Pesti Napló, 1922. március (73. évfolyam, 49–74. szám)
1922-03-01 / 49. szám
Budapest, 1922 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 100 kor. Negyed évre — 280 kor. Fél évre 560 kor. Egész évre — 1100 kor Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 5 kor. Ausztriában és Bécsben 50.— osztr. K. Jugoszláviában 3 jugoszláv korona. ivt ^ 1 /v / mzv mar. .. __ . 73. évfolyam 49. szám Szerda, március 1 PESTI SZERKESZTŐIG, KIADÓHIVATAL, JErzsébet-körút ia TELEFON: József 62-30, 62-31, 62-32 Nyomdai telefon: József 71-15. Felelős szerkesztő: József 62-36 Kiadóhivatal Wienben: L. Kohlmarkt 7. Éleselméjei formulát eszelt ki az egységes pártban megboldogult kisgazdapárt, hogy elhárítsa magáról a felelősséget a titkos választásnak, egykor sarkalatos programmpontjának föladásáért. Azt mondotta a fortélyos pártvezér a Magyarország politikai tudósítójának, hogy „választójogi kormányról van szó, nem pedig törvényről, a kormányrendeletért pedig a kormány és nem a párt felelős". Milyen plauzibilis ez a bölcseség! Ennek a kifundálásához igazán nincs szükség négy elemire sem. Csakhogy excellenciás pártvezér uram, nem így verik a cigányt! Ezzel a rabulisztikával nem lehet kibújni a felelősség alól. Természetes, hogy a párt sem a kormányrendeletért, sem bármi egyébért nem felelős, sem közjogi, sem büntetőjogi értelemben, ahogy a kormány és az egyes miniszterek az 1848-iki törvény értelmében felelősek. A párt nem jogi személy, nem állami funkcionárius. Azt nem lehet sem a büntetőbíróság, sem a parlamenti ad hoc bizottság elé citálni. De valamiképpen vannak erkölcsi törvények, amelyek szankciója nincs benn semmiféle kódexben sem, azonképpen van erkölcsi és politikai felelősség, amely súlyosabban kötelez minden egyéb felelősségnél. Itt nem lehet játszani. Igenis a többségi párt felelős mindazért, amit a kormány cselekszik, mert ha nincs ingére a kormány cselekvése, akkor módjában van megvonni a bizalmát a kormánytól. És ha ez minden alkotmányos érzésen nevelkedett és parlamentárisan kormányzott országban önként értetődő szabály minden kormányintézkedésre nézve (és e szabály érvényét a parlamenti interregnum sem függesztheti föl), akkor sokszorosan kötelező ez a szabály olyan kormányintézkedésre vonatkozólag, amelynek egyenesen és kizárólag politikai tartalma van. A választójogi kormányrendelet nem adminisztratív, nem technikai intézkedés, nem is tartoznék a végrehajtó hatalomnak, hanem a törvényhozásnak kompetenciájába és a rendelet kibocsátásának nincs is egyéb mentsége, csak az, hogy a nemzetgyűlés nem alkotta meg a választójogi törvényt. A választójogról szóló rendelet politikai akaratnyilvánítás. Benne a kormány oly akaratot, oly világnézetet, olyan szabású politikai erkölcsöt nyilvánít, amely az egykori kisgazdapártnak akaratával, világnézetével, erkölcsével homlokegyenest ellenkezik. Azonban az sem lehetetlen, — mit lehet a mai világban tudni, amikor napról-napra látjuk az összes értékek átértékelését? — hogy az egységes párt biztos, vagy biztosnak tartott tévébe szerencsésen beevezvén, a kisgazdapártiak nem is akarnak megvívni a választójog titkosságáért. Lehet, hogy a pillanatnyi helyzetben az ő számításaik szerint ha nem is a párt elveire (erről nem lehet és természetesen nincs is szó), de a párt tagjaira kedvezőbb a nyílt, mint a titkos választás. Rendben van. Talán igazuk lesz, talán nem. A politikai számvetés felette nehéz ügyesség és a legravaszabb benne néha -a legrutábbul elszámítja magát. De tegyük fel, hogy csakugyan jól számítanak. Akkor azonban támogassák a nyílt szavazás rendszerét, élni fognak e rendszer minden hasznával, meg fogják általa szaporítani mandátumaikat, megnövelni befolyásukat, talán évekre stabilizálni hatalmukat. És mindennek ellenére tiltakoznak a felelősség ellen, amelyben épp úgy osztozniok kellene, mint a kockázatban és a várható nyereségben? Nem, így mégsem lehet politikát csinálni. Ehez nem a Nagyatádi, de tehetségben nálánál sokkal jelesebb elődje, Macchiavelli sem volna eléggé erős és furfangos. Mégis részt vesznek a szocialisták az új választásokban A lajstromos szavazás dolga még nincs eldöntve • Vissaras jelenetek a kormányzópárt Intézőbizottságának ülésén (Saját tudósítónktól.) A kormánypárt intézőbizottsága kedden értekezletet tartott, amelyen gróf Bethlen István kifejtette a nyílt szavazás kérdésében való álláspontját, fejtegette, hogy kormányrendeletről van szó, a kormány viseli minden tekintetben a teljes felelősséget a választójog rendelkezéseiért. A rendelet kibocsátásáért sem a pártot magát, sem a párt egyes tagjait felelősség nem terheli. Senkit nem kényszerít arra, hogy e választójog mellett magát leszögezze, mindenkinek módjában áll majd a választók előtt véleményét a választójog kérdéséről szabadon nyilvánítani. Az intézőbizottság, minthogy kormányrendeletről van szó, nem hozott határozatot, de az előterjesztéseket tudomásul vette. Ezután a nemzethez intézendő kiáltvány tervezetét ismerhette gróf Bethlen István miniszterelnök. A Pesti Napló értesülése szerint az intézőbizottság ülése nem volt sima lefolyású. Nagyatádi Szabó István, aki rendkívül elvan keseredve a titkosság elejtése és hívei mellőzése miatt, kérdéseket intézett a miniszterelnökhöz, hogy a rendelet miért hozza vidéken a nyílt szavazást. Rendkívül élesen támadta a rendelettervezetnek a nyílt szavazásra vonatkozó részét: Hencz Károly, Dömötör Mihály, különösen Simonyi-Semadam Sándor, de nagyatádi Szabó több más híve is szembehelyezkedett a miniszterelnökkel. A vége mégis az lett a dolognak, hogy tudomásul vették a miniszterelnök jelentéseit. A tanácskozásnak csupán egy nevezetes momentuma volt s ez az, hogy többen szóvátették, vájjon nem volna-e helyesebb, ha az eredeti javaslathoz képest Budapesten és környékén mégis a lajstromos szavazást rendelnék el. E tekintetben megoszlottak a vélemények. Voltak olyanok, akik azt mondották, hogy a kormánypárt szempontjából jobb a lajstromos, mint a kerületi szavazás, mások viszont ellenkező véleményen voltak. Mérlegelték a szociáldemokrata párt szempontjából is a helyzetet. A miniszterelnök végül kijelentette, hogy hajlandó még mindig megbeszélés tárgyává tenni a kérdést és amennyiben bizonyossá teszik előtte, hogy bizonyos szempontból opportunusabb a lajstromos szavazás, kész ilyen értelemben megváltoztatni a rendelettervezetet. A kormányelnöknek a szerdai nap folyamán mindenesetre döntenie kell ebben a kérdésben, mert este fél hét órára magához kérte a sajtó képviselőit, hogy megismertesse velük a választójogi rendeletet. A szocialisták az aktivitásról A szociáldemokrata párt választmánya kedden este akart foglalkozni a kormány választójogi rendeletével, miután azonban a tervezet még nem jutott nyilvánosságra, a pártválasztmány elhalasztotta a döntést. A Népszava, mint már jelentettük, „Döntöttek?" című vezércikkében kedden azt írta, hogy a titkos szavazás elejtése és a lajstromos szavazás mellőzése lehetetlenné teszi a szociáldemokrata párt számára a választásokban való részvételt s a pártnak nincs más útja, mint további passzivitás és harc. Ezzel a hivatalos felfogással szemben föltétlenül megbízható forrásból arról értesül a téntek után, hogy a szociáldemokrata párt losztmányának többsége, amikor, a döntésre kerül a sor, arra határozza el magát, hogy a párt mégis részt vesz az új választásokban. A választmány többségének ugyanis az a felfogása, hogy amilyen helyes volt két esztendővel ezelőtt a passzivitás, az áthúzott cédulákékal való szavazás, éppen olyan megokolt a tö®Pesti Napló, hogy a szociáldemokrata párt rávégre fölvegye a küzdelmet, fölkeresse az ellenséget, fölvegye a harcot és képviseletihez jusson a parlamentben. A szocialisták azt hiszik, hogy az új választásokon legalább nypfe/ tíz mandátumot fognak kapni. ' - » / Értekezlet Vázsonyi lakásán A Szabadelvű Polgárok Szövetségének megalakulása élénken foglalkoztatja a liberális ellenzéki köröket. Különösen a Függetlenségit és 48-as pártot és a demokratákat érintette erősen az új alakulat. Eddig ugyanis az vsott a látszat, hogy a liberális blokk kebelébe tartozó pártoknak sikerülni fog egymással valamilyen megegyezésre jutni, mig most Balsayéknak ezen önálló lépésével a helyzet felborult és főleg Budapesten a liberálisok a legelszántabb küzdelmet fogják egymás ellen folytatni. Vázsonyi Vilmos lakásán ma este értekezlet volt, amelyen báró Szterényi Józsefen kívül a demokrata párt volt képviselőtagjai, Ugron Gábor, Bródy Ernő és Benedek János jelentek meg. Értesülésünk szerint a közel két órán át tartó megbeszélésen a demo-kraták állásfoglalását beszélték meg az új liberális választási blokkal szemben. Itt említjük meg, hogy a demokrata párt jelöléséről egészen téves hírek vannak forga- lomban. A párt egyik vezető tagja ma nyoma-,tékosan kijelentette munkatársunk előtt, hogy a párt intézőbizottsága még nem foglalkozott jelölési kérdésekkel, de már, most megállapítható, hogy a lapokban megjelent kombinációk éles ellentétben állanak a pártvezetőség felfogásával. Drasche Lázár lesz az új sajtófőnök A kormánypártban kedden este azt újságolták, hogy az Eckhardt Tibor távozásával megüresedett sajtófőnöki tisztséget gróf Tisza István volt sajtófőnökével, Drasche-Lázár Alfréd államtitkárral töltik be. Kinevezése, hi£ szerint, legközelebb megtörténik. A pártkörben élénken kommentálták, hogy, Gömbös Gyula, aki a választásokat vezeti, a miniszterelnökségen fogadja majd a vidéki, küldöttségeket s e célból megfelelő hivatali helyiségeket jelöltek ki számára a miniszterelnökségen. Azok, akik nem nagyon szeretik Gömbös Gyulát, furcsának találják ezt a rendelkezést, hozzáfűzik, hogy ilyesmire a mintban még sohasem volt példa. A miniszterelnökségi államtitkárság ügye Elhatározott dolog az egységes pártban, hogy az ország minden kerületében jelöltett állítanak. A fővárosi kerületek kérdésében csak a jövő héten fognak dönteni. A vidéki jelöléseket a pártszervezetek meghallgatása után ejtik meg. Mivel biztosra veszik, hogy a kormányt a vidéki küldöttségek nagy számmal fogják felkeresni, a miniszterelnök viszont a választási küzdelmekbe nem óhajt beavatkozni. Úgy döntöttek, hogy a párt ügyvezető alelnöke, Gömbös Gyula, a miniszterelnökségen fogja, a vidéki küldöttségeket fogadni. E célból megfelelő hivatali helyiségeket jelöltek ki számára a miniszterelnökség épületében, amit még a kormányzópártban is úgy magyaráztak, hogy Gömbös Gyulát legközelebb miniszterelnökségi államtitkárrá nevezik ki. Illetékes helyről szerzett értesülésünk szerint erről ez időszerint nincs szó.