Pesti Napló, 1922. május (73. évfolyam, 99–122. szám)

1922-05-16 / 110. szám

­ Nagyszerű beszédet mondott ismét a miniszterelnök tegnap a Dunántúl több városában. Bennünket a kor­mánypártiság gyanújával igazán nem lehet illetni,­­ de még mi is az elismerés legüdébb virágaival vagyunk kénytelenek e dunántúli kijelentéseket teleszólni. Oly bölcsek és ha­zafiasak. Még az sem tart vissza e hódolattól, hogy . . . hallottuk már ezeket a nyilatkoza­tokat a kormányelnök szájából. Nem is egy­szer, nem is kétszer, de többször. Nemcsak a Dunántúl mondotta el őket, de a Tiszántúl is, a Duna—Tisza között is, s az ország szívében nemkülönben. Ennek ellenére nem győzzük ismételni, hogy az ország konszolidációjának és felemelésének szükségességét hirdető igék a­ mi portánkon mindig tapsokat fognak kapni. Igenis, össze kell fogni, a pártdulako­dásokat ki kell küszöbölni, magyar és ma­gyar között különbséget tenni nem lehet és a felekezeti békességet megbolygatni nem sza­bad. Azt is aláírjuk, hogy erős kormányra van szükségünk, azt meg éppenséggel tudo­másul vesszük, hogy a kormány minden bűn­cselekményt meg fog torolni. Megelégedtünk­­volna ugyan annyival, hogy Bethlen István egyszerűen mint valami magától értetődő­­dolgot a törvényre való hivatkozással igéri meg, de ő ezt kevésnek tartotta. Gentleman­becsületszavát adta rá, hogy Magyarországon megbüntetik és ezentúl is meg fogják büntet­ni a gonosztevőket . . . Amint ezekből a ha­lovány szemelvényekből láttató, a miniszter­elnök úgyszólván az ellentmondás alól húzta id a gyékényt. Vagy van-e jogosultsága az ellentmondásnak, ahol az ország első hivatal­noka ilyen kifogástalan elveket hirdet?­­ Mi l­akik, ha a nemzet javairól van szó, szívesen viseljük el azt a vádat, hogy szú­nyogból elefántot csinálunk — azt mondjuk, hogy itt igazán el kell a zsémbelődésnek né­mulnia. Hogy van az mégis, hogy az országot ellenzéki láz fogta el, s h­ogy a kormány po­litikájával szemben az elégedetlenség szökő­árja tornyosodik? Hogy van az, hogy a mi­niszterelnök tiszántúli, dunántúli, Duna— Tisza-közi és az eddig összes elhangzott nagy­szerű beszédei nem csillapították le ezt az áradatot, sőt ellenkezően, minél többet beszél, annál erősebben... kételkednek a szavaiban? A kormányelnök nem oly naiv politikus, hogy e titkot meg nem fejthetné. Jól tudja, míg ő jogról, szabadságról és törvényről be­szél, azalatt a nemzet vélekedése megnyilvá­nulását lehetetlenné teszik. Ellenzéki jelöltek letartóztatása, ellenzéki gyűlések betiltása, ellenzéki szavazók megfélemlítése, a közigaz­gatási szervezet pártatlanságának felfüggesz­tése, s mindazok a kipróbált eszközök, ame­lyeket a nemzeti akarat meghamisítására év­tizedek óta az ál-alkotmányosság kitalált, ke­ményen farkasszemet néznek a miniszterel­nök nagyszerű beszédeivel. Még a miniszter­elnök gentleman becsületszavára is szemte­lenül rávigyorog az a tény, hogy a Dohány­utcai pokolgép és a Ferenc József-laktanya ekvazitszelence illusztris szerzői szabadon járnak. Ilyen körülmények között nem lehet azon csodálkozni, ha a miniszterelnök hir­dette szabadság, jog és törvény ellenére Göm­bös Gyula kihúz egy ív papirost a zsebéből és leolvassa róla: 163 mandátumot kap a kor­mánypárt, ennyit a szocialisták, s ennyit Rassayék. A választási agitáció eltiltása után akár a választások megtartását is eltilthatná a kormány, mérget lehet rá venni, hogy Göm­bös Gyulának azért mégis igaza lesz. Az ő statisztikája, ugyanis, a kormány tetteit tük­rözi vissza, míg a miniszterelnök beszéde . . . nagyszerű beszéd. Budapest, 1922 ELŐFIZETÉSI ÁRAK:­­Egy hóra 100 kor. Negyed évre — 280 kor. Pér évre 569 kor. Egész évre — 1100 kor­ Egyes szám ára: Buda­pesten, vidéken és a pálya­udvarokon — — 5 kor. Ausztriában és Bécsben 100.— osztr.K. Jugoszláviá­ban 1 dinár. 73. évfolyam 110. nasvxsaaisssEBSE( 1922 .a,­tb. ) Kedd, május 16 SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL: Erzsébet­ körút 18. szám. TELEFON: József 62-30, 62-31, 62-32 Nyomdai telefon: József 71-15. Felelős szerkesztő: József 62-36 Kiadóhivatal Wienben, I., Kohlmarkt 7. y / Pimue&i m&g&ai* javaslat&i nem tárgy aljásc Genovában a csercek ellenállása következtében vették le a napirendről Genova, május 15. (A Pesti Napló tudósítójától.) A magyar delegációval ma közölték, hogy noha Lloyd George a kisebbségi kérdés felve­tése mellett foglalt állást, ezt a kérdést a cse­hek ellentállása következtében még­sem lehet szóvátenni. A magyar delegáció szakértői, akik éppen a kisebbségi kérdés miatt maradtak még Genovában, erre elhatározták, hogy visszatér­nek Budapestre. A magyar delegáció tagjai közül most már csak gróf Bánffy külügymi­niszter és titkára marad Genovában. (II.) A szeghalmi ismeretes választási atrocitás ügyében — melyről mai lapunk más helyén tu­dósítunk, — Búza Barna dr. Kerniczky Dezsővel ma felkereste Nádassy országos főkapitányt és megkérdezte, hogy az említett kitiltás csak Szeghalomra, vagy pedig az egész ország terü­letére szól-e és hogy lehet-e nekik máshol gyű­lést tartaniuk. Nádassy főkapitány kijelentette, hogy a belügyminiszter semmiféle rendeletet nem adott ki, hogy őket bárhonnan el lehessen távolítani. Szerinte lehetetlen az, hogy egy je­löltet el lehessen távolítani akkor, amikor elő­zőleg gyűlését már­ engedélyezték. Kijelentette, hogy azonnal intézkedni fog és értesítést kér, hogy milyen alapon és kinek rendelete folytán történt a­ kijor­aaztást Dr. Buza Bar­na hangsú­lyozottan kijelentette, hogy panaszt nem tesz és­ hogy ettől a kormánytól sem megtorlást, sem elégtételt nem kér. Ak! is bele akarja fojtani a szót A Magyar Kurír jelenti:" Huszárt, Elemér keresztény ellenzéki jelölt támogatására vasár­nap a rétsági kerületbe utazott Friedrich Ist­ván és herceg W­indisch­graetz Lajos. Már Szer­dahelyen csalódás érte őket, mert Barcsay he­lyettes szolgabíró betiltotta a gyűlést és nem engedélyezte a beszédeket. A párt megbízottai előtt kijelentette a szolgabíró, hogy semmiféle beszédet nem tűr, sőt ha sokat ugrálnak Hu­szár Elemért interná Itatja. Különben is majd belefojtja ő a szót Friedri­ch­be és ha, Apponyi lejön, őbelé is. Ha pedig Friedrichék szidnak engem, az csak nekem használ, mert így bizto­sabban leszek főispán — mondotta a szolga­bíró. Újabb atrocitások A Balsay-párt intézőbizottságához az esti órákban újabb atrocitásokról érkeztek be je­lentések­. Így Bábinszky Mihályt, a párt aszódi jelölt, a csendőrség letartóztatta. A letartóz­tatás­ okáról a pártban mindezideig semmit sem tudnak. ,, A­ • A törökszentmiklósi kerületben a párt je­löltjének, Kutas Bálintnak, ezen a vasárnapon sem engedélyezték programmbeszéde megtartá­sát, azon a címen, hogy az egységes párt je­­löttje tart programmbeszédet. Kutas Bálint­löltje röpiratot adott ki, amelyben ismertette programmját, ezt azonban a főszolgabíró elko­boztatta. App­uch a „pokolgépes es (Saját tudósítónkról.) Gr­óf Apponyi Albert hétfőn hajnalban Debrecenből Sátoraljaújhelyre utazott, hogy Rutkafalvy Miklós volt államtit­kár, a kerület keresztény ellenzéki jelöltjét tá­mogassa. Az egész város közönsége lelkes ün­neplésben részesítette Apponyit. A népgyűlésen Apponyi kifejtette, hogy az úgynevezett egységes párt programmja ellen­kezik alkotmányunk két kimagasló pontjával.­Ez a két pont a királynak és a népnek joga. Alkotmányunk ezen a kettőn alapul. A királyi hatalom az, ami a jogrendet biztosítja, ez az, amellyel szemben nincsenek különítmé­nyek, nincsenek titkos hatalmak, amely által fegyelmezni tudunk mindenütt, ami­nek folytán senki magának olyan hatalmat nem tulajdoníthat, amelyet a törvény alapján nem élvez. Erre a hatalomra szükségünk van. Amellett szükségünk van arra, hogy ez a ha­talom túl ne nőjön a maga korlátain. A népjo­gok erőteljes kifejlesztésére van szükség.­­ Az egységes párt hivatalos programmja a királykérdés tekintetében az enyémmel hom­lokegyenest ellenkezik, mert az 1921. évi XLVII. trónfosztó törvényjavaslatot alaptörvény fo­kára és jelentőségére akarta emelni. Ezzel forradalmi útra lépett és én kien­gesztelhetetlen ellentétben állok ezzel a politikával, mert ez ellenkezik a jogfolytonossággal, amely a mi nemzeti létünk ősi fáját kitépi gyökere, a földből és át akarja ültetni, amit egy örg­iával nem lehet megtenni anélkül, hogy az ki ne száradjon. Ellentétben állok ezzel a politiká­val azért is, m­ert amire leginkább szükség van: a teljes jogrendet, a teljes jogbizton­ságot, azt a fegyelmezettséget, hogy tud­juk mindnyájan, h­ogy kinek van joga minket letartóztatni és kinek nincs, hogy mindenki csak a törvények által reáruházott hatalmat gyakorolhassa és ne legyen egy bizonyos bűncselekmény éveken át büntetlen, aminek folyomá­nya a pokolgépes merénylet és az ellen­pokolgépes merénylet, ezt a jogrendet, — ezt most már a tapasztalait mutatja — máskép, mint az alkotmányos ki­rályság helyreállításával elérni nem tudjuk. Másfél évvel ezelőtt híve voltam a királykér­dés kikapcsolásának, de ma már nem vagyok, mert látom, hogy kormányaink nem tudnak le­számolni azokkal a bizonyos titkos hatalmak­kal, nem tudják elérni, hogy a nemzet azokkal szemben a maga alkotmányos jogát érvénye­síthesse, s ez lehetetlenné teszi a következetes, nyugodt polgári munkát, lehetetlenné teszi a külföld előtt való tekintélyünk visszaszerzését, lehetetlenné teszi hazánk rekonstrukcióját és belső fejlődésünket nagyon megnehezítik. Ezen szomor­u tapasztalatok folytán vagyok én legi­timista és vagyok az alkotmányos királysági hive.

Next