Pesti Napló, 1921. május (72. évfolyam, 94–116. szám)
1921-05-16 / 106. szám
Ismeretlen támadók bombázták a kingstoroni hajógyárat London, május 17. (A Pesti Napló tudósítójától) Kedden hajnalban a kingstowni hajógyárat láthatatlan támadók a tenger felől bombázni kezdték. A kingstowni tengerészek viszonozták a tüzelést, a ShfttC hadihajó pedig csapatokat szállított partra, amelyek szintén beavatkoztak a harcba és elhallgattatták a támadó ütegeket. Egyelőre még senki sem tudja, hogy kik voltak a támadók, mert azok messzehordó ágyukból lőttek és a homályban láthatatlanok voltak. A hajógyár több épülete súlyosan megrongálódott. (II.). Németországnak június közepéig le kell szerelni Berlin, május 1. (A Pesti Napló tudósítójától) . A londoni ultimátum kiegészítéseképpen a német kormány ma Nollet tábornoktól jegyzéket kapott, amely részletes utasításokat tartalmaz a német hadsereg leszerelésére. Eszerint a békeszerződésben előírt százezer főnyi hadsereget június 15-ig meg kell szervezni, a fölös hadianyagot július végéig be kell szolgáltatni, május 31-ikig a német kormány köteles a szövetséges ellenőrző bizottságnak azoknak a felfegyverzett szervezeteknek a listáját bemutatni, amelyeket fel fog oszlatni. A rendőrség létszámát százötvenezer főre kell leszállítani és a közbiztonsági csapatoknak vissza kelladni a rendőrség, jellegét és a rendőrséget teljesen el kell különíteni a katonaságtól. (...): [Csehország gazdasági válsága •• i i Prága, május 17. A toCVl.-Figlantellási válaág eddig •• .ik az azamnok korlátozásállam és a munkaidő megrövidítésében nyilvánult meg, most azonban számos vállalat kénytelen üzemét teljesen beszüntetni és munkásait elbocsátani. A pozsonyi posztógyár június 11-én kétszáznál több munkást fog elbocsátani. Anagyszombati Kóburg-művek, amelyek több mint ötszáz munkást foglalkoztatnak és az urovegi (?)bútorgyár szintén teljesen meg akarják szüntetni •üzemüket Az üveggyártás, az izzólámpagyártástól eltekintve, teljesen megbénult. Hat gyárnak, melyeknek hatezer munkása van, nincs munkája. A fasisztiiparban a munkabéreket már húsz százalékkal leszállították és további bérleszállítás várható. A helyzetet még súlyosabbá teszi az a körülmény, hogy munkanélküli segélyt eddig seholsem fizettek, noha a munkaadók azt nagyon szorgalmazták. Az állami munka közvetítése is igen , rossz lábon áll. •‡''•‡.• Svájc magas védővámokra akar berendezkedni Genf, május 17. (A Pesti Napló tudósítójától) . A minap kerültek nyilvánosságra az új svájcivámtarifa tervezetének részletei, amelyek arra vallanak, hogy Svájc — ha a tarifa törvénnyé válik, ami ugyan még nem bizonyos — igen magas védővámokat akar életbe léptetni. A svájci sajtó egy része szenvedélyesen agitál a tervezet ellen és különösen a külföldről való húsbevitelt sújtó vámok ellen kel ki. A tervezetből kitűnik, hogy például a borjúhús vámját negyvenöt frankra emelték az eddigi húszról, a sertéshúsét harmincöt frankra tízről, az élő baromfiét huszra négyről, a vágott baromfiét harmincra négyről, a borét harmincra nyolcról, a burgonyáét és a zöldségét kettőre nulláról, a cipőáruét százharminc-száznyolcvanra negyvenöt-nyolcvanról, a csomagoló papirosét húszra hétről, a nyomtató papírét huszonötre tízről, a selyemáruét háromszázra száztízről, a férfiruháét háromszázhatvanra száznegyvenről, a nőiruháét négyszázra százötvenről, a gyógyszeráruét százra negyvenötről, a játékárut hatvanra tizenötről. A lapok arra hivatkoznak, hogy különösen a Németországból behozott cikkeket valóságos tiltó vámoknak vetették alá, pedig Svájc mindenképpen rá van utalva ipari termékek dolgálan a német kivitelre , azt káros következmények nélkül nem nélkülözheti. (U.PL US: Szerda, május Budapest, 1921 72. évfolyam 106. szám».•» MAI. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 40 kor. negyed évre _ 110 kor. Fél évre 220 kor. Egész évre— 440 kor. •gyes Mám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 2 kor. N ^^milUy/ SZER PESTI NAPLÓ 3 / 6 | Kiadöhi Kiadóhivatal Wienban: L. Kohlmarkt 7. / Az ellenzék küzdelme a szabadságjogokért Változatlanul követelik az internáló-táborok feloszlatását — A kereszténypárt"— Ráda^ uj főispánjai ellen •) (Saját tudósítónktól.) Pénteken a nemzetgyűlésben tovább folytatják a költségvetésvitáját, amely izgalmasnak és érdekesnek ígérkezik, mert a huszonkilenctagú ellenzék, amely a szabadságjogok kiharcolására szövetkezett, elhatározta, hogy programmja megvalósítása érdekében éles harcot kezd a kormány ellen. Az ellenzék részéről pénteken Vázsonyi Vilmos, szombaton Szilágyi Lajos szólal fel a Házban. Tudvalevő, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök a minap kijelentette a sajtó képviselői előtt, hogy az internálótáborokat a külpolitikai helyzet miatt ma még nem lehet feloszlatni, egyben azt is elmondta, hogy a táborokban sok olyan külföldi van, főleg volt orosz katonák és galíciaiak, akiket nem lehet átadni senkinek, mert egyik állam sem akarja őket befogadni A miniszterelnök nyilatkozatával szemben az ellenzék részéről ezeket mondták a Pesti Napló munkatársának: — Bennünket abszolúte nem befolyásolnak azok a nyilatkozatok, amelyek az utóbbi napokban gróf Bethlen István, Tomcsányi Vilmos Pál és gróf Ituiday Gedeon részéről jelentek meg. Mi el vagyunk tökélve, hogy azt a küzdelmet, amelyet a szabadságjogok kiharcolása érdekében megindítottuunk, a legenergikusabban folytatjuk a nemzetgyűlésben. Úgy fogjuk szerepeltetni az egyes kérdéseket, hogy nem lehet majd kertelni, mindenkinek színt kell vallania. Minden egyes jelentékenyebb kérdésre nézve név szerinti szavazást kérünk, majd meglátjuk, ki akarja őszintén a szalidságjogokat és ki az, aki a szép jelszavakkal csak szélhámoskodik. Gondunk lesz arra is, hogy szint valljanak azok a kormánypárthoz tartozó képviselőik is, akik szeretik úgy föltüntetni a dolgot, mintha azonosítanák magukat a mi törekvéseinkkel, de amikor döntésre kerül a sor, bizalmat szavaznak a kormánynak. Meg vagyunk róla győződve, hogy több kérdésben sikeres akciót vezethetünk. Így az ellenzék föllépésének tudható be a telefon- és táviratcenzúrának beígért megszüntetése, amelyet valószínűleg követni fog a levél cenzúra eltörlése. Bizonyosra vesszük, hogy a többség mellénk áll, amikor az internáló táborok föloszlatásának kérdése kerül napirendre. Mi ebben az ügyben egészen világos álláspontot foglalunk el. Azt kívánjuk, ha az internálótáborokban bűnösök vannak, adják át a királyi ügyészségnek, amely majd bíróság elé állítja a bűnösöket. Azokat pedig, akik nem követtek el a büntető törvénykönyvbe ütköző cselekedeteket, bocsissák szabadon, hogy dolgozhassanak és eltarthassák családjaikat. Ha a táborokban olyan oroszok és galíciaiak vannak, akiket nem lehet most kitoloncoltatni, alakítsanak gyűjtőtábort a kitoloncolandó idegenek számára, de ezt mondják meg nyíltan. A kereszténypárt aggodalma a főispáni kinevezések körül Kedden este mind a két kormányzópárt klubjában csak néhány képviselő járt fönn, mert a törvényhozók nagyrészt vidéken ünnepel. A kereszténypártban a vezetőség részéről Btaller István és Ernst Sándor voltak jelen. A főispáni kar kicseréléséről folyt a pártban izgalmas vita, amelynek éle. gróf Ráday Gedeon belügyminiszter ellen irányult. A kereszténypártnak az az elvi álláspontja, hogy a főispáni állások betöltése dolgában személyeket nem jelöl ki, mert a főispánok megválasztása kizárólag a belügyminiszter hatásköre. De ugyanekkor azt is kimondja a párt, hogy az új főispánok politikai fölfogása kell, hogy a kormányzópártok fölfogásához igazodjék és a párt nem tűrnie azt el, hogy régi, pláne munkapárti politikusokat ültessenek a főispáni stallumokba. Elmondták azt is a pártban, hogy a főispáni kinevezések dolgában lanszírozott hírek nem autentikusak. A párt újra követeli Thuránszky László zempléni főisipán eltávolítását. Valószínűnek tartják, hogy Péchy László szatmári főispánt legkiközelebb fölmentik állásától. A miniszterelnök a minisztertanács felhatalmazása alapján dr. Siegesen József pápai priláris nyilvános rendes egyetemi tanárt a magyarországi románok ügyeinek intézésére kormánybiztossá nevezte ki. A fascio hatalmas győzelméről tudósít a táviró, amely arról hoz hírt, hogy az olasz választásokon egyformán letört a bal- és jobboldali szélsőség. Imponáló kamarai többséghez jutott hát a társadalmi békén alapuló nemzeti gondolat, a Giolitti nacionalista és egyben demokratikus politikája. Győzött a fascio, a nemzeti önvédelmi gondolatnak felfegyverzett reprezentánsa, amelyről csak a laikus fantázia hiheti, hogy ez amolyan „fekete százak"-féle intézmény. Nem! A fascio nem reakciós alakulat, hanem olyan szervezet, amely magában egyesíti a bolsevizmus minden olasz ellenségét pártra, osztályra és felekezetre való különbség nélkül. Ez a nemzeti demokráciának az az őrcsapata, amely, sajnosan, nem tudott nálunk megalakulni Károlyi alatt, nemzetvédelmi célokból és a kommunisták ellen. A fascio letörte a szélsőségedet és ezzel az európai kultúra talán legszebb, legáldottabb terültét mentette meg a forradalom és az ellenforradalom megrázkódtatásai elől. Giolitti győzött és ennek örülnünk kell nemcsak az európai társadalmi nyugalom szempontjából, de örülnünk kell jelesül mint magyaroknak is! Egy letiport kis nemzet számára ugyanis egyáltalán nem lehet közömbös, mint alakulnak egy győztes nagyhatalom politikai és kormányzati dolgai. Ne feledjük el: Giolitti barátunk. Nemcsak szóval, de tettel is az. 1915 májusában ő volt az egyetlen vezérlő olasz politikus, aki ragaszkodott a hármasszövetséghez, váltig ellenezte Olaszországnak az ententehez és a háborúhoz való tettleges csatlakozását. Ennek akkor meglehetősen életveszélyes konzekvenciái voltak. Giolitti egy a demagógiától megdühödt társadalom közepette máról honlapja politikai élőhalottá vált, házát, testét fegyveres erővel kellett a feldühödt tömegekkel szemben megvédelmezni. Olaszország győzött a háborúban. Mégis a háború még ott, a győztes országban is úgy megtépdeste a társadalomtestét, hogy király és parlament a győztes háború után éppen Giolittit, a háború ellenzőjét, a mérsékelt tárgyilagosságot volt kénytelen az ügyek élére állítani. Ma Giolitti hatalma szerencsésen megszilárdult. Mellette, az ő mérsékelt demokráciája, a legyőzöttekkel szemben vallott nobilis politikája mellett nyilatkoztak a választók nagy többségben. Hozzászegődött a fascio hatalmas önkéntes szervezete. Bár mi, magyarok közelebb már pozitívebb hasznát is látnók annak, hogy a baráti olasz nemzetben így fordulnak a dolgok az ő és talán a mi javunkra is. • " )