán, már elegendő ok arra, hogy kétségbe, ne essünk jövőnk miatt. Hogy a magunkénak valljuk azt az optimizmust, amellyel szemébe néz a jövőnek, a nem távoli, a még elérhető, még kézzel megfogható jövőnek, a magyar nemzet jobb jövőjének. Apponyi azt reméli, hogy ezt a jövendőt Isten kegyelméből még ő is megéri. Ez a mi szerttéietünk és bizodalmunk is. Meg kell érnie azt a jobb jövőt, amelynek ő volt legfőbb, leglelkesebb és legnagyobb hatású munkáija. Ő ültette a Tat, "őt illeti az első gyümölcs. Meg kellene rendülnie az örök igazságba vetett hitünknek, ha ez a jövő hamarosan el nem következnék, ha Apponyi fája meddőn száradna el. Attall indul a Hözabadságokért Pénteken akcióba lép a 29 tagú ellenzék . Tömeges névszerinti szavazásra készülnek (Saját tudósítónktól.) A nemzetgyűlés pénteken folytatja a költségvetés vitáját. Akkor kezd akcióba öt közszabadságok kivívására alakult ellenzék, amely komoly, alapos munkával akarja kiharcolni 't a maga programmját. Az ellenzék egyik vezére a 29 főnyi tábor megmozdulásáról és szándékairól ezeket mondotta a Pesti Napló munkatársának: — A költségvetés általános vitájánál megkezdi az ellenzék a harcot a kormány ellen. Azok a képviselők, akik a közszabadságok kiverekedése dolgában azonos felfogást vallanak, egymás után terjesztenek elő súlyos határozati javaslatokat a költségvetés vitájánál. Hogy egyebet ne említsek, határozati javaslat alakjában követeljük:1. Mondja ki a fiát, hogy polgári bürtsiatörvényszék hatásköre alá tartozó egyének többé ne legyenek katonaság el állíthatók. .4. erre vonatkozó kivételes rendelkezéseket helyezzék hatályon kívül, 2. mondja ki a Ház, hogy szükségesnek tartja a kormány kivételes hatalmának megszüntetését, 3. hogy az internálások azonnal megszüntetését és az internálási táborok feloszlatását kívánja, 4. hogy kormányrendelet a jövőben magántulajdont nem érinthet. A magántulajdont érintő rendelkezéseket helyeztek hatályon kívül, 5. kívánja a teljes sajtószabadság helyreállítását és az ezt korlátozó rendelkezések azonnali visszavonását, a * 6. rj gyülekezési és fegyesülési jogot, illetőleg az ezt korlátozó rendeletek hatálytalanítását stb. Az ellenzék nemcsak az általános vitánál fog határozati javaslatokat előterjeszteni, hanem akkor is, amikor az egyes tárcák költségvetését tárgyalják. Az egyes határozati javaslatokra nézve név szerinti szavazást kérünk, mert az a meggyőződésünk, hogy egyes javaslatainknál, például az internálások megszüntetésénél, a többség velünk szavaz. Meg vagyunk győződve róla, hogy hol a keresztény pártból, hol a kisgazdapártból kapunk jelentékeny segítséget, amikor szavazásra kerül a sor. Mi nyugodt, komoly, alaposan megokolt vitát akarunk, érvekkel, igazságokkal akarunk győzni. — Az ellenzék pénteken lép akcióba. Pénteken Giesswein Sándor, szombaton Szilágyi Lajos, hétfőn báró Szterényi József szólal föl a mi sorainkból. Meg vagyunk róla győződve, hogy Apponyi Albert, ki ugyan nem vett részt a mi szervezkedő gyűlésünkön, pénteken tartandó beszédében a mi felfogásunk szellemében fog felszólalni. A kisgazdapárt klubhelyiségében szerdán este megjelent Tomcsányi Pál igazságügyminiszter, aki itt meglehetősen ritka vendég és akinek elejtéséről mostanában olyan sokat beszélnek. A miniszter Mayer Jánost kereste, akit azonban nem talált a pártkörben, mert Heves megyébe utazott, ahol kerülete választói előtt csütörtökön beszámolót mond. Tomcsányi, akit a Beniczky-féle mentelmi üggyel kapcsolatban annyi támadás ért, úgy látszik, a párt tagjainak iránta való hajlandósága felől érdeklődött. Itt említjük meg, hogy az Országos Földműves Szövetség május 22-én nagygyűlést tart a Vérmezőn. Ezen a gyűlésen fogják elhatározni, hogy a szövetség csatlakozik az úgynevezett Zöld internacionáléhoz.