Pesti Napló, 1922. március (73. évfolyam, 49–74. szám)

1922-03-01 / 49. szám

Budapest, 1922 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 100 kor. Negyed évre — 280 kor. Fél évre 560 kor. Egész évre — 1100 kor­ Egyes szám ára: Buda­pesten, vidéken és a pálya­udvarokon 5 kor. Ausztriában és Bécsben 50.— osztr. K. Jugoszláviá­ban 3 jugoszláv korona. i­­vt ^ 1 /v / mzv mar. .. __ . 73. évfolyam 49. szám Szerda, március 1 PESTI SZERKESZTŐIG, KIADÓHIVATAL, JErzsébet-körút ia TELEFON: József 62-30, 62-31, 62-32 Nyomdai telefon: József 71-15. Felelős szerkesztő: József 62-36 Kiadóhivatal Wienben: L. Kohlmarkt 7. Éleselméjei formulát­ eszelt ki az egységes pártban meg­boldogult kisgazdapárt, hogy elhárítsa ma­gáról a felelősséget a titkos választásnak, egykor sarkalatos programmpontjának föl­adásáért. Azt mondotta a fortélyos pártvezér a Magyarország politikai tudósítójának, hogy „választójogi kormányról van szó, nem pedig törvényről, a kormányrendeletért pe­dig a kormány és nem a párt felelős". Milyen plauzibilis ez a bölcseség! Ennek a kifundá­lásához igazán nincs szükség négy elemire sem. Csakhogy excellenciás pártvezér uram, nem így verik a cigányt! Ezzel a rabuliszti­kával nem lehet kibújni a felelősség alól. Természetes, hogy a párt sem a kormány­rendeletért, sem bármi egyébért nem felelős, sem közjogi, sem büntetőjogi értelemben, ahogy a kormány és az egyes miniszterek az 1848-iki törvény értelmében felelősek. A párt nem jogi személy, nem állami funkcionárius. Azt nem lehet sem a büntetőbíróság, sem a parlamenti ad hoc bizottság elé citálni. De valamiképpen vannak erkölcsi törvények, amelyek szankciója nincs benn semmiféle kódexben sem, azonképpen van erkölcsi és politikai felelősség, amely súlyosabban köte­lez minden egyéb felelősségnél. Itt nem lehet játszani. Igenis a többségi párt felelős mindazért, amit a kormány cse­lekszik, mert ha nincs ingére a kormány cselekvése, akkor módjában van megvonni a bizalmát a kormánytó­l. És ha ez minden al­kotmányos érzésen nevelkedett és parlamen­tárisan kormányzott országban önként érte­tődő szabály minden kormányintézkedésre nézve (és e szabály érvényét a parlamenti in­terregnum sem függesztheti föl), akkor sok­szorosan kötelező ez a szabály olyan kor­mányintézkedésre vonatkozólag, amelynek egyenesen és kizárólag politikai tartalma van. A választójogi kormányrendelet nem adminisztratív, nem technikai intézkedés, nem is tartoznék a végrehajtó hatalomnak, hanem a törvényhozásnak kompetenciájába és a rendelet kibocsátásának nincs is egyéb mentsége, csak az, hogy a nemzetgyűlés nem alkotta meg a választójogi törvényt. A vá­lasztójogról szóló rendelet politikai akarat­nyilvánítás. Benne a kormány oly akaratot, oly világnézetet, olyan szabású politikai er­kölcsöt nyilvánít, amely az egykori kisgazda­pártnak akaratával, világnézetével, erkölcsé­vel homlokegyenest ellenkezik. Azonban az sem lehetetlen, — mit lehet a mai világban tudni, amikor napról-napra látjuk az összes értékek átértékelését? — hogy az egységes párt biztos, vagy biztosnak tartott tévébe szerencsésen beevezvén, a kis­gazdapártiak nem is akarnak megvívni a vá­lasztójog titkosságáért. Lehet, hogy a pilla­natnyi helyzetben az ő számításaik szerint ha nem is a párt elveire (erről nem lehet és ter­mészetesen nincs is szó), de a párt tagjaira kedvezőbb a nyílt, mint a titkos választás. Rendben van. Talán igazuk lesz, talán nem. A politikai számvetés felette nehéz ügyesség és a legravaszabb benne néha -a legrutábbul elszámítja magát. De tegyük fe­l, hogy csak­ugyan jól számítanak. Akkor azonban támo­gassák a nyílt szavazás rendszerét, élni fog­nak e rendszer minden hasznával, meg fog­ják általa szaporítani mandátumaikat, meg­növelni befolyásukat, talán évekre stabili­zálni hatalmukat. És mindennek ellenére til­takoznak a felelősség ellen, amelyben épp úgy osztozniok kellene, mint a kockázatban és a várható nyereségben? Nem, így mégsem lehet politikát csinálni. Ehez nem a Nagy­atádi, de tehetségben nálánál sokkal jelesebb­ elődje, Macchiavelli sem volna eléggé erős és furfangos. Mégis részt vesznek a szocialisták az új választásokban A lajstromos szavazás dolga még nincs eldöntve • Vissaras jelenetek a kormányzópárt Intézőbizottságának ülésén (Saját tudósítónktól.) A kormánypárt in­tézőbizottsága kedden értekezletet tartott, ame­lyen gróf Bethlen István kifejtette a nyílt sza­vazás kérdésében való álláspontját, fejtegette, hogy kormányrendeletről van szó, a kormány viseli minden tekintetben a teljes felelősséget a választójog rendelkezéseiért. A rendelet ki­bocsátásáért sem a pártot magát, sem­ a párt egyes tagjait felelősség nem terheli. Senkit nem kényszerít arra, hogy e választójog mel­lett magát leszögezze, mindenkinek módjában áll majd a választók előtt véleményét a válasz­tójog kérdéséről szabadon nyilvánítani. Az in­tézőbizottság, minthogy kormányrendeletről van szó, nem hozott határozatot, de az előter­jesztéseket tudomásul vette. Ezután a nemzet­hez intézendő kiáltvány tervezetét ismerhette gróf Bethlen István miniszterelnök. A Pesti Napló értesülése szerint az intéző­bizottság ülése nem volt sima lefolyású. Nagy­atádi Szabó István, aki rendkívül el­­van kese­redve a titkosság elejtése és hívei mellőzése miatt, kérdéseket intézett a miniszterelnökhöz, hogy a rendelet miért hozza vidéken a nyílt szavazást. Rendkívül élesen támadta a rendeletter­vezetnek a nyílt szavazásra vonatkozó részét: Hencz Károly, Dömötör Mihály, különösen Simonyi-Semadam Sándor, de nagyatádi Szabó több más híve is szembehelyezkedett a miniszterelnökkel. A vége mégis az lett a dolognak, hogy tudomásul vették a miniszterelnök jelentéseit. A tanácskozásnak csupán egy nevezetes mo­mentuma volt s ez az, hogy többen szóvátették, vájjon nem volna-e helyesebb, ha az eredeti ja­vaslathoz képest Budapesten és környékén mégis a lajstromos szavazást rendelnék el. E tekintetben megoszlottak a vélemények. Voltak olyanok, akik azt mondották, hogy a kormány­párt szempontjából jobb a lajstromos, mint a kerületi szavazás, mások viszont ellenkező vé­leményen voltak. Mérlegelték a szociálde­mokrata párt szempontjából is a helyzetet. A miniszterelnök végül kijelentette, hogy hajlandó még mindig megbeszélés tárgyává tenni a kérdést és amennyi­ben bizonyossá teszik előtte, hogy bizo­nyos szempontból opportunusabb a laj­stromos szavazás, kész ilyen értelemben megváltoztatni a rendelettervezetet. A kormányelnöknek a szerdai nap folya­mán mindenesetre döntenie kell ebben a kér­désben, mert este fél hét órára magához kérte a sajtó képviselőit, hogy megismertesse velük a választójogi rendeletet. A szocialisták az aktivitásról A szociáldemokrata párt választmánya ked­den este akart foglalkozni a kormány válasz­tójogi rendeletével, miután azonban a tervezet még nem jutott nyilvánosságra, a pártválaszt­mány elhalasztotta a döntést. A Népszava, mint már jelentettük, „Döntöttek?" című vezércikké­ben kedden azt írta, hogy a titkos szavazás el­ejtése és a lajstromos szavazás mellőzése lehe­tetlenné teszi a szociáldemokrata párt számára a választásokban való részvételt s a pártnak nincs más útja, mint további passzivitás és harc. Ezzel a hivatalos felfogással szemben föl­tétlenül megbízható forrásból arról értesül a téntek után, hogy a szociáldemokrata párt losztmányának többsége, amikor, a döntésre kerül a sor, arra határ­ozza el magát, hogy a­ párt mégis részt vesz az új választásokban. A választmány többségének ugyanis az a felfo­gása, hogy amilyen helyes volt két esztendő­vel ezelőtt a passzivitás, az áthúzott céduláké­kal való szavazás, éppen olyan megokolt a tö®­Pesti Napló, hogy a szociáldemokrata párt rá­végre fölvegye a küzdelmet, fölkeresse az ellenséget, fölvegye a ha­rcot és képviseletihez jusson a parlamentben. A szocialisták azt hi­szik, hogy az új választásokon legalább nypfe/­ tíz mandátumot fognak kapni. ' - » / Értekezlet Vázson­yi lakásán A Szabadelvű Polgárok Szövetség­ének­ megalakulása élénken foglalkoztatja a liberális ellenzéki köröket. Különösen a Függetlenségit és 48-as pártot és a demokratákat érintette er­ő­sen az új alakulat. Eddig ugyanis az vsott a­ látszat, hogy a liberális blokk kebelébe tar­tozó pártoknak sikerülni fog egymással vala­­milyen megegyezésre jutni, mig most Bal­sayéknak ezen önálló lépésével a helyzet fel­borult és főleg Budapesten a liberálisok a leg­­elszántabb küzdelmet fogják egymás ellen folytatni. Vázsonyi Vilmos lakásán ma este értekezlet volt, amelyen báró Szterényi Jó­zsefen kívül a demokrata párt volt képviselő­tagjai, Ugron Gábor, Bródy Ernő és Benedek János jelentek meg. Értesülésünk szerint a közel két órán át tartó megbeszélésen a demo-­­kraták állásfoglalását beszélték meg az új li­berális választási blokkal szemben. Itt említjük meg, hogy a demokrata párt jelöléséről egészen téves hírek vannak forga-­ lomban. A párt egyik vezető tagja ma nyoma-,­tékosan kijelentette munkatársunk­ előtt, hogy a párt intézőbizottsága még nem foglalkozott jelölési kérdésekkel, de már, most megállapít­ható, hogy a lapokban megjelent kombinációk éles ellentétben állanak a pártvezetőség fel­fogásával. Drasche Lázár lesz az új sajtófőnök A­ kormánypártban kedden este azt újsá­golták, hogy az Eckhardt Tibor távozásával megüresedett sajtófőnöki tisztséget gr­óf Tisza István volt sajtófőnökével, Drasche-Lázár­ Al­fréd államtitkárral töltik be. Kinevezése, hi£ szerint, legközelebb megtörténik. A pártkörben élénken kommentálták, hogy, Gömbös Gyula, aki a választásokat vezeti, a miniszterelnökségen fogadja majd a vidéki, küldöttségeket s e célból megfelelő hivatali he­lyiségeket jelöltek ki számára a miniszterel­nökségen. Azok, akik nem nagyon szeretik Gömbös Gyulát, furcsának találják ezt a ren­delkezést, hozzáfűzik, hogy ilyesmire a mint­ban még sohasem volt példa. A miniszterelnökségi államtitkárság ügye Elhatározott dolog az egységes pártban, hogy az ország minden kerületében jelöltett állítanak. A fővárosi kerületek kérdésében csak a jövő héten fognak dönteni. A vidéki jelölé­seket a pártszervezetek meghallgatása után ej­tik meg. Mivel biztosra veszik, hogy a kor­mányt a­ vidéki küldöttségek nagy számmal fogják felkeresni, a miniszterelnök viszont a választási küzdelmekbe nem óhajt beavatkozni. Úgy döntöttek, hogy a párt ügyvezető alelnöke, Gömbös Gyula, a miniszterelnökségen fogja, a vidéki küldöttségeket fogadni. E célból megfe­lelő hivatali helyiségeket jelöltek ki számára a miniszterelnökség épületében, amit még a kor­mányzópártban is úgy magyaráztak, hogy Gömbös Gyulát legközelebb miniszterelnökségi államtitkárrá nevezik ki. Illetékes helyről szer­zett értesülésünk szerint erről­ ez időszerint nincs szó.

Next