Pesti Napló, 1922. május (73. évfolyam, 99–122. szám)
1922-05-16 / 110. szám
Nagyszerű beszédet mondott ismét a miniszterelnök tegnap a Dunántúl több városában. Bennünket a kormánypártiság gyanújával igazán nem lehet illetni, de még mi is az elismerés legüdébb virágaival vagyunk kénytelenek e dunántúli kijelentéseket teleszólni. Oly bölcsek és hazafiasak. Még az sem tart vissza e hódolattól, hogy . . . hallottuk már ezeket a nyilatkozatokat a kormányelnök szájából. Nem is egyszer, nem is kétszer, de többször. Nemcsak a Dunántúl mondotta el őket, de a Tiszántúl is, a Duna—Tisza között is, s az ország szívében nemkülönben. Ennek ellenére nem győzzük ismételni, hogy az ország konszolidációjának és felemelésének szükségességét hirdető igék a mi portánkon mindig tapsokat fognak kapni. Igenis, össze kell fogni, a pártdulakodásokat ki kell küszöbölni, magyar és magyar között különbséget tenni nem lehet és a felekezeti békességet megbolygatni nem szabad. Azt is aláírjuk, hogy erős kormányra van szükségünk, azt meg éppenséggel tudomásul vesszük, hogy a kormány minden bűncselekményt meg fog torolni. Megelégedtünkvolna ugyan annyival, hogy Bethlen István egyszerűen mint valami magától értetődődolgot a törvényre való hivatkozással igéri meg, de ő ezt kevésnek tartotta. Gentlemanbecsületszavát adta rá, hogy Magyarországon megbüntetik és ezentúl is meg fogják büntetni a gonosztevőket . . . Amint ezekből a halovány szemelvényekből láttató, a miniszterelnök úgyszólván az ellentmondás alól húzta id a gyékényt. Vagy van-e jogosultsága az ellentmondásnak, ahol az ország első hivatalnoka ilyen kifogástalan elveket hirdet? Mi lakik, ha a nemzet javairól van szó, szívesen viseljük el azt a vádat, hogy szúnyogból elefántot csinálunk — azt mondjuk, hogy itt igazán el kell a zsémbelődésnek némulnia. Hogy van az mégis, hogy az országot ellenzéki láz fogta el, s hogy a kormány politikájával szemben az elégedetlenség szökőárja tornyosodik? Hogy van az, hogy a miniszterelnök tiszántúli, dunántúli, Duna— Tisza-közi és az eddig összes elhangzott nagyszerű beszédei nem csillapították le ezt az áradatot, sőt ellenkezően, minél többet beszél, annál erősebben... kételkednek a szavaiban? A kormányelnök nem oly naiv politikus, hogy e titkot meg nem fejthetné. Jól tudja, míg ő jogról, szabadságról és törvényről beszél, azalatt a nemzet vélekedése megnyilvánulását lehetetlenné teszik. Ellenzéki jelöltek letartóztatása, ellenzéki gyűlések betiltása, ellenzéki szavazók megfélemlítése, a közigazgatási szervezet pártatlanságának felfüggesztése, s mindazok a kipróbált eszközök, amelyeket a nemzeti akarat meghamisítására évtizedek óta az ál-alkotmányosság kitalált, keményen farkasszemet néznek a miniszterelnök nagyszerű beszédeivel. Még a miniszterelnök gentleman becsületszavára is szemtelenül rávigyorog az a tény, hogy a Dohányutcai pokolgép és a Ferenc József-laktanya ekvazitszelence illusztris szerzői szabadon járnak. Ilyen körülmények között nem lehet azon csodálkozni, ha a miniszterelnök hirdette szabadság, jog és törvény ellenére Gömbös Gyula kihúz egy ív papirost a zsebéből és leolvassa róla: 163 mandátumot kap a kormánypárt, ennyit a szocialisták, s ennyit Rassayék. A választási agitáció eltiltása után akár a választások megtartását is eltilthatná a kormány, mérget lehet rá venni, hogy Gömbös Gyulának azért mégis igaza lesz. Az ő statisztikája, ugyanis, a kormány tetteit tükrözi vissza, míg a miniszterelnök beszéde . . . nagyszerű beszéd. Budapest, 1922 ELŐFIZETÉSI ÁRAK:Egy hóra 100 kor. Negyed évre — 280 kor. Pér évre 569 kor. Egész évre — 1100 kor Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon — — 5 kor. Ausztriában és Bécsben 100.— osztr.K. Jugoszláviában 1 dinár. 73. évfolyam 110. nasvxsaaisssEBSE( 1922 .a,tb. ) Kedd, május 16 SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL: Erzsébet körút 18. szám. TELEFON: József 62-30, 62-31, 62-32 Nyomdai telefon: József 71-15. Felelős szerkesztő: József 62-36 Kiadóhivatal Wienben, I., Kohlmarkt 7. y / Pimue&i m&g&ai* javaslat&i nem tárgy aljásc Genovában a csercek ellenállása következtében vették le a napirendről Genova, május 15. (A Pesti Napló tudósítójától.) A magyar delegációval ma közölték, hogy noha Lloyd George a kisebbségi kérdés felvetése mellett foglalt állást, ezt a kérdést a csehek ellentállása következtében mégsem lehet szóvátenni. A magyar delegáció szakértői, akik éppen a kisebbségi kérdés miatt maradtak még Genovában, erre elhatározták, hogy visszatérnek Budapestre. A magyar delegáció tagjai közül most már csak gróf Bánffy külügyminiszter és titkára marad Genovában. (II.) A szeghalmi ismeretes választási atrocitás ügyében — melyről mai lapunk más helyén tudósítunk, — Búza Barna dr. Kerniczky Dezsővel ma felkereste Nádassy országos főkapitányt és megkérdezte, hogy az említett kitiltás csak Szeghalomra, vagy pedig az egész ország területére szól-e és hogy lehet-e nekik máshol gyűlést tartaniuk. Nádassy főkapitány kijelentette, hogy a belügyminiszter semmiféle rendeletet nem adott ki, hogy őket bárhonnan el lehessen távolítani. Szerinte lehetetlen az, hogy egy jelöltet el lehessen távolítani akkor, amikor előzőleg gyűlését már engedélyezték. Kijelentette, hogy azonnal intézkedni fog és értesítést kér, hogy milyen alapon és kinek rendelete folytán történt a kijoraaztást Dr. Buza Barna hangsúlyozottan kijelentette, hogy panaszt nem tesz és hogy ettől a kormánytól sem megtorlást, sem elégtételt nem kér. Ak! is bele akarja fojtani a szót A Magyar Kurír jelenti:" Huszárt, Elemér keresztény ellenzéki jelölt támogatására vasárnap a rétsági kerületbe utazott Friedrich István és herceg Windischgraetz Lajos. Már Szerdahelyen csalódás érte őket, mert Barcsay helyettes szolgabíró betiltotta a gyűlést és nem engedélyezte a beszédeket. A párt megbízottai előtt kijelentette a szolgabíró, hogy semmiféle beszédet nem tűr, sőt ha sokat ugrálnak Huszár Elemért interná Itatja. Különben is majd belefojtja ő a szót Friedrichbe és ha, Apponyi lejön, őbelé is. Ha pedig Friedrichék szidnak engem, az csak nekem használ, mert így biztosabban leszek főispán — mondotta a szolgabíró. Újabb atrocitások A Balsay-párt intézőbizottságához az esti órákban újabb atrocitásokról érkeztek be jelentések. Így Bábinszky Mihályt, a párt aszódi jelölt, a csendőrség letartóztatta. A letartóztatás okáról a pártban mindezideig semmit sem tudnak. ,, A • A törökszentmiklósi kerületben a párt jelöltjének, Kutas Bálintnak, ezen a vasárnapon sem engedélyezték programmbeszéde megtartását, azon a címen, hogy az egységes párt jelöttje tart programmbeszédet. Kutas Bálintlöltje röpiratot adott ki, amelyben ismertette programmját, ezt azonban a főszolgabíró elkoboztatta. Appuch a „pokolgépes es (Saját tudósítónkról.) Gróf Apponyi Albert hétfőn hajnalban Debrecenből Sátoraljaújhelyre utazott, hogy Rutkafalvy Miklós volt államtitkár, a kerület keresztény ellenzéki jelöltjét támogassa. Az egész város közönsége lelkes ünneplésben részesítette Apponyit. A népgyűlésen Apponyi kifejtette, hogy az úgynevezett egységes párt programmja ellenkezik alkotmányunk két kimagasló pontjával.Ez a két pont a királynak és a népnek joga. Alkotmányunk ezen a kettőn alapul. A királyi hatalom az, ami a jogrendet biztosítja, ez az, amellyel szemben nincsenek különítmények, nincsenek titkos hatalmak, amely által fegyelmezni tudunk mindenütt, aminek folytán senki magának olyan hatalmat nem tulajdoníthat, amelyet a törvény alapján nem élvez. Erre a hatalomra szükségünk van. Amellett szükségünk van arra, hogy ez a hatalom túl ne nőjön a maga korlátain. A népjogok erőteljes kifejlesztésére van szükség. Az egységes párt hivatalos programmja a királykérdés tekintetében az enyémmel homlokegyenest ellenkezik, mert az 1921. évi XLVII. trónfosztó törvényjavaslatot alaptörvény fokára és jelentőségére akarta emelni. Ezzel forradalmi útra lépett és én kiengesztelhetetlen ellentétben állok ezzel a politikával, mert ez ellenkezik a jogfolytonossággal, amely a mi nemzeti létünk ősi fáját kitépi gyökere, a földből és át akarja ültetni, amit egy örgiával nem lehet megtenni anélkül, hogy az ki ne száradjon. Ellentétben állok ezzel a politikával azért is, mert amire leginkább szükség van: a teljes jogrendet, a teljes jogbiztonságot, azt a fegyelmezettséget, hogy tudjuk mindnyájan, hogy kinek van joga minket letartóztatni és kinek nincs, hogy mindenki csak a törvények által reáruházott hatalmat gyakorolhassa és ne legyen egy bizonyos bűncselekmény éveken át büntetlen, aminek folyománya a pokolgépes merénylet és az ellenpokolgépes merénylet, ezt a jogrendet, — ezt most már a tapasztalait mutatja — máskép, mint az alkotmányos királyság helyreállításával elérni nem tudjuk. Másfél évvel ezelőtt híve voltam a királykérdés kikapcsolásának, de ma már nem vagyok, mert látom, hogy kormányaink nem tudnak leszámolni azokkal a bizonyos titkos hatalmakkal, nem tudják elérni, hogy a nemzet azokkal szemben a maga alkotmányos jogát érvényesíthesse, s ez lehetetlenné teszi a következetes, nyugodt polgári munkát, lehetetlenné teszi a külföld előtt való tekintélyünk visszaszerzését, lehetetlenné teszi hazánk rekonstrukcióját és belső fejlődésünket nagyon megnehezítik. Ezen szomoru tapasztalatok folytán vagyok én legitimista és vagyok az alkotmányos királysági hive.