Pesti Napló, 1921. május (72. évfolyam, 94–116. szám)

1921-05-16 / 106. szám

Ismeretlen támadók bombázták a kingstoroni hajógyárat London, május 17.­ (­A Pesti Napló tudósítójától) Kedden hajnalban a kingstowni hajógyárat láthatatlan támadók a tenger felől bombázni kezd­ték. A kingstowni tengerészek viszonozták a tüze­lést, a ShfttC hadihajó pedig csapatokat szállított partra, amelyek szintén beavatkoztak a harcba és elhallgattatták a támadó ütegeket. Egyelőre még senki sem tudja, h­ogy kik voltak a támadók, mert azok messzehordó ágyukból lőttek és a homályban láthatatlanok voltak. A hajógyár több épülete sú­lyosan megrongálódott. (II.). Németországnak június közepéig le kell szerelni Berlin, május 1. (A Pesti Napló tudósítójától) . A londoni ultimátum kiegészítéseképpen a né­met kormány ma Nollet tábornoktól jegyzéket ka­pott, amely részletes utasításokat tartalmaz a né­met hadsereg leszerelésére. Eszerint a békeszerző­désben előírt százezer főnyi hadsereget június 15-ig meg­ kell szervezni, a fölös hadianyagot július vé­géig be kell szolgáltatni, május 31-ikig a német kormány köteles a szövetséges ellenőrző­ bizottság­nak azoknak a felfegyverzett szervezeteknek a lis­táját bemutatni, amelyeket fel fog oszlatni. A rend­őrség létszámát százötvenezer főre kell leszállítani és a közbiztonsági csapatoknak vissza kell­­adni a rendőrség, jellegét és a rendőrséget teljesen el kell különíteni a katonaságtól. (...): [Csehország gazdasági válsága­ ­ •• i i Prága, május 17. A toCV­l.-Fi­glantellási válaág eddig •• .ik az aza­mnok korlátozásállam és a munkaidő m­egrövidíté­­sében nyilvánult meg, most azonban számos válla­lat kénytelen üzemét teljesen beszüntetni és mun­kásait elbocsátani. A pozsonyi posztógyár jún­ius 11­-én kétszáznál töb­b munkást fog elbocsátani. A­­nagyszombati Kóburg-m­űvek, amelyek több mint ötszáz munkást foglalkoztatnak és az urovegi (?)­­bútorgyár szintén teljesen meg akarják szüntetni •üzemüket Az üveggyártás, az izzólámpagyártás­tól eltekintve, teljesen megbénult. Hat gyárnak, melyeknek hatezer munkása van, nincs munkája. A fasisztiiparban a munkabéreket már húsz száza­lékkal leszállították és további bérleszállítás vár­h­ató. A helyzetet még súlyosabbá teszi az a kö­rülmény, hogy munkanélküli segélyt eddig sehol­sem fizettek, noha a munkaadók azt nagyon szor­galmazták. Az állami munka közvetít­ése is igen , rossz lábon áll. •‡''•‡.• Svájc magas védővámokra akar berendezkedni Genf, május 17­. (A Pesti Napló tudósítójától) . A minap kerültek nyilvánosságra az új svájci­­vámtarifa tervezetének részletei, amelyek arra val­lanak, hogy Svájc — ha a tarifa törvénnyé válik, ami ugyan még nem bizonyos — igen magas védő­vámokat akar életbe léptetni. A svájci sajtó egy része szenvedélyesen agitál a tervezet ellen és kü­lönösen a külföldről való húsbevitelt sújtó vámok ellen kel ki. A tervezetből kitűnik, hogy például a borjúhús vámját negyvenöt frankra emelték az eddigi húszról, a sertéshúsét harmincöt frankra tízről, az élő baromfiét huszra négyről, a vágott baromfiét harmincra négyről, a borét harmincra nyolcról, a burgonyáét és a zöldségét kettőre nul­láról, a cipőáruét százharminc-száznyolcvanra negyvenöt-nyolcvanról, a csomagoló papirosét húszra hétről, a nyomtató papírét huszonötre tíz­ről, a selyemáruét háromszázra száztízről, a férfi­ruháét háromszázhatvanra száznegyvenről, a női­ruháét négyszázra százötvenről, a gyógyszeráruét százra negyvenötről, a játékárut hatvanra tizenöt­ről. A lapok arra hivatkoznak, hogy különösen a Németországból behozott cikkeket valóságos tiltó vámoknak vetették alá, pedig Svájc mindenképpen rá van utalva ipari termékek dolgál­an a német kivitelre , azt káros következmények nélkül nem nélkülözheti. (U.PL­ US: Szerda, május Bud­a­pest, 1921 72. évfolyam 106. szám­­».•» MAI. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 40 kor. negyed évre _ 110 kor. Fél évre 220 kor. Egész évre— 440 kor. •gyes Mám ára: Buda­pesten, vidéken és a pálya­udvarokon 2 kor. N ^^milUy/ SZER PESTI NAPLÓ 3 / 6 | Kiadöhi Kiadóhivatal Wienban: L. Kohlmarkt 7. / Az ellenzék küzdelme a szabadságjogokért Változatlanul követelik az internáló-táborok feloszlatását — A keresztény­párt"— Ráda^ uj főispánjai ellen •­­) (Saját tudósítónktól.) Pénteken a nemzetgyű­lésben tovább folytatják a költségvetés­­vitáját, amely izgalmasnak és érdekesnek ígérkezik, mert a huszonkilenctagú ellenzék, amely a szabadság­jogok kiharcolására szövetkezett, elhatározta, hogy programmja megvalósítása érdekében éles harcot kezd a kormány ellen. Az ellenzék részéről pénte­ken Vázsonyi Vilmos, szombaton Szilágyi Lajos szólal fel a Házban. Tudvalevő, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök a minap kijelentette a sajtó képviselői előtt, hogy az internáló­táborokat a kül­politikai­ helyzet miatt ma még nem lehet felosz­latni, egyben azt is elmondta, hogy a táborokban sok olyan külföldi van, főleg volt orosz katonák és galíciaiak, akiket nem lehet átadni senkinek, mert egyik állam sem akarja őket befogadni A miniszterel­nök nyilatkozatával szemben az ellen­zék részéről ezeket mondták a Pesti Napló mun­katársának: — Bennünket abszolúte nem befolyásolnak azok a nyilatkozatok, amelyek az utóbbi napok­ban gróf Bethlen István, Tomcsányi Vilmos Pál és gróf Itu­iday Gedeon részéről jelentek meg. Mi el vagyunk tökélve, hogy azt a küzdelmet, ame­lyet a szabadságjogok kiharcolása érdekében megindítottuunk, a legenergikusabban folytatjuk a nemzetgyűlésben. Úgy fogjuk szerepeltetni az egyes kérdéseket, hogy nem lehet majd kertelni, mindenkinek színt kell vallania. Minden egyes jelentékenyebb kérdésre nézve név szerinti sza­vazást kérünk, majd meglátjuk, ki akarja őszintén a szal­idságjogokat és ki az, aki a szép jelszavakkal csak szélhámoskodik.­­ Gondunk lesz arra is, hogy szint vallja­nak azok a kormánypárthoz tartozó képviselőik is, akik szeretik úgy föltüntetni a dolgot, mintha­­ azonosítanák magukat a mi törekvéseinkkel, de amikor döntésre kerül a sor, bizalmat szavaz­nak a kormánynak. Meg vagyunk róla győződve, hogy több kérdésben sikeres akciót vezethetünk. Így az ellenzék föllépésének tudható be a tele­fon- és táviratcenzúrának beígért megszünte­tése, amelyet valószínűleg követni fog a levél­­ cenzúra eltörlése. Bizonyosra vesszük, hogy a többség mellénk áll, amikor az internáló­ táborok föloszlatásának kérdése kerül napirendre. Mi ebben az ügyben­ egészen világos álláspontot fog­lalunk el. Azt kívánjuk, ha az internáló­tábo­rokban bűnösök vannak, adják át a királyi ügyészségnek, amely majd bíróság elé állítja a bűnösöket. A­zokat pedig, akik nem követ­­­tek el a büntető törvénykönyvbe ütköző cseleke­deteket, bocsi­ssák szabadon, hogy dolgozhassa­nak és eltarthassák családjaikat. Ha a táborok­ban olyan oroszok és galíciaiak vannak, akiket nem lehet most kitoloncoltatni, alakítsanak gyűjtőtábort a kitoloncolandó idegenek számára, de ezt mondják meg nyíltan. A kereszténypárt aggodalma a főispáni kinevezések körül Kedden este m­ind a két kormányzópárt klubjában csak néhány képviselő járt fönn, m­ert a törvényhozók nagyrészt vidéken ünnepel. A kereszténypártban a vezetőség részéről Btaller István és Ernst Sándor voltak jelen. A főispáni kar kicseréléséről folyt a pártban izgalmas vita, amelynek éle. gróf Ráday Gedeon belügyminiszter ellen irányult. A kereszténypártnak az az elvi álláspontja, hogy a főispáni állások betöltése dolgában szemé­lyeket nem­ jelöl ki, mert a főispánok megválasz­tása kizárólag a belügyminiszter hatásköre. De ugyanekkor azt is kimondja a párt, hogy az új főispánok politikai fölfogása kell, hogy a kor­mányzópár­tok fölfogásához igazodjék és a párt nem tűrnie azt el, hogy régi, pláne munkapárti politikusokat ültessenek a főispáni stallumokba. Elmondták azt is a pártban, hogy a főispáni ki­nevezések dolgában lanszírozott hírek nem auten­ti­kusak. A párt újra követeli Thuránszky László zempléni főisipán eltávolítását. Valószínűnek tart­ják, hogy Péchy László szatmári főispánt legkikö­zelebb fölmentik állásától. A miniszterelnök a minisztertanács felhatalma­­zása alapján dr. Siegesen József pápai pri­láris nyilvános rendes egyetemi tanárt a magyarországi románok ügyeinek intézésére kormánybiztossá ne­vezte ki.­ ­ A fascio hatalmas győzelméről tudósít a táviró, amely arról hoz hírt, hogy az olasz válasz­­tásokon egyformán letört a bal- és jobb­­oldali szélsőség. Imponáló kamarai több­­séghez jutott hát a társadalmi békén ala­­puló nemzeti gondolat, a Giolitti naciona­­lista és egyben demokratikus politikája. Győzött a fascio, a nemzeti önvédelmi gondolatnak felfegyverzett reprezentánsa, amelyről csak a laikus fantázia hiheti, hogy ez amolyan „fekete százak"-féle intézmény.­ Nem! A fascio nem reakciós alakulat, ha­­nem olyan szervezet, amely magában egye­­síti a bolsevizmus minden olasz ellenségét pártra, osztályra és felekezetre való kü­­lönbség nélkül. Ez a nemzeti demokráciá­­nak az az őrcsapata, amely, sajnosan, nem tudott nálunk megalakulni Károlyi alatt, nemzetvédelmi célokból és a kommunisták ellen. A fascio letörte a szélsőségedet és ezzel az európai­ kultúra talán legszebb, legáldottabb terültét mentette meg a for­­radalom és az ellenforradalom megrázkód­­tatásai elől. Giolitti győzött és ennek örülnünk kell nemcsak az európai társa­­dalmi nyugalom szempontjából, de örül­­nünk kell jelesül mint magyaroknak is! Egy letiport kis nemzet számára ugyanis egyáltalán nem lehet közömbös, mint ala­­kulnak egy győztes nagyhatalom politikai és kormányzati dolgai. Ne feledjük el: Giolitti barátunk. Nemcsak szóval, de tettel is az. 1915 májusában ő volt az egyetlen vezérlő olasz politikus, aki ra­­gaszkodott a hármasszövetséghez, váltig ellenezte Olaszországnak az ententehez és a háborúhoz való tettleges csatlakoz­á­sát. Ennek akkor meglehetősen életveszé­­lyes konzekvenciái voltak. Giolitti egy a demagógiától megdühödt társadalom kö­­zepette máról honlapja politikai élőhalottá vált, házát, testét fegyveres erővel kellett a feldühödt tömegekkel szemben megvé­­delmezni. Olaszország győzött a háború­­ban. Mégis a háború még ott, a győztes or­­szágban is úgy megtépdeste a társadalom­­testét, hogy király és parlament a győz­­tes háború után éppen Giolittit, a háború ellenzőjét, a mérsékelt tárgyilagosságot volt kénytelen az ügyek élére állítani. Ma Giolitti hatalma szerencsésen meg­­szilárdult. Mellette, az ő mérsékelt de­­mokráciája, a legyőzöttekkel szemben vallott nobilis politikája mellett nyilatkoz­­tak a választók nagy többségben. Hozzá­­szegődött a fascio hatalmas önkéntes szer­­vezete. Bár mi, magyarok közelebb már pozitívebb hasznát is látnók annak, hogy a baráti olasz nemzetben így fordulnak a dolgok az ő és talán­­ a mi javunkra is. • " )

Next