Pesti Napló, 1921. május (72. évfolyam, 94–116. szám)

1921-05-08 / 99. szám

Budapest, 1921 Vasárnap, május 8 SZERKESZTŐSÉG KIADÓHIVATAL: Erzsébet körút 18 szám TELEFON: József 62-30, 62-31, 62-33 Nyomdai telefon József 71-15. Felelős szerkeszté: Jóssef 62—36 Kiadóhivatal Wienban: L. Konlmarkt 7. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 40 kor. Negyed évre 110 kor. Fél évre 220 kor. Egész évre_ _ 440 kor. ggysp szám árt Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 2 kor. árammal Kisgazdapárti képvselők az internálások megszüntetését kivánják (.. -sót tudósítónktól.) A kisgazdapártban szombaton ivet köröztek, amelyben az aláírók..-Követelik, hogy a kormány az internálásokat haladéktalanul szüntesse meg. Az ívet hétfőn György kedden azzal nyújtják át gróf Hádatiedeon belügyminiszternek, hogy amennyiben a költségvetési vita alatt az ellenzék konkrét indítványt tesz az internálások megszüntetése ügyéban, úgy ezt az aláírók megszavazzák. Hasonló mozgalom van a kereszténypártban is és ez a hangulatváltozás Zákány Gyula leleplezésén kívül Apponyi beszédének tudható be. A kisgazdapárt el van határozva, hogy szükség esetén ebben a kérdésben a nemzetgyűlésen leszavazza a kormányt, idézte elő a legnagyobb katasztrófát? (Saját tudósítónktól.) A Terézvárosi Polgári Kör szombaton este társasvacsonyit rendezett, amelyen többek között Balla Aladár, Drózdy Györky és Tomori Jenő nemzetgyűlési képviselők is résztvettek. Jambrik Gyula üdvözlő bszédére Juda Aladár válaszolt. Hangsúlyozta, hogy mi sem a nép akarata irányítja a kormányzást, hanem milyen jogcím nélkül olyanok teszik azt, akik feltornászták magukat anélkül, hogy a dolgozó nép mögöttük állna. A királykérdés kikapcsolását hangsúlyozzák, de először meg kellene állapítani népszavazás útján, hogy mi a magyar nép kívánsága. Drózdy Győző beszélt ezután és rámutatott arra, hogy a kurzus ostobaságai idézték elő a legnagyobb katasztrófát. A dolgozó munkásságot letiporták, a fsolygrok harmóniáját megbontották üres jelszavakkal és a szentírást tették az asztalra, de annak minden egyes mondatát meggyalázzák, megcáfolják. A romlást, a destrukciót nem azok idézzik elő, akik kritikát gyakorolnak, hanem a kurzus daliái. Ezután Tomori Jenő beszélt, majd Sümegi Vilmos gróf Apponyi Albert legutóbbi beszédével foglalkozott és meleg szavakkal ünnepelte a legnagyobb élő magyart. Hözösnen Jigorsconat Brünn és Budapest között Prága, május 7. (A Pesti Napló tudósítójától.) A vasut igazgatóság sietve kiépítteti a lundenburg—pozsonyi vonalat, amelyet kettős vagányává alakítanak át. Ennek a vonalnak a kiépítésével lehetővé válik a közvetlen vasúti összeköttetés Brünnből Pozsonyon át Budapestre. Gyorsvonat fog járni, amely délután negyed két órakor fog Brünnből indulni, délután négy órakor érkezik Pozsonyba és huszonnégy percnyi veszteglés után folytatja útját, ugy hogy este 9 óra 25 perckor Budapestre érkezik. A vám- és útlevélvizsgálatot Párkonynánán fogják elintézni. a főváros kétmillióért öt bécsi autóbuszt vásárolt 5 korona tisza szaitócssjeg. A főváros Bécs városának ajánatára megvásárolta a bécsi autóbuszpark""elektromos autóbuszait. Budapestnek már a régebbi időből egy villamosautóbusz állott rendelkezésére, amely a Bécsben vásárolt öt autóbusszal együtt fogja lebonyolítani ismét a Városliget és a Kígyó tér közötti forgalmat az Andrássy úton. A magyar főváros a bécsi autóbuszt kétmillió koronáért vette meg. A viteldíjra nézve most folynak a számítások és az eddigi megállapítások szerint a szakaszjegy ára öt korona lesz, ami azáltal vált lehetővé, hogy az elektromos művek kedvezményes áron biztosítják a kocsik hajtásához szükséges energiát. Az üzembehelyezés csak két hónap múlva fog megtörténni, ez a nagy késedelem onnan éred, hogy a főváros garázsát a francia misszió használja és addig» nem hajlandó visszaadni, amíg megfelelő másik telepről nem gondoskodik a város. „i¥H a jogrend? Jogrend az, amikor társadalmi különbség nélkül szabadon élhetünk". — Gaál Gaszton nemzetgyűlési képviselőnek ez a világos és szabatos meghatározása oly egyenes ívben fog végigrepülni, az országon, mint ahogy most a fecskerepül át a magyar vénák zöld vet és tengeren. Végig fog repülni és azután betér minden crvíz alá, s ellenállhatatlanul leereszkedik szivekbe, ahonnan kiveri azt a sok-Telszó- bogarat, amelynek zümmögésétől a lelkiismeretek már-már elkábultak. Amint látható, mint minden igazság, ez is egyszerű és tiszta. Amikor az ember ránéz, nyomban érzi, valóban így van, másként nem is lehetséges. Valóban úgy van, minden jogászi csürés,csavarás és teológiai szőrszálhasogatás ellenére is, jogrend csak az lehet, amikor társadalmi különbség nélkül szabadon élhetünk. Tehát csak azt az állapotot lehet jogrendnek nevezni, amikor a nemzet valamennyi munkástagja az ország és a maga számára szabadon dolgo--hátik r. s-nbedon élvezheti munkájának gyümölcsét. Társadalmi különbség nélkül joga van ehez a földi mannához édes mindnyájunknak. A proletár nem mondhatja, hogy ő különb legény az állami gépezetben a burzsoáziánál, s ezért a jogrendből neki nagyobb adag dukál. Az úr nem tessékelheti hátra a munkást azon a címen, hogy neki már az ükapja négyes fogaton járt. Az egyik felekezet nem mondhatja a másik szemébe, hogy az ő istene magasabban lakik, en átfrogva a siralomvölgy keserűségéből pílgyobb térfogatú kelyhet reklamál a mjjjfí számára. A gazdaosztály nem állíti hkifa kuckóba az iparososztályt és a kereskedelem nem kívánhat magának külön előnyöket. Senki sem, sem egyes, sem osztály nem állhat elő tehát azzal, hogy neki többhöz van jussa, mint a többinek, hogy neki a jogrendből nagyobb karéjt szeljenek, mint a többinek, itt kivétel nincsen. Ezelőtt az istennő előtt mindnyájan egyenlők vagyunk, ha hazánk iránt való kötelességünket becsületesen leróttuk és csak a legszentebb és legtermészetesebb ösztönének engedelmeskedünk, ha féltékenyen őrködünk, nehogy az egyik többet élvezzen az istennő kegyéből mint a másik. Ezt az egyenlőséget megalkuvást nem ismerő szilvasággal követeljük, mert tudjuk, hogy ezzel áll és bukik az ország. Ha a jogrendet a maga szűz«tisztaságában megvalósitani képesek nem vagyunk, a zajlásokból, bukdácsolásokból és forrongásokból ki nem evickélünk. De ha a Gaál definíció, mint valami gyógyitó szérum szétárad az állami szervezet erezetében s vérré,hussá hasonul át, akkor még a mai generációnak is megadatik az, hogy szeretődszembe láthatja a ma még csak törhetetlen hitű próféták jósolta Magyarországot 3F»c svájci megbízatásáról és a fentagassel milliókról (Saját ludsiiónktól.) Gróf Batthyány Tivadar nyílt levelet intézett gróf Bethlen ktván miniszterelnökhöz, amelyben az előző kormányok zárószámadásainak nyilvánosságra hozását kívánja és/tt többi közt a következőket mondja: / — Mondanom sem kell, ahogy én kijfonösen nehezen várom a zárszámadásodat, mertk'mint gróf Károlyi Mihály kormányának volt ügy minisztere érdekelve vagyok bennük. A megjelent közlemények szerint a zárszámadásokban a Károlyi-, Berinskey-kormányok, a proletárdiktatúra, az aradszegedi kormányok, valamint az ezt követő kormányok utalványozásai és vagyoni közlései elkülönültetnek egymástól. Ezt az általános tervet mindenképpen helyeselhetem. Mégis aggodalommal tölt el az a körülmény hogy elkülönítést egyszerű kimutatásban tervezik. — Az ilyen rendszerű számadás tételeit a politika szolgálatába állítja, Erre példát is hozhatok fel. Friedrich István miniszterelnöksége idején ,nem összevonva, hanem részletezve tette közzé Fehéri Armand által „Vesztegető forradalom" című kiadványában a Károlyi-, Berinkey-kormányok és a proletárdiktatúra részéről a rendelkezési és a sajtóalapokból történt utalványozásokat. Ez a kiadvány azonban ellenőrzés és számadástétel szempontjából abszolúte nem bír értékkel, mert hűsége iránt alapos kétségeket támaszt a-zal, hogy egyes fontos tételek a részletezésből kimaradtak. Nekem például rögtön feltűnt, hogy ebben nem szerepel gróf Litvay Antal nemzetgyűlési képviselő és Nyugatmagyarország főkormánybiztosának egy rendkívül fontos missziója, aki ugyanis 1018 november elején felajánlotta szolgálatát gróf Károlyi Mihály akkori miniszterelnöknek. Kapott egy diplomáciai megbízatást Sigray Károlyi miniszterelnöktől Svájcba. A megbízás díjazott lett és tudomásom szerint azt gróf Sigray frankvalutában vette fel, ami bizonyárasokkal nagyobb összeget tett ki, mint amennyit a kiadvány egyes hírlapíróknak adott százkoronás összegekről közzétenni szükségesnek tart. Mindazonáltal ezt a politikailag és pénzügyileg jelentős pénzügyi tételt a rendelkezési alap részletes „ számadásaiban hiába keresem. "A megbizatts,,melynek fontosságát készséggel .'emelem ki, valamint az elszámolandó előlegutalványozá, kétségtelenül megtörtént, sőt gróf Sigraynak Károlyi kiváltságára még aztis megengedték, hogy az afríkor fennállott miniszteri tilalom ellenére családja ékszereit magával vihesse. Erre azért volt szükség, hogy a gróf nejét is magával vivén Svájcba, ott Magyarországot "és az akkori népköztársasági Károlyi kormányt méltóan reprezentálhassa. — A rendelkezési alap közzétételére Friedrich volt miniszterelnök úr példát statuált. A közzétételben nagy hiba volt, hogy a saját ínye szerint szolgáltatta ki a tételeket. — A mindenkori belügyminiszter kezelése alatt is áll egy rendelkezési alap. Miniszterelnökségem idejéből az alap kezelése miatt különböző útyanúsításoknak voltam kitéve a közvélemény részéről, melyek teljesen méltatlanul érnek engem. Az a kívánságom és kérésem, hogy az alapból miniszterségem ideje alatt történt utalványozásokról részletesen számadás adassék ki a nyilvánosság számára. Ezenkívül még egy speciális esetem van, mely ugyan nemmin tiszteségem idejéből származik, de nagy horderejűnél fogva ugy erkölcsi, mint anyagi tekintetben az egész országot súlyosan érinti. Ez az eset az ismeretes bécsi Bankgassei milliók megmentésének története. Ha jól emlékszem, 1919 május 2-án hozta tudomásomra Hajós Jenő, a bécsi követséghez beosztott titkár, hogy a magyar tanácskormány által küldött milliók megmentése sikerült. A következő nap délelőttjén gróf Sigray Antal felkérésére megjelenteni 1. Grand Hotelben. A háziúron kivül többen voltak jelen. Ezek közül őrgróf Pallavicini György, Szmrecsányi György és Hajós Jenő urakra emlékezem. Itt szinte bizottságszerűen konstatálták az urak a száznegyven-millió korona értékű magyar állampénz megmentését és biztonságba helyezését. A biztonságbahelyezés iránt tüzetesen nem érdeklődtem, mert a pénz megőrzésében és kezelésében amúgy sem vehettem volna részt. Azt, hogy mi történt a jelzett módon erkölcsi felelősségem teljes latbaverésével megmentett milliókkal, nem tudom. Pedig nem vitatható el tőlem, hogy a megmentésben vállalt szerepem folytán jogom van a segmeszszebbmenő tájékozódásra. Ezért kérem ezt az ügyet a magyar közvélemény teljes nyilvánossága előtt letárgyaltam.